Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-06 / 55. szám

*

WÄPtö

JIM MÁRCIUS 6

Pajtásoki

Szeretnék minden gyerekhez szólni,

Előre! Föl! Tanulni! Sportolni!

Az Ottörőház kapuja mindig nyitva áll,

Minden pajtást, minden úttörőt várva-vár.

Minden becsületes pajtás jöhet nyugodtan.

Csak mindenre vigyáz*, mert tied, ami itt van.

Az úttörő magyar, orosz, német, román legyen bár,

Az Cttörőház minden pajtást szeretettel vár.

irta: KOZMA KAROLY, átdolgozta: KIM FF LÁSZLÓ V. osztályos úttörő VII. osztályos úttörő«

Munka és szórakozás az Úttörőházban

Szov'ei—-magyar úftförőbarátság

A Húsvét sziget titka

'v. ■■

'm w «

, Szorgalmasa» én eredményese» dolgozik a rádiós szakkör

Nyolcadikosok kozott

4 — I» I« iTtn TUS »m kfi» )ft kitűzőit eéljakat . a «a- »»óbb problémája a pályává]*»- nwkw legmegfelelőbb pályát.

>ás — hiszen nem sok Idő máivá a Oyőrel Gyula lfjővetető

'taMaie választ * kell adni: má vasesztergályos

Veretnék lenni?

A pályaválasztás megkönnyítése

«Íjából hívtak meg engem Péter jó étvágyú gyermek

■z. Táncsics Mihály úttörő-" ' “

Nagy kitüntetésben részesültem az elmúlt nyáron, a vakációt a Szovjetunió egyik legszebb vidékén, Ar- tekben, a nemzetközi úttörőtáborban töltöttem

, Az ott eltöltött hat hét alatt 17 ország úttörőivel kötöttem barátságot. Megismertem nevezeti játékaikat, dalaikat, táncaikat és szokásaikat. Az együtt töltött idő alatt bizonyságot szereztem arról, hogy az úttörő-korban lévő gyerekek, ha t vi'TAg bármely részén élnek is, egyformán szeretik a vidámságot, a játékot. Egyformán csintalanok, érdeklődésüket főként a romantikus játékok kötik le, és a csínytevésre éppen olyan hajlamosak, mint mi.

Barátságunk nem szakadt meg a tábortól való búcsú- záskor. Levelezés útján jóné- hány pajtással most is tartjuk a kapcsolatot Kamcsatka, Irkntszk, Riga, Artek és a Szovjetunió más városaiban lakó pionírokkal. Elárulom, hogy valamennyi levelező pajtásom leány. Ezzel talán az is bizonyítható, hogy/ még ezen a téren sincs különbség az úttörők között sem nálunk, sem más országban. A lányok szívesebben levelez-, nek fiúkkal, mint lányokkal. , Leveleikből azonban —, Kamcsatkáról, vagy Rigából jöjjön is az —, nem a leány és fiú között szokásos téma, de főként a náluk folyó úttörő-munka, a tanulás és a szocialista haza iránti szeretet érződik ki. A velük együtt töltött játékos hat hét és a leveleikből kiolvasható kötelességtudás feltétlenül azt a következtetést engedi levonni, hogy a szovjet pioní

J

Megdicsérjük J

Antal György úttörő csapat-^ vezetőt, mert Ibafán jól szer- ( vezi a csapat társadalmi mun- j kaját; t

Dudás Mónikát, a szigetvárt# leány úttörőcsapat Ifjú őrsveze- / tőjét, a jó őrsi közösség kiala- é kitásáért; /

a Bercsényi utcai 227. számúi Hunyadi Ján06 úttörőcsapatot t a jó latkérőit zajnseze jövete-/ lért, amely segítette az újonc-* próbára való felkészülést. \

rok már gyermekkorukban tudatosan készülnek fel az életre, és amikor majd felnőnek, kétségtelenül bizonyítékot fognak nyújtani nevelésük helyességéről azáltal, hogy hasznos építő tagjai lesznek a szocialista, illetve a tzommunista társadalomnak.

Én magam igyekszem ezekből levonni és megvalósítani a hasznos tapasztalatokat. — Igyekszem ezeket a mi úttörőcsapatunk tagjaival megismertetni, hogy mi, magyar úttörők is olyanokká váljunk minden vonatkozásban, amilyeneknek a szovjet úttörőket ismertem meg.

KOVÁCS ÁRPÁD az 1420. sz. Táncsics Mihály úttörőcsapat őrsvezetője.

f /

\

\

/

/

/

*

/

/

*

/

/

\

\

/ - /

/

/

í Kedves Pajtások! j A Csendes Óceán legtávolab# bi részén, óriási távolságra I minden emberlakta helytől, »magányosan áll egy kis sziget, i amit a bennszülöttek a „Szige- i tek jköldöke” néven ismernek.

A vulkáni eredetű szigetet 1722 húsvétján fedezte fel Rogge- i veen admirális, innen származik az elnevezése is.

/ A sziget mindössze 118 négy- é zetkilométer (a Balaton terü- / lete 600 négyzetkilométer!) és l a legközelebbi sziget is 2500 kilométerre van tőle. Dél-Amerika partjaitól kereken 3500 kilométer választja el. A szige- / ten több mint 500 titokzatos / kőszobor áll, emeletes magas- / ságú emberfejek — valamennyi

* egyetlen kősziklából kifaragva. Egy eltűnt kultúra emlékei ezek a kőkolosszusok, amelyek alkatóiról, a sziget titokzatos

JELMEZBÁL.

A 2001. sz. Zalka Máté úttörőcsapat február 15-én jelmezbált rendezett. A bálra meghívták a Bercsényi utcai iskola tanulóit és vendégek étkeztek a Narodne Novine szerkesztőségétől is, valamint a minisztériumból.

Délután 5 órakor már gyülekeztek a jelmezesek és este 11 óráig ropták a tánccá: és lesték a tombolasorsolást, vajon la nyer és mit?

Este 7 órakor jelentették be, hogy a jelmezversenyen az első díjat Lubrezsán Anna, a másodikat Katies Anna nyerte.

f

Expedíció a sivatagban

A Szahara-slvatag sok kincset rejteget. Evről-évre több és több expedíció keresi fel * homoktengert, «hol olaj után kutatnak.

őslakóiról semmi bizonyosat nem tudunk. Kik voltak ezek a szigetlakok, akik kezdetiem ges szerszámaikkal több száz mázsás kőszobrokat faragtak ki és szállítottak», el sok kilóméi térré? Honnaii származik ez a magányos kultúra az óceán végtelen ürességében, ' hiszen sajátságos írásuk is volt, kő-i táblákba vésték ismeretlen je-t leiket?

Hatalmas városuk romjaihoz kőutak vezettek, faragott kő-> tömbökből óriási teraszokat építettek, fából faragott kis szobraik kiforrott művészetről tanúskodnak. Honnan jött ez az ősnép, amely magányosan ilyen fejlett kultúrát terem- tett? Hiába kérdezzük a sziget mai lakóit, értetlenül állnak a magasrendű emlékek előtt.

A néprajz kutatói igyekez« nek feleletet találni a kérdésre, ahány kutató, annyi feltevés, ^ Nagyjából két felfogás áll J szemben egymással. Az egyik J Ázsia felől származtatja a szét-» J szórt szigetid lógnak, Polinéziá-« fnak öslakóít. A másik, a me" részebb, Amerikát tekinti a kultúra bölcsőjének. Az bízó-, nyos, hogy Polinézia népe ten-« geren jutott el óriási kitérje-« désű új hazájába. Oldaltámasz- tékos vitorlásaikon ezer és ezer kilométert tettek meg, az Európánál négyszer nagyobb területen szétszórt szigetvilágban. _ A kutatók legtöbbje nyugatról, # Ázsia partjairól származó be- Márclus 15-én délután s órakor / vánaorlóknak véli az őslakó- az Ifjúsági Színházban nagyszabá-f kát.

sú ünnep) műsort rendez az úttá-# Érdekeset*) a norvég Heyerí*-éíit&iín*«ÍÍa elmélete. Szerinte Peru

kor állítja össze. Úttörőcsapaton-\ „ ként a két legjobb Őrsöt hívják / oskulturajat az untak uralma flieg a műsorra, # előtt, Európából odavetődött

vikingek teremtették. Az indián őslegendák mind keleti-«?! jött szakállas fehér emberekről beszélnek. Ezek utódai újra é tengerre szálltak a Csendes / Óceánon és eljutottak a Húsvét / szigeteikre is. Sok érdekes ad-it- / tál támasztja alá elméletét.

/ Sajnos, a Húsvét szigeti kul- / túra rejtélyének megoldását is l a fehér ember tette tönkre. A / múlt század hatvanas éveiben l egy perui hajókaraván rab* l szolgának hurcolta el a sziget /lakosságát, így pusztultak el /azok, akik még értették őseik /jelképes írását és ismerték /származásuk legendáit A szi- /get jelenlegi kevert népesség« / már semmit sem tud mindé

A harmadik díj nyertese Peity Zselyisláv úttörő volt.

A bál bevétele mintegy 400 forint. Az úttörőcsapat tervezi, hogy a pénzen sátrakat vásárol és tavasszal nagy túrára induL

Mo’ .er László

VII. a-s?

/ ezekrőL

D. j.

b».

“»■ pről tanúskodott pufók "•'Did órára, hogy beszéljek a vas-éarca is. Kedvenc étele a Iek- «ítergályo* szakmáról, az Ipari J páros gombóc, és mára ezt Jnuló életéröl. Barátom Is velem " « . . .

»olt, aki villanyszerelő-ipari tanuló, ^érte ebedre az édesanyja. "-'mondtuk mindazt, ami a pajtá- Érthető türelmetlenséggel vár- Sl?* *2e!relh<!tí —! beszéltünk az i fa a tanítás végét. A lekváros A "pajtáik^^ría^Sfl^yeleTn-/ gombóc finom íze fogMkoz- *«1 hallgattak bennünket a bú- (I tatta mindinkább s ennek tvd- ;3úzáskor sok sikert kívántunk to-iható be a gyöngébb felelet az

C*. r—^ -redmé®ti & pajtásokat ahhoz, hogy dér- i M/ff GQV faattes osztályzat lett.

(l A csengetés után kapkodva 11 öltözött. Hóna alá fogta táské.- é ját és gyors léptekkel elindult, hogy minél hamarább hazaérjen a gombócevésre, amelyre ha csak rá is gondolt, nagyokat kellett nyelnie.

Társai ugyancsak meglepődtek sietésén. Odakint nagy pelyhekben hullott a hó. Kiváló alkalom a hógolyózásra. Ám Pétert mindez ma nem érdekelte. A többiek azt hitték, hogy a friss hó készteti szapora mozgásra Pétert, és hasonló gyorsasaggal utána eredtek. így szokták máskor is. El az iskolából gyorsan, hogy a közeli téren azután élve a ... nagyobb lehetőséggel, levezesv,. héla általános i kölni leazgató ■ «pju . tanterem félnavos te— a középiskolai továbbtanu- seK, a tonterem jeinapos je Szépei Fajos, a városi ta-' gyelme okozta merevséget.

JS*» művelődésügyi osztályának / A friss tapadó hőből piRa- „Än*Y^rXr‘!X* úttörő, f 'Uitok alatt iak súlyos hógolyót ti10* töd» sesrft** címmel beszélgetés f gyúrtak-. Mina&QUlkuknál- - - - - — " - - é . e C». . .

cAid&zat...

msM í

.A városi MM ctnflksfg a ts~

JársköztArsasás megalakulásának ,' és * Kommunista Ifjúsági Szö- .'»»ég 1 éves fennállásának évfor- ( .»•ájara esillagtúrát szerves a t énétől emlékműhöz.

Srigetváron n főve! öinvees “.»folyam kezdődött, amelyen »I

í^riiyező községek őrsvezetői el- ^iátlthatják a tudnivalókat Aazérnap délelőtt lő órakor „Ml- \ 7*n pályát válasszak?“ címmel J 8***elOveteI lesz a vm. osztályos» li L®*» részére. A beszélgetést Ta- <

eFéijaz úttörők, őrsvezetők és ifjú- / leütő* mennyiség állott .—tők részére. A beszélgetés á hährrrii^nsra .4 Vezért

ktabéétutanon aró.akoíhat-J ,2f" « , ..V ,

fiuk* nytlsíaa mat terme

*'Gi

vívta ki ezt a rangot) azonban nem a had, irányítása vonzotta, hanem a tekintélyt biztosító pocak megtömése, a fentemlített eledelből.

— Ma fontosabb a dolgom — jelentette ki és nem várva be társait, eliramodott.

Ittmaradt a sereg vezér nélkül, tett munícióval. Abbahagyni a csatát? Ki hallott ilyent? Azt már nem! Tanácstalanul szorongatták a nagy fehér golyókat és mert egyre hidegebb lett a kezükben, jobb híján egymást kezdték dobálni. Nagy csete-paté alakult x>olna ki, Jut Horváth Gabi, a helyettes vezér le nem állítja őket.

— Idefigyeljetek! Mi hogo- 1yózni akarunk és ha vezérünk elhagyott, most egymást azért ne verjük miatta. A széthúzás mennyi nagy népet tett már tönkre. Ismételte a történelem tanár délelőtti szavait. Inkább büntessük meg az árulót.

' — GPV van. úgy van! — kiáltották niir-'ennyian és nyomban had * rt-sot tartottak. Gabi ismertette a hadi tervet.

— Tehát most futva megkerüljük a főutcát, a kifőzáés sarkon lesbeállunk és amikor, felbukkan az utca végén, egyszerre sortűz az összes golyóval. Nagy ovációval elrohanták mindannyian.

Péter ezalatt mit sem sejtve iparkodott hazafelé. A csapat tagjai pedig futva tették meg az utat, előbb értek a kijelölt sarokházhoz. Meghúzódtak a fal mellett, csak Szekeres Pista kandikált ki, mint figyelő, de ő is épp annyira, hogy fél- szemmel lássa a közeledő Pátert, aki közben felért a sarki kifőzés elé. Jó tíz lépésre volt a mellékutcától.

— Mindjárt ideér — szólt hátra, Pista. A fiúk dobásra emelték fél kezüket. Ebben a pillanatban egy kislány lépett ki a kifőzés ajtaján. Jó három méterre Péter előtt és a sarok felé indult.

— Egy, kettő, három!... számolta a lépéseket Pista, anélkül, hogy kitekintett volna. és a felemelt karokból zó poroztak a bombák. Az eh i mirdiárt femn találta a kis :ány<. Szegényke ijedtében 1W ejtene kezéből az éthordót.

— Tévedés! Tévedés! — kiáltotta Pali. Mire nagy nehezen abbahagyták a dobálási, hanem az éthordóból kiborult az étel, és a leves paprikás zsírja sárgára festette a havat. A kisleány sírásra fakadt. No, erre a háta mögül kiugró Péter, felismerve a helyzetben a neki szánt sorsot, válogatás nélkül osztogatta a vezért igazságszolgáltatást válaszul a felségsértésre. Mire a dicstelen ütközet résztvevői jobbnak látták elszaladni.

Péter egyedül maradt a síró kisleánnyal.

— Ne sírj! Vigasztalta, miközben a szétgurult edényeket segített összeszedni. — Majd eszel mást, — folytatta, de hogy a. lekváros gombócra, gondolt, úgy érezte, ő is sírvafa- kadna hasonló helyzetben.

— Ne-he-he-hem az enyém volt — zokogta a leány akadozva. A nénié. Mindennap én viszem az ebédjét, mert rossz a lába. Mit fog most ebédelni.

Péter nem tudta, mn szóljon e re. csak állott n pityergő Uów neUett. nk1 • \'sé'~,v.r- asetten magyat-a.ta a szegény

néni szomorúságát. Egyszeresük hirtelen megfogta * leány kezét.

— Gyere velem, — szólt él maga után húzta ótet.

Az öreg néni ezalatt türelmetlenül várta az ebédet. Többször is kinézett az ablakon, nem jön-e a kisleány. Es hogy nem látta, önmagától kérdezgette, hol maradhat ilyen sokáig. Már nagyon éhes volt. Nagysokára megszólalt « csengő. S megjött az éthordóval a kislány. Legalább jó ebédet hoztál? Kíváncsian emelte ki az első edényt, amiben finom leves gőzölgőit. Hej, de amit az alatta lévő tálban látott, attól örömében felkiáltott. az edény tele volt étellel. Méghozzá finom. cukrozott lekvárosgombóccal.

Peter a ház előtt várta meg « kisleányt. Mikor az kijött, csak annyit kérdezett:

— No, Ízlett a néninek’

— Nagyon! — válaszolt az.

— Akkor jól van. Szevasz, — köszönt és elindult hazafelé, üres gyomorral, de teli szívvel. Otthon megevett egy darab kenyeret, megivott reá egy pohár vizet, kezébe vette a történelemkönyvet és hozzo'd- toft a tanuláshoz, hogy kijavítsa a ma kapott rossz osztályzatot.

KULI-BÁCSI