Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-31 / 127. szám

o N APtO 1958. MÄJTTS SÍ. Énekkarral is bővült a Mecsek Művészegyüttes A tavalyi pedagógusnapon vetődött fel a gondolat, hogy a már meglévő Mecsek tánc- együttes mellett miért nincs a városnak népi zenekara , és énekkara? A város vezetői nemcsak szóban, de tettekben is való­sággá váltották a gondolatot és 1957 július 1-én Pécs város nevében Györkő Antal elvtárs. a városi tanács elnöke és Gáb­riel József elvtáns, a városi lönös. nagy szeretettel énekli alig egy éves énekkar. A tánc- a kórus a baranyai népdalokat kar, a zenekar és az énekkar egyszólamban. Ezért Hegyi Jó- előadta Kodály: Intermezzo- zsef két népdalsorozatot állí- ját. Kodály Zoltán véleménye a szesi helyzet. Meszesen a lá­tott össze, amelyet népi zene- -~—i~ ár1' - - ' karra is hangszerelt. A városi tanács művelődés- ügyi osztálya az együttes zene­karául a Béke étterem zene­karát szervezte, Dörömböző Géza vezetésével. A zenekar tagjai kottáról játszanak, így nem okozott nehézséget Ko­szerint az_ előadás jó, teljesig nem éjszakát virrasz_ volt. A müvet az Állami Nepii. . Együttes is csak zenekar és Megoldódnak a meszes! vízgondok Pécsett nagyon nehéz gond a vízellátás, mégis mindenki tud­ja, hogy a legsúlyosabb a tanács művelődésügyi osztályé- dály egyik legszebb művének, reográfiája alapján dr. Amb-# lőre javít a vízhiányon a bő Végleges és megnyugtató csapadék, amely felduzzasztot- megoldást tehát csak a dunai ta a tettyei tartalékot. víz Pécsre vezetése jelenthet; Másik megoldási mód — és A beruházás összege több tíz­ebben szintén megkezdődött a millió forintot tesz ki. Az üsző- munka — a rigóderi víztároló gi dombon fogadó és tisztító- --------- át, lesve a nyitott csap- építése. Az építkezés már jó- berendezés létesül, amely öt­férfi fánckarral mutatta be / \bó1 kihu110. elsö vízcseppet, Val előrehaladottabb stádium- ezer köbméteres egységekből f alvi ‘ ,‘amely legtöbbször nem jött, ban van, mint a tervek szerint fog állni. Először két ilyen be­Hi rlem vflf tá^^r HiU'!mé* éjszaka sem « ilyenkor ,ennie kellene. A víztárolót rendezés készül el, s mivel ez rASItel mi« ■. hl™' hosszú utcákon keresztül kel- összekötik a tettyei tartókkal tisztán csak ivóvízre szolgál, az előadásban meg az is, hogy< lett cipeini a vizesvödröt, hogy és így biztosítva lesz, hogy a ez az első lépés is megoldja a fíSItiL, ki^Íailakilegalább a gyerekek mosdatá* tettyei víz biztonságosan eljut nagyjából a pécsi vízgondokat; megfelelően Rábái Miklós ko-fs4ra és a főzésre iusson. a meszesi lakásokba a vízkiemelő Mohácson énül nak vezetője aláírták az ének­kar alapító levelét. Hegyi Jó­zsef karnagy elkészítette az énekkar működési tervét, sza­bályzatát. költségvetését, majd a szeptember 13-án tartott ta­nácsülésen a vb. a községfej­lesztési alapból megszavazta az műsorra rus Lászlóné a férfi toborzó­a Kállai kettős-nek tűzése. A népi zenekar összeszokott­ságánál fogva alkalmas volt, hogy a tánckarral együttmű­ködve és önálló számokkal is fellépjen. Műsort adták tavaly számként szerepel, november 1-én Mohácson, 17- Említhetjük még ének- és zenekar működéséhez ént és 19-én Pécsett, majd 1958 rinci dalostalálkozót május 25- , el a meSzesi lakásokba. A mun k7iikv0nc oKSi’eeet fphruar 1-e.n ismét Pécséit ________ /.—1,1----.. sz ükséges összeget. Hegyi József ezután a szer­vezéshez látott. Személyesen kereste fel és hívta meg az énekkar tagjait. A tagság tár­sadalmi összetétele igen színes: üzemi dolgozó, pedagógus, or­vos, ügyész, katonatiszt, MÁV tiszt, tanácsi és más értelmi­ségi dolgozó forr össze a mu­zsika szeretetében. Az alakuló próbán a tagság megválasztotta a tisztikart, díszelnököt, elnököt, titkárt, stb. A tagság minimális része az elkövetkező hónapok alatt kicserélődött. Próbáról-próbára ____ ________ _ ______ új tagok jelentkeztek. A kar- a Kállai kettős-t adta elő tánc- «1 nagy kiegészítette a kórust a és zenekarral. Az első szerep- <1 Pedagógiai Főiskola éneksza- lés izgadmai eUehére a mű elő- < | február 1-én ismét Pécsett. Február 11-e fontos állomás az együttes életében-. Az ének­kar és a zenekar ekkor tar­totta első összpróbáját. Nagy lelkesedést váltott ki az első találkozás. A tömör hangzá­sok szinte felvillanyozták a tagokat. Hatalmas erővel szólt Kodály: Kállai kettőse és He­gyi: Baranyai szerelmes és Baranyai mulatós két népdal­A vízkiemelő Mohácson épül A meszesi rendkívül súlyo6 Ezenkívül természetesen ál- meg, s mellette építik a durva f , -Hí, .1 1 / wrkf.n r 1 vízprobléma megoldására most landó programot jelent a Tor- tisztítást szolgáló berendezést összefogott a városi tanács és tyogó fejlesztése. Folyamato- is. Intermezzo-t Hegjn József megI pécsi Széntröszt A tröszt ad. san újítják fel a régi kutakat A mohácsi Duna-vizet külön­hangszerelte a népi zenekar* ^ anyagot> a vízművek a és állandóan folyik új kutak leges acélcsövek szállítják Pe­szamara. így ez a mu a Kallai (munkáskézről gondoskodik és kutatása és fúrása iK csig. Mohácsnál már meekez­kettos mellett állandó műsor- f erővel nyomóvezetéket (»építenek, amely a bányák ivó- a szentlő- vfznek alkalmas vizeit juttatja én, amikor az énekkar ismét kák máris megkezdődtek és lá- szerepelt és biztonságos, egy- zas ütemben folynak önbetű énekléssel, szép felállá- (i A meszesi reménytelen hely- sával, derűs előadásmódjával,izetet ez.a lépés már megoldja, aratott nagy sikert; (»de nem teljes mértékben. Egye­Közeledik június 7-e, — ezen «1 a napon a szabadtéri színpadon » szerepel majd a Mecsek mű-J, vészegyüttes ének, zene és tánc, i kara. Pécs lakossága ekkor i! gyönyörködhet majd az ének kutatása és fúrása is. csig. Mohácsnál már megkez­Nem szabad azonban elfeled- dődtek a munkálatok és folyik kezni arról, hogy a folytonos a csövek lefektetése is. munka mellett egyre növekszik S mire megoldódik a város a vízfogyasztás is. Uj lakások vízellátásának kérdése, a má- átadásáVal, új családi házak sik égető probléma is megol- építésével és a hálózatba való dóst nyer: mintegy nyolcmillió bekapcsolásával megnövekszik forintos beruházással helyre- a fogyasztók száma és a víz- hozzák Pécs szennyvíz-levezető szükséglet. berendezését. Egy levél és más semmi... Huzavona egy újítás körül sorozata. » A tánckar 10 éves Jubileu- kar előadásában, amely a mű-#, Lapunk 1958. március 12-i tagságai” címmel foglalkoztunk mán a Pécsi Nemzeti Színház- vészegyüttes szerves része. J számában „Egy újítás viszon- Raschka Emil sörgyári dolgozó tónca^mű^b^ íz Újítási javaslata kÖrül kiala‘ kos hallgatóival, akik ezzel társadalmi énekkar vezetésé­hez szereznek gyakorlatot, A próbákon rendszeres hang képzés, elméleti képzés van. A tagság eszmei, zenepolitikái, zeneesztétikái nevelődése cél­jából megrendelték a „Muzsi­ka“ című folyóiratot. Az ének­kar műsoranyaga felöleli a kórusirodalom minden terüle­adósa zökkenőmentes, szép < volt, nagy sikert aratott. ' A pécsi és a budapesti rádió * közvetített az énekkar előadá-^ sában műveket és a budapesn«, rádió ..Kórusaink életéből" cí-" mű adásában ismertette az énekkar létrejöttének kör .1- ményeit, munkáját; Ezután, egymást követték ai fellépések, majd 1958 május , _____ 1958 ................. té t. A barokk, romantikus, 18-án a Pedagógiai Főiskola 101 ronep kozott, __amikor lehul- Bartók. Kodály, magyar és éves jubileuma alkalmávallőtt az első esőcsepp. A szép üiym ICo | TözsíisziTi szaiCLQocsKük le­se» vá.io*,.» egymást. KÜ- aály Zoltón el«, éneke,, a„{ “ haj — mit volt mit tenni, szaladni kellett, beszaladni a Tettye vendéglőbe, Az eső makacsul esett, a nap már nem sütött és a gye­rekeknek nem erénye a türe­lem, a Az óvónéni egyre/ többször hallotta: „Éhes va­gyok!” „Szomjas vagyok!” A történet végét úgyse ta­lálja ki senki, hát megmon­dom. A pincér vagy az üzlet­vezető, vagy mindakettő, egy­szóval a Tettye vendéglő dol­fl kongresszus szellemében j Május 24—25-én tartották a tudományok hatalmas fejlődé- J Magyar Tudományos Akadé-« se következtében nemcsak a* mia dísztermében a TIT II.- városi, hanem a falusi dől go­»»Air -íc TrnnHinlcó’Kh Ardpílclfid- \ kongresszusát, a szovjet, cseh­szlovák, romén és német isme­retterjesztő társulatok képvi­selőinek réseivé telével. Bara­nyából tizennégy küldött vett részt a kongresszuson, többek között dr. Takács József, a zók is mindinkább érdeklőd nek a tudományos ismeretük iránt; 1, A kongresszus, az ott elhang-', zott eddigi munkát értékelő és , a további út megjelölését szol- , gáló beszédek, felszólalások 1 TIT Baranya mgyei nektiivk$ ZűgöálS^ő^tnte “Sfngo­Jdttyei tíkÜMUU Óvodások sétáltak, egy cső- borravaló kerekszemű apró­ság a Tettyén. Szépen sütött a nap, s az óvónéni moso­lyogva terelgette a csöppsé­geket. Senki sem vette észre a nagy napsütésben, hogy a kö­vér, fekete felhők már gyü­lekeznek az égen. Volt nagy ijedelem az ap­ékult állapotokkal. *1 Augusztus tizenhetedikén ’! lesz három éve, hogy az újí- Egy másik napon a készt- (|tási javaslat elindult útjára. helyi általános iskolások jöt- (»végigjárt számtalan fórumot, tek kirándulni a Mecsekre. (1 s^erzett egy csomó kedvező Melegben is szép a kirandu- (> lás, tudja mindenki, de bi- Ji nyilatkozatot - többek kozott zony nagyon megszomjazik iaz Élelmezésügyi Minisztérium az ember. És igaz, hogy a |»js levélben értesítette Raschka nyolcadikos már nem gyerek, l'EmiIt> hogy az újítóéról az Er­naglon1 wTJérf&óZZ 5 imparl Kutató Intézet és az elviselni. t Építőipari Tudományos Intézet Szóval az iskolások, naQyon ('is kedvezően nyilatkozott , megszomjaztak és a tanáruk- <>de ennél többre még nem vitte t,x~xnAir „«u au*í<ií kai - forrásvíz híján - be- ('az újítási javaslat. Pedig fontos a™i k°^k°f1ljaék ™ÚJiíS mentek a Tettye vendéglőbe, lenne már végre az utolsó ki- wlhen A tanár kért mindegyik gye- (»serieteket elvégezni, mert csak ggjir SS reknek egy pikoló sört (ven- ( az utolsó k'sérletek vannak fö tál át értesítse az újítót déglöben vagyunk). jhátra: u üzemi kipróbá ^ És ^^Sétek tovább! Ä­A pincér odament a csa- < ha a.z újítási javaslat ezen az idestova más­poshoz, de rájöttek, hogy a utolsó próbán is beválik, akkor hón de válasz mée nem kérés teljesíthetetlen. Gye- « meg lehet takarítani egy cső- bÓ"ab' wire rekeket nem szolgálhatnak <»mó valutát és nem leszünk ar- e ki sörrel. Megtanácskozták a «'ra kényszerítve, hogy külföldi dolgot és megint csak kisü- « cégekkel végeztessük a söripar töttek valamit. «'erjesztő és tároló kádjainak az És két percen belül ott volt « impregnálását, tének titkára. Megkérdeztük, ebben a muTVKaDan. (( mi a véleménye a kongresz* a kongresszus elfogadta a 6zusról, a tanácskozásról? társulat nevének megváltoz-i — A kongresszuson felszó- tatását és így a jövőben a tár-(> Iáit Kállai Gyula elvtárs, az sulat neve: Tudományos Ismc-|> MSZMP Központi Bizottság retterjesztő Társulat. f titkára. Bennünket különösen megragadott •-* mondotta — Kállai elv társ beszédének J őszinte hangja. amellyel a társulat munkáját elemezte es további útmutatást adott; Nagy fontosságú volt Kállai 11 elvtárs beszédének az a része, (i amikor arról szólt, hogy ma(i már az értelmiség többségének.» nem szabad, hogy problémát,i jelentsen a bizalom kérdése.,, A párt részéről a jószándékúT értelmiség felé a bizalom meg­van, s különösen azok iránt az értelmiségiek iránt, akik a társulat tagjai, mert a felvilá­gosítást tudatosan vállaló ér­kat és elővettek egy pár ke­nyeret meg egy csupor zsírt — és megzsíroskeny éreztet­ték az éhes óvodásokat, lás ... Es a szomjúságot elol­totta a jó tiszta, hideg víz. * iQV történt, kérem. És hogy miért mondtam mindezt el? Hogy ez olyan természetes? Mert mégse mindig „ter­mészetesek” az emberek;; ■, hogy az ügyet nyilvánossági1* hozták. Azóta az Élelmezés- ügyi Minisztérium Söripari Igazgatósága intézkedett, hogy a kísérleteket Budapesten, a Kőbányai Sör- és Malátagyár egyik telepén a javaslattevő szakszerű ellenőrzése mellett elvégezze.” így szólt a levél- Megnyugtató volt olvasni. Vég­re valahára révBejutott egy újítás. A levél azonban csak látszat volt. Ugyanis a levél megírása óta egy lépéssel sem haladtak előrébb az ügyek. Raschka Emil is csak az újságból érte­sült a levélről, külön értesítést ebben az ügyben ő nem kapott, noha ő lenne a legilletékesebb Május 8-án Mészáros István, a Söripari Igazgatóság előadó­ja, aki a sörgyár újítási ügyeit ellenőrizte, szóban közölte, minden gyerek előtt a maga «íkesek egyáltalán nem sietnek hogy hamarosan Intézkednek pohara, tökéletes kiszolgá- |[az újítási kísérletek elvégzése az újítás ügyében. De hát az­/vei, yeILCW UVlUl uil TJUH a nemtudom hány pohár víz, ' j hát úgy látszik, az illeté­érdekében. Ä óta is eltelt három hét és még Az említett újságcikk megje- ...... lenése óta is mindössze az tör- nem tortént semmi- lent, hogy az Élelmezésügyi Érdekes az ügy, nemde? Minisztérium műszaki főosztá- __. ...______„ , ... ly a március 27-én levélben Mindenesetre kíváncsian vai­megnyugtatta a szerkesztősé- iúk a folytatását, get, hogy hasznos volt, K. P. Időjárásjelentés A pécsi építőmunkások sztrájkja 1905-ben Adalék egy kiállításhoz (A szerző, ah! részt vett a most megnyílt munkásmozgalmi kiállítás rendezésében, kié gcszítésként irta az alábbi cikket. Ez az összegyfljttttt anyag ug yanis nagyon szétszórt * ezért a szemléltetöségét nem lehete tt volna biztosítani.) lé ne te szempontjából rendkí­vül jelentős év volt. A sztrájk­mozgalom ebben az évben szo­katlanul nagy lendületet vett. A polgári sajtó, a „Pécsi Nap- telmiségiek szervezete élenjár (* ló” a sztrájkhullámról így írt: abban a küzdelemben, amelyet ('... „úgylátszik divat lett a pártunk azért folytat, hogy a (»sztrájk Magyarországon”.;. Ez magyar értelmiség és a szocia-(»a „rejtély” megoldhatatlannak lizmus szövetsége erős és meg- (' látszott és okát képtelenek vol kozákkal, azonban azok nem voltak hajlandók velük tár­gyalni, ami balratolódásukat 1905 a munkásmozgalom tör- szágban, de különösen Pécsett z inkúJ>b ^ok^a, Má-ius erősen pangott. A munkaerő olcsósága, az építőmunkások munkanélkülisége magával hozta gazdasági hátramara- dottságukat és elkeseredésüket — majd felvilágosultságukat. 16-án csaknem 250 épitőmun- kás a „város rokonszenvétől kísérve” a Király utcában' (Kossuth Lajos utca) tüntető felvonulást tartott. A katonás rendben menetelő, munkásda­Szakszervezetük a 'gyári mun- *°kat éneklő munkások felvo­kasoké mellett a legerősebb volt; ezért harcukat szerve­zetten és viszonylag eredmé­nulása után még a rendőrka­pitány is a megegyezést kere­si, azonban a munkaadók ki­tak megmagyarázni. Nyilván- nyesen tudták vívni. Már áp- jetentik.hogy a feltételek elfo­bonthatatlan legyen. Ennek és a helyi pártszer- való, hogy itt nem úgyneve- rilis hónapban, az építkezési vek megerősödött bizalmának <1 zett „divatról”, hanem sokkal fő idény kezdetén a „Pécsi alapján kívánunk tovább dől-«'mélyebb gazdasági és politikai Napló” így írt róluk: gozni. Baranyában erősítem« kérdésekről volt szó. Az 1905- építőmunkások nagy kívánjuk a társulat munkájá-'Jös évek sztrájkharcai megmu- munka nélkül van, az agitáto- ban a marxista-leninista cél- * J tatták ezt. rok állandóan köztük járnak tudatosságot. Erre különösen«- a sztrájkhullAm szokatlanul és felvilágosítják őket s így szükség van most, amikor n (éles méreteket öltött májustól nincs sok remény arra, hogy gadhatatlanok, de még ha tel­jesíthetők is lennének, akkor ...az S€m hajlandók megegyezni. Az része elkeseredést ez még jobban növelte. A már 23 napja tartó kemény sztrájk nem törte meg a munkásokat. Elhatározták, hogy ellentámadásba mennek át és megalakítják a „kizárt , kezdve —» a nyári hónapokon á most induló építkezéseket el keresztül — egész őszig. En- kezdhessék...” Pár napra rá, ejmomunkások vállalatát ^ és (,nek a bérharchullámnak há- május 3-án, végül is kitör a J rom nagy kicsúcsosodása volt: kőmüvessztrájk két vállalkozó- ,,0Virb^i,d.^,^baranv-k1ü»a bányászok nagy, július 4— női, erre a többi vállalkozó, beiyei/zivatar. Holnap Velhőétvo-,) augusztus 28-ig terjedő sztrájk- hogy eiébevágjon a sztrájk ter­ezzel sajátmaguk veszik ke­zükbei' munkájuk irányítását. Az események most már gyorsan peregtek. A vállalko­»uiások, több helyen, főleg a Du-á ja, a nagy aratósztrájkok és jedésének, 9-én reggel az egész zók megegyeztek a szállítók- fcántúlon, záporeső, zivatar. MCr-J a kőművesek több héten gá----’— *-----------------------’-■£- ----­.. . - —• av-,,,,* aki#" wuu ixlkh ke- vonalon beszüntette a munkát. Jyugati, ?yigatim^élénA nappalié resztül tartó sztrájkja. így 150—160 sztrájkoló mel­IV»melegedés kissé gyengül. i Az építőmunkások talán a lett több mint 500 maradt várható legalacsonyabb hőmér-* legembertelenebb körülmények munka nélkül. lappi™ hóméraékíet ^Tomblton9között dolgozó mvnká*# vol- A munkások ekkor még ke- »le-33, keletet» ss Sott »elett. étak. Az epitfkeaée ms eaétx 09- restik a megegyezést a rttlla-l­ka 1 és a „kizárt építőmunkások vállalata” nem kap építőanya­got. összefogott tehát az egész gazdasági apparátus, hogy letörje a munkások vál­lalkozását, Június 1-én az építőmeste­rek kijelentik, hogy a „sztrájk miatt a határidők betartása alól felmentettnek érzik ma­gukat, a hibásak egyedül a munkások.. .** Minden alkal­mat megragadnak, hogy ők maradjanak a győztesek. Jú­nius 3-án, a kőművesek, épí­tőmunkások mellé csatlakoz­nak az építkezési napszámo­sok is, akiket aránylag jobban fizettek. 6-án az épülő város­házán is megállt a munka. Itt ugyan még csak az ácsok dol­goztak (állványozás), akik szintén magasabb bért kap­tak; de az építőmunkások meg­jelent küldöttségével tárgyal­va, ők is abbahagyták a mun­kát. A munkások követeléseiket kilenc pontban foglalták ösz- sze: 1. bizalmi férfiú elismeré­se; 2. tíz és félórai munkaidő (11 és fél helyett); 3. a mun­kabér az eddigi 11 és félórái­nak megfelelő legyen; 4. a munkabér általános rendezése; 5. a munkás tisztességes bá­násmódban részesítendő; 6. nem szakmábavágó munkára a munkás nem használható fel; 7. a város határán kívüli mun­kánál köteles a munkaadó megfelelő lakásról és ivóedény ről gondoskodni; 8. a május elseje ünnepnapnak tekintetik; 9. a sztrájkban részvevők más alapos ok nélkül el nem bocsát hatók. Bár evek * Wmtefések reá­lisak és jogosak voltak, mégis teljesítésükre kevés remény volt, mert a vállalkozók min­den alkalmat megragadtak ar­ra, hogy megvalósításukat megakadályozzák. Felbiztatták a keresztény-szocialistákat, bír­ják rá a munkásokat, hogy vegyék fel a munkát. Ezze\ az egységet sikerült megbontani, amely eddig páratlanul szi­lárd volt és múr-már sikerrel kecsegtetett. A kevésbé fejlett munkások ingadozása megtör­te ellenállásukat, pedig éppen ezekben a napokban a sztrájk­tanyán már felhangzott a jel­szó is az elkeseredett munká­sok ajkáról: „Le a kapitaliz­mussal!” A mozgalom azonban ekkor már bomlófélben volt és a munkások siettek kiegyezni a vállalkozókkal, hogy legalább részeredményeket tudjanak ki­csikarni tőlük. Ez sikerült is- Követeléseikből több pontot teljesítettek: így az elsőt (bi­zalmi férfiú elismerése), a má­sodikat (10 és félórái munka­idő), a negyediket (munkabér rendezése) és az ötödiket (a munkás tisztessége s bánás­módban részesítendő). A rész­eredmények megmutatták, hogy a sztrájk sikeres fegy­ver, de azt következetesen kell végigvinni, mart csak úgy le­hat eredményt elérni. Az építőmunkások mozgal­ma Baranya megye, köz”etlc- til/l Pécs város munkásnui:- galnának egy Igen je eillős, szép dokumentuma. (B. Cy )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom