Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-13 / 61. szám

1958 MÁRCIUS 13

NAPLÓ

3

fi közösség erejével

Két éve — egy márciusi borús napon — a megáradt Duna vize áttörte a gátat. Tengerré változott a sziget és szomorú látványt nyújtottak a szétszórt tanyák. A jégtáblák, a kétméteres víz fűrészelte, sodorta az erdőt, kártyavárként döntötte halomba a vályogházakat. Ki mi kis motyót tudott, mentett. A többit a társadalom nagy közössége segítette partra, legtöbbször az élete kockáztatásával.

Szomorú és szívszaggató napok voltak, de elmúltaik és megkezdődött az újjáépítés. Akkor azt mondták, hogy évek múlva is pusztaság és rom lesz a szigeten, de az állam másképp határozott. Nemcsak pénzt, anyagot, téglát küldött, hanem szakemberek százait is, hogy gyorsan gyógyuljanak a sebek. S közben százezrek jelentkeztek az ország minden részéből, ki két keze munkájával, ki pénzzel, mással sietett segíteni. S mire kitavaszodott, már emelkedtek az új házak.

Mindez két esztendeje történt.

S ma?

JA Balaton környékének idei fejlesztéséről.

'a sátortáborozási lehetőségekről,

'kulturális események rendezéséről

tatytyatt a Baíaiatti Bizottság

A Balatoni Intézőbizottság a hozzátette azonban, a többi ér- } múlt évben már jelentős ered- dekelt minisztérium, s nem (►ményeket ért el a Balaton kör- utolsó sorban a két érdekelt Iínyékének fejlesztésében a kul- tanács is járuljon anyagiakkal

|i turáltabb üdülés megteremte- a jobb üdülési lehetőségek meg tel, ami azt mutatja, hogy a (lsében, 1958-ban pedig nagyobb arányú fejlesztési tervet igyekBIB munkáját.

I * minisztériumban. Az értekezleII ten megjelent Kossá István < * közlekedés és postaügyi mi- <1 niszter, Kisházi Ödön munkaaf ügyi miniszter, Trautman ReJí'f ohácssziget, 1958. már- felé. Igazi majorság épül itt. nulják a nagy embereket

cius 12. Először a kilenc szolgálati la- gyerekek és így lett utcája Vö-i ^ '^tésü^vi’ mintateT* Cm- 113 erre nem kerűlt volna SOT>

Elindultam bizonyságot sze- késről érdemes szólni, mely ott rösmartynatk, Petőfinek, Kos-|i nnj: Gvörav a közelekedés és Parce^zz^c azokat a területe- reani egy nagy, nemzeti ősz- húzódik a kövesút mentén. Azt suthnak, Dózsának s a fő utca-# „oKtaifíevi miniszter első helvet ahová a jövőben majd

ás eredményéről. hiszem ehhez hasonlóval ke- jukat Szabadság utcának ne-# « nagy száI1<5kat lehet éPftenive?jí,k ek , . egészségügyi miniszter első heVillany. Ugyan hogyan ^ is# lyettese, továbbá ismert szak- ,ett: tanya világ-# a balatoni idegenfor

szefogás

Mindjárt a kompon túl, ahogy elhagyja az ember a kanális hídját, a bólogató nyárfákat, új faliu képe tárul elé. Új-Mohács. Uj, alig egy éve tervezték, építették s azvés tsz dicsekedhet az országban. Valóságos kis villák ezek, tágas udvarokkal. Ide költöztetik az új tagokat, ha lakásra szorulnak. De még ez is kevés, ezért tíz ehhez hasonlót építeVa3í.m?r Rigaiam irányítói, házuk, két teherautó is áll t

egyszerre előtte és hozza

éta az akaraté» emberek lak- nek, aztán, ha valamelyik tag árut. Az italbolt ajtaja fölül <1 közlekedés és postaügyi mijálc. éppen akarja, akár meg is vá~

Mert akaratos emberek él- súrolhatja.

hiányaiért. Amodább, a köz-£ Az Intézőbizottság nem helyet- ponti helyen van a tsz-iroda,# tesítheti a két megyei tanács mely egyben a kultúrotthon \ és más szervek feladatait, haszerepét is betölti. Idén járdát is építenék.

még

Kemya József tornyos tor-j[ tette, hogy

• érdekeltek munkáját Kifej

nek a szigeten. Konok meg- Kicsit távolabb, dombos he- mintegy pótlásképpen a múlt* ni Intézőbizottság feladatait.

fögzöttséggel vallották évtize- lyen épül a majorság. Kint a.................................... * * *-•' • “ ' ‘

leken át, hogy nekik a tanya- kövesút mellett aiutógarúas világ a jövőjük, a kis halmok (akár a MÁVAUT-nál), bel- éyújtanak védelmet az ár el- jebb sertésolak és istállók, b és ha közösséget vállaltak Balra az irodaépület, bog- ® a munkában, a tanyai élet nár-, kovácsmühely, daráló,

feladását pusztító vésznek tar- két ötszázas csdbenevelő és a nácot csináltatott az építészek-, lották. hatalmas, híres almaskert, me- kel, s akármelyik városi vil- (

S ekkor jött az ár, a teljes bret igen tönkretett, megtaze- iával vetekedhetne. De a többi - ttegsemmisülés. óéit az árvíz. ház sem akármilyen, a kiugA Vörös Fény Tsz, az orszá- Hanem lesz helyette, mellet- r(js tornác, lépcsős feljáró alig}

Sós hírű tehenészet magára te más. Harminc hold kerté- hiányzik.

Maradt. Aliig hárman-négyen szetet akarnak létesíteni, az- Panasznak szánták vagy in- \

Mentették az állatokat Gará- után újra megvetik az alapját kább kérésnek, de elmondták. .

"a. No, nem egyedül, harminc az országos hírű tehenészet- hogy nehéz most a homorú-* teherautó és negyven katona nék. Most kapnak húsz törzs- diáknak. Nem várják, hogy*, segédkezett, de még így is könyvezett -tehenet, abból ne- ingyen adjon nekik bármit is*, tagy munka volt. Nem is ve- vélik ki a saját állományt. az állam, vannak annak isKisházi Ödön munkaügyi mái niszter kifogásolta, hogy a tér* vezett idei beruházások között sok az öt-tízezer forintos teszik megvalósítani. Ezekről a

kérfésekröl tárgyalt keddendél miniszter megután a Balatoni Intezobizott- a Basag a közlekedés- es postaugyi

A, ^ton regionális fejlesztési terteremtéséhez. Az országos ide- fejlesztésre szánt összegek fel« genfargalmi tanács helyesli a aprózódnak.

vének ismertetésére. A múlt esztendőben elrendelt részleges építési tilalom szinte az utolsó pillanatokban született meg.

A húsz millió forintot el sör sorban a legégetőbb gondok enyhítésére kell fordítani« például a szennyvízelvezetésre, utak javítására, strandok fejlesztésére, partszabályozásra. Ha meg akarjuk őriz« ni Hévíz és BaiatonfOred gyógyfürdő jellegét, ne alakítsuk át szórakozóhelyekké,

Ezután sor került annak meghatározására, hogy hol

azf Az értekezne tét Kossá István

se sajnálták a feliratot. Két*1 niszter nyitotta meg. Beveze- egyfoa*ma táblát helyeztek el,*; tőben meghatározta a BalatoKossa István miniszter végezetül kifejtette: a jövőben a kell különösen nagy gondot kormányzat által rendelkezésre fordítani a hétvégi nagy bocsátott összeget úgy kell fel« forgalom lebonyolítására — használni, hegy a Balaton s ebben a tekintetben első- egyes részein alapvető véltazá« sorban Siófok kerül szóba— sokat hozhassunk létre. Szűk«

ségesnek tartja azt is, hogy a BaLatoim Intézőbizottság Keszthelyen, Siófokon és Balaton« füreden kirendeltségeket tartson, s általában a BIB a Ba«

s hogy Balatonfüreden, Hévízen, Balatonföldvárott a tartósabb üdülésre kell berendezkedni.

nem össze kell hangolnia az Számba kell venni azt is, hogy laton mentén intézze az ügye«

a kormányzat ebben az esztendőben húsz millió forintot szándékozik költeni a Balaton környékének fejlesztésére,

például Tihanyt elsősorban a két. természetjárók keresik fél, Badacsonyt pedig a borkedvelők, tehát a beruházások tervezésé- a satortaborozassal nél ezzel számolni kell. Rend- cso’a*ws problémákat, kívül fontos, hogy az üdülőhelyi határok kijelölése gondosan történjék, nehogy a lakosságnak kárt okozzon,

öett oda csak vagy hatvan Nagyon messziről indultak él tyúk és 24 pulyka. A többi biz- két évvel ezelőtt, a nagy vi- tenságban, jó embereknél vé- har után, de akaratos emberélte át a viharos időt. rek lévén, azt mondják, lesz

Dehát a vihar nem is olyan még híres, ismert a szigeti

elég gondjai, csak egy kist tűre1 met, ha lehetne. Ugyanis” adót is fizetnek, a ház után a törlesztést is pontosan kérik vagyis nagy a

teher Némelvi tsedése folytán igen elterjedt a latok Iegelőrehajtása — ...----- _ — - , - , ——------- teher, nemeiyi- , J , , szarvasmarhát és iühot kúevó-f végül az idei kulturális terve«

’o

sszú, nem is olyan szörnyű, II. Rákóczi Tsz. Ha egy lovai küknek havonta ötszáz form-, máj-métely. Egyes részéin a me- ^

tant az utóhatása. Amikor a kezdték is, ha „se kocsi, se tot is kell fizetnie. [gyének - különösen a seUyei, gy,tsana,k a metelykórból. J két tárgyalta meg.---------- —áT"“ — ** S amíg ez Így tart nem tud 5a szigetvári és a sásdi járás-~----------------------------------------te

tet hagynák el egymást? Megindult az építkezés.

Az akaratos emberek még [ nagy vihar után is ragaszkodtak a tanyákhoz. Szépszó,

A Riha tő fodrozó vizén tűi még látni egy-két romos tateeggyőzés, mind hiábavalónak nyát. Égnek meredeznek a tö- “izonyultt — eleinte. Behúzód- röitt gerendák s egyre lejjebb tek a romok közé és vártak, hajol a zsúp fedél. Távolabb Mire? Győzzék meg őket, hogy idepiroslik Uj-Mohács pirosabb a faluban, együtt és rend- tetős házsora, csupa életet

hintve a sságet nagy síkjára.

M

ohácsra visszatérve

Hadat üzentek a métefykórnak a baranyai állatorvosok

Baranyában a legelők elvizeamikor megkezdődik az ál- *

• minden?

A tanácskozáson megvizsgál« kap«

tos problémákat.

A sátortáborozás feltételei« nek megteremtésére nyolc- százezer forintot fordítanak,

Végül is a Balatoni Intézőbizottság abban állapodott meg, hogy a sátartábarozásnál hatósági rendeletet kell kiadni, azt viszont leghelyesebb ha a helyi tanácsok határozzák meg: hol lehet táborozni,

A Balatoni Intézőbizottság

Március 15. mellesére készül a fitlörőiiáz

színjátszó szakköre

*mmiből kellett életet vara- szerszám“.... nem volt, de

'-'tolni a szigetre, amikor az lesz gazdag csoport egy-két nak helyrevergődni valamit isi. - , - ,

elkeseredést és lemondást az esztendő múltán. Lesz, mert venni — egy széket, egy ruha-}133” — 3 legeloknek 30 60 sza-}

®íotnd vágyással kellett fel- biztosíték rá a tagság. Olyan darabot — pedig sokuknak len }zalóka fertőzött már. Ennek Cserélni. emberek, mint az öreg Marx ne szüksége rá. következtében a baranyai < i

Mj tagadás, először a tér- József is, aki messzi vidékről Csupán az a kérésük, hr szarvasmarha- és juhállomá-# teeiőszövetkezeti tagok ócsúd- hozatta, hívta ide rokonait, ggy ]QCSit várhatnának a tör-, i nyának mintegy negyven szá-i iák fel. A közösség előbb adott csakhogy legyen munkáskéz a lesztéssel — esetleg egy-ké‘ zaléka májmételykórban szén-# Az Űttörőház színjátszó szak- költő, mennyire forradalmár,

“rőt és munkakedvet. Hiszen csoportban. Maga is dolgozik esztendőt _ azalatt megerő-#ved- A beteg állatok nem fej-(• köre jó hírnevet szerzett a mennyire nem szűkkeblű nem,

ót

a dolgoztak közösen, s eleget, mutatja ezt, hogy 27 Ködnek a homorudi családok és# lödnek, lesoványodnak és csők- (»János vitéz bemutatásával, zeti forradalmár, hanem a viezer forintot keresett egymaga, i€SZ miből, gyorsan törleszteni # ken a tej-, illetve a gyapjúter-# Most új műsorra készül. lágszabadság harcosa,

hát akikor még az asszony ke —Á ***■—»— ’= —=v.

resete?!

tetrakloridos

Hc

éS_l!e^át<mégv’ anyaggal beoltanak minden be_ x- s-t, #teg szarvasmarhát és juhot. A

ban belebújt a na^^il^f n3fka‘fs“. gyapjú kendőbe. Pirosra csíiv* ?&?£***'S te az arcát a sivalkodó azél ? állatokból. ^ nagy muraka a

de ment, zenét tanulná.

Mert Mohács-sziget a nagy összefogás segítségével nemcsak

kai tarta’ volt a

(•folyamán kezdődött: először a v (1 termelőszövetkezetek jószágait # oltották be, s most sorra kemelésük. (* „Március 15. és április 4. ün- A jelenetsorozat szereplői

(i A megye állatorvosai nem- (1 neplése már az év eleje óta igen lelkesen dolgoznak — kü- , i régiben hadat üzentek ennek a < * szerepel a szakkör munkatér- lön Ösen Papp Sanyi, aki Pető- {ll,#pusztító betegségnek. Egy új,# vében — mondotta dr. Békéi fit alakítja majd. Munkahelyé* a pádon. Kezétxn iskolától? magyar gyártmányú — szén- Lászlóné, — Mindkét ünnepre ről, az Építőipari Vállalattól

védekező-1 * kész már a műsortervünk. Je- azonnal az Üttörőházban jön

lenleg a március 15-i előadásunkat próbáljuk.

Kiemelkedő szám lesz a jelenetsorozat 1848 március 15- ének eseményeiből. Petőfi naplójából, leveleiből állítottam össze s az volt a célom, hogy Petőfit saját szavain keresztül hogy mind- megnézik az elérni lyen nagysze- hogy a prózá- költő és mint

próbára. A másik rendkívül igyekvő szereplő Koronics Karcsi, aki Tiborcot szólaltatja meg. A jelenetekhez a kiegészítő összekötő szöveget Isziák Lexi mondja el.”

A műsorban balettszámok is szerepelnek, egy klasszikus csárdás és toborzó. Március 15-én és 16-án délután 6, illetve 5 órai kezdettel a János vitézt is előadják az Ifjúsági Színházban.

^erbe foglalt településen.

Emlékszem, — itt a kövesút szélén — elsőnek a Vörös Fény ^iaí építették házaikat. Sejtették az ifik és hamarosan omorúd.

TO alatt voltak. S az akara- A tanácsházára éppen ak- te emberek újra jelentkeztek, kor toppanok be, amikor a ta- már ház épül, kőből, nagy nácstitkár címezi a leveleket.

'■tobák.kal, ablakokkal, legyen Csillebércre, Csátáljára, Lány- és olyan, amilyenre ők csókra, Vaskútra, Bátmomos- ;?toretnék. Inkább az egész torra mennek a levelek és terfád lapátot, vödröt, miegy- tudom elcsodálkoznak az otta-'T teást fogott és egész nap se- náak, ha felnyitják a kék ko-f jtett. csakhogy kívánságuk portákat, hogy még két esz- te1'esüljön. tendő után is emlékeznek rá. tgy is lett. Ha külsőre egy- juk. Főleg jószívükre, segíísé- termák is a házak, de mind- gükre. Mert minden községnek*

■?yik magán viseli gazdája küldenek a homorúdiak ilver *

^vén.i elképzelését, apró vál- üdvözlést, köszönő levelet.*

!? .á-'tokban, elhelyezés’ben ahol annakidején menedéket * |első szakmunkásokat az építő- építőipari tanulónak. A leg- itt-ott a kijelentést, amivel tíz- felvételre az intézetben. Négytaláltak. \ ipari vállalat ipari tanulóinté- több tanulónk eredetileg gép- tizenöt és még több évvel ez- venkettő között csak kettő

\ -»xv+AKo— Momrirorilróf írtí-í írni /tinit nn ,,m-«/v-Tn«nt+ n 1 J

jMQIAIKQK eqy iparitanuló-intézetból

Ebben az évben avatják az tálak nem szívesen jönnek Még most is hallani néha negyvenkét fiú jelentkezett

egyéni

S ha Uj-Mohácsan

járok,

.... . , . , , --------------,---------— „ ------ na lenni. A városi gyerekek középosztálybeli szülők ijeszt- szerzett az általános iskolában.

Uu tezembe. lndol«>lt is, híres nem annak elmúltával, évek- , fedő szakmunkás jelölt készül pedig mondhatnám ídegenked- gették csemetéiket: ha nem ta- A zöm elégséges rendű.

». enószete. gyümölcsöse, ősz- kei utana is. (lmár a közelgő asztályvizsgák- nek az építőipartól. Negyven- nulsz jól, mész inasnak! (Mint- Pedig az iparitanuló iskola

Homorúdon a házak már(lra és az augusztus végén le- két másodéves kőművestanu- ha bizony a fizikai munka bűn- nem gyerekjáték. Ott is tanulni

A- - •-7- -—-> ---- ’ ...ind ro. épült ekés összesen 20" .(zajló szakmunkásvizsgára. A lónk között csak elvétve akad tetős volna.) Ideje lenne már kell. Sokat kell tanulni. Elmé, r? jólétet lehet biztosítani épületet emeltek _ újonnan Jtíz legjobban vizsgázó fiú két pécsi. ezt a nézetet végérvényesen letet is, gyakorlati munkát is.

hí yságnak. vaey javítottak ki- Érdekes é'hétig ingyenesen üdülhet majd Miért van ez? Vonzza a fia- felszámolni. Nemcsak úgy, Kell tanulni szakismeretet,------ z _ , — -------- jMicuft Ii&j ca icati 1 uuuuict niöju iVlléTt

jt

t laknak zömével Uj-Mo- szép telepük lett azeeykar! (,a sikeres vizsgák után a válla- falakat a gépipar, az eszterga- hogy ne hangozzanak el ilyen szakrajzot, anyagismeretet,

Sw*1, f. „^Ában, tanyavilag helyén. Kiabálták (|^t Balaton parti üdülőjében, padok, marógépek és a moto- kijelentések, hanem úgy, hogy mennyiségtant, magyar Irodaln arota a Vörös Fény fel- egymást a hazak valamikor é' (1 Persze, nemcsak ez, de ez is j.^ világa? Lehet De lehet az a fejekből is elkerüljenek az mat és történelmet is. És ala»»1 ^Salakúit jó ne^edóira járásra voltakijobb munkára sarkallja a fiú- js hogy az általános iskolák- ilyen és hasonló gondolatok. posan meg kell tanulni min■ Rákócziról elnevezett cső- egymástól a szomszédok. De lkat. Még mindenkinek meg bán sem hívják fel a gyerekek Mert az embereik fejében dent Anyagismeretből fújni

Ci Jekw,fg ,2,8 ,c^a,lad most megváltozott a világ Ho-iVan az esélye, hogy bekerül a figyelmét az építőiparra. Pedig még ma is él az a gondolat, kell az építőanyagok eredetét,

Lo? gazdálkodik közösen 317 morudan. Tizenkét utcaja1 var, 1 legjobb tíz közé. Bérelt hely? na:gyon szép szakma az építő- hogy a jól tanuló gyerek csak tulajdonságait, vegyi képleteit

.-°n- a falunak. Úgy kereszteltek e’ (1 Talán az intézet három kiváló- ípar valamennyi ága. És szűk- középiskolával és a középiskola Mennyiségtanból a hatványota-(íjának van bérelt helye a tíz ^ van sok jó építőipari utón egyetemmel, vagy ha nem zást, gyökvonást, a függvénye- 1'legjobb között. Soós Ede, Rup- szakmunkásra, kőművesre, ács- sikerül a felvételi, egy íróasz- két, sinust, cosinust, a tangenst

#pert Antal és Gebhardt György ra festőre üvegesre. Például: fallal biztosíthatja legjobban a és kotangenst. Szóval van mit

1 'egész éven keresztül kitűnően az’ 1958_59.es tanévre be kel- jövőjét. Valahogy kevesen gon- tanulni.

Jirhatö időjárás csütörtökön es- várható legalacsonyabb hómé^! Nf?VÜk lene iskolázni hat üvegestanu- dóinak arra, hogy lól tanuló Nem kell félteni a jól tanuló

il*: telhöátvonulások. Ma több he- sékiet ma éjjel: mínusz 3-minusz *.mar huzamosabb ideje szerepel jót. Meglehetős hiány is van gyerekből kiváló szakmunkás gyerekeket sem, hogy parlagon

h*vi' holnap kevesebb heiyen futó 6 fok között, a Dunántúlon mínusz < az intézet versenytábláján a üveges szakmunkásokban Ez- lehet és jobban megtalálhatja maradnak szellemi képesséMnSÄ"hoÄ 6 ágasabb nappali hömérsék- J |-'büszkeségemk” felirat alatt. ideig azonban még csak' egy a helyét az életben, mint akár- geik, ha jó szakmunkáik

jj11 mérséklődő északnyugati-észa- let csütörtökön nulla—plusz 3 fok,, — . , • fiú Jelentkezett üvegesnek.., milyen íróasztal mögött. akarnak lenni. Es kisebb ern, »ei a.««« x,—- nappali között. Távolabbi kuátások: a hl-? EroedBee — meséli az Intézet _ Itt van az építőipari tanulók bér sem lesz belőle, ha szak*

központ őket, ahogy az isko’ában

Időiárásielentés

Ú**él. hideg éjszaka,

^toérséklet keleten Is csökken.

deg idő tovább tart.

egyik nevelője

hogy a fiapéldája. Ebben az évben eddig munkás lesz, sőt...