Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-04 / 80. szám

KOMLO Tizenhárom esztendeje, hogy Komlón — az akkor még alig ötezer lakosú községben — megjelent az első szovjet katona s a komlói bányászok boldogan mondták ki: felszabadultunk! Senki sem sejtette még akkor, hogy itt alig egy évtized múlva egy hatalmas, több, mint 22 ezer lakosú modern város falai emelkednek a magasba, hogy Komló közel két milliárd forintos beruházás eredményeként szocialista iparunknak egyik legfontosabb alapanyagtermelő bázisa lesz. mám és megkezdődött a harc 'Több mint 13 éve alakult ■* meg városunk első kom­munista pártszervezete. A há­lás pécsi utókor évszázadok múltúi is megemlékezik azokról a történelmi napokról, csak mi hallgatunk, illetve beszélünk róla nagyon keveset. Az alapí­tók többsége pedig még él, csak szinte a személytelenségig me­nő szerénységgel járnak kel­nek közöttünk. Ideje észreven­ni őket, s megadni nekik azt a tisztéletet, ami az új kor út­törőinek kijár. Ez a rövid írás emlékeztető akar lenni a régi szép idők har­cairól. Kezdjük a hallgatag Tárja Béla elvtársnál, a me­gyei könyvtár vezetőjénél, az egykori cipészlegénynél. képben, E fejlődés egy-egy állomásáról számolunk most be néhány J ( | Tárja Béla: ' Kisijpürüik a régi rend szeme’él A pártszervezet megalakulá­sának híre futótűzként terjedt el a városban, nem is lehet megmondani hányán nyitottak be hozzájuk naponta az ügyes bajos dolgaiklcal. A szovjet ka­tonai parancsnokság mellett ez volt a legjelentősebb politikai központja a városnak, sőt a megyének is ,mert a kommunis ták többsége a vidéket járta, köztük Babella elvtársnő is: — Jártam Meszesen, Vasa­son, Mecsekszabólcson, Komlón és igen sok faluban. Nem is tudnám hirtelen megmondani, hogy hány községben segített tünk Krancz elvtárssal a párt- szervezeteket megalakítani. Igaz, nem volt nehéz, for rozs,- gott a falu, amikor meghallot­ták, hogy itt vannak a párttól, seregestül jöttek az agrárpro­letárok, mert hallatlan tekinté­lye volt a pártnak. Ne felejtsük el, először nyu­gaton, később pedig délen még dörögtek az ágyük. , Tárja elvtárs a felszabadulás ^ reggelén azonnal a Széchenyi > térre sietett és találkozott dr. I Boros Istvánnal, a későbbi kom | munista főispánnal. Azonnal i meg akarták alakítani a pár- l tot. Időközben azonban Kovács I Béla, az ismert kisgazdapárti I politikus is fellépett és ravasz- I kás javaslatot tett. Egész kis- * gazda pártjával be akart lépni > a kommunista pártba. ; 1 Természetesen a kommunis- 1 ták sem estek a fejük lágyára, 1 eszük ágában sem volt az urak- ’ kai egy tálból cseresznyézni. 1 De hallgassuk Tárja élvtársat: A komlói Május 1. kultúrott- nyászcsaládok. Egy-egy ilyen — összehívtuk az elvtársa- hon közelében még mindig egyszobás lakásban gyakran f kai, tíz-tizennégyen még aznap megtalálhatók azoknak a barak- hat-nyolc gyermekes családok \ összegyűltünk a Boltív köz mél koknak a romjai, amelyekben is laktak, évtizedekig éltek a komlói bá­lett lévő biztosító intézet egyik szobájában, Néhány nap múlva a Tiszti Kaszinóba (mai Doktor Sándor Művelődési Ház) he­lyeztük át a székhelyünket. A Dunántúl java és Budapest még a fasiszták kezében volt, ami­kor megjelent a pártközpont küldötte Debrecenből és ellá­tott bennünket instrukciókkal. — Hivatalosan a Tiszti Kaszi­nóban alakult meg a párt, az igazi élet azonban a Rákóczi úti Vitézi Székházban kezdő­dött el. (A mai belvárosi párt- szervezet helyiségeiben.) Csak rendet kellett csinálni. Amikor lementünk tele voltak a szobák fasiszta iratokkal, Hitler és Szálasi képe lógott a falon. Ne- kigyürkőztünk és egy-kettőre kisöpörtwk a régi rend szeme­tét .it Gergely Lajos: Reino!dnaH iwelínie kellen... \ Babella Kdrolyné: Hallatlan tekintélye vol! a pártnak 1945-ben a felsza­baduláskor ez volt a komlói bánya­üzem egyetlen szál­lítóaknája, Akkor még a szénnel telt csilléket a kül színire szállították s kötélpályán , juttat­ták az azóta lebon­tott szénosztályo­zóig. ül 4 i Most adjuk át a szót a porce- Álángyáriak közkedvelt, őszhajú 4 páttitkárának, Babella Károly- 4 nénak. Az első napoktól kezd- 4 ve ott volt: — A tisztasággal úgy ahogy már megelégedtünk volna, de nem volt bútorunk. Azaz: egyet len íróasztal árválkodott az egyik szobában, amit a ház gondnoka — magas, szikár, bo­1 ékacsattogtató, „kévlokalássan” f típusú horthysta katonatiszt — nem akart odaadni. Hama­rosan megértettük vele, hogy jobb lesz hallgatni, mert ezen­túl a prolik fognak dirigálni az országban. XJgy látszik értett a szóból, mert sietve elkotródott a házból. — Az elhagyott volksbundis- ta szervezetekből megszerez­tük a hiányzó bútorokat, az­után vezetőséget választottunk és elosztottuk egymás között a munkát. Ekkor ugyanis már alig fértünk a terembe, mert nap mint nap özönlöttek hoz­zánk a kommunisták. Babella elvtársnő nőfelelős lett, Krancz Pál vasmunkás a falvakat járta, Prasnig Irén az adminisztrációs ügyeket intéz­te, Horváth János — és még igen sokan — a bányavidéke­ket járták. Nem a beosztáso­kat, hanem még az ottlévő elv­társak nevét is képtelenség el­sorolni, ezért csak néhányat tu- dunk megemlíteni közülük:T Szentirmai Jakab bányász, Mól nár Imre festő, Pfaff Ferenc bányász, Lakatos József kőmű­ves, Vollák Jenő cipőfelsőrész­készítő, Koller János távírdái munkás és felesége, Jámbor Károly, Szűcs József, Ruzsics Józsefné, B. Nagy Gusztáv, Kardos, Novákovics, Izsáki elv társ és még sokan mások. Végül hallgassuk meg Ger­gely Lajos elvtársat, a RÖV1- KÖT igazgatóját, a munkásmoz galom másik, régi harcosát. Gergely élvtárs egyike volt azoknak, akik a nyomdát és a mozikat a párt számára lefog­lalták. Ez volt az első államo­sítás, néhány nappal a felsza­badulás után! Gergely elvtárs később szak- szervezeti felelős lett, részt vett a pártszervezésben, gyűléseket tartott stb. Az egyik nap reg­gel hatkor indult él Vasasra gyalog. Megalakította a pártot, azután ugyancsak gyalog át­ment Mecsekszabolcsra, amit szintén a párt megalakítása követett. (Ilyen volt akkor az élet. BabeRa elvtársnőék is tíz kilométereket gyalogoltak.) t— A pártszervezés közben gyakran szembetaláltam ma­gamat a jobboldali szociálde­mokrata vezetőkkel — mondot­ta Gergely Lajos etvtárs — Szabóié sbányatelepen például egy Reinold Antal nevű porce­lángyári munkásarisztokrata beszélt előttem és bizony támo­gatói is akadtak. Aztán én is beszélni kezdtem, felkészület­lenül, mindenféle papír nélkül, de tűzzel teli..-. Tíz-tizenöt perc múlva Reinoldnak merve* külnie kellett a feldühödött bá* nyászok gyűrűjéből. Az ilyen esetek gyakran megismétlőd* tek -. -. -. — Később, a koalíciós pár­tok megalakulása után ismét összetalálkoztam Reinold An­tallal a városház tanácstermé­ben ülésező nemzett bizottsá­gon. ö is tagja volt. A kisgaz­da pártot a többi között Czir- iák Antal szódagyáros és sör­nagykereskedő, Kiss Tóth Fe­renc keszüi kulák, dr. Kazár Andor ügyvéd képviselte, a raffinált jobboldali szociál­demokrata-vezetők elérték, hogy csak egy baloldali mun­kás tudta a becsületes szociál­demokrata munkásokat képvi­selni. A többi mind jobboldali volt, köztük Schuller Zoltán borkereskedő, dr. Ormos György ügyvéd, Pál Leó ügy­nök, egy Záhortrfi nevű újság­író és mások, ökölbe szorult kézzel hallgattuk, hogy ezek az emberek a munkások és parasz tok nevében mernek beszélni. Megkezdődött a harc a prole­tárdiktatúráért . ■. ■. MAGYAR LÁSZLÓ Galambosi László: Acél-szárnyú szívvel A pécsújhegyi hőerőmű Kökönyösl utcarészlet. Ilyen lakásban laknak ma a bánya- \ szók, “ A felszabadulás •Uán elsőnek a ké­pen látható Kossuth II. akna épült. fel. Azóta korszerűsítet­tük a Kossuth I. ak­nát, elkészült a in­as, a Béta-, és az Anna-akna, az altá- ró, az új szénelőké­szítőmé, épül a két Resztenyéai ikerak­Acél-számyú szívvel országokra szállók, lobognak alattam mély-tenger-virágok. Folyók villanydrótján zúg a közös áram, gyárak tornya írja sorsát a sugárban. Sűrű láng-tintával írják föl az égre: „Köszöntünk óriás arany-vértű békét” Acél-szárnyú szívvel népem közé szállók, szerelem-kenyérrel kínálnak a lányok. Szárnyam simogatják boldogan a lombok, rámköszönnek bongva, kérdeznek a tornyok .. Erős hegyek fészkem bélelik ki kékkel s hevítik a kedvem virággal-szőtt fénnyel. Vedd át Magyarország amit néked hoztam, mellemben repdeső szárnyas csillagomban, Elhoztam az ember békéjének fáját, bátor népek fogják erősen az ágát... Nem dönti ki semmi, gyökerei mélyen ágaznak a jóság hatalmas földjében. Ágaznak az ágak, átérzik a földet, nem száll rá a halál soha-soha többet... Öntözd népem, öntözd, sűrűsítsd a lombját s gyümölcsét az évek kamráidba hordják. Megyénk legnagyobb ipari létesítményét közé tartozik a Pecsújhegyen épülő kilencven megawattos hőerőmű. Az üzem­épületen már megkezdték a tetőelemek beemelését, a közeljö­vőben pedig megkezdik már a gépek szerelését is, a jövő évben pedig az első gépegység már megkezdj a próbaüzemelést. Kovács Szilvia és Borús Lúd- bölcsődében vigyáz rájuk, s a Komló a Jövőben is tovább nagy része már el is készült Jla bányász szülők gyerme- többi kis csemetére Horváth fejlődik. Ilyen lesz a kender- a fák, a parkírozás sem hian> kel. Mig szüleik dolgosnak a Györgyné és Nagy Mária. földi v áras kapu. Az épületek zik már sokáig,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom