Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-07 / 106. szám
1958. MÁJUS 7. NAPLÓ 3 Teremtsük meg a pécsi opera- és balelikulfúra alapjait! ' A színház műsorpolitikájáról írt cikket Garay elvtárs a Dunántúli Napló április 13-i számában. Örömmel olvastam a sorokat, bátran hozzányúl színházainkat foglalkoztató legnagyobb problémához, a műsorpolitika kérdéséhez. Várakozással tekintettem a hozzászólások elé. Három hét óta naponta izgatottan veszem kezembe a Naplót abban a reményben, hogy akadnak, akik elmondják véleményüket a színház műsorpolitikájával kapcsolatban, kifejezésre juttatják, hogy az új színházi évadban milyen előadásokban szeretnének gyönyörködni, szórakozást, felüdülést találni, s ezzel egyúttal segítséget nyújtanak a színház vezetőségének is műsorterve összeállításához. A dolgozóknak van véleményük a színház műsorpolitiká-»* javai kapcsolatban is, de ke-1 vesen vannak, akik véleményüket sajtón keresztül saját kezdeményezésükre közük. Azonban ha a sajtó kevésbé alkalmas is közvéleménykutatásra, a más módon összegyűjtött vélemények illetékesek télé való tolmácsolására annál inkább hivatott. Ennek tudatában ezúton továbbítom a varos dolgozóinak véleményét és kérését a színház 1958/59-es évadjának műsortervével kapcsolatosan. Kérdőívek fekszenek előttem, rajta százával aláírások. A kérdésre, hogy „Szeretné- e, ha a színház 1958/59 évadjának műsortervében egy teljes kisopera és balettelőadás szerepelne és megnézné-e?“ — a válaszok: Igen!; = Igen!:;. Igen! Minden aláírás mellett feltüntetve a foglalkozás és lakcím. E bátor véleménynyilvánítás magyarázata, hogy Mndannyian nagyon szeretnék, ha kívánságuk teljesülhetne. A legnagyszerűbb azonban e megnyilatkozásokban, hogy ft ‘ ' " ni és szeretnének gyönyörködni a művészietek királynőjében. Lehet-e ékesebb bizonyítéka a felszabadulás utáni kultúr- forradalomnak, mint a dolgozók nagy tömegeinek a klasz- szikus művészeti ágak felé való fordulása. E változásra számos tényből lehetett következtetni. A nagyszámban vásárolt rádiók, zenegépek, lemezjátszók, művészlemezek, opera- és hangversenykalauzok, a zenegimnáziumok, zeneiskolák, zeneóvodák és balettiskolák látogatottsága érzékeny műszerként jelezte a változást, melyek gyümölcsöző hatásainak bizonyítékai fekszenek előttem. Művelődünk és ennek eredménye az is, hogy operákat és balettokat is akarunk látni. Valóraváltásához semmi egyéb nem kell, minthogy a változásokat az illetékesek, a város és színház vezetősége is észrevegye és munkájában legyen tekintettel a dolgozók véleményére is. Mégcsak egy kérdéssel kell foglalkozni: mik a lehetőségek az igények közeli kielégítésére? 1958 januárjától a színházak önállóan gazdálkodnak. A színházak az önálló gazdálkodási rendszer bevezetésével szabad kezet kaptak, hogy műsortervüket a dolgozók igényeinek figyelembevételével készítsék el. így opera- és baletbelőadás betervezése lehetséges. A kezdéshez szükséges alap is szerényen rendelkezésre áll. Van zenekar, vannak énekesek és van karmes- ter. A balettkar kiépítésére is megvan a lehetőség a Városi Balettegyüttes bekapcsolása útján. Természetes nehézségek lesznek, de semmiféle nehézség nem ok arra, hogy a munkát ne kezdjük meg és a dolgozók jogos igényeit a pécsi opera- és balettkultúra alapjainak lerakásával ne teljesítsük. Bédi Gyula a városa balettegyüttes titkára Tisztasági Őrjárat Baranyában A tlSZ tCLSflg fél egészség — tartja a szólásmondás. Ebből az igazságból önként adódik a következtetés, hogy a piszok viszont betegségek hordozója lehet. Az áprilisban országszerte meghirdetett tisztasági hónap éppen eme alapigazságnak kívánt érvényt szerezni. Nem feladatom értékelni a tisztasági hónap megyei eredményeit, csak néhány sikerre és hiányosságra szeretnék rámutatni. Például: a Zengőaljai Álhónap itt sem volt hiábavaló. Pereked községben is a tanácsnak, a körzeti orvosnak és a vöröskeresztes aktíváknak a munkája hozott eredményt. — Példás szervezőmunka történt a mecseknádasdi iskolában is. Itt Donovald József igazgatótanító a következőket mondotta: „A szülői munkaközösség, a testület szervező és segítő munkája, nem utolsó sorban azonban az úttörők lelkesedése nem várt eredményeket hozott Társadalmi munkával sikerült rendibehoznunk az isiami Gazdaság szilágypusztai . , ... ,. ,, üzemegységénél Schmidt Fe- kola •**>« elhanyagoltabb te- rene büszkeséggel mutatta rületeit, általános meszelést munkájuk eredményét. — Az üzemegység területe ugyanis ragyogott a tisztaságtól, a iák derékmagasságig lemeszeltek, az ablak és ajtófélfák ragyogtak a tisztaságtól, az udvart virágágyások díszítették. Lát. szott, hogy itt törődnek a tisztasággal. A Szederkényi Növényvédő hajtottunk végre, megteremtettük a tanteremben a kézmosási lehetőséget, megjavítottuk a fogasokat és újrarendeztük iskola-múzeumunkat“j A sellyei Zrínyi Miklós általános iskola tantestületének eredményei sem maradtak Állomás területét is, mintha el. Előnyük az, hogy az elmúlt csak kicserélték volna. Szorgos kezek munkáját őrzi a telep és környéke, a tisztasági opera- és balettműves zet iránti érdeklődés túlnőtt egy ^űkebb réteg keretein, nénink az értelmiségiek, az un. 'olt Intelligencia, hanem az 'Pari munkások széles rétegei k meg szeretnének ismerkedCserehangverseny a pécsi és győri iskolák között A dunántúli kulturális élet két fontos centrumának Győrnek és Pécsnek zeneművészeti szakiskolái érdekes kezdeményezést indítanak el. Mindkét iskolában kiváló művésztanárok, egyre fejlődőbb zenei együttesek működnek, s nem szervez az iskolák székhelyein. A győriek május 14-én és 15-én érkeznek Pécsre, a pécsiek viszont június 8-án és 9-én szerepelnek Győrött. Természetesen mindkét iskola igyekszik művészi termésének legjavát adni olymódon, hogy az egyben Beethoven Septett-je hangzik el. Szólisták lesznek: Metzker Károly hegedű, Suhayda Mária zongora, Keresztessi Hedy ének, Kranzl Engelbert oboa. Zongorán kísér: Simon Atala, aki egyébként a pécsi zeneutolsó sorban szép számmal az iskola profiljára is jellemző iskola tanítványa volt. vannak tehetséges növendékek is. Mindkét város zenekedvelői, de még a közvetlen megyék zenebarátai is érzik a zeneművészeti szakiskolák működésének kisugárzó hatását. Bár az iskolák profilja azonos, mégis a munka sok olyan érdekes színt ad minden zene- művészeti szakiskolának, amelyet érdekes megismerni, megfigyelni, mert a sokrétű munka ezáltal még színesebb és eredményesebb lehet az egyének és a közönség számára. Ilyen indítékok alapján határozta el a győri és a pécsi zeneművészeti szakiskola igazgatósága, hogy a két iskola művésztanárai, együttesei legyen. A győri vendégek 140 tagú csoportja — melyben a teljes tanári kar, az intézet zenekara, énekkara és szólistái foglaltatnak —« május 13-án érkezik Pécsre és 16-án utazik vissza Győrbe. Közben két hangversenyt adnak, éspedig május 14-én délután 6 órakor a Lisztteremben a legkiválóbb növendékek, valamint az ének- és zenekar hangversenyez, másnap, 15-én fél 8 órakor pedig a szakiskola tanórai adnak hangversenyt. A vendégművészek estjén Corelli, Tartini, Liszt, Brahms, Strauss, Debussy, Ravel, Ibert A hangversenyt méltó érdeklődés előzi meg városszerte; ján azonban félő, hogy eredményeik nem lesznek kirivóak, ezért azt ajánljuk a községi tanácsnak, hogy a tisztasági mozgalmat állandóan propagálja. Nagyváty község ital- és élelmiszerboltja viszont megérdemelné, hogy elrettentő példaképül állítsuk oda. Az udvaron felgyülemlett szemét és szenny igen bizarr képet mutat. A községi tanácsnak erélyesebben kellene fellépnie annál is inkább, mert a község általános tisztasága kielégítő. A Szigetvári Konzervgyár munkája elismerésremél tó. Parkosítással, fásítással, terep- rendezéssel, általános tisztogatással és meszeléssel olyan szép eredményeket értek el, hogy példaként állítható minden üzem elé. A konzervgyár főmérnöke örömmel újságolta, hogy az egyéni tisztaság érdekében szovjet mintára sikerült megszervezniők az úgynevezett munkaruha váltást. Minden dolgozó saját munkaruhával rendelkezik, munkaidő alatt az használja; így nem fordulhat elő, hogy bárki is utcai ruhában végezné a feltétlen hygiéuét követelő munkáját; A tisztasági hónap április 30-ig tartott; Eredméévelt tisztasági hónapjai, tisztasági versenyei során mindig kiváló eredményeket értek el és így megfelelő gyakorlattal rendelkeztek; Boly községben a társadalmi szervek az egészségügyi igazgatási szervekkel karöltve ankétot tartottak, ahol pontokba foglalták Ö6sze a tiszta- .. sági hónappal kapcsolatos ten- nyer bárhol fellelhetők. eksrnenivalókat; Kár, hogy ezt nem mondhatjuk el Kacsóta községről. Utcája, a legelhanyagoltabbak egyike a megyében. A község agilis tanácselnöknője, a községi nőtanács, a falusi KISZ- szervezet, a társadalmi aktívák segítségével mindent megtesz annak érdekében, hogy eredményeikkel ne maradjanak le* a megye többi községei mögött; Az eddigi tapasztalatok alaprésreméltóak és lelkesítőék. Kér lenne azonban a mozgalmat a már megszervezett, beindított s jő működő társadalmi gépezetet most „nyugállo. mányba“ helyezni. A községek, városok vezetőségének meg kell találni ok a módját annak, hogy további tisztasági feladatok és célok kitűzésével, fenntartsák és továbbfejlesszék az eddig elért eredményeket; — SÄ. — hegedű, zongora, oboa és ének- kiváló növendékei közreműkö- szóló művek szólalnak meg. A désével cserehangversenyeket műsor zárószámaiként pedig w.., ........iii,nimmttwtmiiinnnmiirimiimmtit»t)nnwwititiiiuiinntiinimiitiiiiui ,,,..........*.............utntmn........................... valami más ok is volt bizony ára, ami idehozta a fiatalA<z M az uiotsá ny-ái A nap kellemes melegen süt, de csak annyira, hogy nem iz- zasztja meg nagyon a mezőn dolgozó embert. A lánycsóki tsz földjén tarkaszoknyás asz- szonyok kapálják a mákot. Itt hajlong közöttük Leib Jánosné is, egy kis fürge barna asszonyka, aki azok közé tartozik, akiknek ez lesz az első nyaruk itt a termelőszövetkezetben. Érdemes tanulni a kistapolcaiaktól 232 ezer forintos adósság-bál 410 ezer forint tiszta vagyon Ha nem látnám, ha nem bi- khyítanák a papirok, a té- 1yek, talán el sem hinném, *°8y a múlt év tavaszán ala- fe't kistapolcai Búzakalósz Ancsák kiheverte a 232 ezer Orintos adósságot — ennek «y részét a siklósnagyfalusi zakalászban nem ismerik ezt zik meg a tagokat erről, vagy — Az istállóban minden ka a szót: veszekedés. Volt ilyen arról. Kistapolcán 1957-ben rika foglalt, de még nem vet náluk is, de a vezetőség le- aratott először kombájn. Volt tünk fel hitelt az idén. Három szoktatta arról a tagokat, hogy itt már termelőszövetkezet, de pár lovunk, 12 hasas üszőnk a tsz ügyeit az istállóban, vagy annak sem kellett. Azt mond- mind olyan 680 kiló körüli, ké éppen a községben tárgyalják ták az (emberek: „Nincs poly- bikaborjúnk és négy hízómar meg. Nyitva van az iroda min- va, ha a kombájn arat“. A tag- hánk van. Sertéssel egy kicsi a__.____________„„____ dig: bemehetnek, elmondhat- ság kevés volt — a vetés vi- rosszul állunk. Sertésvásárlás ba rátból kilépők hozták ma- ják panaszukat szóban, vagy szont sok. Az elnök és a veze- ra kértünk is 20 ezer forint hi j^fekal, másrésze pedig a ka- írásban. Ha a vezetőség nem tőség nekiült és számolni kezd- télt. Visszafizetjük egy-kettő tud segíteni a bajon —, köz- tek. Amikor készek voltak, re, mert még a tavalyi kuko- gyűlés elé viszik az ügyet, de odaálltak a tagok elé és el- ricából is legalább hatvan sül elintézetlenül, kérdés válaszo- mondták a tényeket: „Har- dőt meghíz!aihatunk. Meg mine mázsa gabonába kerül nekünk a polyva, ha cséplőgéppel csépeltetünk. Kérdés, megéri-e nekünk így a polyva?’’ A tagok hümmögtek, né- hányan fel is szólaltak. A vé’fet állatokból adódott —, ha- iejn 410 ezer forint tiszta vadonra is szert tett egy év fett. i'- Hogy csinálták? — kér- feh Dági Lajost, az elnökü;et. Azt mondja, egy pár lóval :ejdték. 265 hold föld, 23 tag 5 e?y pár ló — ez bizony nem Aztán kaptak 24 szedett- **fett szarvasmarhát, mint az feök mondja: „lyukasfül űe- 32 sertésük és még egy lattanul soha sem marad. A másik érdekes dolog: a vezetőség, ha valami új kultúrát akar bevezetni, nem hatalmi eszközzel, erőszakkal teszi. Kicsiben megmutatja a tagökhizlaljuk. Szóval ennyi hite lünk van csak eddig, mert zetort is saját erőnkből vásá roltuk. Hamarosan megkapjuk a zetort és akkor kiszuperál juk a lovakat. Legfeljebb há nak az új kultúra minden elő- ge az lett az egésznek: kom- rom lovat tartunk meg. nyét. Erre is előkerül egy pél- bájn aratta le a Búzakalász da. A tagok először úgy gon- gabonájának nagy részét, dolkodtak: burgonya helyett A Búzakalász idén tavasszal termesszenek inkább takar- 10 hold gyümölcsöst telepített, ár Imt,™ mányrépát. Termesztettek ta- Tíz hold besztercei szilvájuk • OVUk 1 kamnányrépát is, meg burgo- van. Mit akarnak ezzel a sok Terveik után érdeklődöm. — Egy ötven férőhelyes szarvasmarha-istállót épitünk A jelenlegiből borjúistálló lesz Aztán a Tapolca patak és megyei árok közötti részen 5-6 Izek-. , . . ,-v y-st-asA karmányrepat is, meg ourgo- van. Mit akarnak ezzel a sok megyei áros kozoui részén □1 «rtifaV nyát is. A tagok maguk győ- szilvával? Dági elvtárs hamar holdas halastavat létesítünk yésztAc™ " ződhettek meg: melyik az elő- kész a válasszal. Először isié!- Ez a terület másra úgysem al :l^Kre nem igen amdiina- n,.2PAKh a tolrormántn-Ána Ír alma c Mi Árt n** hr>77rvn ha« 7MThíT' ?ű‘nnyösebb. A takarmányrépa érett korában jó pénzért elad- kalmas. Miért ne hozzon hasz2 hát ««fialták ma5d- JZi«4rt 10 forintot kaptak, hatják befőzésre. Ha ez nem ____ ■Q H lek- pítünk még gyümölcsöst is 13 70 mázsás Poklán- 100 forintot fizettek. Két hold várnak, de ha nem veszik meg meg aztán egy kis fürdőt is^sze ®tn a» „Ao"' i v-a a mázsájáért 10 forintot kaptak, hatják befőzésre. Ha ez nem not a tagságnak? Aztán tele^tésekkef J^A termés is jól a burgonya mázsájáért pedig sikerülne, akkor jó lese ÄK Jott^úzáből^ Ár- burgonyájuk volt és 23 ezer lekvárnak, akkor sem esnek retnénk építeni, mert kár, hogy ából m—T - 1«; miiRÁt forint jövedelmet hozott a kétségbe, mert az aszaltszilva csak úgy elfolyik a tapolcai t. a 57'n f^rintoTk^D- tagságnak. mindig keresett cikk volt és gyógyhatású víz. fe minaJ. ’ rrm-nVaMwJ*> így vannak mo6t a mákkal, az is marad. Építenek egy kis A tervekről beszél, az állat fen PpHíct ih a tormával, meg a céklává!. A aszalót és megaszalják. Leg- tenyésztés fejlesztéséről, a na felderít ifrvmf -L-v „„„ rvSMjit tagok belementek, hogy pró- rosszabb esetben pálinkát főz- gyobb jövedelemről, amit már ’feltsok- mée mindieöt va- baképpen vessenek két hold nek belőle, mert mint Dági elv most megalapoznak. Er«» 1-. ■>- • 8 - v>.sia „AtriÁ* táxs mondja: — A szilvapálinka sem megvetendő cikk. Szóba kerül a Mtel iw. Az elnök azt mondja: van a mákot, egy hold céklát. Ha beválik, akkor maguk a tagok kérik: vessünk a titka a 410 ezer forin- belőle többet — mondja az el- tiszta vágyómnak, no meg nők. aki még egy érdekes tör- feegértés. A kistapolcai Bú- ténettel fűszerezi, hogyan gvőfe tavalyi kukoricája fehelőszövetkezetnek. Erre is csak egy példát: szántóterüle tűk 20 százaléka pillangós jelenleg. Lehet, érdemes tanulni kistapolcaiaktól. (S zalai) Nem 5 a legfiatalabb a tagok Ián szóba se álltak a termelő•» között — „már” huszonnyolc szövetkezetiekkel. Most úgy éves —; de a tagok között mégis beszélnek egymással, mint gázvagyon fiatalnak számít: már- do a gazdával. -.f dúsban lépett be. <* — A férjem borbély — közli magyarázatul — és most, hogy Zeitfogel néni hetven éves és a legkisebbik gyereket is be- valahonnan a tanya másik vét vihettem az óvodába, eljöttem géböl kerül elő: éppen ebédelt, én is dolgozni. Nem jobb, ha Megfogja még 6 is a kapát, ha ketten keresünk? el is mosolyodik a kérdésre, Dehogy is nem jobb. De hát hogy nem marad-e le a fiatalok mögött. —- Nem félek még a kapá- asszonyt. lástól. Muszáj sietni, hogy le —Itt nem szőrit a munkaidő ne maradjon az öreg. . mert és én szeretek a földön dolgoz- azért a derekam már nem hajt ni. Meg aztán a tsz tavaly na- lik úgy. gyón szépen fizetett, 50 forintot Hat éve tagja a téesznek, a munkaegységenként. Az idén, legelsők között lépett be. Azt azt mondják, még jobb lesz, A előtt csak otthon dolgozgatott, sógornőmék tavaly házat is Most is, ha hazamegy, várja a vettek.;; Csak az az egyetlen négy disznó meg a sok baromfi baj, hogy este, ha hazamegyek, — Ha nem leszek beteg, tat még ott van a háztartás, a fő- Ián még jövőre is dolgozok —t zés, az etetés. mondja reménykedve, de látt Télen határozta el, hogy be- szik, hogy ebben mar nem nagyón bízik és hogy nem is olyan fontos; t > Most fogja nemsokára megkapni a nyugdíjat Zeitfogel néni is, meg a többi idős tszt tag is. — Jól főn az embernek hett ven éves korában —* mondja denki azt csinál, amit jónak meggyőződéssel és hozzáteszi: lát. Es aztán már nem is olya- — nem gondoltam én soha, nők a faluban, mint néhány hogy egyszer nyugdíjas let évvel ezelőtt voltak. Akkor ta- szék;** lép a tsz-be. És vajon mit szóltak ehhez az ismerősök, a szomszédasszonyok? Lánycsókon még nagyon sok a földjéhez görcsösen ragaszkodó ember .;. — Nem szóltak semmit, de meg az nem is számít. Min.11 Péesiek írják a „Bányászati Lapok1 májú»’—júniusi összevont számát A Pécsi Szénbányászati Tröszt a pécsi koksaszéh-tenmelés szakembereit az utóbbi időben szerkesztési gondok is foglalkoztatják. Rájuk bízták ugyanis a „Bányászati Lapok” május —júniusi számának szerkesztését. A siker érdekében majd mindenki tollat ragadott a trösztnél: eddig számszerűen huszonhármán írnak különböző, témáról tanulmányt. Fejér Leontin például a Pécsi Szén- bányászati Tröszt fejlesztésével kapcsolatos földtani kutatások eddigi eredményeiről számol majd be. Madas József ban címmel. egyes problémáit tárgyalja cikkében. Koncsag Károly az 1957 november negyediki István- aknai nagy gázkitörés tapasztalatait teszi közzé. Babies András a Pécs vidéki kőszénbányászat fejlődéstörténetének főbb vonásairól írt tanulmányt; A tröszt három üzemorvosának, dr. Bank Józsefnek, dr. Pál Tibornak és dr. Seres Viktornak közös nagy írása jelenik meg majd a „Bányászati I^apok”-ban, A szilikózis problémája a pécsi szénbányászat-
