Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-12 / 86. szám
2 NAPLÓ 1958 ÁPRILIS 1» Az agitáeiős pont </ Figyelemre méltó kezdeményezés a területi agitáció megjavítására A városi pártbizottság ágit. prop. osztálya március végén aktíváért eikezlef.et tartott & póciwizabolcsi Puskin kuítúrót! hon ban. A tanácskozáson résztvevő mintegy 200 — túlnyomórészt bányász — kommunista igen lelkesen fogadta ez ágit. prop. osztály munkatársának ama bejelentését, bogy a területi agilációt meg kell javítanunk. Az «IvtáMak azonnal felajánlották a munkájukat és segítségüket, s azon nyomban 13 tagú aglíá- ci<* bizottságot választottak. Az agifácúís bizottság 13 tagja a Széchenyi-, István-, Béke-aknai és pécsújhegyl üzemi pártszervezetek, a Meszes-telepi, Pérssza'boles falusi és telepi pártszervezetek és az újhegyi szőlőknél lakó kommunisták küldötteiből tevődik össze. Mint szerv, nincs sem a!á, sem főié rendelve a felsorolt pártszervezeteknek. Az agitáeiős bizottságot közvetlenül a városi pártbizottság ágit. prop. osztálya irányítja. 6—‘700 agitátor Az agitáció« bizottság rögtön munkához látott, a alig három héttel március 23-a után kiépülőben van az, un. agitáció» pont. Szervezeti felépítése a következő: Az agitáció» bizottság kilenc körzetre osztotta hatalmas területét. (Meszes, a pécsszabol- csi bányatelep és a falu, az újhegyi szőlők tartoznak hozzá.) Egy-egy körzőiért, a bizottság egv-egy tagja felel. Minden körzetben agitáclós brigádokat alakítottak illetve alakítanak. A brigádok száma a 9 körzetben együttvéve min tégy 40 lesz. Az agitáció« brigádok élén brigád vezetők állnak, akiket a körzetfelelősok válogattak illetve jelöltek ki. Nagy Károly elvtárs. (az agitáeiős pont elnöke) március ito-én megbeszélést' tartott számukra a tartalmi és szervezeti kérdésekről. A brigádvezetők a hallottak nyomán április 10-ig befejezik az agitáeiős brigádok kiépítését. A tervek szerint 14— 20 fő fog egy brigádhoz tartozni, s mindegyik 80—100 lakót ,.kap ‘. A brigádok agitáció» párokra tagozódnak, egy-egy pár 10—13 pontosan meghatározott családihoz fog járni. Ez a 10— 13 család a közelben lakó — az agitáció» párok által személyesen ismert — emberekből kerül ka A 6—700 agitátor 20—23 százalékát, a párthoz közelálló pártonkívüllek alkotják. Klub, szemléltető ■ agilációs-brigárí A 13 tagú agitáció» bizottság hozzáfogott a „szemléltető agi- tációs-brlgád'' létrehozásához is. Az egyik Meszesen lakó kommunista pedagógus, Kozma elvtársnő a vezetője, többnyire kommunista pedagógusokból áll. Ez a brigád — mint a neve 1* mutatja —, faliújságokat és plakátokat készít, jelszavakat fest, kiváló úttörőket is bevont a munkába, az általános Iskolák felső tagozataiból. Az agitáclós pontnak jelenleg a Meszes-telepi területi pártszervezet a központja, de hamarosan új helyiséget szereznek, amelyben klubot rendeznek be. Ebben a klubban nem sört és fröccsöt fognak mérni, hanem az agitáclós pont politikai centrumának a szerepét tölti be. Ez a klub bővelkedni fog a megyei és városi pártbizottság által kiadott tájékoztató füzetekben, a központi pártpropaganda-anyagok ban, az agitáeiős párok tapasztalatcseréjének fóruma lesz. A klubot időnként meglátogatják a városi pártbizottság vezetői, elbeszélgetnek az agitátorokkal és tájékoztatókat tartanak számukra. Bármennyire is Jó és tetszetős Is az agitáclós pont felépítése, nyilvánvaló, hogy az Önmagában még kevés, a munkának csak a formai része. Az agitáclós pont annyit ér, amennyit dolgozik. Ezért munkát kell adni a 6—700 agitátor számára és be kell számoltatni az elv társakat a párthneg- blzatások végrehajtáséról is. A 13 tagú agitáclós bizottság gondolt erre is. Amint Nagy Károly elvtárs elmondotta, rendszeresen beszámoltatják az sgitáctós brigádok vezetőit, gondoskodni fognak arról, hogy a brigádvezetők is beszámoltassák az agitáclós párokat, általában: ellenőrzik a munkát. Miről beszélnek az agitátorok? Nézzük végiül Is a munka lényegét: a tartalmat. Mit Is tesznek, miről is. fognak beszélni az agitáclós párok? Első feladatul azt kapták, hogy Ismerkedjenek meg jobban azokkal a családokkal, ahova beosztották őket, Összegezzék, hogy milyen politikai kérdések foglalkoztatjuk az embereket, mire szeretnének választ kapni, beszéljenek el velük az 1997-es év eredményeiről. (A városi pártbizottság ágit. prop. osztálya külön tájékoztató füzetet adott ki a segítségükre „Miről beszélges-: sunk?’* címmel. Az agitáeiős; pont mintegy 900 példányt ka-; pott e füzetekből és nagyszerű-: en felhasználhatja, mert tele van konkrét adatokkal és ér-; vekkel,) Az agitáclós brigádok ház- tömbönkénti lakógyűléseket tartanak május elseje előtt, ahol az államosítások óta elért eredményeinkről fognak beszélni. (A városi pártbizottság a hó közepéig újabb füzettel siet a segítségükre. A hamarosan megjelenő kiadvány pontosan Ismerteti, hogy mennyit fejlődtek az egyes pécsi üzemek az államosítás óta, milyen komoly segítséget kaptak ehhez a Szovjetuniótól és a népi demokratikus országoktól gépekben és egyebekben). Május elseje után az eddiginél többet foglalkoznak a fiatalokkal, né szerűsíteni fogják azokat munkásokból lett politikai és gazdasági vezetőket, akik a te rtileten laknak és onnan ke rültek magasabb beosztásba elbeszélgetnek a pedagógusok kai az értelmiség helyzetérő és problémádról. Ez csak egy csokor az agítá dós pont munkatervéből, di ez a csokor azt bizonyítja, hosy méltó tartalommal akarják megtölteni a szervezeti for máh Ma, a megalakulás plllana talban még nehéz az agitáció pont jelentőségét felmérni. — Annyi bizonyos: az előjelek máris kedvezőek, Amint Nagy Károly elvtárs elmondotta, az agitátorok igen lelkesen vállalták a megbízatásukat. A városi pártbizottság elhatározta, hogy még áprilisban ún. „albázisokat1’ épít kiPécs- bányatelepen, Vasason (az aknai és területi pártszervezetek bevonásával) és Gyárvároson a kokszműi, az épülő hőerőműi a területi pártszervezet és az Aknamélyltő Vállalat pártszervezetének a bevonásával. Az albázisok létrehozását újabb agitáclós pontok megalakítása követi májusban a II. és III kerületben. India müvésssete Dr. Baktay Ervin előadása a Városi Művelődési Házban Az érdeklődés óriási volt, ami nem is csoda, hiszen a mesés India nemcsak a fiatalok, az idősebbek képzeletét Is foglalkoztatja, — s különösen szívesen hallgatják az előadást, ha az előadó személyes élményeit is elmondja. Nagy feladat 5 ezer év művészetéből kiragadni a korszakok legjellemzőbbjét és ezeken keresztül átfogó képet adni a művészet fejlődéséről, hanyatlásáról, a különböző hatások okozta változásokról. Ezt a feladatot dr. Baktay Ervin nagyszerűen oldotta meg. Magas színvonalon és mégis közérthető módon mondta el és mutatta be az i. e. IV. századA lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lotli igazgatóság a lottó 15. játél hetére Zalaegerszegen az Ad filmszínházban rendezte me a lottósorsol ást, A 15. Játék hétre mintegy 3,350.000 szel vény érkezett be, így sgy-eg nyerftosztáíyra 1,230.000 forin jut. A szokásos technikai elő készületek után az alább számokat húzták ki: 16, 28, 42, 44, 68. Értelmiségi klub nyílik Mohácson Mohácson ma, április 12- én délután 6 órai kezdettel tartja a TTIT járási szakosztálya a Bartók Klub ünnepélyes megnyitását. Beszédet mond a TTIT országos elnökségének kiküldötte, majd Ferenczl Lajos vb.- elnök átadja a klubot a klubtanács elnökének. A műsor további részében fellépnek a Pécsi Irodalmi Színpad tagjai és a Mohácsi Szimfonikus Zenekar, majd tánccal egybekötött klubest lesz. A Bartók Klub megnyitásán fellépő Pécsi Irodalmi Színpad tagjai délután a mohácsi iskolások részére tartanak előadást a Bartók Béla Művelődési Házban. tói napjainkig India művészetét. A morzsákból is maradandó egészet vitt magával a hallgatóság. s hosszantartó tapssal köszönte meg az előadó fáradozását. Az Időhöz kötöttség nehéz problémát okoz annak, aki nem két órát, hanem napokig tudna beszélni 'a témáról, — az előadó ennek ellenére nagyszerűen sűrítette mondanivalóját anélkül, hogy az az érthetőség rovására ment volna. A képek válogatásának pergő ritmusa s a képekhez fűzött mondanivaló egysége az előadás egyik erőssége volt. A brahmanlzmut, a budhlz- mus, az iszlám és az angol gyarmatosítás hatása India társadalmi rendjére és ezzel kapcsolatosain művészetére, lenyűgöző erővel elevenedett meg a képek és az előadás nyomán. A fehér márványból faragott csipkefátyolszerü domborművek, szobrok, faragná- nyok az indiai nép magas- rendű művészetéről tanúskodnak, s nem hiányzik belőlük és a hatalmas építményehbSl sem az erő, a fenséges harmónia. Az Idő sokat elpusztított a művészet maradványaiból, de azokból az emlékekből, amelyek fennmaradtak, csodálatosan ragyog egy nép nagy művészete. JfU újság- Baranyában? Egy vagon citrom érkezett Egy vagon citrom érkezett a megye és a várói ellátAaAra. A 126 mAzin citromot április 14-töl hozzák forgalomba a bolthálózatban. Bőséges áruellátás A 11» negyedévben nem lesz hl íny drótfonatból. A megye és a város ellátására közel egymillió forint értékben hoznak forgalomba kerítés készítéséhez drótfonatot. — Zománcedényt három hónap alatt két és félmillió forint értékben biztosítanak, 1500 kerékpár, 300 darab 128-ös motorkerékpár között válogathatnak a vásárlók, ugyanakkor nagymotor valamivel kevesebb lesz. Negyven televíziós készüléket Is hoznak forgalomba. — Mosógépből az ellátás — sajnos, — nem lesz olyan, mint azt korábban várták. A XI. negyedévben 7—800 mosógépet kap a megye és a város. A negyedév vége felé 80 Moped és 30 Panni kerül a boltokba. Leánybál Pécsett A KISZ és a Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Házában ma este nagyszabású leány- bált rendeznek. A leánybál a legszebb lányok táncával kezdődik, majd pedig egy órás leányválasz lesz, A leányoknak egy hajasbabát sorsolnak ki. A megyei tanács ülése A megyei tanács végrehajtó bl- [zottséga április 17-én, csütörtökön ( ülést tart. Az ülésen a megye ke- ; reskedelmének munkáját tárgyal- | Ják meg. : Közel egymillió forint ; közsegélyre A városi tanács szociálpolitikai : csoportja tavaly, egy év alatt 571 ; személyt részesített közsegélyben i és számukra 940 ezer forintot fize- | tett ki. Rendkívüli segélyt 1312 személy Kapott 4M ezer forint összege ben. Havonta 120 rászorult részesült, napi étkeztetésben. Egyéb támogatásra 131 ezer forintot fizetett ki a szociálpolitikai csoport. Tavaly, összesen, több mint másfél millió forintot fordítottak a rászorultak segélyezésére. Divatbemutató Siklóson A Dél-Baranya megyei Népbolt Vállalat április 21-én, hétfőn divatbemutatót tart a siklósi járási kul- túrotthonban. A bemutatón a Pécsi Nemzeti Színház művészei és pécsi tánczenekar vendégszerepel. „Kiváló vállalat** az Eszak-Baranya megyei Népbolt Az Eszak-Baranya megyei Nép- bolt Vállalat elnyerte a „Kiváló vállalat” címet. Az ünnepséget Komlón, szombaton este a Kossuth bánya kultúrtermében tartják, melyre a vendégeket Pécsről külön autóbusz szállítja. Az ünnepségen 40 ezer forintot osztanak szét a vállalat dolgozói között. UJ villamos Pécsett A Fővároei Villamosvasút Bózsa György úti főműhelyében bőrülése», Iker villamoskocsit készítettéit, a Pécsi Közlekedési Vállalat részére. A kocsi karosszériája fémből készült. 186 utast szállíthat a szerelvény, mely hamarosan megjelenik a forgalomban» Társadalmi, kereskedelmi aktívák A városi tanács kereskedelmi állandó bizottsága mellett 4} társadalmi ellenőr működik, akiit a lakosság ellátását ellenőrzik, meghallgatják a panaszokat és orvosolják azokat. A társadalmi ellenőrök az I. negyedévben összesen 130 ellenőrzést végeztek. Ha a 40 brigádot. 14—20-w.al megszorozzuk, akkor kiderül, hogy mintegy 6—700 agitátorról van szó. Nagy széni! A területi pártszervezetek nem is tudnának ennyi embert biztosítani. ezért az agitátorok többségét a már elsorolt üzemi pártszervezetek adjuk. Gyakorlatban ez annyit jelent, hogy ezek az elvtársak lakóterületükön végzik pártmunkájuk túlnyomó részét, az üzemi pártszervezetek alapjában véve csak arra szorítkoznak, hogy' időnként beszámoltassák őket az agitáclós pontban végzett munkájukról. Nem az a Pozsár Március 27-4 számunkban; cikket közöltünk Pozsár Jó-: zsef. Hepp József és társai; takarmánysikkasztäsi üzelmei-; ről. A cikk megjelenése után; némi félreértés támadt Ková-; gószólősöu, a sikkasztó Pozsár; Józsefet sokan összetévesztik; egy becsületes emberrel, aki-; nek szintén Pozsár József a: neve» A további félreértések elkerülése végett közöljük olvasóinkkal, hogy a két Pozsár Józsefnek — a véletlen szülte névrokonságon kívül — semmi köze sincs egymáshoz. Mindketten Kővágószőlősün laktak illetve laknak, az egyik azonban az Állami Fuvarozó és Kordélyos Vállalat ottani telepén dolgozott és sikkasztott, a másiknak pedig fúró- mester a mestersége, köztiszteletnek örvendő, becsületes orrbor, sohasem volt baja a tirrortnyel. ; Almamellék a környéken jelentős falunak számít. Van jó- egynéhány háza, Iskolája, egészségháza és végeredményben vasúti állomása is. Végeredményben, mondom, mert igaz, hogy reggel meg délután felülhet az ember a vonatra és elmehet Kaposvárra vagy átszállással Pécsre, Almamellék mégis úgy gunnyaszt ott a dombok tövében, mintha kilesett volna az isten tenyereiből — ahogy mondani szokták. Csak szekérrel leltet elérni legalább egy órás döcögés után a legközelebbi autóutat. A lovak tízpercenliént pihennek az emelkedőkön, és még jó, ha csak tízpercenként. Mert ha akár csak pár esőcsepp is hullik, az anyagos sárban tengelyig merül a szekér, térdig a ló és akkor könnyebben és hamarabb jut el az ember Makótól Jeruzsálemig, mint mondjuk Szentlászlótól Almamellékig. fis mintha a csípős szél is kicsit a régi idők muzsikáját húzta volna a fülembe. A falu házat is úgy ültek egymás mellett, mint akik fölött nyomtalanul múlnak el az évtizedek. Mozsgaiék udvarán harsányan ugatott a kutya, bent cirmos. macska törleszkedett a tűzhely lábához, és hetvenhét kUcsibe ■totyogta körül a kotlóst. Es ; Mozsgai néni is fürge kis alakjával, ötvenhat évével úgy nyitotta ki az ajtót, hogy azt • gondoltam: húsz-harminc évet i visszacsöppentem az időben. : De Mozsgai néni, ahogy beszélni kezdett, rögtön helyre- ’■ rázta az időérzékemet. : — Az uram el van az erdőn, •ó az erdőbirtokossági elnök, ' köbözi a fákat, ellenőrzi az 25 *v erdőket. Aztán kimegy a szőlőbe, mert van egy hold szőlőnk is, meg itt hátul egy nagy kert, gyümölcsös, megterem itt nekem a krumpli, répa, miegymás. A fizetésemet most kéthetenként kapom, úgy hogy könnyen be tudom osztani. Ügy bizony, ez régen nem létezett, hogy a csudába is oszthattam volna be, amikor negyedévenként adták! Húsz éve bába itt a faluban Mozsgai Józsefné. Évente 22— 25 gyereket segít a világra, éppen azért, mert sok asszony szül otthon a rossz közlekedés miatt. Az orvos meg lbafán lakik, onnan se könnyű átjönni ide. Itt a szülésznő nem amolyan védőnői munkát végez, mint városban. Mozsgainé a falu asszonyain kívül Szent- márton, Szentegyed, Korcsány- puszta, Lulcafa és Terecseny asszonyait is látogatja. — Gyalog megyek vagy kocsin. Előfordul, hogy jó hosszú és nehéz utat kell megtenni, ha hirtelen hívják az embert. Mentem egyszer, emlékszem Lukafára. Esett az eső, csak úgy szakadt. Az ülőkosárban megállt a víz. Aztán egész éjszaka fent lenni amúgy vizesen ... ezért is reumásak a falusi bábák majdnem mind. Annyira nem látszik rajta semmiféle betegség, hogy meg kell kérdezni: ő is érzi-e a csontjaiban a hús- é- sok-sok viszontagságát. — Nem mondom, jól bírom még mindig. Aztán meg voltam fürdőn, a szakszervezet most megadja az ilyet. Voltam két hétig Harkányban, meg Hévízen, legutóbb pedig Hajdúszoboszlón. — Még most is hitetlenkedőn csóválja a fejét: — de milyen jó koszt volt! Arra falé sok a cigány és Mozsgai néninek keserves tapasztalatai vannak arról, hogy milyen messze áll még jórészük a civilizált, emberi élettől. Sokszor kellett szalmán, tűz mellett világra segíteni a gyereket, ott aztán tessék sterilen dolgozni, bemosakodni, amikor még egy lavórt, egy teknőt se tudnak keríteni. Nagy a felelősség és nagy a fáradság, ha valaki lelkiismeretesen akarja végezni a munkáját. Előfordult, hogy egy helyre háromszor is kimentem, ott töltöttem egy éjjelt, hazajöttem, akkor megint jöttek értem, megint ott töltöttem egy éjjelt és csak harmadszorra született meg o gyerek. A húsz év alatt alig halt meg pár gyerek Mozsgai néni körzetében. — Azok is inkább olyan koragyerekek voltak. Mostaniban vn’t ugyan egy eset: egy r ■’•leves kisfiú meghalt. Az anyja elvitte a szomssédasz- szonuhnr és mákot etettek a gyerekkel, hogy ne s’rjnn any- nyit Mikor aztán jölt ijedten mellett az anyja, elvitettük a gyereket a klinikára, de már nem tudtak rajta segíteni, egy hónap múlva meghalt. De hát ilyen mostanában már álig történik. Ha látom, hogy valami baj van, nem úgy mennek a dolgok, mint kéne, csak rögtön be a kórházba! Amikor szülésznőnek ment, már öt gyereket szült Mozs- gainé. És mind az ötöt elvesztette. — Az első tetanuszban halt meg, ezt azóta tudom, mióta szülésznő vagyok. Aztán kétszer kettő született. Az elsőt megszültem. de a második harántfekvésben volt és akkor bevittek kocsival Kaposvárra. Hajnalban feltettek a szekérre és délután értünk oda. Nem tudom megmondani, mit szenvedtem, mikor a városba értünk, már nem is kiabáltam: ordítottam. Jöttek is aztán másnap vadidegen emberek a kórházba: mi van azzal a kis asszonnyal. De akkorra már megszületett a második gyerek halva és meghalt az idősebbik újszülöttem is, mert megfázott, nem tudtam én törődni vele ott a kocsin... Még egyszer születtek ikreim, de azok is meghaltak, még jóformán születés előtt. Szomorúan hallgat el, de még hozzáteszi a hatvan felé közeledők beletörődésével és a ‘ok szenvedést látottak lágyságával: t“( Azért is érzek én annyira együtt az asszonyokkal. A bábák „mellékfoglalkozására” fordul a sző. erre újra felélénkül és valósággal neki- tüzesedik. — Ahol azelőtt voltam Öt évig, ott divat volt az egyká. De aztán, mikor az öreg bába helyébe kerültem, én nem ing- lalkoztam ilyesmikkel és az asszonyok mgy szültek vagy amolyan kuruzslóhoz mentek. Volt ott hat községem és három pusztám, de azt mondták: soha annyi gyerek nem született arrafelé, mint amikor én ott voltam. Itt, ezen a vidéken nem dl- vatos az egyke, Mozsgai néni még sincs megelégedve az uralkodó szellemmel. — Ha valakinek három gyereke van, természetesnek tartja, hogy nem kell több. De akinek kevesebb van, az is rohan elvetetni. És most néni kuruzslók, hanem maguk a nő- orvosok csinálják meg a kórházakban. Persze, megértem én azt,, akinek valami nagy oka van rá, de hát... Meg különösen azt nem tudom megérteni, hogy valaki ezzel keressen pénzt..; A kotlós kotyogása haAal- szik az ajtó előtt, Mozsgai Hé’ ni kitárja az ajtót a sok Iáé mázó csibe előtt és kölest szót a ládájukba. — Szeretem nézni Őket, mikor így esznek — mondja mosolyogva és még tűnődve hozzáteszi: Megcsináltam a nagy- mosást is. alighanem holnap már nem lenne rá idő. Van két várandósom... Azt hiszem, ma éjjel megint nem- alszunk .. i (HA LLAMA)
