Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-02 / 52. szám

1!>5* MÁRCIUS 3 NAPLÓ s JOVO UTJÁN KIADJA: AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA AGITACIOS ÉS PROPAGANDA OSZTÁLYA A jó gazdálkodós útja nyitva van a siklósi Táncsics Termelőszövetkezet előtt is — Milyen ösztönző állami se­gítséget kap a siklósi Táncsics Termelőszövetkezet? Ez volt a kérdés és erre vá­laszolt kezdetben döcögősen Dárdai János, a termelőszövet­kezet elnöke. A siklósi Táncsics 115 hold szántón gazdálkodik — most kaptak még mintegy 70 holdat Harkányban, de arra még nem terveztek. A 115 holdon a gép­állomással 480 normálholdnyi munkát végeztetnek. Ez nem­csak azt jelenti, hogy a mun­kák zömét géppel végeztetik és megkönnyítik a tagok munká­ját, de mást is. Ez a „más” az állam biztosította kedvezmény. A siklósi Táncsicsban tudják, hogy azok a termelőszövetke­zetek, amelyek legkésőbb már­cius 15-ig megkötik a gépállo­mással az alapvető munkákra az építését és november 31-ig öt holdon kertészkednek megtöltjük. majd. A kertészet jó jövedel­— Meglesz mind a két fel- met biztosít, emellett az jdén tétel. Megépítjük, megtöltjük a termelőszövetkezetek még és megkapjuk a 30 százalék té- több jövedelemre tehetnek rítéstl — felel Dárdai elvtára. szert, mint eddig. Az állam — A szarvasmarhaállomá- ugyanis lehetővé teszi, hogy a nyukat nem növelik? MÉK és. a földművesszövetke­— Tíz elöhasú üszőt ve­szünk! — Ennél mennyi a kedvez­mény? — A tíz üsző mintegy S0 ezer forintba kerülne... Kerülne, de nem kerül. Elő­ször is az állam a tenyészállat­akció keretében kilónként há­rom forinttal olcsóbban adja a termelőszövetkezeteknek a te­nyészállatokat. Ez 18 ezer fo­rintot jelent számunkra. Má­sodszor, ha a megvásárolt ál­lomány termelése egy év eltel­tével eléri a 2 ezer literes át­zetek megkerülésével is érté­kesítsék áruikat. Mit jelent ez? Azt, hogy eddig a MÉK és a földművesszövetkezet a terme­lőszövetkezetektől átvett össz­érték negyven százalékát meg­kapta. Most, például a Táncsics esetében, amely a kórháznak és Harkánynak szállítja köz­vetlenül termékeit, megmarad, nekik a negyven százalék. Ez, ha egy hold korai káposzta területen hatvan mázsa ter­méssel, 2 forintos kilónkénti , , , _ lagot, akkor 10, ha a 2500 k­a szerződést egész évre és egy t “. ’ kk ú . ->000 lltort — holdra legalább 3 normálhold- *®bv ezen felüli átlagot ak- árra0 Rámolunk, akkor is 4 jelen- Y** «00 forint többletet je­nyi gépi munka esik, « j«««- kor a termelőszövetkezetek 30 leg érvényben lévő kedvezné- százalékos árengedményre té­nyékén túl hetnek szert. Ez pedig 2 ezer ÍZ 500 literes átlagot véve alapul, 15 százalékkal újabb 9 ^ forintot jelent, olcsóbban nem szólva arról, hogy a törzs­állomány öt év alatt termé- kapják a gépi munkát. Nem kis szetben, de legalább másod­dolog ez. A siklósi Táncsics- osztályú vágómarhával is le- nak csak ez 15 ezer forint meg- törleszthető, takarítást jelent* Másodiknak ide kívánkozik a műtrágya is. A siklósi Tán­csicsban először úgy gondolták: elég lesz 60 kiló is holdanként. Ez érthető volt, hisz az ellen- forradalom után a Táncsics- beliek a semmiből kezdték és igyekeztek ott takarékoskodni, ahol lehet. Amikor megtudták, hogy a hatvan kiló helyett egy mázsát is elszórhatnak, még­hozzá ötven kiló áráért, akkor rögtön megszavazták a 187 má­zsa műtrágya felhasználását. Hogyan kerülhet a kevesebb többe, a több pedig kevesebbe? A felelet nem olyan bonyolult, mint a kérdés. Az állam azok­nak a termelőszövetkezetek­nek, amelyek éves átlagban holdanként legalább 100 kiló műtrágyát használnak fel, nit­rogén műtrágyánál 25, foszfor műtrágyánál 50, káli műtrá­gyánál pedig 75 százalék árengedményt biztosít a vételárból. Ilyen egy­szerűen kerül a kevesebb töb­be, a több pedig kevesebbe és ez hétezer forint megtakarí­tást jelent, természetesen a 'terméstöbblet felszámolása nél­kül. — Majdnem kifelejtettem — szól közbe Dárdai elvtárs — lesz még egy tíz holdas kísér­leti parcellánk is. Tíz hold réten végeznek kí­sérletet. öt holdat műtrágyáz­nak, egy holdra 10 mázsát szór­nak ki (tehát ötven mázsa mű­trágyát használnak fel) — ötö‘ pe lig nem. A fűtermés majd tebizonyítja, melyik a jobb ötven mázsa műtrágya azért mégis csak sok, különösen kí­sérletezésre! — mondhatná bárki. Igazat adnának neki, ha az ötven mázsa műtrágyát ne­kik kellene kifizetni. A kísér­lethez szükséges műtrágyát az állom ingyen biztosítja a ter­melőszövetkezetnek, így a Tán­csicsnak is. Az eredmények nyomán sokan meggyőződhet­nek a műtrágya hasznosságá­tól. A siklósi Táncsicsban az mondják, hogy a mintegy ezer forint értékű műtrágya niellett legalább ötven-hatvai mázsa szénatöbbletük lesz. Editünk egy szón Uihmétcies silót is! — mondja Dárdai elvtárs. — Ha jól emlékszem, itt öl ezer forint térítést kapunk a államtól — szól közbe a köny velő és mindjárt utána is né/ hogy pontos számot mondott-e lent — Veszünk húsz kiváló mi­nőségű anyakocát is! — néz fel a tervből Dárdai elvtárs. Húsz darab anyakocát! Szép pénzt kellene kifizetni érte, ha nem volna itt is egy ha.u Ugyanis a sertést középlejáratú hitelre kapják és ugyanúgy, járni az egyéni gazdaság" mint a szarvasmarhánál a ka­pott sertések árát a . termelő­szövetkezetek — az ellenérték elszámolása mellett — áruval, hízóval is törleszthetik. A há­rom forint kilónkénti árked­vezményt itt is megkapják. A sertésvásárlásnál tehát, mint­egy 6—7 ezer forint kedvez­ményt ad az állam. Egy termelőszövetkezetről, a siklósi Táncsicsról szóltunk csak, amelynek mindössze 115 hold földje van. Száztizenöt hold földje és mindig jobban, könnyebben élni akaró tagsága van. *— Milyen ösztönző állami segítséget kap a siklósi Tán­csics Tsz? — ez volt a kérdés. A kérdésre először Dárdai elv­társ is nehezen adott választ. Most már könnyű: bármelyik egyénileg dolgozó paraszt is megadhatja a feleletet. Meg­adhatja és el is gondolkodhat rajta valahogy így: „Az egyé­niek is lehetőséget kaptak és kapnak a többtermelésre, az állattenyésztés fejlesztésére... de azért a termelőszövetkezet­ben mégis több a lehetőség a nagyüzem ruhájában nem tud d hegyszentmárloni termelőszövetkezetben Múlt év december vége felé tenyésztésre. ISO anyabirkát úsz taggal alakult meg a is rendeltek, mert ebben a *•«** 5000 cselép uUáfy 1060 csetép papulca a se!Ivei 1200 eseíéji patodicsomkert eszet ben Legutóbb, amikor Sellyén Már virágzik a paradicsom, tártunk, így fogadott Dorn Mi- amiből következtetni lehet, hály, a termelőszövetkezet kér- hogy elég korán lesz termés és tésze — Van már Ms paradicsom... Jöjjenek nézzék meg.n Nem dicsekvésből mondta, hisz, soha nem szerette, ha ne­vét az újságban olvassák. Min­dig kitért a fényképezőgép len- J cséje elől is. De azért mindig szívesen ad tájékoztatást, ha valami új történik két és fél ioldás birodalmában. Harminckét éve kertészke­dik ezen a kicsiny területen. Még segéd volt, amikor ismer­kedett a scllyei kertészet adottságaival, lehetőségeivel. Kezdetben főleg virágokat ne­velt. Amikor megalakult a ter­melőszövetkezet, nagyobb terü­letet adott a zöldségféleségek- nck. Minden esztendőben 120—140 ezer forintot jövedelmez a tsz-nck a két és félholdas ker­tészet. Kora tavaszkor már vi­rágzásban lévő palántákat ül­tet ki, amelyek hamarosan bő terméssel örvendeztetik. Egész télen virágokat és palántákat nevel a két üvegházban.. Je­lenleg 1 200 paradicsom, 1000 ’serép paprika és 5 000 cserép virág díszíti az üvegházakat Természetesen ez csak a kéz­iét. Húszezer tő paprikát és !—5 ezer paradicsomot kell fel­nevelni tavaszra, mert már a nclántákból is szeretnének ér- ékesiteni. Amit eddig cserépbe ültettek, azokból lesz majd a jó pénzért értékesíthetik. A téli időszakban elsősorban vi­rágokat adnak el. Siklósról is ocUyei kertészet melegháza a megye több községéből kap­nak megrendeléseket. De virá­gokon kívül árulnak zellert, karalábét, gyökeret és egyéb olyan zöldségféleséget, amelyet télire elföldelhetnek. húsz taggal alakult meg a hegyszentmárloni termelő- szövetkezet. Heves rágalmak, összetűzések közben született. Számosán úgy vélekedtek, hogy ennek a közösségnek is olyan lesz a sorsa, mint a többinek. Másszóval: „Fel­oszlik, mint a régi termelő­szövetkezet.“’ A húsz tag azonban bízott jövőjében és a 150 holdas gazdasághoz át­vették a régi téglagyárat, szeszfőzdét, — okos Ésszerű ter/elre! készM. Közben a bizonytalankodók is egyre klváncsiabban fi­gyelték szorgoskodásukat. Először belépett egy tag, majd kettő, s aki tegnap je­lentkezett, másnap visszakér­te a belépési nyilatkozatát. Miért? Csak ennyit mondott: — Tudja, beszéltem valaki­vel és... — azt mondják, sok itt az adósság.. -. Igen, valaki mindig beszélt. Valaki mindig költött rémhí­reket, hogy megtévessze a jobb érzésű embereket és visszahúzza a közös gazdál­kodás útjáról. De nem járt ez mindig sikerrel Ma már 45 tagja van az új termelőszövetkezetnek. Kétszerese a kezdeti állapot­nak, csak az a baj, hogy a föld maradt a régi. Most is 150 hold területtel rendelkez hefe. — Nem baj “ mondja Novák Mihály tsz-elnők. — Lesz nekünk földünk hama­rosan. , Kiság-pusztát most otthagyta a sertéstenyésztő vállalat 70 hold földdel, gaz­dasági épületekkel. Ezt a ter­melőszövetkezet kapja meg. Nekünk nagyon jól is jön. Majd arról beszél, hogy még ebben az évben 600 000 téglát égetnek új üzemükben, a szeszfőzde pedig 25 000 fo­rint évi jövedelmet biztosit. Elsősorban azonban törzs­állattenyésztéssel akarnak foglalkozni, mert ebben a faluban egyébként is sok a törzskönyvezett jószág. Ta­vasszal 15 vemhes üszőt ál­lítanak be. természetesen ki­váló törzsállományt és szapo­rulatot is meghagyják tovább is rendeltek, mert ebben községben nagy a tenyésztési lehetőség. Akkora legelőjük van, hogy régebben 2000 bioi ka is szépen megélt rajta* Mind többen látják, hogy kezdeti jősolgatások nem vál* tak be és a rágalmak is alább hagytak. A szövetkezette le előtt egyenes, biztos út vezet a jövő felé. Ma arra is jut ideje a vezetőségnek, hogy más községekben segítsen el-* indulni a nagyüzemi gazdái* kodás útján. Nemrégiben Ózdfaluba látogatott el No* vák elvtárs és Molnár Tiva* dar agronómus. Látogatásuk eredményeként hatan kitöltőt* ték a belépési nyilatkozatot« Az ózdfalusiaknak az volt a legnagyobb gondjuk, hogyan induljanak el, mert van ugyan tagosított terület a községben, de kevés. — Hallgassanak meg em­berek — magyarázta No* vák elvtárs. — Mi sem bővel* kedttnk a földdel, de más mó­don segítünk magunkon. El­sősorban is sok szerződést kötünk. Van például 50 hold szerződéses len. amely dur­ván számolva 250 000 forintot jövedelmez. Ott a téglagyár, szeszfőzde. > — Ózdfalun viszont nincs téglagyár és nincs szeszfőzde! •— Ezen segíthetünk. Ná­lunk két szeszfőzde van, egyiket átadjuk az Ózdfalu* ttoknak, amint megalakul m termelőszövetkezet.. • Tetszett ez a nyUt, Sszin'e senílsés mindenkinek. Később a In* kásviszony nehézségeiről pa­naszkodtak. Építenének ők családiházat, mert az allam ad kölcsönt, de nincs tégla. Novák Mihály ékkor azt mondta: — Aki házat akar építeni, mi önköltségi áron szállítunk téglát a részére... Olcsó is és nincs messze Ózdfaluhoz. Néhány nap múlt» hallot­ták, hogy már tíz Ózdfaluéi írta alá a belépési nyilatko­zatot. Bizonyára többen is jelentkeznek *»t Közös munkával és vagyonnal jé a szakszövetkezet is x" Mír 1950. novemberében meg­alakult a márokl aprómag- és zöldségtermelő szakcsoport. Akkor hat tagja volt és 12 holdon gaz­dálkodtak közösen. Alig három hónap múlva — 1957. február 14-én — elhatározták, hogy átalakulnak szakszövetkezetté. A tagság létszá­ma nem változott, de a földterü­let .15 holdra növekedett. A márokl szakszövetkezetben kö­zösen végzik a talajelökészltést, vetést, vetőmag-beszerzést, mű­trágya-vételt és elszórást, a foga­tna növényápolást és a növényvé­delmi munkákat. Természetesen a gépállomás munká.át Is Igénybe veszik ott, <— ■* október 31-ig beitaaUklkorai primőr óra, Miből lesz a jövedelem? A LEGILLETÉKESEBBTÖL — Kiss István pécsváradi hat­holdas paraszttól — kérdeztem meg: miből lesz * jövedelem? Azért éppen tőle, mert a köz- •ségi tanácson Kiss István jó állattartó gazda hírében áll. Van is jószága szépen. Hét marhája, két lova áll a nagy stállóban. S milyen Jószágok! Mintha egyenesen kiállításra nevelték volna valamennyi ti — Ebből lesz a jövedelem ÍGY CSINÁLTA tavaly is. Megközelítette a hét mázsát a szerződéses marhája, amikor leadta. Idén sem szeretné, ha ezen alul maradnának, de a hat mázsát minden esetre meg­ütik. Van egy másik elgondolása is, magának is új, mások is először hallják. Eszerint há­rom-négy — hozzá hasonló, jó állattartó — paraszt összefog­na és állattenyésztő szakcso­portot vagy „ilyesmit” alakíta­na^ de úgy, hogy csak extrém jó­szágot nevelne. Természetesen mondja és hozzáteszi — az exportra. Arra is gondolt már, okos állattartásból. Mert a hét marhából ötöt leszerződtem az állammal. Előlegként máris 1500 forintot kaptam. Ez már egy havi fizetés. A öbbi? — Az is meglesz a Jószágok­ból. Mert ésszel csinálja az Tnfoer. A szerződés úgy szól, bogy szeptemberben adom le, mind az ötöt. De, amint látja, már akár most is leadhatnám némelyiket, mert túl van a négy mázsán. De miért? Híz­zon. ameddig leheti hogy jó lenne, ha például kis csoport megbízást kapna, mondjuk egy vagon, export szarvasmarha kiállítására minden esztendőben. Alikor ők — hárman-négyen — kiokos- kodnák, hogyan lehet minden esztendőben egy vagon export­marhát előállítani, az államra már csak az elszállítás gondja hárulna. — Mert nevelés dolga az egész. Ha azt akarom, hogy Jövőre Is legyen mit leszerződ­ni most kell megkezdeni. De ■nem is akárhogyan..« — mondja. Ügy, ahogyan Kiss István is teszi. A hat holdból idén is egy holdat cukorrépával vet be. Azt pedig úgy ápolja, hogy legyen rajta 300 mázsa. Első­sorban a répa haszna, másod­sorban a melléktermékek hasz­na miatt gazdálkodik így. A megmaradó levelet, visszaka­pott melaszt, mind a hízómar­hának Juttatja, mert -. -.« „aki sajnálja a takarmányt, az két­szer veszít A takarmányon is, a jószágon Is." KISS ISTVÁN nem sajnál­ja. Mert a takarmány, melasz ára többszörösen visszatérül a szerződéses szarvasmarhane velésnél is. Hiszen csak idén az öt szerződéses jószágért negyvenezer forintra számít, ami három és félezer forintos havi jövedelmet biztosit szá­mára. Csak a szarvasmarha- hizlalásból . • i Ez még „olyasmi" alakit több is lehet, ha szakcsoport-félét ahol szükséges és lehetséges a to- laj előkészítésnél, egyéb munkánál. A munkát a kővetkezőképpen végzik, A kézi növényápolást ki­osztják a tagoknak. Ki-ki egyéni­leg elvégzi. A termést minden tag­tól lemérve veszi át a szakszövet­kezet és a termés arányában része­sül a közös haszonból. A gyalog- és fogatnnmkdk rt számolására háromféle napszámot állapítottak meg: Nehéz munkám (|L veién) tm Ft/munkanap. Közepes munkám (pL fogaeotást 110 Ft/munkanap. Könnyű munkám (pL fuvarozás) ,100 Ft/munkanap, A gyalogmunkánál kétféle elszá­molási rendszert vezettek bei Nehéz munkám (pl. burgonyám- tetés) S0 Ft/munkanap. Közepes munkám (PL gyűjtés) 40 Ft/munkanap. Az elvégzett mnnkát munkanap­lóban tartják nyilván és év vegén végelszámolással egyenlítik ki a tagok és a szakszövetkezet között fennálló követelést. Eredményeik: az évvégi mérleg 152 ezer forintot mutatott. Ebből tiszta haszon a termelési költségek (évközt gyalog- és fogatmunka) kifizetése után 04 ezer forint volt. Ezt osztották fel a tagok között a terméseredmények alapján. Sőt, < 157-ben több mint hétezer forintot fordítottak közös alap létrehozásá­ra. Ugyanis közös tulajdonnal Is rendelkeznek már. így 50 meleg­ágy! keretük, öt tolókapájuk és két magasnyomású permetezőgé­pük van. Az Idei fentük Is Igen gazdag. — Növényeiket szerződésre termelik és felhasználják azokat a lehetősé­geket és segítséget, melyeket az állam a szerződésekre nyújt. Alapszabályukban rögzítettek, hogy a tiszta haszon öt százalékát közös alapra félreteszik, hogy U egyéni gazdaságon túl a közöst Is gyarapítsák. Terveikben burgonyaszedőgép, burgonyaosztályozó, kalmárrosta vásárlása szerepel. Arról Is szó van, hogy közös vetőgépet vásá­rolnak. Természetesen mindezt nem tudják egy év alatt megvaló­sítani, de terveiket sem korlátoz­zák egy esztendőre. Távolabbra néznek és egy zetor vagy kisautó vásárlására is gondoltak uiár. mert a Jövfihen fokozottabb mértékben szeretnének a zöMségtermesztéss-1 foglalkozni és a primőrárukat pl.t- d standon kívánják majd értél»«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom