Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-25 / 97. szám
1958 Április 25 NAPLÓ 5 Csims uáuHuttk l Kiváló eredményeket hozott a fémtám- ' , ,; ***“ | biztosítási kísérlet Kossuth-bányán lufin. *?/írn- f ” \ ■ Van olyan vidéki városunk, ahová egyszer ellátogat az ember, s utána már nem kíváncsi rá. De Mohács nem tartozik az ilyen városok közé. Újra és újra látni akarja az ember e kedves, tiszta kis várost. Nem a Duna vonzza az embert, hisz ezt több helyen láthatja. — Jó érzés barangolni az árnyas parkokban, a virágokkal díszített utcasorokon, díszcserjék és pázsitok között. itt még a dunapart is szebb, mint másutt. Hívoga- tólag bólogatnak feléd a nagyfejű, színes rózsák, s minden évben újat látsz, csínosabbat, csalogatóbb sétányt. Elsősorban a Községgazdálkodási Vállalat érdeme, hogy így láthatjuk Mohácsot. Egy esztendeje alakult ez a vállalat és már az első évben — a kezdeti nehézségek ellenére — sokat tett a város csinosításáért. Idén is már kora tavaszkor kezdték a virágok, cserjék ültetését. ^ Szabadság és a Dózsa György út két oldalán, mint- e0y 1000 méter hosszúságban sövényt ültettek. Az egész varos területén most végzik 0 fapótlásokat, az Uttörő- Pdvkot fenyővel és díszcserjékkel ültették be. Csu- Pán ez év tavaszán 800 különböző díszfa kerül ültetés- re és maga a vállalat már 000 árvácskával csinosította az utakat. Természetesen nemcsak a vállalat érdeke, hogy minél szebb le- Oyen Mohács, összefognak iskolák, üzemek, segít a tfelyi tanács is. A munkások es tanulók vállalták, hogy C-* iskolák és üzemek előtt kiültetik a virágokat, cserjédet, a tanács pedig az Újvárosban helyezett el 200 csemetét. A Községgazdálko- dási Vállalat ingyen adja nekik a, virágokat, fákat, cserjéket, az ő gondjuk csupán az ültetés és karbantar- tas. Az utcai fák. virágok védelmét és kezelését úttörő- ’'■'ápatok végzik majd. — A vállalat pedig 13 állományon Kívüli embert tart, akik az dilamosított házak előtt “Öveinek a tisztaságra, gon- d°2zák a fákat, virágokat. A fa már másfél évszázada ) jól bevált eszköze a bányatér- ( ségek biztosításának. Sajnos, I a bányászati célra alkalmas (faanyagot egyre nehezebb beszerezni, mert a készletek az I egész világon kimerülőben I vannak. Részben ez, részben (a gépesítési igények növekedése (a fával történő biztosi► tás ugyanis akadályozza a fej► tésekben a jövesztés gépesíté► sét) szükségessé tette olyan új ► biztosítási eljárások, eszközök ► bevezetését, amelyek legalább tővé. Előnye ezen .kívül, hogy míg a bányafát minden mű*- szak előtt a munkahelyre kell szállítani s a faanyagok többsége csak egyetlen esetben használhat© biztosításra, a fémtám a munkahelyen van, szállítást csak egyszer igényei s biztosításra egy-egy fémtám 300—350 esetben használható fel. A fémtám szerkezete is igen egyszerű, használatuk nem követel külön szakértelmet. Előnye az is, hogy a 30. használat után a fémtám beszerzési költsége már megtétásának. A fémtámbiztosítási kísérletek egyik legnagyobb eredménye azonban a teljesítmények jelentős mértékű növekedése volt. Amikor január- # ban megkezdték a fémtámbiz-í teljesítmény műszakonként 1,92 tonna volt. Meg kell mindjárt jegyezni, hogy ez a teljesítmény jobb volt, mint a többi fejtésben szokásos 1,8. 1.9 tonnás teljesítmények. Der emlékeket nézték, hol itt, hol olyan vagy még nagyobb biz- ____ l' tonságot nyújtanak, mint a fa- rült, <1 anyaggal történő biztosítás és yan más előnye is. Kossuthra fánál könnyebben beszerez- fhető anyagokból készülnek, f A komlói Kossuth-bányán is e célból kezdtek a fémtámbiztosítási kísérletekhez. A kísérletek elvégzéséhez ez év januárjában külföldről 200 úgynevezett korán hordó acéltám érkezett. Ezeket az acéltámoA pécsi szén mosására is ;! felhasználják a Duna vizét .■kát azonnal ki is próbálták egy, a kísérletek céljára előkészített fejtésben. A tapasztalatok igen kedvezőek voltak. Ma, három hónap elteltével elmondhatjuk, hogy a fémtám biztosításnak a faanyaggal történő biztosítással szemben számos előnye van. A legnagyobb előnye persze az, hogy pótolja a fát s így komoly devizamegtakarítást tesz lehebányán például a fejtések zömében rendszeresen omlasz- tanak. Ha fával biztosítanak, akkor az omlasztáskor az öreg műveletben levő fákat el kell vágni és ki kell rabolni, mert különben üregek keletkeznek és a második szelet lefejtésekor ezek tüzet okozhatnak. Sajnos, a fát sohasem lehet amikor a kísérleti fejtés dolgozói már gyakorlatot szereztek, megfelelően tudtak biztosítani a fémtámokkal. teljesítményük 2.87 tonnára emelkedett s majdnem egy tonnával magasabb volt, mint a többi fejtések dolgozóinak a teljesítménye. Természetesen ennek következtében a fejtési előrehaladás is lényegesen megnövekedett. Amíg az átlagos fejtési előrehaladás januárban 0.7 méter volt a Kos- suth-bányai fejtésekben, a kíHol volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren túl, hol a kurtafarkú kismalac túr, de a Mecseken innen volt egy város, melyet Vakondokvá- rosnak neveztek el. Messzi vidékről jöttek ide az embe tosítási kísérleteket, a fejtésig rek, hogy ebben a tündérien szép fekvésű városban felfrissüljenek. Járták a várost reggeltől estig. Ámulatba estek a sok-sok történelmi emlék láttán. Es miközben az ott korlátokba ütköztek. Meg is kérdezték néhányon közülük idős vezetőjüktől: — Mondja, micsoda korlátok ezek? Az idős vezető mesélni kezdett. — Hosszú története van ennek a városnak, de megpróbálom röviden elmondani. Valamikor nagyon régen, a törökök beszőtték pincével az egész város alját. Sok, sok év telt el. Az alulról való fúrást azóta felváltotta a úgy kirabolni, hogy kisebb- sérleti fejtésben 0.79 métert # az°lajeivattotta a nagyobb üreg ne keletkezzék, haladtak előre. Februárban aj >el’-Llroí vaLo fúrás. Külön A fómtámbiztosításnál ez a kísérleti fejtés előrehaladásig probléma is megszűnik, mert sebessége 1 méter, márciusban«» a fémtámokat egytől-egyig ki pedig 1.61 méter volt. A kü-(l lehet rabolni és így az omlasz- lönbség tehát óriási, tás is tökéletes. Mint már említettük, a fém- támbiztcsítás ezen kívül elengedhetetlen feltétele a gépesítési törekvések megvalósíMár ebből is látható, hogy, goztak ezek a csoportok. a csapatok vezetői munkájú-« kát nagyon jól megszervezték, , igyekeztek a munkaidő min-J den percét kihasználni és az » átrakó, előkészítő harmad (» munkájára sem lehet különösebb panasz. Ennek eredménnyé az is, hogy a kísérleti fejűt j A pécsi szén és a Duna # kapcsolata eddig eléggé egyoldalú volt: csak a kibányászott szenet vitték le vasúton Mohácsra, hogy onnan a Duna hátán, uszályokban kerüljön el a fogyasztóikhoz. Ez a kapcsolat azonban rövidesen szorosabb lesz, mert a Pécsre érke- fző dunavízből a pécsújhegyi i1 szénmosó is kap, ahol a bányákból kikerülő nyersszenet »'a palától és egyéb meddőd <* anyagtól mosással tisztítják. A J 'mosó vízellátását jelenleg aj bányákból odavezetett vizek- J böl biztosítják, ami azonban a í- növekvő igény miatt kevésnek# bizonyul. Ezért határoztak úgy, hogy az új erőmű részéerőmű beruházó trösztnek már át is utalták, csoportokba tömörültek az emberek. Az egyik csoport a víz, a másik a gáz, a harmadik a villany, a negyedik a telefonkábelek elvezetését és karbantartását vállalta tés dolgozói megvalósították a 24 óránkénti egy pásztás előrehaladást. é re Pécsre érkező dunavízből A fémtámbiztosítási kísérte-5 ötezer köbmétert az újhegyiftek tehát lgen 6zép eredmény-# szenmosomak juttatnak. Ínyei jártak. Kossuth-bánya ve-^,-%^Az ötezer köbméteres tar-(»zetői éppen ezért elhatározták, tály felépítéséhez a Nehézipa-,»hogy a lehetőségekhez mérten ri Minisztérium szénbányáéi igyekeznek a fémtámokat mi- szati főosztálya 11 millió fo-Jnél szélesebb körben alkal- rinttail járul hozzá és ezt az J mazni. A jelenlegi 200 fémAmikor meglátták, hogy a vizesek felbontják valamelyik utcában az útburkolatot, akkor a gázosok is elhatározták, ők is felbontják majd, ha a vizesek után az útjavító csóport már mindent elsimított. így gondolkodtak a telefonosok, a villanyosok is.— Egyszer aztán valakinek eszébe jutott: Miért ne végezhetné mind a négy csoport egyszerre a munkát? összehívták a csoportok vezetőit. Nagy, nagy értekezletet tartottak, nagy, nagy vitát rendeztek és az értekezlet után maradt minden a régiben. Amit ma az útjavító csoport elsimított, azt másnap a vizesek, a villanyosok, a telefonosok, a gázosok feltúrták ... A hallgatók rosszallóan csóválták a fejüket. Az idős vezető intett, hogy tovább mehetnek. A belvárosban még nagyon sok látnivaló akad. Mentek, mende- géltek. Az idős vezető útközben folyton csak azt hajtogatta: — Régi, régi történet ez... Egyszeresük újabb korlátba ütköztek. Minden út el volt zárva, csak egy lépcső volt szabad, amely a házak tetejére vezetett. — A belvárosban vagyunk! Innen utunkat csak a házak tetején folytathatjuk. Az emberek felmentek a ’házak tetejére, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a belvárosra. Alattuk a feltúrt utcák, felettük pedig egy nagy, nagy emelődaru rakta a kívánt helyre a külvárosból a belvárosba igyekvő autókat. — Ez a mi, gyönyörű belvárosunk, amely napról napra, óráról órára szédületes iramban fejlődik — szólt az idős vezető. A látogatók szédülni kezdtek a látottaktól és azonnal lejöttek a házak tetejéről... Mese volt, de sok szempontból, sajnos, igaz. SZALA1 JÁNOS. ANKÉ1 rendeltek s lemondtak az ennek megfelelő faanyagról. Válasz a bírálatra Elintéződött Bőr öcs József nyugdíjügye A Dunántúli Napló március én küldötte meg a választ. Eb D ? *■ . _ . ...Il i 1 • • _ lí *. A ~ bXir«stlr£>. j,'1 számában cikk jelent meg Aeszier Ferenc szászvári la- ’VOs tollából „Intézzék nagyobb e*rtŐ6séggel a dolgozók pauzáit” címmel. A cikkel ^Pcsolatosan vizsgálatot in- íyfottunk és a következőket kiölhetjük: ..Böröcz József a nagymánvo- Kl bányánál 1957. október 29ben többek között a következőket írtuk: „Tájékoztatásul közöljük, hogy a nyugdíjigény elbírálása azért húzódott el, mert az I. fokú orvosi bizottság kórházi vizsgálatot tartott szükségesnek és a kórházi lelet figyelembevételével készült ^ orHétfőn este érdekes össze- színészei és a főkapitányság jövetel színhelye volt a Bara- nyomozói találkoztak a baráti nya megyei Rendőrfőkapitány- és kellemes este keretében Ság klubja. A kamaraszínház hogy megbeszéljék tapasztala- ^ Sólyom LászkfA nyo• mozas erdekeben című darabíjának előadásával! kapcsolataiban. Mindkét részről számos hozzászólás hangzott el, s szakmai és művészi szempontból egyaránt bonckés alá vették cA grafikus adódtak, színmű megírásából az a vélemény alaveszekedett frankja sincs, még Május tizennyolcadikán nyi- ha ilyen világhírességek mel- lik „Battancs Gábor -reklám-az előadást. Néhány alapvető lett szerénykedik is a neve, grafikus kiállítása a járási ta- »kérdést kivéve, amelyek ma- .akkor sem... Hja kérem! Pá- nács dísztermében...” S amíg{\gából a rizs, a művészek Mekkája, ide idáig eljutott... Mert egy „önkívánkozott egyszer, csak egyszer az életben, csakhogy a festékbe öntött szenvedélyét, vész hihetetlen akaratereje és tekintetben az előadás, ha ezt művészetét ennek a két sovány munkaszeretete kell. Ejszaká- kézfejnek nem nagyon méltá- ról éjszakára dolgozik, fizetet- nyolja anyagilag az En- len szabadságot kér a vállalaseigne Publicite reklámcég tától (Pécsi Kiskereskedelmié kifogást a szakmabeliek, így feje, akinek van ugyan négy Vállalat dekorációs részlegérőlé például az egyes helyzetek ti- autója és villája és szeretője, van szó), pedig a fizetése sem»I pikusságát illetően, vagy a és fehér zsakettje, de ennek az sok ötödmagára... De a kiál-11 rendőrségen belüli hangnem ágrólszakadt magyarnak csak lítást meg kell rendezni. Csu- ccTttríc A-orrr a tudását ismeri et, frankot pán azért, hogy megmutassa a EZ A HOSSZÚKÁS áRCÜ, mdr nem pocsékol rá. Negyven város népének: mit alkotott, , -finí/n Jnmiff * * ““ “ . _ \ lcaAVJgCzitGlVi IlvJgj' d Udl dü 1 sovány, fáradt fiatalember itt ezret Annyit adott neki. Mi mire kepes. Találkozunk majátszett, az előadás jó volt és álló” kiállítást anyagilag nem{t kult ki, hogy hitelesebb és igen támogatnak, ehhez a mű-( i meggyőzőbb lehetett volna sok 0 1 ’-öntetben az előadás, ha ezt a megbeszélést még az előkészítési munkák idején tartják meg. Sok kérdésben emeltek hitelességét illetően. Végeredményben azonban leszögezték, hogy a darab tétgyeiéinve----- , „ . nnllórml n TÍU0 w ^ ............. ~ —z----------------------* ----öttlU, itt. ClUctUcitt JU VUll es 3.Z oa nyanál 1957. oktooer z»- vosi bizottsági szakvéleményt,i-alí UUnnin OOJJánai a. Kue É2, Húszezer lenne a lakás a munkáival: Film-plakátok (estieges hibákat ellensúlyozza lg volt munkaviszonyban, mint az Alközpont csak 1958 íeb'5 SiL sődi- több‘‘ ^ megeszi... Számit- egeszsegugyi. politikai, balesetig a ^ny> hogy mai témához '•ájár lAiiímnUtó előtt ok- ruár 8-án kapta kezheztje ébred már Párizs... s oai sák mennyt e2, ha egy ko- elleni eredeti plakataival, rek-,inyúlni és mai embereket nagv t(W 7-én rokkantsági nyug- A végleges rokkantsági nyugiderep zepes éttermi ebéd hat-hétszáz lámtervekkel, könVveímlapok-,1 pmh]émákkal 8iiTlpadon mog", du . y®11’ r 8 ■ " -------a fr.ivns.i-itavaszodik. Aki meleg agyban frankt valamit vinni is akar kai, s ezek a kiállításra kerülői1 ieleníteni nem können felmn /iH* 01 nr évszakát, s hete- 4.— _____ ___v. i.____/.ti,jeieiuwau nem sonnyu ieifázik, azt Böröcz"jóasetet, rokkant- tésével —.. t ma? t reggelivel az nem JZ* mértékének megállapüa- kezdődően, ha-í frissíti a’langyos, reggeli szel. 1 556 forint nyugdíjat fogí céljából, november 11-re jCtdézt© az i. fokú orvosi bi- fCttság elé. A bizottság a _ís- 11-vizsgálatot az idézés napján foganatosította, hanem foganatosította, ^zt javasolta, hogy Böröcz Jó- okvet’enül feküdjék be ?« begyei Kórházba, kivizsgá- sZTK-tól tejesen lásra. szerv, az Egeszsegugj’i Mirnsz vi 1 556 ioruii “y u6u‘j“‘ a grafikust nem melegíti kapni. "semmi. Átsétálta az éjszakát, Szeretném még megjegyez-\socír(5(Jott a Boulevardon hűlni, hogy sokan nincsenek tisz-Jí(írn2Ó tömeggel... benézett a tában azzal, hogy a rokkant-«kis bisztrók kirakatüvegén s könyveket. Haza — Magyar- országra, Pécsre... a Szabadság út 1. szám alá ... Mert ezért ment el, azaz hogy inkább azért, hogy tanuljon. gukért beszélnek majd ... A meleghangulatú találkoAZ A JÓ, hogy azért az em-1 ^ végeztével megállapodtak a berek összefognak ezért a kallódó tehetségért. Közvetlen be «ág fennállása tekintetében, az}ott viszontlátta magát sápad -ljesen különálló szségügyi Minisz- ,s2a/ca£ m0st isméi seuuassm által kinevezett orvosi eit hogy nappal ehessen. főkapitányság és a színház dolgozói, hogy ha a jövőben munkatársai mindent megtesz-rhíiSonló helyaet adóáik ezt az nek az első kiállítás síké-< tan, fáradtan... Mert az éjszakát most ismét sétálással h<Äan' 1958Z?anu7-től' 15-ig Steág dönt Éppen azért, azY^äaludni akar,' akkor nem volt kivizsgáláson A január orvosi bizottságok ™nkajá-Lhf,£ Egyszerre a kettőt?! la , izsgaiaso . j . ban jelentkező problémák }\jgvan kerem, micsoda fény(zsúfoltság, vagy esetleg csak é^zés lenne az? Pedig a grafi- kórházi kivizsgálás után tud-ifcuSi ha elmegy a Metró Írónak a rokkantsággal kapcso-»i nyába, a lejáratnál talál egy latban dönteni, stb.) miatt, azíplakátot a falon, igazán mű- SZTK-t okolják, sőt, munka és a Keszler elvtái-s, egyenesen,a rendeletek végrehajtása szabotálóinak említi a* bóúR- nál dolgozókat. kiállított kórrajzkivonat ^;.aPjáu, az I. fokú orvosi, bi- ottsá-; \-égleges szakvéleméyct fubruár 8-án küldte meg Alközpont Nyugdíjügy ^Portjának. Ennek alapján Sz Cs, ?? Alközpont. 1958. február “'ón, havi 1 UK) forint előle- , 1 állapított meg Böröcz Jo- számára. Aközben, míg az előleg JUGOSZLÁVIA, Olaszország oálWat Untén é^^^f^Vőa^Töntert" tí m°st -dr- más és{“2 ae sokat tanúit, u, oki m szervek is örömmel figyelik hon egy bizonyos naturaliszti- Battancs Gábor rö ö de feJ_ kus grafikán „nevelkedett — felé íveW útját _ _ most belecsöppent egy viszony- Megldtjuk, A májusi _íbemu0 lag u, világba, ahol mar a fel- tatkozáson” _ találkozunk. ják meg, a minél jobb és tökéletesebb munka érdekében. , " "’apítésa történt, a szász- hogy Keszler elvtáns J^ Uá.r‘ bányaüzem pártezerveze- érdekében irta meg g** tét .,5' megkeresés érkezett az ----------^' központhoz Keszler Ferenc sZTK dolgozói ^ f'vtárs aláírásával. Az emlí- munkájukon. 1Ó6Z^n tett ___'...t_____,í.»ai kér- Kon mondani, hogy a j ja vítsanak kell azon. levélben információt kér- ban mondani, ,e.k Htekintet ben, hogy BöröcZ dók mellett .Uzser nviiifőtiüave hogy all- vélívó tévedett is a le. — nyugdíjügye hogy ^hegkeiesésre az Alközpont ijcsoixirtja február 12VARGA KOVÁCS 1STV ugyveaeié lap szélén apró kusza betűkkel ott van ám a grafikus neve is, az ő neve: Gábriel Battancs ...A Gomu- mont Pallace nevű — Párizs modern és a teljesen modern irányzat érvényesül, ahol a túlzottan finom kidolgozás helyett néhány vonalkával többet kell adnia a valóságnál. Laikusán magyarázva, ezt a kettőt keveri itthon és kialakul Battancs keze nyomán egy sajátos, „félmodern” stílus... Most itthon dolgozik. A „műteremben”. Idézőjelbe kíván(—c.) V^v^vok'győződve arról,í[^híresebb, legszebb premier kozik ez a szó mert ugye ért- ^.egv-„«lr elvtáni jó ügy mozijának homlokzatán- ti- hetik, hogy csak ákkét és szándéka az volt, hogy az ANj[ mozijának homlokzatán — ti- neme, nogy csaie egy egyszerű zenhatméteres szélességben lakásról van itt szó. Egyszobás- nyújtózkodó vászonra odafes- konyhád lakásról, ahol három tette valaki Marina Vlady és apró gyerek sivalkodik nap- a jó öreg Jean Gabin arcát és hosszat és csak az éjszakai ez a valaki megint csak ő volt, órák idejére csendesedik el ez a grafikus, a Gabriel Battancs, a kis lakas, amikor Battancs vagy ha így könnyebb: Bat- Gábor kezébe veheti téti,, Kiállít dara kéeaai . az ecsetancs Gábor... • Csalt „Gábriel”-nek egy megn Pécsi IQzrendészeti Rlosztályparancsnokság, mint I. fokú szabálysértési haji tóság 'szabálysértési eljárás so- f rán Öbert Béla üszögpuszlat lakost 200 forint, Ruppert Fe- renc péesszabolcsi lakost 100 j( forint, Baumgártner József pé- ^csi lakost 80 forint, Beimer jt Ferenc szalántai lakost 80 fo- H ^frint, Mezővári Vilmos pécs# bányatelepi lakost 50 forint, # Tadics József pécsi lakost 50 f forint pénzbírsággal sújtotta # azért, mert a tűzrendészet i ) jogszabályok tűzmegelőzési f rendelkezéseit, illetve a tűzren- t dészati hatóság által kiadott ) határozatoknak a tűz megelíí- t zésére vonatkozó előírásait é nem, vagy nem megfelelően í hajtották xégfi
