Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-03 / 79. szám

Éljen a magyar és a szovjet nép örök és megbonthatatlan barátsága! MOZAIK <> A kavicstárolőban eddig 24 Panaszuk is van a cement-f '»'a* üzemeléshez elegendő ka- gyáriaknak. Mégpedig a MÁV­vicsot tudtak csak táróim. H’i üzemzavar támadt a terében, vagy a bányában, akkor min­dig ott lebegett a gyár feje fe­lett a leállás veszélye. Most a kavics egy részét szabadtéri tárolóban tárolják. Ügyes meg­oldással a tőréből a sziióba fu­tó egyik szállítószalagot meg­csapolták és a kavics lehull a tárolóhelyre. Ha pedig szükség van a tárolt kavicsra, csapoljon át isimét vissza lehet juttatni a hihetetlenül pénzt kénytelen kifizetni, ami drágítja a cement önköltségét Az elmúlt évben egész év alatt ötvenezer forint kocsiállás pénzt fizettek ki. Ebben az év­ben ugyanannyit fizettek ja­„Ki kardot ránt kard által vés» el ••• ii szállítószalagra. Jóformán csak nuár hónapban. Ha így megy találékonyságba került a meg- tovább is — mondják a gyár' oldás és a haszna máris meg­mutatkozik. Annyi kavicsot tudnak tárolná, hogy elég lesz j" ‘ o\ . . még a háromnapos ünnepre is, rendes üzemmenet mellett. ban —, megesz bennünket kocsiálláspénz. Bizony itt kel K P. Működik már az új kőtörő. Amellett, hogy biztosítja az Szem zavartalan nyersanyagellátását, az emberi munkát is meg­könnyíti. A régi tőrénél emberi erővel kellett a követ a töró- berendezésbe juttatni, az új gép ezt önműködően elvégzi. — Miért jó a beremendi ce- lógiai fegyelmet. Aki nem tárt- ment? — kérdem a gyár igaz- ja be a technológiai előíráso- Satójától. Mert tudom, hogy kát, és ezáltal rontja a minő­jó, dicsérik mindenütt. — Mi- séget, a saját bérét is csök­ken titkot rejtegetnek az öreg kentd. 6yár faiai között? * — Titkunk nincsen — vá­laszol az igazgató. — A jó mi­nőség alapja az, hogy vigyá­zunk a minőségre. Elsősorban a technológiai fegyelemre. Ha jó a technológia és azt ponto­san be is tartják, akkor nem tehet baj a fegyelemmel sem. ellenforradalom után ná­Petnsee kizárólag a selej Bevo­násokkal nem lehet megma­gyarázni a kiváló minőség okát. De szolgáljon magyará­zatul az is, hogy a gyárban 11 dolgozó érte el a „kiváló dol­gozó“ szintet. A kiválóak már meg is kapták az évvégi nye­Rcgen emberi erővel fejtették le a kőbányában a kőréteget • •• Egy tollforgató ember visszaemlékezésében írta valahol; f.a- A vasut 30~35, nena megr hete^„ tartó pinceélet után feljöttünk a napfényre... Kőrú­tabb vagonos irányvonalokban? lőttünk romok, kietlenség, sápadt arcú emberek. És akkor jön adja te a szenet a gyárnak. A szovjet katona, sötéthajú volt, grúz volt... szót nem váU- , . , . _. . „hus? ,ocs;,i haltunk, nyelvét nem értettük, csupán csak kinyújtott karral tud _fogadni. Ebből a helyzet-' megérintettük a vállát, csak mint egy leheletszerüen, merhe- bol következik az, hogy a gyái (tetten szeretettel... Felszabadultunk ... sok kocsiállás-\ Felszabadultunk és éljük a szabadság tizenharmadik esz­tendejét ... Amikor egy homlokonsújtott — évszázadokon át meg­alázott, elnyomott nemzet — föltápászkodik a pusztulás porate ból — akkor az a nemzet generációról generációra örök há­lára kötelezi magát, annak, ki feléje karját nyújtotta. Két­szer nyúlt felénk a kar és a barátság — kétszeres... Fel- szabadulásunk évfordulóját ünnepeljük s most azt kellene írnunk, hogy miképpen gazdálkodtunk ezzel a tizenhárom esztendővel? Építettünk városrészeket, új várost, bányákat nyitottunk, iskolákat építettünk, gépeket, traktorokat gyártot­tunk, elektromosságot adtunk a falunak. ■. ■. Minek soroljam? Tudjuk, látjuk, tapasztaljuk, érezzük. De más kérdés: te, a hétköznapok Embere, te mivégre éltél a szabadságod jogával? Miféle gondolatokat ébreszt benned ez a dátum: 1945 és 1956 novembere? Az már az ember gyarlósága, hogy a kézzelfogható tények — még ha bármennyire meggyőzőek is — nem mindig formálják az igaz­ság irányába gondolatainkat, mert néha elfog bennünket a kétely, a megnemértés, néha hallgatunk azokra, kik csak mételyt és hitetlenséget plántálnak el agyunkba. De a kéz hamarabb mozdul s ha a kételyek káoszában gyötrődtünk is — a földről fölemeltük az első téglát és a he­lyére tettük. Megkezdtük az élet építését a — romokon.. • . Tizenhárom esztendőn át itt állt mellettünk egy testvéri nem- ' zet, százhatvan milliós nagy népével. Az a kar, amely elűzte ? hazánkból az ellenséget — az a kar egyúttal adott is: gé- ? pékét, terményt, nyersanyagot, jótanácsot, szakembert, kieset réttük kulturális tapasztalatainkat, megnézhettük országukatt ők is eljöttek szülőföldünkre, de mindennél többet ért —* a barátság, az igazi barátság egy kis és egy nagy nemzet köt f zött. Ez a tizenhárom esztendő új lapot nyitott népünk tört ' ténelmében s erre a lapra rávezetjük nemcsak a „nyerését ' get”, hanem — ezt őszintén beválthatjuk — a veszteséget. Mert volt időszak, amikor a jótanácsot és a segíteniakarást „utasításnak” vettük, amikor a tapasztalatokat másoltuk — anélkül, hogy figyelmbe vettük volna saját körülményein* két. Ártottunk ezzel e két nép barátságának, S ezt meg is nyergelte a vészes 1956 októbere. De a követ nem a nép dobta arra, M kenyeret adott, í Ez a nép nem tette ezt. “ Követ dobtak vissza azok, akik soha nem nyugodtak bele abba, hogy ebben az országban végre is a nép kezében van a hatalom. De ezért pirulnunk kell nekünk is, mert —■ kik az októbert előkészítették, s elkövették —■ magyarnak vaU lottók magukat, hamis jelszók és zászlók alatt. S amikor már- ä már a sír szélére lökték az országot, akkor a szovjet katona á ismét megjárta azt az utat hazánkban, előre szegezett fegy- \ verrel, mint amelyet megjárt 1945-ben, Felszabadultunk —* , i másodszor... Névtelen szovjet katonák estek el Pest ut- (» cáin azért, hogy Te, és te is ott.:. ott a harmadik, a negyedik, i a tíz- és százezredik, hogy a kilenc milliós magyarság — él- a hessen... Hogy életben maradhasson. A munkás már rég elszokott attól, hogy sapkáját kezé­ben gyűrve, fásult arccal „tisztelje” a gyár udvarán megje­lenő igazgatót.; j lünk is voltak kisebb bajok reségvisszsutérítésbcl jutalmul ezen a téren. De azóta igye- az egy heti fizetésüknek meg­néztünk megszüntetni. Nem- felelő összeget, csak úgy, hogy beszéltünk ró- Olcsón is lehet műszaki fej­te, hanem anyagilag is érdé- löszt őst végrehajtani. Csak , ... , ,. . » lyazyaiui. , keütté tettük a dolgozókat ab- meg kell találni a módját. A tedo margat. Ma ezt a munkát a vízágyú tizennyolc atmosz-J A paraszt már rég elszokott öttől, hogy mindig más föld­lyáriak megtalálták-, féra nyomású vízsugára végzi el. jén koptassa kapája élét s hogy fiatalságát hagyja ott a nagy­birtok rögös szántóján; 5 s f Az éríelmiségi ntr rég elszokott ^ _ Mán már nem is emlékszik reá — hogy télen havat lapátoljon — diplomá­val zsebében , n »I— ■* —- ---------------- J Elszoktunk ettől, mert már a mában élünk s e szomorú, . , . , . t tragikus múltbeli „emlékeknek" ma már nincs helyük. Mél­Megjelent az „E-z is ne ipari es beruba- *“*“ ~ - ... az igazsághoz tartó- zási tényék és ada- zik” című képes fü- tok. a népesség fej- zet, mely számok- lődése és változása, ban. képekben, té- Bányász-építkezé- nyekben számol be sek. uj létesítmé- ság felhívja kan, hogy betartsák a techno- cementgyáriak Kitüntettek kétszázhúsz többszörös véradót rEz is az igazsághoz tartozik” dése i A Magyar Vöröskereszt Ba- Tanya megyei és Pécs városi szervezete bensőséges ünnep­lőt rendezett a többszörös Lajost, a Pécsi Erőmű, dolgozó-é ját, alki tizenhétszeres véradó, ( Kitüntették még ifjú Kovács I József terehegyi lakost, akii tizenötszörös véradó, valamint! az olvasónak me- nyck Hidason, Mo- gyénk életéről. 13 hácson. éves fejlődéséről. A Megtalálható ben- füzetet az MSZMP ne a parasztságot Baranya megyei Bi- érintő számos kér- zottsága Agitációs ()és. Termelőszövet- és Propaganda Ősz- kezetek fejlődése, a tálya szerkesztette mezőgazdaság gépe- és adta ki, sítése és a falusi Megtalálhatók ben- kultúráiét emelke­. . . # tósága van az embernek, joga van, becsülete van s egyre fel­ás, romos adat. (i ívelő életformája. Üres szólam lenne mindez, ha tagad- ic i1 nánk, hogy nehéz, göröngyös volt az út idáig és göröngyös ideig. Az a bizonyos virágzó életszínvonal „virágzó”, mint amilyennek szeretnénk, hi- váror # szén tizenhárom esztendő ahhoz nem elég, hogy egy kilenc­ig f mi"'' aktivistáinak és a já- # milliós nép minden egyes fiának valóban teljesen gondta- rási bizottságok figyel i lan életet biztosíthassunk. De az út oda vezet, a cél semmi mét, hogy az „ez is az i' más, mint ez: a nép teljes boldogulása.. ■ igazsághoz tartozik”# Ezt a célt elérjük. Rajtunk múlik. Becsületes munkánkon* című szemléltető fü-l| dolgos hétköznapjainkon. zetet átvehetik a me-i Mögöttünk áll és érezzük egy hatalmas nép erejét és gyei pártbizottságon -f barátságát. Ez megnyugtató. Az a kar — amely 1945 tavaszán (II. emelet 2«.) — a kiírta a Reichstag falára, hogy „Ki kardot ránt — az kard Kossuth Kiadó kiren- * által vész el.. deitségénéi. 1 ( amikor jövendőnket formáljuk. abban az erős karban bízhatunk akkor is. véradók részére a Nádor étté- Podpácz Vincémé komlói myolc- rem kupolatermében. Az ün- gyermekes édesanyát, aki ti­lgen dr. Radochay Dajos ^^háromszoros véradó. eow . ,, . , A kitüntetések átadása után. egyetemi adjunktus, megjei ^ gzín|ház v°i'adófelelös mondott besze- Jai• Wagner József, Bárdos bet, amelyben méltatta a vér- Anni, Brizsa Éva, Tomanek «das nagy jelentőségét. Eids- Nándor adtak kultúrműsort. Verését fejezte ki azoknak a véradóknak, akik embert ár- íj saik életének megmentése, J | v«gy gyógyítása érdekében (i _____________________________________ ____ ____________________________________ ®r 'cm csask egyszer, hanem már i J _ 90 i • ^bb ízben adtak vért. Ezubn. ( A pM.t Qijjai^ban földbeváj« lene már készülni a 12 holdas ségbő!. Először is szereztek postamester magyaráz. Aztji lsshertette a pécsi véradóallo- ■ (piTlc^ hópöttyök, egy gyümölcsös telepítésére is. egy mozihelyiséget, melyben mondja; nyáron szebb, amikor (| teás munkáját és az eddiig el-1 \ roskadozó hóember a tomácos A sárró1 bs a kulturális le- már mindenkor otthonra talál zöldbe borul minden és ami-|i _\z ért Rámutatott i1, . , , . ’ ,, , hetőségekről lehet Itt a legtöb- a vándormozi. Kultúrházat is kor ott len csillog a víz. Mert 11 . , ^eredmenyekeb Ramura ■ hazak udvarán kotlós csaló- ^ hanani. Azt lmandják: a akarnak építeni és igen;,, a nyáron víz lámára ^ J, varosa:_ Debrecen. Győr, Mvv , hogy a pecsa .igátja csibéit és akad olyan ház sár miatt elköltözik lassan bekötőutat. töltés oldalában, ahol elkészült11kolc, Pécs, Seeged és Pest me* ’tetáson a jelenleginél sokkal (i is, amelynek udvarán perzsa- mindenki. Egy példát is emlí- A bekötőút építésére a sza- a zsilip. Három holdnyi terüle-11 gye ruházató ssakvállalatai tebb vért lehetne termelni, ha 11 szőnyeget lát az ember. Per- tenek: háromszobás, gazdasági latmaki bányászok fejenként tét árasztanak el vízzel, ame- 1957-ben munka verseny teegfeteiő hélviséee lenne, de<,zsaszőnyeg és nyakig érő sár, épületekkel ellátott (magam is ezer forintot ajánlottak fel. lyen a festői vidékié látogatók . . . . _ . . a , . . , . -ménére \ n^y. tórnácos házak, téglá- láttam, nagyon szép vaskerí- Ez pedig nem kevesebb, mint csónakázhatnak, a parton süt-i1 ‘ • ’ ameiv-et Bnrtapestc a az Sxalatnak harca a sártengerrel t , , , . . r . • pillpnérG » tv! UJdCüDi UdódA, ö1 -* icHlcUH) SZGp VaSKcITLi A ptlUlg Ircilli itcvvSCUUj lllu.il L Coülldiivd/Ald a parUJul bill" I atoságok ígéret ^ ból épült hatalmas istállók és téses, vaskapus ház) házat 13 100 ezer forint. A Gyapjúter- kérezhetnek a fürdés után, most értékeitek. A versenyt » áliamás még mindig mos- ^ nagy sár. A házakról ítélve ezer forintért adtak el. pedig meltető Vállalat szalatnaki táncolhatnak a hűs fák aiatt i • i, mégi1—___________________ ■ — —I------------------------ a-----------—o ■„ ~ „ — ------, ------—'■* — -------------- — — mindezt< [ tervét 190.8 százalékra teljesi­ík szédének elhangzása után,^nyomás, any aztán végigkíséri adni, mert mint mondják: „Ki liek is segítenek. Már ki is társadalmi munkában építet- tette, ami azt jetemti, bogy as — Pécsi Ruházati Bolt nyerte még f meg. A vállalat értékesítési ■-(•nagy sár. A házakról ítélve ezer forintért adtak el. pedig teha körülmények között kenj--11 nem szűkölködnek semmiben! téglából van a ház is, az istái- üzemegysége, a termelőszövet- és ha kedvük szottyan, telén dolgozni; ó Ez az első kép, ez az első be- ló is. De még így is nehéz el- kezet is ad pénzt, a községbe- horgászhatnak, is. És mi ^hangzása után,^nyomás, any aztán végigkíséri adn ide a sárfészekbe, ahon- mondták: „Minden fogatnak ték, csupán húsz ezer forin-1' elmúlt évhez viszonyítva 33,9 nan mindenki menekül.“ A öt napig kell fuvaroznia —in- tot kaptak a megyei tanácstól.' százalékos fejlődést ért el a* V«, ____B .m. AH .-------------------------------H fiatalok az öregeket okolják; gyen.“ A fuvar és a felaján- A pártszervezet, a tanács, a'áruforgalomban. Jv aiét és jelvényt, valamint a' négyszáz éves községen, mely- „Miért nem építtették meg a lőtt pénzösszeg többszázezer vezetők mindent megtesznek.' A vállalat dolgozói a kiváló tebbszörös véradónaptárt, ame-' nek határában köziéi ötven éve bekötőutat, miért nem kövez- forintra rúg. Sok pénz ez, de hogy szebbé, vonzóbbá tegyék' cím elnyerése alkalmából hét­ért idén adtak ki először.'(egy régi harangot találtak. tették le a faluban az utakat?“ mégsem elegendő a három ki- Szalatnakot, hogy kiszabadul-1 főn este bensőséges ünnepélyt zesen 220 többszörös veff-^ Sár, akkora sár mindenütt, Az öregek pedig így vágnak lométeres bekötőút megépítő- janak az egyre inkább fbjtc-1. tartottak. Énen aa ünnepélyen «dót tüntettek ki, többek kö-' | hogy még az üres kocsi is ten- vissza: „Miért nem csinál já- séhez. Segítségre lenne 6zük- gató sártengerbőL Hogy mikor* .a Pécsi Ruházató Bek több dől ?ött: Horváth Imre rendőr- gelyig süllyed. Erről panasz- tok meg, ha nektek nem tét- ségük. Azt mondják: tudják, szabadulnak ki, az nem tőlük: J gozójának kiváló dolgosé okle- Pbhestert, aki immár negyven- (kodnak a termelőszövetkezet- szil tet-madszor adott vért, Nórák ben és mindenütt. Azt mond­pécsi lakóét, aki hu-'Jják: nem lehet kimenni a fa- községi tanács közös erővel S^bnnégyszeres véradó, dr. Vi-', luból a mezőre, pedig ki kel- látott neki, hogy kiszabadít- tepi Gyulánét, aki húszszor' lene menni, mert épül az öt sák Szalatnokot a fojtogató tetett vért, továbbá Hillebrand J holdas halastavuk és elő kel- sártengerből, a kultúranélküli­illetvc pcnzjutaJtu.it lenforradalom után az ország, szefogásától, áldozatvállalása- J nyújtottak át. Az ünnepség nem is kémek ők mást, csak tói, hanem attól is függ, mi- , után s vállalat dolgozói vidám azt; pótolja az állam a hiány- kor mennyi pénzt tud az állam \ zene és poharazgatás mellett zó pénzt; biztosítani a szalatnaki bekötő-.) még több órát együtt töltete A régi, elrontott töltésről a út megépítésére. ttok. A Pécsi Raházati Bell az országos monka- nrseny győztese hat legnagyobb

Next

/
Oldalképek
Tartalom