Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-01 / 27. szám

1958 FEBRUAR 1 NAPLÓ Pártnap Kékeseién Kékesden nemrég pártna- M rendeztek. A nagy szám- kan megjelentek érdeklődés­ki hallgatták Papp János Ívtárs, a pécsváradi járási bizottság első titkárának át. Nagyon tetszett Jenkinek, hogy őszintén egyenesen beszélt a párt a kormány parasztpoliti- ■járól, a mostani csztendő- a parasztemberekre váró éftivalókról. Elmondotta frbek között, hogy a párt 1 a kormány a parasztság bekében, jövőjéért, boldo- u,ásáért szorgalmazza a ter- klöszövetkezeti mozgalmat, ^ok a termelőszövetkezetek, "'elyek jól éltek a nagy­im adta lehetőségekkel, 'árts nagyobb jövedelmet ^nak biztosítani tagjaik- ^ mint a kisparcella a mű­kőinek. A párt és a kor­ány hiszi, hogy a dolgozó isztok mindenütt megér­ni merre kell haladni. 5 közvetlen, baráti szavak pt találtak az emberek szí- ^•e*. Az előadás után töb- hozzászőHak, mások kér­get tettek fel. Papp Já- dvtárs mindegyikre rész Növekszik az érdeklődés a szőlőtelepítés iránt | HU úi&áfy Baranyában? Közeledik a tavasz, növek­szik a szőlőtelepítés és pótlás után az érdeklődés. Gyökeres vad és szelíd vesszőket keres­nek szőlőtulajdonosok, fajták útón érdeklődnek, látszik, úogy újabb törekvés van asző- őtermelés minőségének javítá­sára. Több kérdés érkezett a >2®rkesztőségbe. Ezekre vála­szolunk. Egyeseket az elmúlt év őszén már megírtunk, de ^kérésre megismételjük. Majorlaki János Mecsókatjá- ról arról 'érdeklődik, hogy a lap ián. 14-i számában megjelent ./Demizson” című írásban sze­replő Tramini- fajtából ' hal kaphatna, mert telepíteni akar. ]iNem tudjuk, hogy ki az' az vésekbe, Mohácsra tálatok alapján az alábbiakat ajánlják: Mecseki borvidék, másként Pécs vidéke. Furmint, Fehér­burgundi (kicsi és nagy), Olasz rizlirtg és a védettebb fekvé­sekbe Cirfandli. A Traminit Pécs vidékére ez idő szerint nem ajánlják, mert szereti az üde fekvéseket, a kevésbé mészdús talajokat. Villány és Siklós környéke. Kadarka, Kékfrankos, Oportó. Medoc Nőire, Hárslevelű, Olaszrizling, Rizlingszilváni. Ezek Villány környékére jó fajták. Siklósra és környéké­re. Olaszrizling, Bánáti rizling, Mézesfehér, Hárslevelű, Buo- vier, Piros Tramini üde fek­arainyhegyi szőlősgazda, aki az i írásban szerepel. Traminiiból l'igen kevés van Baranyában. ~ Nóhányszáz négyszögölre te­hető az a terület, ahol e kiváló fajtájú és z«matú bort adó szőlőt termesztik. Gyökeres oltványt e fajtából eladásra még nem hallottunk kínálni, valószínű, hogy nincs is. Eset­leg Czompó Sándor és Balato­ni Béla gyűdi szőlősgazdák sí- .ma vesszőt nyakoltásra tudnak * adni. Mások arról érdeiklődnek, hogy milyen fajta szőlőt tele­és környékére. Olaszrizling, Rizlingszilváni, Bánáti rizling, Hárslevelű, Leányka, Piros Tramini. Szederkény, Monyoród és & többi tömefftérmő helyekre: Csömöri ka (tévesen juhfark), Pirosszlanfca, Buovier, Riz­lingszilváni. A felsorolt fajták csak né­melyikéből lehet gyökere? olt­ványt kapni, illetve csak né­hányból hallottunk eladásra kínálni, főleg Villánykövesd, Villány, Gyűd községekben. A szőlőpótló anyag továbbra bármilyen fajtát kértek, a cső móba rakott vesszőkön íondítotl egyet az árusító és adta ,,fe’ tétlenül a kért fajtát”. Ilye kellemetlenségeknek ne te gyék ki magukat idén is a ez lósgazdák. Ha nem jutnak oi ványhoz vagy nem olyant kát nak, amilyenre szükségük va telepítsenek vadat és követte ző évben oltsák be vagy nyak ba vagy zölden a kívánt faj tó va!. Az 1958-tól 1967-ig terjed/ időben Baranyában 1000 kát holdon kell új szőlőt telepilen: és pótolni 11 000 kát. holdnyi területen kell. Ehhez óriási mennyiségű pótlóanyagra var.- szükség. Sima akmyvessző két­millió 900 ezer, síma hazai vessző 250 ezer kell csupán 1961—67-ig és 350 ezer a leg­szükségesebb igények kielégí­tésére 1958—60-ban. Ennek na­gyobb részét az állami gazda­ságok termelik, illetve állítják elő, míg a termelőszövetkeze­tek és egyéni termelők^ nagy­jából egyformán veszik ki ré­szüket 10—10 000 gyökeres olt­vánnyal a termelésből 1960-ig. 1960-ra — legalább is az eddi­gi jelek ezt mutatják —, eny­hül az anyaghiány, mert az ál­lami gazdaságok ekkorra már befejezik a telepítést és csak pitsenek. illetve milyen fajta- hiánycikk. Sajnos, e téren patiaet végeznek amely nagy - unars minaegyuu-e rész- i»™1 pótolják hiányos szőlő jü- gyorB változást, bő kínálatot, a mennyjMgu ■rod^y esoU- Hn válaszolt. A pártnap i^et és gyökeres oltványt hol kereslet egyik napról másikra v'an5’’ felszabadulását je **n kérték a járási pártbi- (I kaphatnak, milyen fajtat. „Mr- történő kielégítését nem lehet Ilyen nagy felújítási és pót :sigot, hogy máskor is, (i'yent ajánlanak az elvfársak. elérni. Élnek is ezzel néhá- kísi ütemben sem lehet elvé übb«n keressék fel őket, i—kérdi egy pécsi szőlősgazda, nyan, de lelädismeretlenül. — 'Men hallgatják az előadá- (• A megye szakemberei a te- Még' a múlt év tavaszán pasna­<1 ’építésre, felújításra legjobban szólták többen, hogy piacon PÉCSI. JÓZSEF alkalmas fajtákat már kikísér- vásároltak gyökeres szelíd és Kékesd. J tetézték, illetve sok évi tapasz- vad vesszőket (oltványt) és gezni 10 év alatt a baranyai-' borvidék rekonstrúkcióját. mert a 12 000 höldmyi telepi tér és pótlás mellett is marad mé" 2520 kát. holdnyi terület csak ..... amelynek felújítására .1968 után kerül sor. 99 A holnap tsz-tagjai tt írásra válaszolva el kell 'J^ndanom, hogy nálunk nem '•totes az, hogy csak olyan fyot veszünk fel, aki földet yt. A mi véleményünk sze- % íj SOfc 0,z © 23 hóid föld, abii ggy fogra esik. Tagsá- egyhangú véleménye hogy tagokat veszünk fel, y nem mindenáron, és nem Mindenkit veszünk fel ez ’jtot. Nem zárunk mi ki sen- „1 soraink közül azért, mert nil>cs földje, de nem tarjuk azt sem, hogy az illető ki- 'v® kishaszombérbe a föld­jét az egyénieknek, ő meg — majdcsak elcselleng a ter­melőszövetkezetben — jelszó­val belép a termelőszövetke­zetbe. Nem zárkózunk mi el senki elől, hiszen jelenlegi tagságunk 70 százaléka szin­tén földnélküli. Nem kérünk sokat senkitől, csak azt, hogy becsületesen dolgozzon. Véleményünk szerint, ha valaki nem ilyen szándékkal jön, akkor jobb, ha kívül marad. Mert mi jövőre is hasonló, sőt jobb eredmé­nyeket szeretnénk elérni. Áz elmúlt évben ugyanis 82,52 forintot osztottunk munka­egységenként és egy év alatt 200 ezer forintra nőtt a Úsz­ta vagyonunk. A község egyénileg dolgozó ben mindenkit, aki önszán­tsz-elnök, Bikái. Azt ajánljuk, hogy a szőlős­gazdák ne hagyják utoljára e (i -zőlopótló anyag beszerzését már most nézzenek körül. Végül egy kérdésre válaszo- ’unk. „Mit mondanak a szak­emberek, milyen a Pécs vidék1 szőlők talaja?” Zömmel pan­non-homok, wefeirini pala parasztjaival jó a kapcsola- (115^ amelyen kissé lágy, ke tunk. Gyakran segítünk raj- iteemyés bor termelhető. Vil- luk géppel, forgattál, vető- 111 ány és Siklós vidékén mély- maggal. Még egyszer kijelent. 1 • -étegü lösztalajon vannak a jük: szívesen látunk körünk- 11 szőlők én ugyanilyen talaj van a mohácsi szöíővidéfcnek •1 iából, földdel vagy anélkül 11 Szederkény, Monyoród, Ver- velünk akar dolgozni. 1• Babarc vidékén lösz és SINI SÁNDOR .'I pannon-homok talajok fcaiálha­iók túlnyomóan. 1, Nappal Is vehető a televízió f műsora A pécsi postaigazgatóság dol­gozói eddig csak este próbálták venni a budapesti televíziós /lagyadó állomás kísérleti mű­sorát a Mecseken, a Dömörka- pui Turistaházban. Mivel a vé­tel sikerrel járt, a műszaki szakembereket az érdekelte: van-e lehetőség arra, hogy a budapesti televíziós nagyadó- állomás kísérleti adását nappal is vegyék. Ezért január 30-án, csütörtökön, ismét felmentek a Mecsekre, a Dömörkapui Tm- \ristaházba, ahol délelőtt fél 11 ', órakor bekapcsolták a televí­ziós készüléket. Kísérletezésük sikerrel járt, mert a televíziós (nagyadóállomás kísérleti mu­ksóra nappal is zavarmentesen (1 vehető. Ez alkalommal két kis- (1 filmet közvetített a televíziós . 1 nagyadóállomás. A posta mű­0 szaki dolgozói most tervbevet- óték, hogy a TTIT-vel közösen 1 * újabb televíziós bemutatót ren- ódeznek február közepe táján. I * Külön bemutatót tartanak majd a hatóságoknak, akiktől II azt várják, hogy támogatásuk- (1 kai tegyék lehetővé a pécsi te- 11 levíziós relé mielőbbi elkészí- 11 tését. Utalvány Beikül lehet majd a motorkerékpárokat vásárolni Baranya megyébe —- kisebb 11 tételben — negyvennyolc köb­centiméteres Jáwa Pionír rao- 11 torkerékpárok érkeztek. Ezek (1 közül' negyven darabot Pécsett, 11 hatvanat pedig a megyében I hoznak, forgalomba. A megyei • tanács kereskedelmi osztálya • már megkezdte a motorkerék- \ párok elosztását. Pénteken ér­kezett Pécsre tizenkét Moszkva gyártmányú motorkerékpár is. A megyei tanácstól szerzett •j értesülésünk szerint a közel- j, jövőben megjavul majd a száz- 1 huszonöt köbcentis kismotor- kerékpár-ellátás. Előrelátható­lag február közepén motor­kerékpárvásárláshoz nem kell már utalvány, Készül a pécsi Vidám Park f terve Pécs megyei jogú város taná­csa a legutóbb megtartott ta­nácsülésen Vidám Park létesí­tésével foglalkozott. A tanács­• ülés megbízta a művelődésügyi • osztályt és az oktatási állandó bizottságot, hogy készítse el a pécsi Vidám Park tervét. As osztály és az állandó bizottság most dolgozik a terv elkészíté­sén. A pécsi Vidám Park ter­vét márciusban terjesztik majd a tanácsülés elé. Bevezetik az iskolaegészségfigyi könyvecskét Az egészségügyi minisztérium hozzá j árulásával, a Megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás az országban elsőként Komlón három iskolában be­vezeti az egészségügyi köny­vecskét. A körzeti- és iskola­orvosok naponta vizsgálják és küldik szakrendelésre a tanu­lókat, akiknek egészségügyi vizsgálati eredményeit ponto­san bejegyzik a könyvecskébe. Beírják az iskolások összes eredményeit, a gyógykezelést, védőoltást, röntgenképeket stb. A tanulót vándorlásaiban kö­veti a könyvecske és amikor kilép az életbe, kézhez kapja. A könyvecske a gyógyító orvos munkáját könnyíti meg, mert az iskolaorvosi munka össze­gyűjtött összes fontos adatait tartalmazza. A KÖJÁLÉ az egész megye területén bevezeti majd az iskolaegészségügyi könyvecskét. Korszerűsítik m átmeneti diák­szállót Pécs Idegenforgalmi Hivatala tervbe vette, hogy a Kolozsvár utca 2. szám alatt lévő átme­neti diákszállóját korszerűsíti. Ugyanakkor felújítja annak be­rendezéseit is. A munkálatokat már február 3-án, hétfőn meg­kezdik, hogy mire beköszönt « jó idő, valóban a diák-idegen­forgalom céljait szolgálja. Befejeződött aa üzemi tanács« választás a bőrgyárban A Pécsi Bőrgyárban már be­fejezték az üzemi tanácsválasz­tási. összesen ötvenöt tanács­tagot választottak, ami azt je­lenti, hogy minden húsz bőr- gyári dolgozóra egy üzemi tanácstag jut. Két hét múlva tartják az alakuló ülést, ame­lyen ismertetik az üzemi ta­nácstagok hatáskörét és egy­ben az üzemmel kapcsolatos gazdasági kérdéseket tárgyal­nak meg, . az eímú®, év «. -- egyik decembe­eBzakáján a .negyedik szavú jpk lékiüv'ágati haránttól í:?1**, a 7/a telepi fejtés alsó járatában Erét 'halálos bail- okozó omlás történt. G*y*t tartalmazott a szűfc- híradás, melyet annak a Kerületi Bányamű^ Felügyelőségnek fcüld- ?• A baleset okainak vizs- .-atakor, mint már annyi­Egy baleset története — sok tanulsággal ^tencsétlenség mögött felelői termite hu, Wost is kiderült: e súlyos SU­l - felelőtlenség húzódik Érdemes, sót szükséges Y-zsgálat eredményét küze- rtwol is megismerni, mert tanulságot tartalmaz min- Pi bányász, műszaki vezető gúlára, megmutatja, hogyan r1" szabad a bányában doi- rteii. A baleset története még a tett L. 1 ‘-t év novemberében kezdo- , ■ November dereicún a Kerületi Bányamü- mégvizs­so kijárat elkészítését pedig a iömérnöli utasítására elhalasz­tották. Az új alsó kijárat el- ■készitéeévpl egy elővájáí,! csa­patot bíztak meg. Az elővájók előszűr a 8-as tetepii alapvá- gairól harántguntót, majd feltörést és guritót hajtottak a 7/a széntelepre. A feltörés íré- szítése során a délelőttös mű­szakban dolgozók értélé el a 7/a' széntelepet. A széntelepet a iedüig átharámtolták, majd a széntelep dőlésében a feteiin elindulva, mintegy 2,5 méter hosszan kis szelvényben ácso­lás nélkül a fejtésre lyukasz­tottak. A lyukasánál még ideiglenes acsolatot sem alkai- maztak s itt követték e! az első hibát. pú Felügyelőség P’a az Anna-aknai 7/a tele unites állapotát s mivel a r^> tójára* nem volt járha-'' felváltó dél­to, uftóltotta a lejtés telepítését C'S. arjüg a felső kijáratot P Mává nean teszik. A felső akkor úgy-ahogy f^óbehoBták, de december gj"h ismét járhatatlanná ^ A baleset előtt huszon- órával már nem lehetett . 9 közlekedni, mert '18 mé­ly hosszan a kijárat szelvé- t/. annyira összeszűkül r, éj?. a legsovúnyabb bányász L0I>* tudta ma púi e szűk hn- .? keresztülpreselnli l őzben a fejtés is előraha- egy új álsó kijárat el- vált nagyon sürge- 15 mivel h kitermelt sze- fz a'só k’’iraton kell el- j-htani, először elmeik élké- '•««élieK tojtak hcMaa. *. fel­fi ÉfG bilUOUúit utános, majd éjszakás ek'ivájókra maradt teíhát a szükséges ácsolás el- végaéss. Hozzá is kezdtek azonnal, de mivel a feltörés sem volt végig biztosítva 3 ide is be kellett tenni a szükséges keretácsolatokat, el keltett készíteni a feltörés és a gurító ablalvácsolatát, még az ismét munkába lépő délelőttösöknek is maradt biztosítási munka. Az ezután következő déiutá- nos harmad első teendője az volt, hogy a délelőttösök által behelyezel t gurító-ácsolat sü­vegfáját alá ácsolják, majd előre tűztek a következő ácso- iatnak. Sajnos, az elővájók az előretűzés előtt elmulasatoltók á gurító-ácsolat Idl'eszkézésv L s csak a következő ácsol at be­ad Rása után akarták azt meg- csmá'ni. Erre azonban nem került sms<. «WBPt * fejitési csapat ve­zetője nem volt megelégedve az elővájók műn)tójának üte­mével és arra kérte őket, hogy végezzenek gyorsan, a még visszalévő mintegy két méter hosszú rész biztosításával. Mi­vel az elővájók erre nem vál­lalkoztak, mondván, hogy eh­hez a munkához idő kell, a fejtési csapat vezetője elküld­te őket. Azt mondta, hogy majd a fejtési csapát tagjaival végezteti el a még visszatérő ácsolást. Az elővájók eltávozása utón a fejtési csapat tagjai hozzá is kezdtek az ácsoiáshoz, de nem a biztonsági szabályokban elő­írt gurító ácsolattal, hanem fejtési ácsolattal biztosítottak. Dőlés mentén betettek két süvegiát és ezek közül a nyu­gati oldalon lévőt három tám­lával, a keleti oldalon lévőt pedig-két támlával támasztot­ták alá. A keleti oldalon a harmadik támfa helyett a sü­vegfa végét a kifeszkéaetlen gurító ácsolatra tették rá. Míg a fejtési dolgozók a biz­tosítást végezték, a lyukasztott részben a közvetlen íedű egy helyen megszakadt s körülbe­lül 40—50 em vastag rész le­omlott, Ért a részt az ott dol­gozók deszkával elfedték, de az üreget nem tömték be tel­jesen. Az ily módon biztosí­tott kijáró gurító mellett a délutános harmadban betörés­sel pasztát kezdtek azzal a céllal, hogy a kijáratot széle­sítsék és a fejtés alsó részét kieeyenesí t ve, me «künn yífsék a késztet e’stó’Mtósát. Ezt a munkát a déteitános aknász is megtekintette, de a hibák ki- j a vitására nem adott utasítási. Az éjszakás harmadban a be­törésben megkezdett pasztán tovább dolgoztak, mert ennek a munkának az elvégzése sür­gető volt. Az éjszakás akná­szok közül annak, aki először járt a kijáró gurítóban, már feltűnt, hogy a gurító nincs megfelelően biztosítva s azt ál­lítja, hogy utasította is a be­törésben dolgozó vájárt, hogy egy járomácsolatot építsen be. Megállapítható volt, hogy a szerencsétlenül járt vájár ké­szített is egy járomácKolatot, csak nem oda, ahová'kellert volna. Az ácsolatot ugyanis a gurító ácsolat alá, dőlés irány­ba kellett volna tenni s nem a féjtésszerüen ácsolt gurhó- rés-z alá csapás irányba. fiá nál felé járt amikz az idő, amikor a pásztával az éjszakások a gu­rító ácso'atig értek. Ekkor ért ide a fejtés felső kijáratain ke­resztül préselve magát a fej­tés ellenőrzésével megbízott másik aknász. Az új pászta mellett az aknász, a csapat ve­zetője és az itt dolgozó vájár beszélgetni kezdett A beszél­getés ideje alatt nem tapasz­taltak semmi különöset, de amikor az aknász tovább akart indulni, valószínűleg a be nem tömedókelt üregben újabb om­lás következett be. A hirtelen lezúduló kőzet eldöntötte aki- íeszközetten gurító ácsolatot. Az eldöntött ácsolat süvegfája az aknász fejét a talphoz szorí­totta és azonnali listetet okoz­ta. Az e’dőH surftő ár-so’a tró 1 lecsúszott fejtési süvegfa a középtámfánál eltört, a gurító «K&ctti íjászta Meisten» Ösfew biztosítását szolgáló tüzödesz- kák leestek s lehetővé tették a közvetlen fedü leomlását. Az itt lehulló kőzet a munkahe­lyén dolgozó vájárt eltemette, majd a fejtésben felfelé terje­dő omlási készlet a csapat ve­zetőjét is derékig elöntötte. A csapat vezetőjét két és fél órai munkával sikerült élve kimen­teni, a vájárt sajnos már nem. Ennyit tartalmaz e szomorú és tragikus baleset története. Nagyon drága árat kellett eb­ben az esetben űzetni a felü­letességért, a hanyagságért. Mert hiba volt, hogy a kijá­ró gurító biztosítása nagyon hosszú ideig tartott és így te­hetővé vált, hogy a közvetlen fedü meglazulhasson és a fő­iében üreg keletkezhessen. Hiba volt, hogy a beépített gurító ácsolatot nem íteszkéz- ték ki s nagyon valószínű, hogy ennek a gurító ácsolatnak a gyám’yukai sem voltak elég mélyek. Hiba volt, hogy a gurító egy részét nem az előírásoknak megfelelően ácsolták és ezt az aknászok, csapatvezetők meg­engedték. A legsúlyosabb hiba azonban az volt, és a tragikus balesetet elsősorban az idézte elő, hogy egy felületesen biztosított ki­járat mellett anélkül, hogy a gurító ácsolat alá járom-ácso- lutot áll í tot talc volna — pás2- tát kezdtek. n hihálíórf azok elkövetőinek IllUdSnl' fete’rtiök k«H. Az (izem főmérnökét már fe'elős- ségre vonták. Súlyos büntetést Itagték A Mt oSÜérnt m iá teei esapatvezeíö felett majd a Iá- róság ítélkezik. Az ügy ezzel azonban még nem záródik lei Ahhoz, hogy ily«» vagy ehhez hasonló hanyagság soha többé ne fordulhasson elő, elsősorban a technológiai és a biztonsági fegyelmet kell megszilárdítani; S nemcsak Anna-aknán, ha­nem kivétel nélkül minden bá­nyaüzemben. A' felelőtlenség, hanyagság, a biztonság rovásá­ra történő túlzott igyekezet nem Arana-akmi specialitás, Az utóbbi Időben — sajnos —, több helyütt tapasztalható volt, hogy képzett, tapasztalt szak­munkások elmulasztották a legelemibb biztonsági szabá­lyok betartását s ezt igen' gyakran a műszaki középká- derék is elnézték neikifk. Tények bizonyítok, hogy a bányászok mestersége nem ve­szélytelen foglalkozás. De té­nyek bizonyítják azt is, hogy azokat, ukfk az előírásoknak megfelelően, körültekintően dolgoznak, nem fenyegeti kü­lönösebb veszély, hogy ott, ahol a műszaki vezetők szigo­rúan megkövetelik a lelkiis­meretes munkát, lehet bizton­ságos munkakörü’ménvéket teremteni. A bányaüzemekben általában a szintes vágatok korszerűsítése terén, az e’mült évben e’ismerésre méltó ered­ményt értek el. Ne tűriék meg tehát azt sem, hogy a fejtések­ben, elővájási munkahelyeken rosszul értelmezett népgazda­sági érdekre, a terv teljesíté­sének fontosságára hivatkozva egyesek a saját és mások éte­lével játszanak, hisz a bányá­szok. a nénefazdesáf* értitek*» °’- sŐEorban biztonságé- munkát követel. Mcste 'dl..- ' 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom