Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-29 / 125. szám

NAPLÓ

19S8. MÁJUS m

2

Hruscsov elvtárs beszéde

a varsói szerződés politikai tanácskozó bizottságának ülésén

(Fódytatás az 1. oldalról)

, belügyeibe szándékoznak beavatkozni, vagy Németország egyesítése a nyugati hatalmak elképzelésének megfelelően, akkor kereken meg kell mondanunk, hogy az ilyen „előkészítés" ideje sohasem ér véget, mivel a Szovjetunió soha, 'semmilyen feltételek mellett sem hafahdió ilyen megoldást elfogadni.

A Szovjetunió és a többi szocialista ország — mutatott rá Hruscsov — azt javasolja, hogy

a csúcsértekezleten olyan kérdéseket tárgyaljanak meg, amelyek egyáltalán nem érintik a tőkés országok

pilléreit, de ugyanakkor nem ártanak a szoicalista országoknak sem.

Ez mindennek az alapja és ha ígv közelítjük meg a csúcsértekezlet kérdését, akkor az sikerrel kecsegtet;

A. csúcsértekezletnek a legkomolyabb figyelmet kell for- dítatiia a Lengyel Népköztársaságnak arra a javaslatára, hogy létesítsenek Európában atom-,, hidrogén- és rakéta- fegyv érmen tes övezetet;

Különösen nagy veszélyt jelentenek az amerikai vezető körök a;-on tervei, amelyek Nyugat-Tíémetország atomfegyverrel történő felszerelését célozzák. Nyugat-Németország uralkodó körei ráléptek az atomháborúra készülődés súlyos következményekkel járó útjára;

Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szocialista tábor országai ellen irányuló atom- és rakétatámaszpontok létesítésének puszta gondolata is teljes egészében a támadó politika megnyilatkozása;

Hruscsov hazugnak minősítette azt a híresztelést, hogy a Szovjetuniónak a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és Csehszlovákia területén támaszpontjai vannak középha tósugarú rakétalövedékek számára;

Szeretnénk remélni — hangsúlyozta Hruscsov —, hogy a NATO vezetői józan gondolkodásról tesznek tanúságot és nem kényszerítik a varsói szer ződés államait, hogy viszonzásul lépéseket tegyenek a rakétafegyverek elhelyezése ügyében.

Hruscsov rámutatott, az Egyesült Államok felelős külpolitikai veztői abban reménykednek, hogy az Egyesült Államok szövetségesei feláldozása árán elháríthatja majd magától a megtorló csapást, megóvhatja területét a nukleáris háború pusztító következményeitől, vagy csökkentheti ezeket a következményekeí; Senkinek sem szabad azonban megfeledkeznie arról, — mondotta a szovjet minisztertanács elnöke — hogy ma az interkontinentális ballisztikus rakéták és a hadviselés más korszerű eszközei a földgolyó bármelyik pontján lévő célpontot eltalálhatnak. Hangsúlyozta: „A varsói szerződés államainak technikai lehetőségeiről elég meggyőzően tanúskodik az, hogy a Szovjetunióban megalkották az interkontinentális rakétát és mesterséges holdakat lóttek ki. Éppen ezért

ma már nem »abad az erő helyzetéből kiindulni. Nincs szükség arra, hogy az egyik

fél ijesztgesse a másikat."

Hruscsov hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányférfiai közül senki sem tud egyetlen olyan tényt sem felhozni, mely arról tanúskodnék, hogy a Szovjetunió valamely intézkedése fenyegeti valamely állam biztonságát. Még most is

— hangsúlyozta Hruscsov ;— amikor interkontinentális fegyverekkel rendelkezik a Szovjetunió, kész elfogadni a kozmikus térség háborús célú felhasználásának eltiltását, ha a nyugati hatalmak a maguk részéről hozzájárulnak az idegen területen lévő háborús támaszpontok felszámolásához.

Az amerikai katonai parancsnokság rendszeresen atom- és hidrogénbombákkal felszerelt repülőgépeket küld a Szovjetunió határainak irányába, s ez a békeidőben példátlan ténykedése valóban az

zetküzi egyezményt a koz mikus térség háborús fel- használásának megtiltására

Ezzel kapcsolatban az Egyesült Államok mindössze az interkontinentális ballisztikus rakéta megtiltását javasolja. Az Egyesült Államok azért szeretné ezt, hogy atomháborúi kitörése esetén a kozmikus térségen át ne érhesse megtorló atomcsapás, s ugyanakkor külföldi területeken megtarthassa nagyszámú katonai támaszpontját,' amelyek a

Szovjetunió és más vei® baráti;

atomháború szélére taszítja az békeszerető államok megtámaemberiséget. A sarkvidéken át vezet a legrövidebb légiút a

dására hivatottak. A szovjet kormány nem járulhat hozzá

Szovjetunió és az Egyesült Al- olvan helyzethez, amely a lamok között. A Sarkvidék Szovjetunió és a vele baráti ennek következtében fontos államok biztonsagát fenyegeti, stratégiai jelentőségű s az atom- és hidrogénbombákkal

Stáníyítá feyjJieiÁ

LILI BÁRÓNŐ

felszerelt amerikai repülőgé pék repülései ebben a térségben feltétlenül komolyan fenyegetik a béke ügyét;

Ezután rámutatott a nukleáris fegyverkísérletek álta- lános megszüntetése kérdésé- «etetek megoldását, hanem a ben tett szovjet kezdeménye- köztük tartandó tárgyal ások- zésre, majd hangoztatta, a ki- ban. Az erőpolitika szószólói alakult helyzetben adódnék azt állítják, hogy ha véget ér

Korunkban a háború már nem végzetszerű és nem elkerülhetetlen.

Nem a fegyverkezési versenyben kell keresni a Kelet és Nyugat államait megosztó el-:

egy olyan kivezető út, amely lehetővé tenné az atomháború

a hidegháború, s megszűnik a fegyverkezési verseny szükséveszélyének elhárítását: ha er- gessége, ez a termelés csökke- kölcsileg^elítélnék áztatom- és nését, a munkanélküliek seregének növekedését, a dolgozók életszínvonalának hanyatlását idézi elő. Ha az Egyesült Államok a békés egymás mellett

hidrogénfegyver alkalmazását;

Hruscsov ezzel kapcsolatban történelmi példára hivatkozott, az 1925. évi genfi jegyzőkönyvre, amely eltiltotta a vegyi- élés és a gazdasági együttmű- és baktériumfegyverek haszi- ködés politikáját folytatná, ez

nálatát;

A szovjet kormány újabb lépést tett a nyugati hatalmak felé, javasolta,

kössenek széleskörű

óriási lehetőségeket nyitna meg az Egyesült Államok termelő erőinek fejlődése számára — hangsúlyozta a Szovjet- hogy unió Minisztertanácsának elnöke;

nemLeheteflen nem felismerni, hogy az effajta híresztelések a

nemzetközi feszültség kiélezésére. irányúinak azzal a célzattal, hogy folytathassák a fegyverkezési versenyt;

Az Egyesült Államok és a többi NATO-ország e politikája azonban — mondotta Hruscsov — természetesen arra kényszeríti a varsói szerződésben részt vevő államokat, hogy vonják le maguknak a megfelelő következtetéseket. Bármennyire is nem óhajtják ezt a körülmények kényszerítő erejénél fogva, kénytelenek lennének megvizsgálni azt a kérdést, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban, Lengyelországban és Csehszlovákiában rákét a fegyvereket helyezzenek el.

totáíUS" IUto&6*t

A komlói „Zenélő május“ hangversenysorozat utolsó hangversenye május 2ú-án volt; A pécsi- Zeneművészeti Szakiskola ének- és zenekara, tanárai, valamint Garay György hegedűművész közreműködése biztosította a hangverseny magas művészi nívóját;

Az első részt a pécsi Zeneművészeti szakiskola énekkara nyitotta meg Antal György vezényletével, Händel csodálatosan szép Béke-ódájának előadásával; Magyarországi ősbemutató volt. A nagyjelentőségű zenei esemény mellett azért is fel kell figyelni rá, mert Antal György ezzel is megmutatta, hogy elmúlt századok értékeit hogyan lehet összekapcsolná korunk egyik legnagyobb gondolatával, a béke-mozgalommal; A barokk színekben pompázó mű meggyőzően hiteles előadásában nagy részük van a művészi átéltséggel éneklő magánénekeseknek, Agócs Lajosnénak és Özörényi Olgának; A kórus által még tökéletes formában megszólaltatott Bárdos és Kodály művek közül különösen az Intermezzonak volt sodró sikere; meg is kellett ismételni:

Borsay Pál Scarlatti szonáták és Schubert Sherzo-jának

finom billentésű, mindvégig stílusos, művészi előadásával remekelt.

Szünet után Garay György érdeme® művész Beethoven hatalmas hegedűversenyét játszotta erőteljes, férfias lírával és pompás összefogottsággal; Gyönyörű melegséggel szólaltaik meg az első tétel lírai témái, míg a második tétel mértéktartásával hagyta kicsengeni a zenekar lassú témáját. Erőteljes, egyben játékos jellegű is volt a harmadik tétel. A zenekar Horváth Gyula vezetésével igen jól alkalmazkodott a művész elképzeléseihez és szép tónusban, egységesen hangzott a beethoveni remekmű. A műsor befejező szórna Liszt közkedvelt és népszerű Les Prélude»-je volt, melyet a zenekar kiegyenlített lírával és helyenként megfelelő dra- maisággal szólaltatott meg. A közönség lelkesen és sokáig tapsolt a hangverseny minden szereplőjének; Horváth Gyula értékes kezdeményezését: — Komló városát jó zenével ellátni, mindenképpen csak helyeselni tudjuk, és annak a reményünknek adunk kifejezést, hogy idővel mind több és több dolgozónak lesz igénye Komló szocialista városában is az értékes, embernevelő mu-; zsnka felé.

hm

„Operett, csak operett...” — száll az ének Huszka Jenő örökszép dallamára. Igen, operett, fégi magyar operett! Tehát ne is keressünk benne különös tartalmat, mert úgyis hiába. Gróf, grófnők, báró, bárónők, „művésznő”, tiszttartó, komornyik és a többi, egy letűnt világ szereplői kapaszkodtak ismét vissza a színpadra, hogy bemutassák nyegle, mihaszna életüket. Huszka Jenő zenéje vonzza a közönséget. A fülbemászó dallamok már magukban is kellemes szórakozást nyújtanak, s ha a zene mellé még látványos színpadi produkciót is kap a néző, akkor mondhatni — jól érezte magát.

A Pécsi Nemzeti Színháznak ez az operett előadása a színészek játékában különbözik az utóbbi időben látott operett előadásaitól. Ez a különbség — pozitív! A színészek — szinte kivétel nélkül — mértéktartóan játszottak, Ez ct rendezés érdeme is.

Illésházy László gróf szerepében Tomanek Nándort láttuk. A szerephez alkalmazkodó, megnyerő játékával, kellemes hangjával, a szerepadta lehetőség határain belül a lehető legtöbbet nyújtotta. Báró Malomszegi komikus szerepét, a báróságot is pénzért vásárolt dúsgazdag ember figuráját Szalma Lajos játszotta. ízes humorával, komédiázó készségével ismét bebizonyította: kiváló komikus■ Lili bárónőt Bárdos Anna alakította. Nem először láttuk már színpadon, de ebben a szerepben talán eddigi legjobb játékát nyújtotta. Nemcsak egy „operettfigurát” keltett életre, hanem amikor a szerep arra módot nyújtott, vérbeli színészi tehetségét Is megcsillogtatta. A két Illésházy grófnő szerepében Pataky Erzsi és Arany Kató késztette tapsra a nézőket. Mindketten — bárcsak percekre lépnek a színre — annyi ötlettel és egyéni ízzel fűszerezték szerepeiket, hogy jeleneteiket méltán tapsolta a közönség. A két szerep közül Arany Katóé a jobban megírt és Arany Kató ezt a lehetőséget szinte az utolsó mozdulatig ki is „bányászta”. Kitűnő szerepformálás volt! Clarisse művésznőt Bázsa Sva játszotta. Ez a szerep Bázsa Éva játékával szervesen illeszkedett az együttesbe. Clarisse figurája formálásánál könnyen eshet a színész a „túljátszás” vermébe. Bázsa Éva jó érzékkel találta meg a szerep stílusát s mindvégig helyesen és következetesen alkalmazta is. Széplaky Endre Frédi szerepében derűsen és a komé átázás határain belül jól, ötletesen oldotta meg feladatát. Bakos László, Darabos Ferenc, Berecz Hanna „kisebb” szerepeikben méltó részesei voltak a szórakoztatásnak.

Feltétlen szólni kell a darab hangulatához alkalmazkodó táncokról, amelyek a koreográfusnak, Bázsa Évának érdeme. A zenekar Pau- lusz Elemér vezényletével sikert aratott. Kifejezők, hangulatosak voltak a díszletek•

IDA REQÉNYE

Gyorsabban, lobban megy a munka,

ha közösen végzik

Tavasz elején történt Boksán a járást pártbizottság és a járási tanács kérdezz-felelek- estet rendezett. A baksalakon kívül itt volt négy gazda Tengeriből is: Kárpáti József, Lukács László, Mátrai József és Kiss Nagy Lajos. Látszólag semmi sem történt ezen az estén. Másnap azonban Tengeriben beszélgetni kezdtek az emberek. Harmadnap Kungl János kisbíró így adta tudtára a lakosságnak a beszélgetés eredményét:

— Közhírré tétetik: ma este gyűlés lesz a községi kultúr- házban, amelyre minden gazdálkodót elvárunkat

Mindenki ott volt. Tóth Lajos, a boksái tanács elnöke beszélt:

— A szövetkezés a jövő útja — mondotta. — Aki erre az útra lép, az használ magának is, az államnak is a i

Még aznap este megalakult a termelőszövetkezeti csoport. Három gazda kivételével — ez m három gazda is jelentkezett,

de a tagság úgy határozott, mivel az ellenforradalom alatt hangoskodtak, egyelőre nem veszik be őket maguk közé — az egész község belépett. — Mindjárt megválasztották a vezetőséget is. Elnökük Kiss Nagy Lajos lett.

így mesélte el az előzményeket Kiss Nagy Lajos az épülő ház verandáján. Tavasz óta ismét közösen dolgoznak. Bár, amikor feloszlott itt a tszcs, a földet szétparcellázták, ennek ellenére máris sikerült közös területet kialakítaniok. 23 hold lenjük van. Ezt közösen művelik. A többi növény vetését, a talaj előkészítését közösen végezték. Egyszóval összefognak! Kevés olyan határt lehet látni, mint a tengeri!

Örök kérdés: miért alakították meg a szövetkezetét? Kiss Nagy Lajos így válaszol:

— Ha együtt dolgozunk, jobban, gyorsabban megy a munka. Az idő is jobban eltelik. Kisegítjük egymást, no meg aztán mi is olvasunk újságot,

hallgatjuk a rádiót. Néhájiy évig még kihúznánk mint egyéni gazdák, de aztán lemaradnánk a versenyben. Hát ezért, és azért alakítottunk tszcs-t, mert idő kell mindnyájunknak, amíg megbarátkozunk az enyém helyett a miénkkel ; ;:

Itt abbahagyja, mert megjött az állatoi-vos. Beteg az egyik tehene, nem tud a lábára állni. A görcsönyi orvos már le is mondott róla. Kár lenne érte — húsz liter tejet ad naponta. Az állatorvos megvizsgálja. Közben emberek jönnek, községbeliek.

— Na, mit mond az orvos? Megmarad? — kérdik, és amikor Kiss Nagy Lajos azt mondja: „talánN, a gazdák elkomo- rodnak. Közügy lett a tehén, mint a munka, a termés, a jobb élet megteremtése.

Jövőre, ha minden jól megy. már lesz egy közös ser téttenyészetük. Darálót is vásárolnak, természetesen ez is közös lesz és az ősszel megpróbálják ismét amennyire csak

lehet, egy tagba hozni a földeket.

Járom a falut. Be-benézek az udvarokba. 15—18 holdas gazdák lakják Tengerit, öreg és villaszerű, gyönyörű házak váltják egymást. A gazdasági épületek mindenütt újabbak, vagy jobb karban vannak mint a lakóházak. Ez pedig azt mutatja: az itt élő emberek szeretnek gazdálkodni és tegyük hozzá: tudnak is. Három házban már fürdőszoba is van. Kiss Nagy Lajosék házában is lesz. A szuterénban kutat ástak és onnan nyomatják majd fel a vizet. — Fürdőszoba? Apáiknak, nagyapáiknak még a dézsa is megfelelt..;

Fejlődünk és a tengeriek nem akarnak megállni. Ezért szövetkeztek. Így könnyebben juthatnak előre, így könnyebben megvalósulhatnak az olyan tervek is, amelyek ma meg álomnak tűnnek: a falu gázellátása, a műút..,

Szóval érdemes ezen gon dolkocM.

HORVÁTH MAGDA Panni, a slketnéma lány alaki tója. (Ida regénye),

Gárdonyi Géza regényéből írták ezt a 3 felvonásos zenés vígjátéknak nevezett színdarabot. írták, zenét is komponáltak hozzá — ez eddig rendben is van. De miért szükséges előadni? S miért éppen m<fst ? Most, amikor a másik színházban egy ehhez „hasonló” tartalmú, illetve tartalmatlan operett van műsoron. Mert ez az Ida regénye című vígjáték — egykét dalt kivéve — se zenei, se művészi, se másmilyen élvezetet nem nyújt. A tartalma? Arról talán jobb is lenne nem beszélni. De néhány szót csak azért is érdemes róla írni, mert az ember már saját szemének sem mer hinni, nem hiszi azt, hogy ilyen bárgyú vígjátékkal csak egy kicsit is jóizlésü közönséget szórakoztatni lehet. Szerepel ebben a vígjátékban élvhaj- hász, züllött bornagykereskedő, kétes hírű színésznő, tök- kelütött könyvelő, jellemte- len orvos, egy tanító-karikatúra, egy olyan földbirtokos, aki tönkrement s pénzért, hozományvadászalból nősül, egy ...de minek is soroljuk. Az egész társaságban egy normálisan viselkedő ember sincsen.

Ha a színdarab azt a célt tűzte volna maga elé, hogy leleplezze az úri világ erkölcseit, akkor egy szót sem

szólnánk ellene. De nem leleplezi, hanem csak bemutatja s valami negédes szerelmi konfliktus megoldásával

„szentesíti” ezeket az erkölcsöket.

Az úri világ erkölcsi romlottságának megmutatása jegyében aztán már a jóízlés határain is túllőnek s szinte „orgiát” varázsolnak a színpadra. Mintha hirdetnék: ihaj, csuhaj, recece, hát idefigyel) te színházkedvelő közönség, mit tudsz te a köny- nyű élet titkáról? Hát nézd meg ezt a vígjátékot s akkor „jöjjön meg a jobbik eszed, döbbenj rá arra, hogy nem kell a jó élethez más, csak csalás, s úgy élhetsz, mint Marci Hevesen”. Természetesen mindez a régi világban történik, manapság ugyebár ilyen nem fordulhat elő — mondják, akik mentegetni akarják a darabot,

Lehetne beszélni a szocia- llista színjátszás, a szocialista színház feladatáról, elemezni lehetne a színház szórakoztató, közönségnevelő munkájának feladatát, de — most ne tegyük. Szóljunk inkább arról, hogy ebben a szín darabban sok tehetséges színész játszik, akik tehetségüket kénytelenek ilyen művek előadásában elfecsérelni. Bizonyos, hogy a rendezés sokat javíthatott volna az előadáson. De úgy tűnik, mintha a rendező kezéből teljesen kicsúszott volna a darab. De az egyes szereplők játékán, viselkedésén sem lát- «zik semmiféle rendezői „csiszolás”. Miért kell például teljesen hülyét (bocsánat a kifejezésért) játszatni R6*m- ' széky Andrással, ezzel a tehetséges komikussal? Miért kell Ágh Tihamér tanító figuráját ennyire túlkarikiroz- ni? Miért kell... sorolhatnánk tovább a miérteket. De a legnagyobb miért: miért kellett ezt a darabot műsorra tűzni? Hogy vígjáték? Vajon nincs ennél jobb? Nincs például egy egész sor klasszikus vígjáték?

A színészek becsületére váljék: mentették, ami menthető, de mindez kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a közönség ízléses, szórakoztató produktumot láthasson.

A sok negatívum mellett pozitív volt egy-két, a színpadon ritkábban látott fiatal színész tehetségre valló játéka.

GARAY FERENC