Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-19 / 42. szám
ms FEBRUÄR. 19 NAPLÖ 3 Bizalom, megbecsülés Ä bánya-műszakiak megbeszélése a megyei pártbizottságon A pécsi és a komlói bányák tiüszaki dolgozói, élvezve a íárt és gazdasági szervele üindenben megnyilvánuló támogatását, az elmúlt esztendőin igen szép eredményeket itek el. Az MSZMP megyei feo' íóága elisj. .érését fejezte ö munkájukért s most az “jabb nagy felad..tok előtt a »revei \git. pr ... osztály levővé tette, hogy a megye Wainűszaki gárdájának kép- Ailüi maguk m. V el: mi's. várnak és remélnek seg'l- tet, t; ,.jg _st, fűc’ősségtel- : mnkájukhoz. Baráti légiben, ig-n őszinte hangulaton a kölcsönös bizalom jegyéin folyt a beszélgetés, amely- a Népszabadság és a Du- ®ntúlj Napló munkatársait is “eghivták. Bizalmat h mentesülési a műszakiaknak w a kommunista és párton- fnüli műszaki emberek egy- Otetű kérése. Elmondották, e télen sokat jutottak í;?re, de mint Tamássy Ist- í*n főmérnök mondotta: — ■%es alsóbb fórumokon még "'"dig harsog a müszaki-elle- ‘pség". a műszakiak — az Mondottak szerint — nem elmélyült, igazán ko- munkát végezni, mert *ak egyik kezükkel dolgoznak '“isik kezüket a turkálókkal ^ttbeni védekezés köti le. Az férésük, hogy mindenütt l;'?assák meg őket is, s ne 7k azokat, akik alapos, vagy »Piaiam vádakat mondáinak j^nük. A műszakiakkal szemei bizalmatlanságként ernlí- valaki, hogy a pécsi és a ^lói üzemekben nincs Netlen mérnök-üzemvezető, úgy érzik, hogy közülük ^rászolgálnának néháinyain er- 1» megtiszteltetésire. <.} műszakiak úgy érzik, d'y a minisztériumban, hat- l®n'lozottabban kellene jelentbe a műszaki kiderek meg ^ülésének. Ma még iminden- i.!)cs dolog, hogy az üzemben v?°zó műszakiakat dróton ugatható báboknak tekintik, ? nem egyszer abban nyil- meg, hogy meghal I gatá- r nélkül módosítják feladatú \ vagy éppen februárban velük a januári bérke- Gyakori az utólagos ^"ehányás olyan dolgokért, gyekben a műszakiak egy- Cfn nem hibásak. A mü- fokozottabb megbecsüklentené az is, ha meg- ,riTléfc a mai lehetetlen álla- ; °-rnely szerint a bányáig11 vezetőjét, vagy bármely vezető és főmérnök részére a tröszt igazgatója. Mivel 106 százalékon felül teljesítették a tervet, a tervenfelüli jutalom is kétszeresére nőtt. „Ebben a hónapban — mondotta Pataki elvtárs trösztigazgató — legalább hét darab ezrest vittelt heza mindketten!" Hasonló a helyzet más üzemeknél is. 1945 előtt dr. Szabolcs, a pécsi szénbányák igazgatója szolgálati gépkocsit használt, személy- kocsija még neki sem volt. Ma se szeri, se száma a motoroknak és a műszakiak között sok az autótulajdonos. A pécsi trösztigazgató csak úgy „kapásból” hat saját autóval rendelkező műszakit említett s négy mérnököt (de ennél jóval több van!) aki már összegyűjtötte leendő gépkocsija árát. Ezek a tények pedig meggyőzően bizonyítják: hogy nálunk anyagilag is megbecsülik a műszakiakat. Tanulmányukra vágynának a pécsi • és kamiói műszakiak is. Most még az a helyzet, hogy tanulmányutakra elsősorban minisztériumi beosztottak mennek, akik azután tanulmányt írnak tapasztalataikról, de nem képesek segítséget nyújtaná azok gyakorlati megvalósításához. „Mi akarunk külföldre menni — mondotta Jazbincsek Vilmos, a komlói III-as üzem főmérnöke, — akik közvetlenül részt veszünk a termelésben. Gyakorlatban szeretnénk például látni, hogy dolgoznak a szovjet vagy más bányákban és a tapasztalatokat itthon megvalósítani séget. Ehhez „ témához Sze- peshegyi István, Kossuth-bá- nya főmérnöke is szolgáltatott egy példát, ök már jó ideie alkalmazzák egy nyugatnémer cég kiváló acél. .mjatt egy kísérleti fejtés biztosításához. A tárnokkal már első héten 26 köbméter imp>ort bányafát takarítottak meg. Most már előre 1 ___ndtak jövőbeni faellútá sukról — a" tárnok javára. Mindegy lenne, hogy illetékes helyről fát vagy acélt adnának a biztosításhoz, mert mindenképpen devizát kell adnunk ezé. Mégsem kaphatnak acéltámot a Kossuth-bá- nvaiak, mert a minisztériumban félnek az újtól. Nem kellett volna különösebb bátorság az acéltámok használatának engedélyezéséhez, mint ahogy nem igényelt volna Különösebb bátorságot az se.r, hogy Kiutaltak volna egy új kocsit Kossuth-bánya részére, így a régi Mercedesre 96 ezer forintot költöttek, amiért Pob- jedát vásárolhattunk volna .;. Nem csoda, ha a felsőbb szervek ilyen magatartása mellett elbátortalanocítak az .üzemekben dolgozó műszakjaik, s ha van is bennük fogékonyság az, új iránt, az ilyen dolgok lehű-: tik őket. : Zenekari hangverseny Szépen sikerült a Pécsi Filharmonikus Zenekar II. bérleti estje, melyet Paulusz Elemér vezényelt. A szép, választékos műsornak egységet adott a romantika: a tündérvilág, az érzések és a természet romantikája. A hangversenyt megnyitó Szentivánéji álom c. nyitányt Mendelssohn 17 éves koréban írta, mégis teljesen érett, szellemes muzsika, a legszebb tündérzene. (Wagner ugyan nem érezte ki belőle a tündért jelleget, inkább szúnyog- döngicsélést hallott; végül is a képzelet és az előadás mikéntje döntheti el a kérdést kinek- kinek.) Paülusz Elemér igen jól kiemelte a muzsika kétsíkúságáit; a mese egyrészt a tündérek világában, másrészt a legvaskosabb valóság légkörében játszódik le. Helyenként zavaró volt a rendkívül kényes helyeken, különösen a mélyfúvók bizonytalan internálása. Az est szólistájaként egyik legkiválóbb magyar gordonkaművészünket, Banda Edét hallhattuk. Saint-Saens szép dallamokból szőtt gordonkaversenyét játszotta. Nem könnyű feladat ennek az önmagában kisebb részekből összetett művet formai egységbe foglalni. — Banda Edének egységes tónusával és kiváló formaérzékével ez is sikerült. Biztos technika, a legtisztább internálás, meleg kantiléna, gyö* nyörű hangképzés biztosította a művészi ha-« tást és élményt, amelyet kiválóan alátamasz- tott a pontos és szépen szóló zenekari kiséreti A szűnni nem akaró tapsokra Bach remek e- moll szvit tételét játszotta mélységes művészi előadásban. Meg kell említenünk, hogy a fugában igen szépen érvényesült a polifon-jelleg. (Szólógordonkán igen nehéz!) A szünet után Brahmsnak, az újklasszicizmus halhatatlan bécsi mesterének gyönyörű II. szimfóniáját játszotta a zenekar, helyen* kint még küzdve a rendkívül nehéz anvaggal, de Paulusz karmester nagy energiával tartotta kézben mindvégig a zenekart. Az I. tétel természetromantikája különösen szépen, csodálatos melegséggel ragyogott a gordonkáikon megszólaló melléktémában. A II. tétel filozófiai mélységei akadoztak. Talán a legsikerültebb a III. tétel volt könnyed kedélyességével. (hm) Solt aprónak vélt, Félelem az újtól — félelem a felelősségvállalástól — ezt tapasztalják több helyen a műszakiak, s látják ennek káros hatását is. Komlón például új fejtési módszerrel kísérleteztek a III-as üzemnél. Már egy esztendeje folyt a kísérlet, amikor felsőbb szervek egy tűzesetet a kísérlet számlájára írtak. A kísérletet egy időre abbahagyták és most úgy folytatják, hogy a tröszt főmérnöke vállalt érte fe1e!ősmégis lényeges dologról is szó esett. Többek között» minőségi utánpótlást kémek a műszakiak az egyetemektől. A most kikerült mérnökök többnyire válogatnak a munkában, képzettségük nem kielégítő. Vagy: érdemes lenne áldozni a bányák villamosításáira, ment a most használt sűrített levegő 7—8-szar, de előfordulhat, hogy 30-szor is drágább, mint a villatmosenergia. A beszélgetés egyetlen mondata sem volt hiábavaló. Hogy sorra megvalósuljanak a jogos kívánságok, hogy a műszakiak a jövőben is félelem nélkül még nagyobb tekintéllyel, bizalomtól és megbecsüléstől övezve álljanak helyt fontos posztjukon — arra a legfőbb biztosíték a párt és a műszakiak közötti megértés és bizalom. Szabályozták a naposcsibe árát A megyei tanács mezőgazdasági osztálya megállapította a géppel keltetett naposcsibék árát 1958-ra. 1958. március 1-től április 30-ig (ép, egészséges) naposcsibe ára darabonként 4 forint. Május 1-től, június 15-ig 3.50 forint, június 15-től, július 15-ig 3 forint, július 15 után 3.50 forint darabonként. A Keltető Vállalat által forgalomba hozott naposcsibék után darabonként 10, az állami gazdaságok fajtiszta, naposcsirkéi után 30 fillér számítható fel szállítási és egyéb költségek címén. A megyei tanács illetékes osztályáról származó közlés szerint, a naposcsibék Igénylése valószínűleg a földművesszövetkezetek útján történik. Idő járásjelentés Várható Időjárás szerdán estig: fehős idő, több helyen, főleg az ország déli részén havazás, mérsékelt északi-északkeleti szél, az éjszakai lehűlés kissé fokozódik. A nappali hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: mínusz 1—mínusz 4, legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán mínusz 1—plusz 2 fok között. jojóját megbüntethetik a intézkedések elmúltáért, de ugyanilyen ok- al üzemvezető, vagy a fő- senkit sem vonhat fäWag felelősségre. Még ■V6 ván a műszakiak keze a jvölsoKértak elbírálásénál ; , fizetések idején naponta £ 150 emberinek kötelesék szabadságot adni mert részegen valóban nem ^ »»tnak le a bányaoa. Mi- t, Iérri bízhatnék az üzemek lyjNci vezetőire, hogy a fe- tTezett munka érdekében rendszabályokat allkal- ^áanak, amely egyaránt a becsületes munká- a termelés érdekeinek 7! U>,;,n aprónak vélt sérelmek fásában is kifejezésre jut- L.a műszakiak iránti megélés. fe anyagi elismerés NwfHült egyik fokmérője a megbecsülésének. Er- l^kan szóltak, sajnos keve- y°ltak azok, akik reálisan volna meg e téren sa- fj^'yzetüket. V1 ízlettel és megbecsülés- adózni a nagyobb tu- ’ magasabb képzettség- % ^ Pécsi és komlói műsza- jjit fizetésében kifejezésre V.Í a tisztelet és megbecsülniük háromezer forinton jta,,1 alapokról vám szó, még földalatti és MtJpótlékot, valamint terv-\ ftés esetén prémiumot Tavaly novemberben. W száza lékos terv tel j cs í t és ,y- re. 1000—1000 forint :'u- tűzött ki a rendes pré- feltíl a szabolcsi üzem T Mtií&i tes&íltt&U. a léc vek,? Osszanak sok pénzt a termelőszövetkezetek! Bár még nem készült el teljesen a megyei termelőszövetkezetek tervösszesítője: egykét dolog azonban máris világosan kitűnik. Az egy-egy munkaegységre eső jövedelem jónak mondható. Azonban az idén is baj van a készpénzzel. A bezedeki Uj Erő Termelő- szövetkezet például 40,38 forintot tervezett be minden munkaegységre. Ha egészében nézzük, nem rossz ez a terv, de... A tervben a negyven forint 38 fillér munkaegységérték a következőképpen oszlik meg: 10,93 forint készpénz, a többi természetbeni juttatás. A homorúéi Kossuth-nál már jobb a helyzet. Itt 19,90 forint készpénzt és 21 forint értéket természetben osztanak ki. A lánycsóki Csillagban 55,30 forintot fizetnek majd minden munkaegységre. A tagok 23,54 forintot készpénzben, a többit pedig természetben kapják. Három példát ragadtunk ki a mohácsi járásból, de ilyen példát bál-melyik járásban találhatunk. A pécsváradi járásbeli hidasi Uj Élet Termelő- szövetkezet például 41,60 forint munkaegységértéket tervezett. Ebből mindössze nyolc forint a készpénz, a többi termény. Hogy még ennél is kirívóbb példát említsünk, itt van példának okáért a villányi Dózsa, ahol mindössze 85 fillért akarnak készpénzben osztani. Mit mutatnak ezek a számok és mire figyelmeztetnek? Először is azt mutatják, hogy termelőszövetkezeteink egy része nem sok gondot fordít az árutermelésre, de mutatják azt is, hogy egyes helyeken ahelyett, hogy a közös állatállománnyal etetnék fel a takarmányt, inkább kiosztják és a háztájiakkal etetik fel. Mindkét irányzat helytelen. Helytelen azért, mert a megtermelt gabonát szétaprózza, kiadja a tagoknak, akik aztán egyénileg értékesítik. Ez nem előnyös a tagoknak sem, de az államnak sem. Ilyenkor aztán gyakran lehet hallani: „Csak tíz forintot fizettek a termelőszövetkezetben”, mert falun általában nem veszik figyelembe a terményt, amit a tagok kapnak. Hogy mennyire a gyengébb, újonnan alakult termelőszövetkezetekre jellemzőek ezek, azt mutatják a régebbi, erősebb termelőszövetkezetek példái. Bár itt is vannak még kívánni valók, de mégis kielégítőnek mondható például a monyoródi Uj Élet Termelőszövetkezet részesedés tervezése. Az Uj Élet tagjai 28,47 forint készpénzt és 18 forint értékű terményt kapnak minden munkaegységre. A pécsváradi Dózsában 49 forintot ér majd minden munkaegység: eből 30 forint lesz a készpénz és 19 forint értékű a termény. Tudvalévő ma már, hogy a termelőszövetkezetek a természetbeni részesedés után 10 százalék, a pénzben i részesedés után pedig 5 százalék forgalmiadét fizetnek. Ez csak egy példa arra, hogy az állam mint segíti az árutermelés kibontakozását gazdasági eszközökkel is. A másik példa is igen lényeges dolgokat tartalmaz. Eszerint azok a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, amelyek a 100 holdra megállapított áruértékesítési szintet elérik, '-akkor eleget tesznek az előírt tartalékolási és államiránti kötelezettségüknek, az eddig nyújtott beruházási kedvezményeken túlmenően hitelelengedési kedvezményben részesülhetnek, A hitelelengedés mértéke — a túlteljesítéstől függően — 10—50 százalékig terjedhet. Ezt teszi az állam az áru- értékesítés kiszélesítése érdekében. Termelőszövetkezeteink pedig akkor cselekszenek helyesen az állam, a tagok érdekében, ha még most nekilátnak, ismételten megvizsgálják: hogyan járnak jobban, ha sok terményt, kevés pénzt, vagy pedig kevés terményt, sok pénzt osztanak. Ha egy kicsit is számolnak, akkor rájönnek az utóbbi a helyes mind az állam, mind pedig a termelő- szövetkezetek szempontjából. £m is műdsteeh?! A gyerek itt áll az irodában, topog, kissé zavart: — Akkor este lefeküdtünk, aztán, a a Nagy Laci —akinek az Agya mellettem élt, — nagyon horkait. Gondoltam, megviccelem ■., Meg is „viccelte". Lekászálódott az ágyról, vékonyka selyempapírt dugott Laci lábujja közé, majd meggyújtot- ta. Utána beugrott az ágyba, Nagy Laci meg rettenetes nagyot rúgott a mennyezet felé, a szobában pedig kitört a nevetés. Mindez afféle hajdani „ba- kacsíny’’, amit sajnos „hagyományként" ma is megismételnek néhány diákszállóban, ebben az esetben a komlói vájáriskolában. Ezer és ezer mód lenne arra, hogy Fejes II. Istvánt ezért megbüntessék. Varga Lajos testnevelési tanár „megbüntette” Fejest, de ebben aztán nem volt köszönet. Másnap ugyanis Nagy Laci jiem vett részt a tomagya- korkttokon, mert fájt a lábujja, amelyet előtte este megpörkölt az égő papírdarabka. Varga Lajos tanár tudomást szerzett erről s „intézkedett’. Valamennyi tanulót kiküldte az öltözőből. Fejes és Nagy Laci kivételével. — Húzd le a cipődet! — parancsolt rá Fejesre, majd egy jókora darab újságpapírt befűzött Fejes lábujja közé. — Tessék. Gyújtsd meg — mondotta Nagy Lacinak és átnyújtotta neki a gyufát. A gyerek kénytelen-kelletlen meggyújtotta a papirt, somikor a lángok már Fejes lábát érték, Fejes elrúgta a papírt. Varga tanár úr feldühödött: — Ha nem ülsz vissza, a fejedet beleverem a radiátorba! — mondotta. Újra elkezdődött ez az tnk- viziciós megtorlás. Fejes II. István vájártanuló ebben az „igazságtételben" nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Két hétig sántikált, első napokban még a cipőjét is alig tudta felhúzni. Varga gondoskodott arról, hogy az iskola igazgatója és az iskola gondnoka ne sze* * rezzen az ügyről tudomást. De hat nap múlva Molnár igazgató végül is megtudta a dolgot és még aznap fegyél* mi úton elbocsátotta Varga Lajos testnevelési tanárt. Nagyon helyesen. Varga már azelőtti idők* ben is gyakran durván bánt a tanulókkal. „Lehülyézte” őket, pofozta a gyerekeket, különös előszeretettel csavar* ta be két ujját a gyerekek hajába és a hajtincset lehúz* va, ököllel homlokon csapta a tanítványát. i ■. Ennek a „nevelési módszer* nek!' a mi iskoláinkban nincs helye és ugyancsak nincs he* lye annak sem, aki ezt gy a* kor ölj a. Varga mégsem akarta megérteni az iskola vezetőségének nagyon helyes és jogos intézkedését, hanem a komlói bíróságon fel je len* tette az igazgatót. Mondani sem kell, hogy a bíróság is elmarasztalta Varga Lajost. Ebben az Iskolában kiváló szakembereket, kulturált, öntudatos bányászifjakat akar* nak nevelni. Ehhez pedig sok türelem, megértés és áldozat kell a tanári kar részéről. A tanulók nem is élnek vissza ezzel, mert akár a magatartásukkal, akár a tanulmányi előmenetelüket illetően, —> csak elismeréssel szólhatunk róluk is. Vannak közöttük néhányon, akik sokszor túlzásba viszik a „csínytevése- keté, — ezért meg is kapták és a jövőben is megkapják a büntetésüket, de emberséges módon, mellőzve minden megaláztatást. Vargát tehát elbocsátották. Most Pécsett próbálkozik valamelyik sportkörnél „érvényesülni” azzal a sajátmaga által kigondolt „nevelési módszerreT, amelynek semmi, de semmi köze a szocialista pedagógiához Va jon sikerűt-e neki? . (RAB) A mentők jelentik Halálos baleset a főpályaudvaron Az utóbbi napokban újra el- za porod tak a balesetek és gyakran kellett a mentőknek úszállniok a helyszínre. így zom baton Pécsvárad és Erzsébet között érte motorkerékpárbaleset Kleisz Ferencet. Vlire a mentők kimentek, már teherautóval hozták a sérültet. Állkapocstörést szenvedett és agyrázkódás gyanújával szálli- ották a II. sz. sebészetre^ * Hétfőn Kovács László 10 éves kisfiúhoz hívták a mentőcet, akit porceláncsészévcl fej- >evágtak és 3 centiméteres bőrsérülést szenvedett a fején. A mentők a gyermekklinikára száll itatták^ Tegnap az újhegyi erőműnél szenvedett fejsérülést Kovács Ferenc 60 éves segédmunkás. Az esetről a mentők bővebb részleteket nem ismernek, mivel a sérültet már elébük hozták. * A csúszós idő is áldozatot követelt. Földes László tanuló a Kürt utca sarkán elcsúszott és eltörte a bal bokáját. Az U sz. sebészeti klinikára szállították. * A „Fekete ló” vendéglő udvarában az istállóban Tóth Márton 62 éves embert megrúgta a M« és a fején szenvedett sérüléseket és bevérzéssel szállították az L sz, sebészetre, • A nap legsúlyosabb, halálos végű balesete este 17 óra 28 perckor a főpályaudvaron történt. A dombóvári! vonat szabályosan elhagyta a pályaudvart, amikor a közeli vonatra felszállók arra lettek figyelmesek, hogy a sínek között egy holttest fekszik. A vonat derékban kettévágta, a kerekek többször megforgatták. A helyszínre kiszállt rendőrség megállapította, hogy Litter Ferenc 20 éves sörfőző fiút érte a halálos baleset. A részletek kiderítésére a vizsgálat még folyj|k|
