Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)
1958-03-20 / 67. szám
4 NAPLÓ T955. MÁRCIUS ti i ic k LONDON A Daily Sketch politikai tudósítójának értesülése szériát: Macmillan és Eisenhower an-: nak a lehetőségét vitatják \ met, hogy tovább csökkente-1 nek az amerikai repülőgépek; hidrogcnbnmbás kiképző repü- j léseit Anglia felett, MOSZKVA Ma már akár vegyi üzem-j anyag meghajtású rakéták se-! gííséeével elérhető a hold —! írja Nyikola.i Varvarov, a:: Doszaaf űrhajózási szekciójának elnöke a Szovjetszkij Flot című lapban. A rakéta Szputnyik negyvenezer kilométeres óránkénti sebességgel elhaewa a földet 115 óra alatt elérheti a holdat. Varvarov hangsúlyozza, hogy elvTea nincs leküzdhetetlen akadálya a Marsba és a Vé; nuszba repülésnek sem. NEW YORK Hnmnmrskiffld, az ENSZ főtitkára a szóvlet kormány meg hfvására Moszkvába utazik, ahová Stockholmon és Helsinkin át vasárnap cet« érkea»k. A főMtkár a szovjet külügyminisztériumban tanácskozik majd Moszkvából Londonba megy. BONN Carlo Schmid, a nyugatnémet peri ament ale’nöke szerdán Bonnban sajtóértekezletet tn^'ott, amelyen beszámolt többnapos lehgyelorszügl ’"látogatásán (f“rratf benyomásairól. A többi között kjjelentel- te. hogy Ten<rve!öT*fág lakossága megváltoztathatatlannak tartja áz Odara-Nrisse határt.; U,T DELHI A Béke Vfiártaná«« Elnökség" március 215-én, 23-án és 21-rj-TMhiben fl’ést tart. Az ö’ésre minteyv hatvan küldött érkezését várják Uj-Del- hibe. DAMASZKUSZ Szíriái jelentés szerint török! ko'nnák. amerikai aknákat1 raknak le az Egyesült Arabí Köztársaság Szíriái határánakg mentén. ♦ A Minisztertanács határozata a takarékossági mozgalomról BERLIN M. G. Pervuhin, a Szovjet-1 nnló úionnan kinevezett rend-í kívüli és meghatalmazott t nagykövete a Német Demokra- j tlkus Köztársaságba szerdán j délelőtt bemutatkozó latosra-* tsW tett a Magyar Népköztár-1 saság berlini nagykövetségén. ? TUNISZ Hnrgiba. tuniszi elnök ked-f den--este beszámolt a minisztertanácsnak a francia—tuniszi viszály helyzetéről és az an goi—amerikai jószolgálati kiil dőltek tevékenységért. Értesülés szerint a Minisztertanács jóváhagyott egy tervet, amely- j nek értelmében százezer mun- ] kanélkülit helyeznének el a ] mezőgazdaságban. Tunéziában j hatszázezer munkanélküli van MANILA Carlo« P. Garda a Pült»" a*ig»t"ii elnök« elfogadta Eisenhower meghívását s ellátogat az F gyesül! A’lámokba. WASHINGTON A Reuter iroda jelent1. hog\ Menysfkov, a Szovjetunió washingtoni naeykövete ked den este váratlanul meglátó- _ gáttá Dullest, röviddel azután t hogy a külüeyminißzter vissza-1 érkezett Manilából, ahól a f SFATO értekezletén vett reszt | Washingtonban azt hitték, hopyt a nagykövet a csúcstalálkozót ügyében kereste fel a kül-J tigj-mintsztert. Menysikov azon | bon —• amikor tízperces meg-| beszédes után távozott a kiil-: ü gy miniszter i umW — azt mondta az újságíróknak, hogy nem volt szó a csúcsértekezletről, hanem ..folyó ügyekről'' tárgyaltak. Idó'iárásjelentés Várható időjárás csütörtökön esti«:: változó felhőzet, párás, helyenként ködös idői Egy-két he- tyen kisebb havazás, havaseső. — Mérsékelt északkeleti, keleti sz a hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ina éjjel; noin»th/. 3—mínusz fi, li*'?- MgaMlh*» náTipait híhYiérzéki ét dcü- ***r*rt*r*Vri 3—fi főik R.v'ött. (Folytatás cu 1, oldalról.) rekelőtt a központ] szervekre (Minisztertanács, gazdasági bizottság, Országos Tervhivatal, minisztériumok és egyéb központi gazdasági irányító szervek) hárulnak. b) azokat a tennivalókat, amelyeket a vállalatvezetés és a vállalatok dolgozói jó munkájukkal, központi intézkedések nélkül, maguk is képesek megoldani. c) a lakosság minden tagja, apraja-nagyja egyéni takarékoskodását. A takarékossági mozgalmat mind a központi szervekben, mind a vállalatoknál, mind a közvéleményben csak hosszú ideig tartó, rendszeres, szívós munka viheti sikerre. Éppen ezért a mozgalom megszervezésében alapvetően arra kell förekedni. hogy hosszú időre, szóló rendszeres, állandó és mintegy magától értedődő feladattá váljék a takarékosság az egész népgazdaságban, a polgárok életében. Ebből egyben az in következik, hogy csak alaposan átgondolt, kapkodástól mentes intézkedéseket szabad tenni még akkor is, ha azok előkészítése hosszabb időt igényel, A tervgazdálkodás jellegéből következik, hogy a takarékos- sági mozgalom nem válhat a népgazdaság} terv céljaitól eltérő, külön tervvé, ellenkezőleg, a mozgalomból következő intézkedések a népgazdasági tervben meghatározott és azok kai összhangban álló feladatok megvalósítását kell elősegítsék. A takarékosság! mozgalmat elsősorban azokra a feladatokra kell Irányítani, amelyek az ország külkereskedelmi helyzetét javítják, tehát az importanyagokkal és általában a devizakiadásokkal való takarékosságra és a kivitel gazdaságosságának fokozására. Különös gonddal kell ügyelni arra, hogy a takarékossági mozgalom és a megvalósítandó in tézkedések né járjanak káros kihatással. A ‘ takarékossági intézkedések nem csökkenthetik a tervekben előirányzott életszínvonalat. A költségcsökkentés és ezen belül az anyag- takarékosság nem járhat a termékek minőségének romlásával, a választók szűkítésével. A határozat a továbbiakban a központilag kidolgozandó, illetve végrehajtandó intézkedésekkel foglalkozik. A takarékos gazdálkodás biztosítása céljából szigorú állami fegyelemre van szükség. A határozat ezert kötelezi az Országos Tervhivatal elnökét és a minisztereket, hogy a leghatározottabban ,épjenek fej minden tervszerűtlenségges} szemben és vegyék elejét annak, hogy az anyagi eszközökkel való gazdálkodásban a terv túlteljesítésévé keletkezett anyag- és áru több etek elosztásában, a beruházások megvalósításéban megsértsék a tervgazdálkodás szabályait. A határozat foglalkozik a takarékosság anyagi ösztönzésével. Ezt szolgálja mindenekelőtt a nyereségrészesedés rendszere. Meg kell vizsgálni, milyen módon lehet minisztériumokat, vállalatokat érdekeltté termi az import-meg takarításban. olyan esetekben, amikor a ma még importéit, de Magyarországon gazdaságosmi gyártható anyagok, félkésztermékek, stb. gyártása jelenleg a vállalatoknak nem kifizetődő, biztosítani kell a vállalatok anyaigi érdekeltségét. Javaslatokat kell kidolgozni a vállalati készletek helyes alakulását segítő anyagi ösztönzés különböző módszereire (a forgókészlefek kamatterheinek lényeges emetese, célprémiumok, stb.) ki kell dolgozná a beruházók, a tervezők és a kivitelezők anyagi érdekeltségének olyan rendszerét, amely segíti a beruházások gazdaságosságának fokozását. A takarékossági mozgalom legfontosabb néhány céljának előmozdítására a miniszterek tűzzenek ki nyilvános pályázatokat, Az cmszág külkereskedelmi mérlegének javítása céljából rendkívül fontos az importanyagokkal való takarékosság. A népgazdasági tervvel szemben mintegy 30—50 millió forint értékű import-csökkentést kell elérni Takarékosabban kell gazdái-' kodni a készletekkel. Ki kéll dolgozni a vállalati kész’etát- csopartosítás és csökkentés lehetőségeit és a takarékos készletgazdálkodás feladatait a kereskedelemben. Meg kell valósítaná a beruházások tervezésének, elbírálásának és megvalósításának olyan új, bürokrácia-mentes rendszerét, amely biztosítja a gazdaságosság elvének érvényesülését, a koncentrálást, « befejezetlen állomány csökkentését. A beruházások befejezetlen állományának hasznosítására minisztériumonként feliül kell vizsgálni a befejezetlen állomány építkezési tételeit. Az iparigazgatóságok és az iparvállalatok a munka jobb megszervezésével biztosítsák a befejezetlen beruházások félbemaradt épületeinek — szükség esetén az eredeti céltól eltérő — új célra történő hasznosítását és az üaemte- rületek felszabadítását új gépek elhelyezésére. Rendkívül fontos feladat a munkafegyelem megszilárdítása, a termelő és nem termelő dolgozók létszámarányának to vábbi javítása és a bérfegyelem legszigorúbb megtartása Ezekben a kérdésekben új, országos intézkedés kiadására nincs szükség. Jelentős megtakarítást kell elérni a költségvetési szervek kiadásainál. A pénzügyminiszternek javaslatot kell készíteni olyan takarékossági feladat- tervekre, amelyek tévén a költségvetési szervek az előirányzattal szemben további megtakarításokat érhetnek el. Különös figyelmet kell szentelni a költségvetés? deví2ajel’e- gű kiadásaira (külföldi utazások, napidíjak, stb.). Meg kell tiltani, hogy egyes helyi szervek különféle rendezvényekre, utazásokra a vállalatok pénzeszközeit vegyék igénybe. A vállalatok reprezentációs jellegű kiadásainak keretét az észszerű takarékosság szem előtt tartásával újból szabályozni kell. A társadalmi tulajdon fokozott védelmére — a közvélemény formálása mellett — szükségesek bizonyos központi adminisztratív jellegű Intézkedések Is. Az energia kormány- bizottság készítsen jelentést az energiatakarékosság céljaira biztosított t>eruházásd esskö- zök felhasználására és az energiatakarékosság fokozására. Felül kell vizsgálni a hulladékok és melléktermékek begyűjtésének jelenlegi helyzetét, a tartós csomagolóanyagokkal való gazdálkodást. A lakosság számára kényelmesebbé és kedveltebbé kell tenni feles’eses pénzeszközeik takarékban való elhelyezését. Meg kell vizsgálni, milyen magas értékű tartós fogyasztási cikkekben — és miikor — lehetséges előtakarékosséggai egybekötött részletfizetési akciót szervezni. A határozat a fenti feladatokkal kap"solatban pontonkínt megjelöli a felelősöket és a határidőket. A felsorolt tervek es intézkedések legkésőbb iunius 30-ig dolgozandók ki. A határozat alapján minisztereknek a terület szakmai sajátosságait figyelembevéve irányelveket kell kiadmiak, a tanácsoknak pedig ki kell dolgoz- niok a területükön a végrehajtandó takarékossági intézkedések munkatervét, A dicsősége&/l919 A Baranya megyei és Pécs városi tanács művelődésiig: osztályai középiskolás munkásmozgalmi pályázatára érkezett írásokból közlünk részleteket. A szemelvények Szirmai Imre (Pécsi Nagy Lajos Glmn.), Szőrt) József (Komlói Gimn.), Mave- tlcs Edit (Szigetvári Glmn.), Halmai Éva (Pécsi Leöwey Gimn.), Molnár Erzsébet (Pécsi Leówey Gimn.), Molnár Erzsébet (Pécsi f-eőwey Glmn.), Börörz József (Técsl Na-y Lajos Gimn.) és Elő G. Vendel (Pécsi Bányaipari Tech.) tanulók írásaiból valók. ra A Horthy-rendszer ntgyed- , százados fasiszta uralma nem tudta elhomályosítani, >em bemocskolmi a dicsőséges esztendő emlékét, amely — ha csak néhány hónapra is — meghozta az elnyomottak szabadságát. Élnek még a nagy napok részvevői, neves és névtelen hősei. Hallgassuk meg őket. Emlékezzünk! Az 1919-es év néhány nagyszerű hónapja a megvalósult vágyak és a bontakozó távlatok időszaka volt. Cöndöcs József elvtár« így emlékezik, erről az időről: „Ekkor a munkások élete javult. Jobb ruhát, jobb élelmet, több fizetést kaptunk. Itt Szászváron szállásoltak be a vörös katonák, tengerészruha veit rajtuk. ók alapították meg a munkástanácsot. Földosztás és faosztás is történt. A Bakbiiz- pitsztát parcellázták fel. Úgy tudom, a Puchner báróké volt ; ez a föld. Mi ugyan nem kap- I tunk, mert volt egy kis örökölt j földecskénk. Azoknak adM*. * o k i 1: yuj ]< > r >n m ijit le m roTfM. Deák Ferenc eivtárs 14 éves volt a tanácsköztársaság idején. „Ekkor volt először rendes ruhám — mondja. — Mép nyaralni is elvittek a többi szegény munkás- és paraszt* gyermekkel. Alig születtek meg az első eredmények, máris orvul megtámadlak a fiatal tanácsköztársaságot. Elhangzott a felhívás: Fegyverbe! Tüneményes gyorsasággal megalakultak a fiatal állam fegyveres testületek Matakovics János elvtárs is az elsők között jelentkezett: „Április elején hallottuk, hogy vörös katonákra non szüksége a tanácsköztanasag- nak. Nem is beszéltünk össze, mégis ott volt a pécsi ifjúság színe-java Kaposváron. Magam is a pécsi zászlóaljba kerültem. Később beválasztottak a fegyelmi csapatba. A tolna- tamási ellenforradalom leverésében vettünk reszt... Azután rekvirálás volt a faluiéin. E ffv öreg néni, az utolsó fazék zMrjöt Is oda akarta odn1 A mondta, haau nem ha ragadtak a vörösökre, csak a plébános usziitotta őket ellenük. — Melyik a legnagyobb fazeka, néni? — kérdeztem. Előhozott egy 15 Uteres fate kát. Szinilliig töltöttem neki zsírral. — A szegényektől mi nem elvenni akarunk, hanem adni nekik. A baranyai és pécsi vörös- katonák jórésze az északi fronton harcolt a csehek ellen. Az érsekújvári csata egyik részletére így emlékszik Mata- korics elvtárs: Mi lesz itt? Délután 4 órakor egyszereseik felülni a páncélvonat kigyoszerű fekete teste. Lassan közeledett. Hirtelen megszólalt tüzérségünk. Egy lövedék a. mozdonyba csapott. )elszakította előtte a sint is. A szerelvény hirtelen megállt. A második lövedék a voltai mögött szaggatta fel a sínpart, s elzárta a visszavonulás út>dt is. A szerelvény ajtói kinyíltak, egymásután ugráltak ki katonák. Akkor ártán mi is támadásba léptünk, A páncélvonat legénysége mind ottmaradt a Nyitva mentért.” Gergely Lajos elvtAre emié- kezéaóben elmondja, hogy a vörös csapatok elfoglalták Érseki i jvár' ...! lakosság örömEgy tss-kösgyűlés jegy zőkönyvéből Víssvíd keU még fémem a /I MiimzterUtvács nemrég megjelent, termelőszövetkezetekkel foglalkozó rendeletét nálunk, Ivánbuttyánban is közgyűlés elé. vittük. Az ott elhangzottakról szerelnék néhány gondolatot felidézni. Foglalkoztunk többek között az árugabona kérdésével is és megállapítottuk, hogy jelenlegi értékesítési, elosztási módszereink nem a legmegfelelőbbek. Mégpedig azért nem, mert a tsz-tagság jelentős része nem éli fel azt a kenyérgabonát, amit az elvégzett munkaegység arányában kap; a termelési költséget növeli az, hogy a kenyérgabona-részesedést a közös magtárból apró fuvarokkal a tag lakására kell szállítani, s onnét — ha a tsz-tag értékesíteni akarja fölös gabonáját —, újabb fuvarral továbbvinni, fis Így még el is esik attól a nagyüzemi felártól, amit az állam biztosit. Az elmúlt évbe« ez a felár nem kevesebb, mint húsz forintot jelentett mázsánként. Kedvezőtlen azért is, mert a tsz-tagság a természetbeni részesedés után tíz, a pénzbeli jövedelem után pedig öt százalékos jövedelemadót fizet. De lássuk csak konkrétan az ivánbaltyárni tsz-ben az itt felsoroltakat! A tsz kenyérgabona-termése körülbelül 850 mázsa volt. A tagság évi szükséglete, beleértve a vetőmag és a szociális alapra félretett gabonát is, összesen 550 mázsa. A 300 mázsa árugabonáért 6000 forint nagyüzemi felárat kapnánk, amihez az öt százalék jövedelemadó-megtakarítás is 3450 forintot hozna a közös kasszába, nem is beszélve a másod-fuvarozások és a kezelési munkadíj mellőzésével megtakarítóit 2200 forintról. Ez összesen 11 650 forint többletnyereséget jelentene a tagoknak és mondjuk ki azt is, hogy a többletnyereség mellett az államnak is jobb lenne, ha egy tömegben vásárolná fel a gahoz a gondolathoz, hogy mié nem éíi fel a tagság nagy r, sze a munkaegység után to pon kenyérgabonát. Közismert dolog, hogy w nak kis és nagy csalidé ahonnan egy vagy több műi kaerő dolgozik a tsz-ben. íj megtörténik, hogy egii-tt nagy családból csak egy tő áo gozik. míg a kisebb csalók valamennyi tagja részt vest közös munkában. Tehát elk* rülhetetlen, hogy amíg a M sebb csalid■ terményfeles'eapf rendelkezik, addig egt/es nam családosok még a fejadatn sem keresik meg, s kénjeit nek kenyérgabonájuk egy d széf saját tsz-beli munkatói suktól megvásárolni. Mindez elkerülhető lenre, a kenyérgabona-termést ne osztanák szét, hunem-a2 5?sa gabonafelesleg árugabonaké szerepelne. A tsz-tagok és családink to nyérgabona-s2nikségletét re lisan fel kellene mérni *s ú a mindenkori hivatalos ári biztosítani számukra. Ezzel h zárnánk azt a visszás állat) tot, hogy a tagság jelentős \ sze fölös, más része pedig hi nyos kenyérgabona-menny séggel rendelkezzék. Ezrei módszerrel semmiféle kircs dás nem érne egyetlen tsz-í got sem. Ezeket a gondoiaidkat ' ivánbattyam tsz közgyűlés megfogalmaztuk. Léhetiu benne nem egészén vitáao módosításra, talán elvetés ítélt gondolatok. Mi abból 1 elgondolásból indultunk J hogy a tsz-ek és az állam k zott szülessen meg egy olyt üzletkötés, amivel minden csak jól járhat. E gondolatok! véleményem szerint érdem vitatkozni. \ PÁLINKÁS EERE.VC az ivánbattyáni tsz párttitkára honát. Íz indonéz hadsereg parancsnokságának közleménye Djakarta. (TASZSZ): Az An- tara hírügynökség jelentése beszámol arról, hogy az indonéz hadsereg parancsnoksága közleményt adott ki, amely szerint a közép-szumátrai lázadó csapatok nagy része átállt az indonéz kormány oldalára. Az átállók között vannak a lázadó klikk reguláris csapatai, valamint diákok ás egyéb személyek, akiket a lázadók bevonultattak. A közlemény utal arra is, hogy a kormánycsapatok heh reállították a külföldi olajta saságok építményeit Pakanb ru térségében. A közi gazgata szervek személyzete, valami1 a vidék lakossága visszam rendes munkájához. 1HTK-ZÁGRÁBI DINAMÓ 3:1 (0:1) Hutezer néző, vezette: Bár kuti. Góllövők: Sándor (3), 1 letve Ma tus. mii nvmiTTrim-ttTiitniimr**** ujjongással fogadta a győztes vörös hadsereget. Clemenceau jegyzéke értelmében, ha a vörösök kiürítik a Felvidéket, akkor cserébe megkapják a Tiszántúlt ... Nekünk is ott kellett hagynunk Érsekújvárt, ahol annyi bajtársunk vére hullt.” Amit fegyverrel nem tudtak elérni ellenségeink, elérték csalárdsággal. Baranya és Pécs helyzetét még az is nehezítette a Tanács- köztársaság idején, hogy itt szerb megszállás volt és az úgynevezett demarkációs vonal ketté osztotta Baranya megyét. A kapcsolatok fenntartása nem volt könnyű dolog. A demarkációs vonalon túl Noé János elvtárs oktatta a futárt: — Ezeket a plakatokat és röplapokat el kell vinni Pécsre.' — így szétbontva hogyan vigyem? Legalább csomagoltatok volna össze! — Akkor éppen nem tudnád átvinni. Magam köré tekertük a pia kátokat a ruhám alá, így indultam el — mondta a tanácsköztársaság egykori futárja. Helyenként még csak remények fakadtak, mint friss tavaszi rügyek. „Ha a kommün győz, minden rászoruló kapott volna földet, házat. Mi is fel voltunk írva, hogy juttatnak egy házat, J0 hold földet, tehenet, szereziHifit ‘c'ó 'dl ami J:cV fifty kfwparaszti gazdasághoz. Lett miből osztani a népnek, mondjak az öregek Böröcz ka tollaba, — hiszen voltok ' puszták, Tüske-puszta, Alsó1 ped,, Felsőleped, mind egy-ei kézben voltak.” U zek a tervek mér nem v lósulhattak meg. Ai 1 lenforradalom kíméletlen -e rorja vérbe fojtotta nép111 nagyszerű történelmi próba’I1 zását. A legjobbak életük11 fizettek a pár hónapos szab« Ságért, mint Újhelyi tanító Prónafalván. „Alig volt annyi ereje, i*01 megfogja az ásót, a’ puska1 azonban munkára ösztökél Verejték csörgött homlokóp Háta az ütésektől, rúgásod fájt. Alighogy megállt, a P* kátu.i mindjárt döngött a " tán, Vegre elkészült, ami- katonák vártak. Ijesztő képe volt. Egy 5 Halott még nincs ... Újhelyit odatérdcltettek a: szélére. A szemét nyákkfaa jével bekötötték. Már nem 1 főtt, csak a vezényszót ham ta: — Fegyvert vállhozt — Éljen a párt! Éljen'’ kommunisták! Hangját, elnyomta a feff’J1 rek dörgese. Élettelenül " nyatlott a sírba,” A harc, az áldozat, a v. mégsem volt hiábavaló. 1 negyedszázad múlva Is, mégiscsak szabadság s/üF*1 a hW>k vér^bfil.
