Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-06 / 105. szám

»58. MÁJUS 6

NAPLÓ

3

A fák állva halnak meg

A pécsi Kamaraszínház előadása

Éneklő Ifjúság

Aleiandro Casonái a daaia—--------------- rab

író

ját kétségtelen jószándék vezette, amikor olyan színdarabot írt, amelyben az emberi jóság', az emberi szeretet szinte csodákat művelő magasztos érzését és jelentőségét kívánta megmutatni. A jóság, a szeretet pedig olyan érzés, amelyről mindig és mindenkor érdemes szólni, érdemes az emberek figyelmét az egymás segítésére felhívni. Ez az a mag, amely köré az író a mesét kerekítette.

Amikor a függöny felmegy, egy titokzatos ház titokzatos életébe pillantunk bele. Vala- hogv olyan érzése támad a nézőnek, mintha elvarázsolt kastélyban lenne, s nem tudja hol. mikor és milyen meglepetés éri. Mintha ez a ház nem is a földön lenne, hanem valamilyen utópisztikus világban, ahol élet és halál felett ítélkeznek. A néző jóidéig tanácstalanul szemléli a történetet s szinte önmagától kérdi: vajon miért történik mindaz, amit lát, hall. Mi is történik? Egy nagyapa arra kéri a ház „főnökét”, hogy vállalja pár napra az elzüllött és holtnak hitt unoka szerepét. A nagymama utolsó éveit tenné boldoggá ez a találkozás. Egy nő is van a szobában. Ez a nő tegnap öngyilkos akart lenni, mert egyedül érezte magát, céltalannak látta életét. S ma itt van ebben a házban, mert tegnap valakitől egy rózsacsokrot kapott és egy cédulát, amelyre ennek a háznak’ a címét írták és még egy szót: „holnap”. S ez a szó „holnap”, új reményt ébresztett benne, megakadályozta az öngyilkosságában. Ki írta a reményt keltő szót? Ennek a háznak a „főnöke”, aki hatalmas apparátussal dolgozik. — Szolgálatában olyan emberek vannak, akik missziót vállaltak az emberek vigasztalására. Az egyik, matróznak öltözve kint a kikötőben ..hazai szóval” fogadja a messzi országból érkezett hajósokat. S a hajósok boldogok, hiszen „földiével találkoznak. A másik azzal gyakorolja a rossz vadászok felett az illúzió gyógyító hatását, hogy nyulakat zavar puskájuk csöve elé.; ;

De tériünk vissza a„fő- ----------- ----- nök”höz é

s két látogatójához. A „főnök” vállalja az unoka szerepét, a nő pedig az unoka feleségének szerepét. Megérkeznek a "nagymamához, aki boldogan él abban az illúzióban, hogy még egyszer életében láthatta unokáját. A játék közepette a „főnök” és a feleség szerepét játszó nő egymásba szeretnek. Már-már úgylátszik, minden sikerül, amikor megérkezik az igazi unoka, de csak azért jött, hogy megzsarolja a nagymamát, a nagyapát. — A nagymama előtt világos lesz a turpiság, rádöbben arra, hogy becsapták. De rádöbben arra is, hogy igazi unokája nem szereti, sokkal több szeretetet, jóságot kapott azoktól, akik csak megjátszották az unoka szerepét. A nagymama nem haragszik meg a csalafintaságért, sőt még arra is van ereje, hogy ő vigasztalja az álunokát és feleségét. Őket fo- unokágadja kegyeibe, igazi ját pedig elzavarja.

Tény az, hogy a darab sze- retetről. jóságról, tehát reális dolgokról beszél. Ez a mondanivaló azonban — sajnos —, nem áll reális alapon! Időtől, í köItői szavakkal társadalmi háttértől szinte tel-#

Wasárnap délelőtt. Tavasz, napsugár. A * Mecsek felett ugyan gyülekeztek vihart jósló komor felhők, de délelőttre mégis a ta- t vasz győzött, ragyogóan, diadalmasan, ellenállhatatlanul. Ugyanez a tavasz muzsikált győzelmesen ifjú nemzedékünk ajkain és leikében, amikor május 4-én a pécsi általános és középiskolák tartották együttes Éneklő Ifjúság-i hangversenyüket. Gábriel József, a városi művelődési osztály vezetője ihletett és vezette be a hangversenyt. ... ... .. „ . Elmondotta, hogy ez az évenként immár hajesen függetlenül történik mm gyományosan megrendezett hangverseny mi- den. A mondanivaló alól k,~? iyen j^gy jelentőségű ifjúságunk zenei életé- húzták a talait. Ha mégis azti'/ ® . .. , ... ., ,

igyekeznénk feszegetni, hogy j. milyen család az, ahol az ese-í

ifjúságunk ilyen, lelkesedéssel és meggyőződéssel tud énekelni a békéről, lehetetlen, hegy ne győzzön a tavasz, az élet meleg napsugara* Inter arma silent Musae — a fegyverek zajában hallgatnak a múzsák — mondja a régi latin közmondás; ez fordítva is igaz lehet: Inter Musas silent arma — a múzsák között hallgatnak a fegyverek, az élet győzedelmeskedik a tömeghalál felett.

Tizennégy iskola (a Ped. Főisk. gyak. ált* isk„ Hamvas Gyöngy vez., Vasas II. ált. isk., Huba János; Petőfi utcai ált. isk., Rozgonyi Miklósné: Belv. ált. fiűisk., Som Károly, Délszláv ált. isk., Légrádi István; Ágoston téri ált. isk., Jandó Jenő; Zenei ált. isk., dr. Pé- czely Lászlómé; Nagy Lajos Gimn. és Janus Pannonius Gimn. egyesített ének- és zenekara, Ivasivka Mátyás; Pécsbányatelepi ált. isk., Pálfai András; Belv. ált. leányiskola, dr. Sólyom Józsefné; Pécs-gyárvárosi ált. isk., Nagy Nándor; Egyetem utcai ált. isk., Bokrétás Györgymé; Mátyás kir. utcai ált isk., Ligeti Andor; Teleki Blanka tanítónő- és óvónőképző, Vönöczky Endre és Vönöczky Endréné vezetésével) a legszebb kórusművek előadásával tett bizonyságot felkészültségéről; Üdén hatott a zenei ált. iskola (vez. dr. Siptár Ernőmé) és a délszláv ált. isk. népi táncos gyermek- csoportja színes és kedves táncaival. A budapesti Leőwey Klára tanítónőképző éppen városunkban tartózkodó, országos hírű énekkara a pécsi származású Andor Ilona vezetésével Kodály két remek, igen nehéz kórusát szólaltatta meg mintaszerűen tökéletes, művészileg a leghitelesebb előadásban. A közönség fergeteges tapsokkal köszönte meg az énekkar értékes ajándékát.

(hm)

kény szerep jut a művészeteknek és éppen a karéneklésnek. A hangverseny időpontjai az anyák napjával egybeesvén, szeretettel köszöntötte az édesanyákat. Gábriel József szívből jövő és szívekbe találó szép szavai után a kis úttörők két szép verssel emlékeztek meg

mény történik, kénytelenek va-< gyünk azt válaszolni rá: kis-' polgári, vagy talán inkább! nagypolgári. S ebben a kör-* nyezetben Part pour 1‘art-rá1 válik a jóság, a szeretet, de

Nem beszélve az e^ész irkáé'' csodálatos szép volt a több száz gyermek, kikgvár”-ról főnökéről alk-iíma nek a3kain Agócsy László vezetesevel es a Ze- gyar roi, tonokeroi, alkalma- neTnfjv&zetj Szakiskola zenekarának kíséretével Kodály Béke-dala hangzott fel. Óriási hatású volt; a népek barátságának hónapjában az ifjúság őszinte, meggyőződéses, egyre gurák is megkövetelnek egyj bőségesebben és hatalmasabban áradó béke5 vágya csendült ki ebből a pompás előadásból. Még mélyebben vésődhetett mindenki

a # az anyák napjáról.

gonosz, züllött unoka alakja is. f Amikor felmeTlt a függöny’ látványnak is

zottairól, akik valótlan, kitalált figurák, még azt sem lehet rájuk mondani, hogy sematikusak. Mert még a sematikus fibizonyos realitást.

Az egész darabban nines* “‘T,1''*'”1“''

egy konkrét jellem, csak álta- 1Jelkebe almak az,onasi jelentőségű bekegon- lában jó és általában rossz em-5 dolataak az igazsága, elsodro ereje amiről né- bert láthatunk, ezért a szerep-i haT»y naPPal ezelőtt szerte az országban miliők is kénytelenek voltak bizo-i^s tömegek is tanúságot tettek. Békét! Bé- nyos fokig egysíkúvá válni. \ k«t! Mert.ez az elet mert ez: az: igazság, ez a Ezeknek a figuráknak nincs Wp^- Fenyegethetnek viharfelhők, amíg fejlődésük, jellemük alapjában mindvégig azonos szinten mozog, mindvégig olyanok, amilyeneknek a történet elején megismertük őket. Talán a „jó- sággyár” főnökének alakjában mutatkozik változás. De ez sem jellembeli fejlődés, inkább # valami rádöbbenésféle. Szerelmes lesz akkor, amikor a szí-, > nészkedés közepette találkozik i * a „valósággal’^ *

| Ezer holdon gazdálkodik

a lippói tsz

Kétszáz baranyai faluban y társadalmi munkával fejlesztik a földmüvesszövetkezeti hálózatot

f

Ji cy,

Somló

[l Magda, Rab Antónia, Sármás-italálja a répatáblát; s ;

(i sy Miklós, Korándy Dénes, <1 Nagy, beláthatatlan a lippói Avar István, Kutas Béla, Pa-határ, de ha keres valakit az növénytermesztési brigádveze- taky Erzsi, Bódis Irén, Pető- <> ember, könnyen megtalálhatja, tővel néhány hónapja beszél- házi Miklós, szinte kivétel nél-1 * mert annyian dolgoznak most gettünk Bezedeken az ottani

A baranyai földművesszövet- falubeli gazdák '70 000 forint^kül kitűnően játszottak. Any-^a földeken, hogy minden 10 lé- termelőszövetkezet kezdeti ne- kellett kiszórni. De úgy látják,

vesszövetkezethez tartozó Szajnákon például már meg is kezdték az új bolt építését. A

földművesszövetkezeteket, elsősorban természetesen azokat, amelyeknek tagjai társadalmi hozzájárulást vállaltaik. g

A könyvelő ránéz a színes i térképre:

Szabó Ottó, Simór Erzsi,, i — itt ebben a táblában ke- HamVay Lu- presse! A sertésólaknál balra, Ferenc, Horváth 5 utána jobbra fordul és megleiajamuii larsaaaimi nozza-\ ,, —,,—----------- ,— ~-----já

rulásnak eddig körülbelüli ®loadas sikerének. „A költészeti gondot, mert a termeloszovet- negyedrésze gyűlt össze. A ba-'®s a jóságban való hit óriásit kezet 80 hold lucernája és 75

ranyai MÉSZÖV nyolcmillió? ereíét szeretném bizonyítani”1|hold vörösheréje rég földben akartak felvásárolni, hogy alig ....

forinttal támogatja azl építkező1'— ez vo!t rendezői célja. Síké-* várja az esőt, szép napos időt. jutott volna darabonként napi sót kapálják

kezetekben megtárgyalták az értékű építőanyagot és társa- +nyit szímnelötlettel igyekeztektpés után kérdezhet valakit Aca.

«iieKDen megun gycuuts. dalmi munkát „iánlottak fel ('tartalmasabba formálni szere-(»tolnak, saraboljak a répát, ve- 1858-as fejlesztési terveket. A földművesszövetkezetek püket- ho8y őszinte elismerést (»tik a lucemamagot. Természe- Számos helyen tervbe vette a . . . vxik-atánaik feiiesztéséref érdemelnek. Lendvay Ferenc, tesen a vetés most már az

tagság, hogy új boltot, kocsmát, feiáiánlott társadalmi hozzá ,la darab rendezője részese az ^egyénieknek okoz nagyobb raktárt építenek az idén. Más lela]an,0U társadalmi hozza .. .. |

években az ilyen munkákat szinte teljesen „felülről jött” anyagi segítséggel végezték el a földművesszövetkezetek. Az idén az építkezések jelentős részét helyi anyagokból, helyi erőforrásokból oldják meg.

Az év folyamán ötven föld- művesszövetkezet körzetében

mintegy 200 baranyai falu lakossága fejleszti a helyi hálózatot. A dolgozó parasztok 1 200 000 forint értékű anyag Sál és társadalmi munkával já

GARAY FERENC

— — j- Május 1-én, az

Púnak hozzá az építkezések-» befejeztével megnyitották „ kéz. A magyaregregyi földmű-)[harkányi strandfürdőt. Ezzel

egyidejűleg megnyílt a Park cukrászda, a Bányászcsárda, a Zöldkert kisvendéglő (ahol

Megnyílt Harkányban a strand

J kacsapatvezető, hogy minden ünnepségek bácskai magyar ételek várják a (tag részére kimérjék a ráeső a látogatókat), vasárnap pedig a,i részt. Utána kezdhetik a sarazöidséges bódéban megkezd Tizenhárom sor jut egy tag- tek a zöldpaprika es salata^ ra Barabás Miklós munkacsa- árusítását. ^ patvezetö azt mondja;

— Az állattenyésztőikkel azért kíméletesebbek voltunk..-. Nekik csak 12 sort mértünk, mert később kezdhetik a munkát és korábban kell abba- hagyniok;

Károly Mihály elvtárssal, a

— Sikerült*

Most már csak 15 hold kukoricát kell elvetni. Eddig 200 holdat vetettünk5,j Majd elmondja, hogy azért nemcsak a vetésre kell ám gondolni egy ilyen nagy gazdaságban. Többek között van négyszáz hold őszi vetés, ahová holdanként 200 kiló műtrágyát

hézségeiről, terveiről. Akkor kissé megsértődött, mert any- nyira merész tervekkel állt elő hogy a megvalósításukhoz mi nem sok reményt fűztünk. Volt annak a tsz-nek 17 hold földje és ehhez annyi állatot

rült. A rendezés valóságos* Ennyit mondtak az irodá- két kiló abrak. Pedig hizlalni mestermunka! A kifejező dísz-' ban és útnak indítottak a Pét- is akartak 15 marhát. Most letek Kovács Lajost dicsérik. * rováczi-rész felé. A Béke őre már Károly elvtárs is látja,

'[Tsz ide vetette a 30 hold ré- hogy mennyire helytelen volt ' (pát, amely már szépen sorol, bátorkodásuk.

((de a növekedéshez kissé meg — Nem vagyunk ám már \kell mozgatni az esőverte ta- Bezedeken — újságolja. *— \lajt. Azért kerékpározott ki a Egyesültünk a ldppóiakkal;

Sárháti tervek Vj ház és szalma.

Sárháton, a régi tanyaközponton Papp János tanácstag házában éppen néhány vendég verődött össze, és a pohár

— De van minekünk nagy hajunk is — szól közbe az egyik vendég, Mamuzsics István —, nekem öt holdam van és három gyerekem, nem

hor mellett elmesélik, hogy itt iszom, nem szórom a pénzt, .

's összedőlt majdnem minden mégis ott tartok, hogy nem tu- kellett küzdeni, hogy egyalta

ház s úgy kellett egy szál csónakom menekülni;

— A jelent össze sem hasonlíthatjuk a múlttal — mondja higgadtan Papp János —, előttünk azelőtt a legkisebb lehedom élvezni az új házamat. És miért nem alkatok én az új házamban új ágyban? Miért kell szalmán aludni? Mert azt kihagyták a számításból, hogy a parasztság nem kap havonta

tőségek sem voltak akár a gaz- f ix-fizetést, hanem időszakos dasági, akár a kulturális fej- jövedelme van, és a kölcsön lődésre, Most van villanyunk, törlesztése mégis havonta téglaépületeink, mozink, az megy. Nem könnyű ám... emberek jobban érintkezhet- nek egymással, vagyis

brigádvezető meg a két mun- Jobb így. Nagyobb a gazdaság,

nincs annyi nehézség és nagyobb terveket lehet megvalósítani, mint Bezedeken lehetett volna.

Bizony a lippói tsz most aztán még erősebb. Közel 1000 holdas a gazdaság, saját ze- torral rendelkeznek, meg van .a gazdasági alap a jövedelme- »jZÖség emelésére, az lékszem, egyszer tűzvész volt,'.nyésztés nagyarányú két ház leégett. A károsultak-1 Résére.

nak nem volt más választásukéi — 200 darabra akarjuk nö- elmentek a szolgabíróhoz,kap-],vélni az állományt. Jelenleg tak egy sárga bilétát és me- \ csak 80 szarvasmarhánk van. hettek koldulni.:, Végignéz a répaföldön, s

,i szeme megakad a távolban.

pöfögő traktoron.

# — Az is nekünk dolgozik.

*' Nem vagyunk mi lemaradva a Közben este lett, a szigeten!»tavaszi munkával, fehér csíkként húzódik a kö-# _ JÓ1 dolgozik a gépállo- vesút. Sokmindent hallottunk * masi

egy nap alatt az itt élő embe-f xjím«. Terektől, sok gondot és sok örö-* .... p3naszunk. Leg- •- Ősztől komoly fejlődésre möl. A lényeget Farkas János, > tobbf°r hat traktor dolgozik panaszkodnak, hogy csak neszámíthatunk. Kendert, rici- Sárhát e^jyik legjobb gazdája,'13 . *sz~nek' ^ost tavaszkor kik kell kapálni. Inkább ugyeKoldulni

mehettünk volna...

Imre József, a II. Rákóczi Tsz elnöke már vacsorázik, mire odaérünk. Elmondja a nehézségeket, amelyeket le

Ián termelőszövetkezet alakulhasson. Az országoshírű Vörös Fény ugyanis teljesen feloszlott az ellenforradalom után, tehát mindent egészen elölről kellett kezdeni.

„4 sebek begy ágy ulnak*

Ez általános panasz —ve- osszo szí át a szót ismét Papp János

nust, napraforgót és borsót tér- akihez utoljára betértünk, úgy' VOj ”yo ?; .fe^za"

melünk, belterjes kertészetet foglalta össze, hogy ahhoz már kicsit a fold, azt akartuk,

akarunk létrehozni. — Még 20 nem kell hozzáfűzni semmit, fhogy gyorsan végezhessünk a

szarvasmarhát tervezünk^ meg _ Nagyon jó lenne, ha köny

sem lehet hasonlítani a múlt- T bevalló, nálam is hasonló tenyészkocákat, és még három n^en^eVegy S«H a ier- tal, amikor mindenki élt a ma- a heIyz€t> nézze meg a szobát, házat a nyolc mellé. Legna- . ^ . k e8y. KI^l

8a kis házában, reggel kiment dolgozni, este hazaballagott és kész is volt az élet. Itt általában 7—10 holdas parasztok laktak, szabadon folyt a sermajdnem üres. És így van ez legtöbbünknél. Hiába, bútorra nem futja. Azt nem tudjuk, miért nem segíthetett még jobban az állam bennünket. Mátés- meg a baromfitenyésztés, ^^k ^naic 25~évre~is köT- indenki megelt valahogy. A csdnt> nekünk, az árvizeseknek fiatalok most mar felismertek ^ a]att kell visszafizetni nagyüzemi termelés elonyet, >

És ha egy hónapban elde az öregebbekkel baj van. Ezért is vettük tervbe egyelőre a termelési társulást, akarunk szakcsoportot létrehozni, és azután majd, ha sikerül, tsz-t. Lesz egy kultúnházunk is, csak arra még várni kell •gy kicsit.

maradunk, ott a 6 százalékos kamat. Úgy függ a fejünk felett, hogy örökké arra kell gondolni és ez megkeseríti egy kicsit az ember szája ízét,}!

gyobb tervünk egy nagy tógazdaság, egy 2000-es libafarmmal, ha megkapjuk a Ri- hát.

Kezd az emberek viselkedése is más lenni, már nem veszekednek annyit, nem is félnek, vagy tartózkodnak annyira a tsz-től. Látják, hogy igazán minden segítséget megkapunk manapság. Hogy nehéz a meglévő terheket is elviselni? Arra kell gondolni, hogy ha ez az árvíz régen, a kapitalista világban jön, mindnyájan koldulni mehettünk volna ..; Emhogy sok helyütt még ennél is többet kíván a növény, ezért pótlólag még 100 kilót szórnak egy-egy holdra. Egy zetor most is műtrágyát szór. A másik veti a kukoricát, a harmadik pedig trágyát hord*

Az asszonyok meg a bon* | veti közbe;

Úgy volt, hogy délután majd megnézzük, hogyan kapálnak az asszonyok. De annyira igyekeztek, hogy délutánira már végeztek a borsóval; Újból a répaföldön találkoztunk, amelyet délelőtt mértek ki. Benépesült a 30 holdas tábla, volt aki három órára már öt sort megsarabolt;

Frank Istvánná a lányát is kivitte. Ketten kapálják az egy részt, így aztán hamar befejezik. De mindenfelé csak asszonyok, lányok, sehol egy ember. Azok vajon mát dolgoznak?

=« Mindig akad más elfog*, állatié- laltságuk — magyarázza Frank fejleszi- néni. — Most biztosan építkeznek;

Erről már beszélt valaki: Nemcsak a növénytermelés ad mimkát, hanem az építés 1st Az ács meg a kovács vastag oszlopot tart a fűrészgatter- mellett. Vékony léceket fűrészelnek a sertésf i azta tóho z. 200 sertés befogadására készítik ezt; Mások a két ötvenférő-. helyes tehénistáüó építésén dolgoznak:

Az asszonyok tudják, hogy ezekre is szükség van, nem

i vetéssel*

keznek, összefognak, viszik dolgozni a családtagokat is, hogy minél előbb végezzenek a kapálásokkal, adatolással*

heinken. De nem panaszkod-i hatunk, és főleg: műiden,! okunk megvan arra, hogy reménnyel nézzünk a jövőbe. — Azt hiszem, előbb-utőbb mindenkinek be kell látni, hogy a tsz sok problémát megoldana.

Melei, napos

Vasárnap délután ismét feb- nyugat felől óceáni légtömegek ruóri hangulatot hozott a esi- indultak felénk, s ez a levegő pős északi szél. Pár óra alatt már sokkal melegebb, mint a Szorgalmas és rendes nép la-(ihét fokra zuhant a hőmérsék- jelenlegi. A következő napok- kik itt, és azt hiszem, mégi let. Hétfőre virradóra az észak- ban a felmelegedés tovább tart. két év élég lesz ahhoz, hogy# sarki hideg levegő megállapo- Az ország északi megyéiben kiheverjük a kárt, amit azi'dott, s itt az Alpok és a Ká1'- ugyan valószínűleg lesz felhő- 1956-os esztendő a nyakunkba# pátóik térségében anticiklon södés, s kisebb esők is várha- zúdított. Kiheverjük és akkor# alakult ki. Hétfőn szinte az <xi- már la,new* miilátjuk majd, milyen hatalmas* egész ország területén zavarta- ! ' i

utat tettünk meg, amikor a se-# iámul sütött a nap, s a délután JUM esok lesznek A h mértebbek egészen begyógyulnak. (»folyamán már 18 fokig emel- let előreláthatólag szerdán élt Hallania Erzsébet t, kedett a hőmérséklet. Most éri már a szombati szintet,