Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-28 / 74. szám

1958 MÁRCIUS 28 NAPLÓ A pécsváradi Járás népművelési munkája 1 Névadó, ünnepség} JuLá&Z (jtyU&CA a főiskolán. II pniaili járás nek 10 százalékát foglalja el. és ezen a területen él a me­gyének a városokkal együtt számított lakosságának 7 és fél százaléka. A pécsváradi já­rásban a legmagasabb az ipa­ri munkából és bányászatból élők számaránya. A járás erősen nemzetiség- lakta. A népművelési munká­nak ezért foglalkoznia kell a ‘ nemzetiségiek összefogásának megteremtésével, a régebben érvényesülő ellenséges nézetek felszámolásával. Ezek után vegyük számba a népművelési intézményeket, közülük is elsősorban a legfon­tosabbat, a községi művelődési otthonokat. A művelődési ott­honok számát tekintve, a pécs­váradi járás nincs az elsők között, hanem a követelmé­nyektől elmaradt. Területén 12 művelődési otthon működik. Igaz, hogy a gazdaságilag leg­jelentősebb községek szórako­zásra, művelődésre alkalmas, megyei átlagban is jól felsze­relt művelődési otthonnal ren­delkeznek. Hidas község' művelődési otthonát lényegében gazdasági­lag a bánya vállalat tartja fenn. Az együttműködés meg­javításával és az állami mű­sorpolitikai irányítás további javításával az ott támasztott igények kielégítésére alkal­massá kell tenni a község köz­pontjában fekvő művelődési otthont. A művelődési objek­tumokkal váló ellátás azon­ban e képet tovább javítja, mert az állami gazdaság keze­lésében és fenntartásában Szi­lágypusztán és Lovászhetény- ben jól jelszereit, a korszerű a megye nem bocsátották a népművelés területé- rendelkezésére. A helyiség berendezéseinek, ablakainak a féltése miatt, ezekből az épü­letekből lényegében kirekesz­tették a szórakozni és tanulni vágyó fiatalságot, akik felelős­ségükre bízván, nyilván meg­óvnák, megvédenék, sok eset­ben gyarapítanák is e kultúr­termek eléggé gyér berendezé­sét. Ilyen úgynevezett kultúr­terem található Erzsébet, Fé­ked. Geresd, Kékesd, Nagy- pali, Szellő községekben és vényesülnie és szórakozásuk­ról. kulturált életlehetőségeik­től fokozott mértékben gondos­kodni kell. Ez a feladat nem­csak az állami népművelés előtt jelentkezik, hanem gazda­ságilag érdeke a munkáltató vállalatnak, a vállalat vezető­ségének és e feladata megol­dására számítani kell a kultu­rális célok kiadásainak meg­tervezésénél is. Szénbányászati vállalatok az üzemi települé­seken a bányaipari munkásság szórakozását és nevelését szem Születésének 75. évfordulója előtt állunk. A költőt meg _ . , _j 7na sem ismerjük eléggé. Nem is ismerhetjük, mert Bensőség es, barati ünnep- f versesköteteí kevés példányban állnak az olvasók rendelkezés j- { a váró A l£>nn+r\hh1 )*rí lr\nn f/vff lrin/1 n cnl* ie t.plAp.&P/n. P.J ((yflUtdló-. ség zajlott le a Pécsi Pedagó giai Főiskolán. A fiatalok a KISZ fennállásának egy éves évfordulóját ünnepelték. Ebből az alkalomból szovjet elvtársak is érkeztek a fő is még másutt is. Az if júsági. előtt tartva, nagy művelődési szervezet, vagy a megalakuló házakat tartanak fenn. Nyilván színjátszó, esetleg tánccsoport a távol lakó bányászok.* ----­ny ilván vállalkozna arra", hogy így a pécsváradi járásban lakó» bányászéletéről, sok ezer tár- a községi tanács irányítása bányamunkások is ezt a iehe- f sónak harcáról, küzdelméről. mellett, a népművelési ügy- tőséget a bányaüzem szék he-» Kedves ajándékot adott át: lyén utazási nehézségek foly­tán kevésbé használhatják ki. Érdemes lenne megfontolni, hogy a gazdaságilag jól ellá­tott, jól felszerelt bányaüzemig művelődési otthon, vagy maga» vezető tevékeny vezetésével, ezeket a helyiségeket barátsá­gos otthonná és a községek szórakozási központjává tegye. Nemcsak az ifjúsági szervezet­nek, hanem a tömegszerveze­tek kulturális munkájának is arra kell irányulnia,'hogy a szocialista nevelés feladatát megvalósítsák és ezt egy erre szolgáló helyiségben biztosít­sák. Fényes bizonyítéka a dol­gozó nép szórakozni vágyásá­nak az a tény, hogy Fekeden helyiségbővítéssel. színpad ­építéssel, Kisújbányán műve­lődési otthon építéssel kíván­nak javítani a község népmű­velődési ellátottságán. a bányaüzem milyen anyagi támogatást adhatna a távolabbi fekvő községekben élő bánya-» munkások művelődési céljaira.] A sere. A legutóbbi válogatott kiadások is teljesen elfogytak; Költészetéről és egy-egy verséről is hosszabb tanulmányt le­hetne írni. E néhány sorban szinte lehetetlennek látszik, hogy költeményeiről mélyebb értékelést adjunk. Bánatából és társadalmi elhagyatoliságából következik, hogy verseiben legtöbbször a színek sötét árnyalatai szerepel- _ nek. Ez leginkább iájverseiben mutatkozik meg. Juhász Gyula kólára, eljött a pécsbányate- 4az Alföld, pontosabban a Szeged vidéki táj költője. A költő­dnek ehhez az egy tájhoz való kötöttsége, sem regiOhaliemuital, sem pedig költészetének vidékiségével nem magyarázható, mi­vel ezek nem. is jellemzői költészetének. A szegedi téma túl­mutat egy táj, egy város szűk határain, és egy egész magyar problematikát rejt magában. Gondoljunk csak arra, hogy a költő legszemélyesebb problémájától, a szerelemtől kezdve, a legáltalánosabb emberi kérdésekig, a forradalomig tájver­sekben leszél. A tájszeretet sajátságosán összefonódik az em­ber, a nép szeretetével. Juhász nem epigon módjára újra fel­fedezteti velünk az Alföldet, mely tudjuk, költészetünkben igen sokszor népet, szabadságot, hazát jelenteti. Petőfi és Arany tájköltészetének tovább folytatója, de nála néha tragi« kümmá, szimbólummá válnak a magyar tájak, ezek tulajdon­képpen Ady magyar ugarának mélyebb megfogalmazásai. Táj- verseit vizsgálva, néhány idegen hatás nyomaim bukkanunk az ábrázolás tekintetében, melyek lényegében csupán költői . fejlődésének egy-egy jellemzőjét mutatják, de látjuk azt ts, . , .. . . . f hogy a tájleírás festőiségében, hogyan tűnik elénk a fórra­nacskoztarsasag hőseihez es t dalom közelsége. Tájverseinek másik oldala az, hogy költe.sze- a kommunista névhez mél- »tében ott lebeg legszebb szerelmi élménye, és csaknem minden tóan élnek, cselekszenek. A fversből kielemezhető maga a táj. A Milyen volt szőkesége c. főiskolás kiszisták Zója, a hős tersében a táj idézi Anna hajának szőkeségét, hangjának ?selymet. Ott ahol a szőke mezőket találjuk, ahol az eg kekjei lepi bányászok küldöttsége is. A főiskolások nevében a KISZ-szervezet titkára üdvö­zölte a megjelenteket, majd Maul Nándor elvtárs, a bá­lt yászkü Időttség vezetője vet­te át a szót. Egyszerű sza­vakkal beszéli harmincéves egy bányászlámpát Ezután a KISZ-tagok ün­nepélyesen fogadalmat tet­tek, hogy hűek lesznek a ta­ll iaras , ... 4 komszomohsta nevet yalasz- fafajuk, ott csak a természet szépsége érvényesülhet. gazdag tor- ^ tották alapszervezetük ne- 4 Verseiben erős képszerűséggel találkozunk, a bánatot erős teneliTM Á „,„w.7 ?zeneiséggel szuggerálja. Dalszerű formát használ, a szonettet ■ 4 véül. Egy ..............--------------------------------------------- ---------- ------------­nu ló élénk népművelési művé-i röviden ismertette Zója éle- A faljá' ,a Anetté teszi. Legszebbek azok a versek me nuio cienk nepmuveiesi, mu\e f »lyeknek, bar rejtve van de mégis a szerelem a központja. szeti munkája reményt ad ar- 4 tét. Ezt a kell követni Zengő várkony községekben. ^ ra, hogy a továbbiakban még 4 jelentősebb eredményekkel já- 4 rul hozzá a megye népművelési 4 munkájának fejlődéséhez. 4 B. J. 4 Az ünnepi műsor után ze­nés, táncos családiest követ­kezett, sokáig szórakoztak a főiskola fiataljai. Nézzünk meg egy ilyen verset közelebbről. i tudomásunk szerint kötetben nem jelent meg. Múzsa mely eddig és Apátvarasd ahol a művelődési terem létre- \ hozásához, megteremtéséhez J vagy a meglévő karbaintartásá- , hoz lehetőség nyílik. Erre a 4 munkára nagyon sokan még ~ -y ■ > társadalmi munkában is vál-Jr‘ept>zeru Műemlékeink című segei kozott. Itt olvashatjuk az? _▼ sorozat uj szamaként — a Kép- első leírást az 1Q5ß-hißn f«l+Art\ Új könyv a siklósi várról Az igen ízléses kiállítású és vár műemlék-értékű nevezetes-? követelményeknek megfelelő lalkcznának, ha a szervezés azi UJ szamaram- a jvep- első leírást az 1956-ban feltárt művelődési otthon áU az ér- elvégzendő feladat m€goldha-J Alap Vadasában festményekről A kopek a tóságát látható közelségbe ? "7. megjelent Gero László hazai gótikus festészet leg­hozza. ° ^könyve: „A siklósi vár". Nagy szebb darabjai közétartoznak’1 A pécsváradi járás művé- \ öröm« ho§y közel egymásután- — írja Gerő László. — Érdeke­deklődők rendelkezésére. Saj­nos, ez épületek megtervezésé­nél és létrehoaésánál az állami szervekkel való együttműködés elmaradt, így ezek a művelő­dési otthonok lakott területek­től távol és nem közvetlen forgalmi központokban létesül­tek. ------? mü ve­szeti életét a soknemzetiségű ? tjan ez az immár második, me- sek azok a megállapításai is A lakosság színes néphagyomá-Vgyénk e inagymultú építészeti amelyek a siklósi és pécsi re-i 4 emlékével és idegenforgalmi —A----—-----* 1-----­le-tén: Hosszűhetényben a ne­jű együttes, Mecsekmádasdon a akár ipart -'német tánc- és zene-csoport, a munkások,véméndi művészeti együttes bányászok, építőiparban dolgo- színjátszó csoportja, a KISZ zók, mezőgazdasággal foglalko- tánccsoportja, iskolai és fel­II községek iákéi nyai, szokásai és művelődési igényei jellemzik. Hires együt-xu&mvzaj bi­tesek működnek a járás terű-1 advany. Tavaly üdvözölhettük ' Kovács András füzetét, s most itt van egy uj „Siklósi vár-. A két könyv nem „üti“ egy­mást. Kovács elsősorban a község és a vár múltjára vo­natkozó ismereteket foglalta neszánsz művészet • kapcsolatát; világítják meg. A siklósi rene-J szánsz művészetnek a pécsi í mutatta a példát. Siklós rene-i szánsz köveit „bizonyára a/ Szatmáry György által Pécsre 1 telepített olasz kőfaragók és ] műhelyük tagjai faragták". Az igényes és élvezetes stí- i A színfalak közé vígan betáncolt S megállt egy tarka spanyolfal megett. S míg viharzott a vidám operett, Beszéltem neki vágyról és halálról. O, lámpaláztól ragyogó szemek, O, fiatal mámor, ó arany évek, , O színfalak, ó festett semmiségek. Közétek többé már nem tévedek! Zengő finálé. Bíbor s lila ködben, Míg végsőt vonaglott a vad zene, Táncolt, mosolygott szőkén és merőn. En néztem őt remegve és remélve, Ujjongott karja, válla és feje, O életem gyászos Melpomenéje! Auróra, 1911 május. Juhász Gyulát, mint költői necsak verseiért becsüljulz, hanem becsüljük meg azért is, mert egyik legnagyobb prole tár költőnk. József Attila útját egyengette, ki ezen az úton in­dulva megteremtette a proletárköltészetet. PÁJ GABOR zók, művelődési lehetőségük nőtt énekkara, a szederkényi 4 össze igen ügyesen, Gerő Lász- megírt könyvet számos # első követelményeként a mű­velődési-otthont nevezik meg. A járás területén az említett és engedélyezett művelődési otthonokon kívül még számos leözségben van olyan épület, amelyik a művelődés ügyét a népművelést, a szórakozást szolgálhatná. A községi tanácsok segítsé­művészeti csoport és a ME-j SZÖV által patronált és anya- ( gilag igen szépen támogatott» szebényi együttes. Ezek a kö-í vetésre méltó és példát mu­tató megmozdulások arra hiv- < ják fel a figyelmet, hogy a» járás többi községében is ja-< vítaini kellene a népművelési» munkát, létre lehetne hozni» Révek körültekintő gondosko- számos színjátszó- és tánccso-» dásával még számos község la- portot. kosságát hozzá lehetne juttat- a pécsváradi járásban az» ni a rendszeres szórakozást iparban és bányászatban fog-* biztosító helyiséghez, ha a nép- lalkoztatott lakosság arányszá-* művelési ügyvezetőkkel, az mát tekintve meghaladja a töb-* ifjúsági szervezet megbízót tai- val ezen a helyzeten segíteni kívánnak. Még számos község­ben van úgynevezett kultúr­terem, amelyet csupán a ha­vanként egyszer tartandó ta­nácsülésen, vagy egyéb na­bi járásét. Ez a művelődési vagy a népművelés szempont-* jából fontos problémát rejt* magában. Ahogy a szocialista* termelési viszonyokkal kapcso-1 ló könyve viszont a vár építé­szeti és műemléki leírását nyújtja. Az alig íélszáz lapos kis ki­advány első felében a várépí­tés történetét beszéli el a szer­ző. A siklósi vár — igen sze­rencsésen — több, egymást váltó kar stílusirányának hatá­sát őrizte meg. A vár legszebb és legrégibb emléke a XV. szá­zadban, a Garaiak idején épült gótikus kápolna. A reneszánsz 4 ízlésében készült -kandalló, aj- » tó- és ablakkeretek a Perényi- #. ek építkezéséről beszélnek. A 4 vár jellegzetes mai képét adó hatalmas, négyszögletű kas­tély a XVIII. századi barokk átépítés eredménye. Egészen új és eredeti a könyv szép kivitelű fénykép, térkép-* melléklet és egykori metszeti díszíti. A siklósi vár ma már nagy* gonddal óvott műemlékeit új-* böl érdemes megtekintem. Az? útra fogadjuk el a legavatot-? tabb vezetőnek, Gerő László-? nak a kezét. ? (t. t.) * Btiktsi Jndcis: Televíziós bemutató Szigetváron A Dél-Baranya megyei Népbolt március 26-án meg­nyitotta a „kényelmes ott- hon‘‘ című kiállítást a szi­getvári járási kultúrháaban. Felszerelték a televíziós an­tennát, így amikor televíziós adás van, a vásárlók a tele­víziós bemutatót is megte­kinthetik. A kiállításom sze- replő áruk a helyszínen megvásárolhatók. Októberi vihar Nagyon nehéz feladatra vál­lalkozott Berkesi András, ami­kor az ellenforradalomról meg­icuiicicai v latAjuy uiuvai —c —j — — ------------j la tban levő munkásosztálynak? második részében a vár műem- társadalmilag, politikailag ve-? léki leírása. Itt a szerző a _ gyobb tömeget mozgató resi- zető szerepe van, úgy kell en- ? megtekintés útvonala szerint X alkotta az első nagyobb -iéleg­dezvónyen használnak és ezt nek a kulturális életben is ér- ? kalauzol ja végig az olvasót a rzetű regényt írni olyasmiről, ' fami az emberek emlékezeté­^ ben még igen elevenen ésfris­0* , _ „ rJ rrr ?sen él, választ adná ezer apró varai Oyorav erdemes művész {felmerülő kérdésre, amelyeket _ r • * * »az októberi események dobtak PeCSett »felszínre, még akkor is igen »nehéz, ha a fő tényezők tisz­tázódtak már. Néhány napja kel­lemes meglepetésben volt részük városunk zenekedvelőinek. A pécsi MÁV ének- és zenekar III. bérlett hangversenyét hall­gathatták meg. Az öntevékeny ze­nekarok általában ki­sebb igényű, rendsze­rint a hallgatóság ál­tal közismert müve­ket vesznek fel mű­sorukba. Szerencsé­sen eltér ettől a gya­korlattól a pécsi MÁV zenekar, mert a jó, művészi igé­nyű műsor megvá­lasztása mellett vál­lalta, hogy elősegíti egy fiatal művész el­ső bemutatkozását is. Első számként — Ustdob-szin­fániája szólalt meg. Az első tétel lágy ívelésű dallamait a zenekar kellemes hanghatásokkal ját­szotta. örömmel fi­gyeltük a fiatal ze­nészek erőtől duzza­dó játékát, amelyet nagy hozzáértéssel irányított és dirigált Horváth Gyula kar­mester. A második tételben Haydn egy osztrák népdalt dol­goz fel főtémaként. A dirigens igen jó ér­zékkel építette fel a téma variációit, ügyelve a különbsé­gek egymástól való elhatárolására és ér­zékeltetésére. Kíváncsian vártuk Mozart: Kürt verseng­enek bemutatását, amely hangverseny- termeinkben elég rit­kán hallható. A nehéz kürtszóló megszólal- tatója Salamon Ká­roly zeneiskolai tanár volt, aki elsőízben szerepelt a dobogón. Bemutatkozása álta­lános tetszést és elis­merést aratott. Meg­lepő könnyedséggel oldotta meg a mű technikai nehézségeit, lágy. puha hangvé­tellel fújta Mozart nehéz, futamokkal tűzdelt dallamait. A műsor befejező száma és koronája Beethoven Hegedű- versenye volt, Garai György előadásában. Játékára nehéz meg­felelő jelzőket talál­ni. A mű mondani­valójának átélése és hű kifejezése jelle­mezte játékát. Az ap­rólékos kidolgozás, a pianók, a forték, a bravúros technikai megoldások ilyen gondos előadását rit­Berkesi András több évet töltött börtönben — ártatlanul — és talán ez a tény adja to.- ’ára a felmerült hibákkal szem­ben a kemény bíráló mondato­kat. Figurái hús-vér emberek. Jó és rossz tulajdonságaikkal, szerelmükkel, bánatukkal kán hallhatják a ze-i együtt. Munkások. AVTI-sok, nekedvelők. Ráadásul a orvosok, diákok, megtévedt játszotta el Paganini: J fiatalok, kémek, diverzánsok és 17. Capriccio-ját. Jól ^tudatos e! 'en forrada ’ ni árok szerepelt a zenekar j alakjai tűnnek lel szédítő is, az elhangzott mű-i vargásbam, es tesznek vek jó előadása meg-4 mást önmagukról. feszitett, komoly A könyv Török Lászlóról, munkát igényelt. »1 egy megtévedt fiatal páncélos A pécsi MÁV ének-ó katonáról^ szól, aki apja sérel és zenekar III. bér­leti hangversenye 4 {gy végig kitart az ellenforra­dalom mellett. Menyasszonya, Erzsi szemben áll vele. A vé­letlen sors úgy hozta, hogy ávéhásokka!, kommunistákkal együtt harcol fegyveresen. — Ua- vallo­Azokkal együtt védi a belügy­minisztérium épületét. A két fiatal szerelme nem szakad meg a politikai véleménykü­lönbség miatt. És a legnehe­zebb időkben a legforróbb, leg­lángolóbb. Török László és Erzsi lazául összefüggő történetében kap­nak helyet a többiek. És a töb­biek olyan tömege méghozzá, hogy néhol úgy tűnik, mintha Török László és Erzsi másod- sőt tizedrangú szereplője lenne az eseményeknek. Felvonul az egész ellenforradalmi vezér­kar. És különböző, már nem is figurák, hanem szervek, kór­házait, intézmények élete ke­rül bemutatásra, ebből adódik aztán, hogy az események kis­sé szétfolynak. De ez nem te­szi unalmassá a könyvet, men a kitérők is erőtől, cselekvés­től telítettek. Újabb és újabb kérdések merülnek fel. ÉsBer­szókimondással bírálja a felső vezetés tehetetlenségét. Nagy Imre árulását, a szék tar iáaiz- must. Szinte úgy néz ki, mint­ha erre az utolsó tényezőre akarná az egész ellenforradal­mat visszavezetni. És éppen :gv csalódik kellemesen az ember, mert ahelyett, hogy Berkesi belenyugodna a tények megál­lapításába, keresi és keresteti figuráival az ellenforradalmai kirobbantó többi objek* í / té­nyezőt is. És így ad választ száz és száz kérdésre, amely a ma gondolkodó emberét f< c- lalkoztatja. Regény? Nem regény? Viták folynak róla. Ezt a vitát az idő fogja eldönteni és nem a ma még olykor szubjektív vitázik. De egy tény: Berkesi könyvére már nagy szükség volt. Na­gyobb alkotás a mű összes « - gében annál, hogy egy-két ie- I értéktelen hibáját felrójuk. Nagy lépés ez előre, és me,­komoly sikert jelen-( tett. Várjuk további{ szerepléseit. K. F. kési az ember, az író vall.. Vall az az ember, börtön- gjjégyenítö lépés ez azok aza- évei alatt „szoros ismeretség- akik Íróknak vallják be került az „októberi lova- magúiét, de mind ez ideig mé- gokkal“ és a nehez időkben te, jyen hallgattak arról az ére­méit próbája megtorolni, amit azon a helyen is Kommunista ményról, amely az egész orszá- az ártatlanul szenvedett el. És maradt. De az ártatlanul tör- , meeá -zt_ tént meghurcolását, a szektás . ' ..... .... hibákat, a kommunisták bebör- A bonto illusztrációja Ve>h tönzését nem tudja felejteni /z;e^s. ** és megbocsátani azoknak, akik kifejez« k A könyvet a Zrínyi 1 ettéki És ezt érezni lehet vé- kiadó jelentette me«, gig az egész könyvön, őszinte F. I«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom