Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-06 / 55. szám

Ri MÄRcrus 6

NAPLÓ

S

(met készítenek{

újhegyi szénmssóról‘

n. nyan nevetve mondogatták: la. Kibocsátanak valakit soro„Vártuk, nem ért meglepetés, zatos mulasztás miatt? Győr- j Elegendő-e az, ha csu- Ilyen könnyen még nem ke- san napirendre térnek fölötte (1

pán a pártvezetőség törődik a —------- ‘ — -----------’--------------1 ----------1-‘

Az elmúlt héten filmfelvé- ’lek készültek az újhegyi énmosó rekonstrukciójáról.

'it napig tartózkodtak a 1mzakemberek az újhegyi

lemben és körülbelül tíz .____,, . . ....

..

.. 1 termeles partellenorzesevel es 'fee* műszaki filmet fc*sz*-'(irányításával? A pártvezetésének róla, gi ülések és más megibeszéléA filmen is láthatók lesz-Jsek kimerítik-e a pártellenőr- *majd a hat emeletnyit7jés ^galrnát?

*W összefüggő gépterek ífvam-aknán — nAnt má. . , , ísutt is — nemrégiben napi*pei, amelyek lehetővé te- -pg^dre került a szakmánybé- lifc, hogy óránként 240 ton-(írek rendezése. „Kényes“ dolog, I helyett 360 tonna szenet l* hiszen — ha átmenetileg öthatnak és duplájára minimálisan is — a rendte- "lelhetik a gázszénkihoza- « bányászok zsebére

^ megy. De szükség volt ra. A

A műszaki film bemutató- mimkástatócsok ugyanis - ír« még ebben a hónapban!*?*5*™^* e^ekeben - » kerül a pécsszabolcsilakkorit)an gondolkozás nélkül ídaerencsét- filmszínház- állapították meg a simányin, ahol a pécsi és komlóiig’ nagyon könnyű kezzel faiyáfc wtűs2Sd1ci és fizikxii , 3dták a pénzt. Könnyen sok dgozói előtt bemutatják? pénzt lehetett keresni, amely zen a filmen kívül a ,£új-l mögött — különösen elővá- <üég elleni védekezés” című,

Hz egész pártszervezet ügye

Istvcn-aknai tapasztalatok

Öí emelet mélyen

Byen mélyre szívesen megy az ember, mert a Mecsek vidéki Állami Pincegazdaság öt emelet mély pincéjében csak hordókkal találkozik. S bennük Baranya legkiválóbb borai várnak elszállításra. Valamikor a világhírű Littke pezsgőgyár volt itt, ma az ugyancsak világhírű mecseki borok gyűjtőhelye.

jásban — nem volt megfelelő

restünk ennyi pénzt.” Am a párttagok, sajnos, eleresztették a fülük mellett a jogos kérdéseket, nem igen válaszoltak rá, nem kezdeményeztek beszélgetést az intézkedésről. Természetes, hogy a munkások a vezetőkhöz fordultak.

S így van ez más esetekben is, A közösem, elhatározót* intézkedésekkel, feladatokkal nem párosul kellően az érvelő, magyarázó szó, amelyből meg lehet érteni, miért szükségesek azok, milyen meggondolások követelik megoldásukat. A párttagok egy része egyszerűben bátortalanná válik, mihelyt az emberek elé kell állniuk, és valamiről magyarázatot kell adni. Pedig semmi okuk arra, hogy inukba szálljon a bátorság; ebbem az oraz emberek, mert nincs senki, aki okosan, meggyőzően tárná a munkások elé egy-egy ilyen eset tanulságait. A későbbi megbeszéléseken temné-i

Sntéa nemrégen készüli ± teljesítmény, esetenként a ló- szá.sfban nincs egyetlen olyan «,,.1—*----- € gásra búzdított Az állam meg probléma, nincs egyetlen olyan

sze

tesem ismét szőnyegre ke-é at rülnek az előbbi tennivalók s unalmas, érdektelen szócséplés következik. Néhány elvtáis azt mondja: „Több pártnapot kellene rendezni". Igaz, a pártvezetőség is gondol erre. De a közvetlen beszélgetést, egyéni agrtációt nem Könnyebb és hatásosabb is. ha a párttagok személyesen érintkeznek a közvetlen környezetükben dolgozó pártankívü- liekkel, mert több a lehetőség a sokoldalú eszmecserére. És az is bizonyos, hogy a pártszervezet barátibb, emberibb közelségbe kerül a pártánk!vü- liekkel. Ez anmek az elvnek ao.\ érvényesítése, hogy a párttaA pincében összesen ezer bektó bort

tudnak tárolni, s a legnagyobb hordó 1300 hektoliteres, — Üveglappal bélelt és vasbetonból készült. A képen egy „kisebb” fahordó lfttha- , tó, melynek befoga- az» dóképessége 14 ezer núnjj., í M0 liter. A hordóban P®®0153- ‘ Jelenleg 12,5 fokos villányi burgundi van.

az ország valamennyit A rendezés helyes, igazságos Mibánya üzemében, az erő-i1 szakmámybért alakított ki.

*üt>e Jenéi és a vegyipari t A párttagok mindezzel egyet Msekben Is bemutatják átértettek, hisz jól látták a újhegyi szénmosónál —t visszásságokat, a pártszervezet ország első nedves eljá- r is ismertette velük a helyzetet, í* korszerűsített szénmo-r Az egyetértés azonban a ké* sőbbiekben nem gyümölcsödről készüli filmet.

A pécsszabolcsi bemutató tyébként nemcsak egy új premierje lesz, hanem ‘■Mittal jubileumi előadás ^ A bemutató lesz ugyanis * ezredik szakmai filmveti- J»> 1954. óta a Pécsi

■Mibányászati Trösztnél ^Ütenek.

GARAMSZEGI GYÖRGY

zött. A párttagok egy része ' meghallgatta a tájékoztatót, szavakban kifejezte támogatását s utána mind akinek sem- ^ mi köze hozzá, végezték a , maguk dolgát. Az üzemvezető- , ség közben megállapította az , új szakmámyt s a bányászok , azt kérdezték: mi történt? , Nem roeszindulaituan. NéháQtszáx féle mezőgazdasági gépet hoznak forgalomba az idén Baranyában

kasokkal, keressék, kutassák igényeiket, véleményüket és világosítsák fel őket a párt po- “ Etikájáról. Akkor megszűnik a körforgás, hogy értekezlet-, ről-értekezletre ugyanazok a ^ \ problémák vannak a vita kö- ’ zéppontjábaah

Korántsem étegendő

tehát a pártvezetflség erőfeszítése. A termelés párteUer»- őraése az egész pártszervezet ügye. Sót még ez la kevés. Nem túlzás, amikor azt mond-, fűk, hogy minden munkáé kő-- telessége. A pártsaerveaebnek meg kell teremteni a lehet«» ségért annak, hogy a párton- kfvüH munkások ^fejthessék j i nézeteiket, elmcndhasBák észrevételeiket Egyrészt a párt- f Mit ér ez több mint kétezer tagok kezdeményezésére klnla-( munkás között? A pár (szerve- kult közvetlen kapcsolat átjár;

másrészt pedig a kül önböző fórumokon: tei ineléri tanács- koré-, üzemi tanácsülés, pArt- rtap, munkásgyűláa, stb Csak, Így lesz tartaknában és JeH«*' eflenőraéa: te»-é

lelkiismerettel, az igazság alapján nem tudnánk a dolgozóknak kellő felvilágosítást adni. Nem takargatjuk nehézségeinket, még akkor sem, ha az olyan, mint a sza-kmánybé- rek rendezése, amelyet egyébként a munkások többsége megért, csak őszintén, nyíltan beszéljünk velük politikai és gazdasági vonatkozásairól.

Különben a termetes

pártellenőrzése és irányítása elveszti politikai jellegét és tartalmát és hivatalnoki vezetéssé, ellenőrzéssé válik. Néhány elvtáns, esetleg a pártvezetőség hét tagja bújja a szá- » mókát, elemad a statisztikát, ^•beszél, szaladgál, néha beszámol az igazgató, főkönyvelő.

A gntöesamokbaa

éppen a Pécsi Vendéglátó vállalat hordóit töltik. S amint a bordó feliratából kitűnik, száras po* esenyebor kerül bele. Különben ebben a csarnokban van az a „vályú” la, ahová a beérkezett hordókat ürítik és a szerteágazó csővezetéken Lakéról a mélybe

zet munkája éppen abban ktt- ílönbözák a gazdasági vezetéséitől, hogy az emberek felvflá, rgwsáfását, a célok megmagyafftaranygi falvakban igen lomba a baranyai MEZÖSZÖV.i rázását, a tömege* vezetését -gy m-wb»« j&ött az érdeklődés a gépek Már az év első hónapjában is tartja kötelességének. A pért- gében te politikai Ezt mutatja, hogy a múlt több száz gépet vettek meg a szervezet eszköze: a politikai a munkások ÍJ1 14 és fél millió forint termelőszövetkezetek és az r nevelő és szervező munka. Az névalók m<

(«fi mezőgazdasági gép kelt egyéni gazdák. A MEZÖSZÖV (utóbbi hiányzik ísrtváivafenán. mozgósítása azok megoidásá- t«toék majdnem kétharma^ It. Arm^nílACf fíríl CfCYJCi TiaL** egyénileg dolgozó pa Jíok vásárolták meg. A ta- Vi forgalom mintegy kétsze- az 1956-os és csaknem

,-‘«szorosa az 1955-ös gép- adásnak

(ü idén hafssáz télé mező- gépet, berendezést, ''te felszerelést hoz forga— a falusi vásárlók jobb kiszolgálása érdekében — gépésztechnikust állított munkába. Feladata egyrészt a gyárból érkezett gépek műszaki átvétele, másrészt szaktanácsokkal, útmutatásokkal segíti a

gozó parasztokat, szakcsoportokat és termelőszövetkezeteket.

Emiatt a páirbeűenőrzés csak fél sikerrel jár. A taggyűlések, vezetőség! ülések, műszaki értekezletek és más megbeszélések után. nem következik be a kívánt fellendülés- Sokoldalúan megszabják pélgépeket vásárló baranyai dol-Jdául,'mit tesznek a murikafe^

rtfvrÁ r\nra.c7.frhlrnf- erträum a

gyelem megerősítéséért, a párt tagok azonban hallgatnak rótlT A*

Mnnkarnhajutiatást vagy több fizetést?

I kűicsönkö t vények beváJtásá,(nak határideje március íl-én|, lie jár. Azóta szép Boámmal je-J Ilemtkezdek az OTP fióko4avU,.| ,18 pénzre váltották esetet a f i kötvényeket. (l

,1 Az Országos TafcwékpAnotár, i

. .... 4 ismétéiten felhívja a kötvényben a kérdésben, célravezető közelebb visz bennünket a cél-4 tulajdonosokat, vizsgálják áti lenne meghallgatná az üze- hoz. kötvényeiket, s ha ötéve« terv-, i

munkaruha helyett pénzt mek, gyárak, vállalatok dolgo- Hadáod István. kölcsöív-kötvériyrt találnak,,

váltsák be, mert azok március i 31-e után értéküket vesztik. |>

^dolgozóknak csak igen irts ^ van azon az állásponton.

—- Sokkal kedvezőbb, ha aóínak véleményét. Ha lehetsé- O'lgozó munkahelyén kapja ges, létre kellene hozni egy 3a szükséges munka- és olyan vegyes megoldást, hogy ^bihát, mert így nem cfcox

Rád ácsi István,

a Pannónia Sörgyár dolgozója.

Elérőinek az ütéra tervkslcsüti-kötvéiiyek

A műit hdnapbesi már kö-é zöltflk, hogy ser. ötéves torr-f

y” külön anyagi gondot * • aTzéae. Gondolni kell arra vJwgy lennének olyanok, a felvett pénzből mtn- telne, csak munkaruhára

a a

HIÚJA »«cam»

■ takarítást jelent, ha a ru- i. ^át fizeti Irt a vállalat a hozónak. De ha a vállal Irt « ruhát, vagy az árát ad- '..^kor hol a megtakarítás?

olyan vegyes megoldást, hogy a munkahelyen, ha a dolgozó akarja, a munkaruhát kapja!1 meg, egyesek pedig a munka-'1 ruha árét

A takarékosság érdekében következőket Javaeáom: egyes üzemek, vállalatok í.

zetősége vizsgálja felük 'Jdaság háaemmiltió-seáasaer Jb1. hol és milyen munfcahe- J (rintos nyereséggel zárta m elfflves. Nap Károly, Haimo« A (lám. Kremlin* Lajos ét Bödö János pécsi clrfindllt kóstolnak a 27 és fél Uteres DvefMl Ab efajtm üveg kisebb változatát rajnai palacknak nevezik és minőségi fehér borokat mérnek bele. Van azután portól palack, hét- dects és vállas formájú, ezekbe vörös bor kerül. — Az egyliteres füredi palackban a pecsenye fehér és vörös borokat hozzák forgalomba. S az Ilyen óriáspalackoknak pedig a kiállításokon van szerepűk, hogy a kiváló borok mellett az óriás üvegeket is megcsodálják a látogatók.

(Foto« OALDONn HSLA)

tyem lehet esetleg megemelni a v ___. .. ,__. ----------—

mu

nkaruha kihordási Idejét, JB*“í gazdasági évet. Első eset ób mázsánJcédit 183 fcrtnrttal ha szükséges, csökkenteni. a gazdaság fennállása óta. Ezt csökkentet ték egy-egy máasa

— __ ____________ 3. meg kell szüntetni, hogy Ja* állami gazdaságot mindig a

ar

ról is szó volt, hogy egyesek jogtalanul több mun- legrosszabbak közt említették

Baranyában — s okkal. Volt

_______ Wl____________ olyan esztendő, amikor JOmfli ^

fizalékát fizeti ki részére 3. ha van olyan munkahely, j | lió forint veszteséggel zártak.

A dolgozó a ruhát ahol nem szükséges a munka-J Az utóbbi években — de kü- áron vásárolja meg, te- ruha, szüntessék meg a kiadó- lönösen tavaly —,* már összesét, hasonlíthatatlanul kedvezőbb

Á vonják felefősGégre a «mm- i eredmények azülettek. Az ak- karuhát hanyagságból rongáló (i kori hibákat most már kár len- személyeket, iné felhánytargatni. Baj volt a

5. csak olyan személyek ve-J vezetéssel, munkaszervezéssel

'nyalat.

íO százalékot neki keH ^lennie. Hol itt a kedvezy a dolgozó részére, k.jbunkaruhák jelenlegi kt- ideje általában reáli- ' 'r*~ meghatározva Van

ty-van

hessenek fel munkaruhát,

^munkahely, ahol a mun- akiknek arra szükségük van, trjia rövidebb idő alatt

I ál i Jll V __•_ A _ _ - ./I

Eg

y kis statisztika

A Béremén*® Állami

mi olcsóbban tenne** dm mázsa búzát

Hüvelyeseknél négy máasá- nővekedett be átlagtermés

termelési költségét. Az átlagtermés úgyszólván vaäameny- nyi növényféleségnél magasabb volt, mint a megelőző években és az önköltség lényegesen csökkent. Érdemes azonban bővebben foglalkozni a pillangós takarmánynövények tennél é- sével. Ebből nrinden esztendőben 14 mázsa volt a holdanként! termés, érne! szemben 1955-ben 42,90 forintért teres ez párosult a merev gazda- éneitek egy mázsa takarmányt.

,.nálódik el, mint a megái- kahelyen lehessen viselni, C^tt idő. Ilyen munkahe- 7. aki nem használja, vagy e'ég szép számban van- nem tart rá igényt, annak ne Ebben az esetben a dől- ariianak munkaruhát,

ságpolitikával. Jelenleg más a 6. munkaruhát csak a mun- x helyzet. Bizonyításképpen ér\vf*'ak tehát két ruhát is beszerezni eey kihor- Idő alatt. E tekintetben Vi £'önv«s a munkaruha árá- »•^jfízetése.

*°őtt döntést hoznak ebdemes számokká! bemutatod fejlődést.

1955-ben kilenc és fél mázsás átlagtermést takarítottak 8. a munkaruha fel vételezése J be ken véres bőm ábó1. és mtn- ha az illető sajátjában ki-J den mázsát 193.90 Ft-éw állítottak elő. 1957-ben 13 30 mázsa volt az átlagtermés és 38.91 fp’érre csekken*' az ön- kötleégi ár, Tehát 54,99 fUlér56-ban 85,46 forintért és 57-ben 33,47 forintra csökkent minden mázsa előállítási költsége.

lbBrmámynövériyetenS jelentkezik eltérés:

Ebben a gazdaságban legnagyobb gondot okozz» a kézi munkaerő biztosítása. Nyáron sok munkás és sok gép kellene. Különösen univerzál gépekre gondolnak, mert ezek legalkalmasabbak a kézierő pótlására, emellett sokkal olcsóbbak, mint a kézierő. Mit is jelent a gépesítés?

Vizsgál juk meg a hweraa betakarításénál 1

Egy hold lucernát háromszor kell kaszálni. Ha kézi erővel végzik, ez 190 forintba kerül. A háromszori forgatás 48 födni, gyűjtés 54, és a behordás, 14 mázsás termésnél, három kilométeres távolságról fogattal 127,32 forint összesen tone legyen

A takarmánynövényeknél teg- hát 421,92 forintot kel! fizetnie fontosabb, hogy idejében srá- s gazdaságnak egy hold lucer- raz helyre kertijeinek. Az 56- na kézi betakarításáért

ván dolgozni —, kötelező.

Az ilyen és az ehhez hason k> javaslatok megvalósítása

»ZS

os októberi ellenforradalom következtében elhúzódott a több növényféleség betakarítása és valamennyinél növekedett az önköltség. Ilyen kirívóan azonban csak a pillangós UaMost nézzük meg. hogy ugyanez a munkafolyamat mennyibe kerül géppel?

A háromszori kaszálás mindössze 10,80 forint. Forgatva nem lesz, mert a kaszálással

egytdöben a »eiBÜSudiŐt te *•

kalmazzák. A takarmámybe-* hordásért 12,60 forintot kell fV netnl, hisz két óra alatt egy” szerre behozza a zetor. Felszá« mdtjtkk a géphasználati díjat, üzemanyag-felhasználást, de még a kenőanyag-felhasználást is, s az összes betakarítás ekkor mégis csupán 106,52 forintba kerül.

A beremendlek ezért rágás»» kodnak a gépesítéshez és természetesen elsősorban müven» zál gépekre lenne szükségük. A nyári «ácsmunkák idején kevésnek bizonyul a jelenlegi géppark Egy szántó traktor- egységre 249 hold jut a gazdaságban. Ebből 94 hold kapás és 161 hold kaszáló. A gazdaság vezetőinek az a véleményük, hogy az aem volna baj, ha a csúcsmunkák idején tűi volna gépesítve a gazdaság, mert a terméstöbbletben megkétszereződve jelentkezne az az összeg, amelyet a téli állásokért keü fizetni.

(Lipócaki)