Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-18 / 41. szám

VILAn PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Éljen a szovjet és a magyar nép megbonthatatlan, örök barátsága! XV. ÉVFOLYAM, 41. SZÄM ARA: 50 FILLÉR KEDD. 1958 FEBRUAR 18 I Magyar államférfiak üdvözlőtávirata a magyar—szovjet barátsági, együtt­működési és kölcsönös segélynyújtási t szerződés megkötésének tizedik évfordulója" alkalmából K. J. VOROSILOV elvtársnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége Elnökének, N. SZ. HRUSCSOV elvtársnak, az SZKP Központi Bizottsága első titkárának, N. A. BULGNYIN elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, MOSZKVA Kedves Eltvársak! A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcstf-j nős segélynyújtási szerződés megkötésének tizedik évfordulója) alkalmából a magyar nép, a Magyar Népköztársaság Elnöki; Tanácsa és Minisztertanácsa, a Magyar Szocialista Munkás-; párt Központi Bizottsága nevében szívből jövő jókívánságain-« kát tolmácsoljuk a Szovjetunió népeinek, Legfelső Tanácsa^ Elnökségének, kormányának, a Szovjetunió dicső Kommunista! Pártja Központi Bizottságának és személy szerint önöknek, t Ünnepség a magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésinek tizedik évtordnlója alkalmából A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti pártbizott­sága a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar— Szovjet Baráti Társaság hétfőn este a Petőfi színházban ünnepséget rendezett a magyar—szovjet barátsági, együtt­működési és kölcsönös segélynyújtási szereződés megkötésé­nek 10. évfordulója alkalmából. Részt vett az ünnepségen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fe­hér Lajos, Kállai Gyula, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Komócsin Zoltán és Nemes Dezső, a Politikai Bizottság pót­tagjai, az MSZMP Központi Bizottsága, a Minisztertanács, az Elnöki Tanács számos tagja, a társadalmi- és tomegszer•> vezetek vezetői, a politikai, gazdasági és kulturális élet sok vezető személyisége. Megjelent az ünnepségen J. I. Gromov, a Szovjetunió^ budapesti nagykövete. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Ortu- tay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának fótit-» kára nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Somogyi Miklós, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke mondbtt ünnepi beszédet, Somogyi Miklós elvtárs ünnepi beszéde Népünk nagyra értékeli azt, hogy a Szovjetunió volt az j Barátaim! első hatalom, amely a fasizmus elleni felszabadító háború be­fejezése után elismerte az új, demokratikus Magyarországot és kész volt vele a teljes egyenjogúság alapján tartós szövet­séget kötni. A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés példája annak, hogy a nagy és kis országok között is lehetséges mindkét fél részére előnyös, igaz baráti szövetség, ha ezt a marxizmus—leninizmus, a pro- Ietárintemacionalizmus eszméitől áthatott, a nép akaratát ki­fejező kormányok valósítják meg. Ezért lett ez a szerződés népeink testvéri szövetségének, a magyar nép nemzeti függet­lenségének, felemelkedésének és szocialista építőmunkájának szilárd alapja. Az elmúlt évtized során bebizonyosodott, hogy e szerző­dés alapján kialakult szocialista jellegű kapcsolatok, amelyek a kölcsönös előnyök alapján fejlődtek, igen gyümölcsözőek voltak országunk politikai, gazdasági és kulturális fejlődése, népi demokratikus államunk megszilárdulása szempontjából és teljes mértékben megfelelnek országaink és a szocialista tábor érdekeinek, mert népeink jólétét a szocializmus és a béke ügyét szolgálják. Szerződésünk kiállta az idők próbáját minden imperialista mesterkedés, népeink minden rendű és rangú ellenségeinek szakadatlan aknamunkája, provokációi, sőt az imperialisták által szított, a Magyar Népköztársaság léte ellen irányuló fegyveres puccskísérlet közepette is. A magyar dolgozó nép nagyra értékeli azt a felbecsülhe­tetlen, sokoldalú politikai és gazdasági segítséget, amelyet az elmúlt évtized során a Szovjetuniótól kapott, őszinte hálát érez a szovjet nép iránt és szívügyének tekinti a magyar— szovjet barátságot, mert ezeréves története során soha nem volt olyan hű, olyan igaz és áldozatokra kész szövetségese, mint a Szovjetunió. A szabadságáért és nemzeti függetlenségéért vívott évszá­zados harcokban oly sokat szenvedett népünk leghőbb vágya a béke. Ezért teljes erőnkből támogatjuk azokat a kezdemé­nyezéseket, amelyeket a béketábor vezető ereje, hatalmas szövetségesünk, a Szovjetunió tesz a pusztító atomháború megakadályozására és a béke megőrzésére az egész világon. Meggyőződésünk, hogy népeink barátsága és együttműkö­dése a marxizmus—leninizmus halhatatlan eszmélnek alap­ján a jövőben még tovább erősödik és elmélyül mindkét or­szág népeinek javára. örökké éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan Kedves Elvtársak! Kedves barátsága! Budapest, 1958. február 17. 1948. február 18-án Magyar- ország és a Szovjetunió kor­mánya barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyúj­tási egyezményt írt alá. Mesz- sze kiemelkedő eseménye ez népünk történelmének, sőt a nemzetközi politikai életnek is. Nagyszerű dokumentum és egyben ragyogó szimbólum! Szimbóluma és dokumentu­ma a békét akaró, a népek egyenjogúságára épülő és az emberi haladásért küzdő kül­politikának, amelynek zászló- bontója, megalapozója, a világ első szocialista állama, a szov­jet állam voltv De szimbóluma és elismerése ugyanakkor annak a harcnak is, amelyet a magyar nép győ­zelmesen vívott meg a reakció, a régi úri rend ellen a demok­ráciáért, a szocializmusért, a békéért. 1948. a magyar nép, a ma­gyar munkásosztály történel­mi győzelmeinek éve, a mun­kásegység végleges létrejöt­tének esztendeje volt. Erre az időre esik a proletárdik­tatúrának, a nép hatalmának a beteljesedése. Olyan nemzetközi viszonyok között értük el ezeket a sike­reket, amikor a világ-imperia­lizmus, — felhasználva a hazai reakciót —, mindent elköve­tett, hogy letérítsen bennün­ket a szocializmusért folyó harc útjáról. kezdete, hanem fontos állo­mása a népeink barátságá­nak és összefogásának. A barátsági szerződés békénk, függetlenségünk, boldog jövőnk záloga önkéntelenül felvetődik a kérdés: mi adta ázt az. erőt, hogy egy kis nép, amelyet urai alig három évvel előbb még Hitler utolsó csatlósaként, szé­gyenletes szerepre kárhoztat­tak, nemcsak kiállta az impe­rialisták és a belső reakció ál­landóan megújuló rohamát, ha­nagy nyegében eldöntötte törtébetoná pert. Miben rejlik ez az erő? Mindenekelőtt saját erőnk és a nemzetközi proletariátus ere­jében és különösen abban a szüntelen testvéri segítségben, amelyben a szovjet nem a dolgozó nép javára lé- nagy családja és a Szovjetunió kormánya részesített berniün­két, a forradalmi munkásosz­tályt, az egész magyar népet. Március 1-én kezdi munkáját a Megyei Népi Ellenőrző Bizottság DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. KADAR JANOS a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára. DR. MÜNNICH FERENC a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke.” A. A. GROMIKO elvtársnak, a Szovjetunió külügyminiszterének, Moszkva. A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés aláírásának tizedik évfordulója alkalmából szívből üdvözlöm önt, miniszter elvtárs. E szerződés alapján az elmúlt évtized során kialakult sok­oldalú testvéri kapcsolat és országaink közötti együttműködés hatalmas segítséget jelentett népünk számára és alapvető fel­tétel volt nemzeti függetlenségünk és szocialista építésünk biztosításának. Mély meggyőződésem, hogy a marxizmus—leninizmus szellemében megvalósult szövetségünk a jövőben is országaink felvirágoztatását, a szocialista tábor egységének megszilárdu­lását szolgálja és hozzájárul a béketábor legyőzhetetlen ere­jének gyarapításához. Éljen népünk megbonthatatlan barátsága! Erősödjék a Szovjetunió köré tömörült szocialista országok és a békéért harcoló népek nemzetközi összefogása! Budapest, 1958. február 17. SÍK ENDRE a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. Néhány napja csak, hogy megalakult a Megyei Népi El­lenőrző Bizottság, de máris igen sokan keresik, hogy segít­ségét kérjék különféle problé­mák megoldásához, visszaélé­sek leleplezéséhez, egyéni sé­relmek orvoslásához. . Lakatos József elvtárs, a Megyei Népi Ellenőrző Bizott­ság elnöke elmondotta, hogy a bizottság 1958. március 1-én kezdi meg hivatalosan tevé­kenységét. Ennyi időre ugya­nis feltétlenül szüksége van a bizottságnak ahhoz, hogy kel­lően felkészüljön a munkára, megteremtse az eredményes működéshez szükséges szerve- tzetet, kidolgozza munkatervét, | kapcsolatot létesítsen a fel- I sőbb és helyi szervekkel, s : hogy tájékozódjék, milyen fel­adatokat kell legsürgősebben megoldania. Március 1-től kezdődően a megyei tanács épületében ál­landó hivatala lesz a Megyei Népi Ellenőrző Bizottságnak, ahol rendszeres hivatalos órá­kat tartanak, ezenkívül a bi­zottság választott tágjai is — később megállapítandó idő­pontban — fogadóórákat tarta­nak. amikor bármely kéréssel, panasszal, észrevétellel fel le­het keresni őket. A Megyei Népi Ellenőrző Bi­zottság szakcsoportok révén fogja végezni sokoldalú mun­káját. Valamennyi szakcso­portban megfelelő szakembe­rek segítik a bizottságot. A várható feladatoknak megfele­lően a bizottság a következő szakcsoportokat, szervezi: Jogi szakcsoportot jogászok, bírók, ügyészek közreműködé­sével, egészségügyi szakcsopor­tot orvosok bevonásával, ke­reskedelmi, pénzügyi, mező- gazdasági szakcsoportot, szin­tén az érintett területek szak­embereinek bevonásával. Ezen­kívül megszervezik a személyi ügyek megvizsgálására hiva­tott csoportot is, mivel előre­látható, hogy a bizottságot sok olyan panasszal keresik fel, amelyek hatásköri túllépésből, egyéni bosszúból, vezetők és beosztottak rossz viszonyából szárm aznak. Végül közölte Lakatos elv- társ, hogy bár a bizottságot csak március 1-étől lehet sze­mélyesen felkeresni, az írás­beli panaszokat, kéréseket, ész­revételeket, javaslatokat már most is el lehet küldeni a „Me­gyei Tanács, Népi Ellenőrző Bizottság” címre. Az 1948-ba« megkötött ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés éppen ezért nem a A magyar—szovjet barátsági szerződés nem csupán két, ma­gasztos célért küzdő nép szö­vetségének a dokumentuma, hanem új állomás hazánk nemzetközi helyzetében. Év­századok óta első alkalom volt, hogy a magyar állam egy nagyhatalommal egyenlő fél­ként tárgyalhatott; És nagy- szerűsége nem csupán abban nyilvánul meg, hogy nem va­gyunk és válhatunk többé nagyhatalmi politika eszközé­vé, hanem abban, hogy célja a demokráciáért, a szocializifwi- sért küzdő magyar nép meg­erősítése volt, s hogy az első olyan szerződés,,amely valóbán békénk, függetlenségünk, bol- népek doe jövőnk záloga; Ez a szerződés segítette fel­emelni népünket a haladó em­beriség, a szabad népek sorába és avatta az igazságért, az em­beriség boldog jövőjéért küz­dők tagjává.. Ez a szerződés megkötése emelte 'népünk ön­tudatát, nemzetközi tekintélyét és így növelte erőnket is. A szovjet és a magyar nép szövetsége örök A szovjet és a magyar nép szövetsége — amelynek egyik dokumentuma a kölcsönös se­gélynyújtási szerződés — azéít örök és megbonthatatlan, mert magasztos cél vezérli és megin­gathatatlan erkölcsi aíápra épül. Mi azért léptünk szövetség­re, hogy- a legőszintébben részt vegyünk a népek béké­jének és biztonságának fenn­tartására irányuló minden nemzetközi akcióban, hogy közösen, minden erőnkkel harcoljunk, ha bármilyen formában és bárhonnan is támadás érne bennünket. Szovjet iudósok a Déli-sarkvidék megközelíthetetlenség*!'1 fokán a Moszkva (MTI): A szombati szovjet lapok az Antarktisziról ; érkezett rádiójeletntések nyo­mán a szovjet dél-sarki expe­díció nagy sikeréről adnak •hírt: az expedíció 27 tagú cso­portja elérte az úgynevezett .megközelíthetetlenség fokát” és megkezdte a Szovjetszkaja állomás alapjainak lerakását. Az új állomás a Minnij-te- lepről több mint 1400 km-re a : Déli sarkvidék belsejében ;mintegy 3800 méter magasság­iban épül. A tudósok traktor- : vontatásé szánvonatom jutot­tak el idáig és mintegy 130 ; tonna súlyú felszerelést vittek [magukkal. Az expedíció pa­rancsnoka A. Nyikolajev, a műszaki tudományok kandidá­tusa volt. A szánvonaton öt kis lakóház anyagát, nagymennyi­ségű tüzelőt és élelmiszert szál­lítottak. Az utat nagy nehéz­ségek között tették meg. Az utolsó szakaszon például a vonta totraktorok lánctalpa ♦ köszönhetjük többször egy méternél is mé-J iyebbre süllyedt a hóba. — A személyzet és a gépek munká­ját egyaránt megnehezítette, hogy a nagy magasságban igen ritka volt a levegő és a hő­mérséklet állandóan mínusz 50 fok körül volt. A Szovjetszkaja állomáson hattagú csoport tartózkodik majd. Parancsnokuk V. Baba- rikin fiatal tudományos kuta­tó lesz. hogy egymásnak — beleért­ve a katonai segítséget is. — minden támogatást megad­junk, hogy a két ország kö­zötti gazdasági és és kultu­rális kapcsolatok fejleszté­sén a barátság és az együtt­működés szellemében mun­kálkodjunk úgy, hogy tiszte­letben tartsuk a független­ség, az állami szuverenitás és az egymás belügyelbe va­ló be nem avatkozás elvét. És a mi szerződésünk nem írott betű csupán, hanem — éppen az elmúlt egy évtized történelme tanúsítja — gya­korlat, amely a két nép együt­tes erőfeszítéseiben, testvéri együttműködésében, közös har­cában válik tetté. 1948. után egymást követték a különféle — kölcsönös előnyökön alapu­ló, sőt elsősorban számunkra kedvező — gazdasági megálla­podások. Az építő munka gondja, az osztályharc bonyo­lult ütközete közben hányszor fordultunk segítségért a nagy szovjet néphez. És eredmé­nyeinket nem utolsó sorban tanácsaiknak, politikai, anya­gi és erkölcsi segítségüknek A Szovjetuniótól kapott se­gítséget felhasználva, munkás- osztályunk, dolgozó parasztsá­gunk, értelmiségünk, alkotó- készségével magunk is gazda­gítottuk a békéért, a szabadsá­gért küzdő népek erejét. Ezután méltatta a szovjet tapasztalatok, a Szovjetunió­val való együttműködés segít­(Folytatás a 3. oktatom-)

Next

/
Oldalképek
Tartalom