Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-24 / 121. szám

2

NAPLÓ

1958. MÄJUS ül. '

Valaki megint „beszólt“

Nos hát valaki megint fellőtte a kacsát:

— A Misinán nem igaz, hogy televízió épül, hanem rakétakilövőpálya..;

Ezt mondta.

Most mit csináljunk? Úgy fogadja az ember ezt a rémhírt, mint amikor „Papjancsi“ féle faviccekkel traktálnak, s kényszeredett mosoly közben arra gondolok, hogy ezt a „viccgyártót“ most menten képen kellene vágnom. Hát hallottak ilyent?

Rakétakilövőpálya...

A „Televíziós közvetítőállomás csak fedőnév lesz, hogy eltitkolják a rakéták indítási helyét. Még ezt is mondta.

Hát most ne álljon meg az ember esze? Én mindig csak akkor értesülök az ilyen nagy eseményekről, amikor má- mindenki erről beszél. Azon például nem is csodálkozom, hogy a Hunyadi-ló tulajdonképpen nem is ló, hanem egy nukleáris sorozatlövő és ezért Hunyadi csupán csak álcázás miatt ül a nyeregben. A Dzsámi kupolájáról nem is beszéltbe. A kupola alatt egészen különleges fegyverek állnak készenlétben s amikor szükség lesz rá, a kupolát csak leemeljük s száz ágyútorok ontja a halált:

... Szóval van egy két jó fegyverünk.

Csak olyan nincs, amivel be lehetne fogni a száját annak, aki megint „beszólt” a köztudatba. Ilyen fegyver tényleg kéne.

Népművészeti szakcsoport alakult Mohácson

Az elmúlt napokban Mohácson népművészeti és háziipari szakcsoport alakult, a földművesszövetkezet keretében. Az új szakcsoportnak egyelőre 26 tagja van. Céljaik között szerepel, hogy a népi és nemzetiségi hagyományokat, mint például a sokac busójárás. fafaragásokban, festményekben, kézimunkában. s anyagmintákban feldolgozza.

Idő járásjelentés

Várható Időjárás szombaton estig: nappáli felhőképződés, több helyen záporeső, zivatar. Mérsékelt légáramlás, meleg idő. Várható legalacsonyabb hőróérséklet ma éjjeli nyugati és északi határmentén 8—11, máshol 13—16, legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton nyugaton 24—27, keleten 27—30 fok között.

59

Nem érzek hátrányt amiatt, hogy pártonkíviili vagyok“

Hazánkban „ ség kivételével

: : a párttiszt- minden közfunkciót, legyen az társadalmi vagy álilaimi, legyen az a legalacsonyabb vagy legmagasabb beosztás, pártonkíviili is betölthet. Csak ennek az elvnek az érvényesítésével vehetjük elejét annak, hogy állás megtartása vagy elnyerése céljából olyan egyének is kérjék a pártba való felvételüket, akik számára a pártba-való belépés nem elvi kérdés;

Az országos pártértekezlet határozatából való ez az idézet. A leírtak bővebb magyarázására — úgy' gondol juk —, nincs szükség, hiszen az élet számos esetben bebizonyította a határozat helyességét. — Elég utalnunk az 1950 utáni évekre, amikor — ilyen határozat nem lévén — mintegy 800 000 tagja volt a pártnak. Ennek az óriási taglétszámnak tekintélyes százalékát kispolgári elemek tették ki, akik csak teherként élősködtek a párt nyakán, az ellenforradalom alatt pedig jónéhányuk lepaktálf az ellenséggel. — A történtek után minden okunk megvan arra, hogy óvakodjunk a dolgok megismétlődésétől.: Dr. Pál völgyi László:

„A párthatározat szellemében döntöttek“

Mivel a törtetőket és talp- nyalókat a kétkezi munkájukból élő dolgozók gyűlölik a legjobban, a határozat már ezért is helyeslésükkel találkozott. Ugyanakkor az igazságérzetüket is kielégítette, hiszen még kimondhatatlanul is benne van a határozatban, hogy hazánkban minden be- , csületes dolgozó* egyenlő, akár párttag, akár- pártoaikívüli az illető)

Mindezt csak bevezetőnek szántuk. Most menjünk el Komlóra és nézzük meg, hogy miként hajtják végre a határozatot gyakorlatban. Kezdjük a kórházzal:

Mint megírtuk, Komló kórházat kap a közeljövőben. Az igazgató-főorvosi tisztségre szóló pályázatot már áprilisban kiírták, melyre nyolc —

4 pesti, 3 pécsi és 1 ózdi — orvos jelentkezett. Közöttük három párttag volt.

A bíráló bizottságban az Egészségügyi Minisztérium kiküldöttjétől kezdve sokan részt vettek, ott volt dr. Steinmetz Endre elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja is. Alapos mérlegelés után a pécsi dr. Pálvölgyi László személye mellett döntöttek. — Szakmailag ő felelt meg a legjobban, erkölcsi bizonyítványa rendiben volt, tehát az ellen- forradalomban nem vett részt. Az utóbbit hangsúlyozzuk, — ugyanis az országos pártértekezlet határozata nem jelenti azt, hogy a politikai megbízhatóság ezentúl másodrangú kérdés számunkra. Szó sincs erről, akit vezető tisztségbe állít a munkáshatalom, attól megköveteli, hogy támogassa a népi demokráciát. De ez nincs a párttagsághoz kötve, mint ahogy itt sem volt. Dr. Pálvölgyi László ugyanis pártonkí- vüli ; : :

így nyilatkozott:

— Ez a kinevezés ékesen bizonyítja, hogy az egész elbírálás a jelzett párthatározat szellemében történt meg. Semmiféle hátrányt nem érzek amiatt, hogy pártonkíviili vagyok. Piegl János trösztigazgatótól kezdve a legmesszebbmenőkig támogat mindenki, csak biztatást és segítséget kapok mindenhol. Nyugodt légkörben dolgozom, a bizonytalanság érzésének még az árnyéka sincs meg bennem. A kinevezést emberséges, jó munkával igyekszem meghálálni : s |

Som ősi Konrád:

Pártunk határozata helyes

A másik, akit meghallgattunk, Somost Konrád, a komlói erőmű igazgatója.

Somosi elvtársról már írtunk néhány hónappal ezelőtt. Mint közöltük, 1945-ös párttag volt. Az ellenforradalom után, amikor a pártszervezet megkérdezte, hogy belép-e, gondol-« kodási időt kórt. Ez a gondolkodási idő 1957 májusáig tartott; csak április 30-a, tehát az átigazolási idő lejárta után akart belépni. Ugyanakkor lemondott az igazgatói beosztásról és kérte, hogy helyezzék vissza a főművezetői posztra, ahonnan annak idején kiemelték.

A pártszervezet nem fogadta el a tagfelvételi kérelmet.

Döntése vitathatatlanul jogos és helyes volt. A hiba ott kezdődött, hogy a párttagságot é az igazgatói beosztást egy kérdésként kezelték, azaz úgy vélekedtek: ha párttagnak nem felel meg, igazgatónak sem jó

A komlói városi pártbizottság kettéválasztotta a dolgot Somosi elvtárs felvételi kérelmét ő is elutasította, ugyanakkor kiállt azért, hogy igazgató maradjon. Az indokolás egyszerű és kézenfekvő volt: Somosi elvtárs bár ingadozott, de az ellenforradalmárokat nem támogatta. Munkáscsalád- ból származik, éjszakánként tanulva végezte el a gépipari technikumot. Hozzánk tartozik .

Nos, ez volt a cikk lényege. Úgy hallottuk, néhány elvtársunk nem fogadta a legkedvezőbben. Később megváltozhatott a véleményük, mert Somosi elvtárs a következőket mondja:

—- A komlói erőmű történetében talán még sohasem volt olyan jó az együttműködés a pártszervezet és az üzemvezetés között, mint most. Teljes az összhang, mindenben megértjük egymást, közös nevezőre jutunk a vitatott kérdésekben is. A viták ugyanis nem szűntek meg, de ezeket már nem a kölcsönös bizalmatlan-, ság, hanem a közös akarat szüli.-— Amióta a félreértések

tisztázódtak, még az éjszakáim is nyugodtabbak. Azt hiszem, ezek után nem kell részleteznem, hogy pártunk határozata mennyire helyes : -.:

*

Somosi Konrád és dr. Pálvölgyi László példája az országos pártértekezlet határozatának végrehajtásáról tanúskodik. Nem akarjuk rózsaszínűre festeni a világot, ezért hozzátesszük: nem mindenütt

megy Így Komlón, nerrr is szólva a megyéről. Reméljük, a leírtak tanulságosak lesznek azon elvtársak számára, akik adósok e határozat végrehajtásával:

Magyar László

A „kasza-malom“ legendája...

A vár ősi falai tövében immár hosszú esztendők óta születik a legenda a nép ajkán a borzalmak kútjáról. Itt Siklóson sokan esküdnek rá, sokan tagadják, vagy éppen csak vállukat vonják, hogy van „kasza-malom”.

A vár nyugati szárnyán, ahol megcsapja az embert a kínzókamra hűvös falainak lehelete, ott van vagy két lépésnyire a jobbágy-börtön is, szűk keretű öreg ajtajával, keskeny lejáróval. A jobbágy-börtön fala négy és fél méter vastag, tenyérnyi kis világosság lopja be magát a szűk ablakon, amelyet éppen hat sor rács tesz félelmetessé, mintegy megszűri azt a kis napfényt is, afai esetleg besurranna a cellába. Jobbra — egy öreg, összefarigcsált, nyikorgó tölgyfaajtón túl következik a nemesek börtöne, ez már „összkomfortosabb”, világosabb is. Valamikor fűtötték, látni a primitív kandalló helyét s a huzatos lyukat, ahol elillant a füst s maradt helyén a vastag, időtálló korom. Mert „az úr a pokolban is úr...” — vagyis, hogy a nemesnek „tisztességesebb” börtön jutott a jobbágyénál még akkor is, ha rövidesén lecsapták a fejét, vagy karóba húzták .

.És innét már csak egyetlen lépés visz tova az ajtóig, amelynek küszöbét, ha valaki átlépte, többé az onnét vissza nem tért. Kitárjuk az ajtót... gyufát gyújtunk és a fellobbanó fényben néhány lábnyi kamraszerű helyiség csupasz falait látjuk meg. A padlózat most törmelék, Németh Béla, a siklósi vár mai „várkapitánya” bontogatta vésővel, kalapáccsal, de negyven-ötven centiméternél tovább már nem jutott. Betonba ágyazott kőszikla takarja el a „kaszamalom” nyílását s ennek felbontásához már lég-kalapácsos véső kellene. v

Ennek a kamrának padozata billenő volt, akit ide

beállítottak, az már nem sokat elmélkedhetett a magány és az egyedüllét egyhangúságáról: megmozdult alatta ct padlózat és eltűnt a kamra alatt. Iszonyatos, kétségbeesett kiáltását emberfia nem hallotta már... A kút elnyelte az áldozatot. A kút falából borotvaéles kaszaszerű pengék ágaskodtak kissé rézsút felfelé, s mire az áldozat elérte a kút nyolcvan méteres mélyen fekvő fenéktalaját, arra már darabokra szabdalták a pengék... Igen, azt mondják, nyolcvan méter mély, mások állítják, hogy kurtább. Ki tudja?

;.. Mondom, az emberek beszélnek. Azt mondják, hogy a háború alatt ide partizánokat tereltek be a németek, ide a vár romjai közé, akiket aztán soha nem láttak többé, de még a holttestüket sem találták. Azt is mondják, hogy lengyel foglyokat is elnyelt a „kaszamalom”, ímert a környékbeliek nem emlékeznek arra, hogy amikor a németek innét megpucoltak, egyetlen foglyot is magukkal vittek volna. Hogy lengyel katonafoglyok éltek itt, az biztos. Itt, a jobbágy-börtön és a -nemesi börtön falán vésett neveket találok: Butkiewicz 1940, Franczisek 1940, Hark- hala Leon 1940. a stb.

:;. Utolsó életjelek. Ezek az egyszerű lengyel katonák soha többé nem látták meg a napvilágot. A németek gyilkoltak középkori módra, kínzókamrában, „kasza-malomban”, mint afféle modern inkvizítorok ...Se borzalmakat befödte a hatalmas sziklatömb.

Nem tudni, mi az igazság. Eddig. De most föltárják a „kasza-malmot’. Rövidesen — a megyei tanács jóvoltából — sor kerül erre is s akkor újabb titkok, rossz hírű emlékek tárulnak elénk a siklósi vár bonyolult múltjából.

(RAB)

Mit kell tudni a fagyasztott húsról?A húsboltokban mind gyak- dokoltak voltak. Ennek követ- szakszerűen. A gyorsan olvadó rabban vásárolnak a háziasz- kezménye az lett, hogy a házi- jégkristálykák a sejtnedveket szonyok fagyasztott húst. Mi- asszonyok idegenkedtek a fa- a sejtekből kioldják és az ér- nőségével őszintén szólva nem gyasztott hús vásárlásától. tékes tápanyagok a felengedő minden esetben elégedettek. A a magyar háziasszonyok előtt húsból elfolynak. Ugyanakkor

kifogások néhány esetben in- ismeretlen, hogy Francia- a .1.evegö„bö1. nagy . menny'ségu

' A ,, mikroorganizmus is kerülhet a Dél-Amenkaban, húsra, aminek természetes kö- Angliában és más országokban vetkezménye a hús elszínezőÚjra alakulnak hegyközségek

Sok baranyai falu határán még mindig ott látni a megrozsdásodott táblát; amely azt mutatja: ez, vagy az a falu hegyközség volt. Ez a tábla azt is mutatja: parasztságunk zöme nem idegenkedett a szövetkezés gondolatától, különösen akkor, ha a szövetkezet az ő érdekeit is képviselte. Bár az 1949-ig működő hegyközségek sok tekintetben nem feleltek ^ meg az igazságos alapon való szövetkezés követelményeinek, ennek ellenére nagy szerepük volt a kártevők ellem közös védekezés, a védekező anyagok közös beszerzésének megszervezésében. 1949-ben a 3.300 1949. (IV. 9.) számú kormányrendelettel ezeket a hegyközségeket megszüntették, majd hosszú éveken keresztül nem volt egy olyan szerv a községekben, amely új szellemben, új módon mozgósíthatta volna a szőlősgazdákat és gyümölcstermesztőket a közös védekezésre, a közös érdekek összehangolására. Egy ilyen szerv hiánya sok kárt okozott többek között abban is, hogy a megyében mind több és több helyen, mind nagyobb területeken telepítettek direkttermő szőlőket. Az igaz, hogy rendelet írja elő: direkttermő szőlőt nem lehet telepíteni, de a rendeletben előírtak betartása felett — éppen egy ilyen érdek közösség hiánya miatt — nagyon

Ezért is őrömmel fogadták mindenütt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1958. évi 6. számú törvényerejű rendeletét, amely ismét lehetővé teszi a hegyközségek megalakítását. A rendelet világosan kimondja: ezek a hegyközségek nem jogutódjai az 1949-ben feloszlatott hegyközségeknek. Kik lehetnek tagjai, mik a feladatai, milyen jogai és kötelességei lesznek . ezeknek a hegyközségeknek ?

A rendelet szerint: hegyközséget alakíthat önként és együttes elhatározással • legalább 20 személy, akiknek ugyanabban a községben legalább 25 hold szőlő és gyümölcsösterület van a birtokukban, vagy használatukban. A hegyközség azonban akkor is megalakítható, ha összefüggő szőL és gyümölcsösterület egymással szomszédos községek határában fekszik. Hogy ki lehet a tagja? Az, aki a földművesszövetkezeti tagságra megállapított feltételeknek megfelel.

Érdekes a törvényerejű rendeletnek az a kitétele, mely szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport a közös használatában lévő, szétszórtan fekvő, valamint az 5 holdat meg nem haladó összefüggő szőlő és gyümölcsös területével, a tagdk pedig egyénileg háztáji és BrütnWcsösterületükkel lehetnek a hegyközségek tagjai. De tagja lehet az állami gazdaság is, abban az esetben, ha 5 holdnál kisebb összefüggő, vagy szétszórtan fekvő gyümölcsössel, szőlővel rendelkezik.

A hegyközségek rendeltetéséről — miután megállapítja, hogy egy községben, vagy városban, akár több hegyközség is alakítható — a rendelet többek között a következőket mondja. A hegyközségek feladata: a- szőlő és gyümölcstermelés fejlesztésének elősegítése, a közös gazdasági érdek képviselete, a szőlők és gyümölcsösök célszerű telepítésének, művelésének, a növény- védelemnek, a bor- és gyümölcs helyes kezelésének előmozdítása, a területén lévő utak és kutak karbantartása, a terület őrzésének megszervezése, a növényi és állati kártevők elleni, egységesen szervezett védekezés. A hegyközség tevékenysége kiterjedhet a termelési feladatok közös elvégzésére, a szőlő feldolgozására, a bor kezelésére és tárolására, a szaporítóanyag előállítására, a termeléshez szükséges anyagok, eszközök és védekezőszerek közös beszerzésére, a közös értékesítésre, gépek vásárlására, bérletére és közös üzemeltetésére, a gazdálkodás eredményességét fokozó létesítmények megvalósítására és fenntartására. A hegyköz*

ségek feladata ezenkívül: működési területén a szőlő- és gyümölcstermeléssel kapcsolatos rendszabályok végrehajtásának biztosítása.

A hegyközség önálló jogi személy, annak ellenére, hogy a helyi földművesszövetkeze: keretében működik. A hegyközség vagyonával, bevételeivel önállóan gazdálkodik, vagyonával szer-vei útján maga rendelkezik. A hegyközséget a közgyűlés által választott elnök képviseli, aki olyan tag, vagy hegyközségi tagsággal rendelkező állami gazdaság, mezőgazdasági termelőszövetkezet. illetőleg tszcs képviselője lehet, aki a szőlő- és gyümölcstermelésben szakértelmével és jártasságával kitűnt.

Érdemes még megemlíteni, hogy a rendelet módot ad arra is, hogy a hegyközség közgyűlésének javaslatára azt a termelőt is kötelezheti a közérdekű — kizárólag szőlő- és gyümölcstermelésre vonatkozó — határozataik végrehajtására. Persze ez csak akkor lehetséges, ha a szőlősgazdák és gyümölcstermelők több mini fele a hegyközség tagja.

Néhány gondolatot ragadtunk csak ki abból a rendeletből, amelyet a baranyai szöl/ts- gazdák és gyümölcstermelők is nagy lelkesedéssel fogadtak és amelynek végrehajtási utasítása a napokban megjelenik.

nagy mennyiségű fagyasztott hús kerül a piacra. Az ottani háziasszonyok egészen természetesnek találják és éppúgy fogyasztják, mint a friss húsokat. Ez természetes is, mert ezekben az országokban — éppúgy, mint nálunk — a hús- állatok tömeges vágásának ideje a téli hónapokra esik, viszont a húst egész éven át fogyasztják. Ezért a téli hónapokban levágott állatok húsát valamilyen módon tartósítani kell, annál is inkább, mert a fogyasztók részére a szükséges húsmennyiséget egész éven át egyenletesen másként nem lehet biztosítani.

A hús tartósításának egyik módja a helyesen végzett fagyasztás.

A fagyasztott hús külsejében alig tér el a friss hústól. Egyéb tulajdonságai: tápértéke például teljesen megegyezik a friss húséval. A fagyasztott húsnak háztartásban való helyes kezeléséhez szükséges tudni, hogy a fagyasztás alkalmával kristályok képződnek. A keletkezett jégkristályok nagyságától függően — ha nagyobbak, mint a sejtek — a sejtek fala szétroncsolódik. A hús felengedésekor ennek következtében a szétroncsolt sejtekből a sejtnedv részben eltávozik, a .hús léeresztővé válik, állománya pedig puha és nem olyan feszes, mint a friss húsé. Ez a hiba akkor következik be, ha a felengedtetés nem történik

dése és gyorsabb romlása.

A háziasszonyok ezekután láthatják, hogy alaptalanok azok a híresztelések, amelyek szerint a fagyasztott hús kisebb értékű, mint a friss hús és esetleg megbetegedéseket is okozhat. Ha a háztartásokban a fagyasztott húst megfelelően kezelik, gyorsan és helyesen készítik el, akkor egészségügyi szempontból minden különösebb aggály nélkül gyasztható. A fagyasztott húst a háztartásokban nem szabad hosszabb ideig tárolni. Még jégszekrényben sem, mert a friss húsnál sokkal gyorsabban elszíneződik, kedvezőtlen külsejűvé válik, a felületére tapadt baktériumok következtében pedig gyorsabban romlikA fagyasztott húst vásárlás után még felengedetlen állapotban kell feldolgozni, hogy ne következhessen be a sejt- nedveknek elfolyása, illetve 3 kifolyó nedv a készítendő été1 tápértékét növelje. A fagyasZ' tott húsokból készített húsételek teljesen egyenértékűek 3 friss húsból készített ételekkel. Előnyük a fogyasztási

abban nyilvánul meg, hogy aZ izomrostok fellazulnak, tehát lágyabb szerkezetű, könnyebben főzhető, puha és könnyen

emészthető.

Éppen ezért a háziasszonyok no idegenkedjenek a fagyasztott hús vásárié