Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-04 / 104. szám

1958. MÁJUS 4.

NAPLÓ

5

so a Jie&imy. JCláia ;

leánygimnázi j

z iskola jubileumának jóság kezdő ambícióját, mely napján vessünk egy rö- lehetővé tette a leányok számára bizonyos tudományos pályák megnyitását, felváltotta a közöny, az okleveles állástalanok reménytelen serege..."

vid pillantást a múltba, 50év emlékeire. A régi, beszédes krónikák helyébe az elmúlt esztendők évkönyvei lépnek. Lapozgassunk bennük. — Az 1901/08. iskolaévben 2 osztályt nyit az általános műveltséget nyújtó felső leányiskola 35 tanulóval. Elméleti tárgyak, irodalom, történelem, idegen nyelvek mellett gyakorlati tárgyak: szabadkézi és mértani rajz, háztartástan, kézimunka, festés, szépírás, ének, gyorsírás. 1908-ban megépül az új szárnyépület a főépület folytatásaként 6 tanteremmel, torna- és rajzteremmel.

1916/17. A felső leányiskolát gimnáziummá szervezi az isko-i lafenntartó rend és megkezdik|> egy újabb szárny építését. ü

1918/19. „A két forradalom |> láza időszakosan lázítólag ha-!1 tott az ifjúság magaviseletére.!1 soraiban eddig szokatlan ki-d 'enséseket is eredményezett’1# az

1924/25. Elkészült az új épületszárny 8 tanteremmel, egy fiziVq-biológiai szertár, egy fizika1 riőadó a régi épületből.

1925/26. A pécsi Tudományegyetem Tanárképző Intézetének gyakorló iskolája lesz

I 945/46. A 8 osztályos ál- talános iskola megszervezése. A gimnázium fokozatosan 4 osztályú lesz. A nők bármilyen pályán elhelyezkedhetnek.

1948. Az iskolák államosítása. Szélesre kitárja kapuit, és befogadja azokat a munkásparaszt származású tanulókat is, akik eddig nem részesültek „a szellem napvilágáéban, akik a város pereméről, a kulé vés

árában elmaradt falvakból jöttek többségben, s követették maguknak a tudományt, az életet adó napsugarat. Először tízszeresére, 1948 után 10 év alatt 22-szeresére emelkedett az iskola első létszáma. Az osztályok száma fokozatosan elérte a huszonhármat.

1948/49-ben a munkás-paraszt származású tanulók száma még alig éri el a 6 százalékot. Felszabadulás előtt a statisztikai adatok szerint, csak elvétve került 1—1 munkás vagy őstermelő leánya a tanulók közé, 1938—39-ben akadt egy gazdasági cseléd gyermeke is a gimnáziumban. A felszabadulás után fokozatosan eléri 6 százalékról a 30— 50 százalékot.

"I 913/14-ben a kollégiumban az évi ellátás díja 924 korona, tandíj átlagban évj 80 korona, ugyanakkor egy munkás egy esztendő alatt átlag 822 koronát keresett. — Ma a szociális juttatások lehetővé teszik, hogy a szülők sokkal kisebb áldozatvállalással taníttathatják gyermekeiket. A

diákotthonban azelőtt 20 tanuló lakott, ma 170 a diákotthonos tanulók száma. A tandíj < a tanulmányi eredménytől i függ, a diákotthoni ellátásnál á figyelembe veszik a szülők i anyagi helyzetét is. Nagy se-i gítséget jelent a dolgozó szü- < lök gyermekei számára a ta-f nulószoba szervezése is. A tanulók havi átlag 40 forintos < térítésért ebédet kapnak és tanári felügyelet mellett napi1 három órát tanulnak.

Az iskola államosításáig ösz- 6zesen 848 tanuló érettségizett, az utolsó 10 esztendőben pedig 882. Az érettségizettek közül sokan iratkoztak egyetemre, főiskolára, és aki végez, annak nem kell félnie az állásta- lamság rémétől,

¥ fjúságunk jövőjéért mi, felnőttek vagyunk felelősek, rajtunk múlik, hogyan tesznek majd eleget az élet követelményeinek. Munkájuk- i hoz a nevelők kérik az egész# társadalom segítségét, hogy az elkövetkező években is, határozott és biztos léptekkel haladjunk velük együtt a szocializmus építésének útján.

A baicutyai uhh^U Űztek

Május 1-től június 8-ig

Az Éneklő Ifjúság hangversenyének

programja

V/

Vasárnap délelőtt fél 11 óraJfcsssv ä&wSS

hangversenye, amelyen végeredményben, 12 általános és 3 középiskola énekkara vesz részt. Megnyitót mond Gábriel József, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője,

I R .. .majd Kodály: Béke dal-át

1940-ig, amikor a bölcsesztudo-^g^gj^j; az összkar, kíséri a Ze- mányi kart Szegedre helyez-^nemQvgsze(.j Szakiskola zenetek. 150 tanárjelölt kapott iH^kara, vezényel: Agócsy László, gyakorlati kiképzést (iA műhöz fúvószenekari kísé1932/33. A 25 éves jubileum (i retet írt Horváth Mihály, a ze- ünnepíése. — 1930. Az évköny-|ineiskola igazgatója, vek tanúsága szerint: „Az<> Ezután úttörők köszöntik az egész világ arculatáról ma a ('édesanyákat, majd a Pedagó- szociális nyomorúságnak, a {igiai Főiskola gyakorlóiskolájákoldussáignak a könnyei gyön-i'nafc énekkara Hamvas György győznek. „A pálya- és ke-11 vezetésével énekli Dal az édes- nyérkereset kérdése minden-11 anyámhoz, Nyári dal, Patak kor egyformán fontos és nehézipariján, Gergely-járás című da volt, de sokszorosan nehéz adtokat.

mai időkben.;;; Egyes pályák-!1 A Vasas U-i általános iskola ra a nőket már eleve nem bo-iénekkarának műsora: Jó

esátják (jogi, mérnöki). Az or-ianyácskám, Már int a hajnal, vosi pályán a nőhallgatók f Süket sógor. Az énekkart ve- száma apadást mutat,;? Azif-izényli; Huba János. A Petőfi

utcai általános iskola énekkara három Kodály művel szerea Tavaszi dal című műveket. ([ A gyárvárosi iskola énekkara^ pel — Három nyitrai népdal, Bárdos: Gazdadícsérő, Nagy:? Versengés, Héjjá — veziényel Három baranyai népdal és Ko- Rozgonyi Miklósné. A belvárosi dály: Gergely-járás című mű-1 fiúiskola énekkara Som Ká- vekkel szerepel, vezényel: Nagy ( roly vezényletével előadja Nándor. Az Egyetem utcai is- \ Smetana: Csillagom és Kodály: kóla Bokrétáé Györgyné veze-J Zöld erdőben című dalokat. Az tésével Várlak a táncba, Má- | Ágoston téri iskola Jandó Jenő jusi dal, Vejnemöjnen Muzsi- > vezetésével elénekli a Nyár- kál című művekkel szerepel.,| kánont, Purcell művét; Hullik A Mátyás kir. utcai iskola'^ a fáról és Baranyai népdal- énekkarát vezényli Ligeti An-i biciniumokat. A Zenei általá- dór, az énekkar három Kodály(i nos iskola dr. Péczely László- művel szerepel a műsorban, né vezetésével Bárdos és Ko- A Nagy Lajos Gimnázium és dály műveket ad elő, a Zenei a Janus Pannonius Gimnáziumi általános iskola gyermekjáték egyesített énekkara és zeneka-' csoportja dr. Siptár Emőné ve- ra Ivasivka Mátyás vezényle- zetésével Kalocsai gyermekjá- tével Bach, Kodály és Händel tékokat mutat be. műveket énekéi, a Teleki Blan-{\

A pécsbányatelepi iskola ka tanítónő- és óvónőképződ Rauoh: Négy patkány és Ko- Vönöczky Endre és Vönöczkyi

dály: Tánc-nóta című művét adja elő. Az énekkar vezetője: Pálfai András. A Belvárosi iskola kórusa dr. Sólyom József- né vezényletével előadja a Kodály köszöntése, Katalinka és

Endréné vezetésével Monte- j verdi—Veress: Száll fel a dal|i és Kodály—Vargha: Hívom e# bájos hajlék;;: című művekkel szerepel az ifjűsági ének' karok nagy bemutatóján.

i

Május 1-én ünnepélyesen megnyitották Pécsett a baranyai ünnepi heteket. Az egész megyét átfogó hatalmas programból közlünk néhány részletet. Irodalmi előadások, kórusok találkozója, zenei hetek, zenekari hangversenyek, nemzetiségi találkozók, ifjúsági és művészeti találkozók, színjátszócsoportok szereplése, körzeti találkozók, KISZ-fiatalok találkozója, munkás-paraszt találkozók, képzőművészeti kiállítások, szakköri kiállítások, ismeret- terjesztő előadások, élmény- beszámolók, könyvismertetések, kirándulások és neves együttesek bemutatója teszi gazdaggá a nagyszabású programot, amelynek minden eseménye előbbre viszi szocialista kultúránk fejlődését, kibontakozását.

A szocialista irodalom időszerű kérdéseiről tart előadást Mohácson a Bartók Béla Művelődési Házban Mesterházi Lajos író. Mohácson szerepel május 27-én a Jugoszláv Állami Népi Együttes (LADO), majd 28-án Komlón mutatja be műsorát. Pécsi írók szerzői estet tartanak májusban 5 községben.

Május 25-én lesz Szentlő- rincen a megyei kórusok találkozója, amelyen 16 ének-, illetve zenekar vesz részt. Külön műsort rendeznek a Nevelők Házában Pécsett, amelyben szerepelnek: „A baranyai népviseletek”, „Baranya és Pécs a magyar irodalomban” című előadások és a baranyai pedagógus képzőművészek kiállítása.

Komlón május 3—25-ig zenei heteket rendeznek, a növendékhangversenyen Kodály Zoltán is részt vesz, a díszhangversenyen Garay György érdemes művész is közreműködik.

Május 18-án a Fővárosi Duna Népi Táncegyüttes szerepel Mohácson. Fellép: Járóka Sándor 18 tagú zenekara, Gencsy Sári és 20 tagú népi táncegyüttes. Az előadást a környező községek, Lánycsók, Sátorhely, Nagynyár ád dolgozói is megtekintik.

A Pécsi Nemzeti Színház tájelőadásokat rendez 8 községben. Az Idegenforgalmi Hivatal május 4-én Siklóson átadja a várbeli idegenforgalmi szállást, május 11-én Pécsváradon a várban új archeológiái kiállítást nyit, június 1-én bekapcsolja az aba- ligeti cseppkőbarlang újonnan feltárt felső járatát a látogató forgalomba.

A Pécsi Szimfonikus Zenekar és a Liszt Ferenc kórus hangversenyt ad Mohácson május 18-án.

Nemzetiségi találkozókat rendeznek Kátolyban, Püspöklakon, nemzetiségi napot Versenden, Olasz községben. Ifjúsági és művészeti találkozók lesznek Sásdon a KISZ rendezésében, Villányban, Mohácson, Pécsváradon, Szentlőrincen, Sellyén. Mintegy 20 színjátszócsoport mutatja be műsorát a megye legkülönbözőbb községeiben. Körzeti találkozókat rendeznek Pécsváradon, a görcsöny- keresztespusztai szociális otthonban, Vajszlón és Szederkényben. Május 11-én Szigetváron, a Somogy és Baranya megye KlSZ-fiatal- jainak találkozóján részt vesz a nagyatádi gimnázium, a kaposvári textilművek és a kaposvári vasutasok együttese, a Pécsi Mecsek Művészegyüttes, a vízvári, szebényi, felsőszentmártoni, dióspusztai együttes, a szigetvári, a szentlászlói énekkar és a szigetvári általános iskola 60 tagú furulyazenekara.

Munkás-paraszt találkozók lesznek Bükkösdön, Pécsett, Mecsekpölöskén, Hásságyan, Nagydobszán, Beremenden. Képzőművészeti kiállítások nyílnak Villányban, Komlón, Nagybudméron. Szigetváron, Siklóson és Sellyén.

A baranyai ünnepi hetek befejezéseként megyei ifjúsági találkozót rendeznek Pécsett. Délelőtt a szabadtéri színpadon fellép a Mecsek Művészegyüttes és a hosszu- hetényi népi együttes. Délután a Balokány-ligetben lesz a pécsi ifjúsági művészeti csoportok bemutatója, este karnevál a Széchenyi téren.

Das Grab

MARX KÁROLY

140 éve, 1818. május 5-én született Poroszország Rajna melléki tartományának Trier nevű városában Marx Károly, akiinek nézetei — ezt még ellenfelei is elismerik — bámulatosan következetesek és egységes egészet alkotnak: Nézeteinek és tanításainak rendszere, a marxizmus a világ minden országában a munkésmoz- íatom elmélete és programja. Marx nevének jelentősége, »zületésének dátumától távolodva egyre inkább nő. Eszméinek realitását a történelem

igazolta és igazolja nap-nap után; a szocialista társadalom élő valóság, a proletariátus 40 éve a hatalom birtokosa és a szocializmus erőinek térhódítása világszerte egyre feltar- tóztathatatlanabb.

Marx élete nem volt rendkívüli, úgy élt, mint kora egyszerű emberei, akkor is, amikor neve már nem egyszerűen csak egy embert jelölt meg, ha :m a világtörténelem leghatalmasabb eszmei rendszerét is. Mindig a legszeinvedélye- sebben tiltakozott az ellen,

hogy személyét valami emberfölöttinek tüntessék föl, a leghatározottabban visszautasította a személyére irányuló kultusz mindennemű kísérletét.

Annáik ellenére, hogy kora legnagyobb lángelméje volt, családja kőiében a legegyszerűbb életet élte. Nagy gyermekbarát volt, szinte rajongott gyermekeiért, s ha valaha is lecsípett egy órácskát hajszolt munkájából, akkor csak azért, hogy gyermekeivel játszhasson.

Marx érdeme, hogy a szocializmus elmélete tudomány lett, és nem az egyik, vagy másik zseniális koponya véletlen felfedezése, ahogy azt előtte tekintették. Azért lett tudomány, mert Marxinál a szocializmus nem más, mint két történelmileg létrejött osztály, a burzsoázia és a proletariátus harcának szükségszerű terméke. Ehhez a belátáshoz Marxot mindenekelőtt két felfedezése vezette eb

Az elsővel a világtörténelem egész eddigi felfogását felborította. Előtte azt tartották, hogy minden történelmi változás végső oka az emberek változó eszméiben keresendő. Azt, hogy honnan erednek az emberek eszméi, hogy mi az eszmék oka, fel sem vetették. Marx felfedezte az emberi történelem fejlődési törvényét, azt az egyszerű tényt, hogy az embereknek előbb enniük, inniok, lakniok és mhézkod- niok kell, mielőtt politikával,

tudománnyal, művészettel, vallással foglalkozhatnak, azaz Marx a történelem materialista magyarázatát teremti meg, melynek alapelve az, hogy a létfenntartási eszközök mindenkori termelési módja, egy-egy nép, vagy kanszak mindenkori gazdaságii fejlődési foka az az alap, amelyből a társadalom minden jelensége megmagyarázható.

Ez az elmélet tudományos magyarázatot tudott adni arra a kérdésre, hogy miért bomlik fel a társadalom ellentétes érdekű osztályokra, uralkodókra és alávetettekre, kiknek egymásközti harcában, az osztályharcban már a XIX. század első negyedének francia történetírói is a történelem fő mozgatóerejét látták. Egyszerűen azért, mert az emberiség eddigi története során a termelés még oly kevéssé volt fejlett, hogy nem biztosíthatta a társadalom minden tagja részére szükségleteinek kielégítését. Ezért oszlott fel a társadalom uralkodó rétegek szűk csoportjára, kiknek egyre bőségesebbé váló létfenntartását csak a munkára kárhoztatott nagy többség kizsákmányolása biztosíthatta.

De ugyanebből az elvből fakad a szocialista társadalom jogosultsága is; hiszen a mostani kor óriási módon kifejlődött termelőerői következtében eltűnt annak kényszerűsége, hogy a társadalom kizsákmá- nyolókra és kizsákmányol tak ra essen szét, mert ezek a

termelőerők biztosítani tudják minden ember szükségletének kielégítését.

De a kapitalizmusban ez nem történik meg, éspedig azért nem, mert a munkás kizsákmányolt. Munkaereje értékén felül termelt értéktöbbletet a tőkés eltulajdonítja. Ez az a másik felfedezés, melyen a tudományos szocializmus alapszik. Az értéktöbblet elmélettel Marx a tőkés tulajdonról is kimutatja, hogy idegen, meg nem fizetett munka eltulajdonításából származik, így a munkásosztály a szocialista forradalomban a tőkések kisajátításával csupán saját magát megillető jogaiba lép.

Mi, magyar kommunisták Marx követői vagyunk. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a proletárdiktatúra hívei vagyunk, mert a marxizmus nem más, mint annak az osztály- harcnak az elmélete, mely szükségszerűen a proletárdiktatúrához vezet el, ahhoz a diktatúrához, mely átmenet valamennyi osztály megszüntetéséhez és az osztálynélküli társadalomhoz. Ma nálunk a proletárdiktatúra a gyakorlat kérdése és így a marxizmushoz való hűségünk próbaköve a proletáriátus diktatúrájához való viszonyunk. A marxizmustól való el tán torod ásnak legbiztosabb vonásai mindig a proletáriátus diktatúrájának kérdésében mutatkoznak meg. A baloldali szektáns hibák elsősorban a proletárdiktatúra

eltorzításában jelentkeztek, a. reviziómizmus és mindenfajta opportunista elmélet a proletárdiktatúra marxi-leni ni elveit, a proletárdiktatúra szükségszerűségét tagadja,

Marx születésének 140. évfordulóján a marxizmus tisztaságáért folyó harcunkban talán azzal emlékezhetnénk meg róla legméltóbban, hogy minden erőnket tanítása legdöntőbb elvének, a proletárdiktatúra következetes megvalósításának szolgálatába állítjuk.

Ez a megtisztelő feladat óriási felelősséget jelent. Felelősséget a nép előtt, hiszen a proletárdiktatúra célja annak a társadalomnak a megvalósítása, mely a dolgozó milliók boldogságát biztosítja. E feladat betöltésében példaként áll előttünk Marx személye, aki nemcsak kora legnagyobb gondolkodója, nemcsak a tudomány embere, hanem mindeneketőtt forradalmár. Marx számára a tudomány a történelmet mozgató forradalmi erő volt. Igazi élethivatásának éppen azt tekintette, hogy így vagy úgy, de állandóan közreműködjék a tőkés társadalom megdöntésén, hogy közreműködjék. a proletáriátus felszabadításán: Marx proletárvezér volt, a harc volt az eleme) oly szenvedéllyel, kitartással, sikerrel küzdött, miint kevesen. Méltán mondta róla Engels! „Neve és műve is, élni fog századokon át!“

Jóri János egyetemi tanársegéd!