Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-26 / 98. szám

2 NAPLÓ 1958 ÁPRILIS m Jlltlakraktár a szabad ég alatt Jöjjenek ki az Építőipari Vállalat asztalos üzemébe! Néz­zenek körül, írják meg, amit láttak és próbáljanak meg se­gíteni! — Ezzel a kéréssel for­dult két asztalosüzenni dolgozó a szerkesztőséghez. — Tízez­reket tesz tönkre a nap és az eső. Különben majd úgyis meglátják, ha kijönnek .:, Kimentünk. A kép azokat igazolta, akik hívtak bennün­ket. Az udvaron szinte min­den talpalatnyi helyet elfog­lalnak a kész ajtó- és ablakto­kok. Pillanatnyilag 180 erkély­ajtót, 1100 ajtótokot, 100—150 ablak é» 60 kombinált ablak­tokot tárolnak az udvaron. A jövő héten pedig újabb négy­száz ablaktok készül el, jobb híján azok is az udv*arra ke­rülnek. Székely művezető elvtárs pedig panaszkodik: ha meg­kezdjük a konyhaberendezé­sek gyártását, nem tudom, hol tároljuk a félkészárut. hiszen azt semmiképpen nem lehet az udvarra tenni, ahol 6Üti a nap és áztatja az eső; » — Mennyi kár származik a tárolási nehézségekből? — Nyugodtan számíthatunk tizenöt százalékos utójavítást, — mondja a művezető. — Tehát minden százezer forint értékű nyílászáró szerkezetre tizenötezer forintot; De ez csak az egyik többletkiadás. Rengeteg belső szállítási költ­ség is keletkezik a rossz táro­lás miatt, és a kapacitásunkat sem tudjuk megfelelően ki­használni. Ha a tárolásból ke­letkező hibák nem kötnék le az utójavításokkal a munka­erő egy részét és szervezetteb­bé tehetnénk a belső szállí­tást, merem állítani, hogy 20 százalékkal megnövelhetnénk a termelésünket. Gyorsan számítgatunk, nem pontos számokkal, csak úgy- mód „sacc’-ra, évente mintegy félmillió forint úszik el a táro­lási nehézségek miatt. (Lehet, hogy ez az összeg 50—60 ezer forinttal több, lehet, hogy ke­vesebb, a lényegen nem vál­toztat.) Aztán végignézzük a tárolt anyagot. A szerkezetek desz­kákkal letakarva állnak a na­pon. A deszka azonban édes­keveset véd a naptól. A két- három hete tárolt félkészárun •már jókora repedések, szét­ment enyvezések, vetemedé­sek beszélnek arról, hogy a természet már megtette a ma­gáét. De nemcsak mi látjuk így. Az egyik építkezés főépí-' félvezetője is vizsgálhatja az építkezésere készülő szerkeze­teket; «— Csak itt vesszük át a szerkezeteket az asztalosüzem­ben — jelenti ki a vizsgálódás után. Ez pedig azt jelenti, hogy amolyan selejtezés félé­re készül, az elvetemedett készárut majd szépen itthagy­ja utójavításra; (Igaza van.) De ez sem megoldás. Hol van hát a megoldás? Fedett tároléhelyre lenne szükség. Ez kellett volna már évekkel ezelőtt is, de elhúzó­dott. Ha igaz, akkor ebben az: évben már nem húzódik el,j hanem hamarosan megépül. Ugyancsak évek óta húzódik : a parkettagyár egyik nagyi épületének az asztalosüzem • részére való átadásának azj ügye is. Már nem egyszer meg­egyeztek abban, hogy a szó- banforgó épületet átadják, az-j tán mindig sikeresen el is al-j tatták az ügyet. Pedig a szó-3 banforgó épület sokat segít- 3 hetne az asztalosüzemnek. De- úgy látszik, ez nem mindenki-j nek szívügye:is A riporter persze nem tudj valamiféle csodaszert ajánlani az illetékeseknek. De talán3 nincs is szükség rá, hiszen aj megoldás már a megoldódás] útján van, de úgy érezzük,] mégis le kellett írni ezeket a sorokat, ha másért nem, a ta-1 nulság kedvéért. 168176 forint ? A Pécsi Vasútigazgatóság j lútöházainak fiataljai — a pé-3 esi, dombóvári, nagykanizsai,) kaposvári és sztálinvárosi fű-] tőház 68 KISZ- és ifjúsági bri-j gádja — a KISZ-szervezetek ] kezdeményezéséle összesen ] 1 075 000 forint ez évi megta-3 karítására tettek felajánlást, j A megtakarítást a szén- és] olajfelhasználás csölckentésé-J vei, túlsúlyos vonatok indítá-j savai, a fiatalok újításainak] bevezetésével és a javítási | költségek csökkentésével szánj dékoznak elérni. A 68 brigádban tömörülő) 472 fűtőházi fiatal már az el-3 só két hónapban számottevő] eredményt, 168 176 forint meg] takarítást ért el. Ennek felét) — pontosan 84 263 forintot — a nagykanizsai fűtőház fiatal­jainak munkája adta. Az ősz-) szeg nagyságát tekintve utá-| nuk a pécsi, a dombóvári, aj bátaszéki, a kaposvári és aj sztálinvárosi fűtőház fiataljai] következnek. J Csendet kérünk A dolgozók, a városi lako­sok nyugalmát kellene biz­tosítania a csendrendeletnek, amelynek végrehajtásával ma már igen keveset törőd­nek. Városunk fő útvonalai­nak csendjét úgyszólván az utcán tízpercenként száguldó traktorok dübörgése, robaja zavarja meg. Nem hiszem, hogy Budapesten a körutakon a legnagyobb forgalom ide­jén olyan zaj volna, mint Pé­csett a nap folyamán. Ha a fáradt dolgozó nyugovóra tér, este 11 óra, reggel 4 óra kö­rül fülsiketítő robajra, ablak­remegésre ijed fel, mert a traktor végigszáguld az utcán hangtompító nélkül, vagy történetesen megállítják va­lahol és órákon át járatják. A traktorvezetők versenyt futnak a városi aszfalton. Tudomásul kellene venni, hogy a traktor nem városi A városi tanács ipari osztályának válasza JÉGÜGYBEN A Dunántúli Napló elmúlt vasárnapi számában cikk je­lent meg, mely a város jegel- elátási problémáival foglalko­zott, és megállapította, hogy háromszázezer forint fedezet biztosítására lenne szükség ahhoz, hogy a meglévő jég- gyártó berendezések szerelési munkálatait elvégeztethessék. A cikk nyomán a városi ta­*4*«4♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦**♦♦♦*♦>♦*♦» Legyen végérvényesen a gyerekeké! Nagy sokablakos, sok szobás doktor Mikcáa László körzeti kisajátítás történt, hanem olyan házban' lakott valamikor Hor- orvost választották. S aligha eset is, amikor 'kulák tuiaj­vátht Gyula dióaviszlői nagy gazda. Csak utcára három nagy szobát tartott bútorozva, az ud­varra ugyanennyi nézett, s azon felül egy külön lakás a harmados cselédnek, leghűsé­gesebb szolgájának. Arról is hí- szobába s az alsó lakást fog rés volt, bogy kötekedő termé- lalja el újra a harmados szettel jÖ^t a világra és a vere- szerette. Nem választottak rosszuL Első dolguk volt, hogy büdös paraszt gyerekei ne járjanak, ne járhassanak napközibe. Ki velük onnan és vissza Horváth urat a rezidenciájába, a hat kedést feriemód tűrte meg,, hogy valafki nálánál erősebb, nagyobb torkú legyen Emiatt kellett a falu akkori kovácsának elköltöznie erről a világról. Történt ugyanis, hogy a kocsmában egy esve összeszó­lalkozott a két rivális és a ko­vács — ereje teljében lévő em­ber __ jól helyben hagyta a nagy gazdát. Ae bosszút for­ralt. Meglesi* a kovácsot és lelőtte. Szándékosan, bosszúból tet­te, bizonyítja, hogy a gyilkos­ság után fdke+e ünneplőt öltött magára és úgy várta a csend­őröket. El is vitték a gyilkos­ságért és hél esztendőt ült a börtönben. Szót sem érdemelne av. eset, maga Horváth aem, ha nem jön az ellenforradalom, s ha nem éppen az ő házában mű­ködne' a diósviszlói napközi otthon. A községi tanács — igen helyesen — ezt a nagy házat szemelte ki a diósviszlói parasztgyerekek nevelésére. Hogy-hogy nem, a házat nem államosították, csak kisajátítot­ták és a tulajdonjog — saj­nos s— még mindig Horváth Gyulát illeti. Sőt' Eljöttek az 1956 október vé­gi napok és megjelentek a po­rondon Diósviszló és környéke levitézlett személyiségei. Az úr szó csak olyan közönséges volt ebben a társaságban, mint a büdös paraszt. Elnöküknek cse­lédje. (Most is ott lakik benne.) Horváth úr már nem tudta „végrehajtani” a nemzeti bi­zottság határozatát. így aztán azóta is a diósviszlói paraszt- gyerekek játszanak a nagy szó- fogyasztják bakban mindennap. A községi kosztját, de tanács évente 48 ezer forintot költ a napközbe a községi költ- ségveéésbőL Ugyanakkor egy gyerekért havonta csak 60 fo­rintot fizetnek. Ezért két ne­velő, két konyhaszemélyzet és egy dajka gondozza őket és r»aponta háromszor kapnak bő­séges étkezést, A fahl is segít. Az erdöbir- t okosság idén is egy öl tüzelő­fát adott a napközinek, a ta­nács 40 mazsa tojásszenet és három ürméter fát küldött, hogy füteék a szobákat. De nemcsak napközi van itt, hanem a viszlói iskola egy részlege is. Három helyen ta­nítják a falu iskolaköteles gye­rekeit. Egyik ilyen szükség- iskola az egykori kulákház nagy szoba ja. Mindebből világos, mennyire közhasznú és szükséges ez az épület a falunak. S az a visszás helyzet alakult ki, hogy ha a tanács nem ruházott volna be nagyobb összeget az épületbe, most a kuláknak, az egykori százholdas nagygazdának kel­lene lakbért fizetni. Azt is meg kell mondani, hogy annak idején az államosítási törvény végrehajtásánál sok hibát kö­vettünk el, de a hiba kétoldalú volt. Mert nemcsak .jogtalan danában megmaradtak ilyen hatalmas házak, Azt tartja a közmondás, hogy jobb későn, mint soha. Jó len­ne utána ' nézni és törvényes kereteik között állami tulajdon­ba venni ezt a házat, s mögötte a kertet, mely igen alkalmas iskolai mintakert létesítésére. Bál- Virág Jancsit, Podroczki Arankát, nem zavarja, hogy kié a ház, éppolyan jó étvággyal Török Dezsőn é ne nevessen a markába az egykori kulák .«. s ne 1958-ban, nács, mely már ezt megelő­zően is tett lépéseket a jég­gyártás kapacitásának bővíté­séért — tüzetesebben megvizs­gálta az ügyet és megállapí­totta, hogy- elegendő lenne 150 ezer forint is. Sajnos, még ezt az összeget sem tudja a sör­gyár rendelkezésére bocsátani, mert a gyár nem tartozik a tanács felügyelete alá. Hogy mégis segítséget nyújthasson, 'kedden tárgyalásokat folytat­tunk az Élelmiszeripari Minisz tóriummal a hiányzó öíszeg biztosítása érdekében, de csak olyan eredményre jutottunk, hogy a szükséges összeget, meghatározatlan, későbbi idő­pontban tudják csak a gyár rendelkezésére bocsátani;. Ez art eredményezné, hogy a város jégigényét az idén már nem tudnánk fedezni. Ezért a városi tanács, a Pan­nónia Sörgyár részére átszer­vezési hitel folyósítása érdeké­ben a Nemzeti Bank helyi« fiókjához fordult. Az NB he-A lyettes fiókvezetője közölte, ] hogy az átszervezési hitel a) NB kezelésétől a Beruházási ] Bankhoz kerül, s így a NB j már most sem foglalkozik: ilyenirányú igényekkel. Reméljük, hogy május else-i je után sikerrel járnak lépő-■ seinfc, s a Beruházási Bank • segítségével sikerül időlegesen: megoldani a jégellátással ránk nehezedő gondokat Minden­esetre az átszervezési hitel folyósításánál, a városi tanács és az Élelmiszeripari Minisz­térium is, minden segítséget megad a Pannónia Sörgyár­nak. A cikk említést tett Rugási elvtársnak, jégvermekkel kap­csolatos javaslatáról. Ebben az esztendőben valóban elmulasz­tottuk, de a következő idény előtt gondolni fogunk a pécsi jégvermek felkutatására, mert ezekkel nemcsak szükségszerű, hanem olcsó jég nyerése szem­pontjából érdemes is foglal­kozni. A Beruházási Bankkal tör­tént tárgyalások eredményei­ről is tájékoztatni fogjuk at Dunántúli Napló olvasóit; Pécs m. jogú város j Tanácsának Ipari j Osztálya. közlekedési eszköz. Jelöljék ki a traktoroknak az útvonalait, a nyitottabb utcákat, ame­lyen a városba bejöhet, ahol a hangvisszaverődés nem olyan erős, mint például a Doktor Sándor utcában, a Kórház téren vagy a Bem utcában. A zajártalmat nem* csak az üzemekben és a gyá- rakban kell kiküszöbölni, il­letne a lehetőségig csökken- tent, mint az egészségre sú- lyosan ártalmas tényezőt, ha­nem az utcán is. Nem tartom valószínűnek azt, hogy meg­felelő hangtompító, illetve szűrőkészülékkel nem lehet­ne ellátni a traktorokat, vagy ha ez költséges volna, akkor a. legszigorúbb rendszabály- lyal két kilométerre kellene lecsökkenteni a traktorok át­haladási sebességét a váro­son, ami által a zaj lecsök­kenne és a traktorokból tá­vozó káros égési termékek városunk amúgyis egészség­telen poros levegőjét nem fertőznék tovább. Valamikor azt tanultuk, hogy korommal, kátránnyal mesterségesen is lehet rákot előidézni. Vajon 10 esztendő múlva nem fogunk-e ráéb­redni arra, hogy a tüdőrákok százaléka a fenti okok miatt emelkedni fog. Ez a kérdés nagyfontos­ságú, ezért felkérem az ille­tékeseket arra, hogy váro­sunk zajártalmának csökken­tése érdekében haladéktala- . nul tegyék meg a szükséges lépéseket. Természetesen a fentiek vonatkoznak a hang­tompító nélkül járó motor­kerékpárokra, autóbuszokra és teherautókra is. Hol vannak az időnként elrendelt gép- jármüfelülvizsgálatok? Ezek az ellenőrzések a fentieket nagy részben orvosolnák. DR. KECZELY FERENC körz. kéz. orvos. Olaszország beutazási korlátozásokat alkalmaz a szocialista országok turistáival szemben Róma (CTK). Az olasz kor­mány visszautasította a beuta­zási vizűm engedélyezését a prágai szimfonikus zenekar­nak, amely e hó végén hang­iiiiiniHiiiiHMmwM«« Sok száz diák hangversenye Május első vasárnapján sok- terén is komoly célkitűzéseket színű zenei esemény színhelye valósítanak meg. lesz a Pécsi Nemzeti Színház. Impozáns látványnak és egy- Tizenkét általános és három ben maradandó élménynek középiskola kórusa szólaltatja ígérkezik a hangversenyt be- mw a, énekkari irodalom re- vezető össrttar. amelyben Kő­it,ekeit Eaéez évi munkájukat dály: Béke-dalát énekli a sok mutatják be a szereplésre je- száz fiatal. A műsor többi ré- tenlkezett együttesek. bizony- szében minden iskola a kepes- ,agául .mrJk a ténynek hogy segének legjobban megfetrto ateoiémk a ír« i uiMfe ****** mövcit/M? tyy. vendm, bölcseinél A konferanszié csak any- nydt mond: „Kedves közön­ség, most a „Péc« tánczene­kar következik“ — s amikor el lép a mikrofontól, egyetlen pillantás alatt fényárban úszik a háromezres szabad­téri színpad. A ragyogó hang szerek sziporkázva verik vissza a fényt;.; a fiúk ott ülnek sötétkék ruhában, fe­hér ingben, világos csokor­nyakkendővel és amikor a zenekar vezetője int, cso­dálatos összhangban szólal • meg négy harson a . 3. Francia, magyar, szovjet, angol, spanyol, amerikai táncdallamok szabadulnak fel ezután a hangszerek öb­léből. A mikrofon előtt egy bájos, estélyi-ruhás lányka énekel nagyon kedvesen. — dalaiban nyoma sincs a ..szabványos“, mesterkélt di- zőz-stílusnak.ő csak énekel, lágyam, simogmtóan... majd mögötte, a zenekar mögött, mint a visszhang megszólal a húsztagú női kó­rus is. Csupa ritmus, csupa me­lódia, csupa szív és művészet ez az egész este, itt a pécsi szabadtéri színpadon; Felejthetetlen. Nos hát, valahogy így. Valahogy így képzeltük el a jövendőt, mire ez a fiatal, tehetséges muzsikusokból ál­ló együttes felcseperedik a bölcsőből. Mondani sem kell — e fenti „helyszíni riport“ — csupán terv a jövőből, méghozzá nem is távoli, ha­nem közeli jövőből. A „Pécs tánczenekar’ tizen nyolc muzsikusa már hóna­pok óta próbál, fáradságos munkával állítják össze a műsort a „nagy napra" — mikor is találkoznak a város közönségével, — talán éppen a szabadtéri színpadon.. Ve­zetőjük: Vér Ernő, kórusve­zető: Rócz Sándor. Vezető? Furcsának tűnik talán, de láthatjuk majd az első bemutatkozáson, hogy ez a tizennyolc tagú együt­tes előtt karmesteri „funk­ciókat“ tölt be Vér Ernő, ép­pen úgy, mint egy szimfoni­kus zenekar előtt. Csak hogy .. nem ebben merül ki az ő munkája. Inkább abban, hogy a különböző ,stimmek- ben“ játszó és próbáló cso­portokat összefogja, „átveszi” őket a kórusvezető Rácz Sándortól s szaknyelven mondva „összegyúrja“ a ze­nekart, illetve a megtanult számokat. Sok-sok fáradság, még több szenvedély kell ehhez a munkához, és még egy: szív. Azt hiszem ez az úgyneve­zett „muzsikus szív" ott do­bog valamennyi kékkabát alatt. Szeretnének már nyilvá­nosan is szerepelni. Türel­metlenek, de amíg meg nem ad-: ma-i „érik“ az együttes erre, dig a színfalak mögött radnak. Igaz, más akadály is van. Budapesten „hitele­síteni" kell ezt a zenekart... Vagyis, hogy bizonyos fő­városi zenei fórumok mű­ködési engedélyt adnák majd a zenekarnak, amennyiben az együttes megüti a „mér­téket“. Mi biztosra vesszük a sikert. Kell, hogy sikerrel lépjenek be Pécs város zenei életébe. Az együttes Antal György, a zenész szakszervezet” elnö­kének ötlete alapján jött lét­re. O minden támogatást megad részükre, s ugyan­ilyen támogatást remélnek a fiúk majd egyéb illetékes szervektől Is. Nem anyagiak­ra gondolnak, arra szüksé­gük nincs, hanem erkölcsi segítségre, elsősorban talán a tanács népművelődési osztá­lyától. Bizonyára meg is kap­ják. . Uj zenei érték van születő- 2 ben. A zenekar tagjai, akik; egyébként valamennyien ját-j szanak a város különbözői szórakozóhelyein, az „űzte1-" muzsikával“ nem elégszenek meg. Többet, sokkal többet akarnak nyújtani Pécs zene­szerető közönségének. Remélhetően e „több" alatt a könnyű zene művé­szi tolmácsolását kapjuk ezektől a lehetséges fiatalok­tól... (Rah) ) versenykörutat tett volna Olaszországban. Az olasz ható­ságok nem adták meg a beuta­zási engedélyt annak a 850 szovjet turistának, akiknek május 10-én kellett volna Ná­polyba érkeznie, sem annak a 30 szovjet turistának, akik a milánói vásárt akarták meg­tekinteni. Az olasz hatóságok ezt az el­járásukat azzal indokolják) hogy az országos választásokat megelőző időszakban nem tart­ják kívánatosnak a szocialista országokból érkező turisták )C' lcnlétét. Életveszélyes a Csendes-óceán egyik térsége London (Reuter). Pénteké0 Anglia bejelentette, hogy a Csendes-óceánon 37 000 négyzet mérföld területet „életveszó' lye&nek” nyilvánított, miv* április 26-tól kezdve nukleári? kísérleteket folytat. A New Cronicle jelentéi* szerint a figyelmeztetést a te°' gerészeti és a külügyminis^' tórium adta ki. A hírt. mtód' eddig hivatalosan még ne01 erősítették meg, Időjárásjclenté» Várhotö Időjárás szombaton «*' Í!*,- ma kevés felhő eső nélk“!’ í” ’1*0 maflát felól felhősöd**; hely énként záporeső, zivatar. 7! n«üí«Clt délkeleti, holnap d* ka lehnu f°rdUiÓ »tót. Az éji** ™. '**}ÜIf* mérséklődik, n nú böméreéka-t un« változik. „ ut" 'ei»l«csonyabb hőin' 1 kle, nia éjjel: rivu*atr,n leien f0(t között, helve Jfl me* talaj menti agy. Laar.’. *nbí) nappali hőmérséklet «"-'i’’ baton: nvuaatl megyékhén Ite'1" ^ ( k Wi/íitt. )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom