Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-18 / 91. szám
VTLÄG proletárjai EGYESÜTJETFK’ DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁG A ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Á RÖGASZOBÁBAN A komlói szén kokszol hatóságát vizsgálják a szénlaboratórium Roga-rcszlegé- ben. XV. ÉVFOLYAM. 91. SZÁM ARA 50 FILLER PÉNTEK, 1958. ÁPRILIS 18. Az 1958. évi költségvetés saját erőforrásainkra épül A% országgyűlés megkezdte a költségvetés és a költségvetési törvényjavaslat tárgyalását Az országgyűlés csütörtökön megkezdte az 1958. évi állami költségvetés és költségvetési törvényjavaslat együttes tárgyalását. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, a kormány első elnökhelyettese, Kádár János, Kállai Gyula és Marosán György államminiszter, dr. Sik Endre külügyminiszter, Biszku Béla belügyminiszter, Révész Géza vezérezredes, honvédelmi miniszter, Antos István pénzügyminiszter, Tausz János belkereskedelmi miniszter, Kovács Imre élelmezésügyi miniszter, Troutman Rezső építésügyi miniszter, Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter, Benke Valéria művelődés- ügyi miniszter, dr. Döleschall Frigyes egészségügyi miniszter, Kisházi Ödön munkaügyi miniszter. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Vass Istvánné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg, majd Antos István pénzügyminiszter mondta el expozéját, Antos István pénzügyminiszter beszámolója Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a forradalmi murvkás-pa- raszt kormány az idei költség- yetés előirányzatainak összeállításánál a múlt évben elért jelentős eredményekre támaszkodott és azt az alapvető célt tartotta szem előtt, hegy 1958- ban a gazdasági egyensúly saját erőforrásainkra épüljön. — Az 1957. évi állami költségvetés az előirányzott 800 millió forinttal szemben 1,3 milliárd forint bevételi feleséggel zárult — folytatta. Az adóbevételek maradéktalanul befolytak. A vállalati gazdálkodás eredménye 3,9 milliárd forinttal v®lt kedvezőbb az előirányzatnál. A minisztériumok alá tartozó ipari vállalatok száz forint értékű terméket 1957.. I. negyedévében 107,9 forint, a második negyedévben 100,8 Ft, a III. negyedévben 99,1 Ft, a IV. negyedévben pedig 97,9 Ft teime- 'ésd költséggel állítottak elő. Az ipari termelés 1957. III. negyedévében mór elérte, a IV. negyedévben pedig több mint 10 százalékkal meghaladta az ellenforradalom előtti termelési szintet és 17 százalékkal volt nagyobb, mint 1955. IV. negyedében. A termelékenység olyan fontos jelzőszáma, mint az egy munkásra jutó termelés, 1957. IV. negyedében az állami iparban már négy százalékkal nagyobb volt, mint az ellenforradalom előtt és nyolc százalékkal múlta felül az 195S. évi szintet. — Kedvezően alakult a termelés az elmúlt évben a mezőgazdaságban is. Bár a vetésterület 10 százalékkal csökkent, 1957-ben mégis öt százalékkal több kenyérgabona termett, mint 1956-ban. A kenyérgabonád kívül az egy holdra eső termésátlagok igen kedvezően alakultak a kukoricánál, a burgonyánál és a cukorrépánál is. Az állattenyésztés is jól fejlődött; a szarvas- marhaállományon belül a tehenek aránya megközelítette az 50 százalékot, ami magasabb az előző évekénél. Ezután hangsúlyozta, hogy a gazdasági egyensúly jelentősen megnövekedett életszínvonal mellett jött létre. A munkások és alkalmazottak egy keresőre eső reálbére 1957-ben mintegy 15—17 százalékkal, a parasztság reáljövedelme mintegy 10 százalékkal volt magasabb, mint 1956-ban. Ezekben az eredményekben, saját munkánk mellett, jelentős szerepe volt a szocialista országok — elsősorban a Szovjetunió — segélyeinek és hosszúlejáratú hiteleinek. A hibákról szólva megállapította: a készletek növekedése egyes területeken túlzott volt és összetételében sem teljesen megfelelő. Voltak hibák á beruházásoknál is. A befejezetlen beruházások állománya tovább növekedett. . A gazdálkodási fegyelem sem érvényesült mindenütt megfelelően. A múlt év tevékenységét a nagy eredmények jellemzik — Az elmúlt év tevékenységét azonban nem a hibák, hanem a nagy eredmények jellemzik — folytatta —, helyes- nek bizonyult a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak &z ellenforradalom okozta károk elhárítására és a gazdasági konszolidáció meggyorsítására irányuló gazdaságpolitikája. A dolgozó milliók követték ® bárt és a kormány útmutatásait, mindennapos, áldozatkész munkával váltották valófa a termelés emelésére, a terme és költségeinek csökkentésére irányuló terveket. A vezetés helyes gazdaságpolitikája. a dolgozók támogatása, szorgalmas munkája, a baráti szocialista országok segítsége, ezek voltak azok a döntő tényezők, amelyeknek eredményeként az ellenforradalom okozta hatalmas károk ellenére gyorsan úrrá lettünk a ne' hézségeken és a gazdasági élet szekere is a vártnál jóval növióebb idő alatt visszazökkent a normális kerékvágásba. Az elmúlt év gazdasági eredményei alapján ma már bátran megállapíthatjuk: minden feltétel adva van ahhoz, hogy most már külföldi kölcsönök nélkül biztosítsuk a népgazdaság egyensúlyát és sikeresen haladjunk előre a szocialista építés útján. Ezután az idei költségvetést ismertette. 1958-ban a belső erőforrások messzemenő feltárására. az önköltség csökkentesére termelékenység emelésére, következetes takarékosságra van szükség. A kormány szilárd elhatározása, hogy a takarékosságot az egész gazdasági életben a legnagyobb következetességgel érvényesíti. — Az 1958. évi állami költségvetés 49,8 milliárd forint bevételt és 48.7 milliárd forint kiadást irányoz elő. A bevételek és a kiadások is, mintegy öt százalékkal alacsonyabbak a múlt évinél. A bevételeknél ugyanis nem -számoltunk külföldi kölcsönökkel, amelyek az elmúlt évben jelentősen hozzájárultak a költségvetés egyensúlyának biztosításához. A kiadások között viszont nem szerepel a rendkívüli vállalati veszteségek előirányzata. Emellett az elmúlt évinél 2,9 milliárd forinttal kisebb a vállalati hitel- fedezeti alap növelésére előirányzott összeg is, mert a kész letek az elmúlt évben feltöl- tődtek az ellenforradalom előtti színvonalra. A bevételek döntő részét — 37,3 milliárd forintot — az állami vállalatok fizetik be. Az elmúlt évben 66 százalék, az idén a bevételek 75 százaléka származik az állami vállalatoktól, forgalmi adó, nyereség- és egyéb befizetés címén. Az állami vállalatoktól származó bevétel elsősorban azért több mint tavaly, mert az emelkedő termelés mellett csökken az önköltség. Idén a dolgozók figyelmét elsősorban az önköltség csökkentésére, a termelékenység emelésére kell irányi tanú A dolgozók lelkiismeretes munkája és vigyázó szeme naponta terven felüli milliókkal gyarapíthatja népgazdaságunk erőforrásait. A kormány az idén is fenntartja a nyereségrészesedés rendszerét, mert az jó ösztönző. Hozzájárul ahhoz, hogy a vállalatok irányítói és dolgozói jobban ügyeljenek a jövedelmezőségre, az önköltség csökkentésére, a takarékosságra. Növeli a vezetők felelősségét, a dolgozókat pedig arra ösztönzi, hogy mindennapi munkájukkal csökkentsék a termelési költségeket, fokozzák az üzem rentabilitásért* A tavalyi eredmények alapján a vállalatoknál mintegy egymilUárd forintot fizettek ki nyereségrészesedés címén. A vállalatok többségénél a kifizetést helyesen használták fel arra, hogy az idei feladatok megoldására is mozgósítsanak. Ezután Antos elvtáns foglalkozott a nyereségrészesedés kifizetésével kapcsolatos tanulságokkal, majd emlékeztetett arra, hogy a közeli hetekben lesz tíz éve a száz munkásnál többet foglalkoztató ipari üzemek államosításának. — Ez alatt a tíz esztendő alatt — folytatta — hatalmasan fejlődött a szocialista ipar, a munkásosztály, a nép fiaiból ezerszámra nőttek ki az ipar új vezetői, kialakult a szocialista iparvezetés rendszere. Úgy gondolom, akkor emlékezünk meg méltóan hazánk szocialista átalakításában mérföldkövet jelentő esemény tizedik évfordulójáról, ha azt szocialista iparunk újabb sikereivel ünnepeljük és a termelékenység tervem felüli emelésével, az önköltség csökkentésével, a kormány takarékossági felhívásának valóra váltásával, újabb erőforrásokat tárunk fel a szocialista építés céljaira. Antos István ezután a költségvetés kiadási előirányzatait ismertette. A tavalyi költség- vetéssel szemben a legjelentősebb változás a vállalati veszteség térítésnél és dotációnál jelentkezik: 1957-ben több mint Kétmilliárd forint volt az előirányzat, — végeredményben pedig öt milliárd forint tehát < — az idén csak 2,1 milliárd forint az előirányzat. Kevesebb beruházás — gyorsabb kivitelezés A népgazdaság fejlesztését szolgáló kiadások közül a legjelentősebb a beruházások előirányzata. Az idei beruházási keret csak nyolc százalékkal haladja meg a tavalyit, amely igen alacsony volt és lényegében az 1955. évi színvonalnak felel meg. Az előirányzott ősz- szeg 31 százaléka a nem termő állóalapok bővítését szolgálja a lakásépítést, ar általános iskolák jelentős fejlesztését, valamint a szociális intézmények bővítését. Ebben az évben például hétszázhetven új tanterem építését fejezzük be. A termelő beruházásokra a szü kségesnél lényegesen kevesebb jut — az előirányzatnak 69 százaléka, vagyis 6.6 milliárd Ft. Felhívta a figyelmet arra, hogy a beruházásoknál fokozottabban érvényesíteni kell a gazdaságosságot, a beruházásokra szánt pénz döntő részét konkrét beruházási feladatokra hell előirányozni és a jóváhagyott beruházásokhoz biztosítani kell a szükséges összegeket. Beruházási tevékenységünket az eszközök fokozott koncentrálása jellemzi. Kevesebb célt tűztünk ki. de ezeket gyorsabban valósítjuk meg és a fő frontokon fokozzuk az eszközök felhasználását. Ilyen fő frontoknak tekinthetők a’ energiabázis szélesítését szolgáló beruházások, továbbá az importmegtakarftást és az export fejlesztését szolgáló beruházások. Felhívta a figyelmet arra is, hogy előtérbe kell helyeznünk a rekonstrukciós jellegű bevuIFolutafás a 2, oldalon) A mosással lecsökkentett hamutartalmú szénmintát ant* racitponral keverve kemencében pogácsává sütik össze, mi-* után lehűlt, a képen látható bordás forgó dobban háromszor öt percig pergetik és a pergetések utáni súlyveszteségekből a Roga-féle képlet segítségével számítják ki a szén sülőképes* ségét mutató Roga-számot. Azok a szenek, amelyeknek a Roga-száma 45 felett van, már jól kokszolható szeneknek szá* mítanak. A komlói szenek Roga-száma általában 60 felettit tehát kimagaslóan jó a sülőképességük. Komlón működik az ország egyik legkorszerűbb dilatométere is. Ezen a készüléken a szén dilatációjából (zsugorodásából és tágulásából) a szén kokszolhátóságát állapítják meg. A készülék automatikusan jelzi a dilatáció mértékét. (Kurucz Pál felvételei.) ....................... 2905 tonna szén terven felül Ebben a hónapban Kossut h- bánya kivételével valamennyi baranyai szénbánya teljesíti tervét, sőt terven felül is jelentős mennyiségű szenet termelnek. A két tröszt április 17-ig összesen 2905 tonnával teljesítette túl tervét. A jó eredményhez a komlói III-as üzem dolgozói járultak legtöbbel hozzá: 1109 tonna szén a terven felüli eredményük. A pécsi tröszt legjobb üzeme Szabolcs. melynek dolgozói 105.6 százalékra teljesítették esedékes áprilisi tervüket. Előadás, kiállítás Kínáról Április 26-án Nyers Rezső elvtárs, a SZÖVOSZ elnöke a Baranya megyei MÉSZÖV elnöksége meghívására Pécsett a KPVDSZ kultúrotthon ban beszámol Kínában tett útja tapasztalatairól. Nyers Rezső elvtáns ugyani* a közelmúltban meghívottként részt vett a kínai szövetkezetek kongresszusán. Ezzel egyidőben Nagy Sándor elvtárs — a MÉSZÖV elnöke — saját gyűjtésű kínai képző- és népművészeti alkotásokból kiállítást rendez. Csökken a balesetek száma Munkavédelmi értekezletet tartottak a Vasas Szakszervezet baranyai területi bizottságához tartozó vasgyárak, üzemek, a DÉDASZ igazgatói, biztonsági megbízottai és munkavédelmi felügyelői az SZMT székházában. Az értekezleten megállapították, hogy a baranyai üzemek közül többek között a Sopran a ban kiváló eredményeket értek el a balesetek csökkentése terén. 1956-ban 87 baleset volt a Sopianában, ennek folytán 639 munkanap esett ki, s a balesetek 127 000 forint kárt okoztak. Az elmúlt esztendőben már több, mint harminccal csökkent a bale.se- tes száma és 202 nappal, 39.600 forinttal volt kevesebb a ter- melóffaatág, /<y
