Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-27 / 123. szám

NAPLÓ 1958. MÁJUS 21 Dallal, tánccalf, zenével Sikeres kulturális seregszemlék a népek barátsága hónapja és a baranyai ünnepi hetek keretében j gépek a konzervgyárban A népek barátsága hónapja és a baranyai ünnepi hetek programjai rég nem látott megmozdulásra késztették a kul- túrmunkásokat. Szombaton és vasárnap szinte egész Baranya az öntevékeny művészeti együttesek műsorától, dalától, tán­cától volt hangos. veltséghéz tartozó tantárgyak Aranyosgadány, Pellérd, Gyódé elsajátítása mellett, a zenekül- és Keresztespuszta művészetit túrával is megismertessük né- csoportjai — énekkar, színját-t púnkét. Hivatásunkat úgy tud- szók, táncosok — mutatták bet Pécsett juk teljesíteni, ha nemes érzé- műsorukat. Zenét a gyódi tű­seket ébresztünk hallgatóink- vószenekar szolgáltatott, ban, örömet, mosolyt varázso- Különösen a táncok és a vi- iunk arcukra. Mi ettől a híva- dám jelenetek nyerték el a a KISZ é§ a Szakszervezetek zönség tudomásul, hogy a népi tásérzettől áthatva jöttünk szociális otthon lakóinak eliS' önökhöz.” mérését, nagy tapsát. A műsort az összdiákság Délután 4 órakor a csopor­énekével a Marseillaise vezette tok az állami gazdaság ez al- _ be és a „Védd a békét” című kalomra nagyszerűen feldíszí­vonalon. Negatívumként azon- mozgalmi dal zárta, amellyel a tett művelődési otthonában ban meg kell említeni a szava- bólyi munkásőrséget köszön- mutatták be műsorukat. Az lók gyenge szereplését. tötték a diákok. egyes csoportokat a falvak la­A bányász-fesztivál végered- A jól sikerült műsor után kóinak küldöttsége is elkísérte szeti csoportjai, összesen több ményben jó szórakozást, szín- Szabó János főagronómus azt és a ÍÓ1 sikerült találkozón így mint félezer kultúrmunkás mu- vonalas látnivalókat nyújtott. mondotta hogy a legkisebb mintegy 300-an vettek részt, tatta be tudását. Színjátszók, A zsűri értékeli majd a mű- gyerekét ’a zenei gimnáziumba A találkozó után az az elha szavalok, énekesek, népi tánco- vészeti együttesek szereplését frat;a mert annyira szép amit tarozás született, hogy Kérész sok parádés seregszemléje volt s valamennyi együttes írásban ezek gyerekek tudnak- Ha tespusztát Művelődési Házában a dunán­túli bányász kultúrcsoportok találkoztak a III. Országos Kulturális Seregszemle kere­tén belül. A Közép-Dunántúli Szénbányászati Tröszt, az olaj- munkások, a Pécsi és Komlói Szénbányászati Tröszt művé­tánc, a kórusművészet, a zene­művészet területén megállják helyüket bányászaink, még­pedig nem is akármilyen szín­ez a nap. Még felsorolni is terjedel­mes volna a sok színdarabot, táncot és éneket, amelyeket ’láttunk. A közönség vastapsa, újrázásra biztatása bizonyítot­ta, hogy él a kultúra, a. művé­szet szeretete bányászaink kö­zött. De nemcsak él, hanem — kevés kivételtől eltekintve — színvonalas műsoroknak lehet­tünk tanúi. Örömmel tapasz­kapja meg a zsűri bírálatát. kulturális Itólyban csak ez lenne a pécsi zenei gimnazisták bólyi látogatásá­nak . eredménye, akkor sem mentek el hiába; A Bólyi Állami Gazdaság és a pécsi Erkel Ferenc Zenei Gimnázium között már régeb­ben szoros barátság szövődött. Ezt a barátságot a gazdaság anyagi támogatása is megpe- A keresztespusztai szociális csételte. otthon „öreges” csendjét fía­Szombaton a gimnázium nö- talok zsibongása verte fel va Keresztes­pusztáié taltuk a bányász művészeti vendékei kultúrműsorral ked- samap délután. Itt eztéka együttesek műsorpolitikájának veskedtek a gazdaság dolgozói- körzeti találkozót, amelyen javulását. A helyes műsorpoli- nak; tika különösen a színjátszók- a kétórás zenés, dalos, ver­nél érződött. A komlói Május ses műsort Boly község íakos- 1. Művelődési Otthon Brecht ságának tiszteletére ajánlották, színdarabja, a pécs-vasasi szín- Bevezetőül Lovrencsics Kál- jatszók teher Anna” emu mán elvtárs ^ dr. sz.ndarab előadja, a Közép- Molnár Pét a zenei gimná_ tÄh-v,» " ^M1 zium igazgatójának üdvözlő és "Tioszt .Taktika című, az gl- köszöntő szavai hangzottak el. ^ Ezt követ5en a konferáló K,ss . ,"lu.ve- a “,al László másodikos tanuló a töb­o.ajvidék színjátszóinak muso- bj közöu elmondotta: „Nekünk iá elismerést, dicséretet erde- zenej gimnazistáknak és szak­mel­körzeti gócponttá teszik. Szentlőrinren * Több mint 400 baranyai da-J los adott egymásnak találkozót vasárnap Szentlőrincen; A nagyszabású dalosünnepség a megye énekkarainak impozáns seregszemléje volt. (A dalos­találkozó értékelésére vissza- ( térünk.) A palackozógép naponta 8—8 ezer darab palackot tölt meg meggy- borral. Már megérkezett a gép párja is, amelynek már szénsavtelító- berendezése Is van, a szörpüzem épületének az elkészülte után azon készülnek majd a gyümölcslevekb öl a szénsava« üdítő Italok. Kilencven hold új szőlő a dél-dunántúli dombokon A Mecsek vidéki Állami • Pincegazdaságról kevesen tud- ► ják, hogy Tolna, Baranya, So- I moigy és Zala megye legna Jóleső érzéssel vette a 1 gyobb szőlősgazdája. Méghozzá iskolásoknak .elsőrendű-félada-í jó gazda, mert minden eszten- kö- tunk, hogy az általános mű- j dobén jelentős mértékben nö­Ä komlói Ifjú Gárda1 sakommunisia Nevelés egyik nagyszerű eszközei Sokat haliunk a komlói KISZ-szervezetekről az utóbbi időben. Általános az a véle­mény, hogy munkájuk, a múlt év második felében látott vi­szonylagos pangás után me­rész ívben tör feifeié. Különö­sen az Ifjú Gárdáról mondha­tunk sok jót. Az ifjúgárdistákat a KISZ- szervezetek jelölték ki legkivá­lóbb tagjaik közül. Szervezeti felépítése a következő: az alap­szervezetek ifjúgárdistái 5—8 tagú őrsöt alkotnak, az őrsö­ket 3 tagú gárdakapitányság fogja össze, a gárdakapitóny- ság közvetlenül a városi KISZ végrehajtó bizottság irányítá­sa alá tartozik. Az ifjúgárdistáknak egyen­ruhájuk is van. amit azonban csak ünnepélyes alkalmakkor viselnek. Az ifjúgárdisták számára minden második héten kikép­zést tart a városi KlSZ-bizott- ság. A kiképzés mindig politi­kai oktatással kezdődik, az órák katonás ' fegyelemben telnek el. Az ifjúgárdisták ezenkívül elsősegély-kiképzés­ben, úttörő ifi-vezetői kikép­zésben, motoros és rádiós ki­képzésben részesülnek. Megis­merkednek a többi között a cselgánccsal is. A? Ifjú Gárda május e’se- iei felvonulása erőt, impozáns fegyelmet és lelkesedést su­gárzott. Este- ők voltak az ut­cabál rendezői. A vidáman szó­rakozó mintegy ezer ember fenntartás nélkül teljesítette „utasításaikat”, a verekedő- kedvűek és huligánok muk­kanni sem mertek. Az iflúeárdisták lelkesedése példaszerű. A kéthetenkénti foglalkozásokon mindenki és pontosan megjelenik, ha vala- hovg önként jelentkezőket kér­nek. akkor — a legtöbbször — rrfind egv szálig feltartják a kezüket. A városi KlSZ-blzott­ság nem tudott olyan felada­tot adni a számukra, amit ne hajtottak volna végre. Részt vesznek az anyagmentő brigá­dok őrjárataiban, az úttörő- mozgalom vezetésében, alap­szervezetük munkájában, stb. Az utóbbi, tevékenységük ge­rincét képezi, hiszen elsősor­ban azért jöttek létre, hogy alapszervezetük munkáját se­gítsék. Az egyik ifjúgárdista naplót vezet az Ifjú Gárda életéről — krónikás a neve, Az Ifjú Gárda nyáron leg­alább háromnapos táborozáson vesz részt. Május 24-én és 25- én harci játékot rendeztek a Mecseken. Szombaton délután indultak és vasárnap este jöt­tek vissza; A komlói Ifjú Gárda a kom­munista nevelés egyik nagy­szerű eszköze. Ha a megkez­dett úton haladnak tovább, a lenini Komszomol méltó kö­vetői iesznek. A komlói KISZ-élet fellen­dülését nemcsak az Ifjú Gár­da tettei bizonyítják, hanem sok más tény is. A bánya mé­lyén 40 KISZ- és ifjúsági bri gád dolgozik. Áprilisban pél dáu! 3 196 tonna szenet ter­meltek terven felül. A bányászváros ifjú kom­munistái ifjúsági üdülőt léte­sítenek Sikondán. 6x12 méte rés épületről van szó, amely mintegy 5 helyiségből áll majd. A tanács 40 000 forintot, a vállalatok anyagot, a fiata­lok pedig erejüket adják az építkezéshez. Jellemző a lel­kesedésükre, hogy az önkéntes jelentkezők száma az építke­zés kezdete előtt meghaladta a százat. Az üdülő falait egyébként június 15-ig akarják „felhúz­ni”; Újabban a patronázs-mozga lom is elterjedt a komlói véli a szőlőterületét. 1954 óta ' majdnem háromszáz holdnyi ’ szőlőt telepített a dél-dunántú- , li dombokon. ^ Az idei tavaszon a pince- gazdaság újabb kilencven! holddal gyarapította Dél-Du-, nántúl borvidékeit. Azokon a; területeken, amelyek szőlőter- ( melésre nem alkalmasak, gyű- < mölcsfákat ültetnek a pince- j gazdaság dolgozói. Az idén I baranyai Eilenden harminc ( hold őszibarackost telepítet­tek. Ezzel együtt 130 hold gyű- j mölcsöse van már a Mecsek ( vidéki Pincegazdaságnak. Az elmúlt években "mindig! úgy kellett megvásárolni a sző- < Ez az öt darab aluminlumtartály tizenöt vagonnyt térfogatú Fa­hordók helyett szerezték be. Korszerűségük mellett jelentős 'önkölt­ségcsökkentést is eredményez a használatuk. KISZ-szervezetek körében. Az erőmű fiataljai például kul­túrműsort adtak Kisbattyan-V lőtelepítéshez szükséges gyö- < ban, amit a tervek szerint a „ kei-es vesszőket. Az idén a bi- * KISZ-szervezet létrehozása fog követni. A tröszti kiszesek a mecsekpölöskei KISZ meg­alakításában segédkeztek, a vájáriskolások Mecsekfalut patronálják. így járulnak hoz­kácsi üzemegységben hatszáz­ezer vesszőt gyökereztelek, S ami nyolcvan—száz holdnyi f szőlő telepítésére lesz elegen-J , . . .. . , dő. Ez a jövő évi szőlővessző-, za a munkas-paraszt szövetség ,1 J , . , * erősítéséhez, kommunista-ifi (1 szükséglétét mar teljes egesze-/ alapon. ^ ben fedezi; Az új babfeldolgoző-gép automatikusan dolgozza M a zöldbabot. — Levágja a zöldbab két végét (meg hegyezi), és megfelelő nagyságúra fel is darabolja, (1MJBUCZ fel».) tí 99" m m 1956 novemberében négy — 18 év körüli — pécsi fiú indult útnak. Barátok voltak, együtt tartottak. Mint falevél, ha vi­har sodorja, úgy jutottak Fran­ciaországba. Egyikőjük Fran­ciaországban megnősült — egy disszidált újpesti lányt vett el feleségül — s hazajött. Le- hőcz Pista is jött volna, de .. 1 Hazatért barátja, R. Pál így 11 meséli el a történteket: fogoly vagyok, rab... — Franciaországban a metzi [ 1 lágerből egy üzembe kerültünk. (i Szorgalmasan dolgoztunk — napi 10—12 órát. Pistát egy napon üzemi baleset érte. ,)Egyik ujját amputálni kellett. 11 Amikor kijött a kórházból, ,imar nem vették vissza. Egyik feste nagyon elkeseredett s ' ivott. Akkor láttuk utoljára. Később levelet kaptunk tőle, abból tudjuk, a történteket. Ir­ta, hogy akkor este Thionvillé- be ment. Ott új ismerősöket szerzett, akik itatták, etették s közben aláírattak vele egy (' szerződést — az idegenlégióba. <|Másnap reggel már kaszárnyá­ban ébredt fel. Azt sem tud­ata hol van. Az éjszakai „jó­emberekkel" nem találkozott többé. Nagyon becsapták. Ezek a „fölhajtók“ jó pénzt kapnak egy-egy. ilyen „fogásért“ Könnyes a szeme ennek a fiatalembernek, amint vissza­emlékezik. Bántja, nagyon bántja, hogy akkor magára hagyták Pistát. Testi-lelki ba­rátok voltak mind a négyen — Itt gyerekeskedtünk együtt a grundon — mondja s az épü­lő házak felé mutat. Már az is nagy szerencsét­lenség, ha egy fiatalember az idegenlégióba kerül. De a tör­ténet folytatása még szomo­rúbb. Pista levélben írta meg szüleinek, hogy mi történ; vele. Édesanyja mutatja t le­velet, „ nagy katasztrófa történt velem a tél folyamán. Újból hozzátok fordulok segítségért, úgy mint fiatok. Nem öltem, nem raboltam, újból szabad akartam lenni és hazautazni drága Szülőföldemre, tihozzá­tok, drága Szüleim. De a sors másképp döntött, Fogoly va­gyok, rab. i.” Mi is történt? Január 19-én négy társával megszökött a légióból. Kettőt elfogtak közülük, de Pista to­vább jutott. Négy napig bujdo­sóit, makkon és vizen élt. Vé­gül az éhség és fáradtság le­győzte. Egy városban jelent­kezett a katonaságnál. Néhány nap múlva átadták a légiónak. „Brutális módon megkínoztak és megvertek — írja. — ötven­hat kitóval kerültem a fegyház- ba. Drága Szüleim, megkérlek benneteket, mivel szükségem van kalóriára, vitaminra, küld­jétek legalább 500 forintot. Ha szabadultam, dupláján vissza­fizetem ....“ Egy fiú kétségbeesett levele ez a börtönből. Az idegenlégió börtönéből. A levél alatt a cím: Lég: X C. P. O. 21 Rue du Vieux-Chateau ORAN (AFN) A levél elején az oráni bör­tön pecsétje pirosodik s az anya úgy simogatja, mintha kisfia buksi feje lenne, a A széparcú asszony homlo­kára mély barázdát húzott az aggódás, a gyermekét féltő anya szenvedése. Halkan, meg­történ beszél. — Börtönben van a fiam. drága életem ... istenem, ho ... va... — csuklik el a hangja. — Már könnyem sincs, mind elsírtam — sóhajtja. Lehet-e egy édesanyának na­gyobb bánata mint I^ehőczné­nek? Tizennyolc évig nevette gyermekét, óvta, dédelgette s most a börtönben tudja. Haza­jön-e valaha? Milyen ítéletet hoznak bírái? Vajon mily*11 sors vár az idegenlégióból szö­kött katonára? Ezernyi kérdés tolakodik most ajkára s fele­letet nem kap. — A francia követségen is jártam — mondja. — Nem va­lami szívélyesen beszéltek ve­lem. „Dolgozott volna 1ÜU akkor nem került volna az ide­genlégióba“ — mondták. Sem­mit sem tehetnek érdekében. Az idegenlégió szerződése $ évre szól..; Amikor kijövök Lehőczék- tői, Pista barátjával. R. Pdlla‘ találkozom az autóbuszmeg­állónál. Boldogan meséli, bogii kislánya született, most megH meglátogatni a feleségét a szü­lészeti klinikára. Az autóbuszban még szó ke­rül a franciaországi életükről, a haza jövetelről, a disszidálta* életéről.,.-, és Pistáról. Aztán leszáll az autóbuszról s siet * klinika felé. A távolból moso­lyogva integet. Ö boldog. De mi lesz Pistával? •;« GARAY FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom