Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)
1958-03-14 / 62. szám
IBS MÁRCIUS 14 NAPLÓ Beszélgetés hárem kiváló dolgozóval 5 Pártnapi előadók beosztása Ja március 15-től április 4-ig megtartandó pártnapokra ü elmúlt év második félten végzett eredményes oka elismeréseképpen dói bányásznak nyújtották az első kitüntetésem. 1956-ban kodnunk. Engem bogarászó, a már egyszer elnyertem a ki- fillérek sorsát is kutató embernek tartanak. De hát ez nem baj, mert ha a fillérekre is vigyázunk, akkor a forintok sem vesznek el. Természetesen vannak még kisebb hibák nálunk is, de igyekszünk azokat kijavítani. Én szeretném, ha ________ ____ legközelebb ismét lenne olyan te tett bányászok között több tagja megérdemelte volna a ki- adminisztratív dolgozó, aki a 267 váló dolgozó oklevelet. Mindig igyekeztem jól dolgozni s hacsak lehetőség nyílik rá, részt nemrég az „Üzem Kiváló veszek a versenyben is. Csapa- gozója” oklevelet és a vele tómmal nagyon meg vagyok > egy heti átlagkeresetnek elégedve. Langer József és Cse- . ” , , . , . hí István vájár a váltótársam. 5 elelo pénzjutalmat. A ki- Szerintem a csapat minden MÁV Állomás Baranyai Fe« rene, Tervezőiroda Molnár Kár roly, Vegyesipari Vállalat Kri* vicz Gyula, Víz- és Csatornamű Fiszter Gyuláné, Húsüzem dr. Borsós Gyula, Tejüzem Androsovits Zoltán, ÉPFU Rohan János, Agrária Keményítő- gyár Deszanesics János, Kiás aknai dolgozó is volt. tüntetést. A pénzjutalmat szét kiváló címet kiérdemelte. ®Iük kérdeztünk meg egy is osztottam közöttük, hisz árt, egy pénzügyi vezetőt és nemcsak az én érdemem, hogy körletvezetőt: mivel érdé- jó eredményt értünk el. ■lék ki, hogyan fogadták a ültetést. Korom Sándor elővájási vájár — A jelenlegi munkahelyünk vegyes elővájás. Ebben a hónapban úgy 50—55 métert szeretnénk csinálni. Sajnos, kevés a TH-gyűrű és így fával kell ácsolnunk. Igaz, így könnyebb, de már megszoktuk a TH-t. Jelenleg nincs versenytársunk, de ígérem, lesz hamarosan. Nagy István pénzügyi vezető Pavlicsek József körletaknász f Sts ;■ 1950 óta vagyok vájár. A ültetés váratlanul ért, nem •nítottam rá, pedig nem ez állatállomány növelése érdekében Petőfi-akna Puskás Sándor, Élelmiszer Kiskcr. Vállalat István-akna Tóth József (Mar- B. Nagy Gusztáv, Vendéglátó- xizmus tanszék), Sopiana Gép- ipari Vállalat Jaczkó Lajos, gyár Körösi Lajos, Újhegyi Hús- és Tejkisker, Vállalat üzem Schanczl Antal, Üzem- Gergely Lajos, Egyetem Jogi élelmezési Vállalat Sterr Ká- Kar Pataki Mihály, Ugyészsé" roly. Pécsi Bőrgyár Gregor Berki Fülöp, Középiskola ta- Sándor, Bm. Építőipari Válla- nári pártszerv. Stámusz Árpád, lat Nemeskéri László, Cement- Általános Iskolák Pártszerv. ipari Vállalat Réder Ferenc, Garamvölgyi Miklós, Pedagó- SZÖV Dómján Károly, Ruha« Porcelángyár Ambrus Jenő, glai Főiskola Bedő Pálné, Nem- zati Bolt dr. Gróf Pál, Kiske- Kokszmű Hetesi Károly, Fi- zeti Színház Szentistványi Gyű- reskedelmi Vállalat Gertner . nommechanikai Vállalat Já- la, MÁV Igazgatóság Garabon Éde, Gázgyár Grif Jánosné, 5 vor János, Köztisztasági Válla- Sándor, MÁV Fűtőház Kapusi Bm. Építő- és Tatarozó Vállalat Kapusi Mihály. TEFU dr. Mihály, Rendőrség (összevont) lat Balatonyi Dezső, Pécsi Ken- Hídvégi Tivadar, Kesztyűgyár Bemát János, Bm. Karhatalom derfonógyár Szendrődi György, Pálkúti Antal, Sörgyár Bérezi Szőke László, Őrségi Zászlóalj Mezőgazdasági Szeráru gyár Pál, Dohánygyár Kiss István- Sztipánovics József, Pénzügy- Magyar Ferenc, 26, sz. Autó- né, Hangszergyár Kovács Jenő, őrség Bodonyi Lajos, Szabolcs közlekedési Vállalat Bakán Jó* Bm. Gépjavító Vállalat Kde- falu Bánó József, Vasas I. falu zsef, Pécsi Építőanyagipart men György, 26. sz. Építőipari Pánczél Ferenc, Vasas II. falu Vállalat Vida András, Malom- Vállalat Czárt Ferenc, Közle- König János, Meszestelep ipiri Egyesülés Borbás József, kedésl Vállalat Virág József, Szentistványi Gyuláné, Pécs- Sütőipari Vállalat Somogyi Béli \ Újhegyi Erőmű Madurka Jó' bányatelep Beck Ferenc, Vasas la. Pénzintézetek Bódis István, { J zsef, Bm. Építőgépkarbantartó I. telep Kengyel Károly, Vasas Dunántúli Napló Hugyecz Jail Vállalat Nádor József, Borfor- II. tdep Nagy Károly, Belváros nos. Moziüzem Vállalat RugáÁ galmi Vállalat Gábriel József, Vass Julia, Budai L Jéhn Jó- Endre, RÖVIKÖT Hetesi Ká- Pécsi Szénbányászati Tröszt zsef, Budai II. Szőke László, roly, DÉDÁSZ Szabó László, Bódis István, Posta Sass Mik- Siklósi Nagy Sándomé, Szigeti Fodrászipari Vállalat Andro- lós, Megyei Tanács dr. Wolf Hegyi Adolf, Gyárváros Mitzki sovits Zoltán, Patyolat Válla- _ Ferenc, Városi Tanács Gyutai Ervin, Erzsébet-telep Fonal Já- lat Kapusi Mihály, TÜZÉP z Kálmán, SZTK S eh vara Nán- nos, Kertváros Lovas Gyula, Vállalat Bogdán Antal, 500-as J dór, Orvosi Egyetem dr. Czéh Nagy árpád (Tsz és falu) Győr- MTH Gyutai Kálmánné, I. kér, # Károly, Bíróság Pataki Miklós, kő Antal, Málom Szabó Béla, tanács Bódis István. A körletem az elmúlt fél- J 1 rprid.«; évben rendszeresen teljesítette < I a tervét. Voltak nehézségeink, 11 de ezeket sikerült legyőznünk. A mi és általában az üzem eredményei abból erednek, hogy a felsőbb műszaki veze- tés igen jól irányította a mun-# kát. Vágataink 60 százalékai* például már korszerűen van A baranyai üzemek szaros vagon csemegeuborkát küldtek biztosítva és ez nagy segítsé- kapcsolatban állanak az egész Csehszlovákiába. A angolok get jelent Nem kell a sok l1 világgal. Pécsi gépeket hasz- kényes ízlését is „megütötte ,» ... . ... ,, fenntartás, sokkal könnyebb aknáknak szovjet húsipari öze- idén a szigetvári savanyúdé AKl ism^, tudja Jiam, szántás stb Nmekben, szigetvári cipőkben uborka: az első negyedévben hogy^szeretek dolgozni^ mindig . «* járnak a lengyel nők, pécsi egy vagonnal kértek belőle, a tudásom legjavát I»*« -^Eredményeink elérését»- (, kesztyűket visetoek Sidneyíxm, Ezzel még nem zárult le a «km« sass-tüssí =** «NBMWa 'S ÄpÄiSÄiXÄ: SSÄfÄS öchvarcz, Nikola, Tóbiás, nem 1> viában és Indiában is ismerik, amelyeket csehszlovák megren is valIhattunk szégyent Ezek a<'s ahogy múlnak az évek, egy- delésre készítettek, csapatvezetők fejtéseiket jól i re erősödnek a pécsi üzemeket vezetik, bárki megnézheti. !. ? , nagysággal összekötő szálak, erősíti azokat a lelkusme- felszerszámozzák — Jól dolgoztak a KISZ-' -etes munka, a pontos szállá- . fiatalok is, különösen Győrig fás. ügyi fegyelmet kell teremte- Tibor csapata. Ezenkívül min-, i ^ Szigetvári Konzervgyárból nünk, takarékosan kell gazdái- dig nagy gondot fordítottunk«| majdnemhoför több konzervet minőségi munkára, hogy nef.-,^-* -----------i keletkezzen többletköltség, d — A jövőre vonatkozóan (»csak annyit: tartani szeretnénk ''azt a szintet, amit elértünk. is van a sokféle ver- iderendelték a Magyar Rádi- \ Szeretném, ha a Abban áll, hogy két jeles énekesét — Boros Jo^téhez tartozó községi ta-! i más is, aki jól dolgozik. De isok elnökei, mezőgazdasági (nemcsak én, hanem a többi 'Syclök cs a legeltetési bi-i adminisztratív dolgozó is örült lsá?ok elnökei. A járási ta-Ja kitüntetésnek. Ebből is lát- ;s mezőgazdasági osztálya,# juk, hogy a mi munkánkat is 'a harmadik ilyen ankétotimegbecsülik, értékelik, hogy az 'vezi, melynek célja az ál-J nem csupán szükséges rossz. ®omány növelésének prob- — Ebben az évben nagy mun- megvitatása, a legelők > ka vár ránk is. Szigorú pénz- ^Javítása és évi fejleszté- •k kérdései megtárgyalása. Szakácsvedscny. W között. fehérsapkás, kötényes lant és Solti Károlyt l>, nő — akinek a szakma- magyamótákkal fűszerezték az 4 legfinomabb ételek ké- amúgy is ízes ételeket. (most — főzőkanalat vesz a ' és sorra készülnek a ^kiesebb, válogatott été- j történt szerdán este Sik-, ^ is a központi étterem óhaján. A földművesszö-, ***** A baranyai üsemek pontosan teljesítik exportterveiket goznak, amelyet a negyedév végéig, március 31-ig kell szál« Irtásra előkészíteniük. A Szigetvári Cipőgyár készítményei majdnem olyan ismertek a nagyvilágban, mint a pécsi kesztyűk. Ahol egyszer megismerik a szigetvári cipőket, ott meg is szeretik és rendszeresen vásárolnak belőlük. A lengyelek például tavaly tavasz óta szinte rohamot intéztek a gyár ellen. Az első negyedévben hatezer pár szandált kértek, nem beszélve a második negyedévi 25 ezres rendelésükről. De az első neA Sopiana Gépgyárban a húsipari gépgyártást, de elsősorban a pacaltisztitót és a vákumos húskeverő gépet, amelyekre gyedben még rajtuk is túltetnagyobb megrendelést kap- tek az angolok, akik húszezer tak a Szovjetunióból. A fel- pár fekete, fehér és drappszíbefőttet szállítanak külföldire, szerszámozás után jelentősen mű, fémmel erősített tű-sarkú mint amennyit készítményeik csökken a készített gépek ön- szandált rendeltek Szigetvárról közül a belföldi üzletekben költsége, s meggyorsul a gyár- és a következő negyedre újabb adnak el. Ez év első negyedé- tás ideje is, nagy szállítmányokat kértek, ben az exportra küldött szál- Ebben az esztendőben négy A nagy megrendeléseknek a lítmányok értéke megközelíti darab 20ü-as átmérőjű húsda- jövőben valószínűig már csak körletemből az e§y milliót. Most főként xálót, negyven vákumos hús- úgy tudnak eleget tenni a ci\ , .... Csehszlovákiába és Angliába keveröt és hetven paca’tiszti- pőgyáriak, ha két műszakos okik , elev múlva még többen nyer- ^Ebben a negyedév- tó gépet kell készítendők ex- termelést vezetnek be, mert \nék el a kiváló címet, mindben g vagon finomfőzeléket, portra. másféle terjeszkedést az üzem főt vagon üveges lecsót és két Most a négy húsdarálón dől- kis területe nem bír el. EryszerObb lírmelői táisu'ások Baranyában :p2eti éttermek és vendég- < l legkiválóbb szakácsai ad- < ' Üt találkát egymásnak, y összemérjék tudásukat. I' szakácsot vártak a ren- yk és a vendégek, de csak érkezett meg. Kettő be- .'^gel kimentette magát ,J, $ásd, Szigetvár és Siklós „ácsmesterei álltak ~ ‘v rieülé. ^omszáz vendég és a zsűri ijj® mi készül majd a konyáit a tűz-\ csoportok ügyében 1957. nya- népgazdasági érdek. A paraszt- ' rán történt döntés s tfthhek sáv haszna nedie ott ielentke',’ásókkal az MSZMP Központi exportra termeléssel lényeges Ma Baranyában 135 szakcso- keZet a tagsággal negyedéven- tént. Logikusan következik az > V P7AtnSiü0P niítlfl R7Pror\o1 est r»1ncvinuoHí>'AmrP tfX37 íí7Prt rvirt miiVArlilr T^KKaI . r n ia - . ___ (Veze tősége, majd szerepel ez ! (a probléma a párt agxártézisei M módra és siklósi szaBaranyában a földműves- ez is döntően hozzájárult a szövetkezetek támogatásával szakcsoportok létrehozásához. 1951-ben és 1953-ban alakultak A szakcsoport tagjainak célja az első egyszerűbb termelői a magas termésátlag, s ezzel társulások. Ezekben a társu- a nagyobb jövedelem. Ezt vi- ásokban egyes növényfélesé- szorít csak alapos talajmunká- rjsk egységes termelésére és val érik el, így a tartalékterü- közös, nagybani értékesítésére letek termőerejének fenntar- fogtak össze a gazdák. A szak- tása biztosítva van. Ez mind tökéletesebb kihasználására. S ekkor rájönnek a gazdák a maguk tapasztalata alapján, hogy céljukat a termelőszövetkezetben érik el leginkább. Abban a termelőszövetkezetben, amelytől eddig jónéháben termelt tej felének feldolgozása. (A másik felét átadja a Tejipari Vállalatnak). A tejtermékeket a berkesdi föld- művesseiövetkezeten keresztül értékesítik, a mellékterméket pedig visszaadják a tagoknak filléres áron, takarmánynak. A tejipari vállalat részére begyűjtik a tejet, ezért literenként 15 filléres költségtérítést kapnak. A szakcsoport a földművesnyan idegenkedtek. ________ _______ Az 1 957 nyarán megkezdő- szövetkezeten belül működik, dött felfejlődési mozgalom jfüiön egyszámlája nincs. TerA tagok részére kifizettek részjegyenként 50 forint nyereségrészesedést. Érdekes egy-egy szakcsoport létrejöttének története. Például a poll érdi gazdák közül többen beneveztek a földművesszövetkezet által indított tejtermelési versenybe. A tej- termelési versenyben jól szerepelni csak jó állatokkal lehet. A legjobb állatokat pedig csak törzskönyvi nyilvántartás alapján lehet kiválogatni. Ezért a gazdák kérték a kérem! ^sz8r is volt tejfeles tás- J (között is. vesepecsenye jó sza-^ Nyilvánvalóvá vált, hogy pluszjövedelemre tesz szert. Az egyszerűbb termelői társu------- _ --- —- (Iegyszerűbb termelői társuláCr rudacska. Ezekutam támogatása fontos nép- .^ _______ ^____ !; s'e^n mind- () Gazdasági és politikai feladat, dekének találkozása a ta siklósi szakács, Malinger (i Ezek a szakcsoportok egy-egy készítette. {i -jakból nagyobb tételben, egyis lett — holtverseny- f séges árut állítanak elő, ami “ (' gyorsabbá, könnyebbé teszi a tlc.__ _ .í.j, a városok áruelét elekkkel' átását, emellett hozzájárulnak fedett. port működik. Ebből 55 mé- kér>t számol el. A szakcsoport eddigi gondolatmenetből, hogy . , ,, hf®?’ a növénytermelő, 1957 negyedik negyedévi tisz- ha legjobb eredményt törzslásokban a szakcsoportokban géphaszna.ati tejtennelo, ha- ta nyeresége 21 250 forint volt. könyvezett állatokkal lehet elígy találkozik az állam es az — **—«^«-**-----—*■« —- ..................... egy én érdeke. Az állam és a parasztság érszakcsoportban, vonzóbbá teszi a szövetkezés gondolatát, hiszen a parasztság azt tapasztalja, hogy ugyanannyi munkával többet keres, javulnak az élet- körülményei és ennek egyet'ants a sásdi értéktelenebb ete^efocKe,((a rég. tájkultúrák feíelevení- len oka a szövetkezés, egymás Meves, hegyháti töltött- \! kitóvítéséhez elósegi- segitóse. A szakcsoport ezzel Szia, túrós csusza, túrós mezogazd^ág belterjes- a fokozatosság elve alapj an oe\ ségenek fokozását, növelik az bizonyítja, hogy a közös mun- exportcikkek mennyiségét, va- ka előnyösebb az egyéni tér- mintegy százezer forint érték- gyis: eredményesebbé teszik melésmél. Amikor a szakcso- ben. A közös alap legtöbb helász, törzsáliattenyésztő, zöldborsótermelő, stb. Még gyékényfonásra is alakult társulás. További 26 szakcsoport van alakulás alatt, s több olyan szakcsoport is van, amely már megalakult, s működéséhez csupán az engedély szükségest A szakcsoportok zöme 1957. második felében és ez év január-február hónapjában alakult, de így is negyven szakcsoport képzett közös alapot, tu szigetvári szakács csak a b*°<iiíc helyet szerezte mea ük. A haszon 20 százalékát tartalékalapra fordítják. Már vettek 4 000 forintért egy árpahántoló gépiét, amelyet a tagok használnak, a megmaradó összegből jutalékot fizetnek a tagoknak. Szépen hasznosították a mellékterméket is. Jól dolgozik a diósviszlói zöldborsótermelő szakcsoport is. 1956 őszén tásultak. Taglétszámuk 83 fő. 60 hold földön dolgoznak. A primőr étkezési borsót a ZÖLDEX-en keresztül exportálják. Az elmúlt évben a rendes haszon érni, akkor több törzskönyvezett állat kell. Ezért létrehozták a törzsáliattenyésztő szakcsoportot, s ennek keretében igyekeznek fajtiszta állatokat beszerezni és tenyészteni. Az állatok egy részét eladják majd s más községek állatállománya is feljavulhat ezen az úton. A szakcsoport a fokozatosság elve alapján a szocialista mezőgazdaság kialakításának fontos eszköze. Ha az egyszerűbb termelői társulásban a tagság rájön a közös te veken ymegfa mezőgazdasági termelést, port tagjai látják az eredmé- lyen gép, vagy gépi íelszere- feletti nyereségük a nagybani, ség ízére, könnyen lép fejlet’ Mivel az állami tartalékföldre nyékét, bővíteni--------------------- ----- ----- --------- ---------- igyekeznek lés. közvetítés nélküli értékesítés el fogytak az ínyenc fa-5elsős°rban az állami gazdasá- tevékenységüket. Közös alapot Érdemes közelebbről meg- következtében 35500 forint r\ hogy másnapra már csak ?Sok, termelőszövetkezetek, va- létesítenek, gépeket vásárol- nézni egy-két szakcsoport gaz- volt. Ebből közös alapra, gé- i^zsája meg néhány sza-ilamÍTlt a szakcsoportok tart- nak, mint az Eilenden, Diós- dasági működését jelző adató- pék beszerzésére fordítottak kM* siklósi rudacska maradt Jutnak igényt, s csak aztán viszlón, Villányban, Kétújfa- kát. Az ellendi tejtermelő 18 800 forintot, a tiszta nyere- is a silányabb ja 1 igényelhetnek egyéni termelők, lun és más helyeken is történt, és feldolgozó szakcsoport 1957 ség 53 százalékát. 25 százaiéig ’ fezért a kevés földdel rendel- Növekszik a közös vagyon, fo- tavaszán alakult 37 taggal, kát piedig tartalékalapra hef csoda-« ha ilyen kelen- ''kező parasztok igyekeztek tár- kozódik a tagok egymásra- Működésüket nyáron kezdték lyezték. Beszereztek két vető- minden tál étel ami- j'suVásokha tömörülni, s így utaltsága és a törekvés a sző- meg. Célja a tagok tejfelesle- gépet égy magtisztítót egy hozzá étvágycsinálónak tjutni földhöz,. Nem egy helyen vétkezésben rejlő lehetőségek geinek átvétele és a község- kalmárrostát és egy csiga’triőrt. tebb társulási formába. Ebben az évben így alakult termelő- szövetkezet a drávafoki szak- szövetkezetből és a hegyszent- mártond len- és árpatermelő szakcsoportból. A két úttörő példáját előreláthatóan még többen követfk(
