Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-16 / 13. szám
1958 JANUAR 16 NAPLÓ «> TANÁCSOK OLDALA! A huszonkét éves tanácstag mmmm Ä mm " * M ** o s z o n t o örömmel üdvözlöm a „Dunántúli Napló nak azt a kezdeményezését, hogy ezentúl, kéthetenként a „Tanácsok Oldala“ keretében, külön is foglalkozik a tanácsok munkájával. Az ellenforradalom léverése utáni időkben máris sok segítséget kaptunk a laptól bírálat és az eredményes munka értékelése formájában. Reméljük, hogy a kéthetenként megjelenő „Tanácsok Oldala'• miatt ezután se nélkülözzük a mindennapi tudósítást a tanácsok munkájáról. A tanácsok viszik el a dolgozók nagy tömegeihez pártunk helyes politikáját, a tanácsok feladata kormányunk rendeletéinek végrehajtása, a tanácsok kötelessége a nép alkotó kezdeményezéseinek felkarolása, valóraváltása, a dolgozók jogos igényeinek kielégítése. Ilyen nehéz munka elvégzése nem nélkülözheti a tömegek bizalmát, együttműködését. S az ilyen munka nem is mindig népszerű, különösen, ha hibákkal is tetézzük azt. A sajtó a tömegek érzéseinek, véleményének lükre. De torzíthat is, ha ferde beállítássá tükröz. Sokat segíthet, ha a hibákat is helye megvilágításban, segítő szándékkal közli. Ami az eredményeket illeti, ezen a terüle- ( len nincs mit szégyellnünk. Az eredmények} közlésétől azonban nem a tanácsi dolgozók f hiúságvágyának kielégítését várjuk. De az i eredmények lelkesítőén hatnak, egészségi t szocialista optimizmust keltenek az emberek- t ben. A hibák helyes feltárása viszont neveliA mind a tanácsok dolgozóit, mind a válaszul tömegeket. A népből választott tanácsok a néppel a népért jól akarnak dolgozni. S Iwgy m-inél jobban tudjanak dolgozni, ahhoz az szükséges, hogy munkájuk állandóan a nyilvánosság tükrében folyjék. Ilyen segítséget, támogatás', várunk — ezután is — a „Dunántúli Napló“- tól. PALKÓ SÁNDOR a Baranya megyei Tanács vb-elnöke II I 15 E 14 ; ISKOLA NYÍLIK A PETŐFI-$ HÄZBAN \ \ Ünnepi díszbe ölPécsett, a Székely Bertalan fözöu a sásdi járásúién ideiglenes jelleggel marjban ]évő MargU. edd«,, is működött iskola. Ez # majori kastély szép zavarta az ottani lakókat, azok # fekvésű épülete jelenléte pedig zavarta a tanítás menetét. Most az utolsó lakó is kiköltözött a Petőfi- házból és ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a II. kerületi tanács ez évben az egész épületet kizárólag iskola céljára használhassa fel. Minden járásban van szociális otthon megye szociálpolitikai munkájára nem a kira- katpoliti'ka jellemző, hanem a csenkerült felszámolni Szociálpolitikánk révén ma már jó felszerelt intézményekben helyezik e á A selivei járásból jí'eitth: — Okorág és Adorjás községekbe tavaly a községfejlesztési alapból bevezették a villanyt. — Felsőszentmártonban a falu lakosai társadalmi munkával — 37 ezer forint értékben — feltöltöttek az egyik utcát, amihez 740 szekér földet fuvaroztak. — A sellyci járásban a tanácsok a múlt évben négy kilométer járdát és 28 kilo- . méter községi földutat épí- \ teltek, illetve rendbehoztak. " Kisasszonyfán, Magyarteleken és Sósvertlkén a községfejlesztési alapból új tűzoltószertárat építettek a múlt évben. Az állandó bizottságok részére tavaly kétszer is tar- \ tottak ankétot. Egyszer Záporban iötírk össze a gazdasági állandó bizottságok elnökei, másodszor a Rigópusztai szociális otthonban tanácskoztak a kulturális és szociális állandó bizottságok elnökei. f tettel j telek í ségfe # oltóss i évber r # é é A kerületeben mindenki csak Mártának ismeri, s „Mártuskám”-hoz fordulnak. ha valami panaszos ügyük van. Mert Istokovics Márta — városi tanácstag — az ő „szülöttjük”. Ott nevelkedett fel a Pécsbányatelepi úton, a mai Marx Károly utcában. Négy évvel ezelőtt, az egyik tanácsválasztáson rászavazott a kerület. Akkor még csak tizennyolc éves volt. és először állt oda a szavazó urna elé. A nagykorúsággal magára vette egy kerület' lakóinak minden gondját-baját. Mennek is hozzá nap mint nap, ha csak találkoznak vele. Egyszer — lehetett vagy két éve — a kút miatt állították meg szüntelen. — Nincs víz. Csinálj valamit, Mártvskám! Könnyű volt elmondani Györkő elvtársnak a panaszt, mert maga is onnan hordta a vizet — a Szamárkútról, jó egy kilométerről — és ismerte a kerület helyzetét. A városi tanács intézkedett. Lekapcsolták azt a részt a meszesi vonalról és mindjárt lett víz a kerületben. Meg is hálálták az ott lakók a gyors intézkedést. Társadalmi munkát vállaltak és a víz- ügyeseknek csak az anyagot kellett a munkához adniok, meg a szakirányítást. Fogadóóráira is sokan eljönnek. A legtöbben lakás- kérelemmel keresik fel. De mit csináljon! A tanácstag nem építhet lakást. Nem is utalhat ki, csak «epithet, ha, jogos a panasz. Mások több autóbuszt kémek a Marx útra. Ezt is továbbítja illetékeseknek. Beszél, tárgyal, S ha tud, intézkedik. De nemcsak tanácstag —• KISZ-tag is, A városi KISZ- bizottság ágit. prop. titkára. Az ifjúsági munkál nem választja el a tanácstag leendőitől. Tegnap is arról volt szó a tanácstagi fogadóórán* hogy a kerület ben már ideje lenne KISZ-szervezetét alakítani. Sok a fiatal és ott a szép kultúrház. Csak filmet vetítenek benne, ritkán van egy-két összejövetel. A fiataloknak kell oda életet bele- vinniök. Reméli, hogy ez sikerül is a közeli hetekben s akkor egy újabb eredményt könyvelhet el a huszonkét éves tanácstag. KÉT UJ ORVOSI RENDELŐI Pécs ismét két körzeti orvosi rendelővel lesz gazdagabb. Pénteken délelőtt 10 órakor a Rákóczi út 67. szálait ünnepélyes keretek között nyitják meg az új körzeti orvosi rendelőt. A meghívott vendégek ezután a Hunyadi utcába mennek, ahol a 10. számú házban délelőtt háromnegyed II óra tájban megnyitják a második új körzeti orvosi rendelőt is. Homlokzatán zászlók lobogtak és feliratok jelezték, hogy népi demokráciánk ismét új intéz-, ményt létesített. — Megérkeztek a megyei és a járási tanács vezetői, a járás községeiből a szociálpolitikai ál- andó bizottságok tagjai, hogy együtt örüljenek azokkal, akiknek meleg otthont biztosit az egykori kastély épülete. Azután rövid ünnepség következett. Palkó Sándor, a megyei tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy a des, szerény alko- azokat, akik gondo- ^ tás. amely eredmé- zásra szorulnak. „A * gondo-) Tamilnak az államigazgatás dolgozói nyékben mutatkozik meg. Ilyen eredmény többek között az is, hogy a Margit- rnajori kastéjyt sásdi járás zásra váró öregjei előtt kinyitjuk kapuit ennek az új intézménynek, szeressék és becsüljék A szocialista államrendszer állandó fejlődése azt a nagyfontosságú követelményt állítja a Baranya megyei tanács végrehajtó bizottsága elé, hogy az f államigazgatási dolgozók pollszociális otthonná meg ezt az Otthont, 4 ^ “za^al & álulón0ss is_ alakítottak at. Ez- érezzék jól ,mag“'r méretének bővítését minden zel a megyei tanacs kar’ — leiezte _________________ ze l a megyei tanács kát" fejezte be i vonatkozésban elősegítse. Ezért elérte azt, hogy Ba- San-^elhfltároztai hogy egyelőre a végrehajtó bizottságok és szakramya megye területén most már valamennyi járásnak van szociális otthona. Emellett gyógy- és betegotthona is van a megyének. Emlékeztetett a felszabadulás előtti szegényházakra, amelyeknek rossz emlékű maradványait a megyében teljes egészében sidör elvtárs. A sásdi járás ne-« vében *Pekarek Géza, a sásdi járási ta- ( nács vb-elnöke vet- j te át a Ma,rgit-ma-1 jori szociális ott-1 igazgatási szervek vezetői, valamint fontosabb beosztásban lévő dolgozói részére továbbképző előadás-sorozatot szervez. A továbbképzéssel a megyei DOBOZÜZKMBÖL LAKÁS Pécsi Szikra „ , rí tanács gondoskodik a bányászokról A Pécsi Szikra Nyomda at-i ^ .. . w i A kotnloi városi tanacs nemcdta a dobozuze . s ű ‘ • r(ig.en kiadta, hogy az új városamelynek helyén a II. kerületi ^ részen le kell bontani a sertés- tanács lakásokat létesített.# ólakat. Indok: egészségügyi Ugyanitt helyezték el a Pécsi { szempontból nem megengedheKözlekedési Valla a gy k i és előreláthatólag március vé- részlegét is. # Kéig be is fejezik. hont. ígéretet telt; Ú tanács két vonalon kíván fog- gondtjgjkodni foglalkozni: a megyei tanács végűi-r ól, hogy a rászo rehajtó bizottságán a járási rultak ezt az ott- J (városi) vb. vezetők és a me- , . . ... gyei vb. szakigazgatási vezehont második olt , a járási (városi) tanácsok hónuknak érezzék, ^végrehajtó bizottságain pedig a községi vb. vezetők és kiválasztás alapján a fontosabb munkaköré betöltő járási (városi) dolgozók részére tartanak majd előadásokat. A továbbképzésen havonta egy alkalommal egész napot betöltő foglalkozást biztosítaA tanács a rendelet kiadása után arról is gondoskodni kíván. hogy a bányászoknak a jövőben is legyen télre sertése. F.zt úgy akarják megoldani,^ hogy ellátó Vállalattól hizlaldát. mecsekjánosi üzem-inak a hallgatóknak. Az előátveszik a adók mindkét szinten a hivatali szervezet arra alkalmas dolgozói, esetleg felkért külső szakemberek lesznek. A megyei előadók előadásaikról — a forrásmunkák és irodalom feltüntetésével — előadás-vázlatot készítenek. Ezeket a járási és városi előadók rendelkezésére bocsátják, akik saját előadásaikat a vázlatok alapján, valamint a megyei előadók segítsége és ellenőrzése mellett készítik el és tartják meg. A továbbképző tanfolyam napirendjén a következő fontos kérdések szerepelnek: A tanácsok pártirányítása: Az állam- igazgatási eljárási törvény; A tanács végrehajtó bizottságok és állandó bizottságok feladatai és működése; Az ügyviteli (ügyiratkezelési) szabályok egységes kialakítása; A hivatali és társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények ismertetése; A közalkalmazottak munkaviszonya; A proletárdiktatúra állama, osztályviszonyai, osztályharc; Az állami szervek gazdálkodási rendszere; A községfejlesztésre vonatkozó új jogszabályok; A párt mezőgazdasági politikája, a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztésének irányelvei; Ipari és kereskedelmi hatósági feladatok, a kis* ipar kérdései; Mezőgazdasági hatósági feladatoké Tekintettel arra, hogy a to* vábbképző tanfolyammal a megyei tanácsnak nemcsak ez a célja, hogy politikai és szakmai ismereteket nyújtson, hanem a tanácsi vezetők általános műveltségét és helyi ismereteit Is gyarapítsa, Ilyen tárgyú előadásokat is szervez; Ezért tematikájába olyan előadásokat is felvett, mint például: Baranya megye történelmi és művészeti emlékei; Baranya megye természeti kincsei; Baranya megye gazdasági földrajza; A szocialista irodalom irányai. A továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat valamennyi tanács végrehajtó bizottságának január 20-ig kell megtárgyalnia és a továbbképzési előadásokat január 25-e után meg kell kezdeni. Az előadássorozatot egyelőre januártól július 1-ig tartják meg. de a végrehajtó bizottság tervbevetie, hogy — az I. félévi tapasztalatokat felhasználva — a továbbképzést az ősszel folytatja* azt rendszeressé teszi. Horváth Lajos, a megyei tanács tervosztályveaetője és helyettese, Bertók Sándor, a hároméves tervjavaslatról tárgyalnak. a Uáz64níí/#s tut/ A megyei tanács tervosz- lálya tavaly júniusban kezdte el Baranya megye hároméves tervének elkészítését. A tervvel el készültek, bár s i- mítgaiások még most is folynak rajta. A terv összeállításához — amely azonban mindaddig csak javaslat marad, amíg a végrehajtó bizottság és a minisztertanács jóváhagyja — mintegy 450 szakembert vontak be. akik megtették javaslataikat, észrevételeiket és segítették a tervosztály munkáját. összesen 24 rajz és tábla készült és mintegy 50 oldzlon szövegezték meg a mcyje elkövetkezendő három évinek főbb mozzanatait. A tervosztályon végül is 43 millió forintot osztottak fel a különböző munkaterületek kiírnák. így az iparnak 3 millió forintot biztosítanak a hároméves tervidőszak alatt beruházásokra. Ugyanis a megyei tanácshoz több helyiipari vállalat tartozik. Ezek: a Dunaszekcsói Cementipari Vállalat, a Megyei Tanács Téglagyári Egyesülés, a Mohácsi Mezőgazdasági S-.eráru- gyár, a Siklósi Faipari Vállalat., a Mohácsi Gépgyár, a Szigetvári Műszaki és -Fémáru- gyár, a Komlói Vegyesipari Vállalat és szolgáltató üzemként a Patyolat. Fenti üzem ‘''(ben -z októberi események alatt és wán 14 magasabb termelést. Most, a hároméves tervidőszak alatt a tervjavaslat 15 százalékos termelési emelkedést ír elő a megyei tanács vállalatainak, 1955 évhez viszonyítva. A hárommillió forintos beruházási összegből két és fél milliót az építőanyagiparnak szántak. Ugyanis a szárítószí- n::k építése vált szükségessé a megyében, mert ez elmaradt a termelés mögött. Nem egyszer megesett, hogy a gúlába rakott nyerstéglákat az eső szétmosta. Azonkívül új gépek beállításával növelni akarják a termelést. 1958-ban 23 millió téglát gyárt le a Megyei Tanács Téglagyári Egyesülése, a hároméves terv végére ezt 25 millióra akarják emelni. Azonkívül fokozni■ akarják a cserén gyártást. Jelenleg 20—50 ezer cserepet gyártanak. ICu a mennyiséget 3 év múlva közel 400 ezerre növelik. Érdekesség és új a tervjavaslatban. hogy nagy gondot fordít az ipari vállalatoknál a munka körülmények megjavítására. A beruházások 10 százalékát — kereken 300 ezer forintot — munkavédelemre fordítanak. A korábbi években csak az új beruházd* "A n ál gondoltak 'Izgit része van azonban ebben a Többek között a szakszervezetek kérésére a Mohácsi Gépgyárban mosdó építését tervezték be. Igen fontos az élelmiszeripar termelésének fokozása. Itt a beruházásaik főleg arra szorítkoznak, hogy megszüntessék az élelmiszeriparban még sokhelyütt tapasztalható kézműipari jelleget és minél jobban gépesítsék azt. Különösen vonatkozik ez a húsiparra. Bár a Pécsi Húsipari Vállalat egyike az ország legjobban gépesített üzemeinek (nagy része van ebben a Sopiana Gépgyárnak), mégis a hároméves tervjavaslat úgy intézkedik, hogy több mint fél millió forintot Itt kell beruházni a kézműipari jelleg további felszámolására. Ezért új korszerű pépeket kap, köztük gázfűtéses főzöl ül- kéket. Kettőt már beszereltek, ezeket akarják a továbbiakban bővíteni. A tervjavaslat még art is előírja, hogy 100 kiló élőmarhából 51 kiló húst, 100 kiló élősertésből 82 kiló főter- mé’et és 100 kiló fehérárából ; :1- ~sírt kell nyerni a há. romévás terv végére. Gondoskodik a terv javaslat a megye ivóvíz ellátásáról is. Baranyában 1950-ben 174 községben volt közkút. A hároméves terv végére 264-re emelkedik a fúrotó kutak száma. így csak 59 község marad a megyében, amelyből hiányzik majd a fúróit közkút. Fontos probléma a közkutak kérdése, különösen megyénk déli részén, a Dráva-menti vidéken. Ugyanis itt csaknem minden kút fertőzött. Az elmúlt években itt arra törekedett a tanács, hogy főleg ezen a vidéken létesítsen közkuta- kat. 1950-től 1955-ig a megyében fúrt 60 kút bál 43-at a déli részen készítettek. A hároméves tervjavaslat is úgy intézkedik. hogy a létesülő kutak 50 százalékát a Dráva-menti községekben fúrják. Tovább folytatódik a villamosítás is megyénkben. A tervjavaslat szerint 1958-ban Somogyvisz- lóra, Okorvöhgyre, A ba Lige íré és Szentka,latinra vezetik a villanyt.. A következő évben Mól- vány, Nemeske. Kistamási, Pettend és Gyöngyösmellék kapna közvilágítást, végül pedig a tervidőszak utolsó évében Szörény, Zádor, KétújfaUi és Tekla falu házaiban gyullad tu « «mim Három év alatt kereken öt millió forintot fordítanak villamosításra. Nagyszabású iskolaépítés lesz majd a hároméves terv- ben. összesen mintegy 20 millió forintot fordítanak iskolák építésére, vagy bővítésére. Itt is három részre osztották ez iskolaépitési tervjavaslatot. 1958- ban 43 tanterem készül •!. 1959- ben 10 tanterem épül fel 6 községben, majd pedig 1903- ban 11 tanterem készül el. A közegészségügy is fontos helyet foglal el a hároméves tervjavaslatban: két körzeti rendelő épül fel. Azonkívül fel építik a Közegészségügyi Járványügyi Intézet laboratóriumát. Itt a szilíkózisos megbetegedés megelőzésével foglalkoznak. Mint új „termelő-üzem“ lép működésbe a hároméves terv végére a Megyei Gyógyszertar Vállalat mellett a Galenusi laboratórium. A laboratóriumban gyógyszert gyártanak, olyanokat, amelyeket eddig Pestről repülőgépen. kell“"’ hozatni. A tervjavaslat egésSrfgüg- beruházásokra 8 millió 409 ezer lórin Ind irányoz elő. C. B. A . (L w<(. t • (Vf\tt l l 'V/V \l. fi i U tt-í/ttu- fiuy i • . » . u. lés. Egy év alatt — 1957 végé- Küldőn ill: szemé1’lesen kérésié re _ elértek « korábbi ieg- fel a -megyei tanács tervosztulyá t es elmondta javaslatait.
