Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-08 / 82. szám

Mss Április 8 NAPLÖ 5 a tösfy nun ok IHyitatk&zMdc o> paxaitcUia A' kormány takarékossági leihívása az egész országban széles visszhangra talált. — Akad olyan ember, aki saját pénzét elpocsékolja? Sajnos. a holnap tsz-tagjai; ? * A nagydobszai termelőszö- ? vetkezetbe három új tagot yet­i' tek fel a múlt héten. Simon r* ÓM .tép í tor „ umxm M oltonrólljS'"S .1™ van szó. Az a feladat, hogy a társadalmi tulajdonnak leg­alább akkora becsületet sze­rezzünk minden ember élőt4, mint amekkora annak a be­csülete, amit kizárólag saját­jának vall. A takarékosság azonban nemcsak városokban és üze­mekben fontos és jó mind­annyiunk számára, de ugyan­olyan fontos falun, a mező­gazdaságban, a termelőszö­vetkezetekben. Miért éppen a termelőszövetkezetet hang­súlyozzuk? Oka van. Köztudomású, hogy az el­múlt évben régen nem ta­pasztalt bő takarmányter- més volt. Megteltek a górék, a szénamiták, emeletes ház­magasságú szénakazlak „évültek”. A bő takarmány- termés kedvezően hat az ál­lattenyésztésre, a hizlalásra. Ez magában véve örvendetes dolog. Az már nem, hogy a- bő­ségben lévő takarmánnyal jónéhány termelőszövetke­zetben könnyelműen bánnak. Vannak, akik úgy fogalmaz­ták meg, hogy „egyes helye­, Ferenc föld nélkül került a ? szövetkezet tagjai közé. Ezt ? megelőzően többen kérték már felvételüket, de a tagság visz- szautasította kérelmüket. — Most megnézzük, kit ve­szünk magunk közé — mondja Péter Sándor elvtárs. — Nem engedjük, hogy még egyszer át- iáróház legyen a szövetkezet. És ha valaki felvételét kéri, a család minden tagja dolgozzon a közösben. Nálunk nagy szük­ség van a férfi munkaerőre... Ebben bizony igazuk van. $ Régen az volt a gyakorlat, hogy az új tagok csupán azért léptek tsz-be, mert szabadul­ni akartak a földtől, s az ezzel járó gondoktól. A család egy tasja szövetkezetbe került a földdel együtt, a többiek el­mentek állami gazdaságba vagy ioari munkára. Majd egy év múlva meggondolták ma­gukat, visszakérték a földet, felszerelést és ú jból kezdték az egyéni gazdálkodást. Van á olyan, aki már háromszor ját- ? szotta meg ezt a szövetkezettel-. ? Természetesen a régi céllal if most újból jelentkezik felvé- ? telre, de nem veszik fel. Az1 j.„_ , ,, ”" " - ■—., f leire, ue nein vgszuk. vcj. n.'.. szabályosan pocsékolják j tartják, ilyenekkel nem erősö­atokormanve’ Vitathatatlan, (dik a KZ. 1956. októberében noay ezt nem kés vakarva te­szik. hanem annak a hatásá­ra. hogy „van bőven“. A ta­karmány etetése, szállítása, kezelése közben bizony sok helyen nem néznek egy-két kilóra és a kilókból hamar mázsák lesznek. Nem arról van szó, hogy úgy taluxrékoskodjunk a ta­karmánnyal. hogy a kelleté­nél kevesebbet adjunk a jó­szágoknak és az állatállo­mány tenyésztése, hizlalása sinyledje meg. Arról szó. hogy a kelleténél több takarmányt ne adjunk a jó­több ilyen tag kilépett és a jól dolgozó középparasztoknak is az a véleményük, hogy sokkal jobban, ésszerűbben gazdálko­dik a 230 holdas tsz, mint bár­mikor. és az összes őszi vetéseiket műtrágyázták ... Sajnos, én a hét hold ősziből csak egy hol­dat tudtam megtrágyázni péti­sóval. Többre nem jutott. Látja Büki aazda is, hoev a szövetkezetbeliek könnyebben boldogulnak. Szerinte azért, mert minden földjüket fel­szántja a gép. olcsóbban jut­nak műtrágyához és kevesebb adót kell fizetniök. — Hja. nálunk nincs annyi gond, mint egy kis gazdaság­ban. Nekem gondoskodnom kell elsősorban, hogy miből fi­zetem az adót. Ha ez megvan, venni ke’l egy lószerszámot, csináltatni egy kereket és ki tudná felsorolni, mi mindenre van szükség, ha termelni akar az ember. Műtrágyára mér jut is valami, meg nem is. Pedig a műtrágya -nagyon kellene a vetésnek, különösen idén, mert a rendkívüli időjá­rás eddig akadá'vozta fejlődé­sét. Gyorsítani kellene: tudja minden paraszt, de nem min­denkinek jut rá. A termelőszö­vetkezetek meg soha nem hasz­náltak annyi műtrágyát, mint ebben az évben, de nem is vo't soha olyan kedvezményük, mint az idén. Tóth Sándor dolgozó paraszt­nak az tetszik, hogy van már a tsz-nek saját traktora, fű- részgatter és most építenek egy 19 holdas halastavat. De többet adnak már a portájuk­ra is. Saját erőből hamarosan bekerítik gazdaságukat, hogy Büki József húszholdas gaz- . da azt beszéli, hogy tavaly ? előtt még gyom lepte a közös ? kukoricát, de 57-ben már any- ? nyira jól sikerült a tsz nő-? vény termelése, hogy kevés ? A sásdd járási tanácson első­----olyan a nagydobszai ha-fnek említik a termelőszövet­va n ? tarban. Nem találtak a kapa- \, ,, , 5 sokból gyornos, dudvás par£Uk k beruházáfiait Nem ? lát. mert akik a szövetkezet- ? csoda, hisz a meglévő 13 tér­H sásdi járás termelőszövetkezeteinek terveiből száqoknak" mert úgyis '’kár- ? b®n maradtak, magukénak i melőszövetkezetük — ebből alakult ? — kereken 3 887 329 forintot ? fordítanak beruházásokra. A fenti összegből 1 551 100 forin­tot a termelőszövetkezetek sa­bavész. használjuk fel a ren­delkezésre álló gyengébb mi­nőségű takarmányt is és vi­gyázzunk mind a szálas, mind a szemestakarmány minden szálára, szentére, mert abból [érezték az utolsó szál kukori-?három idén tavasszal ' cát is. tej, hús, zsír lesz. — Most őszintén meg kel’; mondaná — mondja a húsz-, a holdas gazda —, jobban állnak! 4 a tavaszi munkákkal, mint az) összegből, hogy csak a nagyob­bakat említsük, három, ötver férőhelyes, korszerű tehénistál- lót építenek, három Zetort és két kerti traktort vásárolnak... ? A járás termelőszövetkeze- j tőiben is, mint mindenütt, az ? idén jóval több műtrágyát £ i egyéniek. Többet is elvetetteki ját erőből fedeznek. A fenti Harkánytól Beremendig A vonal robogott. Az abla­kokban nevető, integető fiata- tok. Harmonika szólt, egy idő­sebb bácsika hangosan aludt, o“sak a nagyobb döccenőknél 'apta fel a fejét és jártatta véQig zavaros tekintetét a ku­péban lévőkön. A balsarki ab­laknál ülő öt ember ilyenkor nagyot nevetett és az egyikük rr,eg is jegyezte: Szólni kellene a masinisz­tának, hogy az öreg alszik... -/y többiek erre majd lefor- úttak a pádról. Az öreg bic­centett egyet-kettőt a fejével, ™t£ olyasféle hang követelt, llnt amikor a ruhát szakítják. Ügy horkol, mint az őr­mester — szólalt meg az egyik. Pátiig a mzgybajuszú Hor­Az a vadállat. »: ~~ Azóta, se találkoztam vele, pedig.,, ~~ Elintézték helyetted. Rövid, tőmondatokban be­szeltek a vérről, az őrmeste­rekről és a tábornoliokról. — Tudjátok, a fronton még- cso.fc elkészült az ember a ha- mlra, ye itthon, az itthoniak... 1 szólt ismét az első utas és e9V történetbe kezdett. , .®0V lányról beszélt, Katin- aról, B testvéréről, aki akkor lJ éves volt, amilMr ő elment. ‘f.Zerencsésen visszajött, de Ka- eiA* nem találta. Az anyja mször csak ennyit mondott: Elment. 7 Hová, miért? ^2 anyja sírva fakadt. Elbujdosott! Azt mondta, Jiui akaT többé emberekkel nJálkozni. Azt mondta, rosszak 2 arnberek. Tudjátok, miért bujdosott kérdezte a többiektől, " *4.? *- -A háború miatti Egyik es- *nyám elküldte a boltba. ti? . Sötét volt már. Katinka haza­felé jött, amikor német kato­nákkal találkozott. Karonra- gadták és magukkal vitték. Elkábították valamivel és ha­tan meggyalázták. El. tudjátok képzelni, micsoda borzasztó dolog volt: amíg a többiek az udvaron játszottak a szünet­ben, addig Katinka a tanári­ban szoptatta a gyerekét? Egy ideig hallgattak, aztán talán azért, hogy az előbbi fáj­dalmain enyhítsen, vagy talán azért, mert magával sodorta az emlékezés, az ablak mel­letti utas vette át a szót. ö is gyerekről, egy picinyke gyerekemberről mesélt, aki olyan okos volt, hogy már hat­éves korában nagy regényeket olvasott. Az iskolában külön foglalkoztak vele, mert első osztályos korában különb pél­dákat megoldott, mint a hato­dikosok. Mondta is az igazgató: — Ez a gyerek valóságos zseni, nagy ember lesz belőle. Egyik napon Sanyi sárga csillaggal ment az iskolába. Néhány hét múlva elvitték a szüleivel együtt. — Soha többé nem tért visz- szal Mint sok millió embert, Őt is felfalta a krematórium! — fejezte be a történetet. Az öt ember még jóformán fel sem fogta a történteket, amikor a negyedik beszélni kezdett. Ö is gyerekről, egy ti­zenötéves fiúról szólt, akit szintén a németek hurcoltak el a szüleivel együtt. Auschwitzba kerültek. A gyereket elválasz­tották a. szüleitől, öt magát, mivel elég erősnek látszott, munkába állították, Egy-két napig a tiszti szobák körül tett-vett, aztán komolyabb munkát kapott. Beosztották az egyik krematóriumhoz hulla­ssál! í tónak. Sírva, borzongva húzta, cíbálta a hullákat, Ki­használnak, mint az elmúlt évékben bármikor. A mágocsi Békében például 174 kiló mű- trágyát szórnak ki holdanként. ? Járási átlagban jelenleg 109, de a járási tanács vezetőinek véleménye szerint hamarosan 115 kiló műtrágya jut minden hold tertnelősaovetkezeti föld­re: A termeUíszövetikezeterk 160 öreganyját. — És mi történt kel? a gyerek ahol a Vl—V2-őt gyártották. Okét az amerikaiak szábadí­j sutt, nak, ha közösen értékesítik (ßeAie. Najyy. 'János és é^tműve ilyen értelemben se legyen át- > járóház a szövetkezet. Vannak 4 azután olyan dolgok, amelyek J nem dicsérik a tagságot. ^ — Én elmondok ette néhány [ példát. — magyarázza Büki Jó- r zsei. — Találkozók egyik tag- r gal, szóba kerül a szövetkezei J és azt, mondja: Mi közénk bi-J zonv r.em kell dolgozó paraszt.? Múlt hét pénteken meg bejön? egy asszony a szövetkezetbe ” amikor legjobban tele van a bolt. Kiabál, hogy ő szövetke­zeti tag, és szolgálják ki so- ronlkívül. Másnap ugyanez az asszony azzal állít a hentes­hez: adjanak neki tíz kiló húst, mert ő tsz-tag. Előtte töb-^ ben vártak húsra és csupán tíz kiló lógott az üzletben .; i Ismeretes mindenki előtt, hogy az állam nagyra értékeli a szövetkezeti parasztokat és boldogulásukhoz megad min­den támogatást. Kár, hogy ez-1 zel egyesek visszaélnek. Ha-1 sonló megjegyzéseket, kitöré­seket nem várnak a tsz tagjai­tól, mert ezek utóbb is aláás­sák a tsz és az egyénileg d<0-Í gozó parasztok helyes kapcso-i latát. Jó, hogy ez Nagydobszán J sem általános. Az egyéni pa-T rasztok szimpatizálnak a szö­vetkezettel, az a véleményük, hogy idővel olyan tsz lesz Nagydobszán, amelyet a kör­nyékben sem találnak. Mert ők sem akarnak örök életben iz­zadni az eke után, a kapa és a kaszanyél felett, mikor k-öny- nyebben is élhetnek. sőbb megszokta ezt a munkát, i mert borzasztóan szeretett él-l ni. Később, mint afféle gyerek, j már kíváncsiskodott is. Először) csak kívülről vette jobban * ezer 542 munkaegységre éwé-j szemügyre a hultegető kernen-* zárszámadáskor összesen? cet. Egyszer aztan belenezett.]^ „ a Szörnyű dolgot látott. A vagy h 4 mázsa búzát, 2 933 mazsaj melegtől, mintha feléledtek ‘ takarmánygabonát, és 2 289 má-^ volna a hullák: megmozdult 2g,a kukoricát osztanak ki. Ez? kezük lábuk, mintha levegő ternénv. amelyhez hoz-? után kapkodnának. Es a. hűl-. r J á Iák egyike az öreganyja volt. í zájon meg 3 296 373 forinté Az unoka égette el az A készpénz. Itt érdemes mégi ^megjegyezni, hogy az idén :é- f nyegesen kevesebb kenyér- és? ^ tiftln»(T-mámvcrfltív'íná+ rtc-rfotnűilr Írj a A gyerek megmenekült.) takarmánygabonát osztanak kl.^ Megérte a győzelmet, ö akkor .A sásdi járásban is, mint má-? abban a gyárban dolgozott,^rájöttek arra: jobban jár-? ? termelvónyeiket: 9 , több pénzt ^ boldo- f kapnak és kevesebb jövedelem- f jV<J| i adót fizetnek. ? me k, ci-t * k sir- 4 1946. április 6-án hányt el dr. Berze Nagy János világhírű nép rajzkutató. Halálának 12. év­fordulója alkalmából közöljük dr. Csekey István professzor el­nöki megnyitóját, amely a TTIT által rendezett ankéton hangzott el. Tisztelt Ankét! Vagy úgy is mondhatnám: Ünnepi Gyü­lekezet! E nap ugyanis em­lékezetes ünnepe marad Ba­ranya és Pécs szellemi életé­nek. Arrna virumque cano ... Mi is elmondhatjuk: férfit és művet ünnepiünk, Bár 78 évvel ezelőtt nem itt született Berze Nagy Já­nos, de 16 évig volt Pécs ve­zető tanfelügyelője, és élete utolsó 23 évét, 1946-ban be­következett haláláig váro­sunkban töltötte. A Heves megyei törpebirtokos család­ból származott, szinte a fél országot bejárta, mire Pécsre jutott. Már elemi és gimná­ziumi tanulmányait 3—3 helységben végezte. Amikor pedig 1905-ben bölcsészet- doktorrá avatták, a tanügyi igazgatási pályát választotta, és Lugos, Kolozsvár, Nagy- enyed, Csíkszereda, Debre­cen, Pancsova és Szekszárd váltak a közbeeső állomásai. Ki tudja, honnan szállt be­léje a szikra, amely már fia­tal egyetemi hallgató korában „a parasztok csacska meséi”, a népköltészet és a népha- oyományok felé vonzotta. — Kétségtelen, hogy nagy ha­tással voltak rá kiváló pro­fesszorai, köztük is elsőül Katona Lajos, a kitűnő fol­klorista egyetemi tanár. — Hadd említsem meg róla a beavatatlanők előtt, hogy mi­után sub auspiciís imperato- ris avatták a gráci egyete­men doktorrá, hazatérve 1887-ben a pécsi főreáliskolá­nak lett a tanára két eszten­deig, amikor is Budapestre vitték. Alig hagyta el Berze Nagy az egyetemet, máris megje­lent ,,A Heves megyei nyelv­járás’’ Című tanulmánya. Ko­ra ifjúságától fogva a népié­lek kincseit kutatta, és min­den áUomásheiye egyben gyűjtőterülete is volt. A tan­ügyi igazgatás során bárhova vetette is a sors, a kérlelhe­tetlen kötelességteljesités mellett életének úgyszólván minden szabad óráját a ma­gyar néprajztudománynak szentelte. Két nagy gyűjtőterülete volt: Heves és Szolnok, vala­mint Baranya megye. Mivel megyénk kiadásában 1940- ben jelent meg a „Baranyai magyar néphagyományak’’ című 3 kötetes müve. sokan itt Pécsett és a megyében azt hitték, hogy el nem múló re­gionális érdemeket szerzett, amikor ,m baranyai magyar­ságnak, ennek a szenvedésé­ben is sokat álmodozó, szívét mindig a tenyerén hordozó, büszke népnek szellemi kin­cseit az enyészettől“ meg­mentette. E süllyedő viláa immár fakulni kezdő virágait kötötte egy csokorba Berze Nagy és még jókor mentette meg az utókor számára. Azóta nagyot fordult falusi népünk körül is a világ. A szocializmus építése társasí* tóttá és gépesítette a mező-i gazdálkodást. A hegyek mé­lyében és a városok peremén óriási gyáripar fejlődött, a technika háladása mindent gépesít. A kombájn- és trak­torvezető paraszt már akta­táskával jár a városban, s a tárgyil néprajz színes sely­meivel és kincseket érő hím­zéseivel együtt lassanként vitrinbe kerülnek a szellemi néprajz feljegyzett emlékei is. Berze Nagy János még jó­val előbb eljegyezte magát a néphagyományok gyűjtéséveli mint a harmincas években megindultak a falukutatók. Amikor ő kezdte, a nép ta­nulmányozása még nem volt cikk. nem leheteti, belőle megélni, hanem csak áldoza­tosan dolgozni. És mi derült M halála után Berze Nagy Jánosról? Hogy nemcsak megyénk szellemi néprajzát mentette meg ide­jekorán a megsemmisüléstől, tehát nemcsak helyi érdekű, művet alkotott, hanem élete nemzetközi értékű, nagy je­lentőségű főmüveit a tudós szerénységével íróasztala fiók faiban rejtegette. „Magyar meseszótár”-ának eddig még kézirata sem ke­rült elő, pedig belőle 1914- ben már 14 ivet kiszedtek. — Nagy küzdelmet kéttett vívni annak a két hatalmas kötet­ben. több mint 1400 lap terje­delemben előttünk fekvő mű­nek a kiadásáért is. amely „Magyar népmesetipusok” címmel ma már részben el­érkezett, részben útban van a világ minden tája felé. Ért a folklór nemzetközi tudomá­nya terén mind rendsreTével. mind összehasonlító és hsai­mat irodalmat feldolgozó tar­talmával oly páratlan jelen­tőségű munkát dr. Bánó Ist­ván, a Központi Pedanómis Továbbképző Intézet tanéra, a folklór tudományának ki­tűnő művelője látta el beve­zető tanulmánnyal és végez­te a tudományos szerkesztés nagy körültekintést igénylő, hatalmas munkáját. Legyen szabad annyit róla is elárul­ni, hogy baranyai születésű és nevelkedéséi, életnek Mi­ben 300 lapra terjedő gyűjte­ménye jeleni meg „Bárányát népmesék!* címmel Itt említjük meg, hogy Bá­nó bevezető tanulmánya és a jegyzett anyag jó néhány részlete teljes egészében orosz, angol, francia, német és finn nyelven is megjelent. Last not least, utoljára hagytuk Baranya megye Ta­nácsának, elnökének és a mű­velődésügyi osztály vezetőjé­nek az említését, ök megér­tették, hogy miről van S2ó és nehéz viszonyok közt is biz­tosították a kiadás anyagi fe­dezetét. A szocializmus építő korszakában a megyei ta­nácsnak ez a hatalmas kul­turális tette avatja valóban ünneppé mai ankétünket. tották fel és azt mondták: — Béke van! Éljetek gan. Csolioládét osztogattak, garettát kaptak, örültek, sir-7» tak örömükben, örömmámor-j ban úszott minden. De másnap ^ történt valami. Egy amerikai f jeep állt meg a város főterén, __■ » . # s m* - m ­äÄ wr?Ä«a”“',“imun,fara «oloilok szerződőst o baranyai — Jelentkezzen az, aki aj Vl—V2 gyárban dolgozott ésj tud valamit az ottani titkokról, f Az amerikai kormány nevé­ben biztosíthatom, semmi bán- tódása nem történik.... — szónokolt a tiszt. Másnap jelentkezett a volt főmérnöke. Holdanként 4.1 normálholdnyi gépi kötöttek szerződést a I termelőszövetkezetek A baranyai gépállomások 115 termelőszövetkezettel kö­töttek gépi munkára szerző­J dést az idei évre. A tsz-tagok nagy megelégedéssel fogadták Harmadnap amerikai repülő-(a kormány rendeletét. amely gép jött érte és elvitték Ame- szerint jelentős kedvezmény- rlkába. < ben részesülnek, ha kát. hol­— Háború után — bombát?dánként legalább három nor­gyártaníl A vonat robogott tovább. Az{ öreg bácsika felébredt, az ab-{ lakokból vidámarcú lányok,( fiúk integettek, csak a balsarki' ablaknál ülők arca volt komor., SZÁLAI JANOS málholdnyi gépi munkára köt­nek szerződést. S nemcsak őrültek neki. hanem ki is hasz­nálták ezt a lehetőséget. Mind­össze kilenc olyan közös gaz­daság van a megyében, amély három normálholdnál keve­sebbre szerződött a gépállomá­sokkal. A megye termelőszövetke­zetei 26 és fél ezer kát. hold szántóföldet művelnek az idén. Erre a területre összesen 110 000 normálholdnyi gépi munka elvégzését kérték a gép állomásoktól. Ez azt jelenti, hogy minden kát. holdra — a megszabott három normál­hold helyett — átlag 4,1 nor­málholdnyi gépi munka jut. Sőt a görcsönydobokai és a babarci szövetkezetben ötnél több, a mágocsi „Béke“ Tsz- ben pedig hat és fél normál­holdra szerződtek a gépállo­mással. A kedvezményes gépi munka révén több mint hat­millió forintot takarítanak meg az idén a termelőszövet­kezetek. Mivel a rossz időjárás meg­lehetősen hátráltatja a tavaszi mezőgazdasági munkák vég­zését, a közös gazdaságok úr­idén különösen rászorulnak a gépállomások segítségére. Úgy számítják, hogy évközben még legalább harmincezer normálholdnyi gépi munkára kötnek szerződést a baranyai tsz-ek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom