Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-21 / 44. szám

1958 FEBRUAR 21 NAPI 0 K Beszámoló 3z oktaló-ne/eii Nem is olyan tétien még csend Pécs megyei jogú Város Taná­csának Végrehajtó Bizottsága J február 23-án reggel 9 órakor^ ülést tart. Ez alkalommal a f művelődésügyi osztály vezető-^ je beszámol az 1957—58-as tan- ä év I. félévének tanulmányi* alJ-e ,meß az odon termeltek a eredményéről, valamint az ok-iP®®® vag-v kaposvári színház tató-nevelő munkáról. t vendégjátéka, néha egy-egy í bál vitt némi szint a sziget- J vári művelődési ház életébe \ Nem volt ki szervezze, irá­Megújhodott az élet a szigetvári művelődési házban Hndu rímel ihm lie becsen J Márciusban bemutatják Pé-J nyítsa a nagymultú művészeti csoportok munkáját és olyan tartalommal töltse meg a há­zat, melyet Szigetvár dolgozói esett a hindu filmgyártás. wg^i igényeltek és elvártak gy-otyszemet: a „420-as urak”í című kétrészes filmet, amely­ek a'őreláthatólag nagy sí­f volna. Rövid hónapok alatt kire lesz a közönség kóréhén.» ban örvendetes A film fflGTAronlfSiA' Ral VTu. * tént ezen a téren. A hivatásos azom- változás tör­A fűm főszereplője: Raj Ka- \ tént ezen a * • - —--------"■ ! " művészet mellett Do or, aki a „Csavargó” című. filmnek Is főszereplője volt. az ön tevé­je kény művészeti ágak és a tu­*»'»íVWWWVW< (ff MhtzUve imU iái — feCn'óMzUh'eU ll/f ostanában gyakran ke- t'X rülnek a kezembe óvo­dásoknak, kispajtásoknak irt könyvek, mivel hogy már nemcsak a magam, felesé­gem, hanem a kisfiam, uno­kaöcsém s az egész apró- cseprő rokonság könyvszük­ségletét is nekem kell ellát­nom, Legutóbb két gyerme­keknek szóló verseskönyvet olvastam végig nagy gyönyö­rűséggel, meg egy kis szo­morúsággal. A csodálat a könyvek szépségének szólt, a szomorúság annak, hogy nekem sohasem voltak ilyen könyveim. Az egyik Kassák Lajos harminckét gyermekversét tartalmazza, a címe: „Csilla­gok csillogjatok, virágok vi­rágozzatok". Egy szinte fel­mérhetetlenül gazdag élet­művű író (műveinek csupán címszerinti felsorolása is egész könyvoldalt tesz ki) gyűjtötte itt kötetbe legszebb gyermekverseit. S ezek az óvodásoknak, kispajtásoknak szóló írások semmivel sem maradnak el Kassák „nagy” verseitől. Ugyanaz a mű­gond, művészi igényesség és emberszeretet jellemzi eze­ket a verseket, mint a leg­jobb Kassák-írásokat. Semmi szándékolt gyerekesség, sely­pítés nincs a versekben, mégis a gyermekiélekhez szólnak. Soha még egy kö­tetben ennyi állat- és virág­név! Minden sorában mada­rak dalolnak, virágok illatoz­nak! Az egész természet ott él, ott piheg, ott lélegzik, ott virít a könyv lapjain. S a versek amellett, hogy ritmu­suk változatosságával, játé­kos rímelésükkel megnyit­ják a gyermekfüleket a szép vers szeretettre, tanítanak is: a szabadság, a munka, a szülők szeretetére, a küzde­lem, az áldozat vállalására. Pilinszky János könyve, az „Aranymadár” négy ver­ses mesét foglal magában. domány is otthonira talált. Elég csak pillantást vetni a plakátra: Ifjúsági Akadémia előadássorozata, szabás-varrás tanfolyam, színjátszó csoport próbák, szinielőadás, mozi, énekkari próbák, álarcos bal, galambász-szakköri előadások, táncpróba... úgyszólván min­den napra jut valami új, tar­talmas, az életet szebbé vará­zsoló foglalkozás. De mindez nemcsak külszín, írott malaszt. Aki esténként átlépi a művelődési ház küszö­bét, — ott teljes „üzemet“ ta­lál. A színjátszó csoport jelenleg éppen 3 vidám jelenetből tart színpadi próbát. Gördüléke­nyek a dialógusok, csiszolt a hetnének az igények, ha „éhe a szónak éhe a szépnek" hajt- # ja az embereket. # Azonban minden eredmény 4 közül mégis az Ifjúsági Aka- 4 démia sikerére legbüszkébb a # művelődési ház igazgatója. Érthető, hisz a múltban az is­meretterjesztésnél elkövetett 4 hibák — a témák erőltetett fel 5 vetése, a számszerűség hajhá- szása, bizonyosfokú dogmatiz- mus, — tartózkodóvá tették a hallgatókat. De úgy látszik, sikerült feledtetni a múlt tar­talmi és szervezési hibáit, mert az eddig elhangzott elő­adásokon átlagosan 130 fiatal vett részt az üzemi, területi és iskolai KISZ-titkárck eredmé­nyes felvilágosító munkája [ nyomán. lón 7. a témák sem voltak----1—1 érdektelenek: fiúk­lá nyok kapcsolata, szerelem, házasság a szocialista társada­lomban, a serdülő kor egész­**JuUá&z faula I Gyöngyszemek flnna-versekböl Az író nevével eddig jobbá­ra csak folyóiratok hasáb-, jain találkozhattunk, első és (1 mozgás. A tánccsoport fiataljai egyetlen— de sokat ígérő —,iis nagy igyekezettel roppják ségügyi problémái (külön fiúk, verses kötete 1947-ben je-ia lépcst a mellettük lévő szó- külöJn lányok .részére) és a leni meg. Pilinszkynek a)... majd sorra kővetkezők: igaz gyermekek számára írt meséi# aaa hazafiság, kommunista erkölcs, méltóak „felnőtt” verseihez.} Az újonnan alakult énekkar kommunista világnézet, az if- Persze az, hogy gyermekek- (l külön fejezetet érdemel, itt a .iak és felnőttek kapcsolata, hez szól, alapvetően meg-1»pedagógusok viszik a prímet. szabja témáját, hangját. Pi-|>Az 52 tagnak több mint fele linszky a legtisztább forrás- < 1 oktatási dolgozó, de mellettük bál merít: verseiben a nép-11 zengi a dalt a munkásfiatal, mese ismert motívumait,^ a cipőgyári dolgozó nő, a pa- fordulatait használja fel: 01'raszt és a hivatalnok is. Rend­szomorú királyt, a szépséges 11 kívül szorgalmasak, éppen királylányt elrabló hétfejük Hajdú: Két út van előttünk és sárkányt, a szabadító ügyesO Bach: Hajnal kél c. művét szolgalegényt, óriásokat, d oróbálják Mohos Antal tanár gg kéréseiket a hallgatók, me-# griffmadarat, aranyvárat, 1 vezetésével. aranyalmát... Pilinszky me-4 esztétikai és zenei témák, stb. _ A 15 előadást a legkiválóbb # pécsi és helyi előadók tartják.# Tanulságos az a mód is, ahog>-|> igyekeznek a hallgatókat azji előadások aktív részeseivé ten-(> ni. A téma előzetes ismerte- <• tése után, még előadás előtt <> írásban teszik fel kérdéseiket# séinek tanulsága is a nép­meséké: a tisztalclkű sze­génység nemesebb, mint a fukar gazdagság; a bátor és ügyes ember legyőzi a telhe­tetlen hatalmast; a jóság el­nyeri jutalmát, a gonoszság elveszi büntetését. Külön kell szólni a köte-i iagy ez az épület, bizony el­kelne még egynéhány helyiség. Tgy a szabó-varró szakkör és a gaiambászok — kik melles- 'eg országos jellegű kiállítás­ra készülnek — már csak a hét többi napjain juthatnak tek illusztrációiról. Kassák} ’mhoz. DeZágon Gyűl ánénak, könyvét Würtz Ádám, Pi-J ? művelődési ház igazgato- linszkyét Márkus Anna raj- 1 iának „szerencsére akadnak zai díszítik. Munkájuk szinte1 kellemes problémái a varázslóé. A verseknek* **• *ud majd he.yet bizto- egyetlen sorától is indítást 1sítaní. az ismét szárnyat km}- nyernek, s egész jelenetsoro- bab-szakkörnek, képzo­■zatot teremtenek. Néhol fcó-Tművész körnek? Pedig mind- zépkori miniatűrákra9 néhol helyet kér a nap alatt. a modern francia grafikára ^ helybeliek még jól emlékez- emlékeziető színes rajzaik0 nek a tavalyi Hófehérke élé­semét 0Vönyörködtetőek, \ adásra, melyen mintegy 700 képzeletet mozgatóak: a fan-*1 söppség szorongott a nézőté- tázia színes szárnyaira pe-l'ren, vagy a decemberi képző­szik a verset. <* művész kiállításra, melyet a l1 ‘/"indégkönyv tanúsága szerint A bevezetőben annak a közel ezren tekintettek meg. felnőttnek a szomorú-11 mindezen felül a nyelvtan- sápéról beszéltem, akinek i1 'cílyamok elhelyezésének kér­nem lehettek ilyen szépé tése! Már mep"k-°zdfék a szer- könyvei. Ezt a szomorúságot Evezését is, egyelőre német és csak az enyhítheti, ha a szép1jorosz nyelvből indítják, ké- könyvek gyönyörűségét, eztV^kb a jelentkezők számától az elvesztett boldogságot} függom ^ ^vekből is. most megadjuk a mi kisr a szigetvári példa is bizonyítja: nincs művelődési otthon, — még ha viszonylag nagy is — melyet túl nem nő­lyeket az előadók később meg- Milyen ^ár, hogy nem válaszolnak s az előzetes ér- kétszer ilyen deklődés alapján építhetik fel előadásukat is. Az első előadás kezdetéig pl. több mint 20 írá­sos kérdés és kívánság érke­zett a művelődési ház igazgató­jához, az előadás után pedig olyan élénk vita fejlődött ki a hallgatók között, amilyenre még a szigetvári fiatalok kö-# zött nem volt példa. Uj és eredményes volt az előadások belépődíjas, br szerű hirdetése is. A 110 állan­dó bérletes hallgató részt ve- \ hét a májasban sorra kerülő műsoros klubesten s a legszor­galmasabb látogatók — bérlet­tömbről megállap' ’ — nyá­ri j utalom-kirándulás-n. egyí r e-J »ín. V ­gyermekeinknek. TÜSKÉS TIBOR íme egy kis ízelítő egy 1 —a megújhodott mű lőüési ház éledéből: zene, szín­játszás, tán , ének. tanulás... komoly emberformáló prog ram. S ahol ennyi lelkesedést ta­núsítanak a megajánlásban, ott^ a további tartós siker sem maradhat el. Lippenszky István Képzőművész arc ép-sarnok FEKETE JÁNOS Fiatal, jóképességű szobrász, aki mögött a főiskola kapuja alig hogy bezárult. A Csurgó melletti Nagymar- t ónban született 1929-ben. Szakérettségis tanfolyamból vették fel a budapesti Iparmű­vészeti Főislcola díszítő szob­rász tagozatára, ahol Borsós Miklós szobrásztanár volt mes­tere. Tanulmányait 1956-ban fejezte be jeles eredménnyel. Ekkor a Művelődési Miniszté­rium Pécsre, a Zsolnay-gyár- hoz irányította, ahol szobrász- tervezői munkakörben dolgo­zik. Felesége, Loványi Erzsébet szintén a főiskola abszolvense, iparművész-divattervező. Fekete János életrajzában eddig nem szerepelnek külföldi tanulmányutak, neve alig is­mert, hiszen pályája kezdetén áll, nagyon sok jó ígérettel tarsolyában. Eddig több kiállításon sze­repelt, így Budapesten két al­kalommal is. Egyik alkotása, a „Postagalamb” első dijat nyert, feltűnést keltettek fi­nom, mázalatti festésű egzoti­kus halai is, melyeket Pécsett is kiállított az iparművészek téli kiáll dósán, A ktpaőm&vésr csoport őszi tárlatán bemuta­tott kisméretű, de hatásábhn monumentális „Pihenő p ász- Á tor” szobrát a Megyei Tanácsi Művelődési Osztálya vásárolta} meg. Jelenleg a budapesti Má-j tyás templom főbejárati ív-j mezejének színes Zsolnay-féle} terrakotta dombormüvét rés-1 taurálja. # Szereti Pécset és Pécs is szi-ú tó és körültekintő vesen fogadta, legalább is a f előkészületek után, szakmai körök ahol ismerikés4 került fiatal kora ellenere becsülik. & ~ A képzöműiA’sz csoport közel-4 Leonardo da Vinci múltban lezajlott tisztújítót fehér márvány meli- közgyűlésén az intéző bizottsági' szobra. A megkapj tagjai közé választották és va- *1 ős a nagy művész, lamennyi jelölt közül ő kapta1' haladó gondolkodó, a legtöbb szavazatot. monumentális egyé­3*ít£l0tLL?uJiaÍ “UT Baksa M ini ismeretes, verseinek máig sincsen teljes gyűjtemé­nye. Paku Imre adta ki legbővebb tartalmú kötetét Ju­hász Gyula összes versei címen. Ezek a kiadások UNO—43-ban láttak napvilágot, a legnagyobb részük elfogyott. A válogatott kiadások is keresettek, ritkaság számba mennek. Igaz, hogy ezekben a kötetekben sok a sajtóhiba, és a tartalomjegyzéke sem pontos. Előfordul sok esetben az, hogy ugyanaz a vers megtalálható esetleg más cím alatt. A kritikai kiadásnak 1957-ben kellett volna megjelenni — a szegedi egyetemen dol­gozó Juhász Gyula Munkaközösség eredményeként —, de a költő összes verseinek kiadása a Juhász-textológia nehézsé­gei miatt megkésett. így lehet, hogy már a közeljövőben dol­gozóink asztalára kerülhet. Addig is, míg a kritikai változatá­val nem találkozunk, ismerkedjünk meg az Anna verseinek néhány gyöngyszemével, amelyek a kutatások során kerültek e'0- ' PAJ GABOR magyar—történelem szakos tanár, Pécsbányatelep ÚGY SZERETEM,.. Ügy szeretem én mind e verseket, Ügy ápolom, hisz gyermekeim ők. Mind e nagy vágy ágyában születeti. Mély vágyban, amely nem lelt földi nőt. Ó verseim, ti elfáradt, beteg Szép gyermekek, apátok fiai, i Bemondóm járok én közöttetek, ■ Oly édes kín e sok bút hallani. i Az egyik szőke s álmodon remeg, Mint valami tavaszi, lázas est, Szegény szonettem, akkor született, Mikor egy nagy szerelmem odalett. A másik víg, boros, hangos gyerek. \ De én tudom, a szíve mily beteg. ( Felejteni akart akkor fejem , Valakit, akit sose feledek... , Zengő szonettek, árva gyerekek! < A Hét, 1911, Jan. 22. TÉLUTÓ Még benn ülünk. A kandalló varázsa Melengeti a fázós bánatot, Bovarynét olvassuk egyre-másra, Künn zajlanak a víg vadászatok. Valahol Pesten, messze, operába’ Puccini zeng ma s éber vonatok Robognak át a gyémánt éjszakába. Én itt vagyok és én itt maradok. Emlékek szőnyegén rajzolgatok S mint levendula, meghitt, régi bánat Belengi csöndes, idegen szobámat. S míg künn a köd száll és végsőt havaz. Szívemben Anna fénye föl ragyog S vigan kinyit a tavalyi tavasz. Szeged és Vidéke, 1912. február. A TÖBBI NÉMA CSEND Szeptember volt. Az ég üvegharangja Derűsen kéklett, mini a jó remény S a nyárutói ..ért pompája tarka S arany volt a kert skárlátköpenyén. Szeptember volt, évadja szép múlásnak. A férfi, aki költő, állt merőn Karját keresztbe fonta, mint a bánat S végignézett a szőlős hegytetőn. Elment egy asszony. Tegnap még szerette, Múzsája volt és hite volt neki, Ma tudja már: a nő nem szereti Elment, egy asszony. És a férfi lelke A távozó után könnyezve száll S úgy érzi: nem lesz többé verse már. Nagyvárad, 1916. ápr. 10. MELANKÖLIA A kicsiny élet mégis szép nagyon, És akad néha egy kis jó napom. Egy szivar, melynek szőke füstje föiszáll Az őszi égbe, mint a bús ökömyál. Egy csésze tea, melynek mámorában Ügy nézek szét az álmos kis szobában. Mint a nagy császár a kis szigeten, Őszi rózsával árvult szívemen. Egy szép levél, melyet a távol élet Ideküld vigan. Benne egy idézet. (Ezerkilencszáznyolc! Oly ifjú voltam S Annának új rímekben udvaroltam!) Egy régi arckép. Rajta szép ajánlás Egy színésznőtől. Meddő éjszakázás Es vágy és bánat könnye, csókja rajta. Becézgetem, mint bús babát a dajka. Vasárnapi újság, 1912. szept. 29. Leonardo da Vinci szobra a Nagy Lajos Gimnázium e ott Hosszú időn át far­es kisplasztika ki, de ezek termékeny vita után — igen helyesen —, a Nagy Lajos Gim­názium előtti kis parkba került, a Széchenyi tér észak- nyugati felébe, kö­zel a nagy művész­ről elnevezett utcá­hoz. Leonardo da Vinci 1452-ben született, az emberiség egyik megtestesítője. A festészetről írt könyve: „Ttratta ta della pittura" gaz­dag tárháza a mély megfigyeléseknek. Halhatatlan értékű alkotásai közül a legismertebbek a Mona Lisa és az Utolsó vacsora. Az utókor, évszá­zadokon át, csak a n °vumérctn „,7.„ f Soós György legtökéletesebb szel- festőt hangsúlyozza a kisméretű atko-á ----ftaebrászjrnű. leme, akihez fogha- ki, a haladó gondol­tá sok is híven tükrözik egyéni­. vész alkotása. Ere- tő egyetemes tudá­sepét, monumentális szemlele-i deü,eag Leanai.do sú egyéniséget alig Fekete János nyereséget je-\ és ^Szte­lent Pécs számára, művészete- « 1 tél észafcke. vei amúgy is gazdag kepzomu-{\ y* k volt vészeli életünk új színt és új(i i?. ,,, vh-á'űiz’et erőt nyert. Rajtunk is áll, hogyy hellén cg a sokat ígérő fiatal művész} szobrot, többszöri mit vált valóra az ígéretekből.| találunk. Építész, szobrász, festő, köl­tő, természettudós, hadmérnök, feltalá­ló és mély gondola­tokkal telt filozófus. Az „Uosno univensa­kodót, a tudomá­nyos szemlélet út­törőjét elhallgatja, holott lánye’mé.ie már egy újabb kor eljövetelét hirdeti: a nagy találmányok korát, melyek meg­le‘\ a® egyetemes változtatják az égé v* 4H “• * helyszíni saewáe és tehetségű férfiú világ arculatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom