Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-31 / 26. szám

1958 JANUAR 31

NAPLÓ

5

SMI FODII IMIM

li íranva történetében

Apród, ficsúr és céhmester jä?

István király pécsi püspökségalapító levelében előfordulnak iparosok, kiket akkor még a birtokkal együtt adományoztak és mint udvaroncok vagy szolgák szerepeltek. Valamint a pécsváradi apátságnak fazei'ogásosat az új céhmester költségére ritka gondossággal írták elő a céhlevelek.

Udvinácz Tamás, Brelel András a dolgot nem tagadták, de a felelősséget a városi tanácsra hárították, mivel állítólag a tanács parancsára tették a szabálytalan cselekedetet. A céh jelen volt tagjait elítélték. Az

1.3 első ipar törvény---------------------------------- Hazánkban a céhek Mátyás , ka

s, cserzővarga, kádár, ács, király alatt érték el virágzásuk -uriszek határozata az volt, hogy \ nevezetesség is. fűződik a jókenyérsütő, kovács és képfara- tetőpontját. A mohácsi vész a vádlottaknak a püspöki ura- (:sen0^ü helységnévhez: tét dlfeó iparosokat adott ajándékba. után, a török hódoltság alatt a dalomtól bocsánatot kellett

Később asztalosok, palack- és céhek egész vonalán nagy visz- kérniök és az említett legényt

kocsikészítök, valamint szűcsök szaesés volt. III..Károly, Mária fájdalomdíj gyanánt a verésen,

is eljutottak óda. Téré znia és II. József egyön- 1 ~í~t

Az idők folyamán ezekből a tetűvé tette a céheket, megszolgálcból jobbágyok lettek és egyes települési központban összegyűlt iparűzők lassankint szabadságjogokat kaptak a királytól és fölszabadultak a földesúr hatalma alól. A forgalmasabb helyeken az iparos szakmák egymáshoz húztak, mert érdekeik közösek voltak, s megalakult a céhrend szer.

nyirbálta önkormányzatukat. A XIX. század reformkorszaka elavult intézményt látott bennük. Ferenc királynak és Klauzál Gábornak sikertelen mentési kísérlete után 1860-ban

és bezárásért egy arannyal I kellett kárpótolniok.

A pécsi szíjgyártó céh részéről is érkezett panasz 1751-ben a püspöki úriszékhez. Ebben a

jóllehet nem volt a szíjgyártó

császári pátens korlátozta mű- céh tagja, mégis mindenféle ködösüket. megfosztva őket az bőrmunkát vállalt és készített

iparadományozás jogától. A

fejlődő gyáripar is már elnyom- hek szabályaival, az

azt határozta, hogy a

eléggé ritkán használt kifeje- manapság pedig emlékei- is alig ismert helységnév Bajcs. Valaha nagyobb települést jelentett, mert 1462-ben oppidium (város) néven említik az oklevelek. Egyebet azonban alig tudunk róla. Bajoson, a rég földdel egyenlővé lett és az ismeretlenség homályába veszett városon kívül egyéb

tsengésű helységnévhez:

'ott az egyetlen magyarerede- tű szerzetesrend, a pálosak hi- ~es klastronuj..

Hol is volt tulajdonképpen Bajcs, és a bajcsi pálosok háza?

A vókányi vasútállomástól

céh Frank Mihály nyeregké-# Villány felé ■vezető sínpár szító ellen emelt panaszt, ki i mentén két kilométerre déli

irányban szép tágas völgy nyugati részén áll a Gombáshegynek nevezett domb, melynek déli félét ma Klosberg (Kolostorhegy) néven ismerik. Továbbhaladva a völgyön, kissé magasabban, de még mindig abban. Baranya egyik legszebb pontján —, igazán festő ecsetje alá kívánkozó panorámában állt a bajcsi pálos monostor. Ma természetesen csak helyét szemlélhetjük az épületeknek, de a felszin- takarta falmaradványok egykor tágas és erős építményre vallanak. Németh Béla: Baranya helynevei című kéziratos munkájában olvassuk, hogy a bajcsi templom falai száz évvel ezelőtt (tehát korunktól számítva mintegy 160—170 esztendővel ezelőtt) még három méter magasan állottak. Alapos feltárás hiányában ma természetesen meg se kísérelhetjük egykori alakjának, illés tőleg alaprajzának rekonstruálását.

Gwla b*n,

a Siklósi-csa■- Iád egy ik tagMinthogy ez ellenkezett a céúrLszék kontár.

Frank eltiltassék attól a mun-# kától, amihez joga nincs. # Wegen hangzású ez

a helynév: Koaszt. Frakkészítő Úriszabó) Egykori létezését

# okmányok bizonyítAz 1809 novembertol 1810 novemberéig terjedő adó évi kimutatás ezerint a legtekintélyesebb céh a molnároké volt, kik 530 pengő forint városi , adót fizettek. Utána következtek a pékek, majd a kalmárok céhe. A német vargák 250 forintot f!2§ítlE7 míg a magyar vargák mindössze 50 forintot.

Azután a csizmadia, szűrszabó és kádár céh, kik mind 100 forinton felül fizették évi adójukat.

KOASZT-VÁRA

Baranya területét egyenes út — Anonymus leró- hetett, melyen nikója szerint — nemesi hadak köny- Ete és Bojta vezé-- nyűszerrel csatla- rek foglalták el. A kozhattak a királyi

ja alapította 1260. körül a pálosok bajcsi monostorát,, illető- leg építette a birtokom megie- lepített rend kegyturaként a bajcsi templomot. A hatalmaskodó, történelmünkben IV. Béla idejében nagy szerepet játszó siklósi várbirtőkos Gyula bán, mint alapító — a bajcsi templomot mgy ünnepélyességgel kívávita felszentelni, melyre magát Jób pécsi püspököt kérte fel több kanonokkal és rendfőnökkvL A közeli Tri- nitás-i bencés apátság főnöke azonban tiltakozást jelentett be azon címen, hogy az új templom. TrinUás területén áll, így annak is ő a kegyura. —> Hosszas per, továbbá a bajcsi és a trinitási bencések között ebből ádáz gyűlöl- \ ködés származott. Végire Gyű- la bán fia, Miklósa hogy atri- i Tiltási apákát kiengesztelje. 40 vezet_okold földet adott kislharsányi ’ I birtokából és pontosan megvonta a határt a két rend tu- (i lajdonai között. A pkonvent elölt 1289- Szek fiott ofcm<*tiJ/t a bajcsi pálosok

\ pécsváradi

9-ben kiáUíják, amelyek Ko- rajta talált legna- hadsereghez Szek-f •

* nevezik «-J*> — —

minden bem.

Tudjuk, hogy aki-5ofc{rűt hizonvlt

t

Pécsett még német és magyar

A céhek szigorú alapszabályokon nyugvó termelési rendszerek voltak. Tagjaikat minden téren de leginkább az ipar tela őket, végül is 1872-ben az első Ipartörvény (VIII. t. c. 83. §.) kimondta megszűnésüket és ___ _ helyükre felállította az Sperren megoltalmazták, megvédtek társulatokat, illetve 1884-ben és általában mindig a légié- az ipartestületet, mint első- nyegesebb társadalmi tényező- fokú iparhatóságot, ként szerepeltek. Minden egyes Pécsett és Baranyában a cé- ipárágnak megvolt a maga tár- hek élete a török hódoltság sulata. szövetkezete, céhe, megszűnésével — 1697—1872-ig amelyben az ipari és kereske- __ újra virágozni kezd, Pécs delmi érdekek támogatására és városában a céhek megszűné- i megvédésére egyesültek. Ezzel Sekor 12 céh létezett, és pedig:# szemben a céhtagságon kívül csizmadiák, cipészek, tabakosok

, kőművesek és kőfaragók, asztalosok, kádárok és eszter* szabók is voltak. A német szabók pantallót, frakkot készítettek és úriszabóknak hívták magukat. A magyar szabók legtöbbnyire csali magyaros szabású, gránát és skarlát ruhákkal jártak a'vásárra. A női ruhákat paszománnyal varrták ki. Nadrágot posztóból, ezenfelül kurta és hosszú dolmányt, asszonyoknak pedig zsinóros ködmönt és török módra bélelt mentét készítettek.

Pataki Ferencné

Mtsieny (ma Kozár- misleny) falu határában a magyar álamalapítás és vár- ispánságoik korától fennállott várat. Ma is Koand-alja dűlőnek hívják a mislenyi határnak egy formás dombal- ii részét. A dombon állt Koaszt vár- íspánság központja. V alószínűleg már a honfoglalás előtt is erődítmény volt, mint a többi baranyai vér. Legtöbbjénél római castrum nyomaira bukkantak, s mivel a mislenyi várdomb is kissé kiemelkedik a környező tájból, gyanítják, hogy ezt is római őrtorony alapjaira építették.

A honfoglaláskor

Baranyavár volt, amely később az István király szervezte vánispánság látogatta központja lett. A g baranyavári váris- pánság területe azonban ingoványos és mocsaras, lovashadak számára nem a legalkalmasabb volt, viszont a mocsár, a Dráva és a Duna igen jó védelmet szolgáltatott, így meghagyták központnak, de melléje a kissé magasabban fekvő területre építették Koaszt várát és szervezték meg Koaszt várlspánsá- got. Koasztvár és Baranyavár közötti magaslaton siyilrály kíséretével , évente egyszer meg- a váris- pánságot,' ilyenkor hetekig a vár-ispánnál tartózkodott. Az összegyűlt hadinép. fényes öltözetű urak — a pompás hadgyakorlatok, a háBarai János nádor

1410-ben szántóföldekkel és erdőkkel gazdagon megajándékozza őket, özvegye pedig szőlőket adományoz neldk Tótfaluban. Mátyás király is kedvelte alighanem a pálosokat, mert 1474-ben törvénykezési mészkodók színesl1 jogot ad a hajósiaknak a bűntömege lenyűgöző l1 ügyek kivételéved, melyet pün1 át vány lehetett. <1 kösd napján, más forrás szeA várdomb alatti'ri-nt Szt. László napján tartót- délfelől elterülő sí-# tak meg. kon és északibb fe-'1 A virágzó páHos-ház Siklós

:én, a völgyön túli, pécs elestekor 1543-ban ke- dombokoin a szan-< .... . ..

tóvet» ekéje nyo-\rulhetett torok e3 mtn”

mán felszína-e ke-# den bizonnyal akkor pusztult rült sok tégla- és* [ el. A török defterekben (adó- épúlettörmelékang- lajstromok) sem említik. hanem koaszt-var

virágkorának leg-1, KOVÁCS ANDRÁS

utolsó hírmondója. tanár

álló céhlegények és segédek kiszolgáltatottak voltak.

A céhek szervezete

A céhek szervezetét a városi hatóságoktól, majd a királytól jóváhagyott céhlevelek szabályozták. A céhekben szinte kegyetlen szigorú hierarchia uralkodott. A céh élén az évenként választott céhmester állott. ö képviselte a céhet a hatóságok és o fogyasztó közönség előtt. Őrködött a szabályok tér ellen, megtartásán, védte a tagok érdekeit, ellenőrizte a tagok erkölcsi viselkedését, munkáját, őrizte a céhládát, elnökölt a gyűléseken és lakomákon. Vigyázott a céhmester arra, hogy •lem céhbeli mesterek, úgynevezett himpellérek vagy kontárok ne dolgozzanak a céh területén. A céhekben álló legények mester,

dékánja és a „mívlátó” mesterek Intézték, akik időközökben megvizsgálták a mesterek műhelyeit, boltjait, műveiket. A kulcsmesternél volt a céhláda egyik kulcsa. A szolgálómester segédkezett a céhmesternek és a nótárius végezte az írásbeli teendőket. A céhtag csak olyan iparos lehetett, aki törvényes házasságból született, városi legályosok, bábosok és mézes- kalácsosók, szabók, borbélyok, halászok, kovácsok és bádogosok, fésűsök és vargák.

Legrégibb keletű a csizma- , diák céhe. 1848-ban a pécsi11 csizmadia céh gróf Berényi Zsigmond pécsi püspökhöz (ki Baranya és Tolna megye fő-1, ispánja is volt) folyamodott” orvoslásért. Panaszuk volt a városban lévő 2 tímár céhmes- Panaszukhan előadh.

városát szerető, műem- temploma. Építéséről nincs

lékeit tisztelő pécsi em- ugyan megbízható adatunk, de

........... az bizonyos, hogy a pécsi gótikát (13. század végét) megelőzte. A középkori európai temetés két helyen történt: az építmény kriptájában és a templom körüli cimteremben.

bér számára különösen azok a város-történelmi színhelyek és epizódok voltak érdekesek, amelyek csupán nevükben maradtak fent, de

a név mögül az egykori tárgyi valóság eltűnt. Egyik ilyen Az előbbiekben a társadalmi

ták, hogy a tímároktól a bőrö- %z Ótemető utca kérdése, két nehezen és drágán tudják', amelynek neve mögött a pé- megszerezni. Egy talpra való ( ;si középkor egyik, érdekes bőrt 10 forintnál olcsóbban "ejezetének ködképe rejlik. nem adják, fekete bőrt egyál- Onnan kell kiindulnunk, tálában nem adnak, bár készí- .> hogy a pécsi Székesegyház lenek, bocskornak valót szin- i után legöregebb egyházi műtőn nem adnak. A pécsi taba- f rmlékünk a Mindszentek kosok egy kötés bőrt 13 fo-z

így kénytelen ezeket a görö- # göktől vásárolni 7 forintért, i miért is új iimitációt (ármegállapítást) kérnek.

Tizenhét bot ■— jogtalanul

előkelőek, az utóbbiban a nép temetkezett. Ez így volt a világvárosokban — akár a település középén is — s e tényt példák számtalanjával lehet igazolni. (Párizsban például: a „Montparnasse” temető). Igen szívesen temetkeztek haji/’epedésre jogot nyert s tanú- bó Tamás, Brelel András ési

1751-ben a pécsi püspöki úri- székhez vádat emel a pécsi szabó céh Picznaoker István, Sza- }

..._____________ .--r

^óéveit szabályszerűen elvégez- még más mesterek ellen. A vá- f te. A r iparos 10—-12 éves ko- ros Itatóságát Kruspér János rában mint inas (apród) kezdte képviselte. Előadta, hogy 1751. foglalkozását, 3- -4 év múlva március 12-éri említett meste- felszabadult, megkapta a ta- rek Nagy István házában nulólevelet, legény (ficsur) lett. együtt lévén, Horváth György Néhány évig még vándorolt, szabónak legényét Vitéz Györ- hogy mesterségét Jól megtanul- gyöt nem tudni ml okból, jog- ja és mikor hazajött, remekmű sérelemmel elfogadták, másfél készítésével, szakvizsgát tett a napig fogva tartották, azután céh színe előtt. Ekkor ünnepé- saját felelősségükre tizenkét # lyes szertartások között mcs- botütést mértek rá, mely által f térré avatták nagy lakoma ki- a földesúri jogokat súlyosan# aéretéboTi melynek étel- és megsértették. A céh részéről” •alrendjét nem ritkán húsz Nagy István atyamester és#

danában a domboldalakra, amely helyzet a Kálvária- szerűséget követte, főként a keletre néző hajlatokra, mert a napkelte eszmei kapcsolatban állott a feltámadás gondolatával. Az Ötemetó utca, illetve az egykor itt állott temető mindkét előbbi feltételnek megfelelt.

A tatárjárás előtt az út csak a templomig, illetve a körötte elterülő temetőig vezetett. Ez a temető volt a középkori néptemető, az előkelőbb belvárosi temető mellett, mely a mai Széchenyi téren állott Bertalan templom körül feküdt. Az Otemető pontos határvonalát nem ismerjük, azonban az a templomtól jórészt a nyugatra eső emelkedőn feküdt. — Már a török utáni időben is

templom kőrüfl része megszú- kiilt. A nyugati hajlaton pedig itt-ott gyümölcsös, majd szőlő foglalta el a halottak csöndes helyét.

A 18. század második felében végig kiépül a mai Tety- tye utca házsora, s ezzel a mai Virág utca felé emelkedő, lassan elévülő temetőt elzárták a templomtól. Ezzel a közel ezer éves temető meghalt. Viszont" a templom körüli annál forgalmasabbá vált, s kialakult az új kettős temető, a vastag fallal körülvett címterem és a templomtól északra, s keletre elterülő néptemető. Ebbe a temetőbe 1832-ig temet kestek, amikor megnyilt a város új „központi“ temetője, a budai városrészen. Ezzel a. Mindszentek temetője, az ősi

Otemetőnek hívják,s ez is ar- ötemető regénye lezáródott, ’s

ra utal, hogy a török alatt is temető volt. Mivel a városfalakon belül a török alatt magyar csak kivételesen lakhatott, a Mindszentek templom körüli temető volt akkor az egyetlen magyar temető Pécsett.

A 13. század második Jeléaz utolsó temetés után Gerde- nics, a budai plébánia kano- nokja ünnepélyesen bezárta a cimterem kapuját, s a kulcsot a falon át bedobta a sírok közé.

Az Ótemető utca körüli ősi temető érdekességét növeli

ben, a tatárjárás után a várost számunkra az, hogy a Uttárjáhatalrrtas falrendszerrel vették leörül. Az óriási építőanyagot a Mecsekiből kibontva, kialakították a nagy _ tettyeí kőbányáit, amelyhez' vezető út kettészelte az ősi temetőt. Ettől kezdve az út keleti laposabb területén is temetkeztek, egészen a török-időkig.

A török után a helyzet változott. A Téttye-jMtak mentén fekvő tellek rllnndó bír tok- vitái miau a temetőnek a

rá* után negyven évig folyt óriási és kegyetlen robotnvun- kában elhullott áldozatokat tt ide temették el

temető ősi múltját igazolja az, hogy a legelső házépítések alkalmával olyan helyeken, ahol a

köztudatból is eltűnt az ősi temető emléke, szintén ástak fel csontokat.

nn. vök is vmito'T