Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-11 / 9. szám

4 NAPLÓ 1958 JAMJAR It A szovjet miniszterelnök üzenete Eisenhower elnökhöz és Macmillan miniszterelnökhöz (Folytatás az 1. oldalról) há­„A szovjet kormány — han­goztatja az üzenet — termé­szetesen pozitívan fogadja a NATO-tanács ülésszakáról ki­adott kiáltvány azon kijelenté­seit, amelyek kifejezik a szövet­ség országainak készségét, hogy a nemzetközi problémá­kat „tárgyalások útján oldják meg*’, hogy „lefektessék a tartós béke alapjait.“ Ugyan­akkor őszintén meg keli mon­danom, hogy a NATO-réezt- vevők e békeszere tő kijelenté­sei, véleményem szerint, nem egyeztethetők össze az észak- atlanti tömb tanácsa decem­beri ülésszakán a hidegháború politikájának továbbfolytatá­sára és a fegyverkezési hajsza fokozására Irányuló határoza­tokkal. Hiszen éppen ezt bizo­nyítják többek között azok a határozatok, amelyek szerint irányítható lövedékeket bocsá­tanak a NATO fegyveres téli főparancsnoksága rendelkezé­sére, c amelyek szerint atonv- lövcdckeket tárolnak, atom- lámaszpontokát és mkétakllö- vő helyeket létesítenek nyugat európai államok területén.’* Az üzenet arra te rámutat, hogy a NATO-tagállamok je­lenlegi politikai irányvonalá­nak veszélyességéről tanús­kodnak a hidegháború és az erőpolitika legvadabb híveinek az úgynevezett preventív borúkra szólító felhívásai. Mindezt nem szabad figyel­men kívül hagyni, ha valójá­ban törekszünk a nemzetközi feszültség enyhítésére és a hi­degháború megszüntetésére, — jegyzi meg N. A. Bulganyin — s a következőket írja: „Ila szembenézünk az igazsággal, akkor a kérdés a kővetkező: vagy leülnek a kerek asztal­hoz a kormányok vezetői és felvázolják a nemzetközt fe­szültség enyhítésének, » a vi­lágot izgató vitás problémák megoldásának útjait, vagy az atomháború veszélye valla- mennyi szörnyű következmé­nyével együtt mindinkább nö­vekedik“. Az üzeme« utal H. Macmil­lan alsóházi nyilai koza tára, amelyben az angol miniszter­elnök hajlandóságát fejezte ki tárgyalásokra, konkrét ered­mények elérése céljából utal a nemrég más NATO-orszá- gok vezető személyiségei ré­széről elhangzott hasonló nyi­latkozatokra is és hozzáfűzi, mihelyt megvan a kölcsönös törekvés a tárgyalásokra, mi­ért nem lehetne nyugodt lég­körben a konferencia asztala mellett a vezető államférfiak részvételével megvitatni a leg­sürgetőbb kérdéseket, hogy az államok állásfoglalásait köze­lebb hozzák egymáshoz. „Véleményünk szerint — hangzik az üzenet — két-há rom hónapon belül össze kel­lene hívni az északatlanti sző vétség tagállamai és a varsói szerződés tagállamai, valamint e csoportosulásokba nem tar­tozó több ország vezető állam- f érfiainak tanácskozását. A szovjet kormánynak e tanács­kozás összehívására és a ta­nácskozáson — véleményünk szerint — megvitatandó kér­désekre vonatkozó konkrét ja­vaslatát jelen levelemhez csa­tolom.“ Az üzenet rámutat, hogy a szovjet kormány megelégedés­sel fogadta Macmillan január 4-1 nyilatkozatát, az említett országok közötti ünnepélyes meg nem támadási szerződés megkötésének eszméjéről, s hivatkozik arra, hogy a Szov­jetunió már korábban, több­ször javasolta, hogy az euró­pai biztonság szavatolására az északatlanti szövetség és a varsói szerződés tagállamai kössenek ilyen megnemtáma­dási szerződést. N. A. Bulganyin végezetül meggyőződését fejezi ki, hogy az atomfegyverrekkel rendel-: kező és a béke sorsáért a többi nagyhatalmakhoz hason­lóan szintén Ifeleüös Anglia kormánya pozitívan fogadja a szovjet kormány javaslatát a tanácskozás összehívásáról és annak feladatairól, s er/,el kapcsolatos elképzeléseit közli a szovjet kormánnyal. Béremelés és árcsökkentés a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban Phenjan (MTI) A Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság kormánya határozatot ho* zott, hogy január egytől tíz százalékkal felemeli a mun­kások és az alkalmazottak bé­rét- Az alacsonyabb fizetési kategóriákhoz tartozó dolgozók az átlagosnál nagyobb emelést kapnak. A kormány megbízta a munkaügyi minisztert, hogy január 15-ig dolgozza k,i a bér­emeléssel kapcsolatos részlete Intézkedéseket. A kormány ugyanakkor el­határozta azt Is, hogy janua 9-töl kezdve jelentősen csök­kenti a hús és az állati termé­kek árát. A sertéshús ára 2" százalékkal, a marhahúsé 3; százalékkal, a juhhúsé 18 szú zalékkal csökken, a tej át’p pe dig felére esik. Tizenkét esziendös 92 Albán Mépksztársasán Vége felé közeledik a Pamir-ügy tárgyalása Berlin (MTI). A lűbecki ten­gerhajózási hivatal képviselői előtt immár negyedik napja folyik a „Pamir” vitorlás isko­lahajó katasztrófájának vizsgá­lata. A hajó — mint jelentet­tük — 1937. szeptemberében az Azorl szigetek közelében vi­harba került és elsüllyedt, a fedélzetén tartózkodó legény­ségből és tengerészkadettekből csupán hatot sikerült meg­menteni. Tengerhajózási szakértők, hajóskapitányok, meteorológu­sok, valamint a katasztrófát túlélt hat tengerész vallomásai alapján kezd kialakulni a sú­lyos szerencsétlenség képe, Amint a vallomásokból és szak­értői véleményekből kiderül, a „Pamir” nevű négy árbocos vi­torláshajót utolsó útján nem saját kapitánya vezette, aki jól ismerteit hajót, hanem, egy má­sik hajóstiszt, aki mér legalább egy évtizede nem Irányított vi- 1 óriás hajót. A „Pamir" kapi­tánya betegen feküdt otthon. A vallomások szerint a hajó Dél-Amerikában — annak elle­nére, hogy csupán búzaszálli- lásra volt alkalmasnak nyilvá­nítva — több mint ezer tonna árpát vett fel. Az árpát a szak­értők igen veszélyes hajórako­mánynak tartják, mert könnyű, könnyen ömlik a hajó egyik oldalára és ezzel lehetetlenné teszi a hajó kormányzását. Ezt csak tetézték még azzal, hogy a hajó egyensúlyban tartására szolgáló úgynevezett mély tar­tályokat, amelyekben hétszáz­ötven tonna vizet kellett elhe­lyezni, szintén árparakomány- nyal töltötték meg. E rako­mány súlya azonban csupán négyszázötven tonna volt. így a hajó rendkívül ingatag járatú­vá vált s a rátörő viharban vi­szonylag könnyen felborult. Ez a négyszázötven tonnás árpa­többlet hatvanezer márka több­letbevételt jelentett volna a ha­józási társaságnak. Így azonban gyakorlatilag ez volt az-egyik alapvető oka a nyolcvan ten­gerész pusztulásának. Igaz, hogy a hajó a« utóbbi húsz év legerősebb hurrikán­jába került, igaz, hogy ez a hurrikán eltért a meteorológus által megfigyelt úttól és oldgl- batámadta a hajót, de ha a ha­jó amúgyis gyenge egyensú­lyát a bűnös nyerészkedés miatt vállalt többletrako­mánnyál nem bontották volna meg, akkor esetleg kilátás le­hetett volna megmentésére. Szakértő körökben felhívták a figyelmet arra is, hogy az 1905-ben épített „Pamir” már hosszú évek óta nem felelt meg a korszerű tengerhajózási kö­vetelményeknek és régen a ki­öregedett hajók temetőjében lets volna a helye. Egyes megfigyelők vélemé­nye szerint a hajót a hajótár­saság azért tartotta még üzem­ben, mert több mint kétmilliós összegre biztosította és ezt) az összeget a társaság nem kap­hatta volna kézhez, ha a „Pa- mir"-t kivonja a forgalomból. A Pamir-ügy tárgyalása elő­reláthatólag pénteken fejező­dik be. Közös közlemény Sukarno és Nehru tárgyalásairól Delhi (TASZS2) Delhiben véleményét, hogy a gyarmat' közös közleményt adtak ki rendszer semmilyen l'ormótoar Sukarno Indonéz elnök és és megnyilvánulásban nem Nehru indiai miniszterelnök tárgyalásairól. A közlemény szerint a nem hivatalos minőségiben Indiá­ban tartózkodó Sukarno indo­néz elnök és Nehru indiai mi­niszterelnök eszmecserét, foly­tatott a két országot közösen érintő kérdésekről, s megvi­tatta a mai világhelyzet né­hány problémáját, többek kö­zött Nyugat-Inán kérdését. Ezzel kapcsolatban Nehru mi­niszterelnök kifejtette azt a felel meg a mai világvlazo- nyoknak, ezért ezt a rendszert valamennyi érdekeit fél' erdő­kében fel kell számolni. Nehru kifejezte reményét, hogy e kérdést békés úton rendezik. Sukarno elnök kijelentette, hogy az indonéz kormány és nép mindig baráti kapcsolato­kat. igyekezett ée Igyekszik fenntartani valamennyi or­szággal. beleértve Hollandiát Az afommeghaitású tengeralattjárók a tudományos kutatások szolgálatában Moszkva (TASZSZ). Moszk­vában nemrég füzet jelent meg „az atomhajtású tenger­alattjárók” címmel, íven Bi- hovszkij tollából. A füzetben Biltovszkij. aki maga is hosszabb ideig szolgált,, tengeralattjárón, idézi Nyikolej belek lefektetésére es mas víz alatti munkák elvégzésére is. A füzet írója befejezésül hangsúlyozza, hogy az atom­energia nagy lehetőségeket nyit meg a tengeralattjárók békés célokra való felhasználására is 1946. január 11-e törté­nelmi jelentőségű forduló­pontot jelent az albán nép életében. Ennek a kis or­szágnak a hős népe évszáza­dos függetlenségi és szabad­ságharca után 1944. novem­ber 29-én pártjának vezeté­sével kivívta az ország sza­badságát A külföldi meg­szállók diadalmas kiűzésé­vel eg glitt végbement a né­pi forradalom is és az albán nép végre saját kezébe ve­hette sorsának irányítását, Még 1945. decemberében megtartották az első demok­ratikus választásokat és megválasztották Albánia el­ső igazi népképviseleti szer­vét, a nemzetgyűlést. Az al­bán nép harcokban edzett és kipróbált pártjának vezeté­sével elszántan haladt to­vább előre a népi hatalom megteremtésének és a szo­cializmus építésének átjár 19411. január lt-én kikiáltot­ták az Albán Népköztársasá­got, a munkások és a pa­rasztok államhatalmát. A népköztársaság kikiáltá­sa már új fHmton találta at albán népet: az újjáépítés útján. Azóta 12 esztendő te]t el s ez a rövid idő gyökeres j változásokat eredményezett. 1 A szörnyű gazdasági és kul­turális elmaradottságáról „hires" Albánia a tervgaz­dálkodás útján haladva ipa­ri-mezőgazdasági országgá vált, ahol diadalmasan ki­bontakozott a kultúrforrada­lom is. Evről-évrt újabb és újabb üzemek, gyárak, kul-1 turális és egészségügyi in- térmé nyék h irdetik, hogy a: albán nép élni tudott azzal a hatalommal, amelyet 1944. november 29-én ragadott kezébe és amelyet 1946. ja­nuár 11-én a népköztársaság kikiáltása szentesített. Oudcov akadémikus^Grigo-j|<i,őtték az ^t’as inter|<Qntinentálií ríj Pokrovszkij professzor, ne­ve^ szovjet tudósok több meg­állapításét. Szerintük az atom­hajtású tengeralattjárók tá­maszpontként használhatók fel a tudományos kutatásokat foly­tató oceonogrófiai expedíciók számára. Atommeghajtású ten­geralattjárókkal a jégtakaró alatt el lehet jutni az északi- és déli sarkvidék központi ré­szébe és végül, egész éven át közlekedni lehet az Északi Je­ges tengeri útvonalon, BihovsZkij rámutat arra Is, hogy az atommotorral hajtőit tengeralattjárók számításba jö­hetnek halász-, sőt cetvadász­hajók szerepében is. Az atom- . hajtású tengeralattjárókat fel J lehet használni víz alatti ká­ballisztikai lövedéket Cap Canaveral (AFP). Az amerikai légierő pénteken dél­után felrepítette az Atlas inter­kontinentális ballisztikai löve­déket. A Pentagon hivatalos közle­ményben megerősíti, hogy az Atlas kilövése sikeres volt. Az Atlas interkontinentális lövedékkel ezúttal másodszor kísérleteztek sikeresen. Két másik felrepítésl kísérlet meg­hiúsult és a lövedékeket el kellett pusztítani röviddel be­indulásuk után. A pénteken felrepített löve­dék délkeleti irányban haladt, mielőtt eltűnt a felhőkben. Az atomtöltettel ellálha; Atlas hatósugara nyolcezer K lomóler. Mint az AP jelenti, a dece^ bér 17-én végrehajtott harr^ dik kilövés sikeres volt cí hatszáz mérföldes pályán. A hiszik, hogy a pénteki kíséri1 során is ugyanilyen távolsá# lőtték ki az Atlast. Valószín1 leg csak az év későbbi rés21 ben kerül majd sor arra, hof a teljes, ötezer mérföldes hat' sugarának megfelelő távolság1 lőjék ki. Az Atlast úgy tervi lék meg, hogy hidrogéntől^1 tel felszerelve 25 perc alatt 8 gye meg ezt a távolságot. »»»«iHowHmmawwwwwwMmMwwaMS11 A Ti 'iá rá 5* Jelentés Eisenhower elnök kongresszust üzenetéről A francia—nyugatnémet—olasz közös fegyverkezési tervek Pária* (MTI) A Combat cí­mű párizsi lapban Victor Vi­vant beszámol a trancia-nyu- gatnómet-olaaz közön fegyver­kezési tervek ál iáiéról* A saaharai Cosrib-Bóchar kí­sérleti telepén a rukétakísor­totokét közösen végzik — írja többek között a lap. A nyugat­német had ügy minisztérium egyre több mérnököt akar ki­küldeni Ide. A „Sfecma« 4250' és az „SS10.” jelzésű francia, valamint a ,,W' jelzésű olasz lövedékhez hasonlóan a nyu- gat-nómeték is előállítanak ha­marosan egy lövedéket Ami az atombombagyártást állati, Németoneág nagy reményeket tűz a bajorországi Maxhütten termeléséhez. A nyugatnéme­tek kölcsön formájában 12 kiló U. 235-öt kaptak Ameri­kától, de a Maxhüttentöl nyolc tonna uránt remélnek é* ebből a mennyiségből 48 kiló U. 235-öt tudnának előállítani. Az első kísérleti központ Karis- mhebrtO már működik, Köln, Hamburg, Frankfurt és Mün­chen három amerikai és ké: angol atomreaktort fog kapni — írja Victor Vivant- a Com. bat-ban. Az • heti lottósorsolás eredmén ye A lottó 2. heti nyerőszámai­nak húzását pénteken délelőtt tíz érakor Vácott, a Madách Imre, járási művelődési ház­ban tartotta meg a sportfoga­dási é» lottélga/gatóHág. Erre a hétro 2832 759 szelvényt küldtek be a fogadók a így egy-egy nyeréoaxtalyra csak­nem egymillió forint Jut. A szokásos technikai felké­szülés után a következő öt nyerőszámot sorsolták Wl: 82, 21, 14, n, H. Washington (TASZSZ): •— Eisenhower elnök — mint je­lentettük — csütörtökön a kongjesa/us két házának együttes ülésén fe'olvHita üze- zetét az „Unió helyzetéről”. Az elnök kijelentet!*, hogy az Egyesült Államokra két igen fontos feladat megoldása vár. Az első: — „A biztonság fenn­tartása nz erő segítségével”. A második feladat — Elsenhower szaval szerint — „Építő jelle­gű munka a tartói világbeli» megteremtése érdekében." Az Egyesült Államokban fo­lyó fegyverkezési hajsza Iga­zolására az e’nök megtanul tel­te nz úgynevezett „szovjet ve- szélyről" szóló régi állításokat. Kijelentette, hc«y az Egyesült Államoknak ..fokozott’’ ütem­ben kell növelnie katonai erejét, különösön a legújabb fogyverfajják terén. Az elnök ki jelentette: a : közvélemény szerint az Egye­dit Államok moot valószínű­leg valamely«* a Szovjetunió mögött van o nagy hatósugarú ballisztikus lövedékek fejész- téeónék bizonyos területein. A ét állította azonban a továb­biakbau, hogy az Egyesült Ál­lamoknak is lesznek ilyen ra­kétái a „szükséges mennyiség- bon” es a „kellő időben”, hogy támogassák és fokozzák az amerikai bombavető repülőgé­pek erejét. Az Egyesült Állomoknak — mondotta ezután Elsenhower — növelni kell katonai tá­maszpont Jainak számát; foko­zott ütemben kel! megvalósí­tania a rakétarendszereik ha­tékony programját; többek kö­zött a nagyba tósugarú rakéták programját; újabb atammeg- haité-os tengeralattjárókat és cirkálókat kall építenie, de rendé'kez.nie kell a mozgó .haderők valamennyi szükséges típusával Is, amelyeket helyi összetűzések esetén alkalmaz­ni lehét. Az elnök üzenetében felszó­lított a hírhedt, kölcsönös biz­tonsági pnrírramz.k fenntartá­sára ó» megerősítésére, vala­mint az Egyesült A’lamok ál­lni létrehozol 1 katonai csopor­tosulások megszPárdltásáre. Az Egyesült Államok szövet­ségeseivel való tudományos „együttműködés” kérdései érintve az elnök felhívással fordult a kongresszushoz, hoz­zon olyan törvényt, amely le­hetővé teszi az Egyesült Álla­mok számára, hogy kicserélje szövetségeseivel „a megfelelő tudományos és műszaki in­formációkat.“ Az elnök kijelentette, hogy az 1958-es költségvetési évben iiovélik a kiadásokat a raké­tákra, nukleáris hajókra, a kutatásokra, a tudomány és a népművelés fejlesztésére, a egy tudományos tartalékalap­ra. Ez szükségessé teszi, hogy az 1958. július 1-től 1959. jú­nius 30-ig terjedő költségvetés összegét az előző év költségve­tési előirányzatához viszonyít­va körülbelül négy milliárd dollárral növeljék. Áttérve a háborús tervek­ről a „békeprogramra', Eisen­hower hangoztatta, hogy a vi­lágnak fel kell hagynia az egyre több pusztító háborús fegyver gyártásáé«, folytatott verssrnnyol ós hatápwaottan rá kell lépnie a tartós békéhez vezető útra. Eisenhower elis­merte. hogy az egész világ né­pei békére törekednek. Kije­lentette, hogy a béke kivívása hetéresou erwhoeta« ta«4<Ns dósokét követei meg, miné1 uekelött a Szovjetunió és 1 Egyesült Államok részéről- $ petnknek — mondotta —, j1’1 ban meg kell ismerniük ci mást. Ennék alapjául szo\$‘‘ (Tatnak a Washingtonba!1 Szovjetunió és az Egyesült ” lamok között a kapcsolatok1 szélesítésére irányuló tárÜ1 lások, Az élnöik ezután beszélt ft bélke céljait szolgáló át/4* tudományos programról". . Megjegyezte, hogy a tartóép ke eléréséhez vezető úton jegfontosabfo lépés a meged' zés a leszerelésről és ismét1, jelentette, kész „még, egy tO' földet együtt megtonmí bán vei a viliágon, ha ex közei* vise a tartóé békéhez.” tw hower elnök azonban nem t4 ieftzteU elő semmilyen ‘ konkrét javaslatot a lej&& létről é* követéi te a nyuT hatalmak e kérdésben el bt jesztefct tervének elfogadó# Eisenhower elnök igen rí* den érintette az ország ge# sági helyse tét é* az ame# népet „újabb áldoae tokra” ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom