Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-20 / 93. szám

4 NAPLÓ 1958 ÁPRILIS 88 „jutáskor is eljövünk « • •• Csütörtökön este kilenced­szer telt meg a villányi Mező Imre Művelődési Otthon nagy­terme a község dolgozóival, — fiatalokkal, idősebbekkel, — akik azért jöttek el, hogy meg- halgassák az ismeretterjesztő előadássorozat „A szoborkészí- tés-1 című előadását. Az előcsarnokban csoportok­ba verődve beszélgettek a fér­fiak, a gyerekek is ugrándoz­tak még egy kicsit az udvar­ban, férfiak érkeztek felesé­geikkel, ismerősök üdvözölték egymást.: s Debitzky István jó másfél órás előadása lekötötte a fi­gyelmet. Igyekezett előadását úgy felépíteni, hogy a felnőt­tek ne unatkozzanak és a gye­rekek is megértsék. S hogy milyen ereje van a vetítésnek előadás közben, azt sehol nem lehetett jobban felismerni, mint ezen a képzőművészed előadáson. Egy-egy szép szo­bor láttán felszísszentek az emberek s minden bizonnyal a megfelelő szemléltetés után maradandóbb lesz az előadás emléke is. A hatalmas egyip­tomi szobor kolosszusok, után megjelentek a karcsú, finom görög, római szobrok, a dór, ion és a korinthuszi oszlopfők remek képei. Érthető, világos és a téma adta érdekességek felhasználásával színes volt az előadás. A terem nem voll ép­pen barátságos, mégis a több mint száz főnyi hallgatóság türelmesen végighallgatta a szoborkészítés rejtelmeit. Az előző előadásokon ■— mint mondták ;— még többen voltak. A hallgatóság számá­nak részbeni csökkenése ért­hető, hiszen a tavasz bármi­lyen szűkmarkú is. az április mégis csak április és a mező- gazdasági munkák nem vár­hatnak. Még így is meglepő és örvendetes a szépszámú kö­zönség. Beszélgettünk emberekkel, akik elmondták. — de idézzük inkább Gettó Feri bácsi és Xétai János bácsi szavait: — Érdekel bennünket min­den, — képzőművészet, építé­szet, irodalom, történelem. S nagyon szeretjük a pécsi elő­adókat, talán még jobban, mint a budapestieket. Valaho­gyan közelebb állnak hozzánk. Máskor is eljövünk, mert jö­hetünk, — régen hiába szeret­tünk volna előadásokat hal­lani, — nem voltak. A gyerekeket, a fiatalokat se hagyjuk ki. Berg Kati és Bajtai Erzsi az általános is­kola VIII. osztályának tanulói. Ök így nyilatkoztak: mas a harsányi hegy, s nem Baranyai ünnepi telek: május Mól június 8-ig ÉLT 160 NAPOT, A megyei tanács művelődés- J ezt írhatnék a Gaillard-kormány fejfájára — ha tejfát áilí" ügyi osztálya elkészítette a: 111* ‘''fa*' 1 OOZlUBtJB VlUVWtillVHV V* lehetetlen az sem, hogy a hall-; baranyai ünnepi hetek prog­gatóság autóbusszal Pécsre iá togasson és megismerkedjen nevezetességeivel. Szőlészeti, borászati előadásokat is ter­veznek — és nem hiányoznak az irodalmi előadások sem. A témakör változatosságáról rnegj győződhetnek majd a villá- - nyiak, ha a művelődési otthon falán elolvassák a falragaszo­kat. A terveket Virányi Endrei dolgozta ki, — amelyek érde-i kesek, szépek. Egyébként azj — Sok hasznosat tudunk . .... meg az előadásokon amelyek eloadaesorozat megindítása is . . 'i _ __" í______J___'_____ '__A .. ~ 1 ~ ra mtervezetét, amely szerint a megyében május 1-től június 8-ig, nagy kulturális megmoz­dulások teszik mozgalmassá a művészeti csoportok életét. Az ünnepi megnyitó május 1-én lesz, s ugyanekkor szere­pelnek a megye magyar, né­met és délszláv tánccsoport­jai. Május 11-ére tervezik Szigetváron a KISZ rendezé­sében Baranya és Somogy me­gye fiataljainak találkozóját, | amelyen baranyai együttesek is fellépnek. tanúnk neki. Százhatvan nap. Ez a háború utáni francia kor­mányok átlagos „életkora”. Gaillard nem tudta megismételni Guy Mollet, Laniel vagy Faure „bravúrját”. Az a csaknem fél év, amelyet az ország kormányrúdjánál töltött, nem sok jót hozott a francia népnek. Tovább folytatódott az algériai há­ború, a Szakit Jusszef-i terrorbombázás után kiéleződött a tunéziai—francia viszony, rohamosan rosszabbodott az ország gazdasági helyzete. Gaillard szerette volna végrehajtani az úgynevezett algériai reformokat, az angolszász „Jószolgála­tok” segítségével valamilyen formában pontot kívánt volna tenni a francia—tunéziai viszályra és természetesen a dolgo­zók rovására — érvényt próbált volna szerezni a kormány „szigorú pénzügyi politikájának”. A nemzetgyűlés azonban mér nem adott időt erre Felix Gaillardnak. I A Gaillard-kormányt tanulmányainkban is segíte­nek bennünket; De hiszen nem kell különö­sebb bizonyíték — kellenek-e az előadások vagy sem a vil­lányiaknak, az eddigi nagy számú érdeklődő minden szó­nál meggyőzőbb bizonyíték. Ejnye, ejnye az a statisztika — mondják bizonyára sokan -* hiába, a matematikát, a szá­mokat meghazudtolni nem le­het. S volt már előadás, ame­lyet csaknem kétszázan hall­gattak meg. Az ismeretterjesztés jelentő­ségéről számos tudományos cikk jelent meg a különböző lapokban, újságokban, A cik­kek hangsúlyozták: széleskörű ismereteket kell nyújtani a falu lakóinak. A tervek szerint bővíteni kívánják a villányi előadások témakörét. Falutör­téneti sétára kiválóan alkat­az ö kezdeményezése. Az elő­adássorozat tartalmát illetően azonban nem szabad megfeled­kezni történelmi előadásokról sem és színesen, érdekesen be kell mutatni a társadalom fej­lődésének történetét is. Az előadás után a TTIT Ba­ranya megyei szervezetének titkára, dr. Takács József ki­osztotta az első TTIT tagsági igazolványokat azoknak, akik a rövidesen megalakítandó községi szervezet magját ké­pezik majd. A villányi példa mutatja: széleskörű, a falu népének ér­deklődése, csak helyesen kell az érdeklődést „kamatoztatni“. Papp Eta. a baloldali pártok szavazatainak többségével és a jobboldali Május 25-én Szentlőrinceíi a’'? pártok, a volt gauleisták, függetlenek, stb. többletszavazatai-* —'*val buktatták meg. Ez talán kissé különösnek tűnnék, ha nem ismernénk a francia belpolitikai helyzetet, a pártok állásfog­lalását, véleményét. Az kétségtelen, hogy a bukás közvetlen oka az algériai háború, a tunéziai viszály volt. A baloldali erők, elsősorban a kommunisták már régóta harcolnak azért* hogy megszűnjék a nagy anyagi és véráldozatokkal járó algé­riai háború, azért, hogy az egyenlőség, egymás kölcsönös meg­becsülése alapján rendezzék a tunéziai ügyet, s az egyenlő­ség alapjára helyezzék Franciaországnak a nyugati szövetsé­gesekkel fenntartott kapcsolatait is. Amikor tehát Gaillard kormánya ellen szavaztak, a kilátástalan háború, az ország ^függősége, az inflációs politika ellen léptek fel. Ami sok volt Május 1-én, a pécsi meg-*a baloldalnak, az természetesen kevés volt a jobboldalnak. nyitóval egyidősben minden | , ...... „ . . A jobboldal túl gyengének tataija a GalMard-fcormany» Mezőgazdasági Technikummal közösen rendezik a megyei énekkarok találkozóját. Vidé­ken képzőművészeti kiállítá­sok lesznek. Körútra indul­nak a szentlőrinci, a mohácsi, a siklósi színjátszók. A kom­lói zeneiskola egymás utáni 4 vasárnapon hangversenyt ren­dez Komlón. Mindezeken kí­vül széleskörű ismeretterjesz­tési programot dolgoztak ki. járási székhelyen külön ren-S dezák a baranyai ünnepi he- J ~ .r:AJL IÁI- I« _• te k megnyitóját a helyi mű­vészeti csoportok részvételé­A jobboldali pártok az algériai háború kiszélesítését, Tu­néziával szemben az „erős kéz” politikáját követelik, s mintha veU Ugyaniak'minden ' járási |ne™,az, ° lelkűken száradna Franciaországnak a háborús szö­szék helyen a KISZ-szel közö- fvetsegekbe való telekenyszer.itese - az EgyesuU Államok**], sen ifjúsági találkozókat szer- «Angliával es a több. NATO partnerekkel szemben * a keme­veznek Ábrásokban ^ismeret- 1 RVebb- „magabiztosabb” hang szükségességét hangoztatják, teSő el&Skat randez '-A* utóbbi idöben “>nte ^vmásfc érték a kisebb-nagyobb, sok- nek és tervezik munkás pa- f«* fasisz£ ** j°^.ldali ÍÜ^^Fa^lyeknek ,rész*VeV?‘ : Megyei borverseny Pécsett Baranya megyei és Pécs vá­rosi Tanács VB Mezőgazdasá­gi Osztálya 1958. május 15— 16-án borversennyel egybekö­tött kiállítást rendez. A me­gyei borversenyen részt ve­hetnek állami gazdaságok, tan gazdaságok, termelőszövetke­zetek, szőlőtermelő szakcso­portok, társulások és egyéni szőlőtermelők; ♦ Országos szakfelügyelői értekezlet: Pécsett A Művelődésügyi Miniszté­rium április 15—X7-én Pécsett és Baranya megyében rendez­te meg az általános isikola magyar—történelem szakfel­ügyelők országos értekezletét; Az egész ország területéről összesereglett vezető pedagó­gusok a következő tanévben érvénybe lépő új magyar és történelem tan terv bevezeté­sének kérdéseit vitatták meg. Elhatározták, hogy az új tan­tervet és különösen annak el­vi alapjait még a nyári szünet előtt részletesen megismerte­tik az ország nevelőivel, hogy azok már a nyár folyamán kellően felkészülhessenek az új tanévre. Különös jelentő­séget adott a megbeszélésnek, hogy a minisztérium munka­társain és a Baranya megyei és pécsi művelődésügyi osztá­lyok vezetőin kívül részt vet­tek az értekezleten a helyi párt- és szakszervezet képvi­selői és a Pécsi Pedagógiai Főiskola magyar és történe­lem tanszékeinek tanárai is, s elősegítették egyes fontos ne­velési kérdések megoldását. A gazdag kulturális prog­ram lehetőséget nyújtott ah­hoz, hogy a városunkba érke­zett vendégek megismerhes­sék a megye nevezetességeit, a siiklóBi várat, Harkányfür- dőt, valamint Pécs történelmi és művészettörténeti emlékeit. A jól sikerült, eredményes megbeszélést baráti vacsora zárta le, Felkérjük mindazokat a megyei és városi szőlőterme­lőket, akik a borversenyen részt kívánnak venni, hogy legkésőbb folyó évi május hó 5-ig jelentsék be a megyei ta­nács vb mezőgazdasági osztá­lyának, hogy hány bormifltá- val szándékoznak részt venni a borversenyen. A versenyre borfajtánként három darab 7 deciliteres palack bor külden- "*dő be május hó 10-ig az Álla- ♦ mi Borpincészet (Pécs, Szent István tér 12.) címére. A három mintából egy elemzésre, egy bírálatra és egy kiállításra kerül.- A pa­lackra fel kell írni a termelő nevét, lakihelyét, borfajtájá­nak megnevezését, származási helyét, évjáratát és hogy mi­lyen kategóriában kívánja a versenyre benevezni (kom­mersz vagy minőségi). A bor­mintáknak palackot biztosí- ,tunk. A palackokat át lehet venni Pécs, Irányi Dániel tér 6. szám alatt. A megyei borversenyt or­szágos borverseny -követi, me­lyen csak azok a termelők ve­hetnek részt, akik megyei bor­versenyen is részt vettek. — Megyei borverseny helye a Pécsi járási Tanács székházá­ban, Pécs, Kulich Gyula utca 11. szám alatt. Pées városi Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya raszt találkozók rendezését is. A Szovjetunióban járt peda­• gógusok járásonként é'lmény­* beszámolókat tartanak. Június 8-án, az ünnepség- sorozat befejezéseként megyei ifjúsági találkozó lesz. ame­lyen a legjobb pécsi és vidéki művészeti csoportok lépnek fel. A tervék még vázlatosak, valóraváltásukon még dolgoz­nak. A végleges program is­mertetésére még visszatérünk. Városunk új színfoltja Megnyílt a kisiparosok klubja, a KIOSZ, Rákóczi úti helyiségében. ízlésesen beren­dezték a nagytermet, ahöl — amennyiben megépül a pécsi televízió-állomás — televíziós adások szórakoztatják majd a klub tagságát és vendégeit. A klubvezetőség gondoskodott egyéb szórakoztatásról is: kártyaszöba, billiárd, stb. — Délelőtt 10 órától délután 3 óráig nyilvános lesz a klub, ami annyit jelent, hogy bárki beléphet és ételt, italt fo­gyaszthat, III. osztályú árak mellett. Délután 5 órától éj­félig azonban csak a klub tagjai, s az általuk meghívott vendégek tölthetik el itt estéi­ket. Az újonnan megnyílt klub — amelyben a „vendéglátó” a földiműve sszövetkezet lesz, — kedves, otthonos színfoltja a város délnyugati kerületének. KUPA-HANGULAT A MENEDÉKHÁZBAN Szerdán már a kora délutáni tűén vallják, hogy a órákban hosszú sorok várakoz- dionban voltak. A Népsla­televízió tak a mecseki autóbuszra. Ki- varázsolta a stadion _ ..... u , óráját, a százezres közönségét csit különösen hangzik, őa> va- a felejthetetlen másfél órát, lamennyien a Népstadionba amit együtt izgultak végig a igyekeztek, hogy közvetlen kö- stadion közönségével. Igazi Mérnökök és bányászok dói- Es mit nyerhetünk a 10 fo­goznak együtt, hogy a Misina- rintos sorsjegyek ellenében? tető felé vezető út mielőbb 7nhho1 ntt 1? darab tele­meglegyen, hogy jék az adótorony Többek között 12 darab tele víziós készüléket, 20 darab megkezdőd- mosógépet. 4 darab külföldi társasutazásra szóló jegyet, táj­építése amelyhez a tervdokumentációt zöttük repülőutat Moszkvába , Pécsi és közel 1000 darab 100—300— 500 és 1000 forintos vásárlási utalványt az Állami Áruházba. A legnagyobb nyeremény még­is az lesz, ha a budapesti nagy adó jóvoltából még ebben az évben jelen lehetünk a Nem­zeti Színház, az Operaház be­lehetünk M adri át összecsapását1 'oi ^Ste- Ht sem má^s ]~re e^szíti a fano, Kapa—Bundzsá’k. Szila- rélemény-nyilvTnU^ok^^’s^ Tervefir°da- A millió forintos gyi 1. és a többiek küzdelmét néhányszor VZötmCZ , műszaki berendezés, amelyet a a továbbjutásért. A nagy él- gäbe V ~ lendülUöZ “ Posta Vezérioazgatóság a pé­ményért mégsem kellett 100 Schwinte a francia bíró^líZ tenderezésére bocsátott, kilométereket utazniok, mert a nünk ítélt de kifütuülték rln~ mar csak arra var> ho9V a me- kék autóbusz percek alatt a tot is ha a £llSltfhlZt adot°ronV. elkészüljön. „helyszínen” termett és a be- szinészkedett” MínHa- mi/ Teflat a }eleviziós munkabi- lépő is a legjobb helyre, a K bizonyít? — Azt hoou a hatás ~°t.tsá° mindent megtett, most mutatóin, szemtanúi szektor protokoll páholyába tökéletes azt höav a telemen a v^r?s’ a vnfOye társadul- a nagy nemzetközi sportesemé- szólt, ahonnan a mérkőzés min- meghódította a pécsi kö-önsé ma” m%!tk “ televízió további nyéknek és amennyiben a bú­dén mozzanatát követni tud- ffet P kozonse- sorsa. Nem áldozatvállalásról davesu televíHó sZrAdi* Vöt ták ÁiaicrAi „ t • * ... van szó, csupán arról, hogy a Árról is ‘szólni kell, hogy Ä® a^tegZtbí 6°°, ezer fő­melyik stadionban lehet mér- elismerés hangján kell szólani ?Zö*tö visszaadhassuk a köl­kőzést nézni fehér asztal mel- Paál József Simár Gusztáv trZZZ S ÍZ* ,majUs. 10 lett, cirfándlis és sörös poha- Korda Alfréd Csonka Béla hZZZ ?lmlette} sorsjegyeket rak koccintása közben. Egyik Tillai Ernő és a televíziós bi- eroZn t ' ö, bizottság, hogy ben sem. És mégis azok a zottság valamennyi taglót, IZben utatTadT° ^ Z szerencsés pécsi szurkolók, akik akik nem fizetségért, hanem jenek a MeZekÍJ^?^,' a Misina-tetői es a menedek- társadalmi munkával fáradoz- azután kanJtnZZ <’■ ?™elVek házi asztalok mellett végfr nak a pécsi^xmmyai teteví- sZ aJZTZrZI {lzetlk visz' mérkőzést, egpömte* ziózáe megteremtésén, * nehány forintos be fekte- megragadjuk. dapesti televízió szerződést köt a külföldi államokkal, úgy ott lehetünk az olimpiászokon és egyebekben, amelyeket csak hetekkel később láthattunk a világosan értésre adták: a -Gaillard-kormányt nem tartják »V* kalmasnak arra, hogy rajta keresztül valósítsák meg céljukat* az ország jobbra tolódását, a háborús politika még egyértel* műbb követését, '* " __ Mo st a jobboldali politikusok kormányalildtáwól beszélnek: A többi között Pinay, Pleven, Soustetle, stb. nevét emlő* getik, mint lehetséges kormányfőket. Egyik sem új „csillag” a francia politika egén. Ilyen vagy olyan formában, hosszabb vagy rövidebb ideig már szerepeltek a politikai porondon* Nyilvánvaló, hogy bármelyikük kap megbízást, s bármelyikük­nek sikerül az új kormány megalakítása, az éppen úgy, min* elődei voltak, rövid életű lesz, dicstelenül múlik ki, ha a régi úton botorkál. Franciaország népe, a dolgozó tömegek nem * régi politika folytatását akarják új vagy újramázolt címkével. A Francia Kommunista Párt felhívásában világosan kifejtettel a kormányválság legjobb megoldása olyan kormány alakítása lenne, amely a nemzet többségének képére létesülne, amely ben a kommunisták is részt vennének. Ilyen kormány tárgya* lásek útján békét teremthetne Algériában az egyenlőség alap' ján, gyümölcsöző kapcsolatokat alakíthatna ki Franciaország és Eazak-Afrika országai között, s folytathatná a béke, a de­mokrácia és a társadalmi haladás politikáját. A Francia* Kommunista Párt. a munkásosztályhoz, a dolgozó tömegekhez fordult. De egységfront-javaslatot tett a Szocialista Párt ve« zetőinek is., *^,; A szocialista vezetők ketfroninc politikát folytatnak, azaz egyszerre akarnak harcolni a jobb* oldal és a kommunisták ellen. A Kommunista Párt felhívá-* sával kapcsolatban „éberségre” szólították fel tagjaikat. Az elkövetkező napok, hetek választ adnak majd arra 3 kérdésre, vajon az egységfront-politikának a nép körébe« megmutatkozó visszhangja elegendőnek bizonyul-e akkor, hogy rákényszerítsók a politikusokat egy baloldali népfront- kormány alakítására, vagy pedig Franciaország tovább roha« a szakadék felé a politikai, gazdasági romlás útján. Az algé­riai háború miatt még egy esetleges jobboldali puccs-kísér lel is előfordulhat. Franciaország- szövetségesei érthető aggodalommal fogadták az új párizsi kormányválság hírét. A londoni Times szerint a kormányválság „közel sodorta ^ országot a nyugati szövetség válságához”. A Daily Telegraph azt írta, hogy a Gaillard kormányát megbuktató szavazó’; „amely ellenséges gesztusra vallott, inkább Eisenhower, mi«* Gaillard ellen irányult.. Washingtonban elsősorban az oko^ gondot, hogy a Gaillard-kormányt követő új kormány veze' tője jobboldali, nagy mértékben nacionalista politikus lehel- akivel, mint Higghtower, az AP hírmagyarázója írta: ,.nehe' zebb együttműködni Franciaország észak-afrikai probléma'' nak megoldásában, mint amilyen nehéz a múltban volt.” Tű' dott dolog, hogy az Egyesült Államok, legszívesebben úgy ol' dana meg Franciaország észak-afrikai problémáit, hogy proh" lémáival együtt lépésről lépésre kiszorítaná ebből a térségbe1­. r ____»óv,«,, aggasztja a rranctaorszas' ban egyre erősebben megnyilvánuló angol- és amerika-ellene-' ség, ami elsősorban arra vezethető vissza, hogy a két nyugi1« hatalom kétkulacsos politikát folytatott Franciaországgá* szemben. Franciaországban követelik, hogy az Egyesült AUJ*' mok és Anglia nyíltan valljon színt. De természetesen a ny1” színvallás, a világos döntés Franciaország, illetve Tunéa'8 vagy Algéria között könnyen a francia—an goi —amerlka i kaf^ csolatok kritikus kiéleződéséhez és végső fokon az amerikai3' észak-afrikai befolyásának 'megszűnéséhez vezethetne. De nem egységes maga az amerikai álláspont sem. Murp'1/ amerikai külügyi államtitkár, az egyik „jószolgálati” meg«1' zott Washingtonba visszatérve, úev nviiüt.Va-w* «-—----úgy nyilatkozott, hogy vél* me nye szerint a franciáknak elsősorban az algériai felkelő^, kel kellene tárgyalnia. Ez « ----------­--- ••*0^4 101 * ». a Aeuene tárgyalnia. Ez a kijelentés nagy íelháborod3-^ keltett a párizsi politikai körökben. Pineau ügyvezető külüg>* ! miniszter magyarázatot követelt------­az amerikai kormánytól. filmhíradókban. Itt van hát el-; A csúcsértekezlet tel Is összefüggésbe nozzaa a nyug» érhető közelségben és rajtunk.| fővárosokban a francia kormány bukását. Azon siránkozna^ pécsieken, baranyaiakon ?nú-| Franciaország belpolitikai helyzetének iökiu»-a— -i--”'' !ik, hogy a kínálkozó alkalmat téseket, (P. Gy.) hozzák a nyug3“ i sírén ____„___—uciyzcieneK labilissága té lén helyzetbe hozza a nyugati szövetségeseket most a csúc*---r—- • U.IO** O'-"1 * ‘ he lyzetének labilissága előn)^ szövetségeseket most a csúc*' _________ VJZVj hogy mire a kormányfők tekez le-te öeszeül, addigra már Franciaországnak is lesz k0*^ mányíője,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom