Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-15 / 39. szám
W5S rFT'PTTjTí t5 NAPLÓ 8 Este a siklósi művelődési otthonban Az ellenforradalom után a siklósi művelődési ot'non ve- íetésé Mezősi Károly vette át. Az új vezető munkálkodása Román új külsőt öltöttek a helyiségek n irodában a társalgóban kényelmes fotöjök tárják a művelődni, szórakozni vágyókat. Sök örömet okoz fz új rádió és a lemezjátszó is - különösen a vasárnapi táncoknak, de az idősebbek is brül-körül néznek a zene szárnyán a nagyvilágban. Az átalakítási költségek 54 ezer forintot emészettek fel s a csőkor is megér 24 ezer forintot, fe ezek az összegek megtérülnek abban, hogy a kellemes környezetben munka is foto, A múlt évben fellendült a bngoraoktatás, közkedveltségek örvend a szabás-varrás tanfolyam, a mezőgazdasági tanfolyam, illetve szakkör, a lápitánc-szakkör s igen sok jót Mondhatunk az irodalmi szakiról is, amelynek tagjai nagy koddal készítették el az ez M előadások, foglalkozások to’ét. No és nem utolsó sorait kell szólnunk a zenekarul és a két színjátszócsoport- Mindkettő a művelődési toon legfőbb erőssége. á művelődési otthon épüle- ■ton a járási könyvtár, a párt- ^rvezet és a KISZ-szervezet J® kapott helyiséget. A Kiszállóknak külön nincsenek JMyészeti csoportjaik, a működési otthonban dolgoznak, "I így a színjátszók jelentős toe is KISZ-tag. A KISZ- to a művelődési otthon természetesen anyagi támogatást ? biztosít. A művelődési ott- és a tanács kapcsolata jó, 'a nötanáccsal is megértik e&’mást. Már most készülnek Nőnapra színdarabbal. öz ellenforradalom után sok ^íagógus vállalt munkát a művelődési otthonban, így például a gimnázium igazgatója is, s a szín.iátszócsoportnak is vannak pedagógus tagjai. A régi vezetés kispolgári tendenciája megszűnt, ma már egészséges légkörben dolgoznak a fiatalok és az idősebbek egyaránt. Gondolnak az ismeretterjesztő előadásokra — tartottak a múlt évben beszélgetést a szocialista gyermeknevelésről, a mesterséges holdakról, azok világpolitikai jelentőségéről stb. A ragyogóan berendezett társalgóban pedig igen jól érezték fhagukat a nőtanács szovjet vendégei. A munka fellendülésével a művelődési otthon költségvetése is kedvezően alakult. 1956-ban 69 ezer, 57-ben háromszor 69 ezer forint bevételről számolnak be a könyvek. Az idén az előirányzott bevételi terv 325 ezer forint. Bizony ez elég sok, s hogy teljesíthessék, össze kell szedni tudásukat. ötletből azonban nincs hiány. A nyárra rendezni szeretnék az udvart és az udvar végében lévő épület felhasználásával kerthelyiséget szeretnének létesíteni, kuglizóval. A szabadtéri színpadon pedig — minden bizonnyal az idén már rögzített ülőhelyekről nézhetik majd az előadásokat a siklósiak. Más a művelődési otthon arculata délelőtt és más este. Délelőtt inkább az idősebbek üldögélnek a sakktábla mellett — este azonban munka után hangos a folyosó és a termek. Az egyikből — csütörtökön este jártunk a művelődési otthonban --- kiabálás, nevetés hallatszott. A „Vándordiák”-ot próbálta az egyik színjátszó- csoport. A német kapitány, aki némelykor nagy bőszen eresztette meg hangját — már szinte „kész”-nek hatott az olvasó- próbán. Schmidt István, a művészeti vezető néha kö-tószólt, javított a szereplők szerepfelfogásán, kiejtésén — van még idő a bemutatóig, húsvétkor tartják. A másik teremben zongoraszó, hegedűszó csengett, itt a szimfonikus zenekar próbált. — Hol az első hegedűsöm?') — kérdezte Horváth László, a\ zenekar vezetője — prímhege- ] i dűs né’kül bajok 1 Ír __ (i — Sokan vannak a borbély-11 műhelyben — vála. zol valaki^ — s nevetve teszi hozzá — menjünk, segítsünk borotválni, hogy hamarabb ideA”-'rn. Végülis összeállt a zenekar1 és megkezdődött a próba — a „Vándordiák” zenei részének próbája. A hangszerelést maga Horváth László végzi, sokszor bizony késő éjszakáig rója a kottafejeket, hogy a következő próbára az énekesek felkészülhessenek. így azután a prózai és a zenei rész egyidőben való próbája, közös nv'^^'s során könnyebb a feT*’"*-—”-”- jobb lesz majd az előadás. Á tanácselnökhelyettes A próbák után a kultúrmun- kások egy része még összeült a társalgóban egy kis beszélgetésre. Akinek nem volt kedve, hazament, mert előző este a művelődési otthon bevitte színjátszóit Pécsre, a Szent Johanna előadására —; éjjel értek haza. S elvégre másnap dolgozni kell. Jóleső érzés volt látni a művelődési otthonban a munkás sün ’ 'orgást, arr ‘ t a jövőben sem csökken, s a nyáron új színnel gazdagodik £ majd. .4 A mohácsi járási tanácson dolgozik már " nyolcadik éve Kőhalmi Antal elvtárs, elnökhelyettes. Csendes szavú, igénytelen ember, akinek mindene a munka, a járás parasztjainak somsa, élete. Munkáiban korábban is volt elég része. Mielőtt tanácselnökihelyettes lett, a Bólyi Állami Gazdaságban volt üzemegységvezető és párttitkár. Előtte meg 16 esztendeig a mecsekszabolcsi István-alknán vájároskodott. S az az ember, aki csaknem fél emberöltőn it fejtette a fekete gyémántot a föld mélyén» nőst arról beszél naponta a parasztoknak, ho- yan teremtsenek virágzó életet, boldog jövőt í föld felszínén. Kijár a falvakba és szervezi ' jövőt: a termelőszövetkezeteket. Ott volt, amikor megalakult Márokan a tsz, mikor elnököt választottak és meghatározók a közös eazdá kodas útját. Ott volt, ami- őr lerakták a kö'.kedi közös gazdasás a’ap- ;ait és tegnapelőtt, amikor Ivándárdóm öt salád nyolc taggal elhatározta, hogy 80 holdon megkezdik a közös gazdálkodást. A legtöbb gondot a földkérdés okozza. Ugyanis, mint elnökhelyettesnek, a mező- gazdaságot osztották ki számára feladatú' és a járási tanács mezőgazdasági osztályával közösen intézi a parasztok ügyes-bajos dolgait; S ilyen nagy*változások után, mint amilyenek a múlt esztendőben is voltak, bizony sok ügyes-bajos dologban fordulnak hozzá. Hogy „ ... nekem csupa rossz földet mértek, a másiknak meg csak a jót”, hogy „.;. nem kaptam meg a járandóságot“, vagy „:;. igazságtalan volt a földmérő és távolabb mérte, mint szerettem volna”. Egyszóval van dolga éppen elég. Intézkedéseken túl igazságot tenni, mégpedig úgy, hogy a törvényt is betartsák — ez az első — és a parasztok is elégedettek legyenek a törvényes lehetőségeken belül. S ez bizony nem könnyű feladat; De nemcsak ebből áll mindennapi munkája. Tanácsüléseket látogat, tanácsokat oszt és közgyűléseken vesz részt hivataltól és meghívásra. S ilyenkor az éjfél, sőt, egy óra veti haza; A felesége? Megszokta már, hogy Kőhalmi elvtárs egy hónaptól 15—18 estet kint tölt a járásban, a parasztok között. Mert áldozatos munka tanácsi dolgozónak lenni, szolgálni azokat, akik bizalommal megválasztották erre a posztra. ' S Kőhalmi elvtárs már nyoic éve végzi bizalommal, eredménnyel s s s • Gátdomyí Béla Az országgyűlés kulturális bizottságának ülése Az országgyűlés kulturális bizottsága pénteken Darvas József elnöklésével tartott ülésén megtárgyalta az állami könyvkiadás és könyvterjesztés hároméves tervjavaslatát. A javaslatot Köpeczi Béla, a Kiadói Főigazgatóság vezetője ismertette. Elmondotta, hogy könyvkiadásunk a felszabadulás óta jelentősen fejlődött. Az ellenforradalom után is viszonylag rövid idő alatt talpra- állt. 1957-ben 12 285 mű jelent meg 42 760 000 példányban, — köztük sóik olyan magyar és külföldi író műve, akiket helytelenül mellőztek az elmúlt években. Javult a könyvek külső kiállítása, megnőtt a bibliofil-könyvek száma és fejlődött idegen nyelvű könyvkiadásunk ísl Az 1958. év legfontosabb feladata, hogy felszá. móljuk azt az eszmei zavart, amely a reviziomdzmus hatásaira a könyvkiadásban is fellépett. Na, ott jön már Jóska, — to a tanácselnök és fejével a kapu felé. .fogdán József nyitja a gép- fymás kapuját, hóna alatt szecskavágókés. Félénken, jtootem könyörögve környéki az egyik gépállomást emNem „halvaszületett" asszonyok nem gáncsolnák el. Most IS holdon gazdálkodnak, de nincs kedve/ a munkákhoz. — A téeszcsében kétszer annyit dolgozott, mint idehaza — panaszolja Herkéné. — Igen, ott dolgoztam. Érdemes volt, mert tudta az em4 smirglikő hamarosan szik- her, hogy minden évben konyát szór, a kés hangja cseng- nyebb lesz. De így, itthon? Nem látok semmi jövőt. Minél .Meg kellene élesíteni — ptatja a két kést. — Csinál- jto már meg, Táskát vágni..: ''indjárt kellene u Ezért jött hát Bogdán Jóska a gépállomásra. Cigány gyerek, de szorgalmáért dicséri a község, ö helyettesíti most az Azt gondolják, könnyű tartani a kezüket? Nem... örökös rosszban, megvetésben volt részük, még most ismerkednek szeretnék Feri, de elnököt, aki iskolára ment. — a szebb életmóddal és a jót is leeres kiutat a tágas mü- I ‘Vböl. Jóska örül. De, ma ffiel némi felindulás is ve- jtol örömébe, mert nem úgy r^ödöbt a nap, ahogyan előzte. i ferke Györgyékhez indul- * szecskavágóért. Fiatal még tt *szövetkezet és van ugyan r’Cskavágójuk, de nincs hoz- ^ viator, emberi erő meg ke- J* a meghajtáshoz. Herkéék- q ezért akarták kölcsönkérni teecskavágót. A gazda már t^<ladta volna, de amint a két S'?0T»1/ meghallotta, miről van i°> Olyan lármát csaptak, Vü a szomszédok is felfi- toUtefc Tá. Innen egy szöget i'^ztek ki!.;; Mi sem %o kérni a lóistállótól, azt ** adták ide sem kapsemmit a téeszcsétől! — J'om éve egy talicskát akartöbbet dolgozik az ember, annál többet kellene ... Arra nincs remény, hogy évek múlva majd könnyebb lesz.;. Cél nélkül izzad az ember, mint a... Az asszony visszavonulásképpen, mint egy legyőzött, mással érvel: — Na és mit kaptál a tíztől? Mások kivittek 5 hold búzát és learattak róla 80 mázsát, azon a négy holdon meg, amit nekünk mértek, 38 mázsa lett... Igen, mert a mienket a rosszból mérték... Mondja, egyre mondja a magáét, amit már ki tudja hányszor hallott a férjé. Hogy őket becsapták, aki közel volt a tűzhöz, az melegedett és meggazdagodott, de.; i Herkéék csak egy házat építettek. Háromszobás, csinos házat, amely villának is beille- ne. A gazda őszintén megmondja: ha egyénileg gazdálkodott volna. . ju*,; s Ami itt van jp ^Avaron, mind az én szerényem ... Ha az uram oda- még most sem lenne in, ö '- ——*-• P*. - is mehet vele!.:-. J~°9dán Jóskáék sértődötten, , Obántva fordultak ki a ka- i8’1- Tudják ők: sok fájó dotörtént a régi termelőszö- éfzetben, amelyek rossz Tájékként, még ma is sajoq- . * a régi tagság szivében. De q. « i byt lAiyöwy ut nem gondoltak, hogy Her ilyen gorombán fogadje hisz a férje községi pártRá nincs is panasz. — ^velifc a szövetkezetbeliek és ^ rég tsz-tag volna, ha ilyen „palotája”. Mégis kiléptek. És az asszonyokban most ég a bosszúvágy: — Inkább összetöröm azt a szecskavágót, de aikkor sem kölcsönzőm a tszcs-nek — kiáltja Herke édesanyja. Papp Sándorékban több volt a jóindulat, ök azt mondták: itt a gép, fogjátok elé a lovat és vágjatok. De a késeket meg kell élesíteni, mert már mi is az nehezen vágunk vele. Nem szokott a vezetéshez, soha nem volt földje, de többet dolgozott bármelyik hasonlókorú parasztgyereknél. Szereti az embereket, bízik is bennük, de aki nem az ő fajtájából való, ahhoz már félénkebben közeledik. Kezébe nyomják a szecskavágó késeit. Futva indul vele a szomszédba, ahol már a járgány előtt állnak a lovak. — Ezeket a lovakat most vettük —, újságolja s boldogan simogatja a két fiatal mént. Majd elmondja, hogy eddig egy vödör kukoricával abrakolták őket, de az állatorvos ezt megtiltotta. Olyan gazdától vették, ahol nem kaptak annyi abrakot és a hirtelen változás következtében túl gyors erősödésnek indultak. — Most mindig izzadnak. Azért vágják a szecskát, mert majd ezzel keverik az abrakot. Van még két lovuk, két kocsijuk, s ezzel véget is ért az új szövetkezet vagyonának felsorolása. Alakuláskor viszont még annyi sem volt. Amijük van, maguk vásárolták, s ami lesz, azt is két kezük munkájával akarják megszerezni. Sokat kell izzadniok. Sokat, mert a 27 tagból 17 cigány alakította meg a szövetkezeteit, akik erejükön kívül nem vittek másta közösbe. Nehezen megy a gazdálkodás is. mert nem szoktak ők ehhez, de mellettük áll a tanács, a gazdasági felügyelő, megfogják a kezüket, s úgy vezetik az emberibb élet felé, nehezen hiszik. Messze a falutól, eldugott völgykatlanban élnek. Amikor feléjük tartunk a sáros mellékuton — Bogdán Jóska végigmutat a réten: — Látja, milyen hosszú? Itt kaszáltam a legtöbbet a brigádommal, még a régi tszcs- ben... Dolgoztam, nem is panaszkodom, szépen kaptam osztalékot... De amíg mi kaszáltunk, sok paraszt a pincéből nevetett ránk... Később már nem merték nyíltan csinálni, vonatra ültek és úgy mentek a hegyre borozni... Az osztaléknál persze ők is tartották a zsákot és megsértődtek, ha kevesebbet kaptak... Igazát többen is bizonyítják. Sokan lenézik ezt az elhagyott telepet, pedig akik itt élnek, mindig a legnehezebb munkára vállalkoztak a termelőszövetkezetben. Nem az 6 hibájuk, hogy ma — 1958 telén még mindig putrikban, kunyhókban élnek. De ök is vágy* •- nak a szebb élet után. Ha idegen érkezik, attól mindig várnak valami jót, s pilla--ttok alatt körülveszik. — Jó itt lakni? — érdeklődöm. — Itt? Már a tisztiorvos is azt ■-ndta, e-' Nyáron olyan a mintha árokból in- Ha — • kis eső esik, itt már térdig ér a sár és reggelen1 ' nem lehet látni a ködtől..; Orsós Gyula azt mondja: — Többször Ígérték már, hogy elvisznek be a faluba, pénzt is adnak házépítéshez, de mi már nem hl-r~ük ... Mindenkit bizonyára nem visznek a faluba, nem kapna • valamennyien lakásépítési kölcsönt, de aki becsületté dolgozik, lesz lehetősége az emberséges életmód megteremtéséhez. A községi tanácsnak az a célja, hogy minden dolgos ember kikerültön nb1-" völgyből, ahol még a levegő is egészségtelen. Bogdán Jóska boldogan újságolja, hogy aki itt áll körben, az mind tszcs-tag. S hogy miért léptek be? Mert aki régen is tag volt, a~ k közül mindenki vágott disznót a télen. Pedig cr * nagy- apjúk sem tudta, mi az a disznóvágás. Orsós Györgynek most is két szerz-""' tinója van. Bogdán Mátyás meg három sertés hizlalására kötött szerződéit, amelvoT—- änriP-- ban kell leszállítani. Nekik i'an miből hizlalni, állatot tartani, de akik nem voltak tsz- tagok, azok közül csak hárr. vágtak disznót. A nagyobb gazdák persze haragszanak, mert *íi *sz alakult. Így megszűnt az olcsó munkaerő. — Eddig jól kihasználtak minket — mondja Bogdán Mátyás. — Ha elmentünk harmados földet kérni, azt mondták: van fiam két hold cukorrépám ... Ha ezt meglcapálod, adok egy hold harmados kukoricát ... Ha nehézkes is az észjárásuk, meglátták, hogy s zsarol-’s A legdrágábbat, az erejüket lopkodják tőlük. ’ - nem a szövetkezetei választják. Most, hogy magukénak mondhatják a zc11 ’’ő vetéseket, a négy lovat és a ta"--‘ r- a menteni a közössigv-k szer elérték, hogy se’** rtiket ehetik, hízót, marhát nevethetnek s félnek, hóim palaki elveszi tőlük, senkinek nem akarnak adni belőle. Valaki feluetette, horm jobb volna, ha az ős ír es kalászost kézzel aratnák le, mert így nem kellene adni a gépállcH másnak sem. Tetszett a javas- lat, s ettől sehogy nem akartak szabadulni. Hanor- vita alakult már, amikor a tanácselnök azt mondta: — Jó, ha annyiért learathatok, mint a gépállomás, kézzel arathattok... — Azt már nem. Mi csak a megjáró munkaegységért. Később értették meg, hogy a gépállomás 90 forinttal olcsóbban arat minden hold gabonát, mint ők. így aztán mégis a gépi aratás mellett döntöttek ..: Szóval nem könnyű boldo- gulni ezekkel az embere' el, de örvendetes, hor-■ mindennap jobban az életbe olvadnak, többet tudnak, mint előző napon. Jelentkezett már az anyagi érdekeltség, amely munkára ösztönzi őket. . Többen nehezen élnek odahaza, s nem járnak a tsz-hez azzal, hogy itt dolgozunk, adjatok pénzt, kenyeret. Pedig sokan úgy ismerik a cigányt, mint aki előre szereti megkapni a fizetését. Valamikor bizony még a jósnő is előre kérte a taxát, különben nem volt hajlandó kifürkészni a jövendőt. Az ócsárdi cigányoknál ilyennel nem lehet találkozni. Es ha kezdetben volt ember, aki azt mondta, „halva született ez a tsz” — most láthatja, mennyire tévedett, mert az ócsárdi tsz él, erősödik, tagjai szorgalmasan dolgoznak. Alig várják már. hogy az öt holdas halastavat 17 holdra növelhessék saját emberi erejükkel... csak ha In sMert erő aztán van itt. kell egy még erősebb EV»*»amely nem engedi s^e " ]/> -<*<>-) »£_ lani. LIPOCZK1 JÖLS^F í
