Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-14 / 38. szám

WS* FEBRUAR 14 NAPLÓ 9 uGRseny az időuol hírek ÜNNEPÉLYES TAGGYŰLÉS MOHÁCSON A mohácsi járási tanácson 361 munkálkodik a Pécs! Kenderfonógyár üzemi tanácsa ill UM Muk A napokban külföldi búto­rok étkeztek Pécsre. Így Cseh­szlovákiából hajlított ajtós, csinos hálószobabútorok ér­keztek. Aruk 17 800 forint. — Azonkívül német kombinál t- •aekrényeket is kaptunk Kereskedelmi értekezlet A Budapesti Pipere- és Szappamgyár ankétot rendez a jövő hét szerdáján a kereske­delmi szakemberek részére, ahol bemutatják a legújabb árucikkeket* is megalakult tavaly a KISZ szervezet. Jelenleg 13 tagja van. A szervezet hétfőn ünne pi taggyűlést tartott, melyen Szabó Józsefné KISZ-titkár számolt be a szervezet munká­járól, ismertette a munkaprog­ramot, majd új két tagot vet­tek fel. Utána megtörtént az ünnepélyes eskütétel. A tag­gyűlést jól sikerült tea-est követte. HASZNOS ELŐADÁSOK A BÓLYI ASSZONYOKNAK A bólyi nőtanács elhatároz­ta, hogy előadásokat szervez a község asszonyainak, ahol köz­hasznú dolgokról szereznek tudomást. Az első előadáson dr. Major László körzeti orvos beszélt az asszonyokhoz, a má­sodik előadáson pedig a sütés­főzésről volt szó. Ezen mint­egy 50 asszony vett részt. Az előadásokat kéthetenként ólytatják. KTSZ SOMBEREKÉN A helybeli kisiparosok elha- ározták, hogy KTSZ-t alakí­tanak. Már kiszemelték az egykori bárói kastély kisebbik stállóját, melyet átalakítanak KTSZ számára. A mozgalom zervezője Míchelisz József kő- nüves, aki már tagja volt a himesházi KTSZ-nek és most az ott szerzett tapasztalatokat hasznosítja a KTSZ megala- ításánál. A textiles szakszerveze: dön­tése szerint csak márciusban került volna sor az üzemi ta­nács megválasztására a Pécsi Kenderfonóban. Szendrói György elvtárs, az üzem igaz­gatója, akinek vállára súlyos gondként nehezedtek az ezévi feladatok — úgy érezte, hogy sokkal flőbb szükség lesz már az üzemi tanács segítségére. — Ezek a feladatok — mint mondotta — olyanok, hogy könnyen „el lehet rajtuk csúszni", ha a dolgozóktól nem érkezik megfelelő támogatás. Néhány feladat a sok közül: új munkatermet kell építeni, ebben az évben; két munkateremnek a tetőzetét újítják fel; három munkate­remből el kell mozdítani a gé­peket — lehetőség szerint igen rövid idő alatt, hogy a :ermelésben ne essen kár. Egyedi meghajtásúra szerelik át a gépeket is. Ugyanakkor eljesíteni kell az elmúlt évi­nél magasabb tervet. Igaz. hogy a Pécsi Kenderfonó dol­gozói már 1957-ben is megmu- atták, mit tudnak véghezvin­ni műszaki gárdájukkal, ami- tor teljesítették az élüzem szint minden feltételét, de dén még ennél is többről van szó. Ezért kellett sürgősen az üzemi tanács, amelyet az üzem egjobb dolgozóiból állítottak össze, s amely januári meg­alakulása óta hatékony segít­séget nyújt mindenben és biz­tosítja az összdolgozók aktív ámogatását a feladatok vég- ehajtásában. Felszabadítják a motorkerékpárokat Február 15-től nem kell vásárlási utalvány A megyei tanács kereske- elmi osztálya — hivatkozás­sal az idei jobb motorkerék- ár-ellátásra — február 15-től elszabadítja a motorkerékpá­rok vásárlását és azok a jövő­jen utalvány nélkül szabadon értékesíthetők. A kereskedelmi osztály ál- al korábban kiadott utalvá- yok február 15-én érvényű­ét vesztik, azokat később be- áltani nem lehet; A köaületek részére motor- kerékpárt (kis- és nagymotort) vagy mopedet kizárólag a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tálya által előzetesen kiadott írásbeli engedélye alapján le­het kiadni. A rendelkezés mindennemű motorkerékpárra — bel- és külföldi nagymotorra, kismo­torra, mopedre — vonatkozik. Az üzemi tanács egységes egész. Tagjai valamennyien tevékenykednek. Balogh Far­kas Jolán, aki az üzemi ta­nácstagi tisztséget kiváló munkájának köszönheti, most azt kezdeményezte, hogy indít­sanak versenyt anyagtakaré­kosság érdekében. Az a céí, hogy 100 kiló kenderből, a ter­vezettnél legalább 1 százalék­kal több fonalat nyerjenek, természetesen a jó minőség megtartásával. Ha ezt sikerül elérni, 1,5—2 százalékkal csök­kenni fog az önköltség. A ver­seny gondolatát örömmel fo­gadták a gyárban, s most már azt tervezik, hogy versenyre szólítják az iparág valameny- nyi üzemének dolgozóit. Ha azok is bekapcsolódnának a munkába, havonta sok nyers­anyagot. sokszázezer forintot takaríthatnának meg az or­szágnak. Az üzemi tanács, első ülé­sén sok kérdésről tárgyalt. Egyik legfontos.abb volt ezek közül a helyes bérezés kiala­kítása. Az elmúlt időkben nem vették eléggé figyelembe, melyek a fontosabb munkakö­rök, melyek kívánnak nagyobb fizikai erőkifejtést, és melyek az egészségre ártalmasabbak. Egy fonónő 1950 forintot ke­resett például, azok, akik csak leszedték a gépről a teli csá­vókét, csupán ötven forinttal kaptak kevesebbet. Hasonló volt a helyzet másutt is. Ezért, az üzemi tanács, az 1957-ben elért termelékenység növeke­dés alapján kapott átlagbérke­retet arra kívánja felhasznál­ni, hogy megszüntesse az aránytalanságokat és minden­eit munkája szerint megérde­melt bérezésiben részesítsen. Az előbbi példát tekintve, a leszedők, akik többnyire. 15— 16 éves leányok, a könnyebb munka arányában, kevesebb fizetést kapnák. A régi és az új fizetés közti különbözettél is a nagyobb tudást, fizikai erőkifejtést, és az egészséget inkább igénybe vő munkát végzők keresetét növelik. Egy nedvesfonónő fizetését most 1300 forint körül állapítják meg. Ha az illető jól dolgozik, 1400 forintot vagy annál is többet kereshet. A szárazfo­nónők valamivel egészsége­sebb körülmények között dol­goznak, fizetésük kevesebb lesz a nedvesfonónőkénél, de 50—150 forinttal több, mint amennyit eddig kerestek; Gondos munkával áilfc tották össze tavaly, a gyár 1958. évi műszaki intézkedési tervét. Majdnem negyed évig dolgoztak rajta a műszakiak, amíg az üzemi tanács elé ke­rült, a mindenre kiterjedő; 162 pontból álló terv. Volt azirányban aggály a tanács­ülésén, hogy vajon lesz-e ere­jük a terv végrehajtásához...? Az ügy iránt lelkesedők azon­ban többségben voltak, s min­den. támogatást megígértek a sikerhez. Ha végrehajtják a tervet, valóban nagy siker lesz. 4—500 ezer forintra tehe­tő majd az önköltség csökken­tésének összege, amelyet a jól átgondolt, műszaki intézkedési tervek pontos, időbeni végre­hajtása biztosít. Az üzem. igazgatója úgy ér­zi: lényegesen javult az üzem vezetőségéé® a munkásak közti kapcsolat. A tanácstagok raj­ta tartják kezüket a gyáir ütő­erén s azonnal jelzik a rend-1 efllenesiséigeketij A legapróbb­nak látszó ügy sem apró ne­kik ahhoz, hogy el ne intéz­zék, ha úgy látják, hogy az a dolgozók és a gyár közös érdeke. Ilyenekkel jönnek) egy fogas kellene ae üzemi fürdőbe; Megkapják. Az egyik gépen igazítani kellene vala­mit; A kívánság valóraválik és utána jobban megy a mun­ka. Az egyik tanácstag azt a kérést közvetíti, hogy az egyik gépnél igazítsák meg a szál- vezető sínt, mert akkor szebb csóvák készülnek. Ugyancsak ő mondja el azt is, hogy a mű­helybeliek javaslatára a „ki­szerelt” fonalaknak állítsanak fel egy állványt, hogy ne a földön kelljen elhelyezni (azokat. Valóban apróságok ezek, de ha az ilyen kis kíván­ságok teljesülnek, a munká­sok jobbam magúkénak érzik a gyárat, szívesebben dolgoz­nak, s még az olyan gyermek- számba menő dolgozók is na­gyobb dolgokra lesznek képe­sek, mint a kis Hódosi Vera, aki 16 éves^ létére máris újítói Rövid múltra tekint­het vissza az üzemi tanács, de az eredmények máris biz­tatóak, s ha tagjai így dolgoz­nak továbbra is, beváltják a hozzá fűzött reményeket. (2*2/ / // ,4 A napokban vonaton utaztam és ott hallottam a vetkező párbeszédfoszlányt. Azért csak foszlányt, mert az előzményekről semmit sem tudok. Két idősebb paraszt- ember beszélgetett és egyszer csak azt hallom: — Mit csinálnak azok az aktatáskások? — Mit? Semmit. Lopják a napot.:; ovztáty. A növénytermesztési osztá- on csak egy ember, Gergely ánoi, kertészeti felügyelő tar- zkodik. Éppen telefonál, mikor leteszi a hallgatót, el­mondja, hogy az újpetrei tsz- nökkel beszéli, aki azt kér- e: menjen ki a termelőszóvet- ezetbe és mutassa meg a gya- orlatban az újtelapítésn gyü­mölcsös alakító metszését. — Kimegyek. Egy fél napig gyütt dolgozom az emberek­et. Fél nap alatt megtanul- k — mondja Gergely elv- rs. Egyedül van az osztályon, is csak azért van bent, mert a itt akadt dolga. A már fe­lvizsgált újtelepítésü gyü­mölcsösök telepítéséhez készí- az engedélyt. Hat tsz-nek üld ilyet ma: a liptódi Alkot- ánynak öt, a babarci Bé fed­ek 7, a bólyi Kossuthnak ti- negy, a majsi Táncsicsnak a kistapoleai Búzakalász- tíz, az alsószentmártoni zábadságnak pedig öt holdra \ telepítési engedélyt. Ezen- ívül öt termelőszövetkezet a mai napon pótlási enge- lyt. — Ez a napi munkád? — Nem! Ma még egy szak- kket írok a rádiónak a gyü­mölcsfák helyes kezeléséről és ha nem lennék nagyon meg­fázva, akkor még ma este egy előadást kellene tartanom Nagyárpádon. Az előadás azért nem marad el, mert gondos­kodtam helyettesről... — A többiek merre vannak? — Bar ács elv társ, a főagro- nómus tanfolyamon vesz részt Pesten. Tárcsái Imre vetőmag- felügyelő Mecseknádasdon van. Sorra látogatja az Ezüstkalá­szos tanfolyam hallgatóit, hogy az esti foglalkozáson azt is megbeszélhessék, melyik hall­gató mit csinál jól és mit rosz- szul. Kosári Oszkár növény- védelmi felügyelő a sásdi já­rásba ment, ahonnan több va­gon burgonyát szállítanak az Alföldre. Növény egészségügyi­leg felülvizsgálja a szállít­mányt, hogy még véletlenül se legyen közötte burgonyabogár­ral fertőzött... Tftityyti ßältafams Ez a felirat áll az ajtón. Itt vajon mit csinálhatnak? Az adminisztrátoron kívül senki sincs az irodában. Mint később megtudtam, a TTIT- ben a gümökór elleni védeke­zéssel kapcsolatos dolgokról vitatkoznak. Az előadó dr. Kardeván László, a földműve­lésügyi minisztérium főállat­orvosa. A megbeszélésen meg­jelent a járási főállatorvoso­kon kívül a körállatorvosok egy része is. Vitatkoznak: hogy mint lehetne eredményesebben védekezni a gümökór ellen. Vitatkoznak, határozatokat hoznak a parasztok, az ország érdekében.. j TJtonclwzövdlcezeti osztály Az osztályvezetőt itt sem ta­lálom. Sellyén van a járási ta­nács végrehajtó bizottsági ülé­sén. Az osztály munkatársai, akik az irodában vannak: pa­pírok fölé hajolnak, számol­nak, számológépet csattogtat­nak. — Mit csináltok? — kérdem Bencze Jánost, az osztály köz­gazdászát. — Felülvizsgáljuk a járási tanácsok által összesített tsz termelési terveket. — És milyen gyakorlati hasz­na van ennek a nagy munká­nak? — Az összesítés után meg­tudjuk, hogy megyei viszony­latban miből mennyit tervez­tek a termelőszövetkezetek. Megvizsgáljuk a vetésszerke­zet alakulását és pontosan ki­mutatjuk, hogy az előző évek­hez viszonyítva fejlődés vagy visszaesés mutatkozik-e. Megtudjuk azt is ezekből a tervekből: melyik termelő­szövetkezetben mekkora szán1 tóterület esik egy-egy család- ra. Ez azért jó, mert még ahol szükséges, ott segítséget ad- hatunk a belterjesebb gazdád kodás megteremtéséhez. A langós- és takarmánynövényt arányának a megállapítása ** igen fontos. Az állattenyésztő fejlesztésének lehetőségén ki* vül megmutatja ez azt is •" ha elemezzük, mekkora terű- létén hagyták meg az említi takarmánynövényeket magi0' gásra — elegendő-e a megtel- melt mag a négy-öt-hat éven- kénti törésforduláskor, ami nem lényegtelen a takarmány- biztosítás szempontjából és hogy mennyi magot tud adm a megye a központi alapba- Egy másik lényeges szempont a májusi másodvetések és * tarlóutáni vetések mennyisé' gének a figyelembe vétele Is’ mert ezeket is számbavesszük amikor a meglévő és beterve­zett állatállomány takarmány­szükségletét vizsgáljuk... Ezt csinálják ma. Holnap’ holnapután, egy hónap műh’4 mozgósítják az egész appará­tust; a járási tanácsok mező­gazdasági osztályait, a körre» mezőgazdasági felügyelőket. 1 tsz agronómusokat a heWs arányok, a helyes, a paraszt­nak, az államnak egyaránt kedvező gazdasági fvi+éteU^ megteremtése érdekében. *• osztályra, a földrendezőkhöz már is le lehet vonni a kö­‘ Az állattenyésztési nem is mántem, mert már ebből vetkeztetést: — így „lopják” a napot az „aktatáskások” a parasz­tok, a nép érdekében.;; SZALAIJANOS Az irodában cseng z telefon, — Igen, igen...— Az egyik gép már elment. Megy a má­sik is.., — nyug­tatja meg a drót túl­só végén beszélőt a gépállomás üzem­gazdásza. Leteszi a hallgatót. — így van ez most már. Kérik a gépe­ket. Hiába, jó az idő. A rózsafái tsz, meg a katádfai szak csoport mára kért két szántő traktort. Elküldtük nekik. — És hogy állnak a gépjavítással? — Ezt a műhely- beliek jobban tud­ják... A műhelyben nagy a zaj. Az egyik he­lyen esztergapad.— Az esztergapad mel­lett Fülöp Rudolf főmérnök és Disz- terhöft Herbert esz­tergályos. Az esz­tergályos zetor- esapágyat fúr. A fő­mérnök a munka helyességét figyeli, míg a háttérben lé­vő tanuló, Bogdán István a szakma rejtelmeivel ismer­kedik. (1. kép.) — Na. most jó lesz — mondja Bocz Ist- bán brigádszerelő, aki Rábai László traktorosnak segít a Hoffher megjavítá­sában. (2. kép.) Az egykori birkó­zó, a műhely legerő­sebb embere, Benes Máté kovács most a vasat „fekteti kétvállra”. Érzés és szenvedély van ab­ban,.ahogy ő az eke farkerék tengelyét van hátra. Ezenkí vül 20 traktor kar bantartásra vár. Az mondják: 26 gép már kint van váltig erősítik, hogy az Ajax-kalapács alá teszi. (3. kép.) Ezt látjuk a mű­helyben. A többit azt már csak sza­vakkal lehet el­mondani. Még hat generáljavitásuk és két folyó javításuk mire szükség lesz a gépekre, valameny- nyi munkába áll­hat. És, ha nem ké­szülnek el? Akkor a termelő szövetkezetekkel gyűlik meg a ba­juk,.;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom