Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-01 / 1. szám

1958 JANUAR I NAPLŐ A parasztság jövője Itta: -foiduád János, a megüti tanács dnoUUdyeüesc Az ellenforradalom káros ki­hatásai következtében a me­zőgazdaság helyzete 1957 ele­jén még eléggé tisztázatlan volt. Az emberek fejében sole, a mezőgazdaság ' jövőjét illető kérdés ez idő tájt még nem ren­deződött. így sokak előtt nem volt világos a szövetkezés to­vábbi járható útja, hisz az el- tenforractalm árok fegyveres tá­madásai után még mindig nagy erkölcsi nyomás neheze­dett a termelőszövetkezetekre.' Ehhez hasonlóan az egyénileg dolgozó parasztok sem tudták határozottan, hogyan alakul sorsuk. A nagyarányú bizonytalan­ságnak a Magyar Szocialista Munkáspárt agrártézisei ve­tettek véget. Tisztázódott, hogy a mezőgazdaságiban is — az iparhoz hasonlóan — a fejlő­dés a szocialista nagyüzemek felé vezet. Meg kellett látnia mindenkinek, hogy a dolgozó parasztság csakis szövetkezés­sel juthat az egyre emelkedő életszínvonalra. Clsakis a nagy- üzemesités teremti meg mind­azokat az előfeltételeket, me­lyek a hozamok növekedése tévén az egész dolgozó nép magasabb igényeinek kielégí­tését vonják maguk után, egyénileg dolgozó termelőszövetkezetek £ parasztok átlagtermése! átlagtermése: búzából 8,9 q 11,6 q rozs 6,4 „ ................. 9. 0 ^ őszi árpa 12,9 14,1 „ tavaszi árpa 9,8 q 10,9 „ zab 9,1 „ 10,6 „ kukorica (máj. morzis.) 14,0 „ 14,8 „ burgonya 74,6 „ 91,0 M napraforgó 6,9 „ 7,3 „ cukorrépa 128,2 „ 138,0 „ megyénkben működik. 113 szakcsoport Mi a helyzet az egyénileg Földi Lajos: Gyűiöiet dolgozó parasztokkal? Mi­lyen jövő vár az egyénileg dolgozó parasztokra0 _ ' Külön kimagasló eredmé­nyeket értek,el. "azok a tsz-ek, ahol a gazdálkodást, a kellő hozzáértés rtíeüett a tagság szorgalma is; jellemezte. Ilyen a szabadszoritklrályi tsz, ahol ennek következtében 17,6 q át­lagtermést érteit el búzában. A termelőszövetkezetek ál­lattenyésztése uev-vneoak feUődStt az elmúlt eszten­vagyonből. Ez azt jelenti, hogy havonta 3 357 Ft keresetet ért el egymaga, amihez természe­tesen még hozzá kell számítaná a háztáji gazdaságból szárma­zó jövedelmet is. De ehhez hasonló eredmé­nyek születtek nemcsak a leg­jobb, de a közepesen dolgozó szövetkezetekben is. A 6zent- lőomd Üttörő Tsz-ben pl. Nyers János állatgondozó — 50,04 Ft-os munkaegység mel­A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt agrártézisei­ben lerögzített elveket, s az ezek alapján kialakított gaz- caságpolitikát az egyénileg1! dolgozó parasztság is helyes­léssel fogadta. A továbbiak­ban az a feladata a párt- és állami szerveknek, hogy az , egyéniekkel megértessék, meg­ismertessék az agrártézisek­nek a távolabbi jövőt ismerte­tő részét is. Látnia kell mindenkinek, hogy a kisparaszti gazdáiké-1 előben. lett — 35 728 Ft évi keresetet dós lehetőségei korlátozottak. 1957-es esztendői a me­zőrazdasági terme’ősvövet­Rezetek erősödése jcne- mezte. Amíg az év elején csak 39 mezőgazdaságii termelőszövet- kezet, működött »- megyében,, addig ez a szám egy év múlva 100-ra emelkedett. A századik tsz a minap, december 23-án .áléktÜt'ífieg-Heiyizéifrfimár'txxn- ban, 27 taggal és 150 toh föld­területtel; . A számszerű eredmények mellett figyelemreméltó körül- • ményként kell elkönyvelnünk' a termelőszövetkezetek politi­kai, gazdasági erősödését is, Ma mér egyre több helyen találkozhatunk olyan öntuda­tos szövetkezeti tagokkal, mint a rózsafa! tsz-parasztok. E ter­melőszövetkezet legutóbb .pél-, dát mutatott arra, hogy mi­iyennek kell lenni a megfele­lően előkészített, az évi ered­ményeket hűen tükröző zár- számadó, közgyűlésnek. Ennek tudható be az isi, -hogy; ezen a közgyűlésen igen sok egyéni­leg gazdálkodó is megjelent, mert kíváncsi volt a szövetke­zet egyéves munkájának érté­kelésére s ezen keresztül sa­ját jövőjére is, Itt a ’ szövetkezet éfriCké;' Tormási elvtára sokat foglal­kozott beszámolójában a tsz- tagok és egyénileg gazdálkodó parasztok kapcsolata * szüksé­gességével. Jól esett hallani, milyen szerényen és- egysze­rűen mondta: nagyon örülnek, hogy az egyéniek közül ilyen sokan resztvettek a közgyűlé­sen. Véleménye szerint ez a megnyilatkozás is a jó kap­csolat bizonyítéka. A beszámoló elhangzása után senki sem csodálkozott azon, hogy a fiatal Papp Ferenc egyénileg gazdálkodó felállt és kérte a tagságot, vegyék.fel a szövetkezetbe. A meggyőző számadatok hatására három munkaerővel jelentkezett a közös gazdálkodásba. Nagyon tanulságos volt a rózsafái közgyűlés azért is,’ mert irányt mutatott a követ­kező feladatok.- végrehajtására te. A közgyűlésen megjeleni egyéniek'- hallhatták, hogy 1957-ben még csak kdrtlást \fe~ lentett. • az Üszők, beszerzése t amelyek jövőre már borjút el- • lepek, s így szaporítják a kö­zös vagyont, másrészt ennek az állatállománynak a tejter­melésére is számíthatnak, mint a jövedelem egyik fontos, for­ráséra. A kiragadott példán kívül még egy sor adat bizonyítja, hogy a' mezőgazdasági termelő, szövetkezetek 1957-ben jól gaz­dálkodtak. bár az előrehaladás ezen a területen távolról sem olyan szembeötlő. Amíg az év elején a szövet­kezetek alig rendelkeztek kö­zös állatállománnyal, addig ez a helyzet a szövetkezetek többségében alapvetően meg-, változott áz év végéré. Egye­dül csak a siklósi járásban van nagyobb lemaradás, ahol még mindig van néhány olyan szövetkezet, amelyik még nem alakította ki közös állatállo­mányát . Az" állatsűrűség alakulásá­ban a legjobb eredményt a sellyél. járás érte el, ahol min­den 3,8 kh-ra jut egy számos­állat. Itt ezen belül is jelen­tősen növelték a szarvasmar­ha-állományt, mert minden 100 kh-ra. 18 ..darab szarvas- marha jut Az álla tsflrŐséggel kapcso­latban a. siklósi járásban ja legkedvezőtlenebb a helyzet, jibol minden 6,6 kh-ra jut csak , egy számosállat és' ezen belül a szarvasmarhaállamány iss rendkívül kevés. • Azok a szövetkezetek értek el jó eredményeket az állatié­ért el, mely havi 2 977 Ft-osk felel meg; Érdemes összehasonlítani a szövetkezeti távok jöve­delmét a legjobban dolgozó középparasztokéval. A technika az égési világom rohamosan fejlődik, mely ko-, i moly mértékben, kihat a me­zőgazdaságra is. A mezőgaz­daságban olcsóbban kell terei melni és ezt a korszerű gépek megfelelő felhasználásával gyorsabban tudjuk elérni. i A világpiaci'áraknál ma Isi drágábban termelünk. A jövőt v illetően pedig azzal kell szá- $ FeTlérden például Czlnfkl Fe­renc 12 holdas középparaszt az elmúlt évben összesén molnunk, hogy az árak tovább v 44 245 forint bevételre tett csökkenjenek. Ahhoz,^ hogy a r szert, összes kiadása viszont versenyben helyt tudjunk áll- t 14 947 forint volt, — így ni, — többet és olcsóbban kell J 29 303 Ft maradit. A gazdaság- termelni; ban ketten dolgoztak és 470 munkanapot teljesítettek. Egy családtag havi jövedelme te­hát 1 220 forintot ért csak eb A mezőgazdasági tsz-ek Ez irtóbbl nedtr csak a dől- 6 gozó paraszttá" önkéntes ^ szövetkezésével érhető el. 1957-es gazdasági eredményei kétségtelenül hatással voltak arra, hogy medvénkben az ősz folva­Mindezeket meg kell beszélni az egyénileg dolgozó parasz-1 tokkal, különösen a tél folya-( mán, amikor bőven van alka- < lom és lehetőség a falu lakos- f ságával való érintkezésre: ♦ Igaz, hogy a mezőgazdasági i 'szövetkezetek mindegyike még > másrészt a meglévők új tagok- nem érte el a jól gazdálkodó £ kai gyarapodtak. Az élet iga- egyénileg dolgozó középpa-^ zolta a Magyar Szocialista rasztok életszínvonalát, azon- ^ Munkáspárt agrártéziseinek ban azt is látnunk kell, van-, mán több új mezőgazdasá­gi tsz alakult, nyésztésben, melyek tagsága helyességét, pedig sokan vol- .mk olyan mezőgazdasági tor-f megértette dtnclc jelentőségét M év elejen ~ még 3 meloszóvetkezeteK, firnelycav“ ^ _Sazdasáisi éí anv-ini Mható- Párt és állami funkcionáriusok nek tagjai nemcsak hogy elér- f & * közül is —, akik aggályoskod- ték, hanem már túl is halad-} __„V taik és a pártnak a mezőgazda- ták a középparasztok élctszía-j; Me gyéniíben a legjobb sző- fnivtatMt víii veíikezetek közé tartozik a ba- banci, szentlőrinci, bolyi, míg a kisebbek , közül a kacsőtai, rózsafád tsz. Ezek mind meny- nyíségile g,-- -mind minőségileg megfelelő áöatálománnyal ren-. delkeznek. Ennek tudható be többek között, hogy a babarc! tsz-ben 3 000 kg volt az évi tejter­melést 'átla'g' — ugyaniakkor, amikor a megyed átlag 1800—- 1900 körül mozog. A .továbbiakban azonban aáon kell lennünk, hogy vala. ságban folytatott politikáját nem tartották megfelelőnek.­Amíg az 1956-r-57-es gazda­sági évben 85 tsz készített zár­számadást, addig az 1957—58- as gazdasági évben már 100 tsz indítja ennek alapján el az új esztendő munkáját; Október 1-e óta megyénk területén 221 család 341 taggal lépett a nagyüzemi gazdálko­dás útjára. A legjobb munkát a tsz-ek fejlesztésében a mo­hácsi járás párt- és állami funkcionáriusai érték el. vonalát: 1957-ben értünk el eredmé- j) nyékét, dolgozó parasztságunk f a párt politikáját helyeselve, a 4 kedvező időjárást kihasználva f — szorgalmasan dolgozott; é 1957. március közepén va­x gyünk., i Az ébredés Baranyában sem ment köny- nyen. Egyik napról a másik­ra ide is eljutott a MXJK vér­szegény, fenyegető jelszava. A becsületes embereket azonban nem tudta többé megtéveszteni... így kezdő­dik Földi Lajos fiatal pécsi író riportregénye, mely a na­pokban kerül az olvasók ke­zébe. Földi Lajos visszavezet bennünket azokba a napok­ba, amikor még Pécs utcáin a becsületes dolgozók között jártak a börtönökből szö­kött huligánok, bűnözők, a társadalom prédára és vérre éhes fenevadjai. Itt járlak közöttünk és homlokukon nem volt bélyeg, melyről fel­ismerhettük volna őket. Néni árulkodott semmiféle jel ar­ról sem, hogy ezek az ele­mek békés életünket veszé­lyeztetik ismét. Pedig titok­ban már olajozták azokat a fegyvereket, melyeknek 1957. március 15-én emberek életét kellett volna kioltaniok. Minderről, azonban mi, akik már kezdtük megszokni azt, hogy az utcákon félelem nélkül járhatunk, nem tud­tunk semmit. Akik tudtak róla, hallgattak. Hallgattak összeszorított szájjal és vár­ták azt a napot, melyen is­mét városunk fölé szabadít­hatják az ellenforradalom bestiális szellemét. De hiába vártak. Március 15. elmúlott és nem történt semmi. Azaz, hogy mégis történt valami, amiről nem tudtunk, amiről csak később, újságok­ból értesültünk, akkor, ami­kor a Megyei Bíróság tár­gyalta Petrus József és tár­sai ügyét. Talán sokan vol­tak olyanok, akik annakide­jén a tárgyaláson elhangzot­takból nem érezték meg azt a hatalmas veszélyt, melyet ez a bűnszövetkezet jelentett volna számunkra, minden becsületes ember számára, ha gaz terveik .megvalósítását nem akadályozza meg erős kézzel a karhatalom. Ennek a bűnszövetkezet­nek a történetét mondja el Földi „Gyűlölet” című riport­regényében olyan meggyő­zően és közvetlen hangon, hogy az olvasó együtt éli át azolcat a napokat a szerző­vel, akinek szinte minden mondata a nép szeretetét su­gározza felénk. Ez a szeretet és a békés jö­vőért való aggodalom emeli ki a hasonló műfajú könyvek közül Földi regényét Az ese­ményeket sehol sem szakítja meg közbeiktatott magyará­zat. Gyorsan, képszerűen pe­reg le az olvasó előtt minden úgy, ahogy történt. Szemünk előtt bontakozik ki és bukik el Petrus József ék gálád összeesküvése. Az, hogy a könyv mégis több lesz az ese* mények egyszerű elmondásá­nál, annak tulajdoníthatój hogy Földi Lajos nemcsak tehetséges író, hanem kom­munista író is. így írni csak azok az írók tudnak, akiknek érzései becsületesek, tiszták és őszinték. Nem célom a regény rész* letes ismertetése és elemzése, ezért csak arról szeretnék még szólni, melyek azok a tanulságok, melyeket az ol­vasó leszűrhet Földi regé­nyéből. Először is az, hogy az ellenforradalmat nem le­het csak adminisztratív esz­közökkel megsemmisíteni! Szívós és kemény harcra van szükség ahhoz, hogy népünk békés, nyugodt életet éljen. Nyilvánvaló lesz mindenki előtt az is, hogy ezt a harcot csak a kommunisták hiva­tottak vezetni. Ök azok, akik­ben legmélyebben gyökere­zik a jövő iránti felelősség tudata. De meglátja az olvasó azt is, hogy a Petrus-banda huligán és bűnöző elemekből verbuválódott „harcosait” milyen mélységes gyűlölet fűtötte. Gyűlölet az államha­talom ellen, izzó gyűlölet a rend és a békés élet leghűbb védelmezői a kommunisták ellen. Igaz, a várható zsák­mány, a „szajré” is nagy sze­repet játszott „hazafias” fel­buzdulásukban. Földi könyve, meggyőzi az olvasót arról is, hogy államunk nem egyfor­ma mércével méri a társa­dalom igazi ellenségeit és azokat a fiatalkorúakat, aki­ket az előbbiek megtévesz­tettek. Fegyvert ad, és jő fegy­x vert ad Földi könyvé­vel az olvasó kezébe. Ilyen és ehhez hasonló könyvekre van szükségünk abban * harcban, melyet az ellenfor­radalom maradványai ellen folytatunk. Földi Lajosnak ez az első könyve, de reméljük, hogy a jövőben több harcos írásával találkozunk. Az író mondanivalóját plasztikusan emelik ki Nagy István illuszt­rációi. A könyvet a Dunántú­li Napló kiadóvállalata adja kU BAR1CZ OTTO Szabó István 22 éves fiatalember a napok- Az l ' ban jött vissza Franciaországból. Most is ré­ság közül megfelelő áílotgon- sokban még mindig nagy a dozót, aki válóban szívügyé- lemaradás. A legnagyobb le­nek tekinti feladatát.. Érjék el, hogy egyre többen legye­nek olyan állatgondozóik, mint amilyen Schäffer bácsi, a ba­barc! tsz tehenésze, vagy Pam- tya Imre, a diny^berki tsz seftésgpndozója, vagy Szentes bácsi, a kacsótad tsz tehenésze. maradás e téren a pécsváradi járásban mutatkozik. Pártunk ágrártézised arra hívták fel a figyelmet, hogy EMLEK Tanulmányútok Bizony, annak is beillik. 1956. november 27-én disszidált. Jugoszláviá­ban lágerbe került. S azután'! Mondja el ő Tnaffd, — Jugoszláviából többed magammal Fran- , i ciaországba kerültem, a fiimini vasgyárba. (| Amikor először mentünk be a gyárba, azt hit­a mezőgazdasági tsz-ek bő- 11 ^ ,h.°?y„r í™’-mit>* ^chcza - munkaru­----------------------------------­- 11 hat kapunk, ebédjegyet, meg hát ami nálunk ví tésére, újak alakítására i megjár egy munkásnak. Aztán se munkaru­adva vannak a feltétetek. 1 A. termelőszövetkezet tap­sira a sok nehézség elttené­re is nagyobb jövedelem­hez jutott 1957-ben, mint bármely korábbi évben. A növénvterme’ésben szinte V-wm „rvi-vton nő­vé ív é né' rv{ n -w <r*ölyV» Útln-termésj ér*ek el, mir* a* egyéniek. Amíg például 1955-ben egy munkaegység- átlagos értéke megyénkben 33,Í0 forint volt, addig -az 1957-es zárszámadás során egy munkaegység átla­gosan meghaladta a 45 forin­tot. Ezen belül még több olyan szövetkezőt is van, mint á rózsafái (80 Ft-os munikáegy- ség), a kátolyi (70,80 Ft-os munkaegység), a babarca (72 •Ft-os.- munkaegység), a gör- csönydotookad (72 Ft-os mun­kaegység) és a befsmendi tez (63,22 Ft munkaegység). E termelőszövetkezetek kö­zül a rózsafái tsz dolgozójá­nak: Cf-amkó Jánosnak jöve- ''i’mőt' fsmertetiük: öt hónapot dolr,oreft a kö- '■ő'tbrn és‘er 'dó ar-a‘* IC 707 Ft jövedelemhez jutott a közös csak élni kell velük, akkor rámutatnak arra is, hogy az egyszerűbb típusú szö­vetkezeti formákat, kezdemé­nyezéseket is messzemenően fel kell karolni. így terme.ő- csoportokat, szakcsoportokat, alkalmi társulásokat kell lét­rehozni. Ez utóbbival kapcso­latban megállapíthatjuk, hogy az elmúlt esztendő igen figye­lemreméltó eredményeket ho­zott, melynek következtében hát nem kaptunk, Se ebédjegyet. Beszélni <> nem tudtunk, mint a kukák jártunk a mű- Ugyan- helyben. Volt ott egy -idős francia „szaki", 6 A Dunántúli Napló előfizetői részére díjtalanul tmdlíkdjük a falinaptárt valamit tudott magyarul, vele beszélgettünk néha. Mondtuk, hogy reklamálnánk a munka­ruha, az ebédjegy, a lakás miatt. Csak nézett ránk csodálkozó szemmel, aztán legyintett egyet.. .­A kereset? Mi 50 ezer frank körül kaptunk egy hónapban. Ez a pénz számra sok, érték­re azonban nagyon kevés. 20—25 ezer frank a lakásra, 18—20 ezer frank a kosztra kellett. Egy csomag cigaretta 90 frank, egy'-egy mozi­jegy ára 200—250 frank. Mi maradt a fize­tésből? Semmi. S a betegség réme állandóan fenyegetett bennünket. Mert egy egyszerű orvosi vizsgálat 2000 frank, aztán az orvossá­got is a saját zsebünkből kellett fizetni Azt nem tudom, hogy a francia munkások milyen „SZTK”-kezelésbcn részesülnek, de azt tu­dom, hogy mi semmilyenben. Illetve, ha kö­zülünk valaki a gyárban lett munkaképtelen, akkor egy napra 580 frank „táppénzt’ ka­pott. Ha a gyáron kívül érte baleset, akkor semmit. Tizennyolcán laktunk egy padiésszobában. Förtelmes piszkos szoba x>olt. Csak úgy raj­toltak benne a■ bogarak. Mondogattuk is hogy ha otthon ilyen legirystiltáson keilen- laktunk, hát „kivernénk’' a tüzet... De ill? Hova menjünk panaszra a tőkés ellen? Külö­nösen ml, idegenek. Még szisszenni sem mer­tünk, örültünk, hogy dolgozhatunk valahol. Bezzeg a francia munkások sem voltak olyan szívbajosak”. Az elbocsátástól termé­szetesen őket sem nagyon védik meg a „törvé­nyek”, de azért kinyitják a szájukat. Szá­momra nagyon érdekes volt látni, hogy pél­dául az öntődében, ahol én is dolgoztam, két- három ember összedugta a fejét, beszéltek valamit, s fél óra múlva már az egész öntö­de sztrájkolt. Meg sem tudnám számolni, mennyi sztrájkban „vettem részt”. Szinte minden hétre jutott egy. Ilyenkor aztán nagj a szaladgálás. Jönnek a tőkés emberei és hol ígérgetéssel, hol fenyegetéssel igyekeznek megtalálni a kibontakozást. Legtöbbször el­érnek a munkások némi béremelést, de a tő­kés aztán százféle módját találja annak, hogy más úton hozza be a „ráfizetést”. Mint gjenge falevelet a forgószél, úgy so­dort bennünket az élet az ismeretben ország­ba. Nem találtuk helyiinícet. Este a szálláson mind többször került szóba az otthon. Az ott­hon, meg a Szabad Európa rádió. Ugye, nem kell különösképpen elmondani, hogy hova kí­vántuk a Szo,bad Európa rádiót? Aztán heten összebeszéltünk. Nem volt semmi bűnünk, csak a meggondolatlansá­gunk. Inkább nem ettünk, de spóroltunk. Gyűjtögettük a pénzt az útra, hazafelé. Nem akt akarom mondani, hogy a francia mun­kások rosszul élnek, mert ez nem lenne igaz, de, hogy mi nem találtuk meg a számításun­kat, az szentigaz. De mit szaporítsam a szót? Még emlékezni is rossz.a Eddig a történet. Szabó István — mint mondja — mo.-.t 170« forint körül keres a gyárban. Tisztességes kereset egy 22 éves fiatalember számára. Nem is kívánkozik többé idegenbe. — Még erővel sem. tudnának elvinni még egyszer — mondja. — Meg aztán komolyan hell most már gondolkodni. Akadt egy kh lé’/, aki megtetszett nekem... De es Mdr asm tartozik a „tárgyhoz”.... GARAY FERENC ___

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom