Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-25 / 47. szám

NAPLÓ IMS name A** Mi történt a hét végén O a nagyvilágban f l ú/iuilt illákon: Hozzászólás BUENOS AIRES Argentínában vasárnap reg­gel kezdődtek meg az országos •választások. Köztársasági el­nökké a már régebben megvá­lasztott 466 elektor szavazata alapján Arturo Frondizi-t. az Intranzigcns Polgári Radikális Unió vezérét választották meg. Választási győzelmét nagyban elősegítette Peron magatartása aki száműzetéséből azt az uta­sítást adta híveinek, ho^y Frondizire adják le szavaza­tukat. Ilyenformán Frandizi meTkanta a katolikusok, kom­munisták, nacionalisták, libe- rá'isok, radikálisok és peronis­ták szavazatait. NEW YORK Az ENSZ főtitkársága szom­baton három levelet hozott nyilvánosságra, amelyet Fran­ciaország állandó ENSZ kép­viselője intézett Dag Ham­marskjöld főtitkárhoz. A le­velek az alábbi három üggyel foglalkoznak: 1. egyes francia konzulátusok bezárása Tunisz­ban, 2, a remadai incidens, 3. a betegek helyzete a Menzel Burgiba kórházban. A három levél célja az ENSZ főtitká­rának és tagjainak tájékozta­tása. WASHINGTON ♦ Stockholm (AFP): Szokatlan í t hideghullám árasztotta el { J Svédoi-szág középső részit. Az • ♦ éjszaka mínusz 38 fokra süly­♦ lyedt a hőmérő higanyszála a Illetékes körökben jelemet-j norvég határ közelében lévő ték. hogy Nagy-Brtlannia és i Fjaellnaesban. Stockholm kül- az Egyesült Államok szómba-1 városában pedig mínusz. 28 fo­ton „ürkorszakegyezményt” írt 2 kot mértek. Ezzel szemben az alá, amely angliai ballisztikai f ország legészakibb részében, a rakétatámaszpontok létesítésé- ♦ Lappföldön, viszonylag enyhe a diákok az autóbuszon című cikkhez ről rendelkezik. sebészeti hajtotta k VARSÓ A varsói rádió jelentése sze­rint a tél végén és kora ta­vasszal, mintegy 15 000 lengyel érkezik Lengyelországba a Szovjetunióból. A hazatelepü- lőket állami gazdaságokban helyezik el vagy földet juttat­nak nekik, hogy egyéni gazdál­kodást folytassanak. PRAGA A brnoi egyetem klinikáján először végre Csehszlovákiában szív­műtétet a csehszlovák szakem­berek által szerkesztett mes­terséges szív alkalmazásával. A műtétet egy 7 és fél éves kis­lányon hajtották végre. Az operáció február 3-án történt. A kislány állapota fokozato­san javult és 16 nappal a mű­tét után már elhagyhatta a be­tegágyat. SZINGAPÚR Szingapúrba érkezett jelen­tések szerint az indonéz légi­erő gépei szombaton délelőtt bombatámadást intéztek a kü- zép-szumatrai Padárig és Bukittinggi ellen. A támadó gépeket erős légvédelmi tűz fogadta. A támadás után nem jelentkezett sem a sem a buklttipggi rádióáilo ♦ az időjárás: Kirumaban csak 18 fok hideget mértek. Finnországban szintén igen zord az időjárás: az ország kö-| zépső részében mínusz 30 fo- • kig süllyedt a hőmérséklet. J más, amelyek a lázadók kezén vannak. Hírek szerint a rádió- állomások megsérültek. Várható időjárás kedden estig: j felhőátvonulások, több helyen eső, ] havasesö. havazás, egy-két helyen J esetleg zivatar. Mérsékelt, időnként j élénk nyugati, északnyugati szél. < noa .nol ♦ A hőmérséklet keleten kissé emel- "rl.vf' í kedik, nyugaton csökken, adioailo- J várható legalacsonyabb hőmér- ] séklet ma éjjel: mínusz 1—mínusz] 1. legmagasabb nappali hőmérsék- < . let kedden északkeleten 0—plusz 3.! ♦ máshol plusz 3—plusz 6 fok között. í : ..Lehet, hogy az urszág egy napun kiábrándul a Nyugatból“ BEIRUT ­Az egyesült Államok 15 mil­lió dollárt helyezett kilátásba Jordánia céljaira. Ebből az összegből 10 milliót a Jordániái költségvetés biztosítására, öt milliót pedig az ország gazda­sági újjáénítésére fordítanak. Ezzel egyidőben Irak Jordá­nia saját szükségletének fede­zésére olcsó kőolajszállítmá- nyokat ígért meg. Jordániában a közeli napokban iraki kül­döttséget várnak, amely tár­gyalásokat folytat majd a két arab állam egyesülésének rész­leteiről az arab föderáció ke­retében. ' DJAKARTA A djakartai rádió közlései szerint Subandrio indonéz kül-j ügyminiszter fogadta a szovjet j nagykövetet, majd később azj Egyesült Államok ügyvivőjét. PARlZS Murphy amerikai külügyi Burgiba tuniszi köztársasági elnök nyilatkozata ; manőver lenne. Ebből nem ké-1 rüinik!” * Burgiba a továbbiakban éle- » ~ — . , sen támadta Christian Pineaut. | veszett viselkedésüknek. Tét Ö maga írta alá a független- I lék ezt azok a diákok, akik lentette: „Azok után, ami tői" ségi nyilatkozatot — mondotta. | s°k dicsőséget kivívott szak­iéul, már nem bízom sem a - S íme két évvel a függet- j °_fc* Tunisz (AFP). Habib Burgiba tunéziai köztársasági elnök nyi­latkozott az AFP különtudósí- tójának. Egyebek között kije­A szóbanforgó cikk címe helyesebben és teljesebben ez lehetett volna: Tollhegyen „diákok" és „felnőttek” az autóbuszon és talán — autó­buszon kívül Is. Röviden arról van szó, hogy diáksapkás tanulók az egyik pécsbányaielepi autó­buszra felszállva megjegyzé­seikkel, viselkedésükkel fel­tűnést, sőt botrányt okoztak. Hatan (vizsgálati megállapí­tás szerint öten) voltak a diá­kok. Az autóbusz többi utasa részben leány- és fiútanuló, nagyobb részben felnőtt volt. A Pécsbányatelepre, edzésre tartó diákok jókedvűen, zajo­san szálltak fel. Jókedvüket mindjárt a kezdet kezdetén az fokozta, hogy az úttesten egy részeg férfit és nőt lát­tak, megítélésük szerint há­zaspárt, akik tántorgásuklcal, tehetetlenségükkel általános derültséget, de mégis roszal- lást keltettek. A diákok a to­vábbi fejlemények során el­sősorban egy csinos leányra tettek megjegyzést és elíté­lendő módon tárgyalták meg­jelenését és viselkedését. A jelenlévőket tekintetbe nem véve, szabad utat engedtek ízléstelen jelzőkkel teletűz­delt megjegyzéseiknek, féke­államtitkár párizsi látogatása- $ Franciaországgal négyszemközt lenség kikiáltása után eldobta? műszaki szakemberek kiván­val kapcsolatban bizonyos kö­rökben attól tartanak, hogy: Murphy látogatása annak aj francia—angolszász diploma-j ciai feszültségnek a kiújulj-! sához vezethet, amely a tavaly j novemberi tuniszi fegyver- j szállítások nyomán kelctkc- ] zett. folytatandó tárgyalásban, sem a két ország valamiféle együtt­működésében. Ennek már vé­gei’ A tunéziai államfő határo­zottan ellenezte a hazájában állomásozó francia csapiatok át­csoportosításának tervét. „Ez csak taktikai átcsoportosítás, Elhunyt Glatz Oszkár A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége mély fájdalommal közli, hogy Glatz Oszkár Kossuth-díjas festőművész, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze, feb­ruár 23-án, vasárnap este 86 éves korában váratlanul elhunyt Temetéséről később történik intézkedés. Glatz Oszkár 1872 október 13-án született Budapesten. Gimnáziumi tanulmányait itt végezte, majd érettségi után Berlinbe került, ahol édes­apja tanácsára művészettörté­netet tanult, de közben eljárt a képzőművészeti akadémiára is. Egy félév után Münchenbe ment, s Hollósy Simon készí­tette elő az akadémiai felvé­telre. München után Párizs kö­vetkezett, az Academie Julian növendéke lett. — Párizsból visszatér#Münchenbe Hollósy- hoz, s a mester iskolájával együtt Nagybányára költözött. Első képre 1897-ben került ki­állításra, azóta Budapesten és a külföldi városokban számos mutatta be űjabb alkotásait. Első nagy képiét a nagybányai bányászokról festette. Fent la- ,kott a havasokban, festette a csodálatos tájakat, A romén parasztokat, rendkívül sokat utazott; bejárta hazánknak is úgyszólván minden vidékét. Az első világháború előtt hosszabb ideig tartózkodott Erdélyben, ismét egy évet töltött Mün­chenben, s 1914-ben kineveznék a budapesti mintarajziskola szerődéses tanárának. 1922-ben — miután Lyka Károly főisko­lává szervezte át a mintarajz- iskolát — a főiskola rendes ta­nára lett. A magyar tájak és lakóik kö­zül a Nógrád megyei Buják és lejárt ebbe a festői szépségű faluba, ahol főként népviselet- oen járó parasztokat festett. Mint főiskolai tanár Párádon, Sárváron; Mohácson és Sopron­ban nyári telepeket szervezett növendékei részére, a budapes­ti Epreskertben pedig minden évben bemutatókat tartott, ne­velési céllal. Ismeretes művei közé tartozik az írókról és a művészekről készített arckép­sorozata. Glatz Oszkár igen fontosnak tartotta a művészet és a kö­zönség eleven kapcsolatát, a művészetek megismertetését és megszerettetését, ezért számos cikket írt és a rádióban is tar­tott felolvasásokat. Több nagy jelentőségű hazai és külföldi díjat nyert el. Népi államunk kitüntette őt Kossuth-díjjal és a Kiváló Művész címmel, szá­mos művét őrzi a Nemzeti Galéria. álarcát. Most már keréken ki- ♦ mondja: „Itt vagyok Tunéziá­ban, s nem megyek el innen.” Nos, én azt mondom, hogy egy független ország a végtelen­ségig nem tűrheti külföldi ka­tonák jelenlétét területén. Ki­jelentem, hogy a francia csa- _ patok kivonására sor fog ke- J rülni!” ............ Ismételten hangsúlyozom: a ki ürítésnek meg kell történ­nie! Barátságban is megtörtén­hetett volna, de olyan formá­ban is sor kerülhet rá, mint Szíriában, Vietnamban és Li- ! banonban 1 Burgiba az algériaiak szem- i pontjából „igen sajnálatosnak” j minősítette a francia kormány- * nak, azt az elhatározását, hogy | „seiikiiöldjét” létesít az alge- t riai határ mentén. | Burgiba eképpen fejezte be | nyilatkozatát: „Lehet, hogy Tu- j nézia egy napon kiábrándul a t Nyugatból! Nem tudom... Mit történik majd akkor, ha aj Nyugattól nem kapunk egyebet, * mint Pineau bombáit és had­üzeneteit? Mit is mondjak? Az biztos, hogy a tunéziaiak nagy többsége e pillanatban még együtt halad a Nyugattal. nak lenni. A tanulók viselkedése ügyé ben indított fegyelmi vizsgá­lat megállapította, hogy a cikkben közöltek teljes egé­szükben megfelelnek a való­ságnak. A cikk sokat és színesen ír a diákok illetlen, felháborító viselkedéséről, azonban a je­lenlévő felnőttekről betű szerint nagyon keveset, de valójában szintén sokat... Az autóbusz felnőtt utasai ugyanis kényelmetlenül fész- kelődtek helyükön. Van, aki lehajtja a fejét, mintha szé­gyellne magát... Tehát eny- nyit tettek a felnőttek, sem többet, sem kevesebbet — « cikk és a vizsgálat szerint. Nem akadt a felnőttek kö­zül egy sem, aki a fiatalokra feddően rászólt, vagy őket fi­gyelmeztette volttá. így talán sikerült volna csendre, rend­re inteni őket és a további fejleményeknek elejét vem- Ehelyett a felnőttek így jer tak el: az asszony és a fi'" az utcán részegen tántorgoi' és ezzel jogos megszólta adott okot, az autóbuszon iá felnőttek pedig arra sem tél- lakkoztak, hogy pillanaW kényelmüket feláldozva, wjl esetleg csak kockáztatva, k- intsék a fiatalokat, Ha er" már személyesen nem rállá- koztak, akkor legalább jegykezelőt kellett volna fi; gyelmeztetniök, akinek hí» tali kötelessége az autóba rendjének biztosítása. Égifi sem történt meg. A fiatalok között sajnált tosan nagy mértékben éM' rapódzott a nyegle beszéd, felelőtlen, viselkedés. És ß ha nem is szabad általános>'| tanunk, mégis sajnálattal megállapítanunk, hogy *** elszigetelt jelenség. A magukról megfelediM(:\ fiatalok szigorú feg\)é(i büntetésben részesülnek, d- ezzel még nincs minden >•' intézve..; Az iskolák nevelői a leg» gyobb erőfeszítéssel afé vannak, hogy a tanulók got dolkozásmódját, viselkedési1 a helyes irányba tereljék." Meg kell állapítani, hogy 1 szülök is egyre inkább bek" ják a tennivalók fontosság>• s mindinkább keresik az & kólával karöltve a ntteW hatásos módszereit. Mrnó'- azonban nem elég. A tan: '' nemcsak az iskolában : nemcsak a családiban, » nem az utcán, a nyilvános» előtt is tartózkodik. Ha í; látja, hogy itt más szabalf' érvényesek, mások a köveú' menyek, az igények, akkor szülők és a nevelők mindf‘ erőfeszítése hiábavaló. W11' hatatlanul szükség van arra. hogy elsősorban a f1' nőttek mutassanak jó és ha a fiatalok megfeledki- nek magukról, akkor az ad01' helyen és időpontban fiffllr meztessék őket a helyes l{ selkedésre. embertársé megbecsülésére. Hangsúlyozzuk: a neveié” szocialista társadalóm ho\ Ugye. Eredményt esik a ;ir sadalom egészének össZtfofl sától remélhetünk. DR. MARESS ZOLI'A* technikumi igezg­Fegyelmit indítanak a Péesi Dózsa-PetŐi1 vezetősége ellen Az MLSZ elnöksége hétfőn körülmény, hogy a kassai ^ Az ország csak viszonzást kö-tcste ülést tartott. Több kérdés- közest a Csehszlovák L***? vetel. Az amerikai, az angol és ♦ sei foglalkoztak. Vasárnap a rúgó Szövetség is ellenzi1 a francia közvélemény nem l Diósgyőri VTK Kassán, a Pécsi Úgy döntöttek, hogy fegy*1^ tárlatot rendezett, s a felsza- népié tetszett meg neíki legjob- . badulás óta is több kiállításon ban, s 1908 óta rendszeresen ' fogja fel a veszélyt.... Azt hi-:Dózsa-Petőfi pedig Pécseit indítanak a két csapat vei*1" szem, döntő fordulathoz érkéz- j nemzetközi mérkőzést játszott sége ellen, a szabálytalan tünk, amikor mindenkinek fe-j— az MLSZ engedélye nélkül, riilmények között lebonr®1', lelősséget kell vállalnia!” JA DVTK esetében súlyosbító nemzetközi mérkőzések mi*11 Anyakönyvi hírek Humanista szocializmus, vagy szocialista humanizmus? SZÜLETTEK: Csonka György, Schönberger Vilmos, Mikó Erzsébet, Gelencsér Éva, Takács László, Tóth Hajnal­ka, Borsodi Erzsébet, Kövesdl Sándor, Cseh Mária, Sallai Gábor, Kovács Ilona, Balogh Mária, Gyl- mesl Eszter, Bertók Erika, Jámbor Sándor, Pagonyi Zsuzsanna, Botz Attila, Krikler Erzsébet, Veréb Mi­hály, ignácz Sándor, varga Jenő, Kalinyos János, Wolf László, Gál Mária, Szerp Irén, Bényel János, Nagy Ágnes, Tóvári Ferenc, Virág József, Botló Edit, Mihalik Ágnes, Mlhallk Judit, Hollósi Gyula, Lend- vai János, Hlaszni Zsuzsanna, Má­tyás Mária, Rapp József, Borbás Mária, Tarcsal Zoltán, Bernálh Sándor, Orsós Mária, Soós Sándor, Gerencsér Anna, Spollár Edit, Kuti Rózsa, Kecskés András, Kovács Ibolya, várnai György, Gazdag Ibolya, Szavai István, Kóhlmann Éva, Balázs Edit, Vasvári Zoltán, Gyúrok Katalin, Helmrirh Kornél, Kiss Anna, Nagy Andrea, Csonka Ernő, Csonka László, Dombai Ist­ván. lés és Csala Mária nevelő. Ha­raszti Gyula gépkoesivezetó és Peti Zsuzsanna technikus, Klá- rics József villanyszerelő és Panni Éva segédmunkás, Balogh Sándor MAV-technikus és Burai Márta mű­szaki rajzoló. MEGHALTAK: HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Zsllics János segédmunkás és Barton Eva, Végh Géza légmoz­donyvezető és Flnta Erzsébet el­adó Csetnekl Károly bányacslllés és Grtlnwald Irén eladó, Bartolo- vics Mihály boltvezető és Bánó Rozália felszolgáló, dr. Járal István egy. tanársegéd és Böröcffy Klára egyetemi hallgató, Papp Géza gep- kocsissereiő és Barlla Mária bérel­számoló, Illés Gyula s.-munkás és •rrsik Ilona, Kiss László lakatos és Bakács Mária, Ambrus János rsil­Szeghalmi József 65 éves, Vcsely Józsel'né, sz. Niznik Stefánia 18 éves, Fekete Pál 58 éves, Labdaff- szjei István 59 éves, Szirmai József- né, sz. Szeminelróth Irén 29 éves, Siltzel Ignácné, sz. Holub Francis­ka 69 éves, Bodonyi Ferencné, sz. Ropoli Róza 34 éves, Sutina József 82 éves, Rajmund Erda 45 éves, Bö- röcz Ferencné, sz. Horváth Ilona 51 éves, Márkus Ferenc 61 éves, dr. Dergács Gyula 53* éves, Alb­recht Mihály 78 éves, Schein Ká­roly 51 éves, Farnadi János 35 éves, Solvmár Ferencné, sz. Schmidt Mária 36 éves, Dallos Ferencné, sz. Ktss-Bolyi Júlia 72 éves, Jakabffi János 81 éves. Kocsis József 52 éves, dr. Szvitán Károlyné sz. Feil Mária 52 éves, Litter Ferenc 20 éves. Klemm János 79 éves. Som­lai Márkné sz. Geiger Róza 48 eves, Lehoczky István 70 éves, Pados László 2 hetes, Németh István 26 éves, Szanyl István 69 éves, Ha- vasdi József 48 éves, Krisztián Nan-; dómé sz. Vida Mária 61 éves, özv.; Krisztián Jánosní sz. Mlhalovlcs ; Mária 86 éves. Sárkózl János 1 he-; tes, dr, Gállos Ferenc 43 éves, özv.; Harold Gyuláné sz. Laurom Karo-, Un 86 éves, özv, Ilenkl Botdlzsár- né sz. Horváth Hona 84 éves, Ta­kács Ferenc 57 éves, Labancz. György s hetes, Kiss Imre 2 hóna­pos, Schürfer Lajos 9 hónapos. Meg kell hagyni arevizio- n i s t á k felettébb termóke- ; nyék szellemeskedő szójátékok feltalálásában. Eire a fenti | cím is bizonyíték. Célja, per- : sze ennek is az, hogy összeke­verje a fogalmakat, ködösítsen : és az „ideológiai zavarosban” | az imperialista érdekek javára : halásszon. Első kérdés.: mi is az a hu- I manísta szocializmus? Nyil- | ván — a revizionista teoretiku­: sok kusza fejtegetéseiből csak • erre következtethetünk — az ; az élétől megfosztott marxiz- : mus, amely senkinek sem árt, mindenkivel kiegyezik és így : szekértőiéig lesz minden im­perialista törekvésnek. A „humanista*’ jelzővel nyil­ván „békés” szándékát, „em­berbarát'* (a szónak a polgári liberalizmustól átvett értelmé­ben) jellegét, kiegyezésre kész­tető oppxxrtunista hajlamát do- vit men tálja. Ez a humanista „szocializ­mus*’ odáig viszi az engedé­kenységben, hogy — mint a stájerországi és karintlai szo­ciáldemokraták 1957. nyarán — lemond az „osztályharc’*, a „proletariátus” fogalmáról, kö­veteli a szociáldemokrata Bárt osztály jellegének végleges le­számolását es — a Grazban megjelenő Neue Zeit c. szociál­demokrata lappal együtt hir­deti, hogy „nincs igaza Marx­nak, ma máj- nincsenek áthi­dalhatatlan osztályellentétek“ és ezen túlmenően a sztáliniz­mus elleni harc ürügyén „má­sodik forradalmat” (gondol­junk az 1956. őszén szerzett ta­pasztalatokra!) hirdet, egyben kijelenti, hogy a „szocialista államok megteremtéséért nem érdemes forradalmat kezdeni'* (Leon Blum már 1920-ban mondott ilyeneket), majd meg­állapítja, hogy a „proletárdik­tatúra árt a proletariátusnak, míg a burzsoázia diktatúrája bizonyos feltételek mellett el­fogadható-’ (Leon Blum) stb. Itt valóban elmondhatjuk, hogy kevesebb több lett volna. „Ebben az esetben pl. az oszt­rák jobboldal egyik lapja nem mondhatta volna, hogy a „szo­ciáldemokraták megkísérelték a bűvészmutatványt, Marxtól úgy szabadulni, hogy a marxis­ták még meglévő törzsét ne ta­szítsák el maguktól!’* (Tages­zeitung, a kancellár szócsöve, 1957. nov. 24.). A nyugati tőkés sajtó sem ujjonghatna afelett, „hogy egyesek a marxizmus terhét már kidobták a hajó­ból”.., A revizionisták valóban két­színű taktikát folytatnak. Cél­juk: a munkástömeg bizalmá­ba férkőzni és a munkásmoz­galom kulcspozícióit megkapa­rintani. A marxizmussal, per­sze nem szakíthatnak. A mun­kásság ezt nem tűrné. Cselhez kell folyamodniok: leíegyver- zik a marxizmust, letompítják az élét, a forradalmi elméletet ügyesen alkalmazott teóriák­kal, mint pl. az „intellektuális és morális fejlődés“, „az egyé­niség hatókörének biztosítása”, „a reform és forradalom kö­zötti különbség elsikkasztása” stb. helyettesítik és ezt a prole- táriátust eláruló, kizsákmányo- lóinak kiszolgáltató elméletet nevezik ők a mai idők, a je­lenkor marxizmusának, ezt próbálják a munkássággal marxizmusként elfogadtatni és isszel igyekeznek a proletáriá- tust az imperializmus uszályá­ba vonni. Második kérdés: ml köze mindennek a humanizmushoz? Csak annyi, hogy ez a forra­dalmi jellegétől megfosztott marxizmus is lehet humaniz­mus, de csak negatív előjellel! való hatalomra jutása: a P|lf letárdiktatúra. „humán1*1! Nekünk nem szocializmus” kell, amely " „humanizmus” jótétemé11'' az uralkodó osztályokra kot tozza és az az elnyomottak^? szemben „humanista” köri rületet gyakorol; nekünk cialista humanizmus keU.ri*- emberbaráti tevékenységét zal kezdi, hogy megteremd ? igazi humanizmus: a szabs<, ság, a jólét és kultúra gazda”’ gi előfeltételét: a tőkés h zsákmányolás felszámolását^ anyagi stb. javak igazság08 .j osztását biztosító gazdag- rendet: a szocialista" gazdi1” dást; azzal folytatja, hogy j proletariátus diktatúrája ^ sitotta szocialista gazda*-' rendre felépíti azt a szeri» . !# ta életrendet, amelyben den becsületesen dolgozó e‘ bér szabadon építheti valamint az egész ember! jobb jövőjét és ebben a kr'. ben kifejlesztheti saját eg3'éf ségét. pü1 Ez az igazi humanizmus. r Az igazi humanizmus meg­valósításának előfeltétele a proletariátus forradalmi úton lanatra sem vitás, hogy eZ humanizmus természeté*1* fogva csak szociaiieta lehet Dr. Witnmcr It0*'

Next

/
Oldalképek
Tartalom