Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-07 / 5. szám

2 NAPLÓ 1958 JANUÁR 7 Mecseknádasdi mozaikok HÍREK Szép helyen fekszik éz a Me- cseknádasd! A zord Mecsek hirtelen lejtéssel leereszkedik és átadja helyét a jegenyefás, bőtermő síkságnak. Most fel­hőket kerget odafönt a szél, nagyon szép a ködsipkába bur­kolózott zuzmarás látvány, de nekem máshol jár az eszem. Nemcsak most, amikor a csontkeményre fagyott főut­cán ballagok, hanem mindig, ha a ^falu mellett visz el az utam. Az ellenforradalomra gondo­lok. Itt nem sokáig takargatta magát a fasiszta vandalizmus: tüzet raktak a tanácsirodában, ripityára törték az írógépet, tűz bevágták a rádiókat, falhoz- verték a tintásüvegeket, el­égették az iratokat — ahogy meg is írtuk egyszer. Bár a lakosság többsége éle­sen elítélte az állatias pusztí­tást, a nacionalista handaban- da azért sok embert megté­vesztett. Talán többet is mint más falvakban. Nehéz dolguk is volt itt a kommunistáknak egy évvel ezelőtt! De nem hát­ráltak, bátran hirdették a párt igazát a megtévedt emberek­nek. Éppen arra vagyok kíván­csi, hogy mire jutottak egy év alatt. Azaz: hogyan gondolko­zik most a falu népe? és fél forintot számítottak ki — és ezt vették hivatalos eredménynek —, de ők kifelej­tették a cukorrépát. Valójában 71 forint ötvenet ér egy mun­kaegység!..: Dphát persze, hozzászoktak már Kátoly első­ségéhez .: Sokat zsörtölődött Annus né­ni. Olyan hittel és meggyőző­déssel hajtogatta a 71,50-et, hogy nem mertem kételkedni a szavaiban. Először is a termelőszövet­kezet magtárába toppantam be. Az elnökasszonyt, Bayer Fe­renciét és még négy tagot ta­láltam odabent. Méricskéltek, most adták ki az, év végi elszá­molást. Szaporán huppantak a zsákok, majd az ajtó előtt ál­ló hosszú kocsira púpozták. Vagy két óráig topogtam velük a csapós januári hideg­ben és meggyőződtem arról, hogy elégedettek. Dicsekedve' mondogatták, sohasem értek el olyan osztalékot, mint ta­valy. És hogy megnőtt a tekin­télyük! Bayerné mesélte, hogy Kovács Sámuel kisparaszt a következőket mondotta néki: „Annus néni, ezentúl nemcsak a lépésüket, hanem még a lé­pésük nyomát is figyelni fog­juk. így készüljenek! S ha ilyen jói gazdálkodnak, akkor belépünk! De csak akkor!..." Három tagot már felvettek. Bayerné egyébként már az első szavaiban megkorholt. Hogy miért nem írunk róluk? Örökké csak a kátolyiakat „di­csőítjük“’, pedig a' kátolyiaknál' „csak’“ 70 forint nemtudom- hány fillért ér egy munkaegy­ség, náluk meg 71,50-et! Igaz, a járási tanácson csak hetven A magtár szomszédságában kovácsműhely áll. Amikor a faluba igyekeztem, visszahí­vott egy németes akcentussal hangzó kiáltás. Visszanéztem és három fér­fit láttam a műhely előtt áll­dogáló kocsi mellett. A legki­sebb termetű hívott: — Jöjjön csak, jöjjön csak! Úgyis tudom, hogy maga új­ságíró! ::: Nem lehet ellógni, mirólumk is írnia kell!;;: Látja ezt az embert? Orosz é« a jópajtásom!;:; Öszes, de még erős és való­ban szlávos arcvonású férfire mutatott, aki mosolyogva állt a ló mellett öt perc múlva megtudtam, hogy az első vi­lágháborúban került ide, meg­szeretett egy tüzes szegedi lányt és a szerelem itt tartot­ta. Negyven éve él nálunk; — Látja elvtárs! ö orosz, én német vagyotk, ez meg magyar — mutatott a harmadik fiatal férfire. — Három nép fia és jól megértjük egymást, jópaj­tások vagyunk, hát nem szép ez? ; : j Kedvtelve nézegettem őket, de ő félreértette a mosolyo­mat: — Na nem kell nevetni! Ez nem mosolyogni való, ez na­gyon komoly dolog, elvtárs! Ezt meg kell írnia! Valóban, ezt meg kellett fr- mi. resnek havonta és több mint félmilliós építkezésbe kezdtek. Modern üzemet akarnak ta­vaszra tető alá hozni, olyan serényen folyik a munka, mint ha csak nyár lenne. Mivel a szövetkezetnek csak 35 tagja van, merésznek talál­tam a több mint félmilliós építkezést, vagyis — ami ezzel jár — többszázezer forint hi­telbe való felvevését. Később, a tanácsban megértettem, hogy nincs itt szó különösebb me­részségről. Csáki István tanácselmökhe- lyettes elvtárs elmondotta, hogy 125 motorkerékpár van a faluban. De ez még semmi. Jól figyeljek ide: Amrein An­tal — aki két fiával együtt a bányában dolgozik — vagy 100 000 forintot érő házat épí­tett tavaly s ugyanakkor egy fekete Pannóniát is vett. Egyetlenegy év alatt, pedig nem nyert sem a békekölcsö­nön, sem a totón, vagy lottón. Nos, mit szólnak hozzá ked­ves olvasóink? Ne merje valalrf azt mon­dani, hogy rosszul él a magyar nép, hiszen ez már az igazi bőség kezdete, amiről Petőfi énekelt 110 évvel ezelőtt. ŰJ KÖRZETI ORVOSI RENDELŐKET NYITNAK Januárban Pécsett két új * dóm. mit hallottam Juhász Pé- i tér párttitkár elvtárstól. Az J utóbbi hónap alatt öten kérték , kö™‘OT7“ ( magukat a partba. Az egytK, Az ik a Rákóc/Út 67. egy hetven eves bácsi, nem is j .=• __„ tudom, felvehetik-e még ... De í “á'am a at.t; a as k ped]° .a nem is ez most a leglényege-! Hunyraf.'útfon> aGvogypedago- , u fgiai Intézet epuleteben kezdi sebb — legalábbis a nagy úgy, ^ működését A műszaki át­a falu szempontiából —, ha- J multodeset. A műszaki at nem az, hogy igen régen kér-Jfdas- >l!etve átvétel a jovo.he- ték magukat egyszerre ennyien J e" megtörténik es elorelatha- Mecseknádasdon , pirt*. } " S&Ä "bS£ Hozsannád ni# is ? nyitják. Bár évről évre szapo- Utam végére értem. Nem ho- ? rodik a körzeti orvosi rende- zsannázok, mert tudom, hogy a ? lök száma, mégis kevésnek bi- nacionalista handabandával ? zonyul. A Landler Jenő utca még meg tudnának néhány ? környékén, az újonnan épülő embert szédíteni a faluban. * déli és nyugati városrészen, a Hallottam arról is, hogy Hidasi? Kertvárosban, a budai város- Géza volt horthysta adóügyi? részben és István-aknán is jegyző, a „nemzeti” tanács egy-J szükség van körzeti orvosi ren- kori elnökhelyettese bekopog- ? delő létesítésére, tatott egy alkalommal a ta-t nácsra ép pimaszkodva visel- ' VITA A POLGÁRI TÖRVENY- kedett addig, amíg a szűrét ki ? KÖNYV TERVEZETÉRŐL nem tették és értésére adták:' , ebben az országban proletár-? Á Magyar Jogasz Szövetség diktatúra van. ? Pécsi helyi csoportja a Haza­A tanácsiroriáhan most ;,?fias Népfront megyei szerveze­tijef inf ’ * tével karöltve a Polgári Tör­a fíl ^ eztí^tda tintafoltokld vénykönyv terVeZCtének neg>6' sohasem elféSn De dlk (kdtel™ ré^íf1 ~az ha „pntni **7** terjedelme miatt két ha ezentúl Mecseknádasd felé visz az utam, aa jut legelőször eszembe, hogy a párt, a hely­beli kommunisták megnyerték a falu túlnyomó többségét. Magyar László korma-^ id év sd-i isdi bá-J ettek, a^ Újévkor rövüdebb-hosszabb beszédekben vagy cikkekben méltatták pártunk és korrhá-1 nyumik vezetői a tavalyi keireiL A mecseknádasdi nyászofc is ilyesfélét tettek, maguk módján, anélkül, hogy ^ valaki inspirálta volna őket. 4 Szilveszter estéjén körülvet-4 .... íaaía té k Csáki élvtársat a kocsimá- £ TeSrnAP reggel furcsa Klója ban, s elkezdték mondogatná,^7*0? fogadta a koránkelo pé- hogy milyen jó is a mai fiata- t ősieket. Jeges, csúszós utón lóknak, sokat keresnek, busz- 4 botorkáltak munkahelyükre. szál járnak be, ők pedig tíz 4 De nem polcáig kellett csusz- kilométert gyalogoltak a há- * kalniolc, mert hamarosan el ­I ankétot rendez az Ügyvédi Ka ) mara nagytermében (Széche- I nyi tér 16., II. emelet). Az első i ankétot január 16-án délelőtt 9 iórakor tartják meg és ez alka­lommal „A szerződés” és a Az első eső (Lapzárta.) „Jogellenes károkozásért és jogalap nélküli gazdagodásért való felelősség” című részeket vitatják meg. Vitavezető: dr. Világhy Miklós, budapesti egyetemi tanár. SZÁZEZER PÁR PÉCSI EXPORTKESZTYÜ A Pécsi Kesztyűkisipari Szö­vetkezet az elmúlt esztendőben még csak 73.177 pár kesztyűt készített exportra. Ebben az évben lényegesen nagyobb mennyiségű külföldre szállítón dó kesztyű elkészítésére kötött szerződést a KTSZ a TAN'IN- PEX-szel. A szerződés értelmé­ben a Pécsi Kesztyűkisipari Szövetkezet idén összesen 100.000 pár kesztyűt készít ex­portra. Ennek hetven százalé­kát előreláthatólag Svédország­ba, harminc százalékát pedig különböző külföldi államokba: a Szovjetunióba, Nvugat-Né- metorszógba, Angliába, Bel­giumba, Hollandiába és több más országba szállítják. JOGI TANÁCSADÓ A DOLGOZÖ NŐKNEK A Városi Nőtanács minden szerdán délután 5-től 6 óráig jogi tanácsadást ad a dolgozó nőknek és az arra rászorulók­nak. A jogi tanácsadás helye: a városi tanács épülete, III. emelet 118-as számú iszoba. EBÉD IS KAPHATÓ A HALÁSZTANYÁN 4 A Halásztanyán eddig csak vacsorával fogadták a vendége­ket. E héttől kezdve azonban a Halásztanyán már délben is zúdult a városra. Délben arányt lag enyhe idő volt, a Misina- ( . tetőn 4.6 fokot mértek és este felszolgálnák. így ebben a kis­nyába valamikor stb. Ha azok í eredt az ólmoseső és később —■ 10 óra felé zaporeso Mivel Mecseknádasd túlsá­gosain a megye seélóre esik, alig hallunk valamit az üze­meiről. Pedig* —; féltre a leki- 'csrtnylő mosolyokkal! — létez­nek. Itt van például a hógyé- szi gyapjú termeltető vállalat egyik kirendeltsége is. Több mint háromezer ürüt tartanak, 140—150 mázsa gyapjút és vagy 600 darab irha-bundának valót adtak le tavaly. Nem le­becsülendő mennyiség! A másik a kádár ktsz. Szé­riában dolgozik, hordói eljut­nak az ország minden részé­be, sőt állítólag külföldre is. Tagjai 1 800—2 000 forintot ke­a fiatalok ezt tudták volna, t UM akkor biztos nem „ugrálnak1 é annyit a „forradalom" alatt... t Azt hiszem, nem lehet kétsé- t günk aziránt, hogy mit értenek £ ők a „forradalom” alatt 4 És a parasztok? f Megérdeklődtem a tanácson i A Pécs-Baranyai Szakszer- az adófizetés állását. Ebből f . ■ _ ugyanis barométerként lehet (vezeti Vadasztarsasag a leg­következtetni a hangulatukra, f nagyobb megyénkben. Csak- A következőket hallottam: csak ! nem háromszáz vadász hajtja, 158.000 forintot kellett volna!,-,. _ . . ,,, , , ..... . , , _ ,, a iont a vadat 132 ezer holdon. befizetniük az utolsó negyedev- t , ben és ők 270—280.000 forintot * Szamukra is változást hozott fizettek be. Pedig nem kérték ‘az 1957. esztendő, amikor el- tőlük előre, zálogolni sem zá- törölték a vadászok kötelező logoltak náluk, és mégis: Me- beadását. Bizony ez nagyon eseknádasdon a jövő évre fi- tönkretette a megye vadállo- zettek az emberek. ' mányát. < Hát nem elgondolkoztató? * A számokhoz folyamodunk S ha valaki még most is ké- bizonyításért. telkedne a szavakban, elmon- 1951/52-ben a vadásztársaság sem szállt mínusz alá. Az esti csapadékmérésnél 8,7 millimé­tert mértek, tavaly ugyaneb­ben az időszakban már fehér volt minden, vastag hótakaró borította a várost és a Mecse­ket. * vendéglőben ezentúl nemcsak [ este, hanem délben is friss há- I zikészítésű ételekhez juthat- »nak a dolgozók. A Halásztanya > specialitása: a tepertős túrós ; csusza állandóan kapható. Sok a szarvas a Mecsekben Tervek nyomában a Pécsi Porcelángyqrban; A szilveszteri mámor már tyás-templom tönkrement re- dig egy szép kéthetes üdülés — Látszik mgj/a szilveszteri J elszállt a fejekből, a Porcelán­gyárban is éppen olyan ütem­ben dolgoznak, mint akárme­lyik más munkanapon. S még­is élezni a levegőben valami újat, valami frisseséget. Szin­te alig aikad olyan ember, aki­ben ne rajzanáhak az elgon­dolások, ötletek, javaslatok. Az öreg Sinkó bácsi akinek a keze alatt 22 éve szü­letnek a szebbnél szebb pooree- lánfigurák, most éppen egy nagy címeren dolgozik, de a szomszéd szoba polcai tele vannak féligkész agyagszob- rocskákkal, vázlatokkal, ame­lyek mind tökéletesítésre vár­nak. Sinkó bácsi gyengéden burkolja ki a legújabb készü­lő művét, a „megriadt őz“’-t. Legkedvesebb témái az állatok és a gyerekek. A napköziben ellesett, bájos gyermekmozdu­latok kelnek életre a polco­kon, és miközben Sinkó bácsi tekintetével végigcirógatja őket, azt mondja: — Tervek? Nekem nincse­nek különösebb terveim. Ed­dig is ezt csináltam, ezután is ezt csinálom. Én már öregem- ver vagyok. Inkább a fiatalok. A fiatalok, a két János, Fekete és Török, a nyáiron, jöttek a Porcelán- gyárba egyenest a főiskoláról. Ok már nem szabadkoznak, nőm tagadják, hogy töltete!i taMMtate tervekkel, Most a Má­liefjeim és az Iparművészeti Múzeum szétlőtt kupoláján dolgoznak, de csinálnak ét­készletet, vázákat, figurákat, sőt: kályhát is. És mégis sze­retnének újat, egyre több újat alkotni, s a halászó fiú, a pos­tagalamb és a cirkuszi bohóc bájos alakjai fölött elszáll a sóhaj. < — Év végén egy közös kiál­lítás ... Több épületkerámia, itt, Pécsett is! És új dolgok, nemcsak másolás... ha jönné­nek az építészek, hogy kell valami, boldogan terveznénk szép dolgokat; :, Az öntőműhely . az a hely, ahöl a fehér anyag­ból fura kis formák, a kis fe­hér formákból figurák szület­nek, olyanok, mint az eredeti. Most öntik éppen a szalonná- zó parasztot, nyolc részből. Itt áll sok példányban Sinkó bá­csi kedves kacsapárja, egyelő­re még egyszínű fehéren. Hatan dolgoznak a műhely­ben, beleértve a kis tanulót is, aki Nyári bácsi mellett igyek­szik elsajátítani a figuraöntés szép mesterségét. Tervek? Takács Imre sze­rint legfontosabb tervük, hogy jó munkát végezzenek ebben az évben is. Nem gyártanak ugyan sok selejtet, de még ab­ból a kevésből is lehet lefa­ragni. Egyéni nagy vágyam pe­a feleségemmel. Dehát először legyen nyár.:. Ahol az eozin készül Kalmár Ernő is éppen egy Sinkó-figurát, a gyönyörű he­verő bölényt árnyékolja.- Ez abban áll, hogy a zöldeskék alapszínre több-kevesebb el­mosódó sötétet tesz. A bölény szinte szemmel láthatólag kel életre az ujjai a’att. Kalmár Enné 17 éve véfízi ezt a csendes, szép munkát. Egy szem csak a láncban, amelynek végén ott ragyog a vitrinben a gyönyörű porce­lán, de ez a láncszem is épp­olyan fontos, mint a többi. A munkája nem nehéz, ismeri már minden csínját-bínját, és tervei sincsenek erre az évre. Azazhogy... — Lakást szeretnék végre kapni — sóhajt — lakást, la­kást és harmadszor is csak la­kást. És ha ez meglenne vég­re, nagyon boldogok lennénk. Mi is a feleségemmel, de még a kislányom is,' aki pnost első­osztályos. Kilenc csinos lány, kilenc porcelánfestő-tanuló „apja" Balázs Gyuri bácsi. — Nekem csak szép lányaim vannak — jegyzi meg büsz­kén —, hiába, csak meg kell nézni a papát..; És megfogyatkozott hajáról átvándorol a kese OyOngyf fe­jére. frizurából valami — csipkelő­dik. Gyöngyi, az egyik szőkehajú kis tanuló buzgón festeget egy bájos szobrocskát, a fakosaras kisfiút. — Ügyesek a lányaim — mondja a „papa" — de kell is, júliusban lesz a szakmunkás- vizsga. Nekünk ez a legizgal­masabb ebben az évben. An­nak jól kell sikerülnie! Meg­kapják a lányaim a szakmun területéről 2 686 nyalat kellett leadni a Földművelésügyi Mi­nisztérium kiírása szerint. Mi­vel abban az időben jó volt a megye nytílállománya és di- csérőleg nyugtázták a túltel­jesítésüket, a társaság 3 822 nyulat szállított le. Mire a kö­vetkező évben már felemelték a tervet 6106 darabra. Ezt már nem tudta a társaság tel­jesíteni és csak 5 280 nyulat lőttek ki. Megindult a nevelő munka a vadászok körében és a küldöttek hivatkoztak min­denre, legfőképpen arra, hogy nincs az országnak gyógyszere lés Svájcból csak nyűiért kap­juk. Az 1953/54-es terv 4 918 nyúl kilövése volt. Ekkor már nagyon érződött, hogy meg­csappant a nyúláUomány és mindössze 1946 tapsifüles ke­rült puskavégre. A következő években egyre jobban leszállították a kilövési tervet, míg végül is 1955(56- ban mindössze 1 500 nyulat kértek a megyéitől. Ezt sem tudtak teljesíteni. Idén is igen gyenge a vad­állomány, s mivel nincs köte­lező beadás, — csupán a kül­kereskedelem szempontjából — irányszámokat közölnek a va­dásztársasággal, a kért 2 500 kás’evelet és akkor — férjhez- ? darabból csak l 700-at vallal­mehetnek . Az igazgató az utolsó és egyben legfonto­sabb állomás. Gál Tibor, a gyár terveiről és kicsit a saját reményeiről beszél: — A díszműáruk gyártását 40—50 százalékkal fogjuk emelni, tekintettel arra, hogy a hazai piacon nagy közked­veltségnek örvendenek. Ennek érdekében bővítjük a festőmű­helyt. szeretnénk egy elektro­mos égető-kemencét beszerez­ni. Pénzügyi fedezet egyelőre csak részben áll rendelkezé­sünkre, de remény van rá. hogy hozzájutunk a hiányzó összeghez. Valószínűleg ex­portra is fogunk majd termel­ni, most folyik a piackutatás. A brüsszeli kiállításra 20 eozin-vázát és 5 mázalatti fes­tésű porcelánfigurát viszünk ki. Reméljük, hogy ez az év sem hoz szégyent a Pécsi Por­celángyár jó hírnevére. Hallania Erzsébet : Íű-J^ el. [ Baj az is, hogy az utóbbi révekben igen elszaporodtak a ^duiradak. Ennek nem a vadász , társaság az oka, hiszen min­denkinek megéri, hogy egy \duvadért két töltényt kap. Az elszaporodás oka, hogy nuír i két esztendeje nem kapott a j vadásztársaság foszfor szörpöt. I mely a duvadak leghatásosabb | irtószere. Most is igényeltek 170 üveggel, s a válasz az volt, hogy a Debreceni Gyógyszer- gyár elfelejtette gyártani. Már sokkal kedvezőbb a hely­zet a nagy vadas területeken. Különösen a szarvasok szapo­rodtak el a Mecsekben. Léná­val bácsi, az ismert baranyai vadász azt mondja, hogy soha még ennyi szarvas nem volt a Mecsekben. A Kisvaszar kör­nyéki területen például 9 er y bika, 23 egyéb bika, 90 tehéc, és borjú, őzből 15 bak és 33 suta, valamint gida él. Vad­disznó is van mintegy 45. A szarvasállományban igen sok a tehén és ezért idén 7 bikát és 30 tehenet akarnak kilőni. Most tartották a vadszámlá­lást is. Ez úgy történik, hopp a vadászok korán reggel és ké­ső este kimennek a területre és figyelik a vadak járását. Egymás között felosztják az erdőket és megszámlálnak minden arra járó vadat. Ter­mészetesen ez nem egy nap alatt történik. így tudják, hogy a vadásztársaság területén 2 tizenhatos bika járkál. Érde­kességként kell megemlíteni, hogy a Vadásztársaság Perczel utcai irodájában őriznek egy agancsot, melyet tavaly ősszel találtak és 2175 Nádler pontot ér. A „tulajdonosa“ még a vadásztársaság erdőiben sétál és tovább növeszti agancsait, pedig a talált példány is arany érmet ér nemzetközi viszony­latban. Már húznak a vadlibák és az egyik vadásznak szerencsés napja volt. A pellérdi halas­tónál egy este — valószínű á köd leple alatt, amikor ala­csonyra lejönnek a libák — li darabot sikerült puskavégre kapnia. (GÁLDONYI) Gyöngyvirág januárban A virágüzletekben megjelen­tek a gyöngyvirágok. Apró cserepekben két-három szál illatozik. Á Kertészeti Válla­lat Siklósi úti dísznövény haj­tatójában kétezer gyöngyvirág nyílt ki. Egy cserép ára 15 forint. Kellő kezelés mellett, 15—18 fok melegben, két hétig is illatozik. Ugyancsak kétezer jácint •::rágtlk és folyamatosan ke­rül a boltokba. Most állítják be a korai rózsákat is haj ta­tásra. Áprilisban már friss ró­zsákat árusítanak a virágbol­tok. A vállalat a blcsérdi faisko­lában két holdon tulipánt ter­mel a tavasszal, összesen ne­gyedmillió tulipán kerül majd piacra. Azonkívül 22 ezer já­cintot is szállít a faiskola kH- holdas virágtelepe leteknek, a virágút-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom