Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-29 / 100. szám

W58 Április 29 NAPLÓ 3 S?ines és változatos május I. ünnepi műsora 1 JMúUmM Május elsejét gazdag prog- *®®mal ünnepli meg Baranya 2*eye és Pécs város dolgozó ■Wsadalma. A zászló- és virág- ®iszbe öltözött városban már ?WUis 30-án megkezdődnek az ~?°epségek. Szerdán este Pécs ,8r.°s ifjúsága, a Kommunista Szövetség tagjai lam- wonos felvonulást rendeznek. el 9 órakor pedig a Széchenyi fen és a sétatéren, valamint MÁV kultúrvárótermében <aS>cnes filmvetítés lesz. NÉVADÓ ÜNNEPSÉG AZ UTTÖRÖHAZBAN Az ifjúság részére az úttörő- házban majálist rendeznek, amit névadó-ünnepséggel köt­nek egybe. Ez alkalommal a hősi halált halt Szabó István bányászról kívánják elnevezni az úttörőházat. Este 8 órakor pedig a Balokány-ligetben in­gyenes játékfilmvetítést, a Tettyén este 7 órakor pedig táncmulatságot rendeznek. 30 000 PAR VIRSLI, 80 000 PÉKSÜTEMÉNY A vendéglátó és kereskedel­mi vállalatok már jóelőre fel- — készültek a várható május el- féi m köszönti. Reggel 8 órától scjei forgalomra. A pécsi és a * 10-ig pedig ünnepi műsort mohácsi vágóhíd körülbelül . v®Vt a városi tanács han- 30 000 pár virslit készít az ün- híradója. Hétfőn délelőtt nepekre. A Pécsi Sütőipari Széchényi tér Perczel utcai vállalat pedig mintegy 70— Íísm^^. előtt megkezdték a 80 000 péksüteményt, sóspere- «nbün építését, amely előtt cet( sóskiflit, zsemlét, valamint * JUs elsején délelőtt 10 óra- sóskalácsot készít. A városi ta­nács kereskedelmi osztálya 200 hektoliter borra kapott pótke­retet és így a város lakosságá­nak borellátása az ünnepekre biztosítva van. A Pannónia Sörgyár pedig terven felül is készít sört, ezen kívül üdítő italok, valamint égetett szeszes italok is a közönség rendelke­zésére állnak majd. * április mágocsi ZENESZÓRA ÉBRED A VAROS Mijug elsejének reggelén város, valamint a bányá­ikéit dolgozóit zenés éb­—«> eisejen aeieion 10 őra- g^fjbegkezdődik a város dől­ne színpompás felvo­Ju|asa. a nyugati városrész a Kórház téren gyüle- az üzemek, hivatalok, enyek dolgozói szendvicseket hoz forgalomba^ Vasarnap, és palackozott söröket árusít ^ 2"~en &ste a majd. A Pécsi Vendéglátó Vál- földművesszövetkezet lalat a Tettyén italstanddal vesz vegyeskórusa és a részt, ugyanakkor pedig meg - ^mohácsi földműves­nyitja. a Tettye vendéglőt. Ezen szövetkezet és tanács kívül cukrászdát létesít ésf&zal°nzeTiekaTa nagy- fagylaltkülönlegességeket áru- jszabású hangversenyt s;t trendezett a baranyai A Pécsi Vendéglátó Vállalat#“"^* hetek kere- Közép-Meszesen és Pécsbánya- ^oen. Megnyitó be- telepen minőségi borkóstolót szedet Lemle Géza tart. A bányavidékeken általá-(elVtárs: o. megyei iá­ban a kultúrotthonok gondos-f nacs népművelési cso- kodnak a vendégek étel- és portvezetoje tartott, italellátásáról, valamint a kö-1, rr^am Görcs ^ ^ Károly zönség szórakoztatásáról. i elvtars, a MÉSZÖV „ ..... relnökhelyettese udvo­Ha megfelelő 1«; az .idoja- \zölte a csoportokat ras, akkor a Pécsi Vendéglátó i Vállalat Pécs város területén i * Rákóczi nyitány mintegy tizennyolc helyen akkordjai után Ko- fagylalt mozgóárusokat állít be., i dűly es Bardos nép- A vállalaton kívül a Nádor dalfeldolgozásai ke- étterem is felkészült a vendé- mitek előadásra. A gek fogadására. Jó idő esetén i népdalok 'mellett a sétatéren pedig megnyitják, i klasszikus számok is KIOSZK-ot. TIZENEGY DOKUMENT-KIRAKAT Hiek, ^tézmé j,8®. .térről, valamint a nagy pedig a pj - vauuiiun a nagy 'fiú i® indulnak el, míg az Uu saS a Zsolnay-szobor köze- tiínn gyülekezik és indul el a a Palásra. A felvonulókat V^J^abolcsi bányászzenekar “> majd a munkásőrség Diet Üán a bányák és az üze- évb ^°lgozói következnek. Ez l^n nem lesz szükség arra, szerepeltek, többek között Csajkovszkij Altató dala. Nagy sikert arattak a ze­nekar és a kórus kö­A Balokány-ligetben éppúgy, f5?s szánl^L Ra^ni mint Közép-Meszesen gondos- * Tavaszig kórusá ban­kodnak a népszórakoztatásról. * M lVAut°­Vurstlit, körhintát, lánchintát, * Verdi Nabuccó- céllövészetet és szórakoztató \ 2<téót a rabszolgako­rus. A hangverseny kiemelkedő esemé­BORKOSTOLO A BALOKANY-LIGETBEN A Baiokány-ligetbe a Pécsi .„,v - Hús- és Tejkiskereskedelmi «lőtt » felvonulás váUaIat „égy egységgel települ váfakn^Szabb ,dot toltsenek el ki debrecenit hoz for­lis f^ssa - mert a felvonu- galiba. Ezen kívül két édes- ’“yamatosan történik, ség-sátra is lesz. Ugyanitt a Kiskereskedelmi Vállalat ba­zár-sátrat állít fel és trafikárut árusít. A Pécsi Vendéglátó Vál­lalat egy cukrászdát létesít a ■őzben a dolgozók felvo- ligetben és egy borkóstolót, 1 f^.tart a dísztribün előtt, ahol cirfándIK és egyéb italo- pjjj. Kertészeti Vállalat re- kát hoz forgalomba. Kitelepül Kot* ^ebról mintegy 20 000 vá- a ligetbe a Mecsek vidéki Üze- tulipánt mmI Miki JBUSZEZER TULIPÁN REPÜLŐGÉPRŐL sátrakat állítanak fel. Itt em-J ütjük meg, hogy a tizennegye-? dik szabad május elseje alkal-J mából Pécs városában tizen- J egy dokument-kirakatot készíti el a kereskedelem. Az Állami Aruház egy, a Ruházati Bolt? három, a Pécsi Kiskereskedel- ? mi Vállalat kettő, a Pécsi Ven- ? déglátó Válalat egy, a Pécsi? Hús- és Tejkiskereskedelmi ? Vállalat egy, az Elelmiszerkis- ? kereskedelmi Vállalat pedig? három dokument-kirakatot ké-? szít. ? AZ ISKOLÁK IS KÉSZÜL- ? NEK MÁJUS ELSEJE £ ÜNNEPLÉSÉRE nye; Kodály Háry János intermezzója, amelyet megyénkben öntevékeny vidéki csoport még nem adott elő. A zenekar külön számai közül kiemel­kedett a xilophon szóló, melyet meg kellett ismételik. A több, mint három órás hangverseny nagy sikert aratott, s a mágocsi közönség jelentős zenei él­ménnyel távozhatott. A hangversenyt jú­niusban Mohácson megismétlik. Az előadás sikeré­ben nagy része van Balatonéi Mátyás ta­nárnak, a vegyeskó­rus vezetőjének, aki áldozatos munkájával és nagy szakértelmé­vel készítette elő a kórus előadáséit. Ugyanezt mondhat­juk Tarr Imre zene­tanárról, a szalonze­nekar karmesteréről. Mágocs zenei kul­túrájának kibontako­zása a XIX. század utolsó éveire nyúlik vissza. Az első kórus, amely csak férfiakból állt, 1896-ban alakult meg, s egészen az első világháború zűr­zavaros éveiig műkö­dött. Később, 1920- ban újjáalakult a kó­rus s a második vi­lágháborúig dolgozott becsülettel, igyeke­zettel, hogy* megsze­rettesse a mágocsiak- kal a dalt, a zenét, a kultúrát. A felszaba­dulás után évekig nem akadt vállalkozó ember, aki folytatta volna a kórusvezető elődök munkáját. — 1955-ben került sor a jelenleg működő ve­gyeskórus megalakí­tására a földműves­szövetkezet kereté­ben. A mátjocsi vegyes- kórus népszerűségére jellemző, hogy idős emberek is részt vesznek benne. Leg­idősebb dalnok, aki ma i* rendszeresen eljár a próbákra és minden előadáson fel lép a többiekkel, Kengyel István, föld­művesszövetkezeti dolgozó. Az idén les* ötven esztendejej hogy hiisz éves korá­ban először állt a dalnokok közé. A mágocsi énekkar tagjai és vezetői, ugyanígy a mohácsi zenészek is büszkén vallják, hogy ők szö­vetkezeti kultúrmun- kások s hogy a föld­művesszövetkezet tá­mogatásával, anyagi és erkölcsi segítsé­gével dolgozhatnak, fejleszthetik tudásu­kat. Az egyes föld­művesszövetkezetek és a Szövetkezetek Baranya megyei Köz­pontja a lehetőségek­hez képest minden nagyobb községben igyekeznek kultúr- csoportot alakítani s ezek a kultúrcsopor- tok a falusi lakosság szórakoztatását, ne­velését, c a népi ha­gyományok féléiévé* nítését tűzték ki ma­guk elé célul, s olyan sikeresen oldják meg ezt a feladatot, mint például a mágocsi és mohácsi csoport vagy a közismert ezebényi együttes. HŰL ÍÍSÉE BARANYÁBAN? szór _— majd le az mi Vendéglátó Vállalat is. Ez *8ős£ kre. Délután 3 órától lacikonyhát és italboltot, Illetve "«s é estc 7 óráig pedig szí- sátrat állít fel. Ugyanakkor a siórJ* változatos kultúrműsor Pécsi Vendéglátó Vállalat mcg- kjjg7"®*tatja majd az ünneplő nyitja a balokányi vendéglőjét, iuä Jp'Set. Ez lesz az első má- ahol meleg ételeket, továbbá íeúdi^e-e’ amihor az ünnepség italokat árusítanak majd. Ki- Kíttj ü gondoskodnak a nyu- vonul a Könyvterjesztő Válla- »j>a Városrész, az Uránércbá- lat is. gyip/.áHalat dolgozóinak és a fakn,fros* lakosságnak a szó- VárZ^ásáról is. A nyugati lakosainak, az urán- üójjJ’ya dolgozóinak a volt - *ti Iskola udvarán ,61 & - színpadot állítanak A k«M. láncplatót létesítenek, lat a7ben a Vendéglátó Válla-. *1, p, , ólokat, székeket helyez őoskortVi.?1 « italokról gon- és kultúrműsor szó- áj majd a vendégeket. í^<je,Vln®rcbánya dolgozóinak v*sz r.';zésére áll majd a Ta-Í , , ,. . . . ah0i fllerem kerthelyisége is,} Vasárnapi számunkban hírt a a* ............................. .\ adtunk arról, h$gy Nyers Re­sz fik"**” vanarat niziosmar zső elvtárs előadást tartott a MEGNYÍLIK A TETTYE VENDÉGLŐ A Balokány-ligeten kívül a kereskedelem kivonul a Tety- tyére is. A Pécsi Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat itt A május 1-i készülődésből az? iskolák is kiveszik részüket. ( Minden közép- és általános is-() kólában készülnek a szép de- > korációk, s ami új az idei ké-(, szülődésben: a gyerekek otthon^ is díszítenek. A meszes! isko-J iák például versenyt kezdemé- (i nyeztek. Az az iskola lesz a’ győztes, amelynek legrtöbb ta­nulója a legszebben díszítette ki a lakást, a házat. Április 30-án az iskolákban az utolsó tanítási órán meg-(> emlékeznek a munkásság nagyi* ünnepérőL Az úttörők és a ta-J nulók műsort is adnak. t Nemzetközi munkavédelmi plakátkiállítás A Szakszervezetek Baranya me­gyei Tanácsának Szinház tér 1. sz. alatt lévő magasföldszlnt 42-es szo­bájában nemzetközi munkavédel­mi plakátkiállítást rendeznek. — Bemutatják tizenhárom ország színes, eredeti, új és korszerű munkavédelmi plakátját. A kiállí­tásnak vándor jellege van. Eddig már több vidéki városban bemu­tatták és azt körülbelül tízezer lá­togató tekintette meg. A kiállítás ünnepélyes megnyitására április 35-án, szerdán délelőtt 11 órakor kerül sor. A kiállítás megtekint­hető május 11-ig. 58 új ház 3 év alatt Magyarszéken az utolsó 3 év alatt 58 új ház épült. Különösen nagy az építkezés a vasútállomás környékén. Jelenleg Is S ház van épülőben. Az 58 új házból kilen­cet építettek parasztok, a többit a falu iparossága és bányászok emel­tették. 35 holdat fásították A sásdl járásban idén összesen 35 holdon fásítottak és 8 200 darab suhángot ültettek el. A csemeték nagy része kanadai nyár, korai ju­har és akácfa. Húszezer látogatója voH a virágkiállításnak A Pécsi Kertészeti Vállalat jól sikerült háromnapos virágkiállí­tást rendezett Pécsett a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa Színház téri székházában. A kiállítás lránt nagy volt az érdeklődés. Mintegy húszezren keresték fel a kiállí­tást és vásároltak virágot) A fodrász háziipari verseny győztesei A Pécsi Fodrász KTSZ április 27-én, vasárnap férfi és női házi fodrászversenyt rendezett Pécsett. A nappali frizura elkészítési ver­senyében első dijat nyert Kovács Margit, holtversenyben első lett: Olajos Jánosné. A második díjat Komarek Károlyné, míg a harma­dikat: Schumacher István nyerte. Az estélyi frizura versenyben első lett: Komarek Károlyné, második: Schumacher István, harmadik pe­dig: Hegedűs Jánosné. A férfi haj­vágásban első: Dell József, máso­dik: Lovas Mihály, harmadik: Kré- Ilng Ferenc. A Pécsi Fodrász KTSZ május 18-án rendezi meg a megyei fodrászversenvt. Ennek győztesei részt vesznek majd a Budapesten megtartandó országos fodrászversenyen. Idegenforgalom a Nádor Szállodában Szombaton este élénk idegen* forgalom volt a Nádor Szállodá­ban. Pécsre tátogatott Svájc buda­pesti követe feleségével és a kísé­retében lévő 2 vendéggel. Ugyan­ebben az Időben ugyancsak a Ná­dorban szállt meg ( jugoszláv vendég is, A mentők jelentik: Vasárnap délben fél l után bal­esethez hívták a mentőket. Rum. szauer Ferenc 16 éves ipari tanuló) szederkényi lakos és Matakovics István 19 éves, Siklósi utca 40. sz* alatti lakos ejtőernyős ugrás köz­ben rosszul ért földet. Mindketten lábukat törték. A mentők a II. sz. Sebészeti Klinikára szállították őket) 15 százalék községfejlesztésre A göldreszentmártonlak tanács­ülésükön 15 százalékot szavaztak meg községfejlesztésre. Érdekessé­ge ennek, hogy 5 évre előre meg­határozta a községfejlesztés: hoz­zájárulás százalékát. Tervük hogy bankhitelt vesznek fel és ebből, valamint a községfejlesztésből is­kolát építenek. Több száz millió tsz-tag Nyers Rezső elvtárs előadása Kínáról "^séges ételeket és italo-} KPVDSZ kultúrtermében öt­hetes kínai útjáról. A magyar küldöttség 30 000 kilométert féts«??8 mellett lévő gyermek-} tett meg az országban, hogy •»sok ,Ien az óvodások, isko-} tapasztalatokat gyujtson a kl- H-ín s na-k kultúrműsort, dcM1 nai szövetkezetek működésé­ül ‘ .orakor pedig a gyárvá-}rő!, szervezéséről, a termeo- vailc3msz'nházban a „Két} csoportok munkájáról, a mezo­, t ,, , . —_____.X — Ti- an R7áza­-^ ■onyttiak A BARA­'■^X^ItjNNEPI HETEKET! Máj, k«r a'j?Te,sej’cn délután 4 óra- , és Szakszervezetek , ^úaL &andor Művelődési Ilá- i tsef(in nakytermében — jó idő i tgyit^ÍgaZ UdVar0n a baranyai ünnepi i I7' alkalommal mutat- 1 arao.ne a nagyközönség előtt 1 Kína lakosságának 80 száza­léka paraszt, 300 millió hektár a művelhető terület. Északon szántóföldi növénytermelés fo­)vik, dé’en pedig 1£e"n „€ *r' ;edt a kertgazdálkodás. Baráz­dás öntözéssel a maximumot igyekeznek kihozni a Kulturált termelésükre je ­lemző, hogy a földek szerte a, országban tiszták, gyomtala- nck Főbb növényeik a pzs, 1,0 olajos nové­fö’dből. n;i , ran„. niigyKözönség Cion r -‘W -------- . Nt ésm hét legjobb} gabona. gvapo , - . illetve népi együt- nyék, zöldség-■ * 6­-^JESEOPERETT-S^ERMEKEKNEK k'°f elsején délután j óra­S a ,8r°si Művelődési Ház- 5'Ua,tu,3,Crn'okek részére be- a »Hófehérke és a 7 a n°k a*1»1'* mesc(>PcreUet. Fel- WecseUi táncegyüttes, l8*«! a en,7e*i Színház mű- ő-vihhs/Vz általános iskolák, «::.a középiskolák és óvo­ll lf/k Égy hektár föld nettó jö- i vede'me 106 dollár. Magyar- i országon ez 100-120 dollárt ki. Az állattenyésztés 1-ónban elmaradt. Ezért a ki- 1 nai kormány célul tűzte az . 1 lattenyésztél nagyaránj-u trú­1 ,,,*«/«; és mennyiségi fe. észté­it De elsősorban az ehhez 1 szükséges takannányalapot te- 1 rom tök meg. 1 1049-től 52-ig hajtották vég­1 re a földreformot, de a_ kínai parasztok nagyobb jövőt lát­ter- Jelenleg ‘tiL"övend7uér"váÍto/.^,Vés j rekT nagyüzemi í^á.kodás- k»ltúrmüsorral készül-? ^an és tömegével leptek Jejenie, %i| R 6rc- A Magyar Honvé- 5C0 millió tagja van a szövet 3Sborts*övetség pedig dél- kezeteknek, ami azt jelenti, orakni. « -____íi.y Uryrrxr a lakos a lakosság 80 szá­zaléka valamely szövetkezet­hez tartozik. Három típust ismernek Kínában is, de legel­terjedtebb a legmagasabb tí­pus, amely hasonlít a mi ter­melőszövetkezeteinkhez. A legalacsonyabb típus az úgynevezett kölcsönös segítő csoport, ahol igával és gazda­sági eszközökkel segítik egy­mást a szövetkezők, a betaka­rítást viszont egyénileg vég­zek. Az elsőfokúnál az a gya­korlat, hogy a bevitt föld es a végzett munka alapján oszt­ják szét a jövedelmet. A nö­vénytermelés közös, de az ál­lattenyésztést mindenki egyé­niig végzi. Olyan ez, iránt r.áaink a termelőcsoport, csak a jövedelemelosztásnál nem vesszük figyelembe a bevitt földet. Ezzel szemben fö'djá- radéJtot fizetünk, amit a kínai szövetkezetekben nem ismer­nek. E «kben az alacsonyabb tí­pusokban ismerik meg egy­mást az emberek, a nagyüzemi gazdálkodás módját, előnyét, hasznosságát, majd ha eléggé tisztán látják meg a szövetkezés előnyét — a egmagasabb típust választják és vagy átalakul az egész szö- vf-kezet, vagy akik előre akar nak lépni, újat alakítanak. — 1956 ban jutottak el a kínaiak oda, hegy a parasztság töme­gesen választotta a magasabb típust. Ma már a szőve keze­tek 97 százaléka a légi; Üet- •ebb és csupán három százaiéit ex alacsonyabb fokú. Szó volt már arról, hosy Kínában nem fizetnek földjá- radéltct. Viszont a belépő ta­gokat sem kötelezik arra, hogy igát, állatot vigyenek a szö­vetkezetbe. Alapszabályuk csak azt rögzíti, hogy a tagok nem tarthatnak igát. Belépés után bárkinek eladhatják igá­jukat, de a termelőszövetke­zet is megveszi tőlük. Az alap­tőkét maguk a tagok adják ösr-e. Minden belépő tag 45— 50 jüant részjegyeken köteles befizetni. Ez megfelel kb 1500 forintnak. Mindenki egyfor­mán járul hozzá a közö6 alap fejlesztéséhez, így egyforma a íoguk és kötelességük is. Jóval nagyobb a szövetke­zetek önállósága, mint nálunk. Munkaegység-könyvet például nem ismernek. A helyi sajá­tosságoknak megfelelően kü­lönböző módon állapítják meg a végzett munkát. Alapszabá­lyuk csupán a főbb elveket rögzíti, részletében pedig a helyi sajátosságoknak megfe­lelően készítenek alapszabályt. Sajnos, Kínában igen kevés a gépállomás. Az egész or­szágban mindössze 15 000 trak­téi van. Az állattenyésztés el­maradottságából eredően ke­vés az istállótrágya is. Viszont azt a keveset nagyon megbe­csülik. Gondosan k-zenk, gyűjtögetik és rendszeresen kihordják a földekre. Kíná­ban a művelhető terület 30 száza'éka öntözéses. A párt most célul tűzte, hogy rövid időn belül az egész terület 40 száza’ékán végeznek majd ön­tözéses termelést. A kollektivizálás módjáról szólva Nyers elvtárs elmon­dotta, hogy Kínában elsősor­ban a szegény- és kisparasz- tok léptek a szövetkezetbe. A középparasztokat később ma­gával sodorta a tömegmozga­lom, és mivel elvesztették az alkalmazható munkaerőt, ők is kérték felvételüket. A tsz- parasztok jövedelme változó. Egy harmadánál nagyobb, mint volt egyéni gazda korá­ban, egy másik résznél ugyan­olyan, a harmadiknál pedig kisebb, mint amikor egyéni­leg dolgozott; Az a céljuk, hogy három év alatt a szövet­kezeti parasztok zöme olyan jövedelemhez jusson, mint bármelyik jómódú középpa­raszt. Nagy gondot fordítanak a fokozatosság elvére és ennek következménye, hogy a most meglévő magasabb fokú szö­vetkezetek szilárdak mind szervezetileg, mind gazdasági­lag. Az alacsonyabb típusú szövetkezetekben volt idejük arra, hogy ismerkedjenek a nagyüzemi gazdálkodás mód­jával, azt megszeressék és elő­relátóan gazdálkodjanak. Az ellátó és értékesítő szö­vetkezetekről Nyers elvtárs el­mondotta, hogy szervezésük hasonlít a mi földművesszö- vetkezeteinkhez. 158 millió tagjuk van s úgyszólván min­den növényféleséget, gabonát és állati bőröket felvásárolnak a termelőktől. Csupán a rizs­vásárlást végzi külön vállalat, mert ezt jegyre adják Kíná­ban. A boltokban a kiszolgálók kedvesek, udvariasak, az áru tárolása, gondozása valamivel jobb, mint nálunk. A falusi kereskedelem bizonyos esetek­ben mögöttünk marad, azon. ban igen kifejlődött a kisipari tevékenység; Ezekkel is a földművesszövetkezetek fog­lalkoznak. Nálunk js ki kelle­ne fejleszteni ezt az üzemágat olyan községekben, ahol nincs vegyesipari szövetkezet. Sok borbély, bognár, kovács és kü­lönböző szakmájú ember él az országban, akik dolgozgat- nak, de se SZTK-juk nincs és nyugdíjra sincs kilátás, össze kellene fogni ezeket az embe­reket, s bizonyára szívesen dolgoznának olyan közösség­ben, ahol biztosítják részükre az ingyenes orvosi kezelést és öregségükre a nyugdíjat) Tanulságképpen szólt arról áz előadó, hogy a mezőgazda­ság szocialista átszervezésénél nekünk is ügyelni kell a foko­zatosságra. Elsősorban az ala­csonyabb típusú szövetkeze­tekkel ismerkedjenek meg a parasztok. Ez annál is inkább fontos, mert nálunk sokan haj­lamosak lebecsülni az alacso­nyabb típusú szövetkezési for­mákat; A magasabb fokúak pedig erősödjenek meg annyi­ra, hogy vonzóak legyenek, nagy jövedelmet biztosítsanak a tagok számára; Elgondolkoztató a közös alaphoz való hozzájárni’ás módja, és az önállóság kérdé­se is. A beszámoló után a hallga­tóság kérdéseket intézett az előadóhoz, majd Nyers elvtárs válasza után Nagy Sándor eivtárs a gyűlést bezárta. L. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom