Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-09 / 34. szám

4

NAPLÓ

í95S FEBRUÁR 9

Uj fellendülés előtt

a nagyüzemi mezőgazdaság

*

ftc&zéfyetfe u //frÜuűd&fnttá''-MU

Az utóbbi napokban fontos

határozat született a nagyüzemi mezőgazdaság erősítése, fejlesztése érdekében, a nagyüzemi gazdálkodás belterjességének előmozdításáért. Felkerestük Földvári János elvtársat, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettesét, aki kérdéseinkre az alábbi tájékoztatást adta.

Mi a lényege a megjelent határozatnak?

— A határozat — és a végrehajtása érdekében eddig ki“ dolgozott intézkedések is — felölelik a termelőszövetkezetek gazdálkodásának minden ágát. Cél, hogy rövid idő alatt a meglévő termelőszövetkezeteket gazdaságilag megerősítsük, fejlesszük, újak alakulása előtt tegyük még könnyebbé az utat. Tehát, a meglévő termelőszövetkezetek rövid Idő alatt legyenek még vonzóbbak az. egyénileg dolgozó parasztok előtt és a jelenleg tapasztalható fejlődés, amely új termelőszövetkezetek alakulásában ölt napjainkban testet, ne maradjon az eddigi színvonalon, hanem tovább erősödjék.

— EJ cél érdekében természetesen még sok a tennivaló. Nem túlzók, amikor az a véleményem, hogy a munka dandárja még ezután következik. Az ellenforradalom kártevéseinek helyre hozása során két- eégte'enül nagyszerű eredmények születnek az elmúlt egy év alatt megyénkben. Ennek bizonyítéka, hogy jelenleg 109 termelőszövetkezet van és tavaly október óta 24 új alakult.

A megye szántóterületének 7.1 százalékán dolgoznak termelő- szövetkezetek. Ez csak a kezdet.

Most az a feladat, hogy szigorúan ügyeljünk, nehogy előforduljanak vagy megismétlődjenek a fejlesztésben régebben elkövetett hibák, ú j, helyes módszerekkel mozdítsuk elő a nagyüzemi mezőgazdaság megteremtését.

— Melyek a lényegesebb intézkedések?

— A termelőszövetkezetek gazdálkodásának minden ágára vannak lényeges intézkedések. Néhányat felsorolok. Kezdjük talán a növénytermeléssel.

Megyénkben á termelőszövetkezetek a sok kártevés és megrázkódtatás ellenére Is. növénytermelésben már legyőzték az egyéni gazdaságokat.

Fnnek tényeit felesleges felsorolnom, hiszen a sajtó is beszámolt róla. A jelenlegi szintről tovább kell emelkedni. Itt a fő feladat a magasabb terméshozamok elérése. A jövőben a termelőszövetkezetek műtrágyakedvezngényt kapnak, hogy ez méginkább ösztönözze őket a műtrágya használatára. Ennek lényegéről elmondok egy példát. Ka a termelő- szövetkezet összes szántóterületein átlagosan egy katasztrá- Hs hold földre 100 kiló műtrágyát használ, akkor állami támogatást kap. Bólyben a Kossuth termelőszövetkezet 632 hold szántóterületén 1997-ben holdanként 120 kiló műtrágyát használt fel. A 770 mázsáért fizetett 66.000 forintot. Ha idén ugyanennyit használ, csak 39.900 forintot kell érte fizetnie. Tehát olcsóbb Is a műtrágya és a kedvezmény mellé ott a magasabb átlagtermés. Ennek hasznosságához aligha fér kétség.

— Eddig sűrűn előfordult, hogy a gépállomások egyes traktorosai anyagi érdektelenségükből fakadóan nem végeztek Jó munkát. Ez természetesen a terméseredményben Ls látszott.

A jövőben a termelőszövetkezet mag* választhatja ki a traktorost, a traktort és ha nem felel meg munkája, úgy visszaküldhet! a gépállomásra.

Ez csak egy része az Intézkedések e részének. A fő, hogy a termelőszövetkezetek érdekeltebbek legyenek a fiópi .Műnk* aBwdmazásábw Kőnek

takarmány mennyiséget biztosítunk. Ezt — ismétlem — a szántóterületnek 15 százalékán termelt pillangósokkal nem biztosíthatjuk. Ezért — mivel a határozat nem merev, nem köti lényeges kérdésekben sem a helyi állami szervek kezét —

úgy határoztunk, hogy a termelőszövetkezeteknek javasoljuk, termeljenek a szántóterület 17 százalékán pillangós növényt, elsősorban lucernát.

égető sürgősségét az alábbival bizonyítom. A termelőszövetkezetek 1957-ben az összes munkaegység 61,7 százalékát a növénytermelésben használták fel és csak 24 százalékát az állattenyésztésben. Ugyanakkor a jövedelem na- gyob részét az állattenyésztés biztosította. E helyzeten fordítani kell. Gépesíteni elsősorban a növénytermelésben tudunk. Az így felszabaduló munkaerőt pedig az állattenyésztésben kell felhasználni, amelynek jövedelmezősége vitathatatlan. Erre is van ösztönző intézkedés. Ha a termelő- szövetkezet összes szántóterü- tén átlagosan 1 kataszteri hold földre 3 normálholdnak megfelelő munkát köt le a gépállomással, úgy áz eddigi kedvezmények változatlansága mellett további 15 százalékkal alacsonyabb a gépi munka díja. Vegyünk egy példát. A mágo- csj termelőszövetkezetnek

1.478 kát. hold szántója van. Ha tegyük fel a gépállomás által Végzett gépi munka 1957- ben elérte egy kát. holdanként a három normálholdat, akkor 421.230 forintot kellett fizetniük. Idén, ha a feltételeknek megfelel a gépállomás által végzett munka mennyisége, úgy 110,850 forinttal olcsóbb lesz. Még számos más részlet is kedvez a növénytermelés fejlesztésének, a gépi munka fokozott használatnak. Ami külön jelentős,

a gépállomások dolgozói anyagilag is érdekeltek lesznek a termelőszövetkezetek termésátlagainak alakulásában, ami másik oldalon a gépállomások nyereségrészesedésének elosztásánál is kedvezően érinti őket.

— Hallhatnánk valamit a nagyüzemi állattenyésztés fejlesztéséről?

—. Az előbb mondtam, hogy növénytermelésben a termelő- szövetkezetek már legyőzték az egyéni gazdaságokat. Állat- tenyésztésben azonban nem. Sem az állatsűrűség, sem az állatok minősége nem kielégítő, jóval alatta marad a követelményeknek. Az intézkedések azonban lehetővé teszik, hogy mintegy két óv alatt a termelőszövetkezetek állat- tenyésztésben is élre törjenek, túlhaladják a fejlett állattenyésztéssel foglalkozó egyéni gazdaságok színvonalét.

A nagyüzemi állattenyésztés fellendítésében a feladat kettős: mennyiségileg és minőségileg is növelni kell az állományt, ami igen sokrétű Intézkedést követel.

Ennek részleteire kitérni túlságosan hosszú lenne. Lényege, hogy a segítségnyújtás olyan feltételekhez van kötve, amely mind a mennyiségben, J mind minőségben jobb állat- tenyésztésre ösztönzi a termelőszövetkezeteket, sőt a hozamok emelése a ténylegesnél is

kaját lényeges kérdésekben újj alapokra fogják helyezni, me-, lyek mind a gépállomásoknak,, mind a termelőszövetkezetet--- ( nék hasmára válnak.

Ez egy év alatt 3,5 százalékos emelkedést jelent. Van még más feltétel is. Régebben gyakorlat, volt, hogy az állattenyésztés fejlesztéséihez nagy költségekkel istállóikat építettek. Nem arról van szó, hogy megállítjuk a korszerű építkezést, hanem arról, hogy a meglévő istállókat hasznosítsuk. Járja az ember a megyét. Több községben látja, hogy valamelyik irányító szerv használja a lakóházat, vagy csak egyszerűen laknak benne, de az istálló, amely kiválóan alkalmas állattenyésztésre, üresen áll. Nos, ezeket az üresen álló épületeket is állatokkal kell benépesíteni és hasznából majd könnyebb lesz újakat is építeni.

— Ezek igen nagy jelentőségű intézkedések. Nyilatkozna még néhány részletről?

— Szívesen, de annyi nem kevésbé fontos részlet van, hogy nem egy nyilatkozatiba, de egy egész újságba sem férne bele. Emiatt csak néhányat sorolok vázlatosan. Kedvező intézkedések történnek a termelőszövetkezetek érdekéiben a trágyakezelés, a szükséges istállótrágya biztosítására, hogy rövid idő alatt öt évenként 150 mázsa jusson egy katasztrábs holdra. Továbbá

olyan Ösztönző intézkedés

született, hogy minél magasabb tejhozamot érnék el

a teheneknél, annál alacsonyabb árat keli az állatért

visszatéríteni.

Az állatállomány egészére kedvezményes tenyészállat akció Indul, beleértve a baromfitenyésztést is. Lényeges változás lesz, illetve lényeges kedvezmény a nagytó teliben történő értékesítésnél és az átvevő vállalatok nagyobb felelősséggel tartoznak majd a termelőszövetkezetek szerződéssel lekötött áruiért. Az árutermelés és a közös értékesítés lényeges változásokat hoz a termelőszövetkezetek gazdálkodásában, de jövedelem elosztásában is. A beruházások is ésszerűbbek, gazdaságosabbak lesznek, a célnak jobban megfelelők. A gépállomások rmniArmitor megtudtam, hogy Nagy József már 1936 ótaapa- állatgondozó Siklóson, az első kérdésem az volt:

— És még nem törték össze a bikák?

Nevetett.

— Ugyan! Nem vadak azok, csak érteni kéül hozzájuk — mondta és rögtön el is mesélt egy történetet, amelynek az

rol, pontosabban szólva azätak azon> hogy mind a négy egyéni gazdaságot, magaszta-Ü bika kint van a karámban, lók részéről támadás éri eze-^Szabadan. két az intézkedéseket. Való-} — Hogyan vezeti be őket? szinti, hogy febnelegüve is-»1 — iffV m- —■ ás odaállít az

mét előrukkolnak azzal a, „el- <' ^állóajtóhoz és elváltotta mai I gat:

lenvetésser’, hogy .adjanak^ _ cézár! _ és Cézár beeamegyforma támogatást a terme- < i mögött. Egyenként, szólításra

löszövetkezeteknek és az l * mentek be a bikák.

egyéni gazdaságoknak...* Tovább kiváiioMskodtam.

..... .... „ Ha már nem lehet arról írni,

Ezzel az utóbbi ülőben „diva-0flQm egy emtef miként

fossá’4 vált ellenvetéssel kap-11 dúlt meg a megvadult állatok csolatban mondana valamit? t*döfései elől és miként diadal „ .([maskodott mégis a megvadult

?**■*.1**, *«■*». «

számunkra f'

tesek azzal, hogy kérdést, az újságírásban

az egész mezőgazdaság fejlesz-^ntőkérdéat:

\ — Nem tudna nekem elmentése fontos és cél. Erről nem mondunk le. Ezeket a kedvezményeket nem azért nem éldanl egy-két érdekes munkájáról?

dolgot

vezhetik az egyéni gazdaságok,^ . doéo<T JemAi4 Qirrjlr 1 ; ‘ ^ ^ WMflKÄTflbfl/tl,

mert azok ^ellenszerweeek^. é'™ ^

Csupán azért, mert mit semji ~ PeUúul hogy véleme- tudnának kezdeni vele. Egy-<»

— Olyan összevissza bikák — mondja Nagy József. —t Nem számított akkor, hogy mennyi tejet adott az anyja, csak szemre legyen tetszetős az állat. Most már a gazdák megkövetelik a jó bikát. Meg is kapják. Így van ez nemcsak a bikákkal, hanem a fea.note* kai is — és most azt magyar rázza, hogy 36-ban a serié* sekre se sokat adtak. Nem számított az, hogy milyenfajta, csak disznó legyen. Most meg? Egy ideig nagyon feU kapták a borkőket. Most már az sem jó, mert rájöttek, l\ogy a kese az jobb. Nagyobbnövó* sű, gyorsabban fejlődik és ha* maróbb lehet belőlük pénzt csinálni. A berk kanalast most mind kicserélik kesékre, mert a kesé k malacai 8—10 hónapos korukban jó etetés mellett el* érik a 90—120 kilót is.

Röviden ennyit mondod Nagy József. Mégiscsak érne* mes volt „ísifaggatni”, mert olyan dolgokról beszélt, amelyek világosan bizonyítják: a magyar paraszt ma már nemcsak a küllemre ad, hanem a hasznosságra is, nem nyugszik bele abba, hogy minden disznó disznó,- hanem megválogatja) melyik fajtát érdemes tartané Hasznos ez az ő számává is, de az állam számára is.

szerűen élni nem tudnának vele. Úgy járnának, mint a| sovány ember, aki az elhízó tti ember ruhájában akar elegáns i leírná. Különben tenyészállat-1 akció és más intézkedések azi egyéni gazdákat is érintik i amiről néhány nappal ezelőtti írt a sajté. A kérdés úgy tevő-i dik fel, hogy kié a jövő? Azi egyéni, kisüzemá gazdaságé-e i vagy a nagyüzemé. Ha az egyéni gazdaságot magasztal ók szétnéznek a világban és nézzenek akár Keletre, akár Nyugatra, akkor csak arró’ győződhetnek meg, hogy a nagyüzemé a jövő. Nálunk a szocialista nagyüzemé. Véleményem szerint e végső meggyőződés a következő években eldől.

Mi támogatjuk az egyénileg <1 dolgozó parasztokat is, de jobban támogatjuk a termelőszövetkezeteket, a szocialista nagyüzemi gazdálkodást, mert ez a társadalmi fejlődés érdeke, a Mocializ- mus építéséinek érdeke.

— Ezeknek az intézkedéseknek részletes ismertetésére az érdekeltekkel a közeli hetekben kerül sor, amelynek végén március 15-ig, termelőszövetkezet een vitatja meg, hogyan éljenek e nagyhorderejű intézkedésekkel, amelyek a nagyüzemi gazdálkodás erősítését, fejlesztését, a belterjes g&zdá1- kodáe valóraváltását hordozzák magukban — fejezte be nyilatkozatát Földvári János elvtáns.

Ruházati szakbolt épül Harkányban

nye szerint mikor volt több _______ '

te

hén Siklóson: 1936-ban, i1

vagy most? i1

A kérdésen egy felesét ed&m-'1 dolkodobt. 11

— Tudja, 36-hen sok volt a'1 rossz tehén — kezdi. — Most»1 EJddigi terve* szertat hat-* több a jó tehén. Akkor csak a*1 millió forint értékű munkát trágyáit nézték, most meg a te-'1 végez el az idén a földműves- let is nézik. Szerintem nincs1 szövetkezetek szolgáltató vál- *öbb tehén most sem, mint 36-'' latota. Többek között Karban volt, de legalább ötven1 hányban építenek fel egy ru- szásalékical több tejet termel-1' házat! szakboltot, ezenkívül nek, mint akkor. ( Majson újjáépítik az üzletháAz apaámtistámbarn, egy vsat ée Sásdon nagyobb arányú

táblám, ez áll: „Cézár... 4008',IxHotéeéket végeznek. Ezen kilo." Ez azt jelenti, hogy Cé-1 kívül a megye több közsegé- zár anyja évi 4008 kiló tejet1 .ben tatarozásokat, felújításo- fíz kai— *kaf végesnek, a szövetkezeti

épületek épségének megőrzése

termelt. Jó bika.

— Akkor milyen bikák voltak?

.erdőkében.

Jói dolgosnak3 szövetkezeti címletük

Értesüléseink szerint a Md* múvesszövetkezetek szolgáltató vállalata, amely címfestű részleggel 5s rendelkezik Pécsett, nagyobb megrendeléseket vár Győr megyéből, A győri szövetkezeti építészek

.. A Pécsi Közlekedési vSDahit i

ae. összes (i értesíti az utazöközöiisttjet, hegy köegyűlé-i l február 10-tól kezdődően a Hfiaök- terei vonalon 8 ikrától 21 óráig m indulási idő maaváltóKiic a követ-i fc-tóké|*pen: S/éctieinyi tértöl ln-J

közül ugyanis többen jártak itt Pécsett a napokban, s megnyerte tetszésüket a pécsi címfesték munkája. A szolgáltató vállalat címCestéi már eddig is kaptak megrendeléseket más megyékből, különösen Tolnából, almi állítólag ez egéez megyében tunes üámfesto.

KÖZSÉGINGTANACS PALOTABOZSOKON

dulás minden «ina is, S3 ée a'.

perckor. Htfeök terétől míiíjden w óra 05, 25 éjá 45 pereikor. i

csak február HMöl a cietnCojd ve-4

kB,í Palotabozsokou 42 taggal. a dotsi-wók itötésém ar, A/J !tó.-1 Azonnal elhatároztak, hogy az tonyAcÁl M Rkttúlót áthelyez, j asszonyok foglalkoztatására

A napokban nótanáos alá/.ük a TuUpáivoaardáho/,, Rá#wéy.J 1-emség irtott a nftgymesajesi <j öraf 1.5 peretn Járatot leáUltJufc.

szabás-varrás t szerveznek.

t anlol yam oi

magasabb haszonnal jár a ked- < i segítségnyújtás 11

;»M£^£.<oetés

J

vezmónyek. a nyomán.

Január harmijicadiKO, is úgy indult Baranyaszentgyörgyön. hogy a megszokott pletykákon cél elérésének a megye-< történik semmi kü

ben természetesen vannak koz-(>lönös délelőtt így is volt, de ismert feltételei. Ennek meg-\M á lkor Elekfalvi Ist.

ván tanácselnök, meg a tanács titkár megálltak beszélgetni a tanácsház előtt, akkor olyasvalami történt, amire gondolteremtése ‘ érdekében milyen i célok vannak? i

— Vannak feltételei... Lég-1 főbb az elegendő mennyiségű1

és minőségű takarmány btzto-Jni sem- mertek. Odament hoz- sítása. Ennek is két fő ága tájuk Ékes Pál és mivel halvan, a szemes és a szálastakar- | lotta, hogy a két ember a meg- mány. Az utóbbiakról kívánok' | alaki tandó termelőszövetkezet- beszélni. A határozat arrói(i ről beszél, megkérdezte: szól, hogy a szántóterület 15 p >— Mit szólnának hozzá, ha százalékán kell pillangós nö-pín Is belépnék? vényeket termelni. Ez nálunk (i A két ember összenétett e.s kevés. Közismert, hogv Bara-, i majdnem egyszerre csattant a nya már a felszabadulás előtt, i '.' lrd- ía egyike volt az ország leg- — Ugye. csak viccel velünk?

belterjesebben gazdálkodó me- i — Nem viccelek én! — légyéinek és főleg állattenyész-} lel Ékes Pál és csak úgy bu— Ha maguk nem szóltak, radaUm után, és óit volt Ekés

szóltak mások ... Pál is, akiről még azt is be— Kik? szélték, hogy azt mondtat „ln— Hát az úgy volt. hogy két kább felakasztom magamat, napig ott ültem a rádió mel- minthogy valamikor U tsz-tag lett.. ■ Sok beszédet végig- „ legyek!*1 O ez ellen a ki jelen- hallgattam..., mind, ami az * tés ellen szabadkozik, mert azt

téséről volt híres. E hírnév, ha az utóbbi években szenvedett ls csorbákat, érte is veszteség, nem szürkült el, hanem mindrop belőle a szó. Azt mondja, (nem kell őt agitálni, tudja ő, ihogy mi az a termelőszövet- * kezet. Ott van a boldogulás,

inkább visszanyeri régi fényét,i1 nem ám az ő tizenkét holdlá sőt remélhetőleg rövid idő alatt i1 ban...

mén válik. Terme-»1 — De hiszen maga azelőtt

szetesen ez csak úgy lehetséges, <1 ellene volt! —- így a tanácsba a jelenleg is szépen fejlődő»1 elnök. — Azért is nem szól- áJWrtáUománynak megfelelő tünk ..,

országházban elhangzott, a Kádár elvtársét is. Én megláttam, hogy hová vezet az ón utam is...

így magyarázza a dolgot Ékes Pál a csodálkozástól szinte szólni sem tudó elnöknek, meg titkárnak, akik gondolni sem mertek arra, hogy a falu egyik legjobb gazdája, a gazdaságára mindig büszke Ékes Pál idejön hozzájuk és azi mondja: ..Mit szólnának hozzá ha én is belépnék?1’

Ékes látja a két ember zavarát:

— Gyerünk, lássunk munkához! — mondja Ékes. — Még ma estére össze kell hívni az embereket!

Estére együtt voltak az emberek, a feloszlott termelőszövetkezet tagjainak egy része, akik, hogy mentsék ami menthető, termelőszövetkezeti csoportot alakítottak me rlümformondja: „A fene aki föl akarja magát aluisztani. Az azonban igaz, hogy sokáig ellenszenvvel néztem a termelőszövetkezetekre.“ És most ez az ember azt mondja:

— Alakítsuk meg a termelőszövetkezetet!

És elsőnek ő irta alá a jegyzőkönyvet.

A tanácselnök kezet fogott vele és üdvözölte, mint új ^z- tagot.

— Ezt megünnepeljük! — mondta Ékes és aznap este az egész termelőszövetkezet a vendége volt.

.Másnap, harmincegyedikén hoztak belépési nyilatkozatokat és ismét összehívták az embereket. Kint voltak a járástól is. Megválasztották az intéző bizottságot —» elnököl egyelőre nem választanak — és Vj Érő névre kamelaVék

Éltes Pótol az erdőben beszéltem. Éppen fit vágott. Nagyot nézett, amikor megjelentünk a tanácselnökkel és még nagyobbat, amikor feltettem neki a szokásos kérdést:

— Miért lépett a termelőszö- vekezetbe?

— Az országgyűlésen is mondták, meg aztán én a se ját szememmel is láttam, hogy könnyebben, jobban élnek a termelőszövetkezetekben. Hát ezért.

Erről nem is mond többet. Egy fára mutat és as etetők* nek magyaráz:

—■ Jó kerékagyak lesznek belőle. Tavaly már meg akarták venni kerékagynak, de nem adtam. Sajnáltam. Szükség lesz erre a termelőszövetkezetben is,.,

— Jöjjön el az ősszel ls. Ha akkor is a vőmtől levetett nadrágban leszek4 akkor... — ás jót nevet a tréfán, mert magé is tudja, hogy az olyan közös gazdiuog, alvói wem félnek a munkától, sohasem murait szegyenben.

Wiwv JAH0*