Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-02 / 28. szám
VILÁG PROT FTART FGVFSrUF'^K' imujp DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM ARA: 60 FILLÉR VASÁRNAP, 1958 FEBRUÁR 2 Aláírtuk az Egyiptom és Szíria egységét kimondó okmányt London (Reuter): A kairói rádió közölte, hogy szombaton délután az egyiptomi minisztertanács épületében Nasszer egyiptomi és Kuatli. Szíriái elnök aláírta az okmányokat, amelyek kimondják a két ország egységét. Az ünnepélyes aláírás közben éljenző tömegek tették körül az épületet. Az. aláírási szertartást Egyiptom és Szíria minden rádióállomása közvetítette. Az aláírás után Szabri Asszali szíriai miniszterelnök az összegyűlt tömeg előtt telolvasott egy deklarációt, amely kikiáltja az ..Egységes Arab Köztársaság”-ol. »*»«*»*»«»*»H***»* Hittel, bizalommal Soltom talán elkoptatottnak tartják azt a jelszót, hogy a pártnak szüntelenül, minden nap erősítenie kell kapcsolatát a néptömegekkel. Elkoptatottnak, mert az elmúlt ■években annyit beszéltünk a nemzeti egységről, a párt vezette milliók egységéről, s amikor a haza viharba került, szertefoszlott. Néhány ezer levitézlett tőkés, földbirtokos és bttligán, ha ideig-óráig is, ámítással, demagógiával meg tudta zavarni nagyon sok ember gondolkodását. Sajnos, csak beszéltünk róla s a jobbra-balra kanyargó politika miatt a szavak és a tettek között űr tátongott, a szülzséges kapcsolatoknak nem volt szilárd, és következetes alapja, amelyre építeni lehetett volna. Homokba dugja a. fejét az, aki nem látja, hogy az MSZMP más politikát folytat. Útjelzőit, állomásait is minden tisztességes, jószándékú embernek látnia, éreznie leéli, nagyon sokat is beszéltünk róla az utóbbi tizenöt hónapban. Ez a párt kijavította a múlt hibáit az élet minden területén, politikájával megteremtve azt az alapot, amelyre felépülhet a társadalom haladó erőinek összefogása'« nemzet, szocialista alapokon nyugvó egysége. Tartalmat, mély tartalmat kapott a kommunista pártoknak az az elve, hogy a proletárdiktatúra, a népi demokrácia nem állhat fenn a dolgozó tömegek aktív támogatása nélkül, hogy a négyszázezer kommunistának nincs több joga, minthogy megnyerje és megszerezze a néptömegek támogatását és együtt, leözösen építse fel a szocialista társadalmat. Minden réteg megtalálta és megtalálja helyét, szerepét ebben az épitőmunkában, amely legönösebb érdekeivel függ össze. A párt olyan területén is előrehaladt, mint a kispolgárság. honin tanításait alkalmazza a mi viszonyainkra, aki azt tanította, hogy a munkásosztály feladata a kispolgárság megnyerése és vezetése a szocializmus útjára. Á kisiparosok nagy többsége hasznos szolgálatot fejt ki a lákosság kielégítésében és minden lehetőség biztosított, hogy résztvegyen az ország társadalmi életében is. Természetesen nem lehet felháborodás és a szükséges intézkedések megtétele nélkül nézni, hogy egyesek csalárd módon visszaélnek helyzetükkel és súlyos károluit okoznak a társadalomnak, a lakosságnak. Küzdünk — nem parancsolgatással-— meggyőző szóval, a- magasabbrendű eszmével mind a kispolgárság, mind pedig más osztály, réteg tudatában meglévő maradi, burzsoá nézetek ellen; nem az emberek, hanem d nézetek ellen. Az elmúlt tizenöt hónap egyik nagyon fontos és köz- megbecsülést kiváltó jellemzője volt, hogy a • párt és a kormány nem csűrt-csavart, nem kertelt. A legkényesebb dolgokban, politikai és gazdasági kérdésekben is nyíltan a közvélemény színe elé állt, őszintén megmondta az embereknek, mit akar, hogyan haladunk előre. Kádár elvtárs mondotta: „A tömegeknek a legelső és legelemibb Icövetelése a vezetéssel szemben az. hogy a vezetés mondja meg értelmesen, mit akar. Azt vagy helyeslik és akkor támogatják — vagy nem helyeslik és akkor tartózkodnak, esetleg küzdenek ellene, de mindenképpen jó tudni azt, hogy a vezetés mit akar.” A vezetés est tette. Mert nincs semmi értelme takargatni például — mint 1 egyes helyeién teszik —, hogy a párt és a kormány a szövetkezés útjára akarja vezetni a parasztságot. Nem lesz „jófiú” az, aki ma ettől a meglévő kapcsolat lazulását félti, mert néhány év múlva maga a parasztság ítéli majd el mostam bátortalanságát, amikor már minden oldalról meggyőződött, hogy a párt jót akart neki. A szövetkezés nem kommunista kitalálás, ez a fejlődés útja mindenütt, nálunk szocialista úton, a parasztság jövője, élete érdekében. Az ilyen vezetés — meggyőző, szilárd és nyílt — ezer szállal köti az embereket a párthoz. A tények 'bizonyítják, hogy kötötte is. Szó eines róla, hogy most már minden a legnagyobb rendben megy. Könnyebb ugyan, mint a hatalmat fegyveres harcban kivívni, de bonyolultabb, sokoldalúbb a tömegek megnyerésének útját járni. A kommunisták történelmi hivatása, hogy ezen meneteljenek, mert semmilyen, rendelet nem végzi el ezt a nagy munkát. Hogy a sok közül csak egyet említsünk: milyen a párt kapcsolata, hatása az úgynevezett ,,kétlakiakra”? A falutól, elszakadtak s még nem tartoznak a városhoz. Gondolkodásmód-j-tükban túlteng még a kistulajdonosi nézet, de a munkáskollektívában való részvételük már hatással van rájuk. Csoda-e például, hogy manapság éppen áz építőipari pártszervesetek küzdenek a legtöbb nehézséggel, tudvalévőén itt dolgozik a legtöbb faluról bekerUff munkás. A leörön kívül, azon a körön kívül, amely szolidáris, aktív támogató, s amelyeket a tizenöt hónapos eszmei harc,> gazdasági és politikai intézkedések mindenfajta illúzióból kiábrándítottak és a párt és a kormány mellé állítottak, — azon kívül még nagyon sok ember helyezkedik el, akiket még meg kell nyernünk. Megbecsülést érdemlő tagjai népi demokráciánknak, akiket nevelni ketl és lehet is. A parlamenti referátum is kifejtette, hogy a feladatok megoldásának kulcsa a társadalmi erők összefogásában rejlik. A lenini tanításokat alkalmazzuk, amikor azt mondjuk, hogy a. pártra, a pártszervezetekre, egyes kommunistákra vár e feladat, hogy nekik keli terjeszteni a szocialista eszméket, kiszorítva velük a reakciós nézeteket. Hittel, bizalommal — mindenütt. Ahogy Kádár elvtárs mondotta: „A párt minden tagjának gondolkodásában a legerősebb meggyőződéssé kívánjuk erősíteni azt a nézetet, amely a dolgozó tömegekbe vetett rendíthetetlen hitet fejezi ki.” Csak a kommunisták mozgósító; az emberek kívánságait, véleményét számontartó, ismerő és azok kielégítését szorgalmazó tevékenysége biztosíthat az eddiginél is nagyobb, aktívabb társadalmi támogatást. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságáról 1957-ben Az 1957 év kezdetén igen súlyos gazdasági helyzetben volt az ország. Az ellenforradalom — faképpen az 1956 évvégi és az 1957 éve'lej.i termeléskiesés révén. — közéi 20 milliárdos kárt- okozott az ország gazdasági életében is. A népgazdaság álló és forgóeszközeiben mintegy 2,5 mdlliárd forint kár keletkezett. Az ipari termelés — az idényjellegű élelmiszeri par nélkül számítva — 1956 novemberben 10 száza- ’éka, decemberben 24 százaléka volt 1936 első kilenc havi átlagárnak. Súlyosbította a helyzetet, hogy 1956-ban kedvezőtlenebb volt a mezőgazdasági termelés, mint az előző években. Mindezek következményeképpen 1956. évben a nemzeti jövedelem — a változatlan árakon számítva —- közel 10 milliárd forinttal, 11 százalékkal volt kevesebb, mint 1955-ben. Az egészségtelenül megnöve- kedett vásárlások folytán a kereskedelmi készletek nagymértékben csökkentek, — a lakosság vásárlóereje azonban nem csökkent; egyrészt mert 1956 november és decemberben az el nem végzett munkáért is kifizetésre kerültek a munkabérek és rendkívüli juttatások és másrészt mert a parasztság a kötelező beadás eltörlése révén nagyobb jövedelemihez jutott. Mivel a termelés és a behozatal a szükséges utánpótlást nemi biztosította, az árualap és a vásár- lóalap közötti egyensúly bizonytalanná vált. Ezt az egyen súlyt csak a Szovjetunió és a többi baráti ország által 'nyújtott gyors áruszállítások révén silier ült biztosítani. Ugyancsak a baráti országok és elsősorban a Szovjetunió tették lehetővé ipari nyersanyagok és üzemanyagok szállításával a termelés emeléséi és ezzel a termelés és a fogyasztás közötti egyensúly tartós megszilárdítását, az infláció elkerülését; A népgazdaság fejlődését, a lakosság anyagi, valamint kulturális szükségletei kielégítésének mértékét 1957-ben a következő . fontosabb adatok jellemzik: kisipar : termelése. Az egész ipar termelése 1957-be« 1,7 százalékkal haladta meg az 1956. évit és 6 százalékkal volt több, mint 19a5-ben. 1957-ben a fontosabb cikkek termelése a következőképp« i alakult: 19o7 év 1955 év s«azalekin*u Ipar — építőipar l-967-to«& az állami ipar egy napra jutó termelése az ér második negyedében elérte és a negyedik negyedévben 17 százalékkal meghaladta az 1955. év napi átlagos Aláírták a magyar—csehszlovák kulturális egyezmény 1958. évi munkatervét termelését. 1957 év egeszet tekintve az állami ipar 11 százalékkal termelt; többet, mint 1956-ban és 2 százalékkal többet, mißt 1955-ben; Az 1957. évi egy napra jutó termelés 3 százalékkal kevesebb volt, mint 1956 első kilenc hónapijának napi átlagos termelése. «én 95 kőolaj 43 villamasenergMi KM) acél 84 hengerelt termek t«t autóbusz 13 tehergépkocsi 82 esúeseszterga 11* motorkerékpár 312 rádió 13« nHrogénműkágya 133 légte 116 cement 84 jianmtezö*«* 89 gyapjúszövet 93 kötöttáru 126 bőrcipő 166 vaj 167 esvntoe uyecsbúe 113 cukor 121 sör 11b Szombatom aláírták a magyar-csehszlovák kulturális, egyezmény 1958. évi mu-nka- tarvét. Az egyezményt magyar rész♦ Az állami ipar 1957. évi ♦ termelési tervét 1# saiza- t lókkal túlteljesítette. ♦ t Az állami iparon belül ieg- t nagyobb mértékben a könnyű- véri nép állapodott meg azok-1 :par termelése nőtt: a könnyűban a. szervezett, founákiban amelyek elősegítik egymás kultúrájának további megismerését. a barátság, a testvéri ről Berke Valéria, művelődés- - össsseforrottság ■ elmélyítését. ügyi miniszter, csehszlovák* részről Prantiseik Kohudá iskola- és művelődésügyi mi- niszter irta alá. Béniké Valéria, művelődés- ügyi miniszter az aláírást követő beszédében hangsúlyozta: két egymás mellett élő te&t• Frantisek Kohuda, a Csehszlovák Köztársaság- iskola- és művelődésügyi minisztere válaszbeszédében hangsúlyozta: az 1958. évi munka terv aláírásával újaibfo lehetőségek nyiltak a két nép közötti kapcsolatok további szélesítésére. , ipar 1957-bea* 26 százalékkal termelt többet, mint 1956- ban és 2 százalékkal többet, [mint 1955-ben. Az élelmiszer- • ipar termelése 6 - százalékkal volt több, mint 1956-ban és egy Százalékkal több mint 1955- ;ben. A nehézipar 1957-ben az 1956. évinél 9 százalék kai, az :1955. évinél 1 százalékkal tériméit többet. Nagyobb mértékben nőtt a [szövetkezeti ipar es a magánKilőtték az amerikai mesterséges holdat Cape Canaveral (MTI) Az AFP jelentése szerint az amerikai hadsereg pénteken esíe a Cape Canaveral-! támaszpontról kilőtte az első amerikai mesterséges hóidat hordozó Jupiter-C rakétát. Nem sokkal ezután a francia hírügynökség közötte, hogy az amerikai mesterséges hold el indult föld körüli pályáján. A Radio Corporation of Amerika pénteken este helyi idő szerint 23,45 órakor (szombaton GMT 4.45 órákor) közölte, hogy „Rip-bip“ jeleket fogott fel, amelyek úgylátszik az amerikai mesterséges holdtól származnak. Az amerikai mesterséges hold átmérője 15 cm, súlya- 30 Cont (íkb. 13,5 kg), az előzetes számítások szerint 90 perc alatt kerüli meg a földet, alakja tüzérségi gránáthoz hasonló. A mesterséges holdat 21 méter magas, 4 lépcsős Jupiter rakélába beépítve lőtték ki. Az amerikai hadügyminisztérium pénteken este az alábbi hivatalos felvilágosításokat adta a „kísérleti“ műholdról: A mesterséges holdat több műszerrel szerelték fel, ame- 'yek adatokat szolgáltatnak a mesterséges hold felületi, va- 'amint belső hőmérsékletéről, továbbá a kozmikus sugarakról. A legfontosabb műszer a kozmikus sugárzást mérő Geiger—Müller-féie műszer. Az. adatokat a mesterséges hold két adón keresztül szolgáltatja: a 108.03 frekvenciájú megacikluson 60 miliiwat- íos erővel és 108.00 frekvenciájú mega-cikluson 10 milíi- wattos erővel. Az első adó . adásait amatőrkészüléfcekkel is venni lehet, adási ideje két- három hét lesz. A második adót valószínűleg nem lehet fogni közönséges rádiókészülékekkel. Adási ideje várhatólag sokkal hosszabb lesz, mint az elsőé: tót-három hónap. A hadsereg szolgálatának tudósai úgy vélik, nem valószínű, hogy a kísérleti műholdat szabad szemmel is meg lehet majd figyelni. Valószínűleg ötödik, vagy hatodik nagyságrendű csillagéhoz hasonló fénysugárzása lesz és így csak teleszkóppal, vagy ,4 nagyon erős távcsővel lehet majd megfigyelni. A Reuter legfrisébb jelentése további részleteket közöl az amerikai mesterséges holdról. A Nemzeti Tudományos Akadémia bejelentette, hogy az első amerikai mesterséges hold Hivatalos neve: „1953 Alfa“ lesz. Korábban a hadügyminisztérium azt mondotta hogy a mesterséges hold neve ..Kutató” lesz. Hivatalosan közölték, hogy a mesterséges hold pályája-, nak a földtől legtávolabbi I pontja kib. 1700 kilométer, leg-{ közelebbi pontja pedig 3201 kilométer. Hivatalos becslés | szerint a mesterséges hold kb § két óra alatt kerüli meg a| földet, sebessége óránként _ 31 040 kilométer. * Magának a tulajdonképpeni mesterséges hóidnak a súlya 18.15 font (kib. 8.1Ö kg), a rakéta utolsó lépcsője pedig a kiégés után 12.67 font (kib. 6,7 kg). A mesterséges holdat és a rakéta utolsó lépcsőjét úgy tervezték, hogy együtt "maradjanak és egységes egészként keringjenek a föld körül. . John Medaris vezérőrnagy, | a hadsereg ballisztikai ku látási intézetének vezetője " új ságírókkal körötte, hogy a mesterséges hold várható élettartama 2,5—10 év. C ape-Canaveraíban közölték hogy a mesterséges hold »ázhat perc alatt kerülte meg először a földet. Az 1957. évi adatokat célszerűbb az 1935. éviekkel össze- hasonlítani, minthogy az előző évi — az 1956-os —- adatok éppen, az éwégi termeléskiesés következtében nem nyújtanak helyes összehasonlítási alapot. Az 1957. évi tepaiejéSi tervet az ipar a legtöbb cikkből jelentőse«, túlteljesítette. A széntermelés növelésére a kormány számos intézkedést tett; A szénbányászati dolgozók. átlagkereseté az átlagosnál, jóval nagyobb mértékben nőtt, rendkívüli kedvezményeket nyújtottak a szénbányászati dolgozóknak a lakásépítés, aZ iparrifckellátás, stia. terén. Az teiéskedésék. halasara a í bányászok száma, és ezzel J együtt a széntermelés ho♦ naprpl-ltöuapra nőtt, orr. éves ♦ tervet 4 százalékkal túliéi- í jesíteiték. | A napi áttegM seésttennétés ♦ azonban még novemberben is *— amikor a tenmelóe az évi legmagasabb szintet érte el — l százalékkal kevesebb volt, mint 1956 első kilenc hónapjának átlagában. A «éheziparoo foeüii elsősorban azoknak aa ágazatoknak a termelése nőtt meg. amelyek nagyobb mértékbe« gyártottak fogyasztási cikkeket. A gépipar 1957-ben. nyolc százalékkal termelt többet, miaut 1956-ban, lV0-kal többéi, mint 1953-ben. A kohó- és gépipari mimpztóriura. irányítása alá tartózó vállalatok — annak ettenére, hogy teljes termelésük 11 százalékká* csökkeni. — 1987 ssegyedévi átlagában 19 «iázalékkal több fogyasztási cikket adtak ét j (FöHytoítás e 2. oidalem) l Bővül a pécsi ,9barackerdő44 A pécsiek méltán nevezik erdőnek a város feletti dombokon elterülő őszibarackost. A mecseki szőlőkben és a kertekbe» mintegy 125 ezer barackja van és ezek közül az idén már több mint százezer fa hoz termést Ez azt jelenti, hogy —■ kedvező időjárás esetén — a nyári hónapokba» W)rT.beHK egymillió kilogramm gyümölcsöt szednek le a fáfcrűL A városi tanács mezőgazdasági osztálya — háromezer pécsi besacktewnelő támogatásával — mozgalmat indított, hogy telepítsenek mmél. több gyümölcsfát a napaütötte mecseki lankákon. A múlt év ösrém 43 tm fával gyarapodott a b*- rackerdő. Egyedül a Pécsi Állami Gazdaság száz holdon telepített .nagyüzemi, zárt asziba- rackoet; A város: tanács mezőgazda sági osztálya távlati tervet dolgozott ki. amelynek megvalósítása során újabb negyven—negyvenötezer őezibaraik fát ültetnek el a pécsi dombeteosv
