Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-30 / 25. szám
1958 JANUAR 3« NAPLÓ A tankönyvesére néhány tapasztalata iÜzemi tanácsot választanak Befejeződött a tagkömyv ha rajtuk kívül mások is, Csere, a párt tarjad kézhez tehát mindenki kap képzettsé- bpták az új tagsági könyvet. Kéthónapos munka zárult ie. Most már mód nyílik rá és Szükséges, helyes is elemezni * Párt belső élete e jelentős Keményének néhány tanulságát, tapasztalatát. Mindegyik tok hasznos gondolattal gazdaE tja a pártszervezetek mun- íját. A kezdet kezdetén jónéhány frtszervezet csupán aduni- jfctratív tennivalót látott a teönyvcserében. Csak ké- ®>b értették meg a pártvezegének, rátermettségének megfelelő pártmegbizatást. Mindebből aligha lehet más következtetésre jutm, minthogy ezután a pártvezetőségek rendszeresen ellenőrizzék a párlmegbizatások teljesítését, taggyűlésen, vezetőségi ülésen és egyebütt ismerkedjenek meg egy-egy elvtárs munkájával és tanácsaikkal segítsék elő, hogy a szavak tettekké váljanak. vesebb, nem kisebb gondokká1 Ha jól hasznosítjuk a tanulságokat, megkönnyítik ezeket c napokat, előbbre lépünk minden tekintetben. Hiszen erre __JML„ - r_____ Az ünnepi taggyűlések, fe égek, hogy többről van szó, amelyeken kiosztották az új Hint a párttagok összeírásáról, tagsági könyveket, általában Monok, összesítők pontos ki- jól sikerülték. Üinnepélyesséöltéséről. Arról, hogy ezt a (ét hónapot a párt erősítésére, pirtmunka újabb fellendítése is fel kell használni, általánosságban sikerült megjárni ezt az utat. Milyen jelek bizonyítják? .Az elmúlt években, tavaly 5; a taggyűléseken kívül a ártvezetáségek ritkán találtatok a párttagokkal. Két gyűlés között egy kicsit "ihükét „fél’* magának élt. Kost, a tagkönyvcsere idején Pártvezetőségek eljutottak finden párttaghoz. A beszélőitek, amelyek megelőzték J2 összeírást, rendkívül tenmé- ony vitának bizonyultak, a ^rttagok elmondták vélemé- jjűket a pártszervezet egy munkájáról. Az egyik j^Pállomáson a pártszervezet “ftára megkérdezte az egyik tagtól: „Maga jó munkás, f*dálkozam, hogy a taggyűgüket nem külsőségek adták,# azok csupán hozzájárultak, (' hanem a tartalom. Az első# olyan taggyűlések voltak, amelyeken, a beszámolók megfeleltek a követelményeiknek, mert helyesen, sokoldalúan elemezték az egy év munka-# ját és az országos pártértekezlet határozatainak szellemében a feladatokat. Szinte mindenütt a párt tömegk a pcsol-a tónak erősítése került a közép-* pontba, mint a többi alapja * Nincs ebben, semmi különös Régi igazság, hogy egy ember véleményét tartalmazó beszámoló nem üti meg a mértéket, legfeljebb arra alkalmas, hogy felületes, vázlatos ismereteket nyújtson egy üzem, falu életé-1 ről, ezernyi gondról, tervről. , A pártvezetőségek ebből is okultak és* a párttagság részvételével készítették el, mond- .^sj ** »«bsj - hatná mindnyájuk elgondolásokén nem szólal fel“;;; Az sát, kívánságát foglalta egyii- elvtáns ezt válaszolta: vé a beszámoló. A Jóikor beszéljék, mér három Az flyen felkelti M ' lődést, kiváltja az emberekből1 < ^ hogy a szót. a mostaini taggyűlése- <1 ‘bKzélgetéséket bátor KÓki- ken erórt is haJlatták KOkar# ndas jellemezte, a párttá- szavukat, Villányban példáu1 # pptok az a felelóssegerzete, tizenöten. A viták is akörül# az eddiginél jobban, forogtak: hogyan terjesszék * ^toienyesebben dolgozza- BZ^les körben a párt politika-^ ür A BOl'í javaslat^ kezdeme- já,t, a szocializmus eszméit Eddig még sosem volt tapasztalható ilyen gondos és alapos, eszmecsere a pártalapszeroe-\ vetekben arról, hogy a kommunisták nem ülhetnek ölhetett kézzel, nem zárkózhatnak be a párthelyiségbe, hanem az emberek között a helyük. tyezés, bírálat alkalmas Wrté!et felfrissítésére. Kézenfekvő a tanulság: Társak alkalomadtán és fel- utasításra, hanem gyak- ÍH két taggyűlés között is ,Cs*élgetni kell a párttagok- jH megismerni elgondolásainak a beszélgetések azon- í?11 túl mentek-a „szószaporí-' ?*onn. Az egy esztendő mun-1 fiából nem elég okulni, hasz-' is keli a pártéletben. B. J. x Több üzemben megválasztot- Az építők szakszervezetéhez Kar lenne most már min-- ták már az üzemi tanácsokat, tartozó üzemek közül eddig két dent jónak kikiáltani. Hisr J , s ahol még nem került erre sor, üzemben, a a tagkönyvcsere egy olyan al-1 * °tt most készülnek a nagy ese- gyárban és a \ ménVre mQntmrarhQ kálóm volt, amelyre a párt f * / . , , .. . , , , r A pécsi bányaüzemek közül nagy gondot es energiát fordi-1 eddig vasason választottak tott. A „szürke“ hétköznapo1 , f üzemi tanácsot, s a 81 tagú következnek ezután, nem ke 5 gárda azonnal munkához látott. Béke- és István-akna dolgozói közös tanácsot választanak. Béke-aknán 27-én került sor a tagok megválasztására, míg a végleges választás István-ak- nán történt 29-én délután. «"*** -* - ÄS iák. ' amelyet február negyedikén Pécsi Porcelán- Beremendi Cementgyárban történt tanácsválasztás. A közeljövőben a Gépkarbantartó Vállalatnál, a Cementáruipari Vállalatnál is megválasztják az üzemi tanácsok tagjait. Az építőiparban, a hidegre való tekintettel eltolódnak a választások. Az építőipari vállalatok üb-elnökei és igazgatói a héten Budapestre utaznak, hogy a minisztériumban és a szakmai elnökségnél megkapják a még szükséges épí'ők vasasok útmutatásokat a választásokkal kapcsolatban. Egyébként a Területi Bizottság sokat foglalkozott a választások előkészítésével. Legutóbb a január közepén tartott választmányi ülésen beszélték meg az ezzel kapcsolatos feladatokat A „vasas” üzemekben is ezekben a napokban választják meg az üzemi tanácsokat alakítanak meg. Recseg is, ropog is, hl is, mef nem is Esküszöm, hogy nem sajnálom a rádiójavítással foglalkozó szakemberektől a pénzt és senkitől, aki megdolgozik érte. Ezt azért írom elöljáróban, mert hetekkel ezelőtt a szabók vádoltak ilyesmivel, holott tőlük sem sajnálom a pénzt... stb. Nem akarom, hogy utóbb a rádiósok támadjanak rám és magam pedig győzzek védekezni. Annyi bizonyos, ha így halad, rádiójavítókat kell Pécsre toborozni, mert a közeli napokban elöntik őket a javításra szánt készülékek. Erről roppant egyszerűen győződtem meg. Először a magam módján kezdtem egy régi, kedves rádiósbarátom szakértelmét dicsérgetni, mivel nemrég javította masinámat. Azután egy ismerősöm hasonlóképpen a maga rádiójavítóját kezdte dicsérni, majd a harmadik, a negyedik és a többi. Ha véletlenül elfelejtem megkérdezni, hogy ki javította rádiójukat, hát utóbb magam is azt mondom, némi bővítéssel, amit évekkel ezelőtt egy paraszt bácsi mondott éltes „bölcsességgel”, hogy „órásnak, orvosnak, gyógyszerésznek hinni nem lehet”. , Szóval így derült fény — azaz még most sem derült hogy nem a rádiójavítók, hanem a rádiók, még „pontosabban” a Kossuth rádió adása ludas-e abban a szörnyű recsegésben, amit az utóbbi napokban produkálnak a rádiókészülékek. Amilyen homályos az előbbi mondat, olyan homály fedi az okot. Egy biztos, hogy a városban sokfelé recsegnek, ropognak, megszólalnak és elhallgatnak a rádiókészülékek, azután újra kezdik élőiről, hogy végül is mind többen határozzák el: „Eh! Üsse kő azt a néhány forintot, el kell vinni ezt a ... a rádióshoz”. Még mielőtt elindul a rádióáradat a javítókhoz és ilyen hirdetések jelennének meg az újságban: „Ne hozza javítani rádióját, mert nincs semmi hibája, ne fáradjon hiába” — jó lenne tudni, miért vannak azok a rádiózási zavarok a Kossuth rádió hullámhosszán, amelyeket az utóbbi napokban produkálnak a régebben hűséges készülékek. Esküszöm, hogy ez sok felesleges munkától megmenti a rádiójavítókat, meg fáradságtól a boldog előfizetőket. Aztán, ha megtudjuk, az már egy lépés a megszűnésre. Meg talán olcsóbb is lesz. (K.) A vasárnapi számban „Egy család nevében” címmel megjelent írásunkra több válasz érkezett. Dudás elvtárs, az állt lami gazdaságok megyei igazgatója szívesen vállalta, hogy se- műt pénzt, élelmet. Az összek /firk 1 o ryí, — rl/xl . Megható segítés A Pannónia Sörgyárban a nőtanács kezdeményezésére gyűjtést indítottak. Egyszerű dolgozó emberek szíve mozdult meg kérés nélkül és ki-ki erejéhez mérten adott használt ruhane*'gít a Horváth-család legfőbb . 1 gondján és utána néz a munka- 11 alkalomnák. Kónya Istvánná (I elvtársnő Pécsszabolcsról így !>ír: „Ügy gondolom, hogy a fiú ('jöjjön Béke-aknára dolgozni, ('elintézzük, hogy napszinti mun- (' kásnak felvegyék. 900—1000 fo- (' rintot megkereshet Elhelyez- # zük a munkásszálláson, édesgyűjtött ajándékot a gyár dolgozói nevében a sörgyári nőtanács pénteken adja át Sámo* dón a Horváth-családnak. Köszönjük a Horváth-család nevében e megható segítést és most már az is megoldódik* ami legfőbb kérésünk volt —■ munkához jutnak a családban* akik dolgozni tudnak. Talán még „válogatni” is tudnak abanyjának -is küldhet pénzt és ban, ami eddig legjobban Ini'idővel földalatti dolgozó is le- ányzott nekik, amiben segítséI * hét” I» get kértek — a munkában« Tetszett? — igen A Pécsi Nemzeti Színház színészei hétfőn két előadásban mutatták be „Ami a szilveszteri műsorból kimaradif című műsorukat. Mindjárt elöljáróban el kell mondani, hogy ez a műsor egyike volt a legjobbaknak, amelyeket a pécsi színészektől esztrádmüsor' keretében láttunk. Nem arról van S2Ó, zonyos: szívesebben néztük, mint számos, pesti színészek szereplésével összeállított jó egynéhány előadást. Mit is láttunk? Villámtréfát, cigánytáncot, a Gong-együttest s hallottunk szép dalokat, a legújabb tánczeneszámokból néhányat, tréfás, vidám verset, duettet és még néhány sikert . -•■'«um it, iiwiu w 11 j beszélgetések sokhelyütt — , ^ figyelemreméltó — úgy 1 , , aktivizáltak a párttagságot. a teendőkből váliaJiláik a*, Az év vége, a beköszöntő óv a következő: ez főként a változás következett A Ipük eső részt, pártmegbiza-1 , eleje, a számvetés ideje. így szarvasmarha és a sertésállo- szarvasmarha tenyésztés már lömben nem mindenhez jó Oszakát kértek. Magyarteleken*, van ez az egyszerű ember éle- mányban. volt észlelhető, mert az év iközepón a kedvező ár- szehason látási alap, hiszen álBesemcén töíbb elvtáms a , tében és a legnagyobb vállalat, legjobban e két állatfaj volt politika nyomán fellendült, lattenyésztési átlageredményemegszervezését kap- , sőt az egiész ország életében igényibe véve. Pártmunkaként. A Sellye* {fásban két hónap alatt hat tjesi páirtcsoport alakult a W] t hogy valamennyi szám egy for- aratott műsorszánwt. S miná1- *mán nagy tetszést aratott, mert azt kik adták elő? Ismert és akadt kevésbé jó is. Azt azon- kevésbé ismert pécsi színészek, ban látni lehetett, hogy a mű- Itt mindjárt meg kell jegyezni: - sor összeállítói igényesek, szín- örömmel láttuk, hogy a szín- vonalra is törekedtek. Égy bi- pádon eddig meg ritkán látott fiatal pécsi színészek is helyet kaptak a műsorban s ez a mű- (1 sor előnyére vált. Szeret- ~nénk ezeket a fiatal színészeket minél hamarabb „nehezebb fajsúlyú” produkciókban is látni! A műsor összeállítói l&tha- 11 töan törekedtek arra, hogy mint az 1938-as szánt, amá kü-# mindenből (tánc, zene, vers, dal, stb.) adjanak. Ezt a célt el Kedvező jelenségek a megye 1957. évi állattenyésztésében IS. Ilyen előzmények után érdemes közelebbről betekinteni a- pillanatnyi helyzetbe. Kiderül, hogy a számosállat-létszám A iközetavúlt napokban, a megye mezőgazdaságának nö ^megbízatások eredménye- \ vónytenmelési eredményéről Jelentős fordulat ez, hi-, 1 adtunk ismertetésit, most az mintegy 1 500-zal alacsonyabb, v P évek óta nem sikerüli (1 állattenyésztés helyzetét, ered- minit 1956-ban volt és szarvas- .^felelően foglalkoztatod a (> menyeit ismertetjük a megyei marhából is 1,4-del kevesebb ^tagokat. Többnyire csak,(tanács illetékes osztályának jut 1(X) kat. hold földre mint uVezetőségek dolgoztak, né- jelentése alapján. elvtárs vállára nehezeit minden s még ha éjt nap- tése az elmúlt éveidben igen jó'Já is tettek volna, kevés p, I változó képet mutatott. Évről- j •’nőies*, az ilyen munkáét í- (l évre hullámzott a számosát Ma még ugyan nem lat létszáma. Egyik évben ' 2 500-zal csökkent, a következőben ugyanannyit emelkei mindenütt lemérni e vál eredményeit, azonbar Jpően bizonnyal a párt erő- ’ befolyásának növekedi hozza magával. Különö-sztertsnács j-í- F-H* . Dowic- i jj..1bányámat! Tröszt Igazsa- kinevezte » nehézipar' isiit w e's® helyettesévé. A C*iPari miniszter első hc- ki/ksét szerdán iktatták be italába. k'vvv dett. — így kezdődik a jelentés. A .hullámzás“ indoklása 1955- ben a szarvasmariha- áíllcmány 1956- ban 1957- ben Hasonló emelkedést mutat, ha nem is Ilyen mértékben a borjúk vágása. Az 1957. évi hirtelen emelkedés fő oka az ellenforradalmi események és az azt követő gazdaságii bizony talanság, amikor meggondolat1956-ban. E számokon nem lehet túlságosan vigasztalódni, de az okok megmagyarázzák, ismertetik a miértet. A csökkenés oka — mondja továbbiakban a jelentés — a nagyméretű, tervszerűtlen vágás volt. íme, az erről szóló statisztika. Levágtuk a megyében 15.5 százalékát. 20.6 százalékát, 21,1 százalékát. lanul eladták a szarvasmarhatartók az értékes és értéktelen egyedeket. 1956 végén és az elmúlt év elején könnyen lesújtott a tagló, sűrűn kerültek feldolgozásira a sertések. Ez utóbbiból hiány nincs, de a szarvasjószágból — sajnos igen. Ez kényszerítette a Jelentkezett a boldog nyertes J megyei tanács illetékes veze- ^ tőit, hogy beleavatkozzanak az órte el az 1938. évit, de a kora múlt pén- Pécsi lottó-soraik Hí 'tson jelen vol- hallhatták, jKV valaki a ne- szám kijár és szép keres i'y°^ hogy mennyi szarvas- te van. Most a*.', rarhát szabad .evágasra fel- tervezik, hogy a 8C t vásávolru_a megyeben. A koa- ezer forinthoz még* átozás foleg a tehenekre vo- gyujtenek egy ke-< natkozik Ha e korlátozás veset és házat vasa-* ^gmarad -.^ja a jelenfltl . ------ 4VX- «»t., „ -------- rolnak. A nyérc-(. es’ a ,?rná|ri^ to »íasH íelMál- a 6orsoláa után ősz- ményt az óvási ha-\ ’’’onylíig rövid idő alatt 30— ul ; -Négy talál«- sze-vissza csókolták táridő lei iirt-i után i szú-za-ókkal emelnu tudjuk, g'vanr Akkor uz öreget. Ü. .1Í S E statisztikát főleg az 1957Pedig Haraszti Jánosoknak valóban négy találatuk volt. Kasza Vince bácsi húzta ki a negyedik számot, a nyertesei, s örömükben ?eV(,sen hittek ne- Harasztiék Bara- a szerdó-1' s év eilSő negyedében történ. es elkpnilm fi. ián veszik fel az' w - elkerülte fl- a dolog. nyaszentgyövgyöm lón veszik toknak» A ián «*• 'JTIP-hSk Számos termelőszöveHíezet és sok egyénileg dolgozó paraszt, aki régebben szarvasmarhatenyésztéssel nem foglalkozott, tenyésztéshez látott. Remélhető, hogy e kedvező folyamat nyomán 1958-ban 100 Seat. holdra a jelenlegi 9 tehénnél több jut, ami lényeges emelkedést jelent az előző ' évekhez viszonyítva és közelíti az 1938- as szintet. A sziarvasmarhatenyésztés fő kérdése a mennyiség mellett a minőség javítása. Vagyis inkább lassabban gyarapodjék számszerűleg a szarvasmarha- állomány, de az minőségileg érje el tejtermelésben és húsban a követelményeket. íratlan törvény, libgy egy jó tehén többet ér öt rossznál. A sertéstenyésztésben nem volt csökkenés 1957-ben sem. Itt a tavalyinál alacsonyabb árak sem szegték a tenyésztési és hizlalási kedvet és erre a jövőben sincs kilátás. Köztudomásúan a takar- mányterrnelés az állattenyésztés alapja. E téren az 1957-es( esztendő igen kedvező volt.1 Igaz, hogy a takarmánnyal be-1 vetett terület nagysága nem két sem egy óv munkája adja. is érték, azonban.-.. Azonban egy kicsit sokat markoltak, kicsit olyan „vegyes felvágott”- íze volt. Előnyére vált volna a Javult a rét- és legelőgaz-'*műsornak, ha egy-két számot dálkodás, bár e téren még sok' * elhagynak belőle és helyébe a tennivaló, mert a több évesl* egy frappáns, vidám egyfelvo- elhanyagolitságot egy év alatt' [ násos jelenetet iktatnak. rendbehozni nem lehet; j( Mindez azonban nem jelenti Végül az állattenyésztés'*^ hogy a közönség nem szát kedvező kép. 1956-ban hat ál-ji rakozott jól. Sőt! S külön állami gazdaság, nyolc termelő-, i cséretet érdemel a zenekart szövetkezet és 18 egyénileg, i amely hangulatos játékával iá- dolgozó paraszt vett részt az,iruM hj0ZZ& a műsorho& országos tejtermelőn verseny-, i ,___. f—r ay) ben. 1957-ben e mozgalomban 10 állami gazdaság, 10 terme-, lőszövetklezet és 38 egyénileg dolgozó paraszt vetélkedett Remény van, hogy mint 1956- ban, 1957-ben. is az elsők között lesz Bairanya* A megye állattenyésztésében tehát vannak kedvező jelek, amelyek az elmúlt időszak hi- , rótt töltenek. Részvételi díj búinak viszonylag' gyors fcija- , 2 270 forint. Jelentkezni lehet vitását vetítik előre, de még,, február 3-tól az IBUSZ VI- sok a feladat, főleg az állat-, i gadó téri és November 7 téri állomány minőségi javításánál,, irodáiban. íMilyen volt az időjárás 1957-ben? Az IBUSZ március 6-án és 13-án tíznapos társasutazást indít a romániai Slnaiába. A társasutazás részvevői egy napot KoloraváDr. Kenessey Alá- 88 nap volt i( állatvágás áradatába és szabú- Koerűbb termelési nrióffcerek11 ^ ir, . és nem utolsósorban a kedvező sorházi focrvos időjárás bő termést adott.'[ civilben Ez kedvezően befolyásolja első ], meteorológus sorban a szanvasmarhatenyész- dolgozta az elmúlt lagnál. A legtöbb tócf morf t a.Lr mrblr nirvuilf a*- ' A.,- i a i.t azJ tek rontják. A párt ufíjfnjr és kormoM» csapa* Az egész évi csapadék mennyisége amatőr 55^5 rnilliméter, — — fel- ami kevesebb az átlóst, mert voltak évek, amikor J év időjárását, a gyenge takarmámytenmelés , így tavaly összesen is okozója volt a csökkenés- 51 teljesen derült, nek. 1957-ben több takarmány-# felhőtlen napunk gabonát és pülangósmővényf,, volt. Részben volt termeltek a megyében, min-,i napsütés 188 napon 1956-ban. A ta.karmánygabo-, 1 Felhő borította vá- 11-én 32,5 millimé- nát termett terűiét rmtidösszc, 1 rosunk felett az ég- tér csapadék hull 3- (WtoalfWwi uGát ataaKnyiafab* boltot 31 ww \arobunkr*. csapadék tavaly feb ruúrbam esett — 95 milliméter —, a legkevesebb pedig novemberben — 18 milliméter. Február Bár a csapadék 53 milliméterrel kevesebb volt, mint az előző évben, ezt a kevesebbet egyenletesebben kaptuk. A legalacsonyabb hőmérsékletet tavaly január 19-én mérték, amikor mínusz 13 fokra süly- lyedt a higanyszál. A legmelegebb nap július 28-án volt; plusz 39,5 fok,
