Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-10 / 8. szám
JAKDÄlt te NAPLÖ 5 FILM - MŰVÉSZET Elbeszélés az első szerelemről f l A hamarosan bemutatásra a kerülő szovjet f ilmben két el- é választhatatlan jóbarát ka- f lantijait láthatjuk, amíg egy J napon árnyék borul a két fiú f barátságára. Mitya, a tornaié- ( remben meglátja Ólját és a] kisleány melegtekintetű, sötét, szemével belopja magát a fiú, szivébe. Hamarosan megszere- ( tik egymást, sokat vannak ( együtt és bizony Mityának egy-1 re kertesebb ideje marad ba-1 rátja számára. Nehéz napok < következnek. Ólja és Mitya ( szerelmét már-már kettétöri a ( köröttük szövődő intrika, ami- < kor az elhanyagolt jóbarát jelentkezik és egy szellemes öt- ( lettel helyreállítja szerelmü- ( két. ( A pécsi mozik januári műsora A január 16-án műsorra kerülő Makrancos feleség, valamint a 23-án bemutatásra kerülő Elbeszélés az első szerelemről című filmeken kívül a következő játékfilmek érkeznek a pécsi mozikba: Január 23-án érdekes témájú jugoszláv orvosfilmet láthat a pécsi közönség. Címe: Nem volt hiába. Az orvostudomány küzdelmét mutatja be a kuruzslással, sarlatánsággal és a babonával szemben. Ugyancsak 23-án kerül bemutatásra az 1955-ös cannesl fesztiválon nagydijat nyert Marty című amerikai film, amely megrázó erővel mutatja be az új világ számkivetettjeinek életét: Január 30-án újra magyar filmet mutatnak be a pécsi mozik. Radnóty László: A tettes Ismeretlen című filmjében egy budai bérház lakóinak életét elevenítik meg Tolnay Klári, Bara Margit. Ajtay Andor, Páger Antal, Buss Gyula és sokan mások. ÉJFÉLKOR (íj magyar film) Párizsi és pekingi gyerekek közös filmje Rehabilitáció? Már sok jót hallottunk er- i ről az új magyar filmről, s (megtekintése után elmondhat- , juk: jó híre nem volt alapta- i lan. Az ellenforradalom idejébe > nyúlik témája. Emberien és > megkapóan szól az ezerféle > összetevőből kialakult egyik > legszebb érzésről: a hazaszere- i tétről. A forgatókönyv írói Roger Plgaut-1 a francia film remetéjének. nevezik, mert csendben, visszavonultan él és nem szereti a sztárdk körüli hűhót. Élete nagy álma az volt, hogy egyszer maga készít majd filmeket, szabadon választva a témákat, a szereplőket, mitsem törődve a haszonnal. Most megvalósult ez az álma: Senge Regiami színművésszel együtt f i lmtársasa-^ got alapított. Első filmjük sze- i replői man tmart) rei és pekingi i gyerekek, a film címe: „A vi- ' lág végéről jött papírsárkány”. A film meséje mindössze ennyi: egy kis montmartrei fiú különös formájú papírsárkányt talál, amelyhez egy pekingi kisfiú üzenetet erősített. Az üzenetküldő neve és útközben elveszett. A végéről jött papírsárkány gyújtja a párizsi gyerek fantáziáját. Amikor este elalszik ágyában, álmában elindul megkeresni a kis ismeretlent. Eljut Peking egyik külvárosáig, ahol áltnélkodva bámul a Távol-Kelet sajátos szépsége-, in, az európaiak számára rej-*( télyes életen: A párizsi feüvéteilefc, «melyeket négy héltre terveznek, már folynak. A szereplőket Pignut az iskolából válogatta össze. A pekingi felvételek 8 J hetet vesznek majd igénybe, j Pigaut már tavaly megtette a é szükséges lépéseket Pék,ingben s abban reménykedik, hogy A második világháború utolsó évében Németország, olyan környezetbe helyezik témát. ezt az első filmet még egész i ban elkészült Göbbelsék sor közös francia—kínai fiimi követi majd, mert — mint|» mondja —■ „aki járt már Ki-# nában, biztosan igazat ad ne- f kém, hogy nincs varázslatosabb kulissza, mint ez a vonzói keleti világ." i „Kolbert“ című filmje, melynek az volt a feladata- hogy ébren tartsa a Harmadik Birodalom lakóinak egyre csökkenő lelkesedését és növelje a végső győzelembe vetett bizalmukat. Végül is azonban nem maradt idő a \ _ ___ ______ fil m bemutatására, ügy hír- ) mutatja be az ország akkori \cselekményét és a. ' bár nem a legjellemzőbben lik, hogy Nyugat-Xémetor- szágban a közeljövőben pótolni akarják ezt a „lemaradást” és rövidesen bemutatják a filmet. < A makrancos feleség Színes francia—spanyol film Spanyolországban, A életét — mégis ez a környezet keresztmetszetét tudja adni az ellenforradalom alatt és után tízezreket, százezreket foglalkoztató problémának. A film két hőse: egy színész és egy balett-táncosnő. 1955 szilveszterén autóra várnak \ otthonukban, hogy örökre el- J hagyják hazájukat■ A búcsú- azós perceiben kezükbe kerül jégy-egy emléktárgy, amely A akarva, akaratlan eszükbe jut- A tatja szerelmük, házasságuk f történetét. S amikor az emlék __ ^ w Qaudio tárgyak közül egyet-egyet keiz ükbe vesznek, megelevenedik varoska egyik palotayaban el\a mútt> kettőjük nagy szer elDon Bautisto, egy igen gazdag ^ mének pillanatai, a és nemes úr, két leányával, at szerelmes, szőke Bianca-val és j a szeszélyes, fekete Catalina- vál. Utóbbi igen nagy gondot i okoz apjának, makrancos tér-1 mészetével, bonok viselkedé-; sével. A fiatal lány azt az elvett vallja, hogy egy férfi sohasem] kerekedhet a nő fődé, még ak-, kor sem, ha feleségül veszi, t Ebi>5^ támadnak azután képtelennél képtelenebb kalandok, míg végre Don Beltran, a | híres szoknyavadász megszeli-( díti a makrancos Catalina-t. történet,! amely végül is férj és feleséggé kötötte őket. A ballerinát sokszor mellőzték osztályidegen rokonsága miatt és ez szoD gáltatott legfőbb indítékot ar- ra, hogy hazája elhagyásáé válassza. El is megy, még sze- reime sem tudja visszatartani. De férje marad! Gondolkodik, s rádöbben: 6 magyar színész! Olyan magyar színész, akit a népi demokrácia emelt fel, akiből ez a rendszer faragott emberit. S ezt az országot hagyja itt? Soha! Boldizsár Jván. Révész György és Bánk László a forgatókönyv írói szakavatott tollal nyúltak a témához. Mindvégig hiteles a cselekmény, megokolt a szereplők gondolkodásmódja is. A két főszerepben Ruttkai Évát és Gábor Miklóst látjuk. Mindketten tudásuk legjavát nyújtják. Kitűnő Rozsos István, a „pesti vagány“ szerepében. Különösen kiváló abban a jelenetben, amikor barátjától, a színésztől búcsúzik. De dicséretet érdemelnek mindazok, akik munkájukkal hozzájárultak a film elkészítéséhez. Hegyi Barnabás operatőrt a szép felvételekért, Révész Györgyöt a rendezésért, Bágya Andrást pedig a kifejező zenéért illeti az elismerés. Az „Éjfélkor“ című magyar film jelentős lépést jelent fi Imgyár fásunkban. (—ray) Beszélgetés Pdkolitz Istvánnal Schiller Stuart Mária című szomorújátékának fordítójával Pakoli.tz István költő, « Hazafias Népfront pécsi írócsoportjának titkára pár napja fejezte be Schiller: Stuart Mária című 5 felvonásos szomorú- játékának fordítását- Erről beszélgettünk a költővel. — A Pécsi Nemzeti Színház felkérésére láttam hozzá a darab fordításához. A munkával valóban elkészültem. — Tudomásunk szerint ezt a művet régebben Radó Antal már fordította. Mi volt az oka annak, hogy ismét le kellett fordítani? SZABÓ JÓZSEF párttitkár Halálának (1919. január 10.) évfordulójára A pécsi munkásmozgalom **■ még gyerekcipőben járt, amikor a múlt század vége felé egy fiatal kőművessegéd az építőmunkások alakulófélben lévő szakszervezetéhez fordult felvételért. Nagy szó ez akkoriban Pécsett, ahol az építőmunkásokon kívül még senki sem mert szervezkedni! Szabó Józsefről van szó, akit az alighogy elindult épí- tőmunkásszakszervezet alapí- pítótagjai között találunk. A tehetséges fiatalember korán felismerte a munkásmozgalom jelentőségét, a szervezettségben rejlő erőt. Idejében akcióba lépett, hogy munkástársait felvilágosítsa, megszervezze és az alj* útnak indult, ezernyi bajjal küzdő munkás- mozgalmat továbbfejlessze. A munkásság — vele született prolctárösztönével — azonnal felismerte Szabó József becsületes szándékát, megbízott benne adott szavára és felsorakozott zászlaja mögött Jó hasznát látta, mert a pécsi munkásmozgalom Szabó József vezetésével oly erkölcsi és poli- MfNtr* •rótvdól , amellyel mindenkinek — akár akart, akár nem — számolnia kellett! A munkásosztály Szabó József vezetésével érte el ezt a szép és jelentőségteljes eredményt. Harminchét éves volt, amikor a szociáldemokrata párt pécsi szervezete titkárának választotta. Feladatát oly tökéletesen látta el, hogy puritán életével, közismert becsületességével és elfogulatlanságával, továbbá a szocializmus eszméiben való rendíthetetlen hitével a pécsi polgárság józangondolkodású rétegének bizalmát is megnyerte. Ennek tudható be, hogy már 1912-ben beválasztották Pécs városa törvényhatósági bizottságába. Hatósusjifcra. működési köre ezze^lényegesen kibővült. Az agilis párttitkár éli is az előtte feltáruló lehetőségekké': minden cselekedetével a munkásosztály érdekét szolgálta, minden képességével a munkásmozgalom megszilárdításán és kibővítésén fáradozott.. Munkáját siker koronázta, fáradozása nem veszett kárba. Sokoldalúságára vall, hogy munkásjóléti kérdésekkel is foglalkozott. „Csekély” húsz esztendőn át tagja volt a munkásság betegsegélyzőpénztára igazgatóságának és mindent megmozgatott, valahányszor bajba jutott munkásemberen vagy családon’ segíteni kellett. Megérdemelt népszerűségére jellemző, hogy az osztrák— magyar monarchia bukását követő forraddlomban a pécsi munkásság egyöntetűen mellé állt és követte őt. Szabó József valóban munkásvezér volt. HuszonöÉpves munkásmozgalmi tevékenységből ragadta őt ki a halál. (Az. 1919-ben sok áldozatot követelő járványos spanyolnátha vitte el őt is.) Temetése, melyen sok ezer főnyi tömeg vett részt, a munkásosztály mélységes gyászának méltó kifejezése, egyben a megerősödött munkásmozgalom maradandó benyomást keltő diadalmenete volt... k* zabó József nemes arc- élét élesen domborítják ki az egykorú sajtó jelentései: ..Szabó József fáradságot nem ismerve, áldozatot nem sokalltul lobogtatta a szociáldemokrácia vörös lobogóját, mindig legelöl vezette a proletárság... sorait a közös elleiv'ég. a talista társadalmi rend ellen" — írja a pécsi „Munkás” 1919. »anuár 18-án A magyar é nem utolsó sóiban pécsi munkásmozgalom elindításának nehézségeiről, élharcosainak, köztük Szabó Józsefnek küzdelm** életéről, rengeteg gyötrelméről, gondjáról és az őket környező számtalan veszélyről sem feledkezik meg az egykorú sajtó: „Akkor lépett már ki a küz-f dőtérre, amikor még nem tíz és százezrek, hanem csak tizek vagy százak mertek titokban hitvallást tenni a szocializmus mellett. Amikor a mozgalom az ún. „földalatti” korát élte, mert a ... társadalominak bél- poklosai, kiközösítettjei, üldözött vadjai voltak azok a ■. ■ kevesek, akik elkezdték a magot elhinteni... és akik közé tartozott a mi Szabó Józsefünk. Huszonölesztendős múlt a munkásmozgalom hőskorában nem gyerekjáték ... az agitátornak, akinek ilyen negyed- százados múltja van, a ... szenvedések kálváriája adatott osztályrészül, mert különösen a letűnt Magyarországban, e sötét Ázsiában szocialista mozgalmat csinálni egyenlő volt a kálváriajárással. Meg Izellett küzdeni az emberi gyarlóság, tudatlanság minden nemével, az ezernyi nyílt és lappangó ellenség, a cselvetök minden rosszindulatával, gúnyjával... a hatóságok hivatalos erőszakának ezernyi változatával. Börtönt, fegyházat kellett viselni és toloncutat elszenvedni. Ezernyi akadályokon keresztül lehetett csak. az emberi értelmekbe* köeeVteni és még több nehéz* rgekkel azokat meggyúrni, forradalmasítani... Elcsüggesztő, kilátástalan vállalkozás volt egykor szocialista agitátornak lentit, entire seek egész emberek... törhetetlen(| — Arról, hogy Radó Antal akaraterejű férfiak vállalkoz-^ foglalkozott a darabbal, tudó- hattak.” (U. o.) ]t másom van. Sőt nemcsak tudoSzabó Józsefben megvoltak'másom, hanem munkám során ezek a tulajdonságok..: ''ezt a fordítást is felhasznál Szabó József, a pécsi párt-1 tam. Véleményem, hogy Radó titkár minden jószándékú em-1 nagyon pontosan, de szolgai bért megnyert magának. Poli-* 'módon fordított, fordítása tikai ellenfeleit is. ök is kény-\ nyers és kevésbé költői, nem telenek voltak meghajolni em- mindig veszi figyelembe a ma- beri nagysága előtt A pécsi*(gyár nyelv költői sajátosságait. „Munkás” joggal írhatta (u. o.):* „Mintaképe volt a proletár < egyszerűségnek. Tiszta jelleme1 nagy igazságszeretete még elvi1 ellenségeinek is a megbecsülé-\ séf vívta ki.” Bizonyíték erre a radikálisan I , jobboldali „Dunántúl” Szabó(> valahogy úgy voltam, hogy Józsefről írt megemlékezése: (i mindig újabb és újabb meq- „Tüzes, áldozatkész harcosad oldások, kifejezőbb szavak ju- volt a szocialista eszméknek... i»eszembe. Remélem, SSSÄÄi T «■>tolta az iskolai elöképzettsé- \»való, hiszen híres műről van get... Szabó József ellenfelünk észó, a darabot legutóbb Csehvolt, de váratlan halálánakt&zl(yc&hiáb(m ^ a Szovjetunió - híre fájdalmasan ennt bennun-M két is. Egy érdemes, nemes el— Bizonyára nem volt »könnyű Schillernek, ezt a ro- * hanó tempójú színdarabját h:- I ven visszaadná. — Sokat dolgoztam vele s lenféllel kevesebb. Sajnáljuk, hogy nem szoríthattuk meg becsületes munkáskezét...” (1919. január 10.) J gazi proletárszív * meg dobogni” — írta a pécsi „Munkás” 1919. január 11-én. neki és szűnt* * Igazat adunk ma, an is játszották. — Kíváncsiak vagyunk a iaá bemutatóra..: — Szegeden valószínű hamarabb mutatják be a darabot, mint Pécsett- Ugyanis, amikor a fordítással elkészültem, itt járt a szegedi színház rendezője és azt mondta, hogy ők is Idestova negyven év távlatában# előadják. A fordítást mindjárt Gorkij hamisítatlan szocialista# _, . ... hu manizmust hirdető szavát* rm,*(lval * vtUeidézzük: „Akit szeretet, tűt, azt jó szél — Ha ilyen kapós, akkor valószínűen sikerük munka
