Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-07 / 56. szám

»98 MÁRCIUS 7

N A P f 0

A sellyei járás népművelési munkája

A megyei tanács

vb.

műVe-uúésügyi osztálya népművelési csoportja a múlt év vesén elhatározta, értékeli az egyes járások népművelési munkáját. Az értékelés lényege nem a statisztikai adatok összegyűjtése, a tények regisztrálása, hanem az egyes járásokban a népművelés teltet sem tesznek építésre átalakításra.

A viszonylag nagy szám mögött azonban még olyan hiba is rejtőzik, hogy néhány kultúrotthon nem rendelkezik a kívánt tárgyi feltételekkel. Baranyahidvégen és Sámodon például a kultúrotthon egy helyiségből áll, tehát a vezetők legjobb szándéka mellett sem töltheti be kultúrotthoni rendeltetését, mert alig alkalmas.. rtiletén fellelt eredmények és egyébre, mint a mozielőadá-#

#

/ # , #

vagy színjátszás terén mai életünk A tánccsoportokkal kapcso-f problémáival foglalkozó dara- latosan az a megállapítás, hogy #

PÁL JÓZSEF:

bök kiválasztása még mindig főként csak az általános iskolai és a KISZ színjátszócsopor- toknól tapasztalható, bár a műsorpolitika térén ma mór egyre kevesebb az eltorzulás.

A színjátszásban, a szereplők önmagukkal szembeni igényesség tekintetében még van kívánni való.

különösen a vajszlói; a zalátai #

dolgozik jól, s általában min* # den tánccsoport jó munkát vé-# géz, csupán a rendszeresebb # foglalkozásokat kellene még * bevezetni.

Az értékelés foglalkozok

mánsági múzeummal, a mozik,? a könyvtárak helyzetével is #

hiányosságok megjelölésévé] a Munka megjavítása. Bár az értékelés nem képes minden területen átfogó képet adni, Mégis hasznos azért, mert

sokra és színdarabok benuria-# fására. Nem kedvezőbb a # helyzet a felsőszentmártoni # művelődési házban sem. Többje kultúrotthon épülete javításra #

Pécs Petőfije66

Minden bizonnyal kimozdítja szorul, így például a csámyosz-#

a járási művelődési otthono itat esetleges nyugalmi helyzetükből.

Legutóbb a sellyei járás és a művelődési otthon munkáját vizsgálta meg a megyei tanács művelődésügyi osztásának népművelési csoportja.

Az ellenforradalom visszavetette a sellyei járásban is a népművelési munkát, s bár

rói és a királyegyhózi.

A népművelés

dolgozón # közül so-^ kan említik, hogy munkát kö-# vetel a megyei .tanács műve-#

lődésügyi osztálya, de az anya-1 gi támogatást szűk marokkal# méri. Az állami támogatós # mértéke nem fokozható a po-# csókoláság. mint az néhány# évvel ezelőtt helytelenül tör-# a járás kUiturotthonaibam és A megvaná®ról szó sincs,#

könyvtáraiban csak jelentek- reupÍT1 az ésszerű elosztó el-?

vének megfelelően a felhasz-? nálósra szánt összegek a köz-# ségi tanácsok költségvetésében? szerepelnek és a népművelési? intézmények, mint a községig tanácsok által ezeket

az

nalelen károk keletkeztek, emberek fejében annál gycb’j • olt a zűrzavar. Az ellenforradalom után elsősorban a népművelési munka személyi feltételeit kellett megteremteni. A kultúrotthonigaz- gatók és népművelési ügyvezetők közül egy személyt váltottak le és két disszidált heaz

igazgató ttak, ? összegeket fel hasz-? nálhatják. ?

róttak te es két disszidált he- ^foglalva megáUapítha-j

Ivére állítottak új vezetőt. Az tó: L FokoMtta^ eitenor^-i

ellenőrzés során kiderült, hogy “ fUa™ ^‘1*

Ma még mindig sok a kenve!- valanrunt a társadalmi szerveké na meg mmoig sok a kényé,- segítségét igénybe véve, meg#

kell javítani a munka szemé-# lyi feltételeit s egyes helye-# ken fel kell lendíteni a mun-# kát. 2. Csányoszró, Vajszló,# Sumony, Kákics, Kétú jf alu' községekben és Sellyén, tapasztalható bizonyos fellendülés,1 de a községek többségében * nincs rendszeres munka, ami? a népművelési ügyvezetők és? kultúrotthandgaagatók hibája.? 3. Mérlegelni kell annak le-? hetőségét, hogy Sellyén a kö-J vetkező években új művelő-] dési otthon, épüljön!

Az ismeretterjesztéssel kap-] csolatosan megállapították, \

Meskedő ügyvezető, illetve kuliúrotthonígazgató, akik ellenszolgáltatás nélkül veszik tel e. tiszteletdíjat. S tisztelet a kivételnek, a népművelési ügyvezetők és kultúrotthom- igazgatók között még sokan, na is, alig leplezett erőfeszítéssel igyekeznek politikamen- ‘6s népművelést végezni.

A művelődésügyi osztály a tevőben is arra törekszik, hogy a népművelési ügyvezetők pedagógusok legyenek. A számadatok ezen a téren megnyugtatók a sellyei járásban, a tartalmi munkát illetően ácsomban nincs minden rendben.

... , ,, . ... hogy különösen Kákicson és!

A jarasoan ^ kultúrotthon Marócsán eredményesen vezet-]

ték be a tanfolyamjellegű is-! meretterjesztést s sikeresnek t mondható a Sellyén, Kétújfa-^ lun és Felsőszentmártonban in- 1 dított méhészeti tanfolyam is.

működött, kettőt be kellett szüntetni, mert az épületet visszaadták előbbi tulajdonosuknak. A 21 kultúrotthon azt jelenti, hogy a sellyei járásiban minden második községben van kultúrotthon. E kedvező számarány mellett meg kell mondani azt is, hogy például Kétűjfalun, ebben az eléggé nagy lélekszámú községben mai napig sem működik kultúrotthon, s a község Vezetői még csak erőfeszítése•v

A „Végrendelet11 Hossiúhetényben #

A hosszúhetényi művelődési otthon színjátszócsoportja^ február 23-án és március 2-án nagy sikerrel mutatta be Ko- áolányi: Végrendelet című színművét. Mindkét alkalommal leit ház tapsolt a jó előadásnak és az anyagi sikeren kívül jelentős erkölcsi sikert is jelentett a bemutató.

A színjátszócsoport fiatalabb tagjai szívesen fogadták az

idősebbek tanácsait a próbák alkalmával. — a szereplők kő- _______

zött ott találjuk a művelődési otthon igazgatóját, feleségét. # Iáim lengő sírvirágok” — ír- <t védőnőt, két pedagógust és munkásfiatalokat, akik nagu ? ja Nála a szerelem is túszt KISZ-tagok. #

A darabot bemutatják több közeli községben is. ?

■v-v

Mindenképpen szem előtt * kell tartani az ismeretterjesz- tés legfőbb célját, azt, hogy a# falusi hallgatóknak értékes. # maradandó ismereteket nyújt- ? sónak az előadások. f

A művészeti munkán belül a jj

#

99

Amit Koczíán Sándorról először hallottam, azt ti., hogy ő volt „Pécs Petőfije7', őszintén szólva egy kis gyanakvással fogadtam. Az egész afféle lokálpatrióta túlzás. gondoltam, s csak a helyi kegyelet fűzi a díszes jelzőt a szerencsétlen sorsú költő nevéhez. Koczíán Sándor igazi értékére, költői tehetségére akkor döbbentem rá, amikor egyik délelőtt a a- Városi Levéltárban átnéztem hagyatékát, végigolvastam közel másfélszáz költeményét s egész kötetre terjedő naplóját. Mert versei jobbára még mindig kiadatlanok, s naplója is csak gépelt átírásban olvasható.

Ki volt Koczíán Sándor? Azok közé a kevés pécsi hírességek közé tartozik, akik nemcsak ebben a városban születtek és nőttek fel, de itt is haltak meg. Koczián „könnyen" tehette: bölcsőjét mindössze két évtized választja el koporsójától. 1850- ben született s 1870-ben már meghalt. — A félárva gyermek életének állomásairól iskolai bizonyítványai vallanak. Amíg Koczián a gimnázium nyolc osztályát járta, minden évben más cím került abba a rovatba, ahová szállását jegyezték. Az özvegy édesanya, a szegény napszámos mosónő, a város egyik végéből a másikba menekült lakbértartozásaival a szigorú háziurak elől. Milyen megrázóan szomorú gyermekkor lehetett a Kocziáné! Miféle proletárnyomorúság tanyázott az özvegy édesanya folyton váltott albérleti szobájában! Rák Imre, Koczián volt osztálytársa így emlékszik vissza a költőre: „Nem egészen középmagas, szerfelett szikár, nyurga ifjú volt. Szeme nagy. fekete; homloka nagy, domború. Ruházata mindig szerfelett silány, kopott, színeliagyoti. Uj ruhája sohasem volt. Nagy szegénységben élhetett, egyetlen egyszer voltam a lakásán, egy szoba-konyhából állt a lakásuk. Volt benne 2—3 ágy, vetetten, szennyes, egy asztal, 2—3 szék s egy takaréktűzhely, ezen pár cseréptányér s pléhkanál. A szobában bűzös, savanyú szag, oly rossz benyomást tett rám, hogy sohasem felejtem el.”

Koczián versei ebből a szegénységből fakadtak. Tele vannak szomorúsággal, panasszal, halálérzettel. „Dahazaszeretet és a lázadás hangja néha áttör ezen a burkon, s néhány meylca- póan szép politikai verse születik. — Felsős diák korában neve már nemcsak az önképzőkörben. hanem pályázatokon, sőt a Péc.si Közlönyben is szerepel. Persze egy ■húszéves ifjú jövőjéről, még ha lírikus is, nehéz ítéletet mondani. Koczián hátrahagyott írásai is — ahogy mondani szokták — csak az oroszlánkörmöket mutatják, nem a kész köitőt. S ha második Petőfi nem is, de egy Vajda János méretű költő bizonyára válhatott volna belőle.

Sajnos, azonban már fiatalon betegség sorvasztja. Megdöbbentő, ahogy naplójában betegségének pontos orvosi és írói diagnózisát adja. Egész környezete már halálát várja, de ö még mindig az életben reménykedik. 1870 kora tavaszán újra költözik a család. („A ház oly nagy. mint alig valamelyik a városban. Hat nagyobb lakás van benne. Mi nem közvetlenül a háziúrtól vettük ki a lakást, hanem a lakóktól. Kit fiatal leánnyal vagyunk egy konyhán” — írja naplójában), s itt, a mai Sallai utca 24. szám alatti házban halt meg Koczián Sándor 88 esztendővel ezelőtt.

Halála után a gimnázium irodalmi köre verseinek kiadását és síremlék felállítását határozta el. Néhány költeménye „Emlékfüzér" címmel meg is jelent nyomtatásban, s azt a néhány forint jövedelmet, amit hozott, a fiatal Váradi Antal (aki egy osztállyal járt Koczián alatt) vitte el a szomorú édesanyának. „Most is előttem áll a pillanat, mikor átadtam neki — írja visszaemlékezéseiben Váradi. — Sírva borult a nyalíamba. Egy eltemetett boldogság és szép jövendő permetezett a könnyiben." S még hozzáteszi: „Nagy talentumot zárt el a korai sír.”

Kocziánt eredetileg a buda- külvárosi temetőbe temették, de 1929-ben, a temető megszűnéseikor, porladó csontjait a mai köztemetőbe vitték át. Márvány síremléke a kápolna közelében áll. A repkény már egészen benőtte. Nemrégiben . jótékony diákkezek hozták rendbe a

Esti beszélgetés

(JÓZSEF ATTILA EMLÉKÉRE)

Este van és csend. Bársonyos.

Benned nem él e kép se, se annyi fényes gondolat.

Szövögetted mind, de szétszakította, szétvágta egy tehervonat.

S bár szóltam már róla, újra szólnom kell. nem bírom tovább, kell ez a beszéd, magától buggyan s bármennyire fáj s öl. ha ma nem. holnap újra kérdeném: —

Miért csak ez, csak így jutott, néked, legjobbnak halni?

Hányán haltak s hányán dicsőbben. —

Akár az önkény bitója alól néztek, de a bíró szemével,

s szóltak a népért, vádoltak még ott is. míg arcukat szántotta a harag, mélyen, hogy nem törölte le a kín se. holt vonásukban vésve megmaradt.

Ö. ha várhattál volna még és tiszta öntudattal a győző rohamra menet gépfegyverek elé dobhattad volna, társaid védve, testedet. — — —

De te nem válaszolsz, hiába kérlek, pörös szád hallgat, betömte a föld.

S én rontom s temetem azt a világot, mely őrülettel s aljasul megölt.

GALAMBOSI LÁSZLÓ:

Virág-hajú

Virág-hajú fiatal boszorkány, kinek teste ezer-színű ékszer a pihegő föld tűz-dús kebelén, megremeg a vérem, hogyha nézel vagy szirmaiddal szórom arcomat, kösd össze egy fény-lakkozott híddal a földi és az égi partokat.

Lábujjhegyen hívja rajt a mennybe a nemes-arcú, komoly herceget a szőke-bőrű, szekftí-szemű tünde.

A csendet-adó. üde helyeket illatozd a fenyvesek borával, tűz égjen a mámorító lombban s téged köszönt boszorkány, ó. téged szívünk, amely ezüst-hangon dobban. Kebleid oly édesek és szőkék, mint az opál délutáni tűznél, karjaidat milliárd lágy lombból simogatta kerekre egy tündér.

Nagyon mélyen lakik lent a földben, minden évnek kezdetére följön, megfújja víg kürt jeleit kürtjeit ■ te Karcsii, páva-tánccal suhansz át a földön.

Táncba mennek utánad a méhek, a muzsikáló, büszke darazsaik, lépkednek a bársony-nyakú erdők ringatva kis virág-tavakat.

Frissen mennek nyomodban a szántók, a csíkos-hátú erős párducok, és a nád a vézna-kezű pásztor lehajol s a füledbe susog.

Megsúgja, hogy mit álmodott Télen, mit beszélnek lent a hab-manók és az ezüst, hogy táncol a jégen, kit nyakaztak le a szél-bakók.

Énekelj 6 Tavasz csak a földnek s csókold meg az ég nagy homlokát, fény-kerubok díszítik lobogva dicsőséged arany-oszlopát.

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

I

#

#

t

#

#

#

t

#

#

#

#

#

#

#

f

#

t

#

#

#

#

f

#

#

#

#

t

>

#

#

/

#

#

#

#

#

#

#

#

>

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

#

/

#

#

#

#

#

Gondolatok könyvekről

Számtalanszor ír- is. A Magyar Iro- dik a költő élete e<i , tak azzal kapcsolat- dalom Gyöngysze- mentalitása. Azok a sírt" ~Akőbe'v eset t írás^Ko- # ban, hogy az Olcsó merről, az eddig momentumok, azo.t

reménytelen, s a természet is fájdalomtól sóhajtozik. De a

czián Sándor egyik versének két sora. egészen megkopott, alig-alig olvasható: „Sötét síromnak néma éje, — Korán átlépem küszöböd,7'

TÜSKÉS TIBOR

, Könyvtár eddig megjelent kiadásai- az impressziók, me- ] megjelent sorozata ról csak jót mond- Ivek a költő életére

' mennyire népszerű hatunk, ötletesek, hatással

Képzőművész arcképcsarnok lótván

Évek óta ismerem és jellemző szerénységére, hogy ismeretségünk alatt soha sem szólt szenvedélyes rajzszeretetéről, teljesületlen gyermekkori, álltairól és arról, hogy most is riválaszthatatlan barátja rajzfüzete, melyben ismerőst és is- iieretlcnt karikatúrában örökít meg. Karikatúrái frissek, karakteresek és rendelkeznek áiindazon tulajdonságokkal, btelyek jellemzői a jó karika- furának. holott — miként ez kiderül életrajzi adataiból —

harmincnyolc esztendővel ezelőtt. Apja földnélküli paraszt volt, egy a három millióból.

Az elemi hat osztályát kitűnő eredménnyel végezte. Volt tanítója községi támogatást javasolt számára, hogy tovább tanulhasson, de a község már taníttatta a református pap két leányát és az igazgató-tanító fiát. így a továbbtanulási szándék a főjegyző intelmével éri véget: paraszt az apja. legyen paraszt a gyermek is. — 12 éves ekkor és nem sokkal kéélete folyamán nem sok alkal- söbb már egy térképész csórna adódott elmélyült képzőművészeti tanulmányok folytatására.

Élete — a mai fiatalság számára — sok tanulság hordozója. Ezért feljegyeztem néhány jellemző mozzanatát.

Az ország keleti peremén. Mezőgyán községben született

port mellett dolgozik, mint napszámos. 14 éves korában asztalos tanuló, három évvel később munkanélküli asztalossem feledkezett meg. A rajzfüzet és -ceruza gyermekkorától végigkísérték, mint elválaszthatatlan jóbarátok és kísérik ma is túl az ifjúságon.

1940—45 között katona. Térképész csoportnál szolgál és itt végre alkalma nyílik a rajzolásra.

A felszabadulás után állami szolgálatba lépett, 1950'bon Pécsre helyezték, 1951-ben állásától megvált és Pécsett maradt. Azóta két év megszakítással a Hazafias Népfront belső munkatársa.

Két kicsi gyermeke van, előttük szabad az út és elégtétel és kárpótlás ez az apa száma

segéd, majd pékkifutó Debre- rá. akinek messzetekintő gyer- cenbe'n. kocsimosó Budapesten mekálmai két könnycseppben, a Tüzér utcai garázsban, de a mezőgyám főjegyzői iroda bármilyen nehéz is vol' sorsa, porába hulltak, a rajzolásról egy pillanatra U*y tudom, hogy ;i TTIT

meg ebben az esztendőben klubkiállítás keretében mutatja be válogatott rajzait, karikatúráit és biztos vagyok abban, hogy azok, akik szeretik

# és mennyire kedves, technikai kivitelük

# írtak arról is, hogy szép és formás. S

# helyes, ha a magyar nemcsak külsejük# írók művei mellett

# leülföldi klassziku- ? sok munkái szeire# pelnek. Egy-egy szá- ? mát rajongva vár- ? juk. Kedves nekünk az Olcsó

Könyvtár, mert ezen keresztül ismerkedünk meg a klasszikus írók páratlan szépségű alkotásai- ä val.

0 Az előbb említett a könyvtári sorozaton mány f kívül, egy másik melyet f olcsó sorozattal ta- dór irt, és melyben f iái kozunk, melyet a a regének a mélta-« f Móra Ferenc Könyv tását látjuk. — A f kiadó jelenteleti könyv margójára a

# meg „Magyar Iro# dalom Gyöngyszemei“ címmel. Az, hogy a költői alkotások olyan népszerűek legyenek, mint a regények, vagy más prózai alkot ávanhak, számos vers keletkezését segítik elő; Az értékelés után a szerző előszava következik, majd a hős-rege tizenkét énekben. Arany életrajzót a könyv végén látjuk, ugyancsak itt található a jegyzet és a szómakel, hahem tartalmukkal is kedveskednek az olvasónak, mert valóban irodalmi gyöngyszemeket. közölnek.

Nem régen jelent meg . a legújabb

szám, Arany János gyarázat is, meHy a Buda halála cimű hős-rege megéftéséregéje. Nézzük meg közelebbről ezt az értékes könyvet! A regét rövid tanul- vezeti be, Csoocri SúnCigányportre

következő megjegyzést írhatnánk: jó lenne, ha a következő kiadásokban több adatot találnánk a költői mű keletkezésének, megszületésének köa finoman csipkelődő, művészi# sok, hogy szeressük rültnényeit illetően. :ru*n-£vc,: karikatúrát, szívesen fogadják# őket 6, olvassuk, Hiszen jól tudjuk.

hez szükséges.

Általában ugyasi- iiyem alapos, mély értékelést találunk az eddig megjelent könyveknél is. E sorozat anyagi oldalát tekintve igen olcsó, épp Olcsósága miatt könnyen hozzáférhetők a magyar költészet örökbecsű alkotásai. Örömmel üdvözölnénk. ha minél nagyobb számban találkoznánk klasszikus költőink

Na«y István

bemutatkozását,

— di

függ a

# • echnilvbi

kiadások

oldalától

hogy legtöbb költői alkotásban tükrö/nPáj Gábor

Pécsbányatelei*