Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-04 / 29. szám

1958 FEBRUAR 4 NAPLÓ $ A TIMUR-BRIGÁD ÉS A TÖBBI . Még egy éves sines a szederké­nyi KISZ-szervezet s máris hosz- szú listát sorolhatnak fel tagjai, ha megkérdezik: mi mindent csi­náltak eddig. Nehezen kovácsoló- dott össze a harminckilenc tagot számláló kis kollektíva, hiszen kezdetben a sporton kivtil nem volt semmi, ami összehozta volna ültet. Tarka-barka kabaréműsor, egy-két vérszegény előadás, gyűlé­sek — sok verejték hullott, amíg átláboltak a nehézségeken és ma már ott tartanak, — hogy csak egy példát mondjunk —, hogy vasár­nap délutánonként a teaestnek ne­vezett beszélgető-zenehallgató ösz- szejövetelekröl senki sem hiány­zik. Minden csütörtökön könyvtár­nap van és a művelődési ház 400 —500 könyve állandóan közkézen forog. Kedden is rendszeresen ta­lálkoznak. akkor van az ifjúsági nap, amikor komoly vitákra kerül sor. Ezeknek az ifjúsági napok­nak a műsorán szerepelnek ilye­nek: egy l!i-es vöröskatona beszá­mol élményeiről és válaszol a fia­talok kérdéseire; tetszés szerinti kérdéseket tesznek fel a tagok és kapnak rá választ (nem egyszer sok utánajárás után); politikai kérdések megvitatása, az illemtan, a házasság problémái, stb. — Sajnos, ami a politikai meg­beszéléseket illeti — mondja Kácz József, a Kisz-titkár — itt még nem dicsekedhetünk azzal, hogy nincsenek hibák. Mintha a gyere­MegalaUult a KlSZ-s/erve- *et a siklósi ,járásbe!i Mária- gyűtliin. Az új szervezetnek már huszonhárom tagja van. Gazdag programmal indul az új félév a Közgazdasági Technikum kereskedelmi ta­gozatán. A tanulók irodalmi előadássorozatot terveznek, amely első alkalommal Ka­rinthy Frigyessel foglalkozik. Újra rendszeresítik a mikro­barázdás operaelőadásokat. A KISZ-szervezet a papírgyüj- 'ést is tervbe vette. Megalakí­tották a természetjáró szak­kört, mely sítúrákat és gyalog szerrel történő kirándulásokat tervez. % A Komlói Városi KISZ Bi­zottság elkészítette nyárj tábo­rozási tervét. Sikondán és Mo­hácsszigeten létesítenek tábort "s felveszik a kapcsolatot al­bán fiatalokkal és cserekirán- dulásokat terveznek Albániá­ba, Március 21. alkalmából a Megyei KISZ Bizottság a KISZ és a Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Házával karöltve ünnepi hetet rendez. Rnnek keretében három vidé­ki kultúrcsoport lép fel. A gyódi KISZ-szervezet szombat este bemutatta a Lu­das Matyi című színdarabot. Az előadásnak nagy sikere volt s a községi tanács kilátásba helyezte a Uultúrház létesíté­sét még ebben az évben. így a gyódi KISZ-szervezet nagy Problémája is megoldódik. köknek gátlásaik lennének, nem mernek, nem akarnak bátran kér­dezni vagy vitatkozni. Pedig nem igaz, hogy nem érdekli, őket a po­litika, csak valahogy még szokat­lan nekik ez az fgéfSt Kernelein, hogy azért hamarosan már ezen a téren is javulás áll be. Máskülönben mindenben lelke­sen vesznek részt a szederkényi kiszesek. Többségük parasztfiatal, olyanok, akik nyolc általánost vé­gezlek, utána megszakadt a kap­csolatuk a tanulással. Háez Jó­zsef, aki „civilben” tanító, kieszel­te, hogy a gyűlések előtt rövid előadásokat fognak tartani, egye­lőre irodalmi témákról. Most pél­dául a hetediki ülésen Petőfi for­radalmi költészetéről lesz szó. —- Előzőleg kiadnak néhány ember­nek egy-egy verset, és ezt az elő­adásba beleszőve ki-ki elmondja, amikor rákerül a sor, lehetőleg persze könyv nélkül. A legtöbb érdekességet Szeder­kényben a „brigádokról” mesélik. Még ősszel a kukoricahordás ide­jén alakították meg a Timur-brl- gádot. Tagja! minden este elláto­gattak a megbeszélés szerinti helyre: olyan asszonyokhoz, akik­nek nines segítségük a munkában, öregek, betegek vagy egyedülállók. A fiatalok ívrkifeküdtek a ku- koricafosztásnak, és utána a pad­lásra is íelhordlák a kukoricát. — Hogy tetszett-e a faluban ez a „hadjárat?’* Nem is kell magya­rázni, hogy milyen szemmel kezd­tek nézni ezentúl a kiszesekre. Később a tanács kérésére betont hordtak a hidépítkezéshez, majd a lányok „meszelő és kullúrott- hon-esinosító brigádja” rendbehoz­ta a gyászosan festő kultúrházat. Már megalakult a hóeltakarító bri­gád is, csak a nagy havat várja. Ezek a brigádok megközelítik azt a formát, amilyennek az ifjúsági segítő brigádoknak kellene len­niük. Mégsem azok. Miért? Elő­ször is nincs szó a faluban élő. KISZ-en kívüli fiatalok toborzásá­ról, nincs szó rendszeres, „félkato­nás” szervezett életet élő kollektí­váról sem, és nincs szó arról sem, hogy ezek a brigádok legelső fel­adatuknak tekintenék a községfej­lesztési terv végrehajtásának segí­tését. Azt mondják a KISZ-tagok, hogy nagyon sok fiatal van a faluban, aki eljárogat a KISZ rendezvé­nyeire, sőt hétköznapokon is ott cselleng körülöttük — és csak arra vár, hogy őt is felvegyék tagnak. Nos, ezekből a fiatalokból „igazi” ifjúsági segítő brigádokat lehetne létrehozni, hiszen nem rossz „elő- iskola” lenne ez a számukra, és itt elválna az is, hogy kiből lesz igazán jó KlSZ-tag. Azután pedig a tanácshoz kellene fordulni, hogy adjon több lehetőséget a község- fejlesztési munkákban való rész­vételre — mert a kiszeseknek az a panasza, hogy nincs elég munka, most, amikor mindenki a szobá­ban kuksol és ráér. Tervekben nem szűkölködnek azért a szederkényi kiszesek. — Amint aktuális lesz, megalakul­nak a facsemete-ültető és cséplő- brigádok (gyakorlatilag az egész tagság részvételével,). A földmű­vesszövetkezet felajánlotta jöve­delmének egy százalékát az ifjú­ság részére. Ebből tánctanárt fo­gadnak és megindítják a tánccso- port működését. Énekkart alakíta­nak, részt vesznek a járási kultúr­otthon építésében és a mohácsi ví­zitábor, meg a mecseki nagy nyá­ri tábor előkészítő munkáiban. Most Csíky Gergely „Csalódá­sok” című színmüvének próbái folynak. Valaha úgy kellett könyö­rögni a tagoknak, hogy vállalja­nak el egy szerepet. Most? Alig lehetett leszerelni a sok jelentke­zőt. — Reméljük, a „Csalódások” sem hoz majd csalódást! —■ mond­ják a szederkényi kiszesek. H. E.# . Egy világvevő rádió nyertese Valkai Emmi, «. Gépipari Technikum IV/c. osztályának ta­nulója nemrégiben egy v-ilágvevő boldog tulajdonosává lépett elő. A dolog úgy történt, hogy a MOKÉP hirdetett egy pályá­zatot: „Szavaz a közönség”. És Emmi, a lelkes mozilátogató közönség méglelkesebb tagja „szavazott”. Irt a „Magasság” című szovjet filmről, amely szakmába vágó tárnával, egy kohó- építéssel foglalkozott. Elemezte Bessenyei Ferenc alakítását a „A császár parancsára” című filmből és Vera Maréckája sze­repét „Az anyá”-ból. Pesten elbírálták a sok-sok pályázatot — és Valkai Emmi megkapta az első díjat, egy 330-as Oriont. Hogy boldog-e? Természetesen. Az öreg néprádió nyuga­lomba vonulathat és az új világvevő leutazik Bajára, Emmiék- hez. Egyelőre így külön válik kis gazdájától, de nemsokáig, mert Emmi is Bajára megy, hasa, ha befejezte az utolsó osz­tályt is. A bajai Fémipari Vállalathoz kerül majd valószínű­leg az újdonsült kis gépésztechnikus. Egyébként a húga mű­szerésztanuló, tehát mind a két gyerek szakmája eltvávolodott kicsit a papáétól, aki pék. Emmi ugyan, lehet, tovább próbál­kozik a kritikusi foglalkozással, de ez egyelőre a jövő titka. — Még sokat kell tanulni — véli az ifjú rádíótulajdonos, aki egyedül képviseli a női nemet az osztályában. De a fiúk úgylátszik nem irigy természetűek, mert mindenki őszintén vele örült. Még a tanári kar is gratulált. A bizonyítvány eddig négyesrendű volt és most kemé­nyen készül Emmi az érettségire. Ott is szeretne a „nyerte­sek" között lenni. íéiAié hasznos... A második félévben újfaj'a oktatás indul a Pedagógiai Fő­iskolán. Bevezetik a fakulta­tív népművelési kollégiumul Ez elméleti és gyakorlati vész­ből tevődik össze. Az elméleti órákon elsajátíthatják a hall­gatók dióhéjban pl. a tudo­mánytörténetet, zene- és dráma történetet, később tanulnak a kórusmozgalomról, a színját­szásról, a népművelés pedagó­giai és lélektani vonatkozásai­ról stb. A gyakorlati órák ke­retében különféle tanfolyamo­kat végeznék e], idén pél­dául mozigépészeti, később színdarabrendezői, bábjátszási, népkönyvtár vezetői tanfolya­mokat. Mindezek nagyon hasznos és értékes ismereteket jelente­nek azoknak a hallgatóknak, akik falura kerülnek a fő­iskola elvégzése után és ott nemcsak mint pedagógusok, hanem mint népművelési szakemberek is bele tudnak szólni a falu kulturális életé­be. A főiskolán jelenleg mint­egy harminc százalékban je­lentkeztek a diákok a népmű­velési kollégiumra. Az .első évfolyamon azonban összesen csak két hallgató akar részt venni az órákon. A főiskola KISZ-szervezete felhívhatná a hallgatók figyelmét, hogy ez a tanfolyam szélesíti látókörü­ket. ismereteiket és rendkívül hasznos segítséget nyújthat a jövőben munkájukhoz. mutatást! Jelmezbál lesz a KISZ és és a Szakszervezetek Dok­tor Sándor Művelődési Házá­ban február 8-án, szombaton. Több KlSZ-szervezetben fel­vetődött az az érdekes ötlet, hogy a közös pénzből két jel­mezt vásárolnak a jelmezköl- csönzőből és két KISZ-tagot elküldenek a bálra. A jelme­zek kölcsönzési ára 35 és 100 forint között mozog. A KISZ- szervezetek különféleképpen képzelik a jelmezbálra kül­dendő két (vagy több?) fiatal kiválasztását. Legcélszerűbb­nek látszik sorshúzás útján dönteni, kik vesznek rÓMt a kiszesek nagyszabású jelmez­bálján. — A KISZ-tagokat és min­den fiatalt szeretettel vár a rendezőség! Romániai Ambrus Lajos elvtárs beszámolója Tíztagú delegációnk — amely az első hivatalos küldött■» ségként a KISZ és az UTM kapcsolatainak megerősítésére szolgált — három hetet töltött Romániában. Gyönyörű útvo- nalon mentünk, Arad, Maros völgye, Déva, Nagyszeben, Brassót Ploesti. Bukarest — rengeteg szép és érdekes helyet láttunk, az idő azonban sajnos, rövid volt, mert nagyon sok fogadd- son kellett résztvennünk. Mindenki akart velünk beszélni és mindenkinek el kellett mesélni mindazt, ami októberben és azután nálunk történt. A Békási szorosnál adódott egyik leg­kellemesebb élményünk: a hatalmas munkálatokon (itt épül Közép-Európa egyik legkorszerűbb és legnagyobb vizierümüve) dolgozó fiatalok elmondották, hogy közülük kétezren jelent­keztek önként a Magyar Népköztársaság megmentésére .. ■ Bukarestben töltöttük a legtöbb időt. Nagyon megszeret­tük a parkok, szökökútak és gyönyörű paloták kedves váro­sát. A gyönyörű paloták között még sok helyen ott húzódik egy-egy aprócska faház, a régi Bukarestet képviselve és leg­többször a munkásmozgalom valamilyen jelentős eseményére emlékeztetve. Ploestiben, az olaj és az ipar városában csak három napon át tartózkodtunk és elsétáltunk a környező lej­tős vidékre, ahol egy szőlőtermelő állami gazdasánban (ahal príma borok vannak) találtunk egy csupa fiatalokból álló üzemegységet. Fiatal szakemberek a vezetők, 1200 holdat mü­veinek meg és nagyon jól dolgoznak. Különösen jól állnak a szakmai képzés és a tudományos kísérletezés terén. Brassó nagyon sokban hasonlít Pécsre. Ott is van hegy­oldal. főtér, keskeny utcák, rohamosan fejlődő ipar és külső városrészek. Csak ott már fölszedték a belső szűk utcákról a villamossíneket és kijebb vitték. Azon kívül ők nem szenved­nek vízhiányban. Brassó környékén pedig a falutelepülés egé­szen a Dunántúlra emlékeztet. Ott is olyan sűrűn álló, kéri- téses kis házak vannak, akár a mi falvainkban, Nagyon sokat lehetne még mesélni a városokról, falvak­ról. Ehelyett inkább csak még annyit, hogy román barátaink március vége felé jelentették be viszontlátogatásukat, nyáron pedig a mecseki nagytáborban ők is részt fognak venni. Ba­ranyába Ploestiből érkezik március 21-én tíztagú küldöttség. Aztán majd megtárgyaljuk, hogyan lehetne még élénkebbé tenni a kapcsolatokat, hogy tanuljunk egymás tapasztalatai­ból és sűrűbben meglátogassuk egymást. ff ilka esef. de meg­11 esett. TJgy jött'a sorja, hogy Jdrska ba­rátunk telefonon hívta a Kiskeresekdelmi Vállalatot, s a nagy telefonforgalom miatt más számot adott az automata, s hivatalos ügyek helyett kellemes magánbeszélgetés kö­vetkezett. Másnap újra hívta, sőt harmadnap is. Aztán szombat kö­vetkezett. Szombat, a fiatalok várvavárt nap­ja. nagy randevúzások, hajnalig tartó táncok es hosszú séták napja. Megbeszélték telefo­non már előző nap. hogy lesz ami lesz, il­lik. vagy nem illik, ta­lálkoznak szombat dél­után-négykor a Szín­ház téren, a szakszer­vezeti ház előtt. Mar­gitka — mert így hív­ták a kislányt — fe­hér svájci sapkában lesz, arról lehet majd megismerni. Jóska pe­dig szürke felöltőt és barna kalapot jelölt meg ismertetőképpen. A véletlen úgy hoz­ta. hogy mindkettőjük közös ismerőse állt a színház pénztára előtt, aki hallott és látott mindent, s természe­tesen el is beszélt min­dent a közeli ismerő­söknek. A dolog úgy történt, hogy Jóska már tíz perccel hama­rabb ott volt, de fá­zott, s bement a szín­ház pénztára elé. Köz­ben megjött Margitka az ígért fehér sapká­ban. igézőén ki öltözve. Jóska az izgalomtól el­sápadt, az örömtől el­pirult, s így irvlva- pirulva. rettenfő zavar­ban közeledett a kis­lányhoz. fZ azét csókolom. *v — Jónapot. Min­dig ilyen pontos? — Miért? — Mert megvárta, míg én megérkezem. . . — Ja . .. Kicsit be­néztem ide a pénztár­hoz — dadogott Jóska, s még zavartabb lett. mint az előbb. Ideges­ségében észre sem vet­te. hogy rossz szokásá­hoz híven könyökig turkál mindkét kézé-* vei a zsebében, köz­ben pedig az imént meggyújtutt cigaretta vígan füstül szájában. Margitka furcsán né­zett Jóskára, s vártai hogy mikor jut már szóhoz szegény fiú, s »likőr töri meg az el­ső percek kellemetlen hallgatását. Végre megemberelte magát a fiúi s így szólt: ~ Margitka .. . úgy gondolom, hogy sétál­hatnánk egyel. Vany moziba kellene inkább menni? A lány végignézett Jóskán. Szeme meg­állapodott a zsebben turkáló kezeken, a szájban füstölgő ciga­rettán, a félre csúszott nyakkendőn, majd ajkbiggyesztve így szólt: rp udja mit? Mehe­x tünk ... De nem együtt!. .. Ezzel sarkanfordult, s faképnél hagyta a sáp adózó fiút. Akikre büszkék lehetünk Hideg vasárnapi délután tör­tént, hogy egy Hosszűhetény—Va­sas felül közlekedő MAVAUT-ko- csl befordult a budai vám megál­lójához. Egy fiatal, kalauz lépett ki a kocsiból és bejelentette, hogy a Kossuth térig fel lehet szállni. Körülbelül harmincán álltunk a megállónál. Még a tanácsnál ha- tan-hetrn szálltak fel és körülbe­lül ugyanannyian maradtak le. — Nagyon elcsodálkoztam azon, hogy milyen udvariasan adta az utasok tudomására, hogy a kocsi megtelt, sajnálja, de többet nem tud fel­venni. Négy nap múlva kisgyermekem­mel Meszesre mentem az orvos­hoz. Ekkor újra találkoztam a 32U- as számú kocsi vezetőjével és ka­lauzával. Mikor a kocsi megállt, a kalauz kivette kezemből a gyere- ket, és szólt, hogy szálljak fel. Mi­korra felszálltam, már helyet Is keresett j'észem e és a kicsit a/, ólembo adta. Boldog vagyok, hogy vannak Ilyen fiatalok Is. akikre büszkék lehetünk, Borbás Imréné Barlay Tamás, most végzett növendéke, Zsuzsi, az egyetemi lap újságírója és Évi, az orvostanhallgató már vállalkoznak, hogy elkísérik öt a veszélyes útra. Bencze András professzor, a preszignotektono- gráf (földrengésjelző készülék) feltalálója expedíciót szervez a Földrengések szigetére, hogy a helyszí­nen tanulmányozza ezt a még megoldatlan kérdést. ERF JANOS RAJZA/ ...DEFIAM-' NEM VISZED MASADDAL AZ Ö CSÁPÉT 2 FŰZEN MntSéPTBD NEMZ ta- la'n VESZÉLYES AZ úr ? _____________________ ém esztis kfletlenul megift scnczephj ­FEJSZOPOD KEDVENC ÉTELEIT FOZCD.1 HIHIHI ÉN Ú6F FETTEM ÉSZRE, HALLÓ trr BENCZE PROFESSZOR, \ ESZTIKE BESZÉLNI SZERETNEK MAGÉVAL 'j IGF TEL EV/rONON HOSSZ Ú l ENNE KÉREM, HA VÉSZE T T ESZTIKE FN NOK FETTEM ESZRE, FOGF MAGÁT NAGVON ÉRD6KL/ A FÖLLÉ RENGÉS TAN, NUTEN H/ND/G BEJÖTT ív ' . _ - I, \ AZ ÓRÁIMRA MEGHALLGATNI AZ ELŐ ADÁSAIMAT Én. Én IÁGFgondol EZCSZÖR/S NEM AZ EN PROFESZ- SZOROM, MÁSODSZOR AZ ÉTLAPOT BEMÉN ALL HÓM ÖSSZE, AZONKÍVÜL NE tőrödé az én dolgommal .. SÓZZON ÁT HOZZÁD TAM • EN SZERETNEM A Z EX RE megférni: sózzon a hogfneli AZ EXPEDÍCIÓMMAL _. RED fém FA FAN ATEOFE G VON ROL HOZZA.'.,. ELZÖFÖM-. UGVAN ANVAM ■' DF A SZIGET A VIHARZÓ­NÁBAN fan. ÉS JANCSI MÉG nil MATAL / -EBV TUD OMÁNKOR MUNKÁMÉRT KAPTAM 1-000 ARA NVAT, AZT ELKÜLDÖM NEM kárpótlásul . _____ VE REM... BOLDOGAN... JŐFÖK. BARMIKOR...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom