Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-27 / 99. szám

2 NAPLÓ 1958 ÁPRILIS Sí Sok még a tennivaló Kossuth-bányán a teljesítmények növelése, a termelési költségek csökkentése terén KISZ vizitábor Szeszfőzde Húsfeldolgozó LÉTESÜL momcsoh Kossuth-bányán — a komlói tröszt legnagyobb bányaüze­mében — ez év első negyedé­ben a várinál gyengébb ered­mények születtek. Kz^sutb-bá­nya vezetői, munkásai eppen ezért már a második negyed kezdetén igyekeztek felderíte­ni a gyöngébb eredmények okait, taggyűléseken, termelé­si tanácskozásokon megvitat ták a tennivalókat. Az első ne­gyedévi munkájuk elemzése több hiba kijavítására hívta fel a figyelmet. A gypn^ébb crcdíncny^ a teljesítmények na»mÍTVB csökkenése volb A Koesu tfti-bányai bányászok első negyed P^^uktív tel ies ítmény e mindössze 89,2, földalatti teljesítmenye 9o,6^ össz üzemi áeljesitmenye pedig 94 8 százaiéira volt a tervezett­nek A muá'kások és tüzelők egyöntetű véleménye teljesítményék üym mer*“ kenésének legfőbb oka a muröcakió 3dhasntalatlama- oában a műszaki kozépkáde- rek részéről efcben az időben megnyilvánult közömbösség­ben keresendő. A műszaki közép káderek «fT«» múlt hónapokban eltűnt’ hogy a fejtések zömében csak a műszák m<-gkezdé«i «ttokét órával kezdtük how^ a t lö munkához, e gyakran egy órával a műszak előtt abbahAgJ'tak azt Erthe tő hogy ezekben a fejtetekben a 7 órára eW tervet 4 óra alatt nem tudták teijesitenl. hogy a fejteik elórehatada»» csökkent s ezekben a be8ft>j tések bem kedvezőién nyomásviszonyok jöttek létre- XA késői munkakezdés, a* alacsony ielje^taéiiyek kovet­-Í5ST«« éjszakás, vagy bármely szak ba telepített előkészítő harma- Sk ÍSi tudták elvégezni a SÄ eloké-^üietekeb az átrakást, omlawt^l, test stb. Ha ehbez még howá vesszük, hogy a kesoi munka kezdés a szállításnál is komoly fST^SS alÄ^tTl órára tervezett csillemennytee­aet a rendeltetési helyese jut fatni - megkapjuk a magya- £tát az alacsony teljesít­mE!yekSlk ismerni azonban, hogy az elmúlt negyedévben a múlt évihez viszonyítva . f>HArási tevékenység l± nyegesen javult­A feltáró fókőrlet a havi 500 folyóteres tervét rendszeresen teljesítette, a feltárási lele­mények komoly mértékben emelkedtek s így remény van »Ä^sssäsr * erősítsék a kiszolgáló liar- madókat ÍA város fejlesztéséről tárg.alt a megyei tanács végrehajtó bizottsága oiyan dolgozókkal, akik nem­csak a létszámot szaporítják, hanem a feladatokat valóban el is végzik. A fejtési sebesség növelése, a teljesítmények emelése érdekében javítani kell a telepítésen is, biztosítva, hogy a termelő harmadokiban, mindig az előírt vájárlétszá­mot telepítsék, hogy a fejtési csapatok képesek legyenek 24 óránként egy-egy paszta lefej­tésére. A legfontosabb azon­ban, hogy a csapatvezetők, a vájárok, a csillések is töreked­jenek a teljesítmények javítá­sára, mert a teljesítmények emelésének a jelenlegi körül­mények között is számos ki­használatlan lehetősége van. A kísérleti fejtések tapasztalatai bizonyítják, hogy ott, ahol a munkaidőt jól kihasználják, a munkát jól szervezik, nemcsak az eddig szokásos 1,8—1,9 ton­nás fejtési teljesítményt lehet elérni, hanem 2,8—3 tonnás teljesítményt is. Ebben a hó­napban a kísérleti fejtés dol­gozói számára például már elő is írták, hogy napi 1,5 méteres előrehaladás mellett a fejtési teljesítményt 3 tonnára emel­jék. Az, elért eredmények ellené­tovább kefl javítani a fel­tárók munkáját is. A feltárási teljesítményeket átlagosan 12 om/mű-re kell nö­velni a második negyedév vé­gére. Ezt úgy kívánják elérni, hogy a hosszabb időt igénylő vágatok elkészítését jól össze- kovácsolódott brigádokra bíz­zák s ezeket a brigádokat nem telepítik át más munkahelyre. Tovább folytatják ezen kívül a kísérleteket a Nüsse—Grae- fer fúrógéppel ’a hengeres be­törés kialakítására. Cél az ». hogy a feltáró fókőrlet a je­lenlegi 90 százalékos tervsze­rűség helyett 70 százalékos tervszerűséggel dolgozzon.- Legalább ilyen nagy felada­tok várnak a Kossuth-bányai bányászokra a termelési költ­ségek csökkentése terén is. Az üzem költségére végzett beru­házási munkáik, az anyaggaz­dálkodás hiányosságai, a túl­óráztatások miatt januárban tonnánként 24 forinttal, feb­ruárban tonnánként 3 forinttal drágábban termelték a szenet, mint amennyi az engedélyezett önköltségük. E költségek csök­kentése érdekében az elmúlt két hónap alatt már számos intézkedést tettek, szigorítot­ták az anyaggazdálkodást, de a kívánt eredményt még nem sikerült elémiök. Az anyag­költségek csökkentése terén még sok a tennivaló s ez első­sorban a szenes főkörletre vár. A szenes főkörlet ugyanis a főfogyasztója a kéaszerazá- moknok (csákány, fejsz», ka­pa, lapát), a csavaroknak, lán­coknak, stb. Ezek a tételek havonként mintegy 100 000 fo­100 000 forintos beruházási költséggel. Mohács város taná­csa ezzel is hozzájárul a város lakossága húsellátásának meg­javításához. Folyamatban van gyedévében az összes anyag- költség 65,12 forint volt. Mind­ebből megállapítható — mivel i .............. ,, az anyagköltségek növekedése} MOHÁCS VAROS általános csak a korszerű biztosításnál } városrendezési tervet meg a indokolt —, hogy Kossuth-}négyvenes években Arícaj/ Ber­bámyán a termelési költségek}1®^ ePlteszrnerno^-készítette csökkentését jelentős mérték- ( » eV E* - a tervet, amelyet egyéb­ben az anyagköltségek csők-11 lten't nem* hagytak jóvá, vette a Húsipart Vallalat husfeldol­kentósének útján keli elérni. (> figyelembe Mohács város ; ta- „ , .. . . , . nnacsanak végrehajtó bizottsa­-a ga, amikor elkészítette három gazdálkodás megjavítása ér- ^es ^ tíz éves távlati város- dekeben is Vannak, ak.k azt fejtesztési tervét. mondjak, hogy Kossuth-bá-^ A hároméves tesrv során Mo nyan csökken tik a béreket. T"\ > bacsón, a Duna balpartján, a Pedig nem így van. Kossuth-}strandfiirdő melletti ligeti ré- banyán az elmúlt évben sok-^zeT1 KÍSZ vizuá.bort léteslte- kal több munkabért fizettek (t 7c. A tábor lakói részére itt ki, mint amennyit a kormány ^ i egészséges jó elhelyezést el- a béremeléskor engedélyezett. ,ilátóst ^ sportolási lehetősége- Nézzük a Bzámokat! Egy ton-, i kívánnak bizto6íiani. A na szénre 1956-ban 73,95 forint ivaros idegenforgalmát nagy munkabér jutott, beleértve eb-}mértékben fellendítő vizitábor létesítését már korábban meg­kezdték, de a közbejött háború miatt elmaradt és a határsáv be a földalatti pótlékot, túl­órát, éjjeli pótlékot, prémiu­mot, progressziót, is. 1957. má­sodik felében egy lonrui szé-1» életbeléptetésével nem került nért már 103,28 forintot fizol- megva lósí tásra. Ez évben a tek ki, vagy* 3« százalékkal # kamlói KISZ-fiatalok létesíte- lobbei. ' nek ezen a helyen, sátortábort. Ez ér januárjában egy ton-# illetve vizitábort. na szénire már 115,90 forint* Most van szervezés alatt egv munkabér jutott, vagyis 52# román ajkú dolgozókból álló százalékkal több. mint 1956- # termelőszövetkezet. Ennek ed­ban, s — tegyük mindjárt hoz­zá — a bányaüzem félmillió forinttal túllépte a béralapját. forintos beruházási költséggé* 2000 folyóméteres gyalogjárót létesítenek a Mező, Fiume, Szabadság, Alsódunasor és a Perényi utcában. A szőlőhe­gyen autóbusz-várótermet épí­tenek, t Sárháton pedig társa­dalmi munkával kul túrházat létesítenek. Ehhez a tanács 50 000 forintos anyagi támoga­tást biztosít. A román ajkú dolgozók telepén pedig nap- köziotthanmal egybekötött kuk» túrházat építenek. EZEKRŐL A PROBLÉMÁK­RÓL, tervekről, valamint a város vízellátásáról, a lakás- kérdésről tárgyait Baranya megye végrehajtó bizottsága a Mohácson legutóbb megtartott ülésén. A megyei tanács veze­tői és a végrehajtó bizottság tagjai az ülésen értékes javas­latokat tettek Mohács város további fejlesztése érdekében} Dr. Göret László javasolta? létesítsenek Mohácson gozó részleggel való bővítése is. Az építkezés eddig 200 000 forintos költséggel már meg­kezdődött és a hároméves terv keretében 600 000 forint szük­séges az épület és a géppark növelésére. A városi tanács tervbe vette, hogy a szigetet gazdaságosab­ban kihasználja, szorgalmaz/,;! az öntözéses kerti művelést és fokozza a gyümölcsterme­lést. A tanács elhatározta, hogy egy gyümölcsfeldolgozót és szeszfőzdét is létesít. A szo­ciális otthon területén lévő 1000 személyes konyha terüle­tén pedig — amely jelenleg nincsen kellőképpen kihasz­nálva —egy konzerv (tartósí­tó) üzemet létesítenek. A határsáv megszüntetése után, a tanács idegenforgalmi .délszláv iskolát, valamint bor­'dig huszonöt családdal ötven ' tagja van. Miután földdel nem hivatalt kíván létesíteni Mo­hácson. Ennek a hivatalnak lesz a feladata a szőlőhegyi, a városi, valamint az új-mohácsi fizető-vendégszolgálatra al­rt/xujvi/tax luuupu. » , i -----——, Ér thető, hogv ezt az állapototfa megyei tanács segítségével «.mii. j__zu. * í w____c.-i „i rt ________:_i üuiJnt me gfelelő mennyiségű földet kíván, biztosítani részükre, hogy működésüket megkezd­UU<h '-'-‘■'-“O* i hessék; eredményeként# Uj-Mohácson az árvízokozta javulás történt,#,károk, részben pedig az új le­nem lehetett tovább tartani, Kossuth-bányán is hozzá kel­lett kezdeni a megfelelő bére­zés kialakításához. A? eddigi Intézkedések már jelentős ^J**v/nind1« 8 százalékkal#lepülés megnövekedett okta- magasabb az 1 tonna szénre* tási feladata inai, eső munkabér, mint amennyit* érdekében em, a kormány határozata engedlé-J modern iskola épííéSt keSSk 1yezetb A béralap említett nagymér­vű túllépésének oka ugyan-} fejezik be. csak az alacsony teljesítőié-} 4 K"— nyékben keresendő, tehát, hogy 8 Kossuth-hánya! } télepet bánya-T rendelkeznek, a városi tanács,/ kalmas lakások nyilvántar­tása, a véroslsmertető propa­ganda Irányítása, a város ide­genforgalmának a megszerve­zése. A város lakosságának régi kívánsága, valamint az idegenforgalom megköveteli, hogy a szigeti részen, a jelen­legi dunai strandfürdő mel­lett halászcsárdát és kiránduló helyet létesítsen a tanács, A hároméves terv során be­fejezik a szőlőhegyi, a szigeti — Uj-Mohács környéki — ré­szek, továbbá a város Mező utcai településének kiegészítő részein a villamosítást, rende­zik a piacteret, amelyet beton- burkolattal látnak el. 240 000 } meg tervberuházásból. Az ífi- * kóla építését a közel jövőben A baromfinevelés érdeké­Ahhoz} ben a városi tanács gazdasá- } gában 5 000 férőhelyes kacsa- T ------‘ kívánnak létesíteni-------------------------------;#, sz ók keresete a jövőben to-# vább emelkedjen, a telje-] sílmények növelésére van} szftkaégr. A teljesítmények emelése és} a termelési költségek csők-} leütése érdekében szüksége«} tennivalók mellett természete-} sen még sok más feladat meg-} oldása is vár a Kossuth-bányai a bányászokra. A feladatokat a} Kossuth-bányai bányászok« többsége ismeri, felsorolásuk-i ra semmi szükség. A lényeg# Pécsi pedagógusok tanulmányútja Sztálinvárosban Az emberek, még az azo­nos szakmabeliek is, egy kis­sé elszoknak egymástól, ha ritkán találkoznak. Ezen a bajon segített a két pécsi gimnázium — a Széchenyi István fiú — és a Janus Pannonius Leánygimnázium tantestülete, amikor közös tanulmányi kirándulást tet­Airúg a két tan testület egy része• Sztálinvárosban gyűj­tött hasznos tapasztalatokat, addig a tanulóifjúság dr. Czéh Károly igazgató és a biológus szaktanárok vezeté­ipari technikumot. Nagy Gyű* la eív társ, a megyei tanács helyettes elnöke bejelentette: a tanács kereskedelmi osztá­lya megvizsgálja annak lehe­tőségét, hogy « Népbolt Vál­lalatot, a Szeszipari Vállalatot, valamint a Szikvíaüzemi Vál­lalatot a tanács Mohács város kezelésébe adhassa. Földvári- János elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese felhívta a fi­gyelmet arra, hogy Mohácsnak minden lehetősége megvan zöldövezet létesítésére, primőr­áruk termelésére. Ugyanak­kor lehetőség van arra is, hogy a tanács halastóhoz jut­hasson. Takács elvtárs, a me­gyei tanács oktatási osztályá­nak vezetője jaivasolta: létesít­senek Mohácson zeneiskolát és néprajzi múzeumot} Palkó Sándor elvtárs, a me­gyei tanács vb-elmőke ajánlot- (|ta: létesítsen a tanács városi ! I kertészetet és ez kössön tar- (i melési szerződést Komlóval, (i vagy Pécs városával, ahol tér- melvényeit értékesíthet). Ja­vasolta: kezdeményezze a vá­rosi tanács egy víziszárnyas- keltető telep létesítését ba­romfifeldolgozóval együtt. Rá- , i mutatott arra, hogy Mohácson lehetőség van gyümölcsaszaló (»létesítésére. Felhívta a figyel­őmet a politechnikai oktatás I» fontosságára. „Halbiológiával, ter­sére! a pellérdl tsz gyümölcs­fa állomány ányak meg met- * szőlészettel, primőráruk szésében, meg tisztogatásában melésóvel, kertészettel, méne­tevékenykedett. Majd a pel- szettel, víziszámyasdk nevele­-------------------- - ,.i Zr^ái^várMbaT''Dunai lérdi iskola mögött elterülő sével, halgazdasággal foglal most az, hogy a műszaki, párt- . tek S *„intésére. tavas sziget bozótjait irtották kozhatnának a móhácsia.v ­mow,«, -------.r- -t vasmű meor Imondotta hozzászólásában. — és szakszervezeti vezetők ei feladatok megoldására irányít-} sák a bányászok figyelőiét,^ hogy az első negyedévben el­követett hibákból okulva a má­sodik negyedévben már ne# kövessék «4 azokat M. Gy. Vasmű megtekintésére. A vasmű dolgozói gyors- öntvénydarabkákkal is a Szovjetunióból beszerzett nyersanyagmintákkal aján­dékozták meg a kiránduló pécsi pedagógusokat, akik ezeket szemléltetési tárgy­ként használják majd fel ok­tató munkájukban, ki. A jó kedvvel végzett mun- * Mohácsnak lehetne csónak­ká után uzsonnázás és vl- # gyára, városi tehenészete. Vé­dőm játék következett. A két t gül bejelentette, hogy a Bara- ■iskolának az elméletet a gya- # nya megyei Tanács birtokában korlattal összekötő példáját, ilévö kéPet- amel>' a # csatát ábrázolja, a megyei ta­reméljük, más iskolák is kö­vetni fogják, i nács átadja Mohács városá­# nak; kívül, hogy a _______ ________ mi nden munkahelyén a vízöb- rinttal terhelik az" önköltséget lítéses fúórgépeket használják s felhasználásuk sok esetben} és így Kossuth-bánya egymaga több vfzesiúrásoe munkahely- lye! rendelkezik, mint a tröszt többi üzeme együttvéve. Az első negyedévi munka elemzése tehát elsősorban a teljesítmények javítására hív­ta fel* a figyelmet. Kossuth- bányán ebben a negyedévben az első negyedévi eredmények­hez képest 22 százalékkal kell növelni a teljesítményeket. Ez megköveteli, hogy lényegesen javítsanak a munkaszervezé­I nem indokolt; Az önköltség vizsgálatánál # ezen kívül kiderült, hogy Kos-# suth-bányán az anyagköltsé­gek évröl-évre, hónapról-hó- # napra emelkednek. így például # a bányafa költsége az 1956. évi 9,53 forintról 1958 február-1» jára 12 forintra, a saéldeszka!'elszaporodtak a gyommövé költsége ugyanebben az idő-11 tiyek és a rosszabb agrotech- szakban 4,03 forintról 4.93 fo-1 ndkáv&l végzett vetésekben rintra emelkedett A sűrített 15_3o szazatékoe, sőt ennél levegő költsége is igen magas,»' maga8abb elgyomosodásokat 19 18 forintot tcaz ki^ A^ kor-»| találunk. A drága és az előre­irtsuk ki a gyomot vetéseinkből DIKONIRTTAL! réteg borítja, hegyes szögben állnak el a szártól és általában rajtuk a kipermetezett folya­dék csepjei megtapadni nem tudnak. Az ilyen felületen a ahhoz, hogy a súlyos károso­dást okozó legkisebb ható­anyag mennyisége is felszívód­jék. A vegyszerek hatása te­I |BI________ - hát a növényi szervezetne* vi /cseppek könnyen összefoly- nem helyi roncsoláséból Még a legtisztóbbnak mon­dott. vetésekben ia jelentősen gabona felékre fejlődésük bizo­nyos szakaszában nem. ugyan­akkor a kétszikű, széles leve­lű gyomokra erőteljesen hatnak. Mivel magyarázható ez a hatása a vegyszeres gyom irtószereknek, illetőleg a ná­lunk forgalomban lévő „Diko- mirt“-nak? _____________________ ___ A gabonafélék a teljes bok­de n "percét! A műszaki közép- tabb használata következtében # münkaérővel ezt a nagyfokú rosodás és szárbaindulás kez- , .i ahnen ezért elvár- „intán +öhb foovott 1956-ban # detén (a déli járásokban------— se m, valóban termelő munká- - w, . ... ra fordítsák a munkaidő min- TH a. * aihaladott nümkák"mT,t7 den percét. A műszaki közép- a.beátfx?d?"?Jtó káíierektö! éhnen ezöTt abb h882118iflta következtében #sen rendelkezésre álló kézi SraP'n tSó^míW.ki “intén több fo«yott. 1956-ton?munka^vel a nagyfoki'. irányít^ a rSkafeltételek 1^2^, r^L»2’?6 f^nt im<^TÍ<íh^Ór n*®“Üntet' biztosítása mellett minden fobm& , most' Az újabb mevfim, a t^Lissspfj^sss ÄSTSSo«,■ tonw nak és leperegnek. Ezzel szem- l)en pl. a közismert széles le­velű gyomnövényeknek — a nálunk tömegesen sárguló vad­repcének, mezei zsályának, acatnak stb. — a levelei a szárhoz viszonyítva derékszög­ben álinak el, nagy hullámos felületet képeznek, a levelek felszíne érdes, amelyen a viz- cseppek nemcsak megtapad­nak, de azon szétfolyva, be is vonják. A növény felületére permetezett szelektív sérüléseiből &14, hanem a2 egész, szervezet működési z?' varát, az osztódó szövetek t<r kozott tevékenységét idéző4 elő. Egyúttal fokozzák az alap* anyagcserét és emiatt a nö­vények gyorsan elhasználván tartalék tápanyagaikat, min*' egy „halálra lélegzik" magu­kat. Ennek különféle torzulás- növekedési rendellenesség * következménye és a növértf elpusztul. Az évelő, valami^1 az gyom- az egyéves gyomnövények * irtószer hatóanyaga tehát a permetezés után 8—10 ®r . . *_Äk a, „ korai búzave- s/úies levelű növények levél- múlva szárgörbüléssel es _____ k itt tartanak), sejtjeibe könnyen felszívód- vólcsavarodáasal Jelzik a h mo stj Az újabb mezőgazdasági ku- téstíc 15_25 cm fel- hat « . —---------1 ' ‘ Jn ojraure, -----------_ me gköveteljék a munkaidő ki- . -------------------­ha sználását, a munka- és tech- kedése következtében nológiai fegyelem betartását. fontos feltétele i Ez igen hibák kijavításának. »/ egyetlen módja. De nem lényegesen emelkedett összes anyagköltség Is. Szükséges. hoK.v mindhrt mtne\ö fókörletben ineg­,»amelyeknek rendkívül előnyük (»abban van, hogy kis merniyi- — iségben erőteljes elválto/áso- #kat és így a megtámadott nő­it vények gyors pusztulását idé- Míg 1959-»ban egy tonna szén-i* zik elő. A vegyiszeres gyom- re eső összes anyagköltségl*irtószereknek válogató (sze- 49.91 forint volt, 1957-ben pe-i'lektív) hatásuk van és külön­cét; 55,14 forint, ez év első ne-#bö/.ó növényekre eltérően, a jelenleg itt amikor 15—25 cm fej- lettségüek, a legkevésbé érzé­kenyek, ilyenkor ugyanis a növekedés viszonylagosan mér­sékelt. A gabonafélék között fejlődő széleslevelű gyomok viezont már erőteljesebb fej- lettségűek, növekedésük és anyagcseréjük fokozott, tehát legérzékenyebbek. A gabona­félék levele továbbá rendkí­vül keskeny, felületéi viasz­________ .vimnvttJ ocuinsai jeizis a 1 és a tápanyagvezetés ré- test. Különösen feltűnő a rn vén annak minden részébe el- zel acat leveleinek torzulás®: juh * Néhány nap múlva a föld» A levelekből levándorol a könnyebben klhúrfratók ^ talajban lévő és az új hajtó- gyökereiken korhadásszer­sokat fejlesztő szervekhez Is. bámulások mutatkozna így a 25—-150 cm mélyen gyö­kerező szívós gyomok is mara­déktalanul kipusztíthatók. Ha­csak néhány órát (4—5) érint­kezik a gyom irtószerrel a nö­vény, már ez az. idő elegendő A vegyszeres gyomirtósz«^ rel a megyénkben .legjobb» elterjedt vadrepcét, acut°^ repcsényretket. zsázsát — n'‘* néven dara virág, vagy homlok — pipacsot, folyót1

Next

/
Oldalképek
Tartalom