Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-11 / 59. szám

2 NAPLÓ 1958 MÁRCIUS II Korszerű, gazdaságos szarvasmarhatenyésztés I23(X)mmus£AM NŐNAPI JEGYZETEK \ terven feliií ! Nemzetközi nőnap volt s Március 5-én üzemi tanács t rnég tegnap is ünnepeltek. To­Vasái-napi számunkban hírt adtunk arról, hogy a Magyar- Szovjet Baráti Társaság rendezésében Pécsett ankétot tartottak a me­gye mezőgazdasági szakemberei. Az értekezleten beszédet mondott dr. Berke Péter professzor, a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia állattenyésztési tanintézetének vezetője és igazgatóhelyettese. Elő­adásából közlünk részleteket. Bevezetőül elmondotta, hogy több figyelmeztetés érkezett már hozzájuk, amely intette a szarvasmarhatenyésztés megja­vítására. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a szarvas­marhatenyésztésben valóban mutatkoznak hibák, mind mennyiségi mind minőségi szempontból. A számszerű nö­velés mellett nagy gondot kell fordítani a minőségre, ezért sebb területről tudjuk biz­t'osítani. tehenek tartása, amelyek kevés tejet adnak. A takarmányozással kapcso­latban elmondotta még, hogy kísérleteik azt bizonyítják hasznosabb ha a gazdaságok fo kozatosan lemondanak a ta­választó értekezleten vitat­ták meg a szigetvári gépállo­más dolgozói azokat a fel­adatokat is, amelyek feltét­lenül szükségesek az éves terv teljesítéséhez, illetve Ennek egyik módszere, hogy koncentrált tápértékű takarmá nyakat termeljünk. Nagyon he­lyes például, ha a csalamádét borsóval vetjük, mert amíg a csalamádénak magas a kemé­nyítőértéke, a borsónál dús fe­hérjetartalmat találunk. így karmámyrépa és széna etetésé- ♦ túlteljesítéséhez. A gépállo- ről, ehelyett egyre több silót j más dolgozói az éves tervvel használnak. | szem]-)en ellentervet készí­A takarmányrépánál — kí-f tettek hazánk felszabadulása sértetek bizonyítják — sok- J 13- évfordulója alkalmából, mely egybe esik a gépállo­nagyon fontos, hogy maximáli- kölcsönösen kiegyenlítik egy- «oJr más* és fehérjekoncentració­san biztosítsuk.a takarmány- szükségletet és olyan takarmánybázíst hoz­zunk létre, amelyet minősé­gileg sem lehet kifogásolni. Majd a tenyésztői munka meg­javításáról szólott a résztve- vökhöz. A tenyésztői munkánál na­gyon fontos, hogy olyan gon­dozókat állítsunk be, akik szakmailag értenek az állatte­nyésztéshez, rátermettségüket állatszeretetükkel bebizonyí­tották, hogy az állattenyésztés­be Valók. A személyi változás törést jelent a tenyésztői mun­kában, s ezt a törést csak hu­zamosabb idő elteltével pótol­hatják. A tenyésztés visszaesé­sét ezután csak hosszadalmas, fárad tságos munkával lehet pó­tolni. Igen lényeges a teuyész­anvag kiválasztása. Tudnunk kell erről, hogy a szülőknek milyen a termelőképességük, küllemük megfelel-e a köve­telményeknek, jók-e a szerve­zet arányai, takanmányértéke- sítés, stb. A takarmányozásról szólva el mondotta, hogy olyan takar­mányok termelése gazdaságos, amelyek egységnyi területen nagy tömeget adnak nagy táp­anyag mennyiséggel. Cél, hogy egy számosállat (tehén) eltartását minél ki­jük kedvező lesz. Feltétlen növelni kell az őszi takarmánykeverékek vetéste­rületét. Ezt két cél indokolja. Az egyik, hogy ősszel egy részét zölden etethetjük, má­sikat lesilózzúk. így télen ki­tűnő silótakarmány áll álla­taink rendelkezésére. Hasznos azonban, ha a silókukoricához lucernát is silózunk. Az ilyen minőségű silóból 40—45 kilót etethetünk naponta minden ét­rendi zavar következménye nélkül. Hibákkal találkozhatunk, a takarmányok okszerű fel- használása terén is. Sok gazdaságban még ma is a legértékesebb pillangós-szénát szívesebben etetik a lovakkal, mint a tehenekkel, vagy nö­vendékekkel. Ez helytelen, s amíg ez a gyakorlat fennáll, nem beszélhetünk okszerű ta­karmányozásról; Mindent e! kell követni hogy a teheneket egyedileg ta- kanmányozzuk. Ez azért fontos, hogy egy-egy állat annyit ter­meljen, amennyire képes. Nem szabad túlterhelni azokat az egyedeket, amelyek származá- silag erre nem képesek, mert ez a szervezet leromlását okoz­za és a tehén nem lesz hosszú életű. Természetesen látni kell, hogy egy gazdaságban legna­gyobb ráfizetést jelenít olyan A keresMAi és vendíg'átéipari lannló-lelvételle' kapcsolatos tudnivalók kai jobb a siló. A széna értékes, de rendkívül] nagy a tápanyagvesztesége,; mire a tehenek elé kerül. Lu-' cérna kaszálásánál veszteség] még nincs. A szárítósnál már; igen, forgatásnál, gyűjtésnél! behordásnál, kazalozásnál' ugyancsak. Nem beszélve ar- j ról, ha közben még meg is ázik, j az eső kilúgozza tápértékét. Mi-: re a jászolba kerül, csak a kó-i ró marad meg. A professzor] véleménye szerint tehát sok-] kai hasznosabb tápanyagmeny-] nyiség szempontjából, ha a) zöld lucernát lesilózzúk és mint] silót etetjük. Részletesen foglalkozott a le- i geltetés szükségességével és a' legelők megjavításával. A le­geltetés olcsóbb és legtermé-: szetesebb tápláléka az állatnak. • Növendékállatok szempont] á-; ból azért is jó ez, mert részük-• re szükséges is a napfény, a j szabad mozgás. Éppen ezért tó- ’ vasztól őszig, amíg csak legel-j tetni lehet, ne hanyagoljuk ezt; a hasznos eljárást, legelő le-j gyen a szarvasmarhák fő ta-i karmámyozása. Az állatok elhelyezésével: kapcsolatban elmondotta, hogy; káros ha az istáiHő nem biz- ] tosítja a kívánt férőhelyet] és nem elég világos. Ilyen istálló sok széndioxidot tartalmaz. Ebben az estben jár­tatással kell védekezni a gü-J mőkór ellen. Nem egészséges! a 12 Celsius foknál magasabb t hő. Száraz, hűvös levegőjű is- * táliára van szükség. Kísérle-| teink azt bizonyítják, hogy a szarvasmarhák még a telet is i kibírják istóllózás nélkül Ter­mészetesen ehhez jó takarmá-. nyozás szükséges; A gépesítésnek nagy szerepe van a munkaerő és az önkölt­ség csökkentésében. A Keszt­! vább tartott, mint bármelyik | nagy, esztendős ünnep, de így I is van ez rendjén. Becsüljük ♦ meg az asszonyokat, életünk | felvidítóit. Mintha ák is érez- 1 ték volna, hogy nem akármi­* lyen nap ez és gyakrabban t nyílt a Levendula illatszerbolt t ajtaja. Míg máskor két és fél- ! ezer forint volt a napi forqa­! * lom, addig ezekben a napok­ban nem egyszer megkétsze­reződött. I ♦ A MEGYEVILL-nél igen Iszép volt a nőnapi ünnep. Az ! ünneplésből — a vállalat asz- I szonyain kívül — kijutott az ’ öt kis, szabolcsfalui úttörőnek mások fennállásának tizedik évével. Az ellentervet 48 traktorvezető, hét brigád, a műszaki dolgozók egyéni- és brigádvállalásai alapján állí­tották össze. A szigetvári gépállomás | is, akik harmonikával, dobbal, évi terve 46 ezer normálhold. I egyéb hangszerrel szórakoztat- A szigetváriak ezzel szemben t ták a jelenlevőket. Stumf Má­elhatározták, hogy éves ter­vüket öt százalékkal túltel- ; jesítik, ami 2300 normál- | hold többletmunkát jelent. ♦ Az ellentervben szerepel | az is, hogy jó minőségben, | határidőre elvégzik a nö- ♦ vényápolást, a talajmunká- | kát azokon a területeken is, 1 amelyekre a földművesszö- * vetkezetek szerződést köt- | elmennek nek. A gépállomás dolgozói * vállalták, hogy a körzetük­höz tartozó termelőszövetke­zetekben öt százalékkal nö­velik a főbb növények ter­mésátlagát Az ellentervben szerepel többek között az is, hogy éves alkatrészfelhasználási tervüket egy, üzemanyagkölt­ségüket kettő, az éves terv javítási időbérét szintén két százalékkal csökkentik. Ha a gépállomás dolgozói az ellentervüket teljesítik, akkor a csökkentésekből, az éves terv túlteljesítéséből több mint 250 ezer forint többletbevételhez jutnak. ne, Weireich Ilona, Szabó Jenő, Stumf Lajos és Borbás László együttvéve sincs ötven éves. Szorgalomból meg má­sok szórakoztatására elbújnak a nagy, Hohner harmonikák mögé és húzzák, dalolják egy­szerre, hogy „Sárga a csikó...“ Hogy kevesen látták még ! őket? Pedig hívásra szívesen Még mondja valaki, hogy a férfiak nem háziasak. Fény­képpel tudom bizonyítani, bogy a fütőháziak a nőnapon ékes bizonyítékát adták házi­asságuknak. Amikor végétért az ünnepség hivatalos része két férfi is kötényt kötött ma- \qa elé és így szolgált fel az ötven nőnek. Hogy néha megbillent ke­zükben a tálca? Hogy a kis­tányéron sokszor több volt a fea, mint a bögrében? Dehát Intenem! Mindenki nem szület- i hét háziasszonynak! Ezen pedig vehetnek 8 Ze- t tort, vagy öt csővázas színt, { Már jő korán szétvttte a pos­vagy három autót. Csepel teher­ta a meghívókat a megyébe, asszonyoknak címezve és az állt rajta, hogy szombaton a TTIT Bartók klubjában jelen­jenek meg. Nosza, ix>lt mit ke­resgélniük a falusi boltosok­nak. Ki ceruzát kért, ki jegy­zetfüzetet, mert ugyan mi más­ért hivatnák őket, mint érte­kezletre, gyűlésre. Hanem nagy volt a csodál­kozásuk, amikor terített aszta­lok fogadták. Igaz volt egy kis beszédféle is, de nyúlfaroknyi, a többi időt az irodalmi szín­pad vidám műsora, meg tánc töltötte ki. A férfiak vadkanra lestek valahol a fekedi erdőben, az asszonyok meg itthon ünnepel­tek. így volt ez már kicsinál­va. Az erdőgazdaság kitett ma­gáért. A Rákóczi úti kisóvo- dások műsora után azok a fér­fiak, akiknek nem jutott pus­ka, vagy talán valami más ok­ból itthon maradtak, tanújelét adták figyelmességüknek. Az már igazán csak az il­lendőség dolga volt, hogy előbb szendvicset, sört, mindent meg­kóstoltak, hogy minőségi dol­gokat szolgáljanak fel az asz- szonytársaknak. Soha annyi virág nem fo­gyott el egy nap alatt, mint pénteken. A Rákóczi úton be­tértek egy virágüzletbe. Előt­tem három férfi virágot válo­gat. Az egyik már döntött: • — Tizennégy cserép ciklá­ment kérek. Mire a másik: — Én tizenhatot. Nem tudom egymást licitál­ták-e túl vagy ennyi nő dolgo­zójuk van a váttalatnál? Min­denesetre a harmadik férfi rí­juk nézett aztán így szólt: «■- Ibolyát kérek, harminc­hat csokorral, de friss legyen! S tíz perc múlva megindult a virágüzlet, ki az ajtón... GÁLDONYI BÉLA ♦♦♦♦♦♦ IRT ATT A THE WEWI A belkereskedelmi minisz­térium korábban közölte, hogy az új iskolai évre 21 kereske­delmi szakmába jelentkezhet­nek fiatalok tanulónak. Ezzel kapcsolatban a minisztérium oktatási osztálya az alábbi tá­jékoztatást adta: Az egyes szakmákra a követ- , kező módon lehet jelenthez-1 ni: az általános iskola vagy? gimnázium utolsó éves tanulói úgynevezett továbbtanulási la­pot kapnak. Ezen kell feltün­tetni, hogy a kereskedelem melyik ágában szeretnének el­helyezkedni. Az iskola igaz­gatója a jelentkezőlapokat to­vábbítja a legközelebbi keres­kedelmi tanuló iskolának, amely sízerint megtartják a fel vételeket. A felvételi vizsgák június utolsó napjaiban lesz­nek. A felvételi vizsga sikere alapján dönt az iskola és a szakmai vezetőség. A tanuló­kat július vagy augusztusban négyhetes próbaidőre hívják be és ezután kötik meg a vég­leges szerződést Azoknak a fiataloknak, akik az iskolát korábban fejezték be — egy-két éve — régi is­kolájukban, hasonló módon kell jelentkezniük. Tájékoztatásul még közük, hogy a cipő, papír, írószer, sport, játékcikk szakágakra helyi Kísérleti Gazdaságiban ebben az évben csak Budapes- j korszerűen van gépesítve az ten lesz képzés. így csak azok? istálló, a dolgozók már nem is jelentkezzenek, akik gondos-: kodni tudnak budapesti szállá­sukról Ugyanez vonatkozik egyébként az óra- és ékszer: szakágakra isi Kalauz néni fiatalasszony a kalauznők megmaradtak. Ma aki rendszeresen utazik autó­még. Senki nem hinné róla, pedig már ugyan ki tudná el- buszon. Az Erzsébet-telepieket hogy már tizenhárom éve ke- képzelni a kék autóbuszokat már lassan névszennt is isme­zeli a bérleteket és adja a je- anélkül, hogy a kalauz néni rá rém majd. Ezeken a vonalakon gyeket az utasoknak. ne szólna az ajtóban tömörülő alig utaznak ideges emberek. Ppdiv í<tv van Hauszmann utasokra: tessék kérem beljebb Nézeteltérés csak nagy ritkán jtaSJ S/5k K«““»;-;, „ <“*>! $ í“"“- , ,. Akkor került a Közlekedési Milyen a szolgálat? - A Hősok terei vonal a leg: Vállalathoz, amikor az első női ~ Nem könnyű Képzelje nehezebb viszont Ott állandó kalauzok megjelentek az autó- csak el - mondja Hauszrnan- a zsúfoltság Sokáig kell yar­o♦ buszokon. Akkor a katonának né — amikor délelőttös va- niok az utasoknak^ mire feljut- régi tehenészeti dolgozók öreg- ♦ elvitt férfiak pótlására kellet- hnár ref¥e' ^ négykor nak a kocsira, talán ezért is szenek és az ifjúság részéről | tek a nők. Aztán múltak az csorog az óra. Ez a legrosszabb, mérgesek sokan. Aztán az egy­: hajlandók kézzel fejni. A gé-J ! pesítést az is indokolja, hogy a i nincs utánpótlás. S/atáesmsEBf Siklón A MÉSZÖV vendéglátóipar! osz­tálya a siklósi földművesszövetke- zettel karöltve március 12-én este 8 órai kezdettel nagyszabású sza­kácsversenyt rendez a siklósi köz­ponti töldmflvesszövetkezeti ven­déglőben. A verseny első két helyezettjét a MÉSZÖV pénzjutalomban és ok­levélben elismerésben részesíti. Az első helyezett ezenkívül részt vesz az országos szakácsversenyen Is. A verseny után táncmulatságot tartanak, melynek során budapesti énekesek lépnek fel, Bemutató- atemy- itattam A dolog úgy kezdő­dött, hogy bemutató­ra mentem a Pécsi Fodrászipari Vállalat Kossuth Lajos utcai 1-es számú üzletébe vasárnap délután, amikor az utcán ren­geteg a sétáló és min­denkinek szórakozás jár a fejében. írom az adatokat, hogy első lett... má­sodik lett... lila haj, fantázia frizura, mi­egymás. S közben va­laki hátulról erősen néz. ösztönöm ezt sugallta, hogy meg­forduljak s mit lát szemem, két férfi áll mögöttem. Az egyik int a szemével, mire a másik — szíkárt szemüveges elé- bem áll. — Ha szabadna kedves szerkesztő kartárs. Engedje meg hogy a legújabb fri­zurát, a Hardy diva­tot megcsináljam a hajából Elhárító mozdula­tot tettem és valami • olyat akartam mon- t dani, hogy ... de el- tlenállhatatlan volt. I Hajamhoz nyúlt és felőrt bttatfo, “ Látja ez hosszú, nagyon hosszú. Elve­szünk belőle öt-hat centit, esetleg többet. Aztán itt oldalt meg­borotváljuk, egy ki s igazítás, hajmosás és kész a Hardy frizura. Megfogta a keze­met is ... pár perc múlva ott ültem a borbélyszékben ing­ujjra vetkőzve. Körülöttem a pécsi borbélyszakma legki­válóbb mesterei fi­gyelték a budapesti kolléga bemutatóját... Nyírt, fésült, újra nyírt, újra fésült és úgy éreztem, hogy kopaszodom, hogy alig marad valami a fejemen. Először olyan voltam, mint dédapám 1800-as évek: elején. Oldalt fésülve sörényem és két vége az orrom alá kunkorodott. Az­tán egy gyors vágás, fésülés és Ciceróra hasonlítottam. Majd szökött rabra emlé­keztetett megcsonkí­tott hajam. Ebben az állapotban került sor a mosásra, Végre megkönnyeb­bültem és a „közele­dés a vég felé“ gon­dolajt kerített hatal­mába. Nem így volt. A nedves hajat össze vissza, legtöbbször vissza fésülte meste­rem és éles borotvá­val nekiesett. Közben magyarázott. Szeme hol a borotva élén villant, hol a hallga­tóságot szuggerátta, hogy lekösse figyel­müket. Sikerült. S én ezalatt izzadtam. Mi lesz most, Kopasz leszek, tar, mint a ta­tárok. Mesterem mit sem törődött velem, csak borotválta a hajamat és magyarázott. — Kontravágásról be­szélt, meg arról, hogy ide nem fontos finom élű borotva, meg, hogy nem apránként húzogassuk a kést, hanem egy karmoz- dulattal, máskülön­ben olyan lesz a pá­ciens feje, mint a fűrész éle, szóval a hallgatóságnak ma­gyarázott, engem ví­gasztalt. Még egy két olló- csattogás, fésülés, ax­* évek, a férfiak is hazajöttek, de Tizenhárom év alatt sem tud- két ember mérgéből jut bőven * tóm megszokni a korai felke- mindig a kalauznak is ... "lést, de hát fel kell kelni, mert — Mi okozza a legtöbb bosz- [a szolgálatból nem lehet késni, szúságot? [Naponta tíz-tizenegy-tizenkét — Az, hogy az utasok min- : órát dolgozunk, hetenként egy- dig megállnak az ajtóban és [szer van egy négyórás rövid nem akarnak bemenni a kocsi [szolgálatunk és minden hete- belsejébe. Ebből van a legtöbb [dik vasárnapunk szabad. vita. Senki sem akarja belát­Mondta is a férjem már ni, hogy valakinek hátul is [többször, ha máshová mennék kell állnia. [ dolgozni, jobb lenne. Legalább — Mennyi a fizetése? [ a vasárnapokat együtt tölthet- — Mint „öreg” kalauz, őt ío- : nénk. De hát — mosolyodik el rint huszonnégy fillér órabért [a kalauz néni — én már úgy kapok. Meg vagyok elégedve a [megszerettem ezt a munkát, keresettel. Én már az infláció i hogy nem tudnám otthagyni. idején is dolgoztam. Hogy ak~ — Milyenek az utasok ka- kor mi volt? Emlékszem rá lauz szemmel? egyszer felvettem a kétheti fi­Szeretem az utasokat. Pe- zetésemet, elszaladtam a piac- :dig nem valami jól sikerült az ra és vettem rajta gyorsan ; első ismerkedésünk. Az első fél kiló szilvát, nehogy telje- • napon, amikor önállóan telje- sen elveszítse a pénz az értá- : sítettem szolgálatot, már ma- két ' gam sem tudom mivel, de meg- Most a férjemmel együtt tán szárítás és kész volt a huszadik szá­zad legmodernebb frizurája, a Hardy divat. Mindenki gyö­nyörködött és dicsér­te mesterem keze- munkáját, én azon­ban csak azt érez­tem, hogy fázik a tarkóm. Dehát hála is van világon (ugyanis nem kért semmit a 1 hajvágásért, hajmo- s ssáért szesszel beclöv—! zselésért) s ezért meg {sértett valaki. Szolgálat után megkeressük havonta a három- ragadtam azt a kezet, \ sírva mentem haza édesanyám- ezer forintot Jut belőle bútor- ' hoz. De hát azóta már meg- ra is, ruhára is, könyvekre is. edződtem. Most már nem ve- Mert mi szenvedélyes könyv­amelyik megkurtítot­ta sörényemet: ben? _ „.. - ! szem a szívemre a sértegetése- olvasók vagyunk. Különösen a 1 lvszleileK on'\ két. Mert vannak bőven, akik férjem. A könyveknél jobban megtisztelik az embert külön- csak a családját szereti. — Hajsza Péter va-l böző jelzőkkel. De hát — gon* Ha én szolgálatban vagyok, gyök, a Budapesti A !-• dolom ilyenkor magamban — elmegy a gyerekekkel kirán- Fodrászipari l mindenki a megjegyzésével ál- dúlni, vagy moziba. Jól élünk, Vállalat üzletvezető-i Htja ki magáról a műveltségi boldogok vagyunk. }e■ { bizonyítványt. A kalauz néni mosolyog. Ma Tisztelettel néztem! — Vannak persze jó utasok szabadnapos volt Holnap újra rí, mert azt is meg-] is. Vannak, akik megvédik az kezdődik a szolgálat Talán tudtam, hogy 1929 • embert a gorombáskodóktól, éppen a pécsbányai vonalra óta nyírja, szépíti a \ Vannak régi ismerősök is, akik kerül. Talán meg is kérdik tő- ■e'-ti-T.-» «»—. régen jártam a vonalukon, le: hol volt kalauz néni, régen láttuk? Talán haragszik ránk? És a kalauz néni mosolyogva válaszol majd és mosolyogva tépi le hiszen Most férfiakat. WI azért jött Pécsre, • megkérdezik, miért kerül ben hogy harminc éves * nünket kalauz néni, csak nem [haragszik ránk? t — Melyik a kedvenc vonala? kezeli a bérleteket és A deindoli és a pécsbánya- a jegyek sarkát, mert tapasztalatainak leg­frissebb hajtásait át­nyújtsa a pécsi kollé­gáknak. G. B. Itelepi. Ezeken a vonalakon már szereti az utasokat, {majdnem mindenkit ismerek, Kuruc/ |*;\1

Next

/
Oldalképek
Tartalom