Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-17 / 14. szám

1958 JANUÁR 17

NAPLÓ

3

j Eltűntek a vaskerekő traktorok ltj R9t| n

f#i.« i r i ■ mi|i a

*-------------(Sikeres lersey-keresztezesek M .

je

rsey- Eredményes talajjavítás

mezőgazdasági

tanulmányúton

Pál Ernő, Vásárosdómbó:

Adókedvezményben részesülhet-e? — kérdi levelében.

L A. mcgyei tanács vb. pénz- f Szabó János, a Bólyi Állami

WL°,SZt£Va Jl°OV “ a Gazdaság főagronómusa néni'

1011957. Ein. rendelet 12. § (3) < réaiben e„v

bekezdése értelmében csak 'küldöttséggel

Adóévet meg ** fz^etumo^n járt Tíz’ na- tlőzö év utolsó napján a 65. töltöttek Moszkvaoan és

életévét betöltötte. Mivel Ön * torayfsea. Ez idő alatt meg á 1958. januárjában töltötte be f a n]'®zoSa:,-dasagii kilt 65. életévét, így csak 1959- 4 n lltá.st’ . a , Moszkva melletti ben kaphat kedvezményt. 4 ^’del Tisztás nevezetű szov_ f hozt és a Genetikai Intézetet. Kovács János, Pécs: „Mi, (i Mit látott, mit tapasztalt etíz si dolgozok, akik egész } nap alatt Szabó János? ten “t nehéz munkával ki- ^ Először is Moszkva, a csillo- Tdemeljük a hétvégi pihe- f ^ világváros, az állandó jellew ’ “Íük a+ ' f gű mezőgazdasági kiállítás ejagát, hogy tavasztól őszig ,tette toulatba. A kiállítás is,

fa szovhozban tett látogatás is

Szovjetunióban í

Elvágott ujj

dítson közvetlen vonatot jizombat délután 2—3 órától

izomoai, ueiuuin z—a oratoi __„ v.-_„ „

Fo

nyódra és ugyanez vasár- ff™1. «**. , hof} a

(lap este 7-9 óra között in- < Szovjetunióban óriási ütemében gépesítik a mezogazdasáBuljon vissza,” (ében.

írja leveDen got. Nemcsak a növényterA MÄV Pécsi Igazgatósága Emésztést, hanem az állatte- fcözli, hogy az új szombati , nyésztést is. Elmondotta töb- 1 bek között, hogy a Szovjetunióban már nem látni

balatoni fürdővonat forga- lombahelyezésére vonatkozó

vasjavaslatot tudomásul vették, ' ( kerekű traktort. Itt már minHőjegyezték és azt elbírálás, megfelelő intézkedés végett a K. P. M. I. Vasúti Főosztályhoz felterjesztették. Vasárnap este Fonyódról visszaútban fcülönvonat beállítására nincs fzükség, mert az Fonyódról

9,43 órai indulással az el- „ ___________

iá

it nyáron is közlekedett és é azon, hogy ott mindenütt zö! vasárnapi fürdővonatpár a é delinek a vetések és elvégez- övőévi nyári menetrendben p ^jj a mélyszántást is. —

denütt — nálunk is nagy gondot fordítunk most már eine, — lánctalpas és gumikerekű traktorok dolgoznak. Ukrajnán utaztak keresztül és így módjukban volt megszemlélni a határt is. Október közepén mentek ki és elcsodálkoztak

forgalomban marad.

Hegedűs Gyula, Almamellék: „Ha valaki külföldről visszajön, jár-e neki nyugdíj?” — kérdi.

^

Abban az esetben megkap- tja a nyugdíját, ha az illenek megvan a nyugdíjjogosultsága és nincs ötéves megszakítása. Külföldön eltöltött munkaviszony nem számít be a nyugdíjba.

Alvári István, Pécs: „Miért tellett a Bacsó Béla utcát a jármű, mint a gyalogos közlekedés elöl lezárni?” —

Heti fel levelében.

A városi tanács vb. építési- a és közlekedési osztálya sze- i tint az utca lezárását az teile szükségessé, hogy Pécs vá

Mindez október közepén történt, amikor a hasonló talajú

magyar földeken is el kellett volna már végezni ezt a munkát. Mi még akkor elég rosz- szul álltunk.

A másik érdekes tapasztalatát a Genetikai Intézetben szerezte, ahol hasonlóan a Pécsi Állami Gazdia sághoz, jersey keresztezéssel is foglalkoznak. Itt már előrahaladottabbak a kísérletek, mint nálunk. Több szovhozban alkalmazzák is már a kísérlet eredményeit. A jersey-keresztezéssel itt is elsősorban azért foglalkoznak, mert a takarmányfelhasználás ennél az alacsony élősúlyú állatnál gazdaságosabb, a tejzsír- százalék pedig lényegesen magasabb, mint a már megszokott fajtánál. Csepvérkeresz- tezést és fajtaátalakító keresztezést alkalmaznak. Igen fontosnak tartják, hogy már az anyaállatot közvetlenül a fedeztetés után a jerseynek megfelelő takarmányozásban részesítsék, mert ezáltal a fajtának megfelelő külső tényezőkkel is elősegíthetik a fajtára jellemző jó tulajdonságok realizálását a születendő egye- dekben.

Az Erdei Tisztás szovhozban is akadt tanulná való. Ezek közé tartozik az erdei savanyú t-hajók aránylag kevés istálló- trágyával való megjavítása. Szabó elvtárs elmondotta, hogy itt is, másutt is ezzel a

j

módszerrel jő eredményeket (i érnek el. A kérdés most már f csak az: hogyan javítják meg i a savanyú erdőtaiajokat. Hektáronként 3—5 tonna érett is-1 tállótrágyát szórnak el, mely- ( be előzőleg 3—5 mázsa írsés'.- ( iszapot és egy-két mázsa szu- perfoszfátot kevernek. Ezt ve- f tés előtt kiszórják a földre ét- f utána- sekélyen, lehetőleg kul- f tivátorral bedolgozzák a talaj- J ba. A siker feltétele a követ- » kező: az istállótrágya feltétle-» nül érett legyen és sekélyen dolgozzuk be a már említett keveréket a talajba, hogy le-1, vegős viszonyok között történ-*( jen meg a bomlás. A kaDások*: alá kissé mélyebben is bedől-? gozlhatjuk, mert kapáláskor a , talaj mélyebb rétegeit is fel- , lazítjuk. Ezt a talajjavítása , módszert a Szovjetunióban , mind a szántóföldi, mind a , gyümölcsös kü! túrában sikeresen alkalmazzák. ((

— Szabó elvtársék kipróbál- > ják-e?

— Igen — válaszol* Szabó elvtárs az utolsó kérdésre. A <1 gazdaság területén is vannak I1 javításra váró savanyú erdei? talajok. Véleményem szerint érdemes ezzel a talajjavítása1 módszerrel megpróbálkozni, nemcsak nekünk, hanem másoknak iát

I»

MAKRANCOS IEIESÉG '

Színes spanyol—francia film

e szükségessé, nogyvec - lomborítása és csak ez, vagy KöritkedéM í\^dig a shakespearei szellemesség

’capcsolatban a Közlekedési Vállalat telephelye már nem Megfelelő. A társasgépkocsik *m Parkírozását ™ üzem i ~ü’rei Vénemben.

területén helyszűke már megoldani nem lehetett. A Bacsó Béla utca lezárására csak addig lesz szükség, amíg o vállalatnak egy megfelelő nézetű új telephelyet nem inának biztosítani.

A film témáját Shakespeare Makrancos hölgy című színda- i -abjából merítették. Az ismert (i izíndarab kacagtató, vittódz'.k pbenne a shakespearei szeile- í messég. Nem tudni, mi vezette j, dbban a film alkotóit: a ko- <i mikus helyzetek mind jobb kihű visszaadása. Egy a kacagtatás sike- korántsem shakes( A film arról szól, hogy a 1 Szép és dúsgazdag Catalina- * nak már számtalan kérője i’akadt, de mindenkit kikosara- ? zott. Apja pedig már nagyon szeretné férjhez adni, mert a

makrancos leány megkeseríti öreg napjait. Don Beltram személyében újabb kérő jelentkezik. A kérőnek sikerül „igen”-t kicsikarni a hányból, de Catalina nem törődik bele abba, hogy egy férfi parancsoljon neki. Végül is látnia ke ti, hogy akarva, akaratlanul is a férfi meghódítja.

A főszereplők, Carmen Sevilla és Alberto Closas már régi ismerősünk. Sevilla a Don Juan című filmben Fernandel szerelmese volt, míg Closasra az Egy kerékpáros halála című filmből emlékezünk. Mindketten kiváló vígjátéki színészek, s ezt most ismét bebizonyították.

Különösen meglepő és élvezetes a film színezése, amely a

rendezés jóvoltából csak mén jobban kidomborodik. Kár. hogy egyes jelenetekben nagyon látszik a „műtermi felvétel", de ezért a negatívumér: bőven kárpótolnak a pergő események. A rendező észre vehetően törekedett arra, hgg1 kerülje a vontatottsúgot, s e- sikerült is. A rendezés érdeme hogy nemcsak a téma, haner a helyzet-adta komikumokat v alaposan kiaknázta. <1

Bár a film végeredménybe*■ < így is szórakoztató, mégis el r gondolkodtat: érdemes lett <

volna a komikum és kacagta ' tásra törekvéssel párhuzamosan a shakespearei „mélysé- ? get” jelentő nagyobb művé-f szí igényességre is törekedni (—ray | (

— Akármelyik ujjamat vágom el, egyformán fáj — szokta mondani.

Mégpedig akkor szokta mondogatni, amikór racionalizálási ügyben kellett döntenie.

Akkor éppen Keszeg került sorra és valahogy nem is fájt. Keszeg csak amolyan kisujj volt. Csak megmondta neki: „Keszeg kérem, maga el van vág ... azaz bocsátva” és Keszeg tudomásul vette. Elment. Nem fájt:

De azért elgondolkoztatta az eset. Akkor is ezen gondolkozott, amikor lement a pincébe fát vágni.

— Ez a Keszeg.u ez a Keszeg... — gondolta, miközben gépiesen aprította a fát. Egyszercsak sutty..» megcsúszott az éles fejsze és levágta a balkeze kisujját. Olyan hirtelen történt, hogy valahogy nem is fájt Még csodálkozott is, hogy nini éppen a kisujjam. Még fel is emelte a balkezét és nézte, valahogy úgy tűnt, hogy az a kisujj nem is hiányzik olyan nagyon. Mintha még mindig ott lenne, azaz mintha sohasem lett volna ott.n

De akkor lenézett és látta, hogy az elvágott ujj ott hever a szénporban, mindenféle szemét között. Hirtelen valami kegyetlen sajnálko- zásféle lepte meg, ami nagyon fájt.

— Szegény Keszeg.a sze* gény kisujjam — dadogta és lehajolt érte. Fel akarta venni, hogy a helyére tegye, de hirtelen eltűnt és eltűnt előle minden. Csak fekete szén. port látott egy darabig lassan kavarogni.

Aztán elült a kavargás és újra látta a kisujját. Ott állt, kopott télikabátban a munkaerőnyilvántartó hivatalban és félszegen, nagy, ijedt szemekkel várt.

— Maga ugye az a Keszeg — mondta valaki az íróasztal mögül és papírzizegés hallatszott.

— Igen kérem — suttogta ijedten a félszeg kisujj és akkor csodálkozva nézte, hogy ez tényleg, hogy hasonlít a Keszegre.

— Sajnos — mondta a hang az íróasztal mögött —* sajnos egyelőre csak nehéz fizikai munka van.

— Igen kérem — suttogta alázatosan a kisujj, átállt a ballábáról a jobbra, kicsit mé<f ücsörgött, mintha valami csodára várna, aztán WS* fordult az utcára.

— Szegény ujjam — go«* dolta és valami marókra? fogta a szívét.

Az meg csak ment kopott kabátjában, meggörnyedve, mert hideg szél fújt. Valaki ráköszönt:

— Ál Keszeg kartárs! Hogy van? Hogy van?

— Köszönöm, jól — mondta a kisujj ijedten, gyorsan* pici, reménytelen legyintést mellékelt hozzá és betért a büfébe. Egy szendvicsei vett és vágyakozó orrcimpákkal közelsodródott egy tányér pörkölthöz, ami fölött kövér kupacféle böffentett éppen* Egy lompos, kócos nő, kezében mustáros virslivel, megvetően nézte végig a kopott kabátot.

— Szegény — gondolta 3 újra és valami, valahol a mellében vagy a fejében kibírhatatlanul fájt. Es miért éppen a kisujjam.a — jutott újra az eszébe.

—- No — hallott akkor egy elmosódott hangot — most mindjárt magához tér...

— Igen — hallotta most már tisztán a felesége hangját — ha csak egy pici vért lát, csak egy csöppet, már elájul. Gyenge a szive.

Kinyitotta a szemét és látta, hogy a felesége áll az ágy mellett, egy orvossal.

— Hol van Keszeg? — suttogta gyenge hangon.

— Mit mondasz szivecském* — simította meg homlokát az asszony.

— A.., a kisujjam. Láttátok?

— Hogyne — mondta az orvos — csúnyán megvágta, be kellett kötnöm.

Felemelte a kezét. Kisuj- ján vastag kötés éktelenkedett. Megpróbálta mozgatni. Sikerült. Érdekes — gondol-« ta — akkor én még sem a kisujjamat láttam, hanem csak a Keszeget. Ennek any- nyira megörült, hogy minden fájdalma hirtelen megszűnt. Mintha elvágták vol**,» i

(Mész—)

beruházásra

Jfíéfo falcaié1

Ba legtöbb ember úgy jön

bn a városi tanács munkaügyi osztályára, mintha nálunk ag- Pfi.wtó munkanélküliség lenne. Amikor elébük teszik a kimu* fotóst; hol milyen munkára keresnek munkásokat, legördül a szájuk széle, hogy „csak %€w van?“ Mert sokan és ^féleképpen vélelmednek a ^unkáról.

. Előfordul — és az utóbbi •dobén egyre gyakrabban — '‘0í7v csak ideiglenes munkára akarnak elhelyezkedni. Nyilvánvaló, hogy az ilyen mun- ‘zcivállaló, nem megélhetéséhez keres munkát. Csupán alibi- szükséges a kiközvetítés, Vá-SV a feliratkozás, hogy a ^tzziánál hivatkozhassanak -jószándékukra", de — „mit Csináljanak, ha a munkaügyi hlwtalban nem adnak munkál?“

. S hogy ez mennyire így van, bizonyítja a mellékelt fénykép *lkészítése is. Mikor meglátok, hogy mihez készülődik a "feorter, sokan mm

nyiek nők — behúzódtak a másik folyosóra, mart nem akartak újságban szerepelni. AH valóban megélhetéséhez keresett munkát, az ott maradt.

De a férfiak sem kivételek ez alól.

A napokban például beállít az osztályra bizonyos Sztanyik János 32 éves, jó erőben lévő fiatalember és munkát kér, de azonnal hozzáteszi?

— Olyan legyen, ahol mindjárt adnak szállást is, meg kasztot. Mást nem vállalok.

Természetesen ilyen munkahely kevés van. S bár nagy szükségét érezzük bányászoknak, a Sztanyik-félét mégsem vették fel sehová, mert nem dolgos ember. Úgy változtatja munkahelyét, mint rendes ember a fehérneműjét. Mindenütt csak hónapokait, néhol napokat dolgozott. A munkakönyvében a legtöbb bejegyzés: „önkényese* távozott“.

— Kérem., a rokonaim elcsaltak Özdról. Jobb helyet ajánlottak, ahol többet keresek. Hát ezért...

— Az építőiparinál csak egtj hónapot dolgozott.

— Ja, az megint a rokonok miatt volt. Azt mondták dolgozzak otthon a földben. Elmentem, aztán nem adtak any- nyit, amennyit kértem. Akkor mentem a Bányászati Építő Vállalathoz, mert akarok én dolgozni, csak legyen hol.

A Bányászati Építő Vállalatnál — írd és mond — tizenkét napig volt. Természetesen önkényesen távozott. A következő munkahelyén sem melegedett meg. Hat nap alatt még csak megismerkedni sem lehet az új ^szakikkal”. Tovább állt. Két hetet munka után járt, aztán újra kezdte, ki tudja már hányadik vállalatnál, de csak egy hónapig. Úgy látszik most már a vállalat is rájött, kivel áll szemben és felmondott neH.

Sztanyik így vélekedik minderről.

— Igaz, kérem, hogy rossz a munkakönyvem, de dolgozni akarok, azért jöttem le ide Pécsre,

S ami a legsromorúbb, akadnak lelkiismeretlen emberek, akik néhány fröccsért jótanácsokat adnak az ilyen embereknek, hogy „menjen csak Pécsre, ott azonnal elhe- 1vrafcedfta» tm ezreket keres*

^ A földművesszövetkezetek az a 1957-es esztendőben jelentős (i beruházásokat hajtottak végre* . | A beruházások értéke megha- , I ladja a 11 millió forintot. A i legjelentősebb munkák a Duna . i mentén az árvizes építkezések voltak. Erre a célra több, mint két és félmillió forintot fordí- i tottak és Homorúdon felépítet- i tek egy 30 méteres boltot, egy i 12 méteres italboltot és egy hogy azonnal a kikötésekkel, i kivásárlási mktárt Sárháton nZeiu * is italboltot, boltot és felvásárS hogy mennyire szívüg>i< i > !ási építettek. Ugyanaz osztálynak a munkaválla l

lók elhelyezése, bizonyítja ,»8°g S, ^

a rSÜi'llSBEK^SSS te!S

munkahelye■ (sor. A közelmúltban elkészült

róla, hogy a Dohánygyár uj gé épületeket még ebben a hónap- peket vár s ha megkapja, 25C djáfc £ keltetésükasszony helyezkedhet el. Az , tán a csökkentett munkaképességűek számára szerver munkalehetőséget a KISZÖV Es még egy: <

A munkaügyi osztály csal 11 nyilvántartja a munkahelye-{ két és kiközvetíti a jelentkezőket, de maga nem hoz létre1 „ .. . _

munkaalkalmakat, rnunkahe-''™5*20™*™"

Iveket. Éppen ezért a váVa 11 Szekszárdi Közgazdasági Tech- latoknak kell jobban betartó-{t nikum között történt megbe- niok a rendeletet és minden;

hét." S a sztanyikok jönnek az ezresek reményében, mert nekik semmi sem számít. Se törvény, se emberség, se vállalati kötelezettség, ők vándorolnak, mindaddig, míg elfogy a pénzük. Sztanyik is eladta a télikabátját, most az ünneplő ruhájára kerül sor s aztán már csak a lopás a következő állomás, a csúszós lejtőn...

— Ha nincs munka, adjanak pénzt, hogy visszamehessek Pestre. Ott majd keresek munkát.

Ezt már követelőzve mondja és elvárja, hogy a tanács azonnal százasokat fizessen neki.

De vannak, sokan vannak becsületes munkavállalók,

akik két szer-háromszor is el- a n ua, ia- l es menően

jönnek és türelmüknek csak megüresedett munkahelyet be* hasznát látják. Ezek az emberek jóakarót keresnek a tanács munkaügyi osztályában és amikor elhelyezkedtek, azután sem feledkeznek el róla. Ahol csak találkoznak az osztály dolgozóival, hálálkodnak.

Az egyik háromgyermekes anyát a Porcelángyárba közvetítették ki. Létkérdés volt ez számára, mert férje keveset ad haza. Mikor később találkozott a kiközvetítővel, hálálkodva mondta:

— Amikor felveszem a fizetést (több. mint ezer forintot havonta) mindig magukra gondolok. Köszönöm,..

Igaz, ezek az emberek nem úgy állítanak be ms osztályra,

l neki

Biztos állás

A Baranya Megyei Földmüszélés értelmében a technikum

... minden nagyobb baranyai közjelentem az osztálynak, mert ,

a szigorú felelősségrevonásovi seSből helyet biztosít egy olyan túl, lelkiismereti kérdés js. ( parasztfiatalnak, aki az általá- Bár nincs városunkban mun- \ nos iskola elvégzése után toka-nélküliség, aki akar és fő-t> vább akar tanulni és érettségi leg szakma is van a kezében, (( után a szövetkezeti mozgalom- elhelyezkedhet, s a nőknek is(| bsm kíván dolgozni. Ezeket a hamarosan Máinak munkaal- fiatalokat a szövetkezeteknek kaimét, hacsak nincs valami- ^ kell kiválasztaniok és a ME- lyen különleges kikötése. Azérí sZÖV-ön keresztül Szekszárd- mégis nagy feladat hárul az(>ra küldeni. A technikum a kol- osztályra. S ebben elsősorban <1 légiumban is helyet biztosit

a vállalatok vezetőinek kell * í ezeknek a fiataloknak. Külö. , . . p nősen azért jelentős ez a kezsegiteniók a városi tanács {\ deményezés, mert pár éven bemunkaügyi osztályát, úgy. i1 lül a szövetkezetek lényegesen hogy kiközvetítés nélkül nem1* riegjavíthatják szikembe-rt«Cl miinWMW ? látásukat és ugyanakkor a jóluesmek fel munkásokat. i képzett fiataloknak biztos ál-*

GALBGNYI BÉLA 4 lést adnak.