Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-12 / 10. szám

2 NAPLÓ 195* JANUAR 12 Az új év kezdetén szokás mérleget készíteni az elmúlt évről. Ez ige<n hasznos, külö­nösen fiatal ifjúsági szövetsé­günk, a KISZ további fejlődé­se szempontjából. Hiszen az elmúlt év főleg a kezdeti lé­péseket, a szervezeti keretek lerakását és kialakítását, a he­lyes út keresését jelentette. A KISZ I. országos értekezlete fényében tehát vizsgál juk meg szövetségünk eddigi tevékeny­ségét, közös vita alapján hatá­rozzuk meg: hogyan megyünk tovább. A politikai konszoTidáció- han nagy szerepe volt a . KISZ megalakulásának és kezdeti tevékenységének. Amikor az ellenforradalom erői bíztak abban, hogy az if­júságot sikerült hosszú időre szemtoefordít aniok a szocializ­mus eszméjével, a kommunis­ta párttal, kibontakozott egy olyan ifjúkommumista mozga­lom. amely erre a számításra csattanóé választ adott. Az a gárda, amely 1957. márciusá­ban elsőként emelte fel a KISZ zászlaját, ‘forradalmi cselekedetet hajtott végre. Ko­moly politikai tett volt a KISZ-t szervezni, a KISZ tag­jának lenni. Ezért minden el­ismerés megilleti azokat, akik az elsők voltak* A KISZ olyan ifjúsági moz­galommá növekedett, amellyel számolnia kellett barátnak és ellenségnek egyaránt. Az ed­digi tevékenységünk eredmé­nyeink ellenére is felvetett egy sor fogya tékosságát a me­gye KlSZ-szervezeteinek mun­kájában. A legközelebbi múlt tapasztalatai azt. mutatják, hogy a KISZ munkájának kezdeti forradalmi lendülete megtorpant. A KISZ I. orszá­gos értekezlete után megyénk valamennyi alapszervezetében taggyűlésen vitatták meg ha­tározatait és az ebből adódó feladatokat. A taggyűlések ko­moly hibákat tártak fel. Több taggyűlés elmaradt és jóné- hány nem töltötte be felada­tát. A legfőbb hiba éppen a lényegben volt: sok alapszer­vezetben nem folyt alapos, elemző vita az értekezlet anyagáról, annak feldolgozá­sáról. Ennek oka pedig az volt, hogy a tagáág nem is­merte az értekezlet anyagát, így tehát nem érthette meg annak legfontosabb gondola­tait sem. Sok taggyűlés fő té­mája inkább a karácsonyi és újévi bál, vagy a farsangi elő­készület volt. Úgy véljük, ez is szükséges, de nem ez a leg­fontosabb. Ezek a problémák elsősorban a falusi KlSZ-szer- vezeteinknél .jelentkeznek, de nem mentesek tőle az üzemi és iskolai szervezeteink sem; Mi az elmaradás, a felfelé ívelő munka pillanatnyi meg­torpanásának Oka? Szerintünk elsősorban az, hogy sokan nem értették meg a KISZ-nek, mint ifjúsági szö­vetségnek a jellegét. A KISZ nem kultúr- vagy sport egye­sület, nem egyszerűen terme­léssel foglalkozó szervezet, nem bálokat és táncmulatsá­gokat szervező egylet, hanem if júkommunista, politikai szer­vezet, amelynek fő feladata a párt vezetése alatt biztosítani az ifjúság kommunista szellemben va- ló nevelését. életét. Pedig most van erre a legnagyobb szükség. A KISZ létéért és szervezeti megerősí­téséért folyó harc befejeződött és eljött a tartalmi munka, a mindennapi színes, vonzó if­júsági élet kialakításának idő­szaka. 1957. márciusában sok idősebb pártmunkás állt a KISZ szervezésének élére. Sok olyan KISZ-vezető volt, aki komoly mozgalmi tapasztalat­tal rendelkezett. A márciusi vezető gárdának egy jelentős része azonban lecserélődött. A tapasztaltabb, idősebb vezetők elkerültek szervezeteinkből a párt és állami vezetés külön­böző tisztségeibe. Helyettük fiatalok, tapasztalatlanabbak álltak az élre. Náluk ugyan megvan az akarat, az igyeke­zet, de felkészületlenségüknél fogva nem tudják elképzelé­seiket valóra váltani. Vonat­kozik ez tagságunk összetéte­lére is. A KISZ-szervezetek tagjainak többsége 20 éven aluli. Az „idősebb“ korosztály távoltartja magát a KlSZ-töl. Ezek a problémáik visszatükrö­ződnek szervezeteink tevé­kenységében; Végül megemlít vök a perl ­és állami szervek segítségének kérdését. Amikor a KISZ zász­lót bontott, .ott állt mellette a megye valamennyi pártszerve­zete, párt titkára. Minden párt- szervezet szívügye volt a KISZ megalakítása, munkájának megindítása; A pártszerveze­tek ma is adnak segítséget, véleményünk szerint azonban korántsem annyit, mint a kez­detben, kicsit magukra hagy­ták szervezeteinket; désről”. A magunk módján, de J a párt világnézetének néző­pontjáról. A formák és mód­szerek? Szervezeteink akkor tévé- 1 kenykednek ereiimé-'venon. i ha nem alkalomszerűen, : hanem előre elkészített ( program alapián dolgoznak.1 A program az alapszervezet1 kollektív elgondolásának ered-' menye legyen, amely tartal­mazza azt, hogy a közösség! hogyan és mit akar csinálni. A KISZ megyei bizottsága ja-i nuár 1-én hozta nyilvánosság-^ ra egyéves programját. E (i program sok segítséget adhat (i szervezeteinknek saját munka-(i tervük elkészítéséhez, amely' az ifjúság valamennyi rétegé-( nők megmutatja a KISZ-mun- ka tartalmait. Új színként java­soljuk az „önkéntes segítő bri-i gádok“ megalakítását, amely i lehetőséget ad a legaktívabb $ KISZ-tagok összefogására. A i helyes módszer, ha mindem KISZ-tagnak van megbízatása, I ha mindenki tudja feladatét. A KISZ-munka élharcosai-# nak a KISZ-vezetőknek # Városrendezés és családi ház-építés keli lemniök. Az állami és társadalmi szervektől is sokkal több megértésre. támogatásra A .jó veretestől igen sok függ., i Ezért segíteni kell őket. — A(i KISZ KV határozata alapján |i még a télen valamennyi alap-)» szervi titkár egyhetes, tanfo-i > Jyamon vesz részt. Ezek a tan­folyamok éppen a fent emlí-<> tett problémákra keresnek vá-11 teszt és megoldást. A központi (• iskolákon tűi, kialakítjuk a Első pillanatra talán olyan­nak látszik ez a probléma, hogy nem is probléma. Mert hiszen látszólag a családiház építkezések, amelyek részben magánerőből, részben állami támogatással folynak, nem befolyásolják a városrende­zési tervet. Akinek van tel­ke, építési engedélye és pén­ze, az építhet családi házat. Ez így is van. Pillanatnyilag. A problémák azonban már előrevetik árnyékukat. Kevés a közművesített csa­ládiház építésére alkalmas telek. Családiház építésre már csak a külterületeken van mód — a belterületen meglévő kevés házhellyel nem is igen érdemes szá­molni. A külterületeken, a város keleti, nyugati vagy északi szélein azonban igen nehéz feladat lenne családi­házak közművesítését bizto­sítani. Viszonylag kevés fo­gyasztás érdekében kellene jelentősen növelni a közmű­vek hálózatának a hosszát, ami gazdaságtalan is lenne és mint beruházás is nehezen lenne megvalósítható. Külö­nösen az északi részeken je­lentkeznek igen erősen a közmüvesitési nehézségek. A város terjeszkedése is prolémaként jelentkezik a építkezéseknél. i1 családiház Dél felé a város nem ter­jeszkedhet a kedvezőtlen ta­lajviszonyok miatt. Észak felé a hegyek gátolják a ter­jeszkedést, közmüvesitési, közlekedési nehézségekkel. Marad tehát a terjeszkedés­re a kelet—nyugati irány. A város viszont már jelenleg is nagyon elnyúlt ebben az irányban. És máris jelent­keznek a közlekedési, víz­ellátási és egyéb problémák ennek az elnyúltságnak a következtében. Nyilvánvaló, hogy úgynevezett kertváro­sok létrehozása bármelyik irányban is, tovább növelné a már fennálló nehézségeket. A város most már gazda­ságosan csak felfelé terjesz­kedhet. A város határain be­lül most már a lakássűrűség növelésére kell törekedni. Ez pedig csak egy módon érhető el. Emeletes épületek építé­sével. Vajon megoldható-e ez a családiház építkezések ke­retében? Feltétlenül meg. Meg kell taláni a módját annak, hogy a családiház építők az egyedülálló épüle­tek helyett ikerházakat, eset­leg kisebb emeletes épülete­ket építtessenek. Ha az épít­tetők társulásokban össze­fogva nagyobb épületeket építtetnek, anyagilag sem járnak rosszul és közműve­sített területet is könnyeb­ben biztosíthatnak maguk­nak, sőt még azzal az előny­nyel is járna az ilyenfajta építkezés, hogy nem a város szélén, hanem esetleg bel­jebb juthatnának beépíthető területhez. Ilyen társulásokat valószínűleg nem lenne ne­héz megszervezni üzemeken belül, orvosok, kisiparosok, stb. körében. Feltehetőleg az ilyen társulások számára is tudna az OTP — ha nem is korlátlanul — hitelt biztosí­tani olyan feltételek mellett, mint az egyéni építtetőknek. Kézenfekvő megoldásként kí­nálkozik az ilyen társulások megszervezése esetén az épít­tetők bevonása is az építke­zésbe. Ez is olcsóbbá tehetné az építési költségeket. Persze, a családi házak mellett többen kardoskodnak, mint a többlakásos megol­dás mellett, de a magánerő­ből és állami támogatással építtetők közművel és közle­kedéssel való ellátása csak úgy biztosítható kielégítően, ha a város szétterjesztése he­lyett a lakássűrűséget növel­jük. Ez nem is csak város- rendezési érdek, hanem * magánerőből és állami tá­mogatással építtetők érdeke is. Mi újság Komlón? KOSSUTH-BANYA TELJESÍTI TERVÉT lenne szükség. Elismerjük: szívesebben ad az a vállalati vagy üzemi igazga­tó, aki már kapott is valamit a KlSZ-titkásrtól, vagy az alap- szervezettől. De segítenie kelle­ne őt abban, hogy adni tud­jon, támogatni tudja az igaz­gatót, nocsak a családi-est megszervezésében, hanem a takarékosság, a társadalmi tu­lajdon védelmében, a terme­lésben is, stb. A KISZ valamennyi tagját és Vezetőjét annak a törek­vésnek kel] áthatnia, hogy szervezetünk valóban erős le­gyen, az ifjúság kedvelt szer­vezetévé váljék. Munkánk je­lenlegi szakasza azt a kérdést teszi fel: hogyan? Hogyan tud­juk elérni azt, hogy tartalmá­ban gazdag politikai és neve­lő tevékenység folyjék KISZ- szervezef Cinkben; E cikk nem tesz! lehetővé valamennyi ezzel kapcsolatos gondolatunk felvetését. így csak a legion tosabbakra szo­rítkozunk, A kulcskérdés: a KISZ kommunista jellegének ál- Undó erősítése. Ez azt Jelenti, hogy szerveze- 1 teinkben a politikai nevelő f munkát megfelelő helyre kell állítani' Szervezeteink politi­záljanak! De hogyan? Egyszerűen és természetesen. Úgy mondjuk el véleményünket, ahogyan beszélünk a családban vagy társaságban. Nem kéll mind­járt az atlanti tanácskozással------ Kossufch-bánya néhány nap he lyi lehetőségeket: az egyéni ('óta teljesíti tervét, január 9-ig tanulás, a pértoktatásban való# már 101.4 százalékos átlagot ér- részvétel. megyei vezetőtábo- < tek el az ott dolgozók. Ez azért rok létrehozása, stb. móds/e-l nagy szó, mert a tavalyi évi re* megteremtésével; < j tervet teljesítették ugyan, de a Az út alapjait a KISZ I. or-Ji januári tervvel adósak irarad- , . '. tak. A io eredmények eléreset szagos értekezlete lerakta. i az biztosítja, hogy meg­Most ez$ valóra kell vaüani.1 ( szűntek a gépészeti üzemzava- Ehhez komoly munkára, meg-rak és a frontfejtésekben na­íontoitságra, fiatalos lendület-5 ®,on ^ dolgoznak, re van szükség. Segítséget él-' fősorban pártszervezeteinktől MEGKEZDTÉK AZ ACÉI - TÁMOS BIZTOSÍTÁST várunk. Azokhoz a kommet-1 i _ _ ,. .... , . __ ... ........ , _ • Tegnap, tizediken három nyu­ra stakhoz fordulunk, akik ott I gatnémet szakember jeleniété- voitek a KISZ bölcsőjénél. Se-'J ben.kezdték meg a Német Szö­gét**, hogy az első lépéseken'. vetségi Köztársaságból kísérte­szerves««,* Mnövekedjav* / A klrfr,„ helyéüI Koamth- ée biztos léptekkel haladhassa-^ bánya hatodik szinti, tizenket- nak a párt oldalán. | > tes telepi fejtését jelölték, ki. |A hetvenkét kilós tárnok két- A fenti gondolatokat egy# részesek, egy fix és egy szabá­■ , “ i lyozható részből állanak és az hasznos velemenycsere-vUa# eddigI támfák helyett heveze tőjének szánjuk, amelynek eredményeként ki­cseréljük tapasztalatainkat és közön erővel formáljuk erős. támfák helyett alkal­mazhatók. A kapott 200 darab­bal egyelőre egy harminc mé­teres frontot biztosítanak. Az ilyen típusú fémtámok használatára hazánkban Kom­it jtikommum ista közösségekké1' lón került először sor, s ha be- KlSZ-szérvezeleinket. válik, itt kezdik meg legelő­Mitzki Ervin és Kopka Sándor a KISZ megyebizottság tagjai szőr üzemszerű használatát is. Az eddig végzett számítások falapján, takarékosság szem- f pontjából igen sokat jelent a fémtámok alkalmazása. Általá­ban százszor lehet használni egy-egy fémtámot, de már a huszonötödik használat után „kifizeti magát”, azután pedig kifejezetten hasznot hajt, ol­csóbbá teszi a széntermelést. NAPONTA 120 MÄZSA KENYÉR FOGY EL A Komlói Élelmiszeripari Vállalat egyesíti magában a kenyérgyárat,a szíkvízüzemet és a jéggyárat. A,vállalat ellátási területe a bányavidék környé­kén egészen Szászvárig terjed, így naponta 120 mázsa kenye­ret, húszezer süteményt, közel kétezer bucit sütnek a kenyér­gyárban. Ezen kívül nagy- mennyiségű szegedi vágott, zsurkenyér és kávéházi kalács készül. Szíkvízből naponta 2000— 2500 literre van szükség, de né­ha még ennél több is fogyna. A vállalat új szíkvíztöltő gépé­nek segítségével az új évben óránként 200 liter szíkvízzel gyárthatnak majd többet. Az idei tervek között szere­pel egy sütőipari mintabolt megnyitása Komlón, valamint egy tehergépkocsi beszerzése, melynek segítségével tovább javulhatna az Élelmiszeripari Vállalat munkája. 80 KÖBMÉTER SZEMÉT A Köztisztasági- és Útkar­bantartó Vállalatnak minden eszköze biztosítva van ahhoz, hogy Komlót tisztán tartsák. Két seprőgépükön kívül min­dent „téliesítettek” már. Két öntözőautójuikra hidraulikus emelésű hóekét szereltek és ál­landóan készenlétben tartják két homokszórójukat is. ame­lyeknek a síkos utak felszórá­sánál veszik nagy hasznát. Egyébként 60—80 köbméter szemetet szállítanak el naponta Komlóról — beleértve Geszte­nyést. Kökönyöst, Imre-telepet és a Kenderföldet is — zárt, öt köbméteres kocsijaikkal. Állítólag már csak tárgyalá­sok kérdése egy csehszlovák gyártmányú „Kuka”, teljesen zárt szemétgyűjtő kocsi be­szerzése, amely magasabb igé« nyéknek is megfelel. SOK BÜTOR ÉS CIPŐ készül a Helyiipari Vállalatnál — megrendelésre és raktárra, A vállalat legújabb szolgálta­tása a rádiójavítás, melyet hat­havi jótállással végeznek. Az elkövetkezendő hónapokban a szobafestő-részleg dolgozói is „sok pénzt hoznak majd a konyhára”. A tavaszi nagyta­karítással járó festéshez ugyanis már felvesznek elő­jegyzéseket. A férfi- ésnőiszabó részleg dolgozói pedig új fazo­nokkal, új „vonalakkal” várják a tavaszt — no és a kedves komlói megrendelőkét.' Vannak alapszervezetemk, de még vezetőink is, akik úgy ér­zik, hogy valamilyen „takti­kai” okokból ezt el kell „hall­gatná“, mert. ennek nyílt fel­tárása „elszigetel” bennünket az ifjúság széles tömegeitől. Véleményünk szerint ez a fel­fogás káros, elfogadása azt vonná maga után, hogy szer­vezeteink letérnek a helyes útról, elferdítik a KISZ tartal­mi munkáját és szervezeti alapelveit, mely végül is az ifjúsági mozgalom elkorcsoeu- lésahoz vezet. A nehézségek másik oka, hogy a KISZ nem rendelkezik olyan vezetőkkel, akik kellő tapasztalattal, a célnak leg­megfelelőbb eszközökkel tud­ják mesmün akgXKKMtezekánk Ijessék, hihatw jelentő . f kezdeni és nem is kell feltét­lenül idelyuikadrti. Ha barátod­nak éppen az a legnagyobb problémája, hogy kikosarazták az össztáncon, akkor beszélj erről. Beszélj a divatról, a szputnylkról, vagy akár a KISZ jelszaváról, de a magad érzései és elgondolásai alap­ján. Fiatalhoz illő szenvedé- 1 vess éggel merd kimondani: fekete vagy fehér! Kiszistáink- nak merniük kell! És kezde­ményezni! Ne várjuk, míg ci­nikusan vagy rosszindulatúan „benyújtanak” 25—30 kérdést. , Kezdeményezzük mi a ké-' nyesnek vagy népszerűtlen- J nek látszó kérdések megvita- f tásáf. A társadalmi tulajdon t elherdálásáról, a munkaver- J senyről, a termelöszövetkeze- j tek jövőjéről, az urániumról, f „hteárfcér-t Valahol tárcsáznak. A posta központ­jában a 03-as jelzés felett apróka lámpa fénye villan. Siposné, az egyik „hibabe- je telítő“ készségesen jelentkezik. A 29- 20-as távbeszélőre van panasz: nem je­lentkezik. Néhány pillanatig kell csak várnia, amíg a hibabejelentő megálla­pítja: a készülék jó, legfeljebb az előfi­zető nem tartózkodik otthon. Száz meg száz hívás érkezik naponta a hibabejelentőbe, s ugyanannyiszor kell megállapítani egyes vonalakról, készü­lékekről, alközpontokról, hogy jók-e, vagy rosszak. — Ma csendes napunk van, „nincs" forgalom — szólal meg két hívás között Sípos Sándorné, aztán a hitetlenkedést látva elmosolyodik: — Mi megszoktuk, hogy a nyolcórás munkaidőből legalább hét, hét és fél órát telefonáljunk. Azért mondom, hogy csendes ez a nap... hiszen percenként csak ketten híintak .,. A bejelentések egy része nagy füzetbe kerül. Ezek azok az esetek, amikor vo­nal, készülék, vagy alközponti t hiba miatt, be kell avatni az elhárilókat, akik fontossági sorrendben áVandóan javítanak• Mas részük nem érdemel fel- t-gyzest, túszén a hibabejelentő egy tes rosszindulattal zaklatásnak is vehetné őket. Ilyenek: — Kéremszépen, a 21-19 állandóan foglaltat jelez. Nézzék meg .., ... Pedig csak a hívónak kellene meg­néznie a telefonkönyvek tájékoztatását: ha a hívott fél mással beszél, a készülék foglalt jelzést ad. A 21-19-es Axisuti tu­dakozó pedig gyakran beszél mással is... A kíváncsiskodókat is nehéz kielégí­teni. Valaki beszól szombaton: jó-e a 15-44-es vonala. Néhány másodperc múlva megtudja, hogy igen■ Ekkor jön a következő, egyáltalán nem a hiba be­jelentőre tartozó kérdés: — Szólóállomás-e az előbb említett és ha igen, mióta? Jól is nézne ki szegény „hibabejelentő", ha ilyen kérdésekre is választ kellene adnia a négyezer pécsi előfizetőnek! Udvariasan megmondja te­hát, kitől tudhatja ezt meg, de utolsó .szarait már nem hallja a kíváncsiskodó. Letette a hallgatót. Az elháríták is gyakran jelentkeznek. Nem a kémeihíritókröl, a vonaljavi- tokról van szó, akik mindenütt ott van­nak, ahol szükség can rájuk, A leg­utóbbi héten hatvan nagyobb hibái ja­vítottak ki, s ez több, mint ezer munka­órájukat vette igénybe. A nedues hideg­ben annyi jég váltódott la m Ugoasmté­kehre, hogy leszakadtak. Több helyen mérték is a drótokra rakódott jég sú­lyát: három és negyed kiló jutott belőle a vezetékek minden méterére. így nem csoda, ha a megyében majdnem min­denütt leszakadtak a telefondrótok, s ha percenként jelentettek újabb hibákat a 03-na k. — Rossz a hatos mellék szivem, ál­landóan zúg! Légy szíves jegyezd fel... A katonás sorrendben álló kartotékok közül előkerül a 24-91-esé, feljegyzik a hibát. Fontos vonal, ha az első elhárító jelentkezik, ide fogja küldeni. Nem kell sokat vámiok az István-dknai aknamé­lyítőknek, néhány órán belül ismét rendben lesz minden a telefon körül. Délutánonként valóban elcsendesedik néha a hibabejelentő, kevesebb a híuás- Két óra után azonban újult erővel ro­hamozzák az előfizetők és sokszor még a hat ao*Ml is kovát, amely a 03-as számra Juf. Ilyenkor von bükéig leg­nagyobb türelemre, és ilyenkor gyakran röpködnek Siposné feli a gorombaságok. De ő nem szólhat vissza, 6 változatla­nul udvarias, őrül a szép szánok, s „le­nyeliamit mások nem tennének szó nélkül zsebre. Szereti a. munkahelyét, úgy. ahogy van: a zaklatókkal. Irinán- csiskodókktA, yorombáekaáóklte! együtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom