Dunántúli Napló, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-20 / 117. szám

2 NAPLÓ 1958. MÄJUS Dr. MUnnich Ferenc ünnepi neszeae a veszprémi hetek megnyitása alkalmából »» » *■% 1 I • * Í m / » «'7/V»ÍalÍ7ÁlíS'<:*5'nnTr bí\7<N nőm nnmor Hónapról hónapra emelkedik iparunk termelése (Folytatás az 1. oldalról) Ez év első négy hónapjában a magyar ipar termelése jóval egyenletesebb volt, mint az elmúlt évek hasonló időszaká­ban. Január óta hónapról-hó- napra emelkedett a termelés. Bányászaink az elmúlt hó­napban csaknem kétmillió tonna szenet termeltek, na­ponta átlag 81 607 tonnát. Kőolajból, bauxitból és alumí­niumból az elmúlt másfél év legjobb termelési, eredményeit értük el. A bauxittermelés 1958. márciusához képest 34 százalékkal emelkedett. — Az alumíniumtermelés a kedvező energiaellátás eredményeként körülbelül 13, a kőolajterme­lés 16 százalékkal haladta meg a múlt év legjobb eredményét. Iparunk áprilisi munkájá­ban vannak fények, de vannak árnyak is — folytatta beszédét a Minisztertanács elnöke. Nagyjában, egészében bizta­tóak az eredmények, de be­csapnék önmagunkat, ha mindezek mellett nem hív­nánk fel a figyelmet arra, hogy van még rengeteg ja­vítani való is. A bányászat vezetői a meg­mondhatói, hogy nálunk még mindig drágán termeljük a szenet. A gyáraik vezetői pe­dig arról számolhatnak be, hogy nálunk még mindig vol­na mit leszorítani termékeik önköltségéből. Nagyobb eréfly- lyel kell takarékoskodnunk és védeni a társadalmi tulajdont. Márpedig népünk jólétének emeléséhez, a dolgozók élet­színvonalának növeléséhez nem elég az ipar termelésé­nek fokozása, legalább ilyen fontos, ha nem fontosabb, a különböző népgazdasági ter­mékek előállítási költségének csökkentése. Ehhez természe­tesen legelsősorban az kéül, hogy a bányászok, a gyárak, az üzemek dolgozói napról- napra szem előtt tartsák az önköltségcsökkentés, a takaré­kosság fontosságát és minden­napi munkájuk során komoly erőfeszítéseket tegyenek ezek érdekében. Ne haragudjanak meg érte, de köztünk sok olyan ember van, aki hason­latos egy évszázados Veszprém megyei mondás „hőséhez". Az egyszeri veszprémiről mond­ták: „Meg se lőtte még anyu­lat, máris eszik belőle!" Van­nak még ilyenek a szocializ­must építő társadalomban is. Jó, jó dolog az a Szocializmus, mondják, ám ugyanakkor nem sokat tesznek érte. Hát ezen kell változtatni. Nincs arról szó, hogy csak majd az unokáink, arról sem, hogy csak majd a gyer­mekeink élvezik a szocializ­mus előnyeit. Ml is élvezni akarjuk, mi is, akik építjük, akik harcolunk érte. És él­vezni is fogjuk. Éppen ezért kell úgy dolgoz­nunk, hogy már a szocializ­mus építése közben növelhes­sük hazánk lakosságának élet­színvonalát. Az olcsóbb ter­melés ennek egyik feltétele. szocializálásának híve lesz, mihelyt meggyőződik arról, hogy ez a korszerű termelési mód százszorosán jobb, mint amit évszázadok során meg­szokott. Márpedig meg fog győződni róla, mert termelő­szövetkezeteink többsége ki­emelkedő eredményeket ér el, hatékonyabban, eredményeseb ben dolgozik, mint az egyéni­leg gazdálkodók. A modern nagyüzemi termelés előnyei fogják igazán meggyőzni pa­rasztságunk tagjait, akik előbb-utóbb belátják, hogy nem lehetnek önmaguk ellen­ségei. Mindemellett pártunk és kormányunk, híven adott szavához, továbbra is azt tartja, hogy a termelőszö­vetkezetek fejlesztését min­den erőszaktól mentesen, csakis az önkéntesség elve alapján szabad folytatni. Erőnk és igazunk tudatában tesszük ezt. Biztosak vagyunk benne, hogy az egyénileg dol­gozó parasztság is rájön: a jö­vő a szocialista mezőgazdasá­gé. A kormány számít a Hazafias Népfront további munkájára A kormány minden támogatást megad a termelőszövetkezeteknek Vonatkozik ez persze a me­zőgazdaság dolgozóira is. A mezőgazdasági munkák terén az a helyzet, hogy április vé­géig 430 ezer holdon vetettek el tavaszi árpát. 240 ezer hol- dofi pedig zabot. A gépállo­mások az év kezdetétől április 30-ig 1 277 000 normálholdon végezték el a mezőgazdasági munkát, a tavaly június vé­géig megmunkált területnek körülbelül a felén. A gépállo­mások a tavaszi idényszántá­si tervet 45, a vetési tervet pedig 83 százalékra teljesítet­ték eddig. A szakértők véleménye sze­rint az időjárás alakulása ál­talában kedvező termést ígér. Sok minden jel mutat arra, hogy dolgozó parasztságunk minden eddiginél nagyobb igyekezettel, szorgalommal dolgozik, mert érzi, hogy a kormányzat értékeli munkáját, segíti törekvéseit! , Szólni szeretnék termelőszö­vetkezeti mozgalmunk fejlődé­séről, a szocializmus építésé­ről a falvakban; önök tudják, hogy az 1956- os ellenforradalom egyik cél­kitűzése volt a termelőszövet­kezetek szétzúzása. Mint any- nyi más, ez sem sikerült ne­kik. Azt mondhatjukj hogy hétről-hétre új, életerős ter­melőszövetkezetek alakulnak, mert hétről-hétre újabb és újabb dolgozó parasztok is­merik meg a szocialista mező- gazdaság fölényét. Hazánkban 1958. március végén 3469 ter­melőszövetkezet működött, 169 ezer taggal. Ez év első negyed­évében a termelőszövetkezetek száma 75-tel, a termelőszövet­kezeti tagok száma pedig 12 ezer 792-vel volt több, mint az elmúlt év végén. Az ország szántóterületének 12 százalé­kán termelőszövetkezeti ter­melés folyik, A párt és a kormány, híven célkitűzéséhez, a szocializ­mus felépítéséhez, minden segítséget megad a tsz-eknek, minden támogatást megad a termelőszövetkezeti mozga­lom fejlesztésére. Azt valljuk, hogy a magyar parasztság a mezőgazdaság A politikai és gazdasági eredményeink azt mutatják, hogy a néptömegek támogat­ják a párt és a kormány poli­tikáját. A népi összefogás eredményében benne van az újjáéledt és végre magára ta­lált Hazafias Népfront mun­kája is. A Hazafias Népfront ma már valóban a magyar dol­gozók millióit egyesítő, át­fogó tömegmozgalom, amely a munkásosztály és a dolgo­zó parasztság szövetségét erősítve, a magyar nép ha­ladó erőit tömörítve eredmé­nyes és hasznos munkát vé­gez a szocializmus építésé­ben. A párt és a kormány hatá­rozottan kitart a népfront- gondolat mellett és nagyrabe- csüli a népfront mozgalmait támogató dolgozók munkáját. Örömmel látjuk, hogy népünk nagy-nagy bizalommal kap­csolódik be azokba a kezde­ményezésekbe, amelyekkel a Hazafias Népfront a párt és a kormány politikáját támo­gatja. Az a tapasztalat, hogy az egyszerű emberek, ha he­lyesen és az ő véleményük fi­gyelembevételével vonják be őket a közügyek intézésébe, — nagy buzgalommal, szeretet­tel és áldozatkészséggel igye­keznek saját portájuk körül a fejlődés ütemét meggyorsíta­ni. Hadd mondjak erre né­hány példát — mondotta Müm- nich Ferenc; — Ismert okoknál fogva ne­künk okosan és alapos beosz­tással keil gazdálkodnunk az államháztartás pénzével, A Ha­zafias Népfront bizottságai sokhelyen már megvitatták a község, a kerület fejlesztésére előirányzott összegek sorsát, egyes helyeken nem zárt ajtók mögött, hanem a község érde­kelt lakóival együtt. Duna- vecsén például a pártszerve­zet, a tanács és a népfront­bizottság közös községfejlesz­tési tervét sokszorosították, kiosztották a lakosok között és a népfront-bizottság által egy­behívott falugyűlésen megvi­tatták. A gyűlésen elhangzott észrevételek figyelembevéte­lével készítették el a végleges fejlesztési tervet. Figyelemre-! méltó a községek lakosságé-] nak áldozatkészsége, különö-. sen a falu villamosítása, mű- ( velődési ház építése, tantér-1 mek, orvosi lakás létesítése, ügyében. Ahol a népfront-bizottság * helyesen felismeri, megfele- ’ lő módon kifejezésre juttat­ja a nép óhaját, ott bőven] árad a lakosság segítsége,] akár anyagi, akár erkölcsi] segítségről van szó. Zákányban például a költség- vetés 200 000 forintot biztosí­tott művelődési ház építésére. A falu lakossága ehhez az összeghez több mint 300 000 forinttal járult hozzá, hogy olyan művelődési ház épüljön, amely kielégíti a falu lakossá­gának igényeit. Ezek kiragadott példák az ország ezernyi helyéről, és még a munka kezdetén tart a népfront; Meg kell említenem, hogy a népfront-bizottságok tévé-1 kenysége nem szorítkozik,1 nem is szorítkozhat csupán af helyi kérdések megoldására.^ Jelentős javaslatokkal járul-(( nak hozzá az országgyűlési képviselők munkájához. Élet­képes javaslataikat az ország- gyűlés különböző szakbizott- : ságai felhasználják és bele- , illesztik egy-egy készülő tör-' vény tervezetbe. Ilyen esetre | került sor például az ország-’ gyűlés mezőgazdasági bizott­ságában a vízgazdálkodás kér-]i désének megtárgyalásakor. ]i A Hazafias Népfront eddigi? munkájával is jelentősen hozzájárult már a hazánk-*' ban jellemzőnek mondható demokratizálódási folyamat kiszélesedéséhez. A párt és a kormány számít a Hazafias Népfront további munkájára és változatlan tá­mogatásáról, segítségéről biz­tosítja. Hadd mondjak köszö­netét ezúton is a népfront-bi­zottságok tagjainak, aktivistái­nak, a szocializmus építéséért fáradhatatlanul dolgozó egy­szerű emberek millióinak. A viharos tapssal, nagy tet­széssel fogadott beszéd után bensőséges ünnepség követke- < zeit; | Már a burgonyát töltögetik a siklósi tsz-tagok fi bányaműszaki komplex- szemlék tapasztalataiból Koncsag Károly elvtársnak, a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség vezetőjének nyilatkozata A Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség rendszeresen hónapról hónapra ellenőrzést, úgynevezett komplex-szemlét tart egy-egy baranyai bányaüzemben. Mi ezeknek a komp­lex-szemléknek a célja, mit tapasztaltak az ellenőrzések so­rán? — kérdeztük Koncsag Károly elvtárstól, a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség vezetőjétől. A siklósi tsz könyvelője az­zal fogad, hogy ma nem tudok beszélni az asszonyokkal, mert nem kapálnak. Reggel három órakor már mindenki kint volt a répaföldön és délre végez­tek ... Pedig jó lett volna, ha ép­pen kapálás közben találom ezt a vidám, szorgalmas növény­termesztési brigádot, amely olyan igyekezettel dolgozik, hogy méltán beszélnek róluk elismeréssel. A répát már má­sodszor kapálták meg, végez­tek az egyeléssel is. Befejezték a burgonya és kukoricakapá­lást, pedig mindenből jócskán jut egy-egy tagra, — Holnap már a burgonyát töltögetik majd — mondja a könyvelő. — A férfiak meg a szőlőt permetezik. — Hány sort kell megkapál­ni egy tagnak? — Hát ran rrnt kapálni — segíti ki Végh József bácsi a könyvelőt, — 28 sor répa, hat sor krumpli, kettő dinnye, Hat mák és 40 sor kukorica jut minden tagra. Igaz, hogy a dinnyét a krumpli közé vetet­ték, mert így jobban kihasz­nálják a területet. Az új- krumplit hamar kiszedik, utá­na meg dinnyét terem majd a föld. — Ha már a jövedelemnél tartunk, mondja meg Végh bá­csi, mennyit ér év végén egy munkaegység. — Terv szerint 46 forintot kapunk minden munkaegység­re . : Mi azonban többet vá­runk. Szépen teleltek az ősziek, korán elvetettünk tavasszal is és ha így kedvez továbbra is az idő, lesz abból a 46-ból 60 forint is üt — Nézze kartárs! — fordul felém a könyvelő. — Ez a ter­melőszövetkezet soha nem volt rossz. Ebben az évben meg különösen jónak mondható, mert igazán mondom, itt min­denki dolgozik és olyan szép a határ, hogy már az egyéniek is megdicsérték h Falra ragasztották a havi munkaegységösszesitést, amely a leghívebben mutatja a ta­gok szorgalmát. Nincs nagy különbség, egyforma számok sorakoznak hosszú oszlopban. De Torche Péter bácsi különö­sen szépen teljesít. Már eddig 242.09 munkaegységet szerzett, ami megfelel havi 48 munka­egységnek. Ha valóban elérik a 60 forintos értéket, több mint 1400 forint havi fizetés­nek felel meg. De vajon mit dolgozik ezért a fizetésért Torche bácsi? Szel­lemesen azt mondja: — Nekem nincs más mun­kám, mint reggel megetetem a lovakat, kihordom a trágyát, utána abrakot adok a disznók­nak, majd elviszem a tejet a csarnokba. Ezután összetaka­rítom a majort, takarmányt kaszálok, szecskát vágok a te­heneknek, vámdarálást vég­zek, s közben elérkezik a dél. Megint kezdődik az etetés, ita­tás, utána rendbeteszem ászé- rüskertet és lekönyvelem: mennyi abrakot adtam ki a mai napon. Elérkezik az este és kezdődik az etetés. Elég j kisőre jár, mire ágyba kerti- $ lök..-. i Bizony, megdolgozik a mun-1 kaegységért. De a siklósi ta- *' gok valamennyien szívesen f vállalják a munkát. Az asszo nyok akkor tesznek szemrehá­nyást egymásnak, ha valaki később értesül arról, milyen . munkát kell végezni. A minapi sértődötten bosszankodott egy asszony a másikra: — Miért mondtad, hogymég\ nem lehet répát egyelni, mi-{) kor mások már korán reggel,i kimentek?..-. 4 Es ha valaki nem kapálja idejében a részét, bizony meg­szólják, pedig itt nem igen le­het késés, amikor már a töl- tögetést végzik és harmadszori kapálják a répát. De ha félt nappal később végez valaki a*1 részével, az is nagy hiba eb-*1 ben a termelőszövetkezetben, t L1PÓCZKI JÓZSEF — A komplex-szemlék cél- ja egy-egy bányaüzemnek részletes ellenőrzése. A komp­lex-szemlék alkalmával rend­szerint a bányaüzem minden munkahelyét, valamennyi gé­pi berendezését, az admi­nisztrációra vonatkozó elő­írások betartását ellenőriz­zük, megvizsgáljuk, hogy be­tartják-e a biztonsági előírá­sokat, megtartják-e a baleset- védelmi oktatásokat. így pél- dul a munkahelyi ellenőrzé­sek alkalmával az ácsolási szabályzatban előírtak betar­tása, a szellőztetés, a mun­kahelyek hőmérséklete, a há­ny atüzek, a gázkitörés, a súj­tólég- és a szénpor-robbanás elleni védekezés képezi az ellenőrzés tárgyát. — Az elmúlt hónap köze­pén a pécsi tröszt szabolcsi kerületében, ebben a hónap­ban pedig a hidasi és a nagy- mányoki bányüzemben tar­tottunk ellenőrzést. — Az eddigi komplex­szemlék tapasztalatai azt mu­tatják, hogy a Pécsi Szén­bányászati Tröszt üzemeiben a bányatüzek elleni küzde­lem az elmúlt évekhez viszo­nyítva lényegesen fokozódott. A tűzgátkereteket ma már mindenütt idejében elkészítik és a lefejtett bányatérségek időbeni elzárása eredménye­ként a tüzek száma is csök­kent,'az esetleges tüzek elzá­rása meggyorsult. — Mivel a bányaüzemek zömében ma már komoly eredményeket érnek el a korszerű biztosítási módsze­rek alkalmazása terén, a bá­nyaüzemek többségében ja­vult a légvezetés. Javulás észlelhető a technológiai fe­gyelem betartása terén is. Az előírt védőpilléreket az üze­mek betartják, rablógazdál­kodást sehol sem tapasztal­tunk. .— A por elleni védekezés terén is vannak eredmények. A meddő munkahelyeken ál­talában használják a vízöblí- téses fúrógépeket és egyre több fejtésben a szénfal át­nedvesítő készülék segítségé­vel csökkentik a porképző­dést. Mindebből megállapít­ható, hogy a baranyai bá­nyaüzemeknél az utóbbi idő­ben javult a biztonsági fe­gyelem. De ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt negyedév­ben — különösen a pécsi bá­nyaüzemekben — jelentősen csökkent a balesetek száma. — A komplex-szemlék so­rán azonban nemcsak jót, ha­nem rosszat is tapasztaltunk. Megállapíthattuk például, hogy bányaüzemeinkben a főszállító vágatok állapota a korszerű TH- és MOLLr biztosítás eredményeként igen komoly mértékben ja­vult, de mindjárt hozzá kell tennünk, hogy e vágatok víz­telenítése terén még sok hi­ba van. Számos esetben elő­fordul még, hogy e vágato­kon hosszabb szakaszon víz­ben kell szállítani. Ezt mi­előbb meg kell szüntetni. Hi­ba az is, hogy a fejtési szál­lító- és légvágatok állapota gyakran nem felel meg a kö­vetelményeknek. Igen sok fenntartási műszakra van még szükség ahhoz, hogy e vágatok állapota megfelelő legyen. Remélhetőleg a pécsi trösztnél e téren javulást eredményez a hazafelé hala­dó fejtési rendszerre való át­térés, mivel a hazafelé hala­dó fejtések szállító- és lég­vágatait már érdemes kor­szerűen biztosítani. — Tapasztalatok bizonyít­ják azt is, hogy az elő vájok gyakran nem tartják be a technológiai előírásokat. A pécsi bányaüzemekben, főleg a zárt- és a bélelthomlokú munkahelyeken fordulnak elő ilyen hibák. A hidasi bá­nyaüzemben pedig a segéd­biztosítást, a segéd- és ke- resztácsolatok beépítését mu­lasztják el igen gyakran. — A pécsi bányaüzemek­ben részben az említett hi­bák, részben a munka meg­gyorsítása miatt a gázkitöré- ses és gázkitörés gyanús tele­pekre előírt zárt munkahelyi biztosításnak új technológiát akarnak kidolgozni. A7- eddigi gyakorlat ugyanis az volt, hogy az említett telepe­ken először trapéz-szelvény­ben, fával biztosított vágato­kat hajtottak s csak a vága­tok kihajtása után kezdtek hozzá azok korszerűsítéséhez- Az új technológia szerint azonnal körszelvényű, TH- gyűrűvel biztosított vágato­kat készítenek. Így a vágatok hamarabb elkészülnek s előny még az is, hogy a vá­gat korszerűsítésénél gyak­ran jelentkező omlásveszélyt is el lehet kerülni. — Az elővájásoknál tapasz­taltakhoz még annyit: hiba- hogy az elővájók gyakran el­mulasztják a szellőztető csö­vek meghosszabbítását, a szellőztető berendezések kav bantartását és így gyakran nem kielégítő az elövájási munkahelyek hőmérséklete- levegőellátása. — A technológiai fegyelem gyakori megsértése azonbot nemcsak az elővdjókra, ha­nem a fejtési dolgozókra tS vonatkozik. Megnyilvánul e- a fejtési kijáratok elhanya­golásában, valamint az ideig­lenes és fapillérbiztosítás el­mulasztásában. Hogy meny­nyire így van, azt egy nem­rég történt baleset is pél­dázza. Kunos József Széche- nyi-aknai vájár azért szenve­dett gerinctöréses súlyos sé­rülést, mert a fejtésben be­törve, 2.5—3 méter hosszúság­ban, ideiglenesen sem bizl°' sított és így a fedüből levf0 nagyobb kőzetdarab a hátari hullhatott. —* A bányaműszaki fe,~ ügyelőség ezen kívül mef: állapította, hogy az utóbb időben több bányász a tm rendelkezések ellenire, cW°' rettát és egyéb dohány*0' szert vitt a bányába. A l‘aS“ medence bányái közismerte sújtólégveszélyes bányait mek, s éppen ezért az iWl. fegyelmezetlenség emberig százainak életét veszélye“0 ^ ti. Az ilyen munkások*_ szemben a legszigorúbba kell eljárni. , — A komplex-szemlék tct, pasztalatai tehát azt inutae, ják, hogy a biztonsági lem megszilárdítása tér elért eredmények ellem van még tennivaló bőven­Hefyei borverseny Csütörtökön és pénteken megyei borversenyt rendezett a megyei tanács. A két napos versenyre 120 féle bort küld­tek a Baranyai állami gazda­ságok, termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasz­tok. Az állami gazdaságok közül Villány lett az első. A babarci termelőszövetkezet első és b- madik díjjal tért haza. , ségi muskotályos k°i’u* c. méltán kerültek az első he",.s Egyéniek közül Balatoni máriagyűdi gazda tramini nyerte el az első helyet. g dik lett Suput Mihály rl^icsi szilvóni bora, amely a inon** szőlőhegyen termett

Next

/
Oldalképek
Tartalom