Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-30 / 25. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI r NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA TÉL k TITTYÉN XV. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1358 JANI.'ÁR30 í \em lesz változás Kihangzott a kormány beszámolója az országgyűlés előtt, a képviselők elmondták véleményüket, pontosabban szólva választóik véleményét a munkás-paraszt kormány tevékenységéről és elfogadták, helyeselték a beterjesztett személyi változásokat. Az országgyűlés megválasztotta dr. Münnieh Ferenc elvtársat miniszterelnöknek, Apró Antal elvtársat a minisztertanács első elnökhelyettesének és... Ve miért is folytassuk, hiszen a rádió, az újságok bőven beszámoltak a nagyjelentőségű eseményről, közölték Ká­dár és .Münnieh elvtárs beszédét és azt is, hogy a kor- many politikájában, intézkedéseiben az eddigi útról nem tér le, tovább folytatja az élet által jónak igazolt politiká­ját. Várható volt és a várakozásban nem csalódtunk, né­hány ,fikos” ismét kinyitotta száját. Rettenetes emberek élnek közöttünk. Még szerencse, hogy nem nagy számban. Elmondhatnak nekik általános iskolásnak is érthető dol­gokat, olyanokat, hogy magyarázni is szinte feleslegesnek látszik, ők nem értik meg. Legalább is úgy tesznek, mint­ha nem értenék. Sokan megállapították már, hogy az em­beri elme nagy dolgokra képes, de nagy butaságokra is. Ez utóbbi a „rettenetesekre” vonatkozik. íme, egy csokorra való „okosságukból”. Azt mondja egyik, hogy „Magyar- országon kormányválság van”. Mit mondjunk erre? Sem­mit. De az szentigaz, hogy a francia uralkodó osztály sok mindent adna, ha náluk ilyen kormányválságok lettek volna az utóbbi három, négy évtizedben és a jövőben is csak ilyenre lenne kilátás. Azután jön a másik: „Megbu- loott a kormány". Aki ezt kitalálta, iskolás korában, ami­kor még ötössel osztályozták a rossz tanulókat, alighanem így állott apja elé: „Apám. húsz egyest kaptam, de össze­adva adták ki az osztályzatot és így lett belőle négy ötös”. Hiába múlott el felette három évtized, még ma sem tudja pontosan, hogy mit jelent a jeles és az elégtelen bizonyít­vány. De érkezik a harmadik: „Leváltották a kormányt”. Alighanem valami más váltott le és sötétség ülte meg a világosnak ■ vélt agyát. E csokornak vannak még árnyalatai, de arra már Iga­zán értélmetlen szót is vesztegetni, Az előbbiek is olyanok, hogy egyszerűen vitába sem lehet szállni az állításokkal. Az ilyen mondásokat és véleményeket szűkebb körben úgy szokták elintézni, hogy valami egyértelműt mondanak az illetőknek es a vita lezárva. Sajnos, a :iagy nyilvános­ság élőit e hatásos eszközzel nem lehet élni. A becsületes, tisztességes embereknek is vannak kér­déseik a kormány személyi változásaival Icapcsolatban. K kérdések magukban hordozzák, a kormány iránti bizal­mat és Kádár János elvtárs személye iránti bizalmat. A kérdések, a. vélemények magja, hogy megmarad-e az a politikai és gazdasági irányvonal, ami a Kádár elvtárs ve­zette kormányé volt? Sok minden, a munkás-paraszt kor­mány 15 hónapos munkájának, intézkedéseinek egésze hú­zódik e kérdés mögött és részeire bomlik emberenként, attól függően, hogy ki mivel foglallcozik, az élet milyen területén tevékenykedik. Az egyetértés, a helyeslés, a tá­mogatás van a kérdések mögött, a szimpátia. Mi is azt tudjuk mondani, amit dr. Münnieh Ferenc elvtárs is hang­súlyozott az ország színe előtt, hogy a személycsere nem jelent semmiféle politikai változást, sőt a kormány poli­tikája, munkája hatásosabb, eredményekben tovább gaz­dagodó lesz, ha a kitűzött célokért a társadalmi összefo­gás méginkább erősödik és erejét megsokszorozza. Vissza­felé nem megyünk, csak előre. A kormány eddig is a párt politikáját valósította meg és ezt teszi a jövőben is an­nak a programnak alapján, amit a párt felső vezetése vi­lágosan, egyértelműen az ország dolgozói elé tárt. Sok, nagyon sok részletre kellene kitérni, hogy az élet ezernyi oldalát megközelítsük. Sorolni kellene, hogy a párt és a kormány miért nem lép vissza jottányit sem a megtett úton, hogy „nem szív vissza” intézkedéseket, hogy előre, csak előre megy. Erre a sorolásra a becsületes em­bereknek nincs szükségük. A becsületesek, a jóindulatúak, az igazán hazaszeretők megértették és megértik az ország- gyűlésen elhangzottakat. Akik nem akarták és nem akar­ók megérteni, azokról tudjuk, hogy miért nem. Semmi­féle más cél nem vezeti őket — bármennyire is állítják , felelősségérzetüket a hazáért” — mint a politikai zavart- <eltós, mint egy lehetőség kihasználása. Az ő módsze­rük az álnokság módszere. Hónapok óta nem volt már tanácsos egyszerű emberek előtt sem rosszáé mondani a Kádár-kormányról, mert könnyen megkapta az illető a magáét. Most sein azzal próbálkoznak, hogy visszatérnek Ivirágzott idejükhöz, hanem a Kádár-kormányt dicsérik és a személyi változásokkal kapcsolatban terjesztenek bi­zalmatlanságot. Ejt Hát ilyen, ennyit ér a.z úri becsület­szói, amit azért tartanak nagyra tulajdonosaik, mert állí­tólag végig ahhoz tartja magát, amit elsőnek kimondott? Ej. de sötét dolog ez! Az ellenség sötét fantáziája tehát dolgozik és egyes nyugati rádióadók hűséges csábosaivá szegődlek ismét egyesek. Mindegy, mert úgy szokták mondani, hogy a ku­tyák ugatása nem hallatszik az égig. De azért nem kell hagyni őket. Ha eddig kényszeredetten be tudták fogni szájukat és most e számukra jó szokásról elfeledkeztek. •' n segítsen nekik a közvélemény, elsősorban a kömmu- •, i: jr<y rr ilyen emberek számára inén hasznos ..hall- "Gtn:, ara ijy” mondásról nehogy elfeledkeznek. Ha en­nek- ellenire van mondanivalójuk, úgy álljanak ki „úri becsülettel” és ne titokban, ne suttogva, hanem bátran, nyíltan mondják ki céljukat, véleményüket. A rosszindulatú híresztelés csak töredékét jelenti a mostani politikai közvéleménynek. A túlnyomó zöm a megértés, a helyeslés, a támogatás, segítés véleménye. Ez a győztes és ez is marad. A töredékre csak azért visz te­hettünk ennyi szót. mert utóbb a't hiszik. l"y> "• ver" igazuk és az újság is „agyonhallgatja elmés feltagdéséf- ket”. Ne legyen meg ez a? Öröm sem számukra! Egy átlómba tömöriünek I az arab országok? . : Rendelet a termelési : értekezletekről • ! Tranzisz'orok alkonya? | (Foto: GARAT FERENC) Hz országgyűlés szerdai ülése Az országgyűlés szerdai ülésén az 195S. évi népgazdasági tervet tárgyalta. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, dr. Münnieh Ferenc, a miniszter- tanács elnöke, Apró Antal, a. minisztertanács első elnök­helyettese, Kádár János, Kállai Cyula, Marosán György ál- lamminiszterek, Biszku Béla belügyminiszter, Révész Géza altábornagy, honvédelmi miniszter, Antos István pénzügymi­niszter, dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter, Csergő Já­nos kohó- és gépipari miniszter, Czottner Sándor nehéz­ipari miniszter, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, Dögéi Imre földművelésügyi miniszter, Incze Jenő külkereskedelmi miniszter, Tausz János belkereskedelmi miniszter, Kovács Imre élelmezésügyi miniszter, Trautman Rezső építésügyi miniszter, Kossá István közlekedés- és postaügyi minisztert Benke Valéria művelődésügyi miniszter, dr. Doleschall Fri-i nyes egészségügyi miniszter, Kiss Árpád, az Országos Terv* hivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti, diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Az ülést Nagyistók József, az országyiClés alelnölze nyi­totta meg. A vitában elsőnek Apró Antal, a minisztertanács első elnökhelyettese szólalt fel Apró Antal elvtárs beszéde Bevezetőben hangoztatta, hogy Kádár elvtársnak a kor­mány legutóbbi hónapokban végzett tevékenységéről szóló beszámolója képet adott arról a sokrétű munkáiról, amely hazánk gazdasági, politikai helyzetének erősítése és nem­zetközi tekintélyének növelése érdekében folyt, — Az ország állampolgárai meggyőződhettek arról, hogy a párt Központi Bizottsága és a kormány alkotmányo­san, a választott képviselők útján, az országgyűlés hatá­rozatai alapján vezeti az or­szágot. Ez a helyes és a jö­vőben Is ezen az úton aka­runk járni. Meggyőződésem, hogy az or­szággyűlés mostani tanácsko­zásai és a hozott határozatok tovább erősítik népköztársasá­gunkat — mondotta, majd em­lékeztetett arra, hogy az el­múlt évben a népgazdaság 1957. évi tervét csak júniusban tárgyalhatta az országgyűlés. — A tervezés munkájának meg ja vitásával • lehetővé- vált — folytatta —, hogy az 1958. évi tervet már az év elején, januárban tárgyalja az ország­gyűlés: AZ a cól-unk. hogy a: jövőben á terveket az ország- gyűlés már a tervével megelő­ző év decemberében' tárgyai-’ hassa. Ez a dolog rendje. Ez megkönnyíti a..vezetés munká­ját és megkönnyíti az üzemeli és a vállalatok dolgozóinak munkájúi is. A tei*% feszített, de reális- . Úgy gondolom, hogy mindannyi unkát — akik eb­ben a teremben a dolgozó nép megbízásából tanácskozunk —, 'elkerítenek azok a gazdasági eredmények, amelyeket az 1957. évi tervnek számos te­rületén való túlteljesítéséről hallottunk. De nemcsak a mi örömüaik ez. űrömmel taták el ezek a sikerek a gyárakban, a szántóföldeken dolgozókat is, akiknek jó munkája nyomán ezek az eredmények megszü­lettek. Jóleső érzés, hogy a magyar népgazdaság — a 22 milliárd forintot kitevő ellen- forradalmi kártevés ellenére — 1957-ben sókat fejlődött, erő­södött és nem következett be az ellenség jóslata: hogy a forradalmi munkás-paraszt, kormány nem lesz képes meg­birkózni a nehézségekkel, hogy Magyarország a pénzromlás, az infláció, a gazdasági anar­chia karmaiba kerül. A továbbiakban ismertette, milyen nehézségekkel kellett megküzdeni a gazdasági talp- raóllásért. Megemlékezett a -bányászok hősies- munkájáról,' a' villamosenergia-termelés eredményeiről és megállapí­totta, hogy «nergiabázis unkát tovább szélesítjük, Bővítjük majd a budapesti és a dorogi erő­mű kapacitását, megépítjük a tiszapalkonyai. az ajkai, a borsodi és a tiszalöfci erő­művet. Aláhúzta, hogy az eddigi ered­mények mögött látni kell a dolgozó nép áldozatos műn kajáit, erőfeszítéseit. Az attaini ipar tavalyi ter­vét 10 százalékkal túlteljesí­tette. Ez igen. nagy jelentőségű ered­ményt, bár a' terv lazább volt, mint az előző években. Szén- .bői, vili amosenergiából. hen­gerelt áruból, téglából, ce­mentből. pamut- és gyapjúszö­vetből, kötöttáruból, cukor ból, husiból, vajból, sörből, ga­bona- takarmány féleségek­ből •* és' -még sok -más - fontos élelmiszerből is többet termel­tünk., min.t .amennyjt. a terv felőírt és a nyersanyagok égés.-, soréiban, is jobb volt az ellátás, mint' az előaő években. Ha f; gyelembe vesszük azt a segítsé­get, amelyet az' idei terv meg­valósításához a Szovjetuniótól és a többi baráti országtól ka­punk. elmondhatjuk, hogy l»58-ra olyan tervei mú­lunk az országgyűlés de hozni, amely feszített ugyan, de a végrehajtás során reá­lissá tehető célokat tártál máz. IVjí j Tlnié/rli a ti v /<!;i I k»tlásl! Sxebényben íst alakult A pecsváradi járásban Szc- lépett be és gazdálkodásukat bény községben Vörös Csillag egyelőre 109 kát. holdon foly- néven termelőszövetkezet ala- tátják. A pecsváradi járásban tűit. Az újonnan alakult tér- ez a második tsz. amely ebben nelőszövetkezetbe 13 család az évben alakult. Már Kádár elvtársi is szóvá tette, de én is meg alkarom említeni — mondotta —, hogy a múlt évben a bérek emelésé­vel kicsit előreszaladtunk és igen nehéz feladatot jelent a megnővekedett vásárlóerő áru keresletének fedezése megfele­lő árualappal. Tévedés ne es­sék. Amikor erről beszélek, egyben kijelentem, hogy » »t*««»y»Mtm«M»«*****»»*«***M«»**»»»***y» JjjvÁhb- ép üt a Hidasi Búkettgyá*. Múlt év november 7-én moz­iul tak meg első Ízben a Hidasi IMkcttgyúr gépei. A gyárban azóta is a próbagyártás folyik, ellenőrzik a gépek működését, 'gyekeznek kijavítani a még Itt-ott jelentkező apróbb-na- zyobb hibákat. A brikettgyar :ya lyalója az ■idáig tapasztaltak alapján el­mondotta, hogy a gyár gépi berendezései megfelelnek a követelményeknek, a próba- Tyirtás ideje alatt különösebb í.tMif nem tapasztaltak. A ' emeltetés tapis ttot gfal lapján az eredeti tervektől -Heróen nemrég megváltoztat­lak a brikett aíaJcjáí. s módo­sítást eszközöltek a brikett szállító berendezéseken is. A kísérleti gyártás általában az előírt ütemben halad, s a bri­kett minősége fokról-fokra ja­vul. Az elmúlt néhány hónap alatt a munkások már köze­lebbről megismerkedtek a gyárral, a gépekkel, a gépi be­rendezések kezelésével. •. A Hidasi Brikettgyár vezetői jelenleg a legfontosabb felada­tuknak a brikett minőségének javítását és a minőség egyen­letességének biztosítását tart­ják. A kísérleti gyártás eddigi szakaszában előállított ■ 3500 ke.lóriás brikettet általában a gyár környékén értékesítették mázsánként 30 forintért. A vá­zat Iák túszáról m Hídon Sri­Ize-ttgyár terméke iránit sem­milyen kifogás nem hangzott] el, A gyárban valószínűleg még két hónapig folytat ják a próba­gyártást, mert ezt a kazán- házban, a présgépeknél még tapasztatható problémák szük­ségessé teszüi. Az üzemszerű gyártást valószínűleg április­ban kezdik meg, s ettől kezd­ve lob. 300 tonna brikettet gyártanak napontó. A hidasi magasnyomású bri- kettgyár ebben az évben is to­vább fejlődik. Beruházásokra mintegy 11 millió forintot for­dítanak. Ebből az összegből el­sősorban az erőművet építik tovább, de sor kerül a brikett a párt Központi Bizottságá­nak és a kormánynak elha­tározott szándéka és ezt 1958-ban is tő feladatának tekinti, hogy az elért élet színvonalat megszilárdítsa, tartóssá tegye, politikai, gaz dasági tevékenységünket er re irányítsa. De hogy ezt a célt elérjük, ahhoz aa. kell. hogy az élet minden terüle­tén gátat vessünk a vásárló­erő és az árualap egyensu Ivat bármilyen mértékben is veszélyeztető jelenségnek, az olyan tudatos vagy jóhisze­mű törekvéseknek, amelyek megfelelő mennyiségű és minőségű munkafel jest l - meny nélkül vagy a teljesít­ménnyel arányban nem álló bért követetnek, illetve fo­lyósítanak. Az elmúlt értben tapasztaltok. hogy számos üzemiben, gyár­ban, gépállomáson, állami gaz­daságban béralap- és átlagbér túllépések voltak. Az ilyene■> két. nem szabad megengedni A másik ilyen terület az anyaggazdálkodás. Az Alan» szervák és várnaiatok számon esetben nem veszik figyelem­be a terv kötelező jellegé: nem tartják be az értékesítési terv előírásait és felrúgjak az .5*oíurnát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom