Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-27 / 99. szám

1958 ÁPRILIS 27

NAPLÓ

JÖVŐ ÚTJÁN

N

KIADJA: AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA AGITACIOS ÉS PROPAGANDA OSZTÁLYA

Termeljenek több árut a termelőszövetkezetek

Tervszerűen, megalapozottan

Ez szinte jelszóvá vált az lanak az utóbbi javaslatraj

utóbbi időben Apátvarasdon, mert így kiváló állatállomány- ahol már hónapok óta szerve- nyal kezdhetik a közös gazdái- zik a termelőszövetkezetet, kodást.

Tervszerűen készítik elő a kö- Jelenleg tíz-tizenkét család zös gazdaság megalapozását és határozta el, hogy belép a tér- részletes tervet készítenek. melőszövetkezetbe, melyet a

Ezért küldöttséget menesztet- tek a közös gazdálkodás tervé- fíaJfcf Géza szervez.

\ i iír ' h ' ír A i fsTcLckcsséfje meg az upátvu*

Ezek után joggal kérdeahe- zöttük vezetőkkel is), hogy a]|*fnJrshnr n* *»aíttériét rasdi, alakulóban lévő termelő*

tik, számosán, hogy „Miért termelőszövetkezet nyújtotta lfcériéfc Szeretnénk olvan min- szövetkzeteknek, hogy az ala- kell erről ennyit beszélni több jövedelmet nemesek ai taalanazabáhit összeállítani kul° gyűlésre már kész tervet

(ugyanis sajtóban, rádióban szekérszámba menő szemes,5 amJ[Jifc 0 tagság va- “karnak készíteni. Elmondják,

____________ sokszor volt es van ezekről szalastermenyben es lamennui taaiát eléaíti ki ha- mibol mennyit és hogyan

di

g a nagyüzemi mezőgazda- nénzÜffVÍ kötöttségek szó)> hiszen aligha van olyan egyébben keli érezni, hanem a biztnsMa a iövedelmező tudnak termelni, mennyi lesz a •annak eavik fő iellemzőie. ^ , .. B ember, akinek azt mondják, a pénzben. Arra kell rádöb-j>J jövedelmük és milyen megélkötelezik, hogy itt a pénz. a pénz kere- benteni a mázsákban és bálák-, i ' hetest tudnak biztosítani a tagsetére kínálkozó alkalom és ban, zsákmennyiségekben szá-, i Most azzal a kérdéssel fog- Ságnak. Majd pedig felteszik a

Az elmúlt években a mező- gazdasági nagyüzemeknél nem «ak a belterjes gazdálkodásra flem fordítottunk elég gondot, de az árutermelésre sem. Pe. ’ a

ságnak egyik fő jellemzője, hogy egy-egy holdján

mölcs átvételénél előfordult. A szerződési feltételek is megváltoztak, de az átvételiek is, mert a szerződő vállalatokat

több árut termel,

mint a kis- vagy középparaszti gazdaság. A múlt évi mérleg- készítés azt is bizonyította a termelőszövetkezeteknél, hogy 82 árutei-melésben még sok tekintetben elmaradnak az Egyéni gazdaságok, elsősorban a középparaszti gazdaságok Mögött.

Ennek többféle oka volt A többféle között az egyes termékféleségek — zöldség, gyümölcs stb. — közös értékesítéhogy a termelőszövetkezeteknél a szerződött áru egész mennyiségét átvegyék. Sőt, ha

azt válaszolja, hogy nem kell“, mólókat, hogy nekik fáradság,, i lalkoznak, hogy a megalakulás- kérdést: „Ilyen tervek mellett, gyértelmű, pénzveszteség egyénileg érté-5 ttor — melyet őszre terveznek ki akar tagja lenni a termelőA kérdés jogos és egyértelmű, - _ — - ., , . , .

... .. de a feladat amelv e téren kesíteni saját szükségletüket*— jószágot m gyen-e minden szövetkezetnek?”

a szerződésben megállapított előttónk áU ^em « 7 egysze- túlhaladó termékeket. itag a közösbe vagy pénzt ad- így biztosítják a tervszerű,

Mul termei a itn- • . ...... , . . . janak össze és úgy vásárolja- megalapozott kezdés mellett az

ru. Oka a régebbi gyakorlat Az ldei ^zdet maris bizo-J nak törzsáUatokat, Sokan haj. önkéntességet is.

mennyiségen felül termel a közös gazdaság, úgy ennek átvételénél is előnyben kell részesíteni. Nem fenyeget tehát többé a veszély, hogy több saláta, káposzta, cseresznye vagy más terem, mint a várt mennyiség, mert átveszik. Mód van közvetlenül — közbeiktatott szervek nélkül is — az értékesítésre. A termelőszövetkezetek szállíthatnak közvetlenül a kiskereskedelemnek. Azok a

•etől, jói-észt tapasztalatokon

lapuló meggondolás, félelem — -- -- ., . . ,, ,

gátolta az előrehaladást. Áru- termeloszovet^kezetek amelyek ha bocsátani a közös gazdaság nem tudnak a kis

Az idei ____

és a belőle fakadó megszokás, nyitja, hogy mind többen meg A kora tavaszi jelek — a értik saját jól felfogott érde- kedvezőtlen időjárás ellenére kükben és mind kevesebb az — azt mutatják, hogy a tér- olyan termelőszövetkezeti ve- melőszövetkezetek a tavalyi zető, aki azon. az állásponton árutermelést lényegesen túl- áll, hogy „Osszunk minél több haladják, sőt jelentős terüle- terményt, had teljenek meg a teken elérik, sőt túlhaladják az egyéni gazdaságok egy kát. holdra jutó átlagát. Ez jó, de továbbra is küzdeni kell azzal

„Könnyű nekik...“

termését jóidéig nem is lehetett, mert a közvetlen piaci árusításra nem volt mód. Emiatt is meghonosodott a zárszámadásoknál az a gyakor- Iat, hogy a munkaegységek értékét nagyobb részben terményben és csak kisebb résziemnek vagon tételben közvetlenül termékeket szállítani, nem kerülnek hátrányba, mert a zöldségfélék után tíz, a gyümölcsfélék után pedig 15 százalékos szerződéses felárat kapnak;

Hosszú sora van még a fela felfogással, amely elsősorban terményben látja az évi munka ellenértékét a termelőDadlások és had ámulianakS Zörö® a Íárom> lusta tehén- már a kidben volt a mag. A az egyéni ^zdák“ -Tertrói fogat balla« a liptódi P°ros 1,011804 március 5^n elvetették, tLn^ hogy nemcsak aik Sföldúton- Ósdi, kopott ekét holott április 10-re szabták a S álló Mza Vonszolnak> mögöttük szaka- határidőt. Répájukat két héttel

álló háztáii szálaslakarmánv ídozott ostorral lépked a gazda, határidő előtt vetették el, az és más rLe^& ieS a iMég egyénileg műveli kicsiny aprómagvakat pedig május 5-ig vitathptntia-n * földecskcjét, de kíváncsian te- kellett volna elszórni, de már

szövetkezetekben. Szokás ez a forint és elsőLÍ ez a közeledf hatalmas régen a földben vannak. Pecsupán, de köztudomásúan a lenti, mert elköltéséhez közel d'8 90 holdon kellett vetni.

?«yen forgatta a földet gyusem keli annyi fáradság, mint a ViliA répa és a 30 hold borsó

a felesleges termékek eladá- mér szépen kelt, rövidesen kezsához. . vetkezetnek. Elmegy a tehén- d:k a sarabolást. Az egyéniek

fogat mellett, s latja az ember erről még nem beszélhetnek.

Egyszerű dolgok ezek, de • a múltat, a jelent, a jövőt van aki mée a tavaszi kaláa szokások a legmakacsabbak

és képesek szembeszállni az csak látszólag. Sok munka, [j A termelőszövetkezet vett szost sem vetette el, pedig a

hen fizették ki pénzben. A sorolt ösztönző intézkedések igazság, a jól felfogott egyéni feladat van míg elérjük, \ ugyan egy Zetort, de jó ha se- termelőszövetkezet megkezdte J^íát szükségletén felüli tér- részleteinek, mert vonatkoz- és egyben _anyagi érdekekkel- hogy rn^den termelőszövetke-11 ?*4 a gépállomás is. Különösen a kukoricavetést és ezzel pon

'•hányt a termelőszövetkezeti nak nemcsak a növényterme- len is. A feladat, hogy a

tag ugyanúgy eladogatta, mint lésre, de az állattenyésztésre, a melőszövetkezeti tagok jelen- fohb árut termel, mint

32 egyénileg dolgozó paraszt gazdálkodás minden ágára is. tős részével megértessük, (kö- bármelyik egyéni gazdaság. es az egyminőségű termény ugyanúgy elapróSLt a piaci

A cél és valóság

Adózásnál, mintha azt nem is<

Nagyüzemben termelték volna, f Ez volt a baj. A termelőszö-f Vetkezetek többsége a kezdet-'(

fogva többet termel, mint |: A megyei tanács mezőgazda- szövetkezetek ^Nennyi saját szükséglete, |sági osztálya megvizsgálta, földjére.

^akhogy ez az árutömeg nem , hogyan vált valóra a megyei áttette eléggé hatását.- ,i pártbizottság és a megyei ta.Júlságosan hosszú lenne ,nács együttes határozata a ter- r«szletezni annak okait, hogy (, melőszövetkezetekben.

2Sí, rJSÄüÄi, «

akitermelése. Szólni kellene tos feladatként jelölte meg az

utiBzágos méretű hibás gazda- \ együttes határozat a< pillangós zetek 2 200 holdra kötöttek den száz holdra 22 szarvas- ságpoijtikáról azok indító!inövények területének^ noveie- szerz5dést a növényvédő álló- marfia jusson, és ami igenf °kairól, egészen egyes lelki- iséf- Eszerint a tennelőszove - mássai. A szakemberek véle- fontos: a 22 szarvasmarhából? ismeretlen felvásárlók hanyag-1 kezeteknek el kell ermok 195B- ménye szerint azonban a tér- 10 tehén legyen:

‘ágáig, pénznyerészkedési ma- * han a 4335 holdat. A vizsgáló- vet minden különösebb nehézé Termelőszövetkezeteink ed- hővereiig. Inkább vegyük (bizottság megállapította, hogy g^g nélkül rövid időn belül dig 1089 szarvasmarhát igéa kormányhatározatot követő teljesíteni lehet; a* unattonuáctA«

hói

,?6y csupán szavakban htrdettásra is a termelőszövetkeze- mezőbbé tétele érdekében i1 tek. Az együttes határozat szintén határozatot hozott. Af szerint 2 626 holdon kell vegy- megyei együttes határozat szeszeres gyomirtást végezni. Ap- rint megyei átlagban 1958. vé-? rilis 3-ig a termelőszövetke- gére el kell émiök, hogyminnyeltek. Az állattenyésztés

8 jelöniem valósa ont. időszakban termelőszövetkeze- A kormányhatározatot kö- fejlődését bizonyítja az

® ® .(teink a tervezett pillangós ta- ve^ időszakban termelőszövet hogy a határozatban javasolt1 ^ P umely az elnök szerint egyik

8mely röviden így foglalható i karmánynövények területet jj.ezeteink módosították állat- 600 kocával szemben 609 ko- f felsorakoztat egy sor kérel- feltétele az idei jó termésnek; ussze; a termelőszövetkezeteki túlhaladták. így az évelő pn- tenyésztési tervüket is. Terme- cát, a 2000 juh helyett pedig »'met, panaszt. Erre azonban A gépállomás segítségével ju- 8rutermelése alacsony színvo- (I langósok területe 4335 ® lőszövetkezeteink belátták, ha 3600 juhot vásárolták, illetve1 Jnem került sor. Azt mondja: tottak oda, hogy a kukorica

•'-uiiátiCoc bwiivv <’ ----- ------- --------------- --------------,----— ---------- --------v -aci uu, dui.

én __bár ez évben már é helyett 4803 hold lett wj minőségi állatállományra tesz- vásárolnak a termelőszövetke- ___ Rosszul áll

öv

eges’fordulat lesz: ------------ "ír'f ampnT,v,t -------------- -------------------------x i

S holddal több, mint amennyit “eÍ^t,”aicicor"a k^veznié- zelScT I ~ W066Z«1 “ » íivét€lével mál;

A fordulatot nem az hozza, * a határozat előírt. Ez a sza”to" nyékén túl nagyobb lesz a Ez csupán néhány főbb adat ^aPromagvetogeppel. Mi 60 hol- tavaszi magvat

terület 22,9 százaléka. Meg- ta^g jövedelme is.

így tavaszkor, amikor sürget a tot is tesz a tavaszi vetés vé- Á munka, a jó termés egyik fel- gére. Most már csak a kapálá- i tétele, hogy idejében földbe ke- sok következnek sorrendben rüljön a mag. A termelőszövet- egymásután;

](kezeinél ez nem okoz gondot. Azt mondják erre az egyé- (l Elkészítették a termelési tervet niek: „Jó! Könnyű nelyik, mert és van «éjük a terv betartásé- van Zetoruk, nekik dolgozik a (i hoz. gépállomás, nem kell tehenek

Nézzük, milyen eredményben kel bajlódni.” igen, van egy

minden hold rehajtó bizottsága a növény- (lgyümölcsözik fáradozásuk? traktoruk ez sokat seait ric a termesztéshez hasonlóan az* A terv szerint április 5-ón traktoruk, ez sokat segít, de a

Az idén nagyobb gondot for- állattenyésztés fejlesztése, ai kellett volna befejezni a tava- gépállomás nekik is segít, ha ditanak a vegyszeres gyomir- termelőszövetkezetek jövedel-11 sz* ápra vetését. Február 17-én időben szerződést kötnek.

Minden rendelés teljesül

Szeretném, ha nos, a hásságyi elnöke elmondaná:

Schmidt Já- ekét is — és annak úgy kell Kossuth Tsz dolgozni. Ezért láthattak a hásságyi egyéniek tökéletes mely szántást már tavaly ősszel,

Mit vár a

valamennyi

elvetették;

és ismételjük sokszor: * jegyzendő, hogy a 22,5 mm termelőszövetkezetek! Tér- lékban benne van az ez évbe keljetek több árut!“ Elsősor-Kiszántásra szánt ,

V nem szavakon múMk ez.i|rület is, amely ^za^c kcH változást akarunk e téren,* rül mozog. Ha számításba vesz ^toaítam kell az áru ter me-* szűk a kiszántásra kerülő pil- érdekeltségét, a közös ér-gangosok termetet, akkor

a termelőszövetkezetek életé- *dat vetünk, de az újpetreiek Minden nehezebb munkát

kiA párt és tanács megyei vég- bői, amely mutatja a fejlődést. ?100 holdat, ezért odaviszik a gépállomással végeztetnek;

Jgépet, Érthető is. Ezt nem pa- Idén még a burgonyát is az nászként mondom;: j vetette, majd a kiszedéshez is

A termelőszövetkezet elnöke kérik segítségét Bebizonyoso- tehát nem panaszkodik a gép- dott, hogy ebben a szövetke- állomásra. Egy hold szántóra zetben gazdagon jövedelmez a négy notinálholdnyi munkára burgonya és idén több gondot • [kötöttek szerződést és a gép- fordítanak rá, mint más eszmegtette. ™-JPuiangos. ~/ .7 ^gyei ha-* Baranyában a felszabadulás A kísérletezések inelletí «*^^f .idejé^’ tend6benek lényege a következő: 'több, nunt amit a eg is 'voltak kísérletező pa- szakkörök tagjai kiállításokat}^, elvegzl- Ha délelőtt tele- A tagság már több esetben

rra kell ösztönözni a ter-^tarozat j , , frosztemberek. Munkájuk, ku- is rendeznek majd, mint pél-{ vonalnak a kozánmislenyi gép- úgy vélekedett: jobb volna, ha

1 Érdekes a zéldtragyazas Jutásuk azonban rendszerint dául a mohácsiak tették. Azon-\állomásnak, délután már náluk vennének maguknak egy Ze^kesításnek előnyöket kell ad-* derül, hogy aJfíTc_

Ezt a munkás-paraszt* lőszövetkezetek ^-szántote-( Jformány 3.004-es számon is-* rületének 17,7 sza:z^zafék^i * ei’t határozata megtette. En-* pillangós. Ez . ‘ • h„f

Kísérletező parasztok Baranyában

jN^oszövetkezeteket, hogy évi

^adásaikhoz a pénzt (üzemi

^tség, mumkaegyiségelőleg) egfelelő mennyiségű áru merzőüéséért kapják. Ha ezt Megteszik, mind a termeléshez, ind az értékesítéshez kedvez- N®nyeket kapnak. Ennek több- eie módja van. A Magyar

Nei

— .1 — - »• — --- I r tlAU tv** — r , > Cvly VfJ yj FW O «J V V ívtuvi w vww* • -7

‘m

zeti Bank a termelőszö- (( gye termelőszövetkezetei P°tkutat és képezi magát az álVií^^t részére a várható be-5 “érvét készítettek és így afjam támogatásával

60 százalékáig 3 szá-,, zöldttágyázandó terület i 6-^9 ^ Hsdobszai szakkör tágjáé

;, ek kamat mellett rovidle- (ho]dra növekedett. Kiderül,r összeavűitik

^?tú hitelt ad. Ezt többi kö-}™ termelőszövetkezetonk\v^aul os=Juk

alakulása is. A termelőszövet-^

tort, de az elnök nem akarja

tározta

mennyiségét. Ez 919 1idd -----------------------ko

rmányhatározat után a m ?dol0OZ5 paraszt

Erd^nag-yság-ű

a Bara- új gyümölcsösök!

Földdel együtt

A múlt esztendő tavaszán két munKevés földje volt a siklósi termelőszövetkezetnek. Már

mintha ezt várta volna. Tíz holdjával azonnal félvélálta.-.

— Elmentek vetni — újságolták a szomszédok.

A Mostoha-család derekasan dolgozik,

«itt f /‘IT" 111 nogy Tftbbetini/ábari található összes burgoWtíe lehet hasznaim a tel-i740 kolddal kivannak a körsém tanács

munkaegységek előleg-ijjöidtrágyázni,^ ________________________| ..........„JBI._____ |

ha

t • Sore is a2 év végére var-(»a határozat előír: Ákísérleti parcellákat létesítő- ka kezdődött a Baranya me-iúj tagokat sem tud folét kérte a sikló60 0 ^szpénzrésizesedés 50—1( j -gyüttes határozat Inek és megfigyelik: melyik gyei állami gazdaságokban, tak felvenni, mert sí tsz-be, majd két

lev A^,ékáig- Naßy 67x5 ttT, „ műtrágya-fel- :ajta burgonyát tudják leg- Ennek során hét gazdaságbani attól tartottak,hogy 4ia is követte pél

mod nyílik nemcsak gyor-ifogiaiK - A határozaticredménvesebben termelni — hét gyümölcsfajtából — több nem tudják foglal- daiat- A három hoiv ne panaszköd

h vis&saíérüiő beruházások-* hasm voitak kétkedé-(iezcn a vidéken. Az egyházas- mint 150 000 fát ültettek eL* koztatni a munka- mostoha jelenleg 82 hasának rájuk a

arra is, hogy a tenne-,iszuieu»^_ elérni a) haraszti dolgozó parasztok ta- Ilyen nagyarányú telepítés 5 erőt. Amikor hal- hód szántót és 4,5 régi tagok. Terméhón!5tkez€tck foSjm minden ( s<H 80 kliót. Az együt- karmányozásí és műtrágyázást még soha nem volt a Mecseki lotta ezt a harkányi hold szőlőt művel a szetesen segítenek HaLPban rendszeresen ^P^'* ho h^tArozatban említett,1 kísérleteket végeznek. Az egyik vidékén. Eg^es helyeken szinte? tanács, felajánlotta, harkányi határban, majd a siklósi iuka^"?4 ^S«44 mázsa műtrágyával gazda száz, a másik kétszáz, a erdőnagyságú új gyümölcsöse-( hogy’ községük ha- A napokban reg- tagok is. mert

az Tftbbé nincs lehetöeeßl - _• 30818 mázsa műtrá-( harmadik pedig háromszáz ki- két teremtettek a gazdasagok<(tarából 70 hold föl- gél hat árakor la- három embernek a

jáu•^an faítu packázósra, ki-i s . veuek a termelőszö-flegramm műtrágyát szór a dolgozol: így péld&nt Zengo-fdet es 4,5 hold sző- kásukon kereste négy és fél hold

toZrtera. amelynek nem egy-l gyat 8 Ez azt jelenti,2földjére és tanulmányozzák, alján 220 holdon, Bolyban 300 lot átad a szövetke- őket az elnök, hogy szőlőt is eléE volna

8rm.V?ltunk tehetetlen --«öel átlagban U3ß(hogy melyik milyen hatással holdon, Bikaion pedig 400 hol-* zetnek. A harkányi megbeszéljék a ten- kezelni, a szántó

te * termelőszövetkezetek a műtrágya jut a termelő- * van a növények fejlődésére, dón. &ldos Mostoha Lajos nivalókat, Nem te- ról

érmeit zöldség ’

nem is szólva,