Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-09 / 34. szám
2 N A P t0 1958 FEBRUÁR • 1 Igen, itt kommunisták jártak... A hír, amit a siklósi járási pártbizottságon hallottam, önmagában még nem mondott sokat. Csak annyit: „A dráva- szabolcsi kommunisták elhatározták taggyűlésükön, hogy megkeresik a volt tsz-tagokat és elbeszélgetnek velük a naeyüzemi mezőgazdaság előnyeiről". Ezt pedig sok faluban megteszik a párttagok. DráVaszoboIeson Hanics Sándor tanácselnök elvtárs azzal fogadott, hogy véleményt? szerint nem lesz hamarjában szövetkezet a faluban, mert ír állami tartalékterületekre kötött szerződések csak ősszel járnak le. me a földre pedig szüksége lesz a csoport- tunk akkor nnk ... Ez annyit jelent, hogy volt rossz a valószínű csak ősszel alakul termelőszövetkezet. Ettől függetlenül a hír Igaz, ők elmennek a volt tsz-tagokhoz, már jónéhánnyal beszélgettek is..; Kellemes meglepetést okoztak ezek a szavak, hiszen nem nrnden faluban beszélnek már lélen a termelőszövetkezetről, amikor az előjelek szerint csak ősszel lehet majd létrehozni. Patópálos „ráérünk arra még”-ge! intézik el a dolgokat, pedig hosszú, türelmes beszélgetések kellenek ám egy- cgv belépéshez 1 -,: i Mindezt csak úgy elöljáróban jegyzem meg. Inkább arra vagyok kiváncsi, hogy mi lett azoknak a beszélgetéseknek az erédménye, mit mondanak, hogyan vélekednek azok a dolgozó parasztok, akiknél a kommunisták megfordultak, meg’átszik-e a beszélgetés hatása0 me lő.szö vet keze t tagja — mondja. — Az első három évben nehezebb volt. Az 53-as kilépések után csak a java maradt bent és könnyebb lelt. Birkákat vettünk, mái' teher- autóvásárláson járt az eszünk és meg is lett volna, csak közbejött a „forradalom". — Most egyénileg gazdálkodom a 11 holdon. Harminc egynéhány mázsa búzáin termett tavaly, ebből 17 mázsa maradt a gépi-ész, vetőmag és egyebek után. A tsz-ben 65 mázsát kaptunk 55-ben és ebből nem jött le semmi. Kukoricából több mint 50 mázsát, burgonyából 40 múzsát kapMondom, nem szövetkezetben. Csak nem mindenki érezte magáénak, nem mindenki dolgozott megfelelően és ez nem tetszett nekem. Mert mi megfogtuk a munka vastagabb végét is. hogy ne mondjak többet, öregapám a maga 78 évével is állandóan a baromfiak között volt 11. — Ezért úgy gondolom, hogy egyelőre nem lépek be. Hogy később? Lehet, sőt: nem mondom azt, hogy nem leszek tsz- tag, mert akkor hazudnék. — Csak olyan szövetkezetét szeretnék, ahol mindenki szfvvel- lélekkel dolgozik ; z Mitzki Józsefnc: „Nem birok — ;.. Tegnap este hallottuk a rádióban, hogy 17 forint készpénzt fizetfek egységenfl Csehszlovák Távirati Iroda felhívása a világ összes hírügynökségeihez a béke védelmében valé együttműködésre 1 ** ä“ *«« tunk volna ennyit!" De ő nerra.jk,., .. ,ÍJ . jukehez. A adott nekem Igazat, azt mond á h,-fir„0An'wriKÄir’ HZ at°T' ta. hogy Igen, csak lobban kel a . .. , f tf,. . : a, „„Liaiv őrt■ . ::-icio elpusztításának előkészf? daikodm a lését je]entlk _ mon<Ji töh_ Itathatja, nem bírok ve-J tx.k között a femívás. $lin,t a A Csehszlovák Távirati Iro- szlovák hírügynökség dolgozói le, ennek a szövetkezés min den gondolata. Már látom ..sötét’* jövömet!,.; De nen baj, csak lépjen be ... II letie'ő 'eoembersénesebb Nos így vélekedik két de gozó paraszt az a jónéhán közül, akiket a kommunisták# h í rü gy nöksógek dolgozóin ak, nekünk az a kötelességünk, hogy a világnak pontos, gyom és az Igazsághoz hű tájékoztatást nyújtsunk. Mint becsületes embereknek nincs jogunk eltitkolni az olvasók száz milliói elől, hogy milyen veszivünk mélyén meg vagyunk győződve, hogy hozzánk hasonlóan és ugyanolyan őszintén és határozottan elleneitek a háborút és minden háborús előkészületei. A nyelv, a szín, a vallás vugy a politikai meggyőződés különbsége nem választhat el bennünket. Éppen ezért felszólítunk mindnyátokat. közös erőfeszítéssel, a tájékoztatás minden rendelkezésre álló eszközével, magyarázzuk meg' a, világ kéí- ezeimilliós népének, hogy az emberiség őrült fegyverkezési zélyt jelent a háborús élőké már felkerestek a faluban. “_^«ületek veszélyes játéka. Fe- verseny nélkül is élhet ezen Idősek vagyunk azért, hogy a földön. Mutassuk meg be- becsületesen tájékoztassuk az csületesen. és m Igazságnak ■jmberiséget a való helyzetről, megfelelően, hol vannak a bé- Bnrátaiiník a világ övsszes hír- ügynökségeiben! Mi, a ajándék* sorsolás a totóban Az Országos Takarékpénztár Sportfogadási és Lottó Igazgató Bogár Vilmos: „Nem vo'f rossz o szövetkezeiben, de egyelőre niég várok...“ Először is Bogár Vilmos egyéni paraszthoz nyitottam be. I,őrinc Gusztáv elvtárs beszélt vele a pártszervezetből. Bár már 20 éves fia van, egészen fiatalos és jól bírja magát. Újságolvasó és rádió- hallgató ember. — Én^hat évig voltam a lerMitzkl József háza volt a következő állomásom. Vele a tanácselnök elvtárs beszélt. Nem volt otthon, csak a feleségét, egy vidám, termetes asszonyságot hallgathattam meg: — Mi hét évig voltunk a csoportban — mondotta. — A férjem nagyon szeretett bent lenni, mindent megcsinált, volt az brigádvezető, jószággondozó, sőt még elnök is.. . Valósággal szerelmes volt a szövetkezetbe, nyáron már hajnaliban kiment a rétre kaszálni, amikor a többség még aludt. Egyszer úgy fájt a lába, hogy alig bírt lépni és inéSiíT'méít,Szidtam is érte éppen eleget. Mitzki .József lényegében mgr elhatározta magát. Ezt várni ir lehetett, így nyilatkozott Hanics Sándor tanácselnök elv- társnak is, amikor beszélt vele. Bogár Vilmos középparaszt-. nél már más a helyzet, ö úgy# . vált el annakidején Lőrincz# u ,, , .... Gusztáv kommunistától, hogy# WeUflKlVtlIl amikor alkalom adódik, belép. Most meg olyan válaszokat adott, amiben egy sereg ellentmondás van, mindenesetre: egyelőre ípég vár. Igen, ez visszakozást jelent az előbbi állásponthoz képest, de nem baj. Számítani lehetett arra, hogy így történik, hiszen nagy erők küzdenek Bogár Vilmos lelkében. Lőrinc Gusztáv megpendítette a húrt, most vívódik, nehéz napokat él át, néha talán, szidja is magában I/őrincz elvtársat, de előbb-utóbb kezet nyújt neki. mert belátja: ez elkerülhetetlen, ezen ét kell esni, mert a 65 mázsa mégiscsak több a 17- nél;. i Emberi-e ezért „nehéz napokat” okozni a Bogár Vilmoshoz hasonló dolgozó parasztoknak? Én azt hiszem, a lehető legemberségesebb! Hát ez lett a beszélgetések hatása, hét ilyen erőt jelent s hét kommuthlstából álló pártszervezet is egy., faluim«!. w Magyar László ke erői! Támogassuk ezeket mindennap munkánkkal, hír* anyagunkkal! Mi, a csehszlovák hírügy» nökség munkatársai készek vagyunk segítséget nyújtani a világ bármely hírtigynöikBége, akármelyik dolgozójának, ha meg akar ismerkedni országunkkal, feltéve, hogy a béke előmozdításának őszinte vágyával jön hozzájuk. Hajlandók vagyunk együttműködni bármely ország hírügynökségével olyan hírek gyűjtésében és terjesztésében, amelyek támogatják a béke erőit és enyhítik a hidegháborút. Barátaink a világ összes hír» ügynökségeiben! Hirdessük a jelszót: „A békét szolgáljuk'." cseh reményeken felül a totó február 16-i 7. és a február 23-1 8. látékhetére beküldött totószelvények között összesen kétszáz népstadion-bérletjegyet sorsol ki. Ezek a tavaszi idényben a népstadionban sorrake- rülő valamennyi NB I-es labdarúgómérkőzésre érvényesek Rendeleiek a mezőqazdasági lakosság általános jövedelemadójáról és a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek jövedelemadójáról A __ A Magyar Közlöny legújabb tógazdaság! termelőszövetketósá ga az eddig szokásos ryr-J száma közli a magyar fórra- zetek jövedelemadójáról szóló mérséklet ma éjjel: minus-: 2 —mínusz 5, északkeleten mínusz 5 fok alatt. Legmagasabb nWppRíi hőmérséklet vasárnap 0—plusz 3 fok között. dalmi munkási-paraszt kor- koi-mánydendelete.t, amely töb- mány rendeletét, a mezőgazda- bek között kimondja: a termesági lakosság általános jövede- lőstóvetkeaeti jövedelemadó lemadója 1958. évi tételeinek alapja a mezőgazdasági ter- megállapílásáról. A rendelet melőstóvetkezetek tagjait a táblázatot mellékel, amelyben záróazámadáfti mérleg szerint felsorolja, hogy szántó és lét, ■ megillető természetbeli és szőlő és kert (gyümölcsös, ön- pénzbeli részesedés. A terme- tözéses zöldségkertészet), lege- 1'»szövetkezeti jövedelemadó 1 lő, erdő, nádas, művelési ágú kulcsa a természetbeli részé- birtokok után aranykomiá- sedés után 10, a pénebeli túszéban. kifejezett katasztrális sedés után öt százalék. A ki- tiszta jövedelemnek megfele- számított adó a lenmelőszóvet- 4 iően. birtokkategóriák szarint kezet tagjai által közösen vasárnap^egy holdra mennyi jövedelem- használt földterület egy ka- adó esik 1958. évben. tasztert holdjára vetített összeA táblázat közli, hogy a me- ge nem lehet több, mint az tógazdasági lakosságnak egy egy tagra eső földterületnek ló után 600, két ló után 1500, megfelelő birtokcsoportban a egyéIdojúrásjelentés Várható időjárás estig: felhős, párás idő, több helyen havazás, havaseső, ónoseső, mérsékelt légáramlás, a hőmérséklet alig változik. _ ----- —, , —„ ----Vá rható legalacsonyabb hő-#három ló után 3500 és minden község (városi kerület) további ló után egyenként 2500 mleg gazdálkodó terhére kivesss **" sr*^ A Magyar Közlönynek úgy kataszteri holdra eső ös* ugyanez a száma közli a me- szegének 60 százaléka, A halálra ítélt bánya újjászületik Több, mint másfél évszázaddal ezelőtt, még valamikor az 1800-as évek elején kezdtek hozzá Nagymányokon a feketén csillogó liaszkorí kőszén kibányászásához. A nagymányoki bánya a kedvezőtlen települési viszonyok miatt másfél évszázad alatt is csupán 25—30 vagon szenet termelő kis üzemmé tudott fejlődni. Igaz, gyakran hosszú hónapokig egyetlen csákány- vágy kapavágást sem. tettek ebben a bányában s összeszámolni is nehéz lenne, hányszor ilélték halálra, hányszor határozták el, hogy a nagymányoki szénmedencében meg szüntetik a művelést. A sok halálos ítélet ellenére a bánya még mindig él s ezt talán elsősorban a na gy mán yokiaknak köszönheti, azoknak a bányászoknak, akik a kedvezőtlen viszonyok, a nehezen feltárható szénvagyon ellenére nagyon szeretik a bányájukat s mindig felkutatnak egy kis szenet, hogy a bánya életét megmenthessék. Sőt, az utóbbi időben egyre merészebb terveket kovácsolnak, fiatalítják. gépesítik az öreg bányát, „mert van itt még szén — mondják — s \ni még innen szeretnénk nyugdíjba menni.'’ Egy bánya, amelynek ablaka is van A fiatalítás, a fejlődés első jelei már a külszínen, is láthatók. A mészkőtáró torkából villanymozdony húzza ki « szénnel telt csilléket s amikor indulni oltárunk a bánya mélyére. újabb meglepetéssel találkozunk. A több, mint másfél kilométer hosszú táró végén lévő új vakaknához már nem kell, sőt nem is szabad gyalog meimi. A bánya vezetőinek utasítására készítetlek egy motormeghajtású személy szállító kocsit s ezen a iréfii- san motorbicvklt/nek nevezett alkotmányon indulhattunk útnak. A mészkőtáró hosszú, kanyargós útján már csak itt-ott látni faácsolatot. Ott ahol a kőzet lazább s biztosítani kell. a betonldomkövet használták. Amikor a szállítókasba beszálltunk. hogy a tárószintről a második szintre szállíthassanak bennünket, a bányaüzem vezetője tréfásan megjegyezte, hogy most olyat látunk, amilyet még bánuában nem láttak. A nagymányoki bányának ugyanis ablaka is von. S valóban a második szinten az aknából a rakodóra nyíló deszkaajtón valódi üvegablak ékesedbe. Tréfás, jókedélyü emberek esek a mgymányokiak. Most már senki sem mondhatja, hogy én csak akkor megyek a bányába dolgozni, ha majd ablaka is lesz, mert lám. a nagymányoki bányának van ablaka. ,. A kiválóak csapata Hosszú út vezet a második szinten az aknától a munkahelyekig. A vágatok magasak, nem kell lehajolni sehol sem. a törött ácsolat is ritkaság. Víz és sár viszont van elegendő. 4 24-es 'feltárási csapat egy kerülő vágatot készít. E vágatra a légvezetés megjavítása miatt van szükség. A munkahely szép, tiszta, rendezett. A 2l-es feltárási csapat munkahelyén Budai Jánost, a csapat vezetőjét találtuk. Lámpájával először mindegyikünk arcába világított *« csak az után nyújtott kezet, 31 éves pergőnyelvü fiatalember, ami a szívén, az a száján, nem válogatja a szavakat. Több, mint 11 éve dolgozik a bányában és a nagymányoki bányaüzem egyik legjobb feltárási "sapat- vezetfíje. — Nagyon jó munkás csak w kicsit hirtelen természetű — mondja■ róla a bányaüzem vezetője. Amíg Budai János a sűrített levegő tömlőjével foglalatoskodott. — mert olyan sivltás- sal szökött belőle a levegő, hogy egymás hangját alig iml- lottuk — elmesélték, hogy nem rég két vájártanuló a vágat elején hol elzárta, hogy kinyitotta a 21-es csapat légvezetékének a szelepét s ezért Budai János nagyon dühös lett. Kirohant s bizony minden apai jóindulat nélkül egy- egy jókora pofonnal vetett véget a játszadozásnak. Csak később, a megrovás után ismerte el, hogy ilyet lenni nem szabad, ran a fegyelmezésnek más eszköze is. Szóval ilyen ember Bitdui János, az egyik leg irigyelte bb nagymányoki bányász. — hirtelen természetű, szabadszájú, de a munkáját rajongásig szereli. A múlt hónapban például a 21-es csapat 38 méter hosz- szú vágatot hajtott ki homokkőben s egy-egy vájár keresete százalékokkal együtt napi 15!) forint volt. Igaz, ők használják a nagymányoki bányaüzem egyetlen rakodógépét (a másik Váralján ran), de ez semmivel sem csökkenti az elért eredményük értékét. .1 21-es csapat ugyanis nemcsak magas teljesítményt, hanem, kiváló minőségi m,unkát is fel tud mutatni. Hogy lehet, hogy ez a csapat jobb. mint a többi, megválogatták talán, hogy kik lehetnek a tagjai? Nem, nem erről van szó. Sőt, ha xmlahol egy új csapatvezetőre van szükség, azt rendszerint a 21-es csapat fanjaiból választják ki, s így ők mindig új bányázokat kaonak. akiket nekik kell jó szakmunkássá nevelni. Az eredményeik forrását másban kell keresni. Először talán ebbou hogy ennek a csapatnak n tagjai nagyim jól megértik egymást. Ha valamelyik harmadban nem megy úgy a munka, ahogy kellene, ha néha-néha a robbantáskor az ácsolat. is kidől, a váltók nem szidják az előző harmadat, hanem igyekszenek a mulasztást pótolni, mindig — bányásznyelven szólva — egymás kezére dolgoznak. A harmadok közötti egyetértés, a csapat tagjait egytől-egyig jellemző munkaszeretet eredménye például az is, hogy legutóbb, amikor Nagymányokon 24 dolgozót terjesztettek fel a kipáló cím elnyerésére, közülük heten a 21-es csapatból, kerültek ki. Ez azt jelenti, hogy a csapni minden tagja hat hónapon keresztit kiváló teljesítményt ért el. A kiválóak csapatvezetője az alkalmat, kihasználva megkérdezte még az üzemvezetőt, mikor kapnak már elegendő fúrószárat és üres csillét, mert egyikből sincs elegendő. —: Az iügyeimnek meg azt itz&tlem — tette még hozzá — jöjjenek ide és mutassák meg. hogy jobban tudnak dolgozni. Ha jobb eredményt érnek el, annak én csak örülni fogok. (lépesttHí a szállítást A második szinti szállltóvd- gaton haladunk tovább. Fejünk fölött mindkét oldaton terelő korongok függenek, de a drótkötél még hiányzik róluk. — Körülbelül a jövő hét végére készül el. üt egy új 800 méter hosszú végtelen kötélpálya — világosít fel kísérőm. A végtelen, kötelet meghajtó gépiberendezést most szerelik. Ha e kötélpálya elkészül, meggyorsul majd a szállítás, nem tesz annyi üres csille hiány. Igaz, ezen a részen még három fejtési pillért akarunk előkészíteni a harmadik szinten kimerülő fejtések pótlására. Különben nem ez lesz az első végtelen kötélpályánk. Egy már működik a harmadik szinten s olt a keleti bányamezőben még egyet akarunk felszerelni, — Sajnos, nem állunk ilyen jól a munkahelyi gépesítéssel. A munkahelyi szállítóeszköz általában még mindig a talicska, de próbálkoztunk már kis csillével és gumiszalaggal is. Ott, ahol a körülmények megengedik, már gépeket vagy modernebb szállítóeszközöket alkalmazunk, Közben egy szűk, meredek s igen sáros gurító ácsolatra szögeit létráin a 111. szintre jutottunk. Itt már korszerű TH acétgyűrűkkel is biztosítanak. Körülbelül egy évvel ezelőtt kezdték meg. e korszerű biztosítóelemek alkalmazását, s nem bánták meg. A TH biztosítás náluk is kitűnően bevált s most már minden vágyuk az, hogy negyedévenként legalább 700 darab acélgyárát építhessenek be. 4 14-es fejtésbe ugyancsak hosszú, függőleges gurltón vezet az út. Több. mint 25 métert kell létrán mászni, míg a meleg, szűk fejtésbe valaki feljuthat. Baumgartner József, a délelőttös csapatvezető vájár azonban csak mosolyog verejtékben fürdő arcunk láttán, O már megszokta mindezt, a meredek létrákat, a meleget, a szűk helyet, mini ahogy a csillése is a lehető legtermészetesebb dolognak tartja, hogy neki a hatalmas talicskában kell szállítani a gurítóig a szenet. — Nehéz lehet ilyen csúnya szűk és meleg helyen dolgozni — mondom Baumgartner Józsefnek. — Ez csúnya helyt,— szól sértődötten. — Tudja mennyi szenet termetünk ki ml ebből a fejtésből naponta? — Fejenként 3,5—4 csillével. — Hát jó. nem akartam megbántani. De árulja el. miért lett éppen hányást, miért nem lett valami más, hisz annyifél* szakma van? — 1941-ben itt kaptam, munkát, Ide jöttem. Voltam azóm más bányában is. Komlón, mert akkoriban át kellett mennünk, Annyi azonban biztos. hogy én innen a. külszínre meű akkor sem mennék dolgozni• ha annyit fizetnének, mint ii1 lent. Pláne most télen, amikor itt ilyen jó meleg van. Jó W* bánya ez, nekem elhiheti. — Jó meleg — jegyzem me<t, mert már csupa víz az ingem— A, csak most, mert meü nem lyukasztottunk rá a másik gurltóra. Hit így ián ez. A nagynia- nyoki bányásznak a nagymányoki bánya tetszik a legjobban. a saját bányájára a leff' büszkébb. S jól is van ez.id!/' mert az, aki ragaszkodik a bányához, az meg is becsüli, aki szívesen dolgozik a munkahelyén, az jó eredményt, is ér el- A nagymányoki bányászok a- elmúlt évben sok tekintetbe11 elmaradtak a többi bányaüzem munkásai mögött, Eredményük lehetett volna jobb ts, - ha a tőlük megszokott lelkesedéssel dolgoznak. Az utóbbi időbe« azonban észrevehető javulás mutatkozott úgy a termeié'1 eredmények, mint a teljesítmények terén s egyre inkái)* fokozódik a munkakedv is. A nagymányoki bányászok 1,1(1 már lépten-nyomon láthatják' hogy róluk sem feledkeztek meg. hogy a bányaüzemük hónapról hónapra fejlődik. Miilí munkájtilMt egyre több géé. gépi berendezés teszi könnyebJ bé. Így liát most már csak rajtuk múlik, hogy az oly sokszor halálra ffélt, de a nagymányoki bányászok szivéhez oly közel álló bányáról bebUony sók: érdemes még ott bányászni, s képesek még onnan soksok értélces fekete szenet külszínre küldeni. MESTEKFAl.Vt GYŰLŐ