Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-12 / 10. szám
4 NAPLÓ 1938 JANUAR IS Vessünk lucernát és vörösherét! 0z Elnöki Tanács törvényerejű rendeiete a Magyar Testnevelési és Sport Tanács létesítéséről Munkásokat keresnek ÉPÍTŐIPAR: Baranya Megyei Építőipari Vállalat (Rákóczi út 38.) férfi villanyszerelőket, vízvezetékszerelőket és központi fűtés szerelőket, Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat (Déryné u. 35.) tetőfedő szakmunkásokat. KÖZLEKEDÉS: Pécsi Közlekedési Vállalat (Bacsó Béla u. 4.) autószerelőket, gépkocsivezetőket középfokú képesítéssel és segédmunkásokat, 21. sz. Autó- közlekedési Vállalat (Rózsa Ferenc u. 22.) autószerelőket és gépkocsi- vezetőket egy éves gyakorlattal, 28. sz. Autóközlekedési Vállalat (Siklósi u. «.) gépkocsivezetőket középfokú képesítéssel. EGYÉB: Erdőgazdaság (József u. 19.) fakitermelésre segédmunkásokat. Bőrgyár (Siklósi u. 52.) vizsgázott gépészt, Tejipari Vállalat (Rákóczi u. 18.) vizsgázott kazánfűtőt, Fodrász- ipari Vállalat (Deák u. 23.) férfi fodrászsegédet. Földgépesítő Vállalat fUJerőmű építkezésnél) dömper-vezetőket, Sörgyár (Alkotmány u. 94.) kádárt és vizsgázott kazánfűtőt, Növényolajipari Vállalat (Battyányl u. 3.) egy vizsgázott kazánfűtőt, 500-us MTH Intézet (Rét u. CL) egy gyors- és gépírót. Szőlészeti Kutató Iiftézet (Mecsekéi) a) segédmunkásokat, Cementipari Vállalat (Siklósi u. 10) vizsgázott kazánfűtőt, villanyszerelőt és női, férfi segédmunkásokat, Pécsúj hegyi Erőmű (Buzsáki Imre u.) lakatost és fegtő-mázolót, Sütőipari Vállalat (Rákóczi a. *.) autószerelőt vesznek fel, megjelent dr. Berae Nagy Jánosnak „Magyar népmesét ípu- *uk” című nagyszabású néprajzi műve, amely két terjedelmes kötetben ismerteti a magyar népmeséket és mépme- aetípusokat. A szerző a némáét közileg használt Aarne— Thompson katalógus alapján dolgozta fel a magyar mese- kincset, számos helyen jelentősen ki is bővítette. A szerző rávilágít a magyar mesekincs nemzetközi kapcsolataira és azokra a szálakra, amelyek a népmeséket a népszokásokká:, a népi hiedelemvilággal kötik össze. Világviszonylatban D aranya megye állatte- nyésztésének alakulása az elmúlt időkben is, de ma különösképpen függvénye a takarmánynövények termesztésének. Különösen a lucerna és vöröshere területi alakulásának. A termelési kötöttségek megszűnésével, a begyűjtés eltörlésével és egyéb intézkedések hatására kedvező feltételek teremtődtek a helyesebb termelési arányok kialakítására, javult a helyzet a pillangós takarmánvnövénvek termesztése javára. 1938-ban megyénkben a szántóterület 10,1 százalékán termeltek lucernát és vörösherét. Ez a terület a felszabadulás utón csökkentés 1956-ban 7,6 százalék, ezen- belül tsz-enként 8,8 százalék volt a szántóterület arányában. 1957-re emelkedett ugyan a pillangós takarmánynövény területe 8,7 százalékra és még kedvezőbben a tsz-eknél 11,5 százalékra, azonban még nem érte él azt a kívánt szintet, amely szükséges ahhoz, hogy a megye állattenyésztése újra visszafoglalja vezető helyét az ország állattenyésztésének alakulásaiban. Fejlettebb állattenyésztés és főleg szarvasmarhatenyésztés el sem képzelhető pillangós takarmányok nagyobb arányú termesztése nélkül. A szarvas- marhatenyésztők nagyon jól tudják, hogy csupán lucernával, vagy vőrosherével történt egyetlen, olyan mű, amely egy nép mesekincsének indítékait rendszerbe foglalja és részleteiben is elemzi. A szerző e művében 1620 népmese indítékára mutat ró. A könyvet Pécsett Baranya megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága saját költségén jelentette meg. A mű bevezető része és a jegyzetek egy része a magyaron kívül orosz, francia, angol, német és; finn nyelvű fordításban is megjelent. E (könyv a könyvpiac nyilván egyik legkeresettebb újdonsága lesz. A könyv megrendelhető a megyei tanács művelődésügyi osztályán. alaptakarmányozás mellett minden abrakolás nélkül is 7 —9 literes fejési átlag kömy- nyen és főleg olcsón elérhető. Jelentős szerephez jut a lucerna, vöröshere területének növelése a jelenlegi tápanyagellátottság mellett a talajaink tápanyag-visszapótlása tekintetében. Tudnivaló az a tény, hogy pl. egy kát. hold lucerna 90 mázsa istállótrágyónak megfelelő gyökérmaradványt hagy vissza a talajban, ami nem lehet közömbös akkor, amikor csupán 3,1 kát. holdra jut egy számosállat, vagyis 5—6 évenként lehetséges a szántóterületek istái lótrágyázása. Az állattenyésztés érdeke, a talajerőpótlás mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni a lucerna és vöröshere területeinek növelését abból a szempontból sem, hogy a magyar lucernamag és vörösheremag után mind nagyobb és nagyobb a világpiac érdeklődése. A magyar lucemamagot pl. 20 —2S százalékkal magasabb dollár-árfolyamon jegyzik a világpiacon, mint az egyéb államokból származó lucerna- magokat. Ennek előnyös oldalát érezték ez évben is már a termelők, mert éppen ezért tette lehetővé a kormányzat, hogy a lucemamag felvásárlási árát 3500, a vörösheréét 2000 forintban állapítsa meg. ¥ gén jő jövedelmet biztosi- toft a lucemamag-termesz tés az elmúlt évben, ha figyelembe vesszük azt, hogy 1,5—1,7 mázsa magtermés volt a megyei átlag és emellett még egy teljes értékű szénakaszálást is kapott a termelő. Amilyen örvendetes, hogy a lucerna és vöröshere termesztése iránt egyre fokozódik az érdeklődés, amit a százalékos számok mutatnak, olyan sajnálatos tény az, hogy a vetések mind jobban és jobban fertőzöttek arankával, ami egyrészt a takarmány értékét rontja, másrészt a mag termesztést, illetőleg annak értékesítését bénítja meg. Erre való tekintettel rendelkezés jelent meg az aramkairtás végrehajtásénak fokozására. De egyrészt a nemtörődömség, másrészt az ellenőrzés hiánya miatt sok helyen ezt a rendelkezést nem hajtották végre, így egyrészt a már leadott lu- cemaimagok, másrészt a saját termesztésre visszatartott vetőmagvak igen fertőzöttek és veszélyeztetik a következő évek lucerna- és vöröshere- termesztését. Ennek megakadályozására, illetőleg a termelőknek jobb vetőmaggal való ellátása érdekében a földművelésügyi és élelmezésügyi miniszter együttes rendelkezése lehetőséget ad arra, hogy a saját részre visszatartott lucerna- és vörösheremagvakat a termelők kicseréljék, illetőleg azokat a MEZÖMAG tisztító telepein arankamentesít- sék. — A terményfelvásárló telepek a termelők által átadott 88 százalék tisztaságú nyers lucerna- és vörösheremagért 100 kg netto súly után számítva 82 kg, az országos vetőmagfelügyelőség által fémzárolt szabvány minőségű arankamentes vetőmagot adnak cserébe. Ha az átadott nyersmag tisztasága 88 százaléknál magasabb, minden további százalék után 1,5 százalékkal több fémzárolt vetőmagot kapnak, amennyiben a tisztaság 88 százalék alatt van, minden hiányzó százalék után 1,5 százalékkal csökkentett mennyiségű fémzárolt vetőmagot adnak ki a Termény- forgalmi Vállalat telepei, 3 forint kg-kéntá tisztítási költség lefizetése mellett Lehetőség van adva arra is, hogy ki-ki a saját vetőmagját tisztíttassa a MEZÖMAG Vállalat magtisztító telepén, Pécs, Megyeri út 65. szám alatt, ebben az esetben lucemamag esetében 97, lóheremag esetében 107 forint tisztítási költséget kell fizetni. Ú' rdeke tehát minden ter- melőnek, de a népgazdaságnak is, hogy ezekben a napokban biztosítsa mindenki jóminőségű ólomzárolt lucerna és vöröshere vetőmagját. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet hozott a Magyar Testnevelési és Sport Tanács létesítéséről' A rendelet előírta, íogy Budapest fővárosban, továbbá minden megyében, megyei jogú városban, járásban és járási jogú városban, valamint a budapesti kerüle- ekben. Testnevelés) és Sport Tanácsokat kell alakítani. A Magyar Testnevelési és Sport Tanács, amely a mindsz- .ertanács közvetlen irányítása alatt áll, minden testnevelési és sporttevékenység legfőbb állami és társadalmi irányító és ellenőrző szerve. Elnökét, elnökhelyettesét és tagjait a minisztertanács nevezi ki. Az MTST közvetlen felügyelete alá a következő intézmények, illetve vállalatok tartoznak: Magyar Testnevelési Főiskola, Testnevelési Tudományos Tanács, Népstadion és intézményei, Nemzeti SportPárizs (MTI): A La Vie FVan- caise című párizsi közgazdasági hetilap legújabb számában kérdőjeles formában kis hírt közöl. „Titokban atombombát gyártanak Arpajon közelében? — veti fel a kérdést a lap. — Mindenesetre egy Radio-Mama elnevezésű társaság, amely — úgylátszik szoros kapcsolatban áll az atomenergia-körimányuszoda, Sport Lap és Könyv-» kiadó Vállalat, Turistaházakaí Kezelő Vállalat. Az MTST tagjait a minisztertanács, a testnevelési és sportmozgalom területén működő állami szervek és társadalmi szervezetek tagjai, valamint a testnevelési és sportmozgalom terén tudományos, vagy másarányú munkásságuk kai kimagasló eredményt elért, a Magyar Népköztársasághoz hű szakemberek sorából két évi időtartamra nevezi ki. A korábbi jogszabályok alapján megszűnt OTSB, illetve annak elnöke számára megállapított hatáskör a Magyar Testnevelési és Sport Tanácsot, a helyi testnevelési és sport-bizottságok hatásköre pedig a helyi sporttanácsot illeti meg. Az MTST működésével kapcsolatos ügyintézést a neki alá rendelt Magyar Testnevelési és Sport Hivatal látja el. biztossággal, minden engedély nélkül húszezer négyzetméter területű műhelyeket épített Bruyeres-te-Chatetban, hétszáz személyt foglalkoztatva Az Humanité a közgazdasági hetilap közlése nyomán ugyancsak felveti a kérdést: így Párizs kapuinál titokban atombombát gyártanak? A lap feleletet vár a kérdésre: akiknek nem kellett a azár. odaadták nekik. Szénát is az árkok partjáról szereztek. De szereztek. Érdekes, ezek a „műveletlen” emberek mennyire tudják, hogy mit jelent nekik a termelőszövetkezet. Az elnök azt mondja: kosarat fonnak, hogy abrakot szerezzenek. Most is százötven kész kosaruk van. amit ha eladnak, a pénzen abrakot. vesznek. Megkérdem az elnöktől: kaptak-e már valami pénzt a tagok? Azt mondja (rogy kaptak. Hétezerhatszáz forintot kapott a tsz előlegként a leszerződött hét hold cukorrépára. Ezt osztották ki a tagok között, ami valóban nem sok. És mégis kevés olyan lelkes tagsággal találkoztam mint ebben a termelőszövetkezetben. ahol húszkilónként veszik az abrakot. A tervek után érdeklődöm. Az elnök kapásból mondja. hogy miből mennyit vetnek, mennyi állatot vesznek, mit akarnak egy év alatt megvalósítani. Tizenháromlagú szarvasmarha törzsállományt vesznek a tavasszal. Az eddigi három pár helyett hat pár lovuk lesz. 150 juhot és 20 anya kocát vásárolnak, mert hizlalni akarnak, ha meglesz az új, az első kukorica. És, ami ezután következik, az sok hasznos dolgot mond egynéhány termelőszövetkezetnek. Látszólag nem nagy, de jövedelmezőség szempontjából mégis nagy dolgokat csinálnak a növénytermesztés terén is. öt hold szójababra, liét hold cukorrépára, öt hold kenderre, húsz hold svédherére, tíz hold bíborra, öt hold őszi borsóra, húsz hold heterózis — az elnök ezt heterózisnak mondja; nem baj. majd meg tanulja — kukoricára, tizenöl. hold bükkönyre kötöttek szerződést. Ezen kívül vetnek hét hold napraforgót, hét hold burgonyát. öt holdat az idén és ót holdat jövőre beültetnek gyümölcsfával és tíz holdba fűzvesszőt dugnak, mert ők télen is dolgozni alkatinak. Tervek ezek, olyan tervek. amilyenek még nem voltak az alsószentmértoni románok életében, akik most foggal, k<- römmel küzdenek azért, hogy végre szép életet teremtsenek maguknak. Az új élet kapujában „Műveletlenek, lopnak, henyélnek — semmire sem alkalmasak!” — ez volt a vélemény az alsószentmártoni románokról. És ez a vélemény nagyon sok emberbe beleivódott. Beleivódott, mert beléjük itatta az a kor, amelyben nagyon nehéz volt a szegény ember sora. S hogy könnyebbnek láttassák vele, még nyomorúságosabb helyzetbe taszítottak a telepieket, a román nemze’jm— A TÄNIÄC Minden pfäanatben nyí&k az ajtó. És akik egymásnak adják át a rézkilincset, megállnak a politúrozott, sárga asztal előtt, mind olyanok, akiknek pUiamatnyi sorsa is egy egész regény. Néhány évvel ezelőtt a városi tanács szociálpolitikai csoportjához bekopogta! két kis árva: Frits Irén és Jenőke. A leány 12, a fiú 8 éves. Kis kezüket a szociálpolitikai osztály aktívája: Sarka diné fogja. — Törődjenek érmék a két kis árvának a sorsával, segítsék őket — mondja Sarkadmé. És megnyílik a városi tanács szive. A két kis árva fenntartja a lakását. Kifizetik a lakbért. Irén ke mos, vasal, főz Jenőkére. Olyan a szive ennek a két gyermeknek, hogy aranykönyvben kellene megörökíteni- Irénke a napi „anyai" munka mellett elvégzi az óvónőképzőt. Az egyik napon a diákok tanulmányi kirándulásra készülnek. Irénkének nincsen pénze, se megfelelő ruhája, de a szive húzza a többiekhez. És a városi tanács szociálpolitikai osztályának aktívája ruhát varr neki, az osztály pedig pénzt ad, hogy elmehessen. Jenőke nyaralni szeretne, de miből'' A szociálpolitikai osztály telefonál a megyei tanács szociálpolitikai osztályához. Baranyában olyan családot keresnek, amelyik szívesen fogadná a gyermeket. S a telefon másik végén jelentkezik a szókédi tanács vb titkára, magához veszi, üdülted, nyaraltatja Jenőkét.., Telnek a napok, Jenőke tintát, tollat is levelezőlapot vesz elő. a És írja. Azrt Írja, amit kis szive diktál: „Nagyon szépen köszönöm, hogy ilyen jó helyre tetszett tenni nyaralni, — írja a tanács szociálpolitikai osztályának. — Nagyon szép és jó itt- Sokat gondolok Kovács nénire és Dán nénire és nagyon hálás vagyok ezért a szép két hétért. Még tíyysrer köszönöm cet a sok főt-, mesét nekünk juttattak és azt a sok fáradságot, amit értünk elviselnek.“ Aláírás: Frits Jenő. És elkövetkezett Irénke ballagása. A városi tanács szociálpolitikai osztálya virágcsokrot küldött neki. Hadd érezze, hogy a tanácsnak van szive... És ez a szív szüntelenül dobog... Dobog azokért, akiknek az ég világon senkijük sincsen.,, Néhány nap múlva ragyogó szemű kis lány kopogtat- Csak azért jött el, hogy elrebegjen egy mondatot: — Én úgy jövök el ide, mintha az édesanyámhoz jönnék. Azóta Irénke az Ágoston téri óvodában óvónő. És nagyon jól megállja a helyét. És soha sem felejti el, hogy a legnehezebb órákban is segítette a tanács ... Benyitunk az I. kerületi tanács szociálpolitikai osztályára, ott is érdekes emberi sorsakkal találkozunk. Anyasági jutalomosztás volt. — Orsósáénak hét gyermeke van, a tanács felkérte: jöjjön be, vegye fel az összeget. Orsósné felvette az 1 200 forintot. Másnap a tanácsnál megjelent az eredeti Orsós férje és kérte az anyasági jutalomösszeget. Gavallér Györgyné, a szociálpolitikai osztály vezetője egyezteti az adatokat. Hamarosan kiderül, hogy a tanács tévedett, egy másik Orsósné irette fel az összeget, nem az illetékes. Ez még nem lett volna baj, ha az ösz- szeget jogtalanul felvett asszony: Orsos- né nem költötte volna el a pénzt, nem vett volna a gyerekeknek ruhát, babáiDe van a tanácsnak egy cigány aktívája, Balogh István. „Már annyi jól tett velem a tanács szociálpolitikai osztálya — mondotta öntudatosan Gaval- lé mének — hogy hálával tartozom. Bízza rám az ügyet.“ S az I. kerületi tanács megbízott a szociálpolitikai osztály cigány aktívájában, Batogh István megjelent « jogtala nul felvett pénz tulajdonosánál és közölte, hogy valami nem „stimmel“, de amit már elköltötték, az a tanács pénze volt. Orsósék elmentek a vendéglőbe. Eladták a vásárolt holmit. De nem kaptak annyit, hogy visszafizessék a tanácsnak a pénzt. Ekkor Balogh István belenyúlt zsebébe, elővette a 200 forintos diferencíát, előlegezte Orsósoknak. És boldogan jelentette a tanácsnál: itt a pénz, adják oda annak az Orsósnak, akit megillet. Folytatni lehetne az eseményeket, amelyek mögött életregények bujkálnak. Itt van Nemes Lajosné esete. Ez az 59 éves, teljesen egyedülálló asszony fel akart szállni az autóbuszra. A gépkocsi- vezető már indított és Nemes néni leesett, combtörést szenvedett- peszálli- tották a kettes számú Sebészeti Klinikára. ahol magahoz tért. Azután levelet írt a második kerületi tanács szociálpolitikai osztályára. Mankót kért, 125 centimétereset. Olyat, amit nehezen lehetett kapni. Asztalos Fe- rencné elment az Orvosi Műszerboltba, hogy megszerezze. Itt csak egy mankó volt, de Nemes néninek kettő kellett volna. Asztalosáé elment egyik ismerőséhez és szerzett egy másikat. A két mankóval megjelent a klinikán. És amikor átadta Nemes néninek, az csak egy mondatot mondott: — Ha mindenki így törődne az egyedül állókkal, mint a városi tanács szociálpolitikai osztálya, akkor mindenkinek jó lenne, nem erezné elhagyatottnak magát. És a napnak majdnem minden órájában fordulnak elő ilyen és hasonló megható események a tanácsok szociálpolitikai osztályán. Gavallér Györgyné, Kovács László né. Csíkos Istvánná. Kovács Antalné irányítja ezeknek az embereknek a sorsát. Bennük dobog a tanács szíve..» PUSZTAI JÓZSEF tiiségű szegény embereket. Igaz volt az, amit akkor mondtak róluk? Műveletlenek voltak? Igen. De miért? Mert nekik még az elemi sem dukált. Ha elment egy-egy alsószentmár- loni román gyerek az iskolába, kiüldözték onnan. Volt az tetves cigány, meg minden, csak jó nem. Loptak egyesek? Igen! De ki kényszerítette rá? Az akkori társadalom, az uralkodó osztály, amely még munkát sem adott nekik. Tizenhárom szabad év zúgott el a fejünk fölött. A telepiek is szabadok lettek. Uj társadalmi körülmények közé kerültek és lassan, lassan megváltoznak. Van saját román iskolájuk és esténként, ha ösz- szejönnek most már, nemcsak emlékezetből mesélnek, hanem könyvből is. A meséskönyveket szeretik, azokat a történeteket, amelyek a szegény ember keserves sorsáról beszélnek. Idézik a múltat, hogy soha ne feledjék a megalázást, a kitaszítottságot. A tanácselnök azt mondja: a téfepen ma már mindenki dolgozik. Állami gazdaságban dolgoznak, napszámba járnak, huszonnégy család a termelőszövetkezetben van. Több mint száz disznót vágtak ezen a télen a telepen és négy tanácstagjuk is van. Nagy vonalakban ezek jelzik a felszabadulás utáni fejlődést, amelynek legnagyobb hajtása a néhány hónapja megalakult termelő- szövetkezet. Szabadság a neve a termelőszövetkezet nek. amelyet nehéz körülmények, között, semmi nélkül alakítottak. A szövetkezetnek egyesek nem nagy jövőt jósoltak. Azt mondták, csak két magyar van benne: a könyvelő meg az agronómus, nem lesz ebből semmi. A nyáron alakult a termelőszövetkezet és még mindig létezik és ma már úgy beszélnek róluk, mint a kitartás, a szívósság mintaképeiről. Négyszáznégy hold fold jük van és ezen 24 család 48 : tagja gazdálkodik. Gazdálko- : dik? De még hogyan! Van egynéhány tehenük, amiből ötöt hizlalásra leszerződtek. Aztán van három pár lovuk is. És takarmányuk semmi, hisz a nyáron alakultak. Silót készítettek : abból a kukoricaszárból, amit azoknak a HMM» Je, Megjelent Bense Nagy János „Magyar népmesetípusok“ eímfí nagyszabású néprajzi műve Tizenkét énei & halála után Állítótag titokban atombombát gyártanak Franciaországban íuM János
